T A R T A L O M J E G Y Z É K

ÖSSZEFOGÁSSAL A BIZTONSÁGOS VESZPRÉMÉRT A Veszprémi Rendőrkapitányság, a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és az együttműködő szervezetek P Á L Y Á Z A T A a közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok megvalósításának támogatására Veszprém, 2007. január

T A R T A L O M J E G Y Z É K I. PÁLYÁZÓ ADATAI. 5 I/A A pályázatot benyújtó szerv adatai..... 5 1/B. A stratégiában résztvevő önkormányzat és egyéb szervek adatai.... 7 II. A PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ ADATOK.. 17 II/A. Közterületen elkövetett jogsértések elemzése, a bűncselekmények és szabálysértések mennyiségi és minőségi alakulása az ERÜBS 2001-2005 évi, valamint egyéb, az együttműködésben résztvevő szervek adatgyűjtései alapján 17 II/A/1. A közterületen ismertté vált bűncselekmények.. 17 1.1. Vagyon elleni bűncselekmények 19 1.2. Közlekedési bűncselekmények. 19 1.2. Egyéb bűncselekmények 19 II/A/2. A közterületen ismertté vált legjellemzőbb bűncselekmények időbeni eloszlása (frekventált városrészenként). 21 II/A/3. Bűnügyi térkép... 22 II/A/4. A közterületen történt szabálysértések.. 23 II/B. A közterületen elkövetett jogsértéseket elősegítő okok és körülmények vizsgálatának eredménye: (ha rendelkezésre áll, bűnügyi térkép alapján).. 23 II/B/1. Veszprém város bemutatása.. 23 II/B/2. A közterületen elkövetett jogsértéseket elősegítő okok és körülmények vizsgálata... 24 II/C. Az elkövetett jogsértések szociológiai okainak leírása.. 26 II/D. A közigazgatási egységben a közterületek rendjének, biztonságának fenntartásában együttműködő szervek, szervezetek tevékenységi köre, profilja 28 II/D/1. A közrend védelmének társadalmasítása... 28 II/D/2. A közterületek védelmének új lehetőségei 28 II/D/3. A közbiztonság javítását szolgáló rendszer társadalmasítása 29 II/D/4. A közterületek rendjének biztosítása társadalmi összefogással. 30 II/D/5. A közterületek rendjének javítását szolgáló társadalmi együttműködők rendszerének felépítése.. 31 II/D/6. A közterületek rendjét biztosító és javító társadalmi együttműködők rendszerének működtetése. 33 II/D/7. A közterületek rendjét, biztonságát biztosító szervezetek tevékenységi köre 34 II/D/8. A közterületek fenntartásában, rendjének fenntartásában szerepet vállaló szervek, szervezetek tevékenységi köre 39 II.E. Az együttműködő szervek, szervezetek a pályázat céljának elérése érdekében tervezett vállalásai, tevékenységei. 43 Az Összefogással a Biztonságos Veszprémért stratégia megvalósítását szolgáló kiemelt feladatok.. 43 II/E/1. Működtető és Elemző Munkacsoport... 44 2

1.1. Közterületek rendjét biztosító társadalmi együttműködők rendszerének létrehozása, tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése... 44 1.2. Az információcserét, az együttműködők és a lakosság folyamatos kapcsolattartását biztosító Internetes weblap létrehozása és folyamatos működtetése 45 1.3. A közterületek rendjéről, biztonságáról kialakult lakossági megelégedettség, valamint megfogalmazott lakossági elvárások adatfelvétele és elemzése... 45 1.4. A közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített egyéves program hatásának elemzése, hatékonyságvizsgálat elvégzése külső szakértők bevonásával. 45 II/E/2. Biztonságerősítő Munkacsoport. 45 2.1. A közterületek rendjét erősítő, óvó hatásokat eredményező kultúra fejlesztésére irányuló oktatási terv kidolgozása és lebonyolítása.. 46 2.2. A média szerepe a program megvalósításához.. 47 2.3. A Közterületek Biztonságáért Fórum lakossági nyílt napja lebonyolítása.. 48 2.4. Fiatalok hasznos szabadidő eltöltését célzó, ifjúsági programok szervezése.. 48 2.5. Pártfogoltak számára személyiség és konfliktuskezelő tréning.... 49 2.6. Fokozott baleseti kockázattal rendelkező útkereszteződések, útszakaszok forgalmának ellenőrzése, bekövetkezett balesetek adatainak rögzítése, elektromos tanú adatrögzítő rendszer.... 49 2.6.1. A 8. számú főútvonal és kereszteződései... 49 2.6.2. A térfigyelő kamera rendszerek belterületi felhasználása.. 50 2.7. Cigány kisebbség számára nyílt nap szervezése 51 2.8. Környezetvédelmi akció 52 II/E/3. Biztonságvédő Munkacsoport 52 3.1. Ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés megelőzése... 52 3.2. Szórakozóhelyek ellenőrzése... 54 3.3. Biztonságos szórakozóhely díj alapítása.. 55 3.4. A tömegközlekedési eszközök, a pályaudvarok, valamint az ezeket 55 igénybe vevő személyek védelme a Biztonságban a közlekedésben program beindításával.. 3.5. Piac és Vásárcsarnok biztonságosabbá tétele... 56 3.6. Használtcikk piac biztonságosabbá tétele 56 3.7. Veszprém város területén nagyobb rendezvények biztonságának 57 fokozása 3.8. Hajléktalanság kezelése 57 3.9. Házgyári u. 1. szám alatti lakótömb bűnmegelőzési napja.. 58 3.10. Nemzetközi haderő többcélú informálása 58 II/F A rövid, és/vagy középtávú (1-3 év) stratégia részletes leírása, az elérendő pontos cél meghatározása 59 II/F/1. A stratégiát megalapozó és az ahhoz kapcsolódó stratégiák.. 59 II/F/2. A stratégia fő célkitűzése... 59 II/F/3. A stratégia alapvető intézkedési céljai... 60 II/F/4. A stratégia alapvető intézkedési céljainak részletes leírása... 61 3

4.1. A közterületek rendjét biztosító társadalmi együttműködők rendszerének létrehozása... 61 4.2. A közterületek rendjét befolyásoló tényezők oksági elemzése.. 61 4.3. A közterületek rendjét erősítő kultúra terjesztése.. 61 4.4. A közterületek rendjét erősítő humán tényezők fejlesztése... 62 4.5. A közterületek rendjét biztosító helyi tényezők erősítése (szituatív bűnmegelőzés)... 62 4.6. A közterületek rendjét segítő igazságszolgáltatás fejlesztése 62 4.7. A közterületek rendjét veszélyeztető társadalmi tényezők hatásának csökkentése (szociatív bűnmegelőzés).. 62 4.8. A közterületi jogsértésekkel veszélyeztetett helyek, személyek védelme (szituatív bűnmegelőzés). 62 II/F/5. A stratégia megvalósításának várható eredményei.... 63 5.1. A rendszer működtetése, állapotelemzés... 63 5.1.1. A közterületek rendjét biztosító társadalmi együttműködők rendszerének létrehozása... 63 5.1.2. A közterületek rendjét befolyásoló tényezők oksági elemzése 63 5.2. Pozitív hatások erősítése.... 63 5.2.1. A közterületek rendjét erősítő kultúra terjesztése. 63 5.2.2. A közterületek rendjét erősítő humán tényezők 64 fejlesztése.. 5.2.3. A közterületek rendjét biztosító helyi tényezők erősítése 64 (szituatív bűnmegelőzés)... 5.3. Negatív hatások mérséklése... 64 5.3.1. A közterületek rendjét segítő igazságszolgáltatás fejlesztése.. 64 5.3.2. A közterületek rendjét veszélyeztető társadalmi tényezők hatásának csökkenése (szociatív bűnmegelőzés).. 65 5.3.3. A közterületi jogsértésekkel veszélyeztetett helyek, személyek védelme (szituatív bűnmegelőzés).. 65 II/F/6. A társadalmi együttműködők rendszere a stratégia célkitűzései és feladatai alapján 65 6.1. A célok, a feladatok és az együttműködő szervezetek kapcsolata... 65 6.2. Összefogással a Biztonságos Veszprémért stratégia fő célkitűzései a közterületek rendjének javítása érdekében.. 68 6.3. A Közterületek Biztonságáért Fórum felépítése és tervezett ügyrendje.... 87 6.4. Összefogással a Biztonságos Veszprémért középtávú stratégia beindítása.... 88 II/G A támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzésének helyszíne 90 II/H A pályázott program tervezett összköltségvetése.. 90 II/I Az egyes pályázati célokhoz, programpontokhoz rendelt, részletes költségvetés... 91 4

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Megelőzési Osztály 1055 Budapest, Kossuth tér 4. 1363 Budapest, Pf.: 54. 999-4845, BM: 14-265, 999-4852, BM: 14-271 P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P Közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok megvalósításának támogatására I. A PÁLYÁZÓ ADATAI: I./A 1 A pályázatot benyújtó szerv adatai: Érkezett: 2006. hó -n Nyt. sz: (IRM RMO tölti ki) Név: Veszprémi Rendőrkapitányság Székhely: megye: Veszprém irányítószám: 8200 Település: Veszprém közterület: Bajcsy-Zs. házszám: 2. Tel: 88/428-022 Fax: 88/428-022 1426 E-mail: giczir@orfk.b-m.hu Honlap: - 1 A fejezet minden egyes pontja megválaszolandó! 5

ÖSSZESÍTŐ KIMUTATÁS AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREKRŐL 1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2. VMJV Önkormányzata Városüzemeltetési Iroda 3. VMJV Önkormányzata Főépítész 4. VMJV Önkormányzata Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság 5. Veszprémi Városi Bíróság 6. Veszprémi Városi Ügyészség 7. Vám- és Pénzügyőrség Fővámhivatal Veszprém 8. IRM Veszprém Megyei Igazságügyi Hivatal 9. Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 10. Veszprém Városi Baleset-megelőzési Bizottság 11. Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. 12. ÁNTSZ Veszprémi, Várpalotai, Zirci Intézet 13. Vesz-Park Szolgáltató Kft. 14. Magyar Közút Kht. Veszprém Megyei Területi Igazgatósága 15. VMJV Önkormányzata Szociális Gondozási Központ 16. VMJV Önkormányzata Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat 17. Magyar Honvédség Légierő Parancsnoksága 18. Szombathelyi Határőr Igazgatóság 19. Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetsége 20. Nyugalom Biztonsági és Vagyonvédelmi Kft. 21. Balaton Volán Személyszállítási Zrt. 22. MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Forgalmi Csoport 23. Magyar Posta Zrt. Biztonsági Központ 24. Veszprémi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 25. Cigány Kisebbségi Önkormányzat 26. Veszprém Plaza kft. (Balaton Plaza) 27. Stop.Shop. Center Services Gmbh. 28. Tesco Global Rt. Biztonsági Szolgálata 29. Piac és Vásárcsarnok Kft. 30. VMJV Önkormányzata Oktatási és Sport Iroda 31. Érseki Hittudományi Főiskola 32. Pannon Egyetem 33. Városi Művelődési Központ és Könyvtár Tourinform Veszprém 34. Városi Művelődési Központ és Könyvtár 35. Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület 36. Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 37. Közép-dunántúli Napló Kiadói Kft. (Napló Szerkesztősége) 38. Veszprém TV Kft. 39. Maraton Lapcsoport Multivízió Kiadói Kft. (Veszprémi 7 Nap) 40. Séd-Tv Kereskedelmi és Kulturális Szolgáltató Kft. (Séd TV) 41. Rádió Jam Zrt. (Klubrádió) 42. Rádió 1 Rádióműsort Készítő és Közlő Kft. (Rádió 1) 6

II. A PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ ADATOK: II./A Közterületen elkövetett jogsértések elemzése, a bűncselekmények és szabálysértések mennyiségi és minőségi alakulása az ERÜBS 2001-2005 évi, valamint egyéb, az együttműködésben résztvevő szervek adatgyűjtései alapján: II/A/1. A közterületen ismertté vált bűncselekmények Veszprém város közigazgatási területén 2001-2005 években 2896 közterületen elkövetett bűncselekmény vált ismertté a rendőrség nyomozó hatósága előtt, mely az összes bűncselekményszám közel 30 %-át teszi ki. Veszprém város közterületein elkövetett bűncselekmények 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Betöréses lopás 9 7 8 5 7 Cserbenhagyás vétsége 6 7 6 3 4 Emberölés 0 1 1 0 1 Erőszakos közösülés 0 0 0 0 1 Garázdaság 12 22 15 16 34 Hivatalos személy elleni erőszak 0 1 2 1 1 Jármű önkényes elvétele 15 16 3 5 9 Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 0 3 0 1 0 Közúti baleset okozása 28 22 28 23 26 Közúti jármű ittas vezetése 66 87 76 80 75 Közúti járművezetés tiltott átengedése 2 0 2 2 1 Közúti közlekedés biztonsága elleni bcs. 5 3 5 4 5 Közúti veszélyeztetés 2 2 1 2 3 Közveszély okozása 1 0 0 0 0 Lopás 280 284 270 356 308 Rablás 3 4 2 1 2 Rongálás 40 56 65 69 91 Segítségnyújtás elmulasztása 4 4 2 4 4 Sze. v. szerz. joghoz kapcs. jogok 23 0 0 155 0 megsértése Testi sértés - könnyű 4 2 5 6 5 Testi sértés - súlyos 8 12 14 12 21 Vasúti közlekedés biztonsága elleni bcs. 0 0 0 2 1 Szemérem elleni 0 1 0 1 2 Összesen 508 534 505 748 601 LOPÁS 2001 2002 2003 2004 2005 Alkalmi 126 119 126 147 163 Jármű lopás 8 18 16 18 9 Zsebtolvajlás 10 16 11 10 8 Gépkocsi feltörés 114 94 86 131 105 7

Egyéb 22 37 31 50 23 Összesen 280 284 270 356 308 A közterületen elkövetett bűncselekmények éves súlyozott átlaga félezer körül mozog, kiemelkedő emelkedés csak 2004-ben mutatkozott, ekkor 748 bűneset történt. Egy a szerzői és szomszédos jogok megsértéséhez kapcsolódó bűncselekmény felderítése 155- tel növelte az esetszámot. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Összesen Összes bűncselekmény 2.820 2.444 3.401 3.208 3.471 15.344 Közterületen elkövetett bűncselekmények száma 508 534 505 748 601 2.896 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Összes bűncselekmény Közterületen elkövetett bűncselekmények száma A 2001-es bázisévhez viszonyítva, 2005-re az összes közterületen elkövetett bűncselekmény száma fokozatosan, 18,3 %-kal emelkedett. Évenként tekintve a változást eltérő intenzitású ingadozás mutatkozik. Az első évben 5,1 %-os emelkedés, a következőben 5,4 %-os csökkenés, 2003-ról 2004-re ugrásszerű 48,1%-os emelkedés, míg 2004-ről 2005-re nagyarányú 19,5 %-os csökkenés mutatható ki. 8

Közterületen elkövetett bűncselekmények száma 800 600 400 200 0 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Közterületen elkövetett bűncselekmények száma II/A/1.1.Vagyon elleni bűncselekmények Az elmúlt öt év egyik legfontosabb jellemzője a vagyon elleni bűncselekmények rendkívül magas száma, amely alapvetően meghatározza az összbűnözés alakulását. E jogsértések összbűncselekményen belüli aránya a vizsgált időszakban 72,27 %. A közterületi bűncselekményeken belül a vagyon elleniek aránya 68,7 % és 79 % között mozgott. E deliktumok száma 2001-ről 2005-re 12,7 %-kal emelkedett. Területünkön kiemelést érdemelnek az alkalmi lopások, melyeket jellemzően a belvárosban lévő üzletekben, üzletközpontokban, forgalmas helyeken például vásárcsarnok, autóbusz-pályaudvar nagyobb rendezvényeken, valamint tömegközlekedési eszközökön követnek el. Az elkövetők elsősorban mobiltelefont, bankkártyát, készpénzt, iratokat tulajdonítanak el. Az elmúlt időszakban észrevehetően elszaporodott a trükkös lopások száma, mely érezhetően negatívan befolyásolta az emberek biztonságérzetét. A bűnözői szokások változása az elkövetett lopások számában folyamatos ingadozást eredményez, ugyanakkor az alkalmi lopások tekintetében 2002-től lassú, de állandó emelkedés tapasztalható. II/A/1.2. Közlekedési bűncselekmények Ismertetésünk során mindenképpen említést érdemelnek a közlekedési bűncselekmények, melyek számukat tekintve a második helyet foglalják el a közterületi jogsértések között. Az összes közterületi bűncselekményszámhoz viszonyított arányuk 20 %, tehát minden ötödik közterületen elkövetett deliktum a közlekedési szabályokat, ezen keresztül a közlekedés biztonságát sérti, vagy veszélyezteti. Amennyiben ezt az arányt évenkénti viszonylatban vizsgáljuk, a 20%-tól csak minimális eltéréseket tapasztalhatunk akár pozitív, akár negatív irányban. Jól példázza ezt az is, hogy a bázisévhez képest 2005-re csak mintegy 0,9 %-os emelkedés mutatható ki ebben a bűncselekmény kategóriában. A közlekedési bűncselekmények struktúráját vizsgálva megállapítható, hogy abban meghatározó tényező az ittas járművezetés, melyhez szándékos elkövetési magatartás társul, a gondatlanul elkövetett cselekmények közül pedig a közúti baleset okozása a determináló. II/A/1.3. Egyéb bűncselekmények A személy elleni bűncselekmények száma arányaiban nem tér el az országos mutatóktól, az összes ismertté vált bűncselekmény mindössze 3,8 %-át teszik ki, melyek jelentős hányada testi sértés. Bár a közrend-közbiztonság elleni bűncselekmény kategóriába 9

tartozik, mégis az elkövetés körülményeit tekintve a testi sértéshez szorosan kapcsolódik a garázdaság, melynek száma 2005-ben ugrásszerű növekedést mutat. Ebben szerepe lehet a közterületi rendőri jelenlét erősítésének, a rendőri intézkedési aktivitás fokozásának, ezzel kevesebb jogsértés marad látenciában. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Összesen Vagyon elleni 370 367 348 591 417 2.093 Közlekedési 109 121 118 116 115 579 Személy elleni 16 19 22 22 31 110 Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni 0 1 0 1 3 5 Az államig., igazságszolg. Közélet tisztasága elleni 0 4 2 2 1 9 Közrend elleni 13 22 15 16 34 100 600 500 400 300 200 Vagyon elleni Közlekedési Személy elleni Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni Az államig., igazságszolg. közélet tisztasága elleni Közrend elleni 100 0 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. A közterületen elkövetett bűncselekmények 2005. évi adatai alapján elkészítettük Veszprém város bűnügyi térképét. Az adatokat a Netzsaru program segítségével gyűjtöttük ki. Megállapítható, hogy az egyes városrészek közül a Belvárosban történik a legtöbb ismertté vált bűncselekmény. Itt találhatók olyan nagy forgalmú nyilvános helyek, mint a vásárcsarnok, az autóbusz-pályaudvar, az egyéb üzletek zöme, ezért a legjellemzőbb 10

deliktum az alkalmi lopás és a zsebtolvajlás. A belvárosi szórakozóhelyekről hazatartó fiatalok körében jellemző a rongálás és a garázdaság. A magas lélekszámmal rendelkező Jutasi úti lakótelepen elkövetett nagy számú alkalmi lopás minőségében eltér a belváros cselekményeitől, itt a legjellemzőbb a nyitott gépkocsiból történő lopás. A vagyon elleni bűncselekmények közül a Jutasi városrészben regisztrálták a legtöbb rongálást és gépkocsi feltörést. A II/A/3. pontban szereplő bűnügyi térképen jól látható, hogy a legkevesebb bűneset a Csatár hegyen, a Csererdő lakótelepen, a Szabadság lakótelepen, Kádártán és Gyulafirátóton történik. Ezek a területek családi házas övezetek, és a két utóbbi városrészben évek óta jól működő, szervezett polgárőrség van jelen. II/A/2. A közterületen ismertté vált legjellemzőbb bűncselekmények időbeni eloszlása (frekventált városrészenként) 11

12

13

II/A/3. Bűnügyi térkép II/A/4. A közterületen történt szabálysértések A szabálysértések terén nem rendelkezünk az ERÜBS-höz hasonló, egységes, áttekinthető nyilvántartással. Mint azt már kifejtettük, ez nagymértékben megnehezíti az objektív helyzet feltárását. A feljelentések száma alapján az alábbi megállapításokat vonhattuk le: Az értékelt időszakban a Veszprémi Rendőrkapitányság közterületi állománya 14.247 esetben tett feljelentést a rendőrség hatáskörébe tartozó, közterületen elkövetett szabálysértés miatt. Közlekedéssel kapcsolatos szabálysértés az összes esetek 72,6 százaléka, és csupán a fennmaradó 27,4 százalék közrendvédelmi szabályszegés. A vizsgált időszakot nézve az éves szabálysértési feljelentések száma stagnál. Bár a feljelentések jelentős hányadát teszi ki a közlekedési balesetek elsődleges okaként nyilvántartott normaszegésekkel szembeni fellépés, mint a sebesség jelentős túllépése, az elsőbbség meg nem adása, előzés szabályainak be nem tartása, de a szabálysértési eljárások több mint fele a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt indult. A közlekedés során még mindig gondot okoz a passzív biztonsági eszközök használatának mellőzése. A közrend elleni szabálysértések majdnem egyharmadát teszik ki a tulajdon elleni jogsértések. Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó ismertté vált a közrenddel és biztonságérzettel szorosan összefüggő szabálysértések száma, az értékelt öt évben összesen 855 volt. Az utolsó két évben a legkiemelkedőbb a köztisztasági szabálysértés, a koldulás és a parkrongálás volt, mely 2005-re kiegészült a csendháborítással, ami az előző évekhez viszonyítva ekkor ugrásszerű növekedést mutatott. Városunkban az elmúlt években közérdeklődésre számot tartó problémát okozott az ebtartás szabályainak be nem tartása, ezzel arányban állt a tett intézkedések száma is. 14

Sikerként lehet elkönyvelni, hogy 2005-ben mindössze két esetben kellett eljárni állattulajdonossal szemben. A közterületi rend fontosságát felismerve az erre hivatott szervek nagy figyelmet szenteltek a szabályok betartatására, így 2005-ben (154-ről 242-re) 57,14 %-kal növekedett az általuk tett feljelentések száma. II./B A közterületen elkövetett jogsértéseket elősegítő okok és körülmények vizsgálatának eredménye: (ha rendelkezésre áll, bűnügyi térkép alapján) II/B/1. Veszprém város bemutatása A jogsértések okainak és körülményeinek vizsgálatakor nem tekinthetünk el annak a környezetnek a bemutatásától, ahol az elkövetők és áldozatok zöme él, illetve azoktól a helyszínektől sem, ahol a bűnös emberi magatartások megvalósulnak. A történelmi város kialakulását elsősorban a természeti adottságok határozták meg: a sziklafennsík, a jól védhető, kiemelkedő sziklahegy, a mély bevágású patak medre és a sok vízszerzési hely. Az idők során terjeszkedő város öt dombra épült fel (Várhegy, Benedekhegy, Temető-hegy, Jeruzsálem-hegy, Cserhát), melyeket részben el is választott, és részben össze is kötött a Séd-patak medre. A fejlődés következtében egyre nagyobb számban szelték át a várost nagy forgalmú utak. A város a kezdetektől megőrizte ipari és kereskedelmi szerepét, de mindinkább kiegészült oktatási, művelődési központi szereppel. A jelentősen gyarapodó lélekszám igényelte az intézményrendszer kialakulását. A XIX. század végén már olyan jelentős intézmények is megkezdték működésüket, mint a színház, a múzeum, megépült a Veszprémnek egyedi képet adó völgyhíd (viadukt). A XX. század második felében meginduló városi rekonstrukció ugyan a város szerkezetét nem érintette, de a belváros átalakítása az értékek megóvása mellett elkerülhetetlenné vált. A Veszprémet mintegy befogó, elkerülő útgyűrű a korábbi nézetek ellenére nem szabott határt a település terjeszkedésének, a környező falvak Kádárta, Gyulafirátót csatolásával tovább fejlődhetett az infrastruktúra, a közlekedés. Veszprém mindennapjait ma is meghatározza földrajzi elhelyezkedése. Maga a város két fontos idegenforgalmi körzet, a Bakony és a Balaton között fekszik, az országos úthálózat egyik legfontosabb tengelyén, a kelet-nyugati tervezett gyorsforgalmi út mentén. Az E-66- os, 8-as főút biztosít kapcsolatot Székesfehérvártól Körmend és a nyugati határ irányába. Veszprém jelenlegi észak-keleti irányú közúti kapcsolatát Győr felé a 82-es számú főútvonal teremti meg, a Balaton felé három fő közlekedési út indul. Bár a várost teljes útgyűrű veszi körül, nyáron, az idegenforgalmi szezonban a település útjai túlterheltek, zsúfoltak. A gazdasági életet vizsgálva továbbra is az erős hagyományokkal rendelkező kisiparé, az egyéni vállalkozóké a főszerep. A 90-es években megindult az iparszerkezet átalakulása, ami eddig húzóerőnek számított válságba került és jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma. A nagyobb ipari, valamint a mezőgazdasági tevékenységek eltűntek, vagy visszaszorultak, megerősödött azonban a feldolgozóipar aránya, megnőtt Veszprém pénzügyi, kereskedelmi, irányító, és szolgáltató szerepe. A 80-as évekig a veszprémi lakásépítés szerkezete jelentősen átalakult. A városra jellemző családi házas építkezés a 70-es években abbamaradt, a helyette jellemzővé vált panelmegoldás hatására új lakótelepek jöttek létre. Itt a kisebb épületek mellett nagy 15

számban jelentek meg a tíz emeletes házak is. Az 1993. évi LXXVIII. lakástörvény hatására a város is megalkotta a maga lakásrendeletét, megkezdődött az önkormányzati lakások eladása a bérlők számára. Az önkormányzat tudatos lakásépítési akciója során befektetőket kerestek lakásépítésre, ennek eredményeként hozzávetőlegesen 1500 otthon épült fel. A folyamat végére a város tulajdonában mindössze 337 bérlakás maradt. II/B/2. A közterületen elkövetett jogsértéseket elősegítő okok és körülmények vizsgálata A bűnözés elleni hatékony fellépés nélkülözhetetlen előfeltétele a közbiztonság, illetve az azt befolyásoló bűnözés alakulásának, hosszabb távú tendenciáinak, továbbá a tudomány mai állása szerint megismerhető okainak és elősegítő körülményeinek kellő mélységű elemzése. A közterületek, közösségi életterek rendje meghatározó jelentőségű a helyi közösségek biztonságának szavatolásában. A magyar társadalomban a rendszerváltozás óta lezajlott átalakulások befolyással voltak Veszprém város közállapotára, közbiztonságára is. A közbiztonság és a bűnügyi helyzet nem azonos kategóriák. A lakosság biztonságérzetét nem csupán a bűnözés alakulása, hanem emellett a köznyugalmat sértő szabálysértések, a közlekedés viszonyainak rendezetlensége, a közmorál állapota, a kábítószer fogyasztás, az alkoholizmus, a nyílt utcai prostitúció elterjedése, de még a köztisztaság hiányosságai is befolyásolják. Kétségtelen tény, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzetére nem kizárólag a környezetében regisztrált bűnügyi helyzet paramétereinek alakulása hat, hanem bizonyos bűncselekménytípusok megjelenése és azok gyakorisága, illetőleg néhány olykor jogsértést sem kimerítő állapot, mint a hajléktalanság, épületek állaga, közterület tisztasága stb. Veszprém megye és ezen belül Veszprém, mint megyei jogú város, az ország többi területéhez hasonlóan szembesült a társadalmi és gazdasági változások által generált problémákkal. Megyeszékhelyünk a megyei jogú városok körében bűnügyileg közepesen fertőzött. Veszprém állandó lakossága 2005-ben 58 413 fő volt, ezt megelőzően a lélekszám évről-évre kevesebb. A nemek közötti megoszlás az országos statisztikai adatokkal harmonizálva azt mutatja, hogy több nő él városunkban (30 523 fő), mint férfi (27 890 fő). Veszprém településszerkezetileg 14 városrészre oszlik. Túlnyomórészt családi házakból álló városrészek: - Dózsaváros - Petőfi városrész - Belváros - Gyulafirátót - Kádárta - Szabadság lakótelep - Csererdő Lakótelepek: - Jutas lakótelep - Egyetemi városrész - Egry lakótelep - Endrődi lakótelep 16

- Cholnoky lakótelep Hétvégi házas, kiskerti övezet: - Csatár hegy Kiemelt üzletközpont: - TESCO - OBI - Stop.Shop. - Balaton Plaza Összefogással a Biztonságos Veszprémért A Jutas lakótelep ad otthont közel 20 000 embernek, így kis területen koncentrálódik a város lakosságának viszonylag nagy része, kb. 34 %-a. Ez a lakótelep városunk bűnügyileg legfertőzöttebb területe, s mivel kialakításakor még nem tartották szem előtt a megelőzés szempontjait egyben a legnehezebben kezelhető szegmense is. A lakótelepi elidegenedés, az emberek egymás iránti közömbössége itt erőteljesen megmutatkozik. A közterületek biztonságát a már részletezett kialakításuk mellett nagymértékben befolyásolja a birtokba vevő népesség szociokultúrális értékrendje. A közbiztonsági szempontból legkockázatosabb időszak az esti, kora éjszakai órákra tehető. Fokozott kockázatot jelent a péntek és szombat este és éjszaka. II./C Az elkövetett jogsértések szociológiai okainak leírása: A hazánkban lezajló társadalmi változások erőteljesen érintették a lakosok életesélyeit, a társadalmi javakhoz való hozzáférés tekintetében jól látható egyenlőtlenségek alakultak ki. A társadalom széles rétegei egyre érzékenyebbé váltak a méltányosság-méltánytalanság, egyenlőség-egyenlőtlenség kérdései iránt. A törvények betartatása és kikényszerítése során a hatóságok sok esetben tehetetlenek, a büntető-igazságszolgáltatás nem mindig a megfelelő időben és eszközökkel reagál a jogellenes cselekményekre. A prevenció csak az elmúlt évek során kezdett létjogosultságot nyerni a bűnözés elleni küzdelemben. A társadalom szemszögéből vizsgálva a jelenséget megállapíthatjuk, hogy ma már az oktatás, a nevelés, a kultúra, a vallás nem mindig képes szilárd erkölcsi tartást adni az embereknek, amely alapján mindenkinél természetes lenne a törvények tisztelete, az önkéntes jogkövetés. Az állampolgárok többségét bár betartják a jogszabályokat demoralizálja, ha környezetükben azt tapasztalják, hogy sokan büntetlenül szembeszegülhetnek a törvényeknek, minden következmény nélkül megsérthetik a társadalmi együttélés szabályait. Ilyenkor lépnek működésbe a társadalom önvédő mechanizmusai. Veszprém egyetemi város, az állandó lakosság mellett kb. 8000 regisztrált egyetemi hallgató tartózkodik itt a szorgalmi időben, közülük 1700-an kollégisták, de jelentős számban élnek diákok albérletben is. A közelmúltban új kollégiumi épületet adtak át, mely várhatóan megnöveli majd az egyetemi városrészben élő fiatalok számát. Sajátos életvitelük, szórakozásuk során könnyen válnak bűncselekmények elkövetőivé, áldozataivá. Az elkövetővé válásukkal kapcsolatos oksági tényezők között jelentős szerepet játszik az éjszakai szórakozóhelyek rendszeres látogatása, az alkohol hatása, a 17

rossz baráti környezet, a stressz, valamint a családi, iskolai problémák. Elsősorban a garázda jellegű cselekmények során találkozhatunk velük. A munkaképes korú népesség (39 590 fő) az állandó lakosság 67,7 %-a, melynek 3,12 %-a mintegy 1237 fő regisztrált álláskereső. A regisztrált álláskeresők jelentős hányada (47 %) megélhetésének javítására járadékban részesül, melyre 116 fő egy éve folyamatosan rászorul és jogosult. Természetesen az adatok nem tükröznek teljes képet a munkanélküliek számáról, ugyanis e téren nagy látencia mutatkozik. A közrend vizsgálata során éppen azok a személyek okozhatnak problémát, akik a szociális támogatási rendszerből kiesve, megélhetésük biztosítása céljából fekete munkát vállalnak. A fekete munkával összefüggésben nem csak a munkavállaló követ el jogsértéseket, hanem legtöbbször a munkaadó is, hiszen a be nem jelentett dolgozó után nem fizeti a járulékokat, a közterheket. A munkanélküliség korunk sajátos társadalmi jelensége, mint azt több szociológiai tanulmány is bizonyítja, nagymértékben hozzájárul a bűnözés alakulásához. A munkanélküli és feketén foglalkozatott populáció zöme segédmunkás, kisebb hányadok betanított vagy szakmunkás. Esti italfogyasztásuk főleg alacsonyabb osztályba sorolt italmérő helyeken napi rendszerességű. A zárórához köthető távozásuk áldozattá és elkövetővé válásuk aspektusából egyaránt kockázatot jelent. A munkanélküliség mellett a városokra jellemző kedvezőtlen társadalmi jelenség a hajléktalanság, mely tágabb értelemben összefügg a munkaerőpiaci helyzettel is. A falvaktól eltérően, a városi körülmények között már nincs olyan erős szerepe a családok megtartó erejének, a szociális érzékenység egyre csökken. Bár Veszprém összlakosságához mérten a hajléktalanok száma nem túl jelentős, kb. 230-250 főre tehető, az állandó közterületi jelenlétük mégis komoly zavaró tényezőként jelenik meg a lakosok és a turisták szubjektív biztonságérzetében. Jellemzően olyan nyilvános helyeken jelennek meg vasútállomás, autóbusz pályaudvar, vásárcsarnok, bevásárlóközpontok, ahol az állampolgárok zöme naponta akár többször is kapcsolatba, olykor összeütközésbe kerülhet velük. Megjelenésükkel, sokszor antiszociális viselkedésükkel megbotránkozást keltenek a lakosok körében. A város rendelkezik Szociális Gondozási Központtal, melynek befogadó képessége 110 fő, és egész évben teljes kihasználtság mellett működik, azonban a hajléktalanok száma jelentősen meghaladja a férőhelyek számát. Ebből adódik, hogy a város közigazgatási területén, utcákon, erdőkben, fedett, de nem zárt parkolókban, a parkokban, néha a lakótelepek lépcsőházaiban kénytelenek meghúzni magukat. A hajléktalanok nagy része alkoholfüggő. A létfenntartásukhoz és alkohol iránti vágyuk kielégítéséhez szükséges pénzösszegre alkalmi munkából, kukázásból, kéregetésből és vagyon elleni jogsértésekből tesznek szert. A tulajdonukért, pihenőhelyükért sokszor kerülnek összetűzésbe hajléktalan társaikkal is, melyre ugyancsak a közterületeken, nyilvános helyeken kerül sor, így az állampolgárokban megbotránkozást, félelmet keltve. Azok a családok, akiknek élete kilátástalan, válságos helyzetbe kerültek, lakhatásuk nem megoldott, a Családok Átmeneti Otthonában nyernek elhelyezést, melynek befogadó képessége 40 fő. Az otthon csak olyan családoknak nyújt elhelyezést, akik gyermekkel rendelkeznek és veszprémi lakosok. Az itt élő szülők rendszerint dolgoznak, van rendszeres jövedelmük. A gépkocsi feltöréseknek, járműlopásoknak kedvez az a körülmény, hogy a város területein több ezer gépkocsi áll a szabadban. Veszprémben közel 20.000 gépkocsit tartanak nyilván. E cselekményeket jellemzően fiatalkorúak követik el, rendszerint CD-s rádió-magnót, alumínium kerék- és dísztárcsákat, illetve egyéb értékeket tulajdonítanak el. 18

2005-ös adatok alapján a Veszprémi Rendőrkapitányság területén 1141 személy ellen kezdeményeztek eljárást, melyből 146 fiatalkorú volt. Ez az elkövetők 12,8 %-a, mely az elmúlt évekhez hasonlítva emelkedést mutat. A demográfiai hullámvölgy a 90-es években kezdődött. Az ezt megelőzően született gyermekek napjainkban válnak fiatal felnőttekké, a bűnelkövetésben látható szerepük aránytalanul felülreprezentált. A leginkább érintett fiatalok lemorzsolódnak az iskolarendszerből, nincsenek tanulási szándékaik, családi kapcsolataik szétesettek és általában a társadalmi struktúra alsóbb rétegeihez tartoznak. A kiskorúak korosztályának lélekszáma csökken, ennek ellenére az elkövetők közötti arányuk kismértékű, de emelkedő tendenciát mutat, ez egyben jelzi a deviáns családok bűnözést áthagyományozó képességét is. E korosztály jellemzője, hogy általában a saját korcsoportjukhoz tartozó, jobb módú társukat lopják meg, illetve a bevásárló központokból próbálnak meg értékeket eltulajdonítani. Az elkövetői oldalt vizsgálva megállapítható, hogy a lakásbetöréseket, illetve gépkocsi feltöréseket döntően büntetett előéletű személyek követik el, akik több hónapi börtönbüntetés letöltése után ott folytatják, ahol előzőleg abbahagyták. Mivel módszereiken általában nem sokat változtatnak, újabb lebukásuk törvényszerű. Az utóbbi időben előfordult a városban az úgynevezett utazó bűnözők megjelenése, akik sokszor az ország másik végéből, illetőleg külföldről érkeznek azzal a szándékkal, hogy vagyon elleni bűncselekményt kövessenek el. II./D A közigazgatási egységben a közterületek rendjének, biztonságának fenntartásában együttműködő szervek, szervezetek tevékenységi köre, profilja: II/D/1. A közrend védelmének társadalmasítása Egy település biztonsága az ott lakók szükségleteinek egyik legfontosabb eleme. A közbiztonság nem csupán a lakosság objektív védelmét és szubjektív biztonságérzetét jelenti, hanem jelentős hatást gyakorol a gazdasági életre, a vállalkozások és a tőke beáramlására, az életszínvonal alakulására is. Ma már elfogadottá vált az a nézet, miszerint az életminőség biztonság közbiztonság bűnmegelőzés bűnüldözés, egymással összefüggő jelenségek. A biztonság közbiztonság kérdése közügy, annak megvalósítása a társadalom közös ügye. A társadalom teljes szövetrendszerében keletkező bűnözés nem fékezhető meg pusztán büntetőjogi eszközökkel. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájában 115/2003. (X. 28.) OGY Hat. megfogalmazott elvek és célkitűzések új hangsúlyokat jelölnek ki és új szemléletet várnak el nemcsak a szakemberektől, hanem a társadalom egészétől is. Demokratikus társadalmi viszonyaink között egy adott település biztonságának színvonala az ott élő emberek közös produktuma. Megteremtésében, fenntartásában komoly szerep jut a rendőrségnek, de ezzel együtt az önkormányzatoknak, a civil közigazgatás számos szervezetének, ügyészségeknek, bíróságoknak, lakossági önszerveződéseknek, a civil biztonsági szolgálatoknak és nem utolsó sorban maguknak a polgároknak is. A biztonságérzetet alakító tényezők közül a bűnözés korántsem az egyetlen, hiszen az emberek biztonságérzetét a negatív társadalmi jelenségek összhatásukban befolyásolhatják. 19

A jól működő bűnmegelőzés és a közterületi jelenlét fokozásának eredményeként a bűnalkalmak, az elkövetési lehetőségek száma csökken, az elkövetővé és áldozattá válás kockázata mérséklődik. E komplex intervenció akkor lesz sikeres, ha minél szélesebb körű összefogással, egymásra épített feladat meghatározással képes a kiváltó okok kezelésére, az óvó-védő intézkedések megtételére. A társadalmi bűnmegelőzés szakmai és szervezeti kereteit nem hierarchikus, hanem hálózati formában kell kialakítani és működtetni. A megelőző munka társadalmasítása révén hosszabb távon uralkodóvá válik az együttműködő közösségek jogkövető magatartás iránti elkötelezettsége. Az új szemlélet környezeti kisugárzása miatt a társadalom széles rétegeiben erősödik a pozitív értékrend, növekszik a rendőrség társadalmi bázisa. Azoknak, akik eddig egymás mellett tették a dolgukat a gyors és hatékony beavatkozás érdekében együtt kell működni, nem várhatunk addig, amíg a lakosság felismeri ennek értelmét. Az önerősítő folyamat társadalommal való felismertetése meghatározó jelentőségű a bűnözés elleni küzdelemben, az aktív közreműködés mindannyiunk elemi érdeke. II/D/2. A közterületek védelmének új lehetőségei A tudományos kutatás egyre inkább a társadalmi fejlődés mozgatórugójává vált. A látványos fejlődés és az új lehetőségek ellenére a XXI. század tudományának ingadozó bizalommal, váratlan dilemmákkal és teljesen új kérdésekkel kell szembenéznie. Az Európai Unió dokumentumaiban az újkort egyszerűen a tudás alapú gazdaság és társadalom korának hívják. Az információs társadalom az információ és a tudás megszerzése alapján rétegződik, az esélykiegyenlítés potenciálisan az információ egyenlő és határtalan elérhetősége által valósul meg, illetve az egyenlőtlenségek a tudás birtoklása vagy nem birtoklása mentén jönnek létre. A tudás társadalma, az élethosszig tartó tanulás, a növekvő késztetés az információ megszerzésére egyre fontosabb minden állampolgár számára. Nyilvánvaló, hogy a vázolt tudás alapú társadalom kikényszeríti, hogy a rendvédelem, különös tekintettel a Rendőrség is újragondolja stratégiáját, illetve annak megvalósítására alkalmazott módszereit, a demokratikus viszonyok között kialakított szervezeti kultúráját. A modern polgári felfogás az ember feltétlen tiszteletének eszményét követi és messzemenőkig hagyja érvényesülni az emberi jogokat. Ezzel szemben a rendőrségtől elvárás a gyors és hatékony rendőri intézkedés. Kettős nyomás alatt van a rendőr, mert egyrészt az alkalmazott intézkedései által eredményt várnak el tőle, másrészt az emberi jogokat és szabadságot tiszteletben kell tartania. Az intézkedő rendőr és az intézkedés alá vont állampolgár viszonya befolyásolhatja a lakosság demokratikus viszonyokról és a közbiztonságról alkotott véleményét, különösen akkor, ha az említett viszony a nyilvánosság előtt, a közterületek védelme érdekében jön létre. A döntően represszív rendészeti reakciók a rendszerváltozás előtt voltak jellemzőek. Az értelmezés lényege, hogy a bűnözés elleni küzdelem állami feladat, s ez csaknem kizárólag a már megtörtént bűncselekményekre történő reagálásban nyilvánult meg. A rend fenntartását, a bűnözés kontrollját a hatósági erőszak korlátlan alkalmazásában látták, miközben a társadalomra gyanakvóan tekintettek. A 90-es években anómiás állapotokat élt át a magyar társadalom, ennek jól látható jelei voltak a bűnügyi palettán. A korábban meglévő zömmel az egypártrendszer sajátosságából eredő, korántsem törvényi szintű szabályozások az új politikai intézményrendszer felállásával megszűntek, ha mégsem, akkor a lakosság öntörvényű magatartása teremtette meg, hogy a társadalom többsége, magánszemélyek és hivatalok 20