Vegyésztechnikus Szakmabemutató információs mappa

Szakmabemutató információs mappa

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: SZABÓ ZOLTÁN, IGAZGATÓ, ERDEY-GRÚZ TIBOR VEGYIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010 www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu

Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Csak azok, akik megkísérlik, hogy olvassanak abból a hatalmas könyvből, melyet mi a természetnek hívunk, fogják ténylegesen megismerni a Teremtő nagyságát és végtelen bölcsességét. /Justus von Liebig, tudós (szerves kémia)/ A magyar kémiai-, és vegyipar története (Forrás: Magyar Vegyészeti Múzeum) A római birodalomban működő aranybányászatot a honfoglaló magyarok utódai is folytatták. Volt fémkohászat, előállítottak ötvözeteket; finomítókat, pénzverdéket alapítottak. Sokan próbálkoztak az arany mesterséges előállításával, az alkímiával. Az alkímiából sarjadt ki az orvosi kémia. Alapítója Paracelsus volt, aki kétszer is járt Magyarországon. Később minden orvos jatrokémikus (orvosi kémikus) is volt, és így csaknem minden magyarországi orvos foglalkozott környéke ásványvizeinek, olykor kőzeteinek kémiai elemzésével, gyógyhatásuk regisztrálásával, amiről számos feljegyzés és egykorú könyv tanúskodik. A kémia és a vegyipar magyarországi története a középkori fémkohászattal veszi kezdetét. A középkorban Európa aranytermelésének mintegy 90%-át, az akkor ismert világénak pedig egyharmadát Magyarország szolgáltatta. Ezüsttermelésünk az európai termelés egynegyede volt. A XIV. századtól kezdve mindehhez a réz exportja is hozzájárult. Az arany és az ezüst elválasztására ipari méretben elsőként nálunk használtak salétromsavat, és ugyancsak Magyarországon alkalmaztak először vasat az úgynevezett cementációs folyamathoz, hogy a rezet a réztartalmú bányavizekből kinyerjék. A XVIII. században létesültek hazánkban az első manufaktúrák, ekkor kezdődött a természeti kincsek iparszerű vegyi feldolgozása. A-1

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A puskapor felfedezése óta szükség volt salétromra. Először a száraz alföldi talajon kivirágzó salétromot seperték össze, később az istállók földjének kilúgozásával állítottak elő salétromot. A reformkorban a vegyi iparágak eleinte még olyan technológiával termeltek, mint az előző században, inkább csak az üzemek száma gyarapodott. Főleg katonai célokra fejlesztették azonban a salétromtermelést, fellendült a sóbányászat, a timsó- és kénsavipar, az üveggyártás miatt pedig a hamuzsírfőzés. Kifejlődött a majolika- és porcelángyártás, ekkoriban létesült a Herendi Porcelángyár. Korszerűen berendezett gyár volt az Ercsi Sörgyár. Fiuméban már a XVIII. század közepétől működött a nádcukor-finomító. Elterjedt a textilszínezés, főként a kékfestő eljárás. A XIX. század első szilveszterét még gyertyák és mécsesek fényénél ünnepelték. Széchenyi István első angliai útjáról 1816-ban hazatérve már "gázfőző készüléket" készíttetett nagycenki kastélyába. 1837-ben az akkor még új Nemzeti Színházat is házi gázfejlesztő berendezéssel szerelték fel és világították. Jókai Mór szerint "Ennek a gáznak kicsit áporodott savanyú káposzta szaga volt, de eltűrtük nemzeti büszkeségből". Jelentős vegyipari találmány ebben a korban az Irinyi-féle tökéletesített dörzsgyufa is, amely "zajongás nélkül gyulladt. Az 1920-as évek elején a vegyiparban fő törekvés az olyan termékek gyártásának megindítása volt, amelyek termelése az országhatárok megváltozása miatt megszakadt. A dicsőszentmártoni nitrogén-műtrágyagyár helyett 1931-ben Pétfürdőn ammóniagyár, majd műtrágyagyár épült. Ekkor a szerves vegyipar nyersanyagainak nagy részét - melléktermékként - a városi gázgyártás szolgáltatta. A már meglevő Richter Gedeon, Chinoin és Wander gyógyszergyáron kívül felépült az Alkaloida Vegyészeti Gyár morfin alkaloidák gyártására. A-2

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A II. világháborút követően erőteljes fejlődés és szerkezetváltás indult meg a magyar vegyiparban: jelentősen fejlődött a műtrágyák gyártása, a kőolaj- és földgázszármazékokon alapuló vegyipar (műszál, műanyag stb.) és a festékgyártás, megerősödött a petrolkémiai iparág minden területe, ugyanakkor a nagy hagyományokra visszatekintő gyógyszergyártásban is fenntartottuk regionális vezető szerepünket. A magyar vegyipar jelene, a vegyipar szerkezeti megoszlása (Forrás: Olvasó Árpád TVK vezérigazgató előadása a Centenáriumi Vegyészkonferencián, 2007.) A vegyiparba magyarországi statisztikai besorolás alapján az alábbi termelési területek tartoznak (az ábrán a számjegyek az iparág ún. statisztikai kódját jelölik): VEGYIPAR OLAJIPAR + PETROLKÉMIA 23 24 25 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 23.20 Kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása 24.16 Műanyag-alapanyag gyártása 24.4 Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag termék gyártása 25.2 Műanyag termék gyártása A rendszerváltást követő termelés-visszaesés elsősorban a nehézvegyipart érintette. Ugyanakkor 2007-es adatok alapján - a vegyiparon belül a A-3

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK legnagyobb volumeneket és termelési értéket jelenleg is az olajipari (melyet az EU-ban nem is sorolnak a vegyipari területhez) a petrolkémiai (olefinek és műanyag alapanyagok előállítása), valamint a műanyag késztermékeket előállító szegmens állítja elő. A petrolkémia jelentősége folyamatosan növekedett az elmúlt években, teljesítménye szorosan összefügg a gazdasági növekedés mértékével. A Magyarországon gyártott vegyi anyagok és késztermékek közül jelenleg a műanyag alapanyagok vezetik a listát (40 %-os részesedéssel), jelentős a gyógyszergyártásunk (39 %-os részesedéssel), viszont a rendszerváltás óta jelentősen visszaesett például a műszál- és a műtrágya-gyártás. Az utóbbi években emellett minden vegyipari területen megjelentek hazánkban is a biotechnológiai eljárások. Fontos még megemlítenünk a gumiipart is (mely kapcsolódik a műanyagfeldolgozáshoz), mivel ezen a területen a rendszerváltást követő hazai termeléscsökkenés után most nemzetközi gyártóvállalatok hazai megjelenése indította meg a fejlődést. Aki ebben a jelenleg is igen perspektivikus szakmacsoportban szeretné megtalálni életpályáját, az szakmunkásként elhelyezkedhet a termelésben, vagy diplomát szerezhet valamelyik nagy múltú magyar egyetem vegyészvagy vegyészmérnöki karán. Aki számára fontos, hogy ne csupán jó szakember legyen, hanem lehetőség szerint minimum érettségi bizonyítvánnyal rendelkező, magasabb szaktudású munkatársként tudjon megjelenni a munkaerőpiacon, akkor a vegyésztechnikus szakmát célszerű választania. A-4

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A vegyésztechnikus szakma az alábbi, érettségire épülő vegyipari szakképzettségek valamelyikének elsajátításával tölthető be: Vegyipari technikus, illetve ennek ráépüléseként, a szakmacsoportba sorolt önálló szakterületként: o biotechnológus technikus, o drog- és toxikológiai technikus, o papíripari technikus, o vegyipari minőségbiztosítási technikus. Laboratóriumi technikus, amely szakképesítés az alább felsorolt elágazásokat tartalmazza: o általános vegyipari laboratóriumi technikus, o drog- és toxikológiai laboratóriumi technikus, o gyógyszeripari laboratóriumi technikus, o környezetvédelmi és vízminőségi laboratóriumi technikus, o élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus, o mezőgazdasági laboratóriumi technikus. Műanyag-feldolgozó, Gumiipari technikus. A fent felsorolt területeken szakmát szerzett szakemberek azok, akik a vegyipari ágazatokban az agy és az ügyes kezek munkáját összehangolják, tehát a gyakorlati munkavégzés mellett sok esetben mérnöki irányítással termelésirányítási, konstrukciós, minőségellenőrzési, termékfejlesztési, labor- és művezetési feladatokat végeznek. Munkájuk igen különböző mind a munkafolyamat, mind a használt eszközök, mind a végtermék tekintetében attól függően, hogy a vegyipar mely területén dolgoznak. A-5

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Ebben a pályainformációs mappában a vegyésztechnikusok szakmacsoportjáról beszélünk. Az egyes, fent felsorolt területek, szakmák iránt mélyebben érdeklődők azonban önálló pályainformációs mappákat is találnak ezekről a szakmákról (ld. pl. drog- és toxikológiai technikus, biotechnológus technikus, vegyipari minőségbiztosítási technikus mappák). Feladatok, tevékenységek A vegyésztechnikus önállóan vagy mérnök irányítása mellett vesz részt: a kőolaj- és benzinszármazékok, gyógyszerek, szintetikus anyagok, műanyagok, műanyag termékek, növényvédő szerek és gumiipari termékek gyártásában; nagyüzemi, illetve laboratóriumi vegyi folyamatok kidolgozásában; termékek minőségének és vegyi összetételének ellenőrzésében; vegyi és vegyipari üzemek karbantartásában, javításában. Feladatai termelőüzemekben: a műszakvezetőt segítve, vagy a műszakvezetői feladatokat önállóan ellátva irányítja és felügyeli a különböző anyagmozgató, gyártó és feldolgozó berendezéseket kezelő betanított és szakmunkások munkáját; szervezi és irányítja a munkahelyi ügyviteli rend alapján a hozzá beosztott szakmunkások, betanított munkások, egyéb alkalmazottak munkáját a termelési előírások és elvárások biztosítása és az optimális üzemvitel megvalósítása érdekében; biztosítja a termelés feltételeit: az alap- és segédanyagok, félkész termékek előkészítését, elszállítását tovább-feldolgozásra, illetve a A-6

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK termelésben használatos eszközök, gépek, berendezések, műszerek szakszerű használatát, valamit a technológiai előírások betartását; koordinálja a termelést a kapcsolódó gyártástechnológiai fázisokkal, valamint a kiszolgáló- és társegységekkel; a berendezések műszereinek vizsgálatával ellenőrzi a biztonságos és a gyártási folyamatnak megfelelő üzemelést; elkészíti a felügyelete alá tartozó termelőegység karbantartási ütemtervének javaslatát, eszközigényét, és közreműködik a karbantartási ütemterv végrehajtásában; részt vesz új gépek, berendezések telepítésében; ismeri, alkalmazza, betartja és betartatja munkája során a biztonsági, környezetvédelmi, technológiai előírásokat, jogszabályokat, szabványokat és minőségbiztosítási előírásokat; gyártástechnológiai, környezetvédelmi, biztonságtechnikai és tűzvédelmi szempontból ellenőrzi és felügyeli a rábízott munkafolyamatokat; vezeti az üzemeltetési dokumentációkat; vészhelyzetben intézkedik a felügyelete alá tartozó termelőrendszer, üzemcsoport vagy gépek biztonságos leállításáról. Közreműködik a biztonsági- és vagyonvédelmi terv végrehajtásában. Feladatai a termeléshez kapcsolódó gyártmánytervezési, gyártási programtervezési és minőségbiztosítási tevékenység során: Ahol mérőberendezéseket állítanak össze, mintákat készítenek elő vegyi analízisekhez, vagy valamely anyag összetevőit vizsgálják kromatográfiás módszerekkel, ott a vegyésztechnikusra mindig szükség van. A vegyiparban ez nem csupán a laboratóriumokban történik, hanem szorosan kapcsolódik a A-7

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK gyártási folyamathoz is. Egy adott gyógyszerreceptúra alapján egy fontos gyógyszeralapanyag legyártásához (gyártmánytervezés, gyártási programtervezés) éppen olyan szükségesek ezek az elemzések és mérések, mint az alapanyagok vagy a végtermék minőségellenőrzéséhez. A vegyésztechnikus ilyenkor: a vizsgálandó feladatok alapján átnézi a receptúrákat; előkészíti a vizsgálatokhoz szükséges anyagokat, oldatokat; beprogramozza a vizsgálathoz szükséges mérőműszereket; szakmai számításokat végez (oldatkészítés, ph, elektrokémia stb.); elvégzi a gyártásközi/végtermék minták előírás szerinti vizsgálatait; a vizsgálati eredmények alapján, szükség esetén gondoskodik a technológiai eljárás vagy a gyártási program módosításáról. Feladatai a gyártási programfejlesztés és a gyártmányfejlesztés területén: munkatársként segíti az új technológiák bevezetését; javaslatot tesz a régi eljárások ésszerű, gazdaságos módosítására; javaslatot dolgoz ki a gyártási hulladékok és a melléktermékek újrahasznosítására (pl. gumiipari technikus esetében kiemelt fontosságú feladat); munkájával segíti a fejlesztők és kutatók munkáját is például értékeli az ipari vagy laboratóriumi mérőműszerekkel végzett méréseket, eredményeiről, következtetéseiről és javaslatairól szakszerű dokumentációt, jelentést készít. Feladatai a minőségellenőrző- és kutatóintézetekben végzett labormunka során: A vegyésztechnikus képes minőségellenőrző és kutatóintézetekben szabványvizsgálatok, sorozatvizsgálatok, alapvető laboratóriumi műveletek végrehajtására, önállóan vagy csoportmunkában önálló részfeladat A-8

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK felelőseként a megadott utasítások, munkafeladatok, műszaki leírások vagy egyéb dokumentumok alapján. Ennek során: ellenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét; ellenőrzi és biztosítja a munkájához szükséges anyagokat; beméri a vizsgálathoz szükséges mintákat, alapanyagokat, segédanyagokat; elvégzi a szükséges érzékszervi vizsgálatokat (szemrevételezés, szag stb.); elvégzi a minták mikroszkopikus vizsgálatát; méri a minták fizikai jellemzőit; szükség esetén osztályozza a mintákat, például szemcseméret, szín, tömeg, víztartalom szerint; méri a minták kémiai jellemzőit; elvégzi a szükséges műszeres analitikai vizsgálatokat; a megfelelő eljárásokkal dokumentálja a vizsgálatokat. A vegyipar egyes, fent említett részterületein dolgozó technikusok ezek mellett speciális feladatokat is ellátnak, például: A biotechnológus technikus: a biotechnológiában használatos vegyipari műveleteket hajt végre; mikroszkópos vizsgálatot végez; mikroorganizmusokkal dolgozik stb. A drog- és toxikológiai technikus: morfológiai leírást készít egy adott gyógynövényről; hatóanyagot nyer ki és azonosít a vizsgált növényből; metszeteket és preparátumot készít; a vizsgált növényi részeket szakszerűen szállítja, szárítja és tárolja; A-9

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK alkalmazza és felhasználja gyógynövényismereteit; Alkalmazza a drogokra és toxikus anyagokra vonatkozó előírásokat, szabványokat és jogszabályokat. (Részletesebb információért ld. az egyes szakmákat bemutató pályainformációs mappákat.) A munkavégzés során használt anyagok A vegyésztechnikusok munkájuk során nagyon sokféle anyaggal dolgoznak, melyek közül a legjellemzőbbek a következők: A kőolaj-feldolgozás és a petrolkémia területén például: kőolaj földgáz vegyipari benzin kőolaj-származékok a kenőanyag-gyártás alapanyagai és segédanyagai olefinek etilén propilén benzol stb. A gyógyszergyártás területén például: természetes (állati növényi) eredetű gyógyszeralapanyagok szintetikus gyógyszeralapanyagok gyógyszergyártási segédanyagok a tablettázás, oldatkészítés anyagai stb. A gumiipari területén például: kaucsukok (természetes és műkaucsukok) A-10

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK térhálósító anyagok öregedésgátló anyagok töltőanyagok lágyítók égésgátló, illatosító és hajtóanyagok ragadásgátlók vázerősítő anyagok (textil- és fémalapúak) vegyszerek oldószerek A műanyagipar területén például: hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagok katalizátorok, stabilizátorok lágyítók színezőanyagok antisztatizálók oldószerek A munkavégzés során használt eszközök Az iparágtól, a munkavégzés helyszínétől függően éppilyen változatos a vegyésztechnikus által használt eszközpark is. Az alábbiakban a legjellemzőbb (közös) eszközöket foglaljuk össze: számítógép és tartozékai, emelőgépek, ioncserélő, szárító berendezések, tüzeléstechnikai eszközök, A-11

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK tüzeléstechnikai mérőműszerek, az anyagmozgatás, szállítás és tárolás eszközei, vegyipari műveletek eszközei és berendezései, vegyipari mérőeszközök, mérőműszerek (tömeg-, térfogat-, nyomás-, áramlás-, mennyiség-, hőmérséklet és szintmérők), a hőátadás berendezései, az aprítás berendezései, az ülepítés, szűrés, centrifugálás berendezései, a gáztisztítás berendezései, a homogenizálás berendezései, a bepárlás, kristályosítás, szárítás, lepárlás berendezései, az ab- és adszorpció, extrakció berendezései, az irányítástechnika és vezérlés eszközei, berendezései, műszerei, laboratóriumi eszközök, berendezések. Munkahely, munkakörnyezet Már a fentiekből is kitűnik, hogy a vegyésztechnikus munkáját az iparág és a tevékenység függvényében igen változatos munkakörnyezetben végezheti. Dolgozhat termelőüzemekben, fejlesztő- és minőségellenőrző központokban, kísérleti és minőségellenőrző laboratóriumokban. Munkáját a szabadban vagy a zárt csarnokokban lévő munkavégzéstől a labormunkáig és az irodai munkáig terjedő változatos munkakörülmények jellemzik. Munkahelye azonban még ennél is változatosabb lehet, hiszen munkájára nem csupán a vegyipari ágazatokban van szükség. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban megemlítünk számos olyan területet, ahol vegyésztechnikusként el lehet helyezkedni: A-12

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK a szervetlen vegyészet, mindenekelőtt fizikai kémia, vaskutatás, szénkutatás, szilikátkutatás, fehérjekutatás, bőrkutatás területén fejlesztő laboratóriumokban, kutatóintézetekben, felsőoktatási intézményekben; az orvosi kutatás területén fiziológiai, táplálkozás-fiziológiai, sejtkémiai, sejtfiziológiai, víruskutatási, molekuláris biológiai, farmakológiai (gyógyszerkutatás) részlegekben; a magfizikai és a sugárvegyészeti intézeteknél; a vegyipari üzemi és ellenőrző laboratóriumokban; az analitikai laboratóriumokban, ahol ellenőrzik a gyártott termékekből, a felhasznált nyers- és segédanyagokból, valamint a keletkező köztes termékekből vett mintákat; az élelmiszer- és élvezeti cikkek iparában, ahol ellenőrizni kell, hogy betartják-e az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat; a vas és acélgyártóipar laboratóriumaiban, ahol ellenőrzik és vezérlik a termelést; az elektronikai iparban félvezetők előállításához szükséges anyagok vizsgálatánál; a textil- és konfekcióiparban (festési, anyagkezelési eljárások); a gépjárműgyártásban; a bányászatban és a hozzá kapcsolódó széntermékek iparában; az energetikai üzemek friss- és szennyvizeinek vizsgálatában; a nyersolaj-feldolgozó iparágban; a fafeldolgozó-iparban, favédő vegyszerek, hidegenyv, vagy más vegyszerek előállításánál; az acélszerkezeteket gyártó iparban és a könnyűfémiparban, ahol állandóan ellenőriznie kell a felhasznált ötvözetek minőségét; a műanyagiparban, a gumi- és azbesztiparban; a hajóépítésben, a korrózióvizsgálatban, korróziógátló anyagok kikísérletezésében; a finommechanikában, az optikai üvegek előállítása, a különleges olajok alkalmazása területén; A-13

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK a mezőgazdasági vegyészet keretében a műtrágyák, a talajminták, a növényvédőszerek és más anyagok vizsgálatában. Kapcsolatok A fentiekből kitűnik, hogy a vegyipar területén dolgozó technikusok kapcsolatrendszere is rendkívül sokrétű. Általánosságban elmondható azonban, hogy munkája során a vegyésztechnikus kapcsolatba kerül: vezetőivel, munkatársaival, beosztottjaival, más cég szervezeti egységei munkatársaival: o a megrendelőkkel, o beszállítókkal, o kutatókkal és szakemberekkel. A szervezeti hierarchiában munkáját elsősorban mérnökök irányítják. A kitűzött célok megvalósításában hatékonyan együtt kell tudni dolgoznia más szervezetekkel, mint például a beszerzés, a pénzügy, a termelés, a gyártómérnökség, a minőségbiztosítás, a raktár, a szállítmányozás. A-14

Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

KÖVETELMÉNYEK Fizikai igénybevétel, megterhelés A vegyésztechnikusok munkájukat álló, ülő, hajlott testhelyzetben végezhetik, feladataiktól függően. Munkájuk a termelőüzemekben könnyű, vagy közepesen nehéz fizikai igénybevételt jelent, melyet minden szinten megkönnyít az egyre nagyobb mértékű gépesítés, automatizálás, a számítógépek használata. A labormunkák, a terepen történő mintavételezés végzése közben munkájuk könnyű fizikai igénybevétellel jár, mely a mérőeszközök, vizsgálati minták mozgatásából adódik. Irodai munka végzése fizikai igénybevétellel nem jár, bár az ülő munkavégzés során, a számítógépen végzett munka megterhelésével számolni kell. A munkaidő-beosztás a termelőüzemekben többször lehet folyamatos munkarend (szombat-vasárnap, ünnepnap is), vagy 3 műszakban történő munkavégzés, amely főként nagyvállalatoknál jellemző. Kisebb vállalkozások kétműszakos vagy hosszúműszakos beosztásban alkalmazzák munkatársaikat. A laboratóriumokban és intézményekben inkább az egyműszakos munkavégzés a jellemző, a kísérleteknél, hosszabb vizsgálatoknál azonban szükség lehet a túlórázásra. A technikusok feladatai igen változatosak, különösen, ha középvezetői vagy művezetői beosztással párosulnak. Ilyenkor ugyan a gyártási tevékenységek ismétlődőek, de ezt többnyire beosztottaik végzik. Motiválásuk, irányításuk, felügyeletük, tevékenységük megszervezése, koordinálása és ellenőrzésük fokozott figyelmet és körültekintést igényel, ugyanakkor mindezek felelősségteljes végzése stresszhelyzetekhez vezethet. B-1

KÖVETELMÉNYEK Környezeti ártalmak, egészségre ártalmas tényezők Ezen a munkaterületen számos környezeti ártalommal, egészségkárosító hatással kell az itt dolgozóknak szembenézniük, például: a zajos környezet, a gépek hangos működése - hallásromlás, légszennyezettség légzőszervi megbetegedések, a hőmérséklet ingadozása - megviseli, fárasztja a szervezetet, az oldószerek, vegyi anyagok, mérgek - allergizáló hatás, mérgezés kockázata stb. Nagyon veszélyes üzem is lehet ez mesélte egy korábban gyógyszeralapanyaggyártásban dolgozó ismerősöm. Az elővigyázatlanság számos balesetet okozott már. Pontosan be kell tartani az utasításokat, s még így is folyamatosan kell figyelni a műszereket, sőt a gépzajt is, nem jelentkezik-e valamilyen rendellenesség a gyártás során. Ezért fordulhatott elő, hogy amikor egy betegség során romlott a hallásom, rögtön javasolták: hagyjam abba a három műszakos gyártómunkát és kérjem áthelyezésem a nyugodtabb laborba. (a mappakészítő saját élménye) Fokozottan ügyelni kell a különböző biztonsági és munkavédelmi előírások szabályszerű megtartására és a munkavédelmi eszközök, egyéni védőfelszerelések használatára, mert a munkavégzés során igen sok baleseti lehetőség adódhat: lúgos és savas anyagok által okozott sérülés, vágás, szúrás, kéz- és szemsérülések, B-2

KÖVETELMÉNYEK égés, mérgezés. Egészségügyi követelmények A vegyésztechnikus szakmát választóknak egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet egyes vegyi anyagokkal munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas könnyű fizikai munkát nem végezhet együttműködést kívánó munkát nem végezhet túlmunkát/nyújtott műszakot igénylő munkahelyen munkát nem végezhet Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet B-3

KÖVETELMÉNYEK A foglalkozás gyakorlásához szükséges képességek (kompetenciák) Az egészségügyi alkalmasságon túl az alábbi tulajdonságok, képességek (kompetenciák) birtokában érdemes ezt a szakmát választani: jó kommunikációs készségek írásban és szóban önállóság megbízhatóság kapcsolatfenntartó készség következtetési képesség érdeklődés az élő természet és emberek iránt nyitottság az emberiség problémáira (éhínség, betegségek) megvalósítási készség (a kutatási eredmények gyártmányképessé tétele) kreatív problémamegoldó képesség fogékonyság mérőeszközök, analitikai eszközök használatára pontosság Fontos tárgyak A biológia, kémia, fizika, matematika tantárgyakat szeretők, ezekben a tárgyakban jó eredményeket elérők lehetnek sikeresek a képzés és a munkavégzés során. Mivel a nemzetközi kutatási anyagok, publikációk jellemzően angol nyelvűek, előnyt jelent az angol nyelv ismerete. A szakmát választónak jó készségekkel kell rendelkeznie a szakterület tárgyaiban, a méréstechnikában, a számítások elvégzéséhez az alkalmazott matematika és számítástechnika területén. B-4

Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

SZAKKÉPZÉS képzés Előképzettség, képzés ideje, helye, költségek A vegyésztechnikus szakma betöltése vegyipari technikus vagy laboratóriumi technikus szakképzettség megszerzésével lehetséges. A kétféle végzettség között nagyon sok a hasonlóság, hiszen közös alapokra épülnek. A vegyipari technikusok gyártástechnológiából, vegyipari műveletekből tanulnak többet, míg a laboratóriumi technikusok analitikából képzettebbek. Ebből kifolyólag a vegyipari technikusok inkább az ipari gyártási folyamatokban, míg a laboratóriumi technikusok az elemző laboratóriumokban mozognak otthonosabban, de fontos hangsúlyozni, hogy további rövid tanulással a vegyipari technikus gyorsan elsajátíthatja azokat a fortélyokat, amivel egy laboratóriumi technikus kezdetben többet tud, és ez természetesen megfordítva is igaz. Speciális esetekben jöhet szóba a műanyag-feldolgozó, illetve a gumiipari technikus szakképzettség. A képzésre jelentkezőnek érettségire és egészségügyi alkalmassági vizsgálatra van szüksége tanulmányai megkezdéséhez. A képzés ideje főszakképesítés vagy szakképesítés-elágazás esetén 2 év (illetve 1 év abban az esetben, ha valaki szakközépiskolában és ott is vegyipar szakmacsoportban végezte a 9-12. évfolyamot), míg felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra. A végzettség egyaránt megszerezhető iskolai rendszerben és felnőttképzésben. Az elméleti és gyakorlati képzés aránya 60/40%. A laboratóriumi technikus végzettség esetén kötelező valamelyik elágazást kiválasztani, míg vegyipari technikus végzettség megszerzését követően C-1

SZAKKÉPZÉS (ráépülésként), felnőttképzésben további 600 órás tanfolyammal megszerezhetőek a következő végzettségek is: o biotechnológus technikus, o drog- és toxikológiai technikus, o papíripari technikus, o vegyipari minőségbiztosítási technikus. A szakképzés helye A képzés vegyipari szakközépiskolákban vagy vegyipari szakkal rendelkező felsőfokú oktatási intézményben (tanfolyam keretében) történik. A vegyipari technikus szakképzés során a hallgatók a következő fő tantárgycsoportokat (modulokat) tanulják: vegyipari alapmodul feladatok, kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok, vegyipari technikus feladatok, laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok. A laboratóriumi technikus szakképzés során a hallgatók az első két, ún. közös modul mellett választott elágazástól függően- még egyet tanulnak az alábbi modulokból: laboratóriumi technikus és vegyipari technikus feladatok, laboratóriumi technikus feladatok, általános vegyipari laboratóriumi technikus feladatok, drog és toxikológiai vegyipari laboratóriumi technikus feladatok, Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus feladatok, C-2

SZAKKÉPZÉS gyógyszeripari laboratóriumi technikus feladatok, környezetvédelmi és vízminőségi laboratóriumi technikus feladatok, mezőgazdasági laboratóriumi technikus feladatok. A képzés elérhető alapképzéshez kapcsolódó iskolai- és felnőttoktatásban, ingyenes és költségtérítéses formában egyaránt. A képzésben részt vevők létszámával kapcsolatban a képzést indító intézmények adnak tájékoztatást. Gumiipari technikus képzés Gumiipari technikusként a képzésre jelentkezőknek érettségire, egészségügyi alkalmassági vizsgálatra, valamint valamely gumiiparhoz kapcsolódó technológusi szakmában (abroncsgyártó, formacikkgyártó, ipari gumitermék előállító, gumigyártó és -feldolgozó) szerzett végzettségre és a szakmában eltöltött minimum 6 hónap gyakorlatra van szüksége. A technológus képzési ideje főszakképesítés esetén 2 év (felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra). A végzettség egyaránt megszerezhető iskolai rendszerben és felnőttképzésben. Az elméleti és gyakorlati képzés aránya 40/60%. A végzettség megszerzését követően (ráépülésként), felnőttképzésben 600 órás tanfolyammal megszerezhető a gumiipari technikus végzettség. Itt az elméleti és gyakorlati képzés aránya 60/40%. A szakképzés során a hallgatók a következő fő tantárgycsoportokat (modulokat) tanulják: a technológus képzésben: gumiipari alapfeladatok, gumikeverék-készítés, C-3

SZAKKÉPZÉS félkész gumitermék előállítás, abroncsgyártás, vagy formacikkgyártás, vagy ipari gumitermék gyártás (szakosodásnak megfelelően). a technikus képzésben: gumiipari technikusi feladatok. A képzés elérhető alapképzéshez kapcsolódó iskolai- és felnőttoktatásban, ingyenes és költségtérítéses formában egyaránt. A képzésben részt vevők létszámával kapcsolatban a képzést indító intézmények adnak tájékoztatást. A szakképesítésekkel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu) Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu). C-4

Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?