A Sopron MJV Önkormányzata által 2008-ban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiában két akcióterület került kijelölésre. Mivel Sopronban a 2008-ban érvényes kritériumrendszer alapján a szociális célú városrehabilitáció feltételeinek megfelelő akcióterület nem volt kijelölhető (melyet 2008-ban az IVS Anti-szegregációs programjának jóváhagyásakor, illetve 2010-ben az NFÜ részéről írásban is rögzítettek), ezért mind a Belváros akcióterületén, mind pedig Kurucdomb akcióterületén funkcióbővítő városrehabilitációt terveztek megvalósítani. Az NYDOP-3.1.1/B2-13 Nyugat-dunántúli Operatív Program megyei jogú városainak városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai c. szociális típusú komponens kritériumainak való megfelelés érdekében a 2008-as IVS-ben még Kurucdomb városrész teljes területét lefedő akcióterület szűkítése vált szükségessé. Kurucdomb szociális városrehabilitációs akcióterület paraméterei Az új, szűkített (szociális) akcióterület teljes egészében belterületen, Kurucdomb városrészben található, egyértelműen jelölt, összefüggő (folytonos vonallal, utcanevekkel lehatárolt) települési terület, amely az akcióterületen belül tervezett összes fizikai jellegű beavatkozás megvalósulásának területét magában foglalja, nagysága 10,8 hektár, lakónépességének száma pedig - a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján - 479 fő. A határoló utcák a következők: Kurucdomb sor - Kuruc körút - Fraknói utca - Fapiac utca. 1. ábra. Kurucdomb akcióterület utcaszintű lehatárolása Forrás: maps.google.hu alaptérképe alapján saját szerkesztés 2
Az akcióterület helyzetértékelése A következő alpontokban a szociális akcióterület rövidebb, összegző jellegű helyzetfeltárására, ill. -elemzésére kerül sor. A fejezetrész célja a fejlesztés jogosultságának igazolása, valamint annak társadalmi, gazdasági, környezeti és műszaki szempontú alátámasztása és ezzel a kötelezően benyújtandó Akcióterületi terv kidolgozásának támogatása. Jogosultság igazolása A hagyományos beépítésű akcióterület jelen pályázati konstrukcióra való jogosultságát a 2001-es népszámlálási adatok alapján készített, KSH által kiadott alábbi speciális indikátorok igazolják. Indikátor típusa Érték az akcióterületen (%) Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben: Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben: 20,92% Minimum 30% 11,46% Maximum 12% ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak): A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben: 41,09% Minimum 38% 54,91% Minimum 54% MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben: 6,48% Minimum 10% Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya): 0,46% Minimum 3% SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001- ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt: 3,19% Minimum 9% 3
Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban): 42,29% Minimum 10% Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra: A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2009- ben a 2007-2008-2009-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest: 222% (2,22 szerese) nincs adat A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5- szerese a városi átlagnak. A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a városi átlagnak ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban: nem releváns A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban: A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben: 7,14% Minimum 25% Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben: 24,73% Minimum 30% a legalább 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek: nem releváns 1. táblázat. Az akcióterület jogosultságának igazolása szociális indikátorokkal 4
Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása A lakónépesség jellemzői Az akcióterületre jelen pillanatban csak a KSH 2001-es Kurucdomb városrészi lebontású adatai állnak rendelkezésre. Ezek szerint a demográfiai jellemzőiben a város egészének népesedési jellemzőit idéző Kurucdomb ad otthont a soproni lakosság közel 9%-ának. 2001-ben a 0-14 éves korcsoport aránylag nagymértékben volt jelen a városrészben. A 17,8%-os arány nemcsak Sopron átlagát (14,5%) múlja felül, de az országos értéknél is magasabb, ami egyértelműen alapul szolgál a szabadidő értelmes eltöltését támogatni hivatott eszköz- és szolgáltatásfejlesztésekhez. További említést érdemel a városi értékeknél kedvezőtlenebb eltartottsági arány: a belváros mellett a Kurucdomb esetében a legmagasabb a 100 felnőttkorúra jutó gyermekek és időskorúak száma (45,3/100 felnőttkorú). Kurucdomb népességét legmagasabb iskolai és szakmai végzettség alapján vizsgálva két szegmensben fedezhető fel a városi értékektől való eltérés. A 7 évesnél idősebb népességen belül az általános iskola 8 osztályát a lakosság 18,2%-a nem végezte el, (szemben a soproni 14,2%-kal), aminek egyik nyilvánvaló oka a 0-14 éves korcsoport helyi felülreprezentáltsága. Az oklevéllel rendelkező egyetemet vagy főiskolát végzettek aránya Sopron értékéhez viszonyítva (a 7 évesnél idősebb népesség 12,0%-a) a Kurucdombon relatíve alacsony (10,4%), de a város legmagasabb értékével rendelkező Lővérek 17,0%-ától szignifikáns mértékben eltér. Pontosabb képet kapunk azonban, ha minden esetben a megfelelő korú népesség arányában vizsgáljuk a végzettségeket. A kurucdombi mutatók ez alapján is minden esetben kedvezőtlenebbek a városi átlagnál. Ezek közül is kiemelendő, hogy a 15 évnél idősebbek körében a kurucdombi városrészben 8,6% az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya, ami 2,4 százalékponttal rosszabb a városi átlagnál. A 25 évnél idősebbek körében egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya a Kurucdombon még ennél is nagyobb mértékben, 2,7 százalékponttal marad el a városi átlagtól. Ez a városrészi adat ugyanakkor még mindig kedvezőbb (13,1%), mint a szociális városrehabilitáció akcióterületének értéke, mely mindössze 11,5%. Kurucdomb munkaerő-piaci helyzetére vonatkozóan is csak 2001-es adatok állnak rendelkezésre. Eszerint a Kurucdombon a foglalkoztatottak aránya az átlagosnál kismértékben magasabb (45,0% - a soproni arány 43,5%), a munkanélküliségi ráta átlagos, 3,4%, a város egészében 3,9%. Az inaktív keresők (nyugdíjasok) aránya (27,1%) az egész Kurucdombon a városi értékeknél kedvezőbb (a soproni átlag 28,0%), A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott arány szintén kedvezőbb a városinál (119 fő), ahol 100 foglalkoztatott 126 főt tart el. A fentiek mellett megjegyzendő, hogy a munkanélküliségi ráta az egyik leggyorsabban változó társadalmi mutatószám, ezért a 2001-es adatok értékeléséből ma is helytálló következtetések levonása nem lehetséges. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Soproni Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2013. júniusi adatai alapján, az 5
akcióterületen mindössze 4 fő álláskeresőt tartottak nyilván, akik közül közmunkaprogramba 2 fő vonható be. Ezzel némiképp egybecseng, hogy a munkanélküliségi ráta a 2001-es jogosultsági adatok alapján sem volt kiugróan magas az akcióterületen (6,48%), a tartós munkanélküliek 0,54%-os részaránya pedig kifejezetten alacsony. Ugyanakkor, a munkaügyi ellátórendszerből már korábban kiesett, vagy oda eleve be sem jelentkezők számáról nem áll rendelkezésre statisztikai adat. A foglalkoztatás ágazati szerkezetét tekintve itt a szolgáltatási ágazat a fő foglalkoztató. A lakók 71,0%-a a szolgáltatásban dolgozik, ez a soproni átlaggal tulajdonképpen megegyezik. A városrészben a vezető értelmiségiek aránya a városi átlagnál némileg alacsonyabb (18,4%, a soproni átlag 19,2%), azonban az egyéb szellemi foglalkozásúak részaránya (23,1%) a soproni értékek (14,1%) felett található. Kurucdombon az ipari és építőipari foglalkozásúak aránya kismértékben szintén meghaladja a városi átlagot. Vállalkozások Sopronban 2002. december 31-én az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 100 volt, Kurucdombon 97, ami azt jelenti, hogy 484 vállalkozás működött itt. A soproni átlagnak megfelelően a felénél valamivel több volt az egyéni vállalkozások aránya (57,9%). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kurucdombi vállalkozások döntő része nem az akcióterületen található, ide az önkormányzat friss adatai alapján mindössze 1 db egyéni vállalkozás székhelye van bejegyezve. 2002-ben a városrészben működő vállalkozások 77,9%-a a szolgáltatás ágazatba tartozott, ez valamivel kevesebb a soproni átlagnál (81,5%), ugyanakkor az ipari és építőipari cégek aránya itt valamivel nagyobb volt (összesen 20,9%, a soproni átlag 16,2%). A városrész üzletekkel népességarányosan viszonylag alacsonyan ellátott: az összes bolt 6,4%-a található itt legnagyobb számban élelmiszerboltok és vasáru/festék üzletek vannak jelen. A statisztikát alátámasztja, hogy az akcióterületi lakosság által kitöltött igényfelmérő kérdőív válaszai alapján az itt élők közül sokan problémának érzik a közeli bevásárlási lehetőségek hiányát. Az akcióterületen összesen 3 db kereskedelmi egység található. A városon belül igen nagy eltéréseket a vendéglátóipar területi eloszlásában fedezhetünk fel. A 2002-es adatok alapján Kurucdomb városrészben 22 vendéglátóhely volt, szemben a város összesen 403 ilyen létesítményével. A legnagyobb különbség a kereskedelmi szálláshelyek számának területi különbségei közt mérhető. A város 5471 szálláshelyének csupán 1%-a található a területen, ahol szállodák nem, csupán panziók működnek, ezekben összesen 55 szoba áll a fizetővendégek rendelkezésére. Mindezek alapján elmondható, hogy a városrész vendéglátó-ipari szempontból marginális jelentőségű; az akcióterületen nincs vendéglátó-ipari egység és szálláshely-szolgáltatás sem elérhető. 6
Lakáshelyzet Kurucdomb városrész 1067 lakóházának döntő többsége földszintes (90,3%) és egylakásos (83,5%). Ezekben összesen 1634 lakás van, ami a soproni lakásállomány 8,1%-a. A házak 83,5%-a egylakásos, ez Sopron városában (külterületek nélkül) a legmagasabb érték (Sopron átlaga 67,6%, külterületekkel együtt). Ugyan relatíve kevés a komfort nélküli lakás, viszonylag magas a szükséglakások aránya (4%) és száma (65), ennél csak a Belvárosban van több. Az önkormányzati lakások aránya Sopronban 2001-ben 8,6% volt, ettől nem sokkal tér el fölfelé a kurucdombi arány (10,3%), 169 lakás. A Kurucdomb városrészen belül kijelölt akcióterületen két nagy tömbben, a Rodostói utca 2-8. sz. alatt és a Szélmalom körüli kaszárnyaépületben található önkormányzati lakások jelentős arányt képviselnek. A Rodostói utca 2-8. sz. alatti négy bérlakás kora és a benne élő családok gyakori cserélődése miatti leromlott állaga miatt felújításra érett. A közlekedési hálózat helyzete Kurucdomb akcióterület közlekedési hálózatát a kertvárosi családi házas - jellegű beépítéshez igazodva kétszer egy forgalmi sávos utcák építik fel. Forgalomszámlálási adatok hiányában is megállapítható, hogy ezek forgalomnagysága a belvárosi utakéval nem képez egy kategóriát. Sopron város Területrendezési Terve a már meglévő forgalomcsillapított övezetek mellett a Kurucdomb térségét is forgalomcsillapításra érdemesként azonosítja, két lehetséges módot megemlítve: lakó-pihenő vagy 30 km/órás övezet kialakítását. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően komolyabb közlekedési problémák nincsenek, az úthálózat mind minőségében, mind pedig a terület feltárásának mértékét tekintve megfelelő. A parkolási helyzet értékelése A relatíve alacsony laksűrűség miatti laza beépítettség nem gerjeszt fesztültséget a közterület-használók és a parkolni kívánók között, kielégítetlen parkolási igény különösen a Kuruc körúti 59 új parkolóhely kialakítását követően nem jelentkezik. A közterületi parkolás részben az úttest menti parkolósávban, részben pedig elkülönített és kijelölt helyeken megoldott, de esetenként részben a járdán történő parkolás is engedélyezett. Az akcióterület nincs bevonva a díjfizetési övezetbe. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A ritka laksűrűség miatt a kis gépjárműforgalom nem teszi szükségessé, míg az általában kis fizikai keresztmetszet nem teszi lehetővé kerékpárutak kialakítását. Egy, az egész városra kiterjedő kerékpárútrendszer elemeként a későbbiekben a terület több útja is bevonható volna. 7
Az akcióterület utcáinak mindegyike rendelkezik legalább egyoldali járdával. Komoly beavatkozást igénylő hiányosság itt nem tapasztalható, felületi problémák és minőségi hiányosságok ugyanakkor több szakaszon is felfedezhetők. Autóbusz-hálózati kapcsolatok, utasforgalom Sopron tömegközlekedését 36 helyi autóbusz-viszonylattal bonyolítja le a Kisalföld Volán, amelyek közül 12 törzsviszonylat (egész napos, folyamatosan üzemel). Kurucdomb városrészt két tömegközlekedési vonalcsoport tárja fel. A 14-es vonalcsoport viszonylatai (14-es és 14Y) a városrész északabbi területét szolgálja ki a hét minden napján óránkénti ütemes menetrenddel, hétköznap csúcsidei mentesítő-viszonylattal. A járatok a belvároson keresztül a helyközi és távolsági autóbusz-pályaudvarig közlekednek. Kurucdomb déli területét (egyben az akcióterületet is) az ugyancsak a belvárost is érintő 11-es vonalcsoport óránkénti, illetve csúcsidőben félóránkénti eljutást biztosító járatai szolgálják ki, mely közvetlen kapcsolatot jelent a város nyugati felében elterülő Jereván lakóteleppel. A városrészt határoló utakon és utcákon további helyi és helyközi autóbuszjáratok közlekednek. Az akcióterület közforgalmú közlekedéssel jól feltártnak tekinthető. A 11-es járatcsoport óránkénti-félóránkénti járatai kettő megállóval a területen keresztülszelik, a belvárosban található Széchenyi tér eléréséhez 7, illetve 8 perc szükséges. Az akcióterülethez közeli Fapiac megállóhelyről további 12 viszonylat járatai elérhetőek, átszállásmentes kapcsolatot biztosítva a város fontos célpontjaihoz, köztük az ipari parkokhoz is. A megállóban valós idejű utazási információkat megjeleníteni képes dinamikus utastájékoztató kijelző üzemel, a Kurucdomb térségében egyedüliként. A buszmegálló elérése gyalogosan 5-6 perc alatt lehetséges. A további, az akcióterület bármely pontjából 10 percen belüli gyaloglásra elhelyezkedő autóbuszmegállókat kiszolgáló járatokkal együtt a Kurucdombról a belváros irányába hétköznapokon lehetőség van az akár 10 perces követéssel történő eljutásra is. A jövőben tervezett helyi és helyközi buszszolgáltatási rendszerek integrációja esetén sem várható az akcióterületet érintő jelentős változás. Közműhálózat értékelése Sopron közműellátottsága magyarországi szinten kiemelkedőnek mondható: mind a közüzemi vízhálózatba és szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt, mind a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások arányát tekintve első helyen áll, gyakorlatilag 100%-os lefedettséggel. A háztartási vezetékesgáz-fogyasztó lakások aránya szintén magas, meghaladja a 90%-ot. Kurucdombon valamennyi lakás hozzájut vezetékes ivóvízhez, átlagos a csatornázottság és kissé átlag alatti a hálózati gázellátás szintje. Épített, környezeti értékek bemutatása Sopron Belváros bővített műemléki jelentőségű területe az akcióterület egy részére is kiterjed. 8
Az akcióterület műemléki védettségű épületegyüttese: Szélmalom-tömb, melynek területe látképi védettséget is élvez. Az akcióterület helyi védelem alá vont épített, illetve természeti értékei: Mikes kelemen u. 9. (lakóház), Meteorológiai állomás és annak kertje, Soproni Járásbíróság épülete, Szent István Plébánia, Szent István Park. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézményeinek jelenléte: Soproni Járásbíróság és Városi Ügyészség, Halász Miklós Sporttelep, Szent István Plébánia, Hermann Alice Óvoda Kurucdombi Tagóvoda. Az akcióterület közvetlen szomszédságában található intézmények: Széchenyi István Városi Könyvtár, FORENO Foglalkoztatási és Rehabilitációs Nonprofit Kft. szociális foglalkoztató. Kurucdomb akcióterület kiválasztásának indokoltsága Az alacsony társadalmi státusú lakossággal (alacsony iskolázottság, alacsony gazdasági aktivitás, halmozottan hátrányos szociális helyzet) soproni viszonylatban magas arányban rendelkező terület szociális és fizikai leromlásának veszélye számottevő; Az önkormányzati bérlakások műszaki-fizikai állapota nem kielégítő, azok felújításra érettek, csakúgy, mint a statikai állapota és rossz energiahatékonysága miatt felújítandó sporttelep; Az alacsony státusú és jövedelmű akcióterületi lakosság számára igénybe vehető sport és közösségi szolgáltatások hozzáférhetősége korlátozott, annak bővítése ajánlott; Az akcióterületen élő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű lakosság - különös tekintettel a gyermekes családokra és az idősekre - jobb társadalmiszociális integrációjának elősegítése különböző célzott szolgáltatások, programok biztosításával kívánatos. 9
Kurucdomb szociális akcióterület SWOT-analízise ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Jó megközelíthetőség, belváros közelsége Leromlott állapotú Sporttelep Kellemes lakókörnyezet Korszerűtlen, drágán fenntartható bérlakások Jó minőségű, kertvárosias jellegű lakóházak Elhanyagolt Szélmalom-tömb Kevés a közösségi terület LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK A Szélmalom funkcióváltása erősíti az akcióterület jelenleg minimális gazdaságiturisztikai funkcióját Hátrányos helyzetű lakosság életminősége nem javul, szegregáció erősödik 2. ábra: Kurucdomb szociális akcióterület SWOT-analízise Célok harmonizálása A 2008-as IVS-ben szereplő, teljes városrészre kiterjedő Kurucdomb akcióterület szűkítése folytán szükséges a szociális célú városrehabilitációra érett jelenlegi Kurucdomb akcióterület és a közeljövőben funkcióbővítési céllal megújítandó Kurucdomb városrész célrendszerét (stratégiai céljait és programjait) egymással összevetni, harmonizálni. A 2008-as stratégiában Kurucdomb városrész kialakított fő céljaival (gazdaságfejlesztés, hozzájárulás a lakosság életminősége javításához, az épített örökség védelme, a közösségi területek fejlesztése) a szociális akcióterület céljai ellentmondásba nem kerülnek, azokkal szoros kapcsolat fedezhető fel, csakúgy, mint a területtel határos Belváros, illetve Sopron egésze esetében. 10
Kurucdomb funkcióbővítő AT (2008) Kurucdomb szociális AT Gazdaságfejlesztés multifunkcionális csarnok Szélmalom rehabilitációja Szélmalom rehabilitációja Életminőség javítása Szélmalom rehabilitációjával párhuzamosan az elavult bérlakások megszüntetése Szélmalom rehabilitációjával párhuzamosan az elavult bérlakások megszüntetése Rodostói utcai bérlakások felújítása Kurucdombi játszótér fejlesztése Helyi identitást erősítő, életmódformáló, valamint szervezett sport- és szabadidős foglalkozások szervezése Épített örökség védelme Szélmalom rehabilitációja Szélmalom rehabilitációja Közösségi területek fejlesztése Anger-réti multifunkcionális csarnok építése Halász Miklós Sporttelep rekonstrukciója és funkcióinak gyarapítása 3. ábra: Kurucdomb városrész IVS-ben foglalt céljai, az azok elérését szolgáló tervezett kurucdombi, valamint a tervezett szociális Kurucdomb AT intézkedései 11
Az akcióterület célrendszere A városi szinten kedvezőtlen, gyenge szociális mutatókkal jellemezhető terület társadalmi-gazdasági szegregációjának, további leszakadásának megakadályozása; A területen élő magas arányú, a helyi közösségből szocializációs és anyagi hátrányok miatt elszigetelődő lakosság társadalmi passzivitásának, hátrányos helyzetének mérsékelése, közösségi programokba és bővített szociális-családsegítő szolgáltatásokba történő bevonással; A terület lakásállományának kimagasló hányadát alkotó önkormányzati tulajdonú bérlakások fizikai-műszaki állapotának javítása, üzemeltethetőségük gazdaságosságának növelése; A jelenleg alulhasznosított infrastruktúra (Szélmalom, Halász Miklós Sporttelep) sport, szabadidő és közösségi funkcióinak bővítése; Az akcióterület egyetlen műemléke, a városképi jelentőségű Szélmalom-tömb felújítása és funkcióváltása, ezáltal a terület gazdaságának, idegenforgalmának élénkítése és a Kaszárnyaépületben élő, döntően hátrányos helyzetű lakosság rehabilitációja. Akcióterületi program: a területen tervezett beavatkozások Hermann Alice Óvoda Kurucdombi Tagóvoda Szélmalom-tömb (műemlék) Kurucdombi játszótér Meteorológiai állomás, ill. kertje Soproni Járásbíróság Halász Miklós Sporttelep Rodostói utca 2-8. sz. önkormányzati bérlakások Mikes Kelemen utca 9. sz. lakóház Szent István templom Szent István park 4. ábra. Az akcióterület tervezett beavatkozásai (félkövérrel szedve), védettség alatt álló épített és természeti értékei, valamint közigazgatási és közösségi szolgáltató intézményei 12 Forrás saját szerkesztés
Annak ellenére, hogy a városrészben vannak elhanyagolt területek, különösen az azt keresztülszelő Ikva patak környéke, a lakófunkciójú részek a Szélmalom tömbjében található lakások és a Rodostói utca 2-8. számú lakóépületeket kivéve - magas lakóértékű, gondozott, csöndes területek. A jövő tervezett fejlesztéseinek tehát tartalmazniuk kell a fent említett elemek megújítását. Legfőképp a kurucdombi népesség igényeit hivatott kielégíteni az évtizedek alatt korszerűtlenné vált Halász Miklós Sporttelep épületének és szabadtéri infrastruktúrájának megújítása, funkcióbővítése, csakúgy mint a közeli Kuruc körúti játszótér esetében. 1. Rodostói utca 2-8. sz. önkormányzati bérlakások felújítása A szakértői vizsgálatok szerint a Sopron Műemléki Jelentőségű Területének határán elhelyezkedő Rodostói utca 2-8. sz. alatti épületegyüttes 4 db műszakilag erősen elavult lakóépülete teljes felújításra, korszerűsítésre szorul. A jövőbeni felújítás alkalmával kívánatos az elmúlt évtizedekben átalakításokkal és egybevonásokkal 37-re csökkent lakásszámnak az eredeti 40-re való emelése. (A bérlakásokra nagy igény van Sopronban: az átmenetileg megüresedő 1-2 lakás esetén kiírt pályázatokra minden esetben jelentős túljelentkezés mutatkozik.) Fontos szempont az energiahatékonyság érvényesítése: a külső hőszigetelés és a nyílászárók cseréje mellett a hőhidat képező függőfolyosók újjáépítése is javasolt, de pozitív hatás érhető el a földszinti padlózat, a két szint közti födém és a jelenlegi lapostető hőszigetelésével is. A költségvetési keret függvényében megújuló erőforrásoknak felhasználása előremutató kezdeményezés volna: ennek keretében javasolt a napelemekkel történő villamosenergia-termelés vagy a napkollektorok általi HMV-előállítás. A jövőbeni átalakításoknak célszerű tartalmazniuk a fűtésrendszer korszerűsítését is, beleértve a lakásonkénti elszámolhatóság lehetőségét. Az épületek vizuális külső megjelenése mellett célként fogalmazható meg továbbá az ingatlan területén található lomtároló épületek, valamint az illegálisan felhúzott gépjárműtárolók sorsának akár felújítással, akár szanálással történő - rendezése. Az 1965-ben készült épületekben található lakások összkomfortosítása, valamint a házak környezetének rendezése után korszerű, a 21. század igényeinek megfelelő lakhatás biztosítható. 2. Halász Miklós Sporttelep átépítése és funkcióbővítése Az akcióterület keleti felében található sporttelep egy mintegy 40 éves csarnoképületből és a hozzá kapcsolódó szabadtéri sportpályákból áll. A sportcsarnokban a tornászok találtak otthonra, a szabadtéren található két villanyvilágításos pályán pedig a városi kispályás labdarúgó bajnokság mérkőzései zajlanak, ezen kívül öt salakos teniszpálya és a pályák körül salakos atlétika pálya is rendelkezésre áll. A statikai vizsgálatok szerint a hatvanas évek könnyűszerkezetes épülete egyértelműen felújításra érett. 13
A csarnok esetében a megcsavarodott tetőszerkezet cseréje mellett legfőképpen energiahatékonyságot növelő fejlesztésre van szükség, melynek keretében annak fő vázszerkezete meghagyásával tulajdonképpen egy sok elemében új épület felhúzása volna célszerű homlokzati hőszigeteléssel, új nyílászárók beépítésével. A kültéri létesítmények fejlesztéseként üdvözlendő lenne további többfunkciós, műanyagvagy aszfaltburkolatú sportpályák kiépítése is. 3. Kurucdombi játszótér bővítése A Kurucdombi játszótérhez legközelebb eső játszóterek (Kazinczy tér környékén levők, Thököly téri) is több száz méterre találhatóak az akcióterülettől, ezért ennek fejlesztése mindenképpen javasolt. A játszótér területén található játékok némelyike elhasználódott, cserére érett, más játékelemek hiányoznak: különösen a legfiatalabb gyermekek számára javasolt egy jól felszerelt bébi játszótér kialakítása, speciális játékeszközök beépítésével. A jövőbeli fejlesztésre rendelkezésre áll egy közel 350 m 2 -es terület. 4. Szélmalom-tömb rekonstrukciója A 2007-2013-as ROP forrásból finanszírozható városrehabilitációs projekt tevékenységei mellett az akcióterület egyik legjelentősebb beavatkozása lehet a Szélmalom-tömb rehabilitációja. A meglévő, jelenleg főként szociális bérlakásoknak helyt adó, jelentősen leromlott állagú épületegyüttes megújulása csak egy komplex, erősen forrásigényes program megvalósítása során történhet meg. Az 1841-ben elkészült műemléképület rehabilitációja után váratóan csökken annak lakó-, és nő a kereskedelmi, vendéglátó- és szórakoztatóipari funkciója, ezáltal növelve az akcióterület és közvetve Sopron egésze lakosságának szórakozási-kikapcsolódási-kulturális lehetőségeit, de jelentős szerepet kaphat a helyi gazdaság élénkítésében is. A funkcióváltást eredményező tervezett rekonstrukcióval párhuzamosan a jelenleg az épületben élő, szociálisan rászoruló családok más, korszerűbb önkormányzati ingatlanokba költöznének, ezáltal a projekt közvetetten is életminőséget javító, antiszegregációs hatással bír. 5. A lakosság helyi identitását erősítő, közösségi integrációját elősegítő, ill. egészségi és foglalkoztatási helyzetük javulását célul kitűző programok nyújtása Az akcióterület soproni mércével mérve magas arányú hátrányos helyzetű lakosságának szociális hátrányai csökkentése és további társadalmi leszakadásának megakadályozása fontos célkitűzés. Ezt elérendő az akcióterületen tervezett fizikai infrastruktúra fejlesztése mellett, illetve azt kiegészítve komplex szociális, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint 14
az egészségmegőrzést támogató programok és szűrővizsgálatok biztosítása javasolt, a lakosok mentális képességei és egészségi állapota javulása, munkaerő-piaci esélyeik növelése céljából. Mindez természetesen össztársadalmi érdek is. További, közösségfejlesztő, helyi identitást erősítő, az itt élőket jobban összekovácsoló programokkal, készség- és motivációfejlesztéssel, valamint szociális szakmai életvezetési és szemléletformáló támogatással mérsékelhető a terület relatíve magas arányú hátrányos helyzetű lakosságának a további pozícióvesztése. A fentebb leírt, különböző programok tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó elvárás, hogy azok a Kurucdomb, illetve a város szociális, sport, kulturális és egyéb, vonatkozó profilú, nonprofit szereplőinek széles körű partnerségén alapuljanak. 15