Ezer év a Bükk és Mátra vidékén

Ezer év a Bükk és Mátra vidékén Szerkesztette: Papp László Sipos Zsoltné Tóth Ferenc Zsolt Felelős kiadó: Heves Megyei Természetbarát Szövetség Csávás István elnök 2007. 1

A kiadványt támogatta: 2

TARTALOM Ezer év a Bükk és Mátra vidékén Bevezető... 4 Túramozgalmunk feltételei... 5 Túramozgalmunk érintési pontjainak bemutatása... 7 Túramozgalmunk igazolóhelyei... 25 Túramozgalom értékelése... 32 3

BEVEZETŐ Kedves túrázó Barátaim! Vajon ki gondolná, hogy egy ilyen pici megyének, mint Heves, ennyire sokféle és ilyen jelentős látnivalói lennének? Hazánk hegységei közül a két legjelentősebbet és talán a legszebbet (a Bükköt és a Mátrát) vallhatjuk magunkénak, de egy szeletke jutott az Alföldből is, annak legszebb részével, a Tisza-tóval. Persze nem akarjuk mi ezt kisajátítani. Tudjuk, érezzük a felelősségét annak, hogy ha már a gazdái lehetünk ennek a csodának, akkor a mi segítségünkkel ismerhessék meg mindazok, akik erre késztetést éreznek. Az Ezer év a Bükk és Mátra vidékén túramozgalmunkat a közelmúltban indítottuk útjára. Célunk az volt, hogy bemutassuk megyénk legszebb részeit, a természeti, történelmi és építészeti örökségünket.a túramozgalom résztvevői számára egy több évre szóló, tartalmas programot állítottunk össze, melynek során három kitűzőt és egy szép jelvényt szerezhetnek meg. Ez a kis füzetünk kettős célt szolgál: egyrészt röviden bemutatja a felkeresendő látnivalókat, másrészt a túrák során ebbe lehet gyűjteni a teljesítések bélyegzéseit. A látnivalók felkeresését úgy kell megszervezni, hogy gyalogos és a kerékpáros túráik során az itt felsorolt pontokat elérjék, és a helyszínen vagy annak közelében bélyegzést szerezzenek. Jó túrázást és eredményes felfedezést kívánunk minden résztvevőnek: Papp László főtitkár 4

TÚRAMOZGALMUNK FELTÉTELEI A program célja: A résztvevők ismerjék meg Heves megye legrégebbi de már a magyarsággal kapcsolatos műemlékeit, legjelentősebb természeti szépségeit, történelmi, kulturális, népi, építészeti emlékeit. A túramozgalmat teljesítheti: Bárki, aki a teljesítés ideje alatt tagja volt a Magyar Természetbarát Szövetségnek. A teljesítés igazolása: Az igazolófüzetbe történő bélyegzéssel történik. A bélyegzést a helyszín felkeresése alkalmával kell kérni a településeken (múzeum, posta, vasútállomás, élelmiszerbolt, büfé, stb.). Ahol a látnivaló a településeken kívül esik, ott vagy más túramozgalmak bélyegzőhelyein, vagy a legközelebb eső településen lehet bélyegezni. A teljesítés feltételei: A teljesítés négyfokozatú. Az első három fokozat teljesítését követően kitűzőt kapnak a résztvevők, míg az összes látnivaló felkeresésének igazolása után egy szép jelvény szerezhető. Első fokozat teljesítéséhez meg kell látogatni az összes kötelező érintési pontot, és a szabadon választhatók közül egyet-egyet csoportonként. Második fokozat teljesítéséhez a szabadon választható pontok közül további kettőt-kettőt kell felkeresni. (A II/4-ből csak 1-et!) A harmadik fokozat úgy szerezhető meg, ha az azonos típusú látnivalók közül még további kettőt-kettőt keresnek fel. (Ahol maradt még ennyi!) Negyedik fokozat teljesítéséhez, a füzetben felsorolt összes további látnivaló felkeresése szükséges. Figyelem! Ez a túramozgalom az Észak-Magyarország Természetjárója túramozgalom része. Őrizze meg füzetét, mert a későbbiek során még szüksége lehet rá! 5

A mozgalom teljesítése: A túramozgalom megkezdése előtt ez a füzet (a túramozgalom teljesítményfüzete) beszerzendő a megyei szövetségtől 400.- Ft-ért. Ez az összeg tartalmazza az első fokozat kitűzőjét is, melyet a résztvevő a teljesítést követően kap meg, ha a bélyegzések alapján a szövetség a teljesítést elfogadja. A további fokozatok bélyegzései is ebbe a füzetbe gyűjtendők, és a teljesítéseket követően a szövetségnek beküldendők. A második fokozat kitűzőjének az ára: A harmadik fokozat kitűzőjének az ára: A negyedik fokozat jelvényének ára: 300.- Ft/db 300.- Ft/db 500.- Ft/db A mozgalom kezelője: Heves Megyei Természetbarát Szövetség 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Tel./Fax: 36/312-888 www.hmtsz.ini.hu hmtsz@negyes.ektf.hu 6

TÚRAMOZGALMUNK ÉRINTÉSI PONTJAINAK BEMUTATÁSA I. KÖTELEZŐ ÉRINTÉSI PONTOK: 1. A legrégebbi, magyarsággal kapcsolatos, látogatható helyszínek a megyében: a/ Tarnaszentmária román kori templom és altemplom A X-XI. században épült piciny templom az első keresztelőegyházak egyike volt. A belsejében a falhoz illeszkedő féloszlopok, és rajtuk a lábazati és oszlopfő faragások az Aba-nemzetség idejéből valók. A hajóból lépcső vezet a háromkaréjos szentélybe. Alatta kisméretű altemplom van. Egy ideig szentként tisztelték az oda eltemetetteket, akik Géza fejedelem családjához tartoztak. A mai altemplomos épület a párkánymagasságig eredeti, és csak a XIX. században toldották meg. Kősisakos egyemeletes tornyot építettek a templomhoz. Idegenvezetés és látogatás a templom közelében kérhető. A falu a megye egyik legkisebb települése. Verpelét irányába a helyiek által Várhegynek nevezett mini tűzhányó emelkedik az úttesttől balra, melyre tanösvény vezet. Érdemes a kráter pereméig felsétálni, és a kürtőbe betekinteni. 7

b/ Feldebrő templom és altemplom Feldebrő különleges látnivalója a XI. századból fennmaradt altemplom. A falu közelében feltárt temető tanúsága szerint a honfoglaló magyarok korán birtokba vették a stratégiai szempontból is fontos területet, mely a kabar eredetű Aba nemzetség szállásterülete volt, és a XVIII. században erre épült a ma is működő templom. Az altemlom 20 m hosszú hajóját szokatlan tagozású zömök oszlopkötegek osztják ketté. Kelet felé félköríves szentéllyel bővül, míg nyugat felé egy sírkamra nyílik belőle. A sír két végénél a régészek egyegy oltár maradványait tárták fel. Ma is láthatók a falak és boltozatok bibliai témájú festményei. Ezek a festmények a hazánkban található altemplomok freskóival sem mutatnak rokonságot. A hagyomány szerint a templom melletti monostorban helyezték nyugalomra Aba Sámuelt. A templom közelében látogatás és idegenvezetés kérhető. A falu neve ismerősen cseng, mert a település körzetében készítik a debrői hárslevelűt. A falutól délre található Kápolna település, melynek közelében zajlott 1849-ben egy jelentős csata. A faluban és közelében több emlékmű is jelzi a csata emlékét. A szomszédos Verpeléten pedig kovácsműhelyt alakítottak át múzeummá. c/ Eger vár. A vár területén létesült első bazilika Eger neve már Szent István egyházszervező munkája nyomán felmerült, hiszen a tíz püspökség egyikét a király itt alapította. Ez 1009-re tehető. A szájhagyomány szerint a várban létesülő templom építését maga a király is meg- 8

szemlélte. Erre utal a királszéki elnevezés, ahonnan a király személyesen is ellenőrizte (szemmel tartotta) az építkezést. Mindenesetre a várban történt ásatások során több helyen tártak fel templommaradványokat. A Püspöki székesegyház építése lényegesen későbbre tehető, de a Setét kapu közelében egy korábbi kisméretű templom nyomaira is bukkantak. A várban található többi műemlék építése lényegesen későbbre tehető, de mindenképpen érdemes az egri várban körülnézni, hiszen hazánk egyik legjelentősebb és leglátogatottabb műemlékét ismerhetik meg. 2. A megye legjelentősebb természeti értékei, melyek egyúttal országos jelentősséggel is bírnak. a/ A Kékes, a Mátra hegység legmagasabb csúcsa Hazánk legmagasabb csúcsára (1014 m) többféle módon lehet feljutni. A kerékpáros megközelítésen túl vannak gyalogos rövidebb és hosszabb túrák. Kinek-kinek felkészültsége szerint. Összekapcsolható más jelvényszerző túrával is, hiszen több is érinti a Kékestetőt. A tető és környéke jellegzetes középhegységi táj. A gyönyörű kilátás, a jól járható bükkerdő, a jó levegő mind vonzza a turistákat. Télen a téli sportokat kedvelők lepik el a sípályákat. A hegyek hullámzó során, mély völgyekben, apró településeken pásztázhatunk szemünkkel. Különösen északi irányban lehet jól látni a völgyben megbúvó 9

falvakat, illetve időnként a távolban előtűnő Tátra csúcsait. Aki idáig eljut, annak mindenképpen javasoljuk a kilátó felkeresését. Onnan déli irányba is körbetekinthetünk, és megnyugtathatjuk szemünket az Alföld sík vidékén. Szemünkkel végigpásztázhatunk a Mátra gerincén mindkét irányba: Sirok felé és Galyatető felé is. b/ Az Istállóskő csodálatos hegységünk - a Bükk - legmagasabb csúcsa. Jellegzetes bükki kő 959 m magas. A csúcsra több irányból érkeznek a turistajelzések. Sajnálatos azonban, hogy a róla való kilátás nagyon rossz, a 10

növényzet szinte minden irányban takarja. Bélyegezni a csúcson található oszlop kódjával lehet. (Bélyegzőpárna kell hozzá!) A csúcsról Szilvásvárad Szalajka-völgy felé kirándulva érdemes érinteniük az Istállóskői-barlang hatalmas üregét. A Szalajka-völgy is nagyon sok látnivalót kínál, amit érdemes megnézni (Fátyol-vízesés, Erdei Múzeum, Erdészeti kiállítás, pisztrángtelep, kisvonat, stb.). A faluban az Orbán-ház, a Körtemplom, a Börtönmúzeum, a Kilátó és a Lótenyésztési Múzeum kereshető fel. c/ Kisköre a Tisza-tó legnagyobb Heves megyei települése. Itt található a vízlépcső, melynek működése engedéllyel csoport számára is megtekinthető. A vízlépcső működése és az esetleges zsilipelés is megfigyelhető a vízlépcső mögötti közútról. Jó időben javasoljuk a tiszai strandot is kipróbálni. Kellemes hely a fürdőzésre. Kisköre több megyei jelvényszerző túramozgalom érintési pontja. A Tisza tavi körtúra jelvényszerző túramozgalom három szakágban is teljesíthető. A Hevesi Túrák túramozgalom kötelező érintési pontja. 11

II. SZABADON VÁLASZTHATÓ ÉRINTÉSI PONTOK: 1. Templomok: a/ Bélapátfalva - Apátsági templom 1232-ben II. Kilit egri püspök az Aranybulla megfogalmazója a pilisi ciszter rend főnökeinek az engedélyével megindította az apátság építkezését. Az építkezés a tatárjárás idején félbeszakadt. 1289-ben a kunokkal folytatott harcok idején a monostort kirabolták, de az apát kérésére Kun László komoly adományokkal gyarapította a monostor bevételeit. Zsigmond, majd Mátyás király megerősítette az apátság régi jogait. A szerzetesek 1534-ig lakták a monostort, majd a protestantizmus terjedésével a sok zaklatás miatt elhagyták a három forrásról elnevezett Háromkutat. Jelentős anyagi áldozattal és az egri szeminárium segítségével 1732-ben megindult a templom helyreállítása, és ez a munka Erdődy Gábor egri püspök támogatásával 1745-ben nagyjából befejeződött. A templom késői román stílusú, háromhajós, keresztházas bazilika, amely a puritán francia ciszteri építkezés egyetlen hazai, román kori példája. A szabadon álló keletelt templom déli oldalához csatlakozott egykor a kolostor, északi oldalán pedig a temető. A főhomlokzat háromszög oromzatos, középső része alatt mérműves rózsaablak van, alatta főkapu, gazdagon díszített, bélletes. A berendezési tárgyak közül a legértékesebb a késő barokk főoltár, a fából 12

faragott szószék és úrkoporsó. Az 1900-as években a templom teljesen tönkrement. Annyira, hogy a templom belsejében fák nőttek. Ezt követően került sor a műemlék teljes felújítására. A templomhoz közeli épületben a Bélapátfalván működő kőedénygyár termékei tekinthetők meg. A faluban a Bélkőről termelt mészkőből cementet készítettek. A cementmű működése a bélkői bányászattal megszűnt az utóbbi években. Az apátságtól egy szép, jelzett tanösvény indul -a bányát érintve- a Bélkőre. Ha idejük van, érdemes megtekinteni! b/ Bükkszék Római katolikus templom Érdemes meglátogatni a torony nélküli, Árpád-kori templomot gótikus, barokk és újkori átépítésekkel. A templomot a középkorban építették, de vannak román kori elemei. A falu szélén emelkedik, ahonnan szép a kilátás. c/ Gyöngyös Szent Bertalan templom (Nagytemplom) A XIV. században épült emlékünket később barokk stílusban átalakították, majd a XV. században gótikus csarnoktemplommá alakították. A déli oldalkapunál emlékharang emlékeztet a várost átformáló tűzvészre, melyben a templom is súlyosan megsérült. Ereklyéi a hazai római katolikus egyházi gyűjtemények sorában a legértékesebbek közé tartoznak. A templom kincstára ma a Szent Korona-házban található. A hagyomány szerint az ún. Rákóczi-házban foly- 13

tatta béketárgyalásait a fejedelem 1704-ben Széchenyi Pál kalocsai érsekkel. A templomhajó és a szentély támpillérei utalnak az épület középkori alapítására. A déli oldalon található Farkas Tamás és neje címere, 1335-ből. A főoltár szobrait Hebenstreit József pesti szobrász fából faragta. A keresztelőmedence és néhány kehely a XV. századból valók. d/ Szilvásvárad Kör alaprajzú református templom A falu házai fölött emelkedik a kör alakú, fehérre meszelt református templom. 1832-ben veszélyessége miatt lebontották a falu omladozó régi templomát. A református egyház, a község akkori földesurához, gróf Keglevich Miklóshoz írt kérelmet, s kért segítséget az új templom felépítéséhez. A gróf segítségével és rendeletére 1837-ben kezdték meg az új templom építését, mely 40.000 ezüst forint költséggel 1840. augusztus 23-ra épült fel. A négyoszlopos klasszicista templom feltételezett építőmestere Pavolni Ferenc volt. A padokat a bánfalvi erdőből hozatott 33 tölgyfa gerendából egy helyi asztalos készítette. Gróf Keglevich Miklós katolikus vallású volt, s a szájhagyomány szerint az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta, de az egri érsekkel való nézeteltérése miatt a gróf az épülő templomot a református egyháznak adta. Ami viszont tény, az építéshez nyújtott segítségét egy kikötéshez kötötte. A templom homlokzatára a következő szövegnek kellett felkerülnie: Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái. A felirat vasbetűi a Szalajka-völgyi vashámorban készültek. A templomot 2004-ben felújították. e/ Váraszó Római katolikus templom A torony nélküli homlokzattal, tölcsérablakokkal, félköríves szentélyekkel épült román kori templom a XIII. században épült. Belső falain hasonló korú freskók találhatók. Az egyik szemelvénnyel egy XVI. századi sekrestye vagy kápolna és egy csontház alapfalait tárták fel. A sekrestyében kisebb oltárlap került elő, az osszáriumban nagy mennyiségű emberi csont volt. A kerítőfalat néhány ponton sikerült feltárni. A falfelületek átvizsgálása során jól meg lehetett különböztetni a XVIII. század második felében készült bővítést: az eredetileg szabályos kváderekből épült templomot a nyugati oromfal elbontása után mintegy négy méterrel bővítették. Az ásatás 14

során a boltozathoz tartozó néhány töredékes borda került elő A templom szentélyének külső, északi falán bevésett két darab és a hajó déli belső falán lévő egy mesterjegy is arra enged következtetni, hogy olyan vándorló mester dolgozott itt, aki ott volt néhány jelentős építkezésen. Feltehető, hogy a templom eredetileg fagerendás síkmennyezettel épült, a konzolok felett mestergerendával alátámasztva. Az északi oldalon az egykori főpárkányhoz tartozó köveket találni eredeti helyükön, de teljesen lekerekített ívekkel. Ezek lényegében megadták a hajó párkányának magasságát. Minden olyan faragott követ amelynek helye ismert, vissza kellett építeni, egy új anyag közbeiktatásával, amely egyben jól láthatóan megkülönbözteti Ez a megoldás nem új, szép példáit láttuk Esztergomban és a budai vár helyreállításánál is. Ezekkel a kiegészítésekkel a templom eredeti tömege visszaállt. A legnagyobb gondosságot kívánó munkát a párkányok és a déli kapu kiegészítése jelentette. A beszámozott párkánykövek a meglévő falkoronára kerültek, míg a hiányzó részeket téglából kifalazták. Mind a szentélyre, mind a hajóra alulról nyitott fedélszék került. 1909-ben a szentély mennyezet megrepedt, 1912. április 13-án a plébános jelentette, hogy a templom fala kettérepedt, és ezért ismét bezárták. A templom ettől az időtől kezdve használaton kívül állt, de a berendezések egy része benne maradt. 1948-ban a tetőszerkezet meggyulladt, és teljesen leégett. A környéken lakók néhány faragott követ elhordtak ugyan, de a falak a főpárkány magasságáig szinte sértetlenül álltak. A helyreállítást megelőző feltárás során kiderült, hogy templom körüli és a templomban történő temetkezések ideje a XIV. század végétől a XVI. század közepéig határozható meg. Az 1930- ban leégett templomot 1964-ben helyreállították. f/ Pétervására Római katolikus templom A templomot Povolny Ferenc építette 1812-1817 között. Ez a híres kéttornyú templom, amely a magyar romantikus építészet első jelentkezése. A belsejében 1770-ben készült rokokó tabernákulum is látható. A régi templomból megmaradt négy faragott tölgyfa pad csigás oldaldísszel. A templom alatt van a Keglevich család kriptája, ahol a templom építtetője is nyugszik. Az oltárkép Hesz János Mihály egri festő alkotása. Az úrmutató 1816-ban készült, a miseruhák és a kelyhek XVIII-XIX. századiak. g/ Gyöngyöspata - Római katolikus templom A Szent Péter templomot a XI. században építették, ez volt a főesperesi kerület központi egyháza. A tatárjárás után elpusztult, helyére a XIV. században 15

emeltek újat, melyet később bővítettek. Itt, a gyöngyöspatai templomban van a Jézus családfáját bemutató Jessze-fája oltár, és Nekcsei Dömötör XIV. században írt bibliájának másolata. A XVI. századi híres kódexet a Patai Graduálét Gyöngyöspatán írták, 1886-ban találták meg. A faluban tábla mutatja Bajza József szülőházát, és érdemes megtekinteniük az itt létrehozott Bajza Múzeunot is. h/ Gyöngyössolymos - Római katolikus templom Jelentős építészeti emlék a XIV. századi plébániatemplom, mely terméskőből épült, és Árpád-kori eredetű gótikus toronnyal büszkélkedik. Első királyunk idején már templom állt itt, melynek helyére a XIV. században a Solymosy család építtette a gótikus templomot. A török időkben a torony kivételével ez a műemlék elpusztult. Az újjáépítés 1702-11 között zajlott barokk stílusban, majd 1769-72 között kapta meg a mai formáját, amely jellegében középkori, homlokzattoronnyal ellátott, egyhajós templom. A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje látható papi kísérettel, gyermekek körében. i/ Eger Bazilika A Bazilikát Hild József építette. Az épületet lépcsősor köti össze a térrel, melynek két oldalán kőből faragott szobrok állnak. Elől a magyar királyszentek: Szent István és Szent László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál. Valamennyi Marco Casagrande műve. A templom hazánk második legnagyobb temploma. Oszlopcsarnoka keletre néz, középen van a kupolája, és nyugati oldalán van a két torony. Az épület háromhajós, stílusa klasszicista. Csodálatos egységet alkot a tér másik oldalán álló barokk Líceummal. 16

2. Várak: a/ Sirok A falu központjától 1 km-re lévő Várhegyen, 294 m magasságban a kopár riolittufa kúpon épült vár még romjaiban is lenyűgöző látvány. Az eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú várat függőleges sziklafalak felső peremére építették, és sáncárokrendszerrel erősítették meg, mely 10 méterrel volt alacsonyabban, mint a felső vár. A vár az Aba-nemzetség tulajdona volt, majd a XIV. században a Bodonyi családtól a király elkobozta. 1372-ben Nagy Lajos király javíttatta. Az alsó váröv kiépítését 1561-ben Ország Kristóf rendelte el. Az egri vár eleste után 1596- ban a királyi várnagy harc nélkül a törökök kezére juttatta a várat, ahonnan csak 1687-ben távoztak el az idegen megszállók. A vár kazamatái 1713-ban összedőltek, Jelenleg a település lakói a vár szebb jövőjében bízva utat építettek a vár bejáratáig. A várral szemben állnak az alakjuk alapján elnevezett hatalmas Barát és Apáca sziklák. A faluban több helyen éltek a riolittufába vájt barlanglakásokban a helyiek, melyek nyoma még napjainkban is látható. A falu fölötti dombon pedig a tőzegmohaláp kínál látnivalót. b/ Benevár Mátrafüred Mátrafüredtől északra találhatók Benevár romjai, melyek kellemes sétával elérhetők. 17

c/ Dédesi-vár Nagyvisnyó A Bükk-hegység északnyugati átjáróját védő várat Ernye fia István építtette a XIII. század második felében. A későbbi századokban királyi várként is szerepelt, de 1567-ben elpusztult, s jelenleg már csak egy torony falait lehet felismerni. A vár romjairól Szendrey János készített 1902-ben feljegyzést és rajzokat, azonban ezek alapján a vár korabeli állapotára már nem lehet következtetni. d/ Kisnána A faluban emelkedő dombon magasodik a közelmúltban helyreállított belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú gótikus várrom. A harangtorony és egy gótikus templom romjai láthatók belőle. A kisméretű, hadászati szempontból kevéssé jelentős várat a Kompolthy család építtette. A XI-XII. században itt alakulhatott ki a Kompothy család birtokközpontja. A mai vár első részletei is ebből a korból valók, de oklevelekben először a XV. században említik Nána nevét. Tekintettel arra, hogy a Kompolty család Károly Róbert mellé állt, birtokai folyamatosan gyarapodtak. A család fénykora Zsigmond és Ulászló idejére tehető. A Kompolthyak kihalása után az Országh család, majd Losonczi István birtokolta a várat, akinél menedéket talált Móré László rablólovag. Korabeli leírások alapján Móré volt az, aki a töröknek elárulta a várat, amely így 1543-ban került török kézre. A török elleni harcok idején elmaradt a megerősítése, melynek következménye az lett, hogy köveiből állították helyre a falu házait. A vár bejárata előtt érdemes megnézni a szlovák tájházat is. e/ Markaz A település felett emelkedő Várbérc déli peremén (460 m) építtette a XIV. században az Aba-nemzetségből származó Kompolthy család a markazi várat, melynek keleti oldalán 10 méter magas falmaradványok maradtak. f/ Szarvaskő A falu fölött emelték az egri püspök által építtetett várat 446 méter magasságban A kör alakú, sziklának támaszkodó toronymaradványon kívül mely 18

a kilátó alatt található már csak néhány bozóttal benőtt alapfal, és sziklába vájt várárok utal a vár egykori létezésére. A vár erős falait a tatárjárás után emelték, és századokon át elővára volt Egernek. Tarisznyavárnak is nevezték, mert őrségváltások között az őrség feltarisznyázva őrizte a várat. 1583-ban Cristoforo della Stella építkezett a várban, de Eger eleste után 1596-tól 1687- ig ez az erősség is osztozott Eger sorsában. Napjainkra a vár úgy elpusztult, hogy már nem lehet következtetni a vár egykori elrendezésére. 3. Hőforrások strandfürdők: a/ Bükkszék A község északi részén 517 m mélyben fakad az ásványi sókban gazdag, 39 fokos Salvus forrás, melynek vizét ivókúrára, és fürdésre egyaránt használják. A gyógyvíz légcső és hörghurut, valamint gyomorsav-túltengés enyhítésére szolgál. A gyógyvíz országszerte ismert, és naponta 2500 litert forgalmaznak belőle. Strandja idősek és fiatalok számára egyaránt javasolt, mert a meleg gyógyvízen túl a fiatalok számára alkalmas hűvösebb csúszdás medencék is rendelkezésre állnak. b/ Mátraderecske Strandja a vasúti átjáró közelében található, kellemes, néhány medencés kis fürdő. A csendet, nyugalmat kedvelők számára ajánlott. Meleg vize magas sótartalmú, de úszásra alkalmas vize is van. A település különlegessége a szén-dioxiddal működő mofetta, melyre gyógyításra alkalmas kórház is épült. c/ Bogács Az egyre dinamikusabban fejlődő fürdő vize 73 fokos forrásból fakad. A 19

strandon több meleg vizes medence és úszásra alkalmas medence is várja a látogatókat. A meleg víz miatt a strand télen is látogatható. d/ Egerszalók Demjén hőforrás (Strand és gyógyászati központ) Jelentős munka folyik a korábban csak egy medencéből és csodálatos mésztufa dombból álló területen. Az építkezéssel egy időben működik a strand. A három kisméretű medencében meleg vízben áztathatják magukat a meleg vizet kedvelők. A folyamatos építkezés következtében várható, hogy a közeljövőben befejeződik a gyógyászati központ építése, majd a strand további fejlesztése. Az építkezés során megmaradt a korábban megcsodált Sódomb. A fürdőhely minden évszakban várja a fürdőzőket. A hőforrás közelében kúp alakú riolittufa képződmények, ún. kaptárkövek találhatók. Igen látványos a közeli tufába vágott juhhodály, illetve a hőforrás völgyében attól kb. 1,5 km-re található Máklyánvár. e/ Eger Egri strandfürdő minden esztendőben mutat valami újat. A hagyományos gyógyfürdős medencék mellé ma már feszített víztükrű úszómedence, gyermek és felnőtt élménymedence csatlakozik. A vízhőmérsékletben jelentős eltérések mutatkoznak medencénként. A hideg víztől a 38 fokos medencékig széles a választék. A strand minden évszakban látogatható. Várhatóan a közeljövőben az érdeklődők számára megnyitják a törökfürdőt is. A strand közelében található a csodálatos Makovecz uszoda és Szent József kút, ahonnan a helyiek tömegesen viszik a gyógyvizet. 20

4. Természeti szépségek, látványosságok: a/ Szilvásvárad Szalajka-völgy A községtől keletre emelkedő Istállóskő tövében fakad a Szalajka-forrás, melynek nyugat felé futó patakja az ország legfestőibb völgyén keresztül jut el Szilvásváradra. A Szalajka-völgyben gyalogosan, kerékpárral, kisvonattal, vagy lovas kocsival is lehet kirándulást tenni, melynek során megismerkedhetünk a szép tavakkal, bővizű forrásokkal, a pisztrángkeltető- és nevelő telepekkel, az Erdei Múzeummal, és Fátyol-vízeséssel. A Szalajka-forrástól közepesen nehéz, de rövid turistaúton felkapaszkodhatnak az istállóskői ősemberbarlanghoz. Innen azonban egy igen nehéz út vezet a Bükk legmagasabb csúcsára, az Istállóskőre. Felhívjuk figyelmüket arra is, hogy Szilvásváradon további értékes program szervezhető. Különösen az eddigiekben még nem említett két program lehet figyelmre számot tartó: a lovasrendezvények a településen, és a tanösvény, amely a faluban a Börtönmúzeumtól indul, és a falu felett emelkedő kilátóig tart. b/ Parádfürdő Ilona-völgy Az Ilona-völgy a Mátra gerincétől észak felé futó völgyek egyike. Szépségét a Károlyiak által a völgyben futó út két oldalára ültetett fasor még jobban kiemeli. A gerinc közelében található Ilona-vízesés felkeresése mindenképpen ajánlott. Itt a gerinc közelében további túrák ajánlhatók az Oroszlánvár és/vagy a recski kényszermunkatábor irányába. Ha folytatják utukat, a völgyben hamarosan elérhetik a Szent István csevicét, ahol mindenképpen javaslom a savanyúvíz megkóstolását. Parádfürdőre érve a bazársor közelében megtekintésre javasoljuk a Kocsimúzeumot, majd Parádon a Palóc-házat. c/ Erdőtelki arborétum Az egykori Buttler-kastély kertjében a Hanyi-ér mentén létesült az arborétum. A védett terület korlátozottan látogatható. Az 1900-as évek elején vált a ritkaságok gyűjtőhelyévé. Alapítója a szenvedélyes amatőr botanikus-orvos 21

dr. Kovács József. Érdekessége a platánkérgű fenyő, a szillevelű gumifa, és a 90 méterre elnyúló ágú nehézszagú boróka. 5. Kastélyok: a/ Noszvaj De la Motte kastély A falu szépen gondozott parkjában áll. A XVIII. század hetvenes éveiben Szepessy Sámuel helyi birtokos kezdte építtetni, később Vécsey Anna birtokába került. Az új birtokos második férje De la Motte császári ezredes Fellner Jakabbal és Pavolni Jánossal fejeztette be az építkezést. Az előcsarnok és a díszterem mennyezetét freskók díszítik. Különösen szép a madaras szoba festése. A nyitva tartás után interneten vagy telefonon érdemes érdeklődni! b/ Hatvan Grassalkovich kastély Grassalkovich Antal építtette 1754 és 1763 között barokk stílusban. Az épület egyemeletes, korinthoszi oszlopos, és atlaszos erkéllyel díszített, zsindelytetős kastély. A műemlék később a Hatvany család birtokába került. A bárósított tőkés Hatvany-Deusch család volt a város életében fontos szerepet játszó cukorgyár tulajdonosa. A város főterének legszebb épületét szép park veszi körül, amelyben henyefenyők, és mocsárciprusok is találhatók. c/ Gyöngyös Orczy- kastély A volt Orczy-kertben áll az egyemeletes, címeres homlokzatú épület. Az épület teljes felújítása most fejeződött be, és a környező park rendezése most kezdődik (2007-ben). A XVIII. században emelt és a XIX. század első felében átépített műemlék egyik legdíszesebb vidéki klasszicista stílusú kastélyunk. A kastélykert kapuján két kőoroszlán látható, Uhrl Ferenc szobrász alkotása. A park kerítését az 1809-es utolsó nemesi felkelés puskacsöveiből kovácsolták. 1814-ben Sándor orosz cár lakott a kastélyban. 1848-49-ben pedig Kossuth Lajos és Görgey Artúr tartózkodott itt. A kastélyban jelenleg a Mátra Múzeum működik. d/ Parád Károlyi-kastély A múlt század hetvenes éveiben kapott Ybl Miklós megbízást arra, hogy a Tarna partján kiemelkedő magaslatra a Károlyiak számára kastélyt építsen. Romantikus stílusban kezdte el a földszinti szárnyat, amelyhez 1885-ben német reneszánsz stílusban egy- és kétemeletes részeket kapcsolt. 22

e/ Pétervására Keglevich-kastély A Keglevich-kastély egyemeletes, impozáns, U alakú barokk épülete 1760 körül készült. Építője Quadri Kristóf gyöngyösi mester volt. A díszterem freskóit Beller Jakab festette 1770 körül. A freskókat játékos könnyedség, köznapi témák, díszítő igényesség jellemzi. Az oldalfalakon körben festett drapériás ablakok tágítják a teret. Az emeletre vezető lépcsőházat kétszárnyas kovácsoltvas kapu zárta le - ez ma az Iparművészeti Múzeumban látható. A lépcsőfeljáró korlátja barokk stílusú - valamennyi kovácsolt munka a világhírű egri mester, Fazola Henrik művészetét dicséri. A belsőben tizenkét barokk ajtószárny is megőrződött. f/ Eger Nagypréposti palota A város egyik legszebb házának az építését Fellner Jakab 1774-ben barokk és copf stílusban kezdte, az építkezést 1780-ban fejezték be. Építtetője Batthyány Ignác már nem érte meg a palota elkészültét, amely halála után Dobronyai Miklós kanonoké lett. Félszáz évvel később Lévay Sándor nagyprépost 1849. február 25-26-án a kápolnai csata előtt ebben a palotában fogadta Görgeyt, Klapkát és Dembinszkyt. Az épületben ma a Megyei Könyvtár működik. 23

6. Népi emlékek: a/ Noszvaj Gazdaház A helyszíni felkeresésével látogatható. A népi építkezés emlékeit őrzik a XIX. század elején kialakult barlang- és pincelakások is. A település északi részén található a hétvégi házak, üdülők, táborok által létrehozott Síkfőkút egy mesterséges tó partján. Onnan pedig kb. 2,5 km-re felkereshető a Várhegy oldalában Várkút, az egri természetjárók kedvenc túracélpontja a menedékházzal. b/ Verpelét Kovácsműhely A kovácsműhely nincs folyamatosan nyitva. Előre bejelentkezéssel, vagy a gondnok helyszíni megkeresésével azonban látogatható.(36/359-014) c/ Mikófalva Népi műemlék A tájház nincs folyamatosan nyitva. Előre bejelentkezéssel, vagy a gondnok helyszíni megkeresésével azonban meglátogatható.(36/354-178) d/ Átány Kakasház Az átányi Kakasház nincs folyamatosan nyitva. Előre bejelentkezéssel, vagy a gondnok helyszíni megkeresésével azonban meglátogatható.(36/482-001) e/ Nagyréde Zsellérház A faluban található zsellérház előre bejelentkezéssel, vagy a gondnok helyszíni megkeresésével azonban meglátogatható.(37/373-027) f/ Parád Palócház A parádi Palóc-ház a XVIII. századi népi építkezési módot, a zsilipelt falú, szoba-pitvar-hálókamra beosztású palóc lakóházat mutatja be minden szükséges berendezési tárgyával. 24