Dr. Kovács László főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közbeszerzésért Felelős Helyettes Államtitkárság Közbeszerzés-stratégiai és Tájékoztatási Főosztály 2014. június 18.
I. A módosítás célja a Kbt. szabályainak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez (új Ptk.) történő igazítása gyakorlati tapasztalatokból eredő módosítási szükségletek (pl. ajánlattétel tárgyalásos eljárásban, árazott költségvetés korrekciója) korrekció (pl. munkaügyi jogsértéssel összefüggő kizáró ok Kbt. 56. (1) bekezdés g) pont) 1
II. Főbb módosuló rendelkezések II.1. Ajánlattételi nyilatkozat Kbt. 36. (3) bekezdés módosítása az ajánlattételi nyilatkozatot [Kbt. 60. (3) bekezdés] eredeti, aláírt példányban kell benyújtani csak nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén elektronikus ajánlatoknál a Kbt. 35. (4) tartalmaz speciális rendelkezést: legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás ok: új Ptk. előírásainak való megfelelés 2
közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlat egy speciálisan szabályozott, szerződés megkötésére irányuló ajánlat meg kell felelnie az új Ptk. írásbeliséggel kapcsolatos követelményeinek: Ptk. 6:7. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. közbeszerzési irányelvek eltérő fogalmat használnak [Kbt. 4. 11a. pont] rendelkezni kell arról, ha a Ptk. jognyilatkozatokra vonatkozó általános szabályaitól a Kbt. el kíván térni (lásd elektronikus nyilatkozatok) 3
II.2. Pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolása Kbt. 55. (6) bekezdés c) pont módosítása továbbra is sortartásos kezességvállalás [Ptk. 6:419. ] a kezesség kifejezetten a jogszabály rendelkezésénél fogva jön létre (törvényi kezesség) külön nyilatkozat már nem szükséges minta: 306/2011. Korm. rendelet 10. (2) bekezdés törlésre került az a kitétel, hogy a kezesség olyan kár megtérítéséért áll fenn, amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg 4
306/2011. Kr. 10. (2) Az a szervezet, amelynek korábbi teljesítéseit a Kbt. 55. (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az alkalmasság igazolásához az ajánlattevő (részvételre jelentkező) felhasználta, a szerződés teljesítése során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:419. -ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlattevő teljesítése azon részének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben az ajánlatkérőt ért kár megtérítéséért, amelyre vonatkozóan az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alkalmasságát a korábbi teljesítések bemutatása igazolta. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy a referencia a szerződés teljesítésének egészére vagy mely konkrétan meghatározott részére vonatkozó alkalmasságot igazol. 5
II.3. Kizáró okok Kbt. 56. (1) bekezdés g) pont az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló 2009/52/EK Irányelvnek való megfelelés Kbt. 57. (1) bekezdés c) pont az Európai Unió Bíróságának C-465/11. sz. ügyben hozott döntésével való összhang biztosítása: kizárólag az egyedi esetben mérlegelendő súlyos kötelezettségszegés vezethet csak az ajánlattevő kizárásához 6
Kbt. 56. (1) bekezdés g) pont g) harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. -a alapján két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel, vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; 7
Kbt. 57. (1) bekezdés c) pont c) korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és a szerződésszegést két éven belül kelt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította; 8
II.4. Tárgyalásos eljárások és a bontás Okok: érdekképviseleti szervek gyakorlati tapasztalatai tárgyalások menetének szabad alakítására szabályok visszaélésszerű alkalmazása vonatkozó Cél: tárgyalások során történő ajánlattétel korlátozása mindig legyen kötelező a végleges ajánlat benyújtása és nyilvános bontása verseny tisztaságának és a transzparencia követelményének erősítése Változások: tárgyalás menete bontás (fedezet és becsült érték ismertetése) 9
Tárgyalások menetére vonatkozó változások Kbt. 92. (7) bekezdés módosítása lényeg: tárgyaláson ajánlat nem tehető a tárgyalások lezárásaként ajánlatkérő köteles az ajánlattevőket végleges írásbeli ajánlat benyújtására felhívni kivétel: az eljárásban csak egy ajánlattevő tett ajánlatot feltétel: ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban ezt lehetővé tette pl: az ajánlatkérő csak egy ajánlattevőt hívott fel ajánlattételre, vagy több ajánlattevőt hívott fel, de csak egy tett ajánlatot, nem tartozik azonban ebbe a körbe, ha az előzetes értékelés [Kbt. 93. (2) bekezdés, 98. (2) bekezdés] eredményeként csak egy ajánlattevővel kellene a tárgyalni 10
Végleges ajánlatok bontása Kbt. 62. (4) bekezdésének módosítása ha több ajánlattevő tett ajánlatot, a végleges ajánlatok benyújtására határidőt kell meghatározni bontás az általános szabályok szerint ha csak egy ajánlattevő tett ajánlatot több lehetőség általános szabályok szerint határidő a végleges ajánlatok benyújtására és bontására ha az ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció lehetővé teszi, a végleges ajánlat a tárgyalás során is megtehető ilyenkor becsült érték és fedezet ismertetése végleges ajánlat megtételét követően a tárgyalás során, de előbb is lehet 11
II.5. Árazott költségvetés Kbt. 67. (8) bekezdésének módosítása jogalkalmazási bizonytalanság miatt a törvényi rendelkezés egyértelműsítése: a tételes árazott költségvetés tételei és egységárai pótolhatóak, módosíthatóak, kiegészíthetőek, törölhetőek ajánlati ár (vagy értékelésre kerülő eleme) nem változhat javított költségvetés tekintetében a Kbt. 68. szerinti számítási hiba javításra nem kerülhet sor a teljes árazott költségvetés hiánya továbbra sem korrigálható átalánydíjas kivitelezési szerződés esetén kötelező más szerződések esetében is irányadó lehet 12
II.6. Üzleti titok Kbt. 80. (1) bekezdésének módosítása Ptk. 2:47. -a az üzleti titok mellett megkülönbözteti a védett ismeret (know-how) védelmét erre is szükséges utalni a jogszabályszövegben közpénzfelhasználás kapcsán az üzleti titokra történő hivatkozás szűkebb lehetőségéről nem az új Ptk., hanem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezik 13
Teljes ajánlat üzleti titokká minősítése Kbt. 80. (1) bekezdés: Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket. teljes ajánlat üzleti titokká minősítése jogellenes, mert: a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközik a Kbt. 80. (1) bekezdésébe ütközik nem elvárás, hogy az ajánlatkérő felülbírálja az ajánlattevői minősítést nyilvánosan elérhető információk (elektronikus adatbázisok, közbeszerzési referenciák, stb.) nem képezhetnek üzleti titkot 14
II.7. Szerződéskötési kötelezettség és mentesülés Kbt. 124. (9) bekezdésének módosítása gyakorlati tapasztalatok alapján cél: ajánlattevő ajánlati kötöttsége tartalmának tisztázása ajánlattevő szerződéskötési kötelezettségének megerősítése fennállása alatt a nyertes ajánlattevő nem léphet vissza a szerződés megkötésétől kártérítési igények érvényesíthetősége 15
II.8. Biztosítékok Kbt. 126. -ának módosítása Ptk-val való összhang + egyértelműsítés éles elhatárolás a Ptk-ban szabályozott szerződést megerősítő biztosítékoktól E, valamint a 38. (3) bekezdés s) pontjának rendelkezései nem alkalmazandóak a Ptk. Hatodik Könyvének XXVI. Fejezetében szabályozott, a szerződést megerősítő biztosítékokra. pénzösszeg befizetése helyett óvadék garanciavállalás 16
Pénzösszeg befizetése helyett óvadék Ptk. 5:95. -a és 6:42. (3) bekezdése alapján nem csak pénzben, illetve befizetéssel/átutalással lehet alapítani óvadékot, de a Kbt. csak ezt fogadja el egyéb esetek a Kbt. 126. (6) bekezdés b) pont szerint visszatartás is az óvadékra vonatkozó szabályok szerint (hibás teljesítési biztosítéknál) 17
Garanciavállalás Ptk. szerint nem csak bank vállalhat garanciát Kbt. viszont csak a bank vagy a biztosító által vállalt garanciát fogadja el egyéb garanciavállalás a Kbt. 126. (6) bekezdés b) pont szerint 18
III. Végrehajtási rendeletek módosítása a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet csak technikai jellegű módosítás a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet csak technikai jellegű módosítás a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet csak technikai jellegű módosítás 19
"a Kbt. 56. (1) bekezdés g) pontjára vonatkozóan a kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. -a szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján közzétett adatokból [310/3011. Korm. rendelet 2. f) pont, 4. d) pont] 20
"A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a honlapján a Kbt. 56. (1) bekezdés g) pontja alapján érintett, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint általa közrendvédelmi bírsággal sújtott gazdasági szereplőkről - a személyes adatok sérelme nélkül - tájékoztatást tesz közzé a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig. Ha a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, a kizáró okra vonatkozó adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé, megjelölve a keresetet elutasító vagy a határozatot megváltoztató döntés jogerőre emelkedésének időpontját. Amennyiben az adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került - a keresetindításról történő tudomásszerzéssel egyidejűleg - intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről. [310/2011. Korm. rendelet 11. (4) bekezdés] 21
IV. Egyéb változások a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása aránytalanul alacsony ajánlati ár vizsgálata 306/2011. Korm. rendelet szabályának mintájára közbeszerzési eljárásokban való alkalmazhatósága aggályos Kbt. 3. e témában a Kbt. eltérést nem enged az építési beruházásokkal szemben erre vonatkozóan nem tartalmaz a Kbt. felhatalmazó rendelkezést 22
"72/B. (1) Ha az a) 1. (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott, valamint b) 1. (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységek szervezésével és irányításával összefüggő tevékenységre (a továbbiakban együtt: vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenység) irányuló közbeszerzési eljárásban a rezsióradíj mértéke a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71. -a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, és köteles az ajánlatkérő a Kbt. 69. -a szerint indokolást kérni, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb a rendészetért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékénél. 23
(2) Az (1) bekezdésen kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 69. (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Az ajánlatkérő az ajánlattevő által nyújtott indokolás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségének vizsgálata során figyelembe veszi a rendészetért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékét, és ha az ajánlatban alkalmazott rezsióradíj annál alacsonyabb, különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 69. (6) bekezdése szerinti körülmény fennállását." 24
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! 25