Készült: Az Együtt a könyvtárban a tudás nyomában c. projekt keretében Támop-3.2.4.A-11/1-2012-0050 Helyi értékeink Szolnok diákszemmel
A kiadvány összeállításában közreműködtek a Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói és pedagógusai. Készült az Együtt a könyvtárban - a tudás nyomában projekt Helyi-érték táborának szakmai foglalkozásai során.
Tartalomjegyzék Szolnok jelképei...5 A város nevének eredete...5 A Gellért legenda...5 Szolnok történetének kezdetei...6 Szolnok török ostroma...7 A török híd...9 Szolnok 1848 49-ben....9 A szolnoki csata 1849. március 5-én....10 Szolnok az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve az I. Világháború után...13 A kiegyezés után...13 Az I. Világháború után...14 Szolnok a XX. században....14 Szárazföldi közlekedés...16 Az első kövesút Szolnokon 1851...17 Hídjaink...18 A vízi közlekedés...18 Gőzhajózás...19 A repülés története Szolnokon....20 Sportélet....23 Szolnoki olimpiai bajnokok...23 Természeti értékeink: a gyógyvíz...24 Tisza Szálló...24 Tiszaliget....25 Templomok Szolnokon....26 Kultúra...29 A Művésztelep Szolnokon...31 A színjátszás...33 Damjanich János Múzeum...34 Oktatási intézmények...34 3
Szolnok város 938 éves Szolnok az Alföld közepén, Budapesttől 100 km-re, a Tisza és a Zagyva találkozásánál fekszik. A város becenevei: A Tisza fővárosa, A Tiszántúl kapuja, A vizek városa. Szolnok népessége (2012. jan. 1.): 74341fő területe: 187,24km 2 pozíciója: É 47 O 17 50 K 20 O 19 65 időzónája: CET, UTC+1, irányítószáma: 5000 5008 körzeti hívószáma: 56 Számos testvérvárosa van: Riihimaki (Finnország), Reutlingen (Németország), Nagybánya (Románia) Bielsko-Biala (Lengyelország) Forli (Olaszország) Rakvere (Észtország) Shoham (Izrael) Juza (Japán) Eastwood (Anglia) Sanmenxia (Kína) és Jinzhong (Kína) A pecséten látható pelikános címert 1761- től alkalmazták. A korábbi címer, illetve pecsét ekevasat és búzakalászt ábrázolt. (Lelőhely: HML Heves és Külső-Szolnok Vármegye Törvényszékének iratai, polgári perek 901. sz.) 4
Helyi értékeink Szolnok diákszemmel I Készült: Az Együtt a könyvtárban a tudás nyomában c. projekt keretében I Támop-3.2.4.A-11/1-2012-0050 Szolnok jelképei A város nevének eredete Szolnok megye és a város névadója annak első Szolnok (Zounok) nevű ispánja lehetett, aki 1046-ban Szent Gellérttel halt meg a pogányok támadása által. A Gellért legenda Péter király uralma ellen 1046-ban a Tiszántúlon lázadás tört ki, amelyhez a pogányság visszaállítását követelők a békési Vata vezetésével csatlakoztak. Gellért püspöktársaival és Zounok ispán kíséretében az ősz első napjainak egyikén Székesfehérvárról Budára igyekezett, hogy ott fogadja az oroszok közötti számkivetésből visszatérő Vazul-fiakat. Egyik este Diósd községben vacsora után megjövendölte püspöktársainak, hogy az volt az utolsó vacsorájuk. Másnap, 1046. szeptember 24-én misét mondott a Szent Szabina templomban, ahol szintén megjövendölte vértanúságukat, és azt is, hogy társuk Beneta püspök nem fog részesülni a vértanúság dicsőségében. Még aznap, a Buda felé tartó püspököket egy lázadó pogány csapat elfogta a pesti révhez közel, s egy kivételével megölték őket. Gellértet taligára tették, és a Kelenhegyről (a mai Gellért-hegy) letaszították. Zounok ispánt a Dunán csónakon történő menekülése alatt nyilazták halálra. 5
Szolnok történetének kezdetei A Tisza és a Zagyva folyó találkozásánál fekvő ármentes magaslatot a csiszolt kőkorszak (neolitikum) kezdetétől lakták. A honfoglaló magyarság is felismerte a tiszai átkelőhely települési, közlekedési adottságait, stratégiai fontosságát, melyet jól bizonyítanak az e térségben feltárt honfoglalás kori temetők. A leletek közül a szolnok-strázsahalmi sír aranyozott ezüst tarsolylemeze a legszebb honfoglalás kori ötvösművészeti tárgyak egyike. Szolnok neve 1030 körül válik ismertté, amikor István király az újonnan szervezett ispánság központjává tette. A Tisza és a Zagyva által körülvett védett magaslaton épült ki az ispánsági vár. Előlapja aranyozott ezüstlemez, míg azonos méretű hátlapját két vörösrézlemez alkotja. Mérete: 143x112 mm. Műhelymunka: Az előlapot és a hátlapot 18 ezüstszegeccsel illesztették egymáshoz. A fölényes ötvöstechnikai tudással kialakított előlapot először sima szuroklapra erősítették, s az előrajzolt minta alapján a hátteret mélyebbre kalapálták. Ezt követően a levelek középvonalát, valamint a középpontban és a négy sarokban lévő levélmintákat hátulról még jobban kiemelték a lemez síkjából. A levelek széleit és a levélcsokrok indulásánál kialakított félköríves szalagmezőt rovátkolt vonalakkal töltötték ki. A levélminták által ölelt, mélyen fekvő hátteret dúsan aranyozták. A város nevének első írásos említése 1075-ben a garamszentbenedeki apátság oklevelében történik. I. Géza király Garamszentbenedeken monostort alapítván, a Tisza mentén is birtokokat adományozott a fenntartásukra. Tíz település nevét említi. Ennek a földnek az első része Zounok polgárai közt oszlik meg. Majd Zeku következik, mely később... határvonalat A garamszentbenedeki apát ság alapítólevele (Lelőhely: MOL DF 235997) - Másolatban és későbbi átírásban maradt fenn. 6
képez Szent Benedek faluja és a Zounok városbeliek földje között... Zounok mellett a Meler (ma Millér) nevű víz felett adtam 15 ház szolganépet a hozzá tartozó földdel... Ettől az időponttól számítjuk a város korát. Szolnok török ostroma A török Eger elővárának szándékozott Szolnokot megszerezni. A budai pasa támadó szándékaira Dobó István, Losonczi István és Nádasdy Tamás rábírta I. Ferdinándot, hogy építtessen itt várat. 1551 végére elkészültek az erődítéssel. Az egri őrségből 2 tűzmestert és egy századnyi magyar gyalogost vezényeltek át ide, majd 3 naszádos vajdát is tizedesekkel és naszádosokkal. A szabálytalan négyszög alakú vár a Tisza és a Zagyva összefolyásánál épült. Két oldalról a folyók védték, a másik kettőn vizesárkot ástak, belevezetve a Zagyva vizét. A falak fűzfafonadékkal és agyaggal erősített földből, a négy bástya kőből készült. A falak magasságát 8-9, a bástyák szélességét 6 ölre tették. Az erőd a híradások szerint 4.000 katona befogadására volt alkalmas, fegyverzete 24 ágyúból, 3000 szakállas és spanyol puskából, 800 mázsa lőporból állt. Emellett több évre való élelmet tároltak itt, sőt I. Ferdinánd a Tisza vonalának biztosítására 50 sajkát is építtetett. A várost palánkkal övezték, és ez képezte az elővárat vagy huszárvárat. Az építkezésen a környező megyék parasztsága, egyszerre 5-600 ember dolgozhatott olasz, cseh és morva szakmunkások, mesterek vezetésével. 1550 végén az őrség 150 huszárból és 200 magyar gyalogosból állt, a lovasok havi zsoldja 450, a gyalogosoké 422, a két kapitányé pedig 150 forintot tett ki. A vár élére elsőnek Zay Ferenc és Balassa János kapitányok kerültek, 1552-ben Nyáry Lőrincet nevezték ki. Nyáry 1552 közepén kelt jelentése szerint Szolno- 7
kon alig volt 600 használható katona. A spanyol katonák közül már csak 27-en maradtak, a többiek elszöktek. Augusztus 25-én kelt Dobó István és Mekcsey István egri kapitányok levele, akik segítséget kértek. Elsőnek Ali budai pasa 2.000 lovast küldött a vidék megszállására és élelemgyűjtésre. A védők ezeket megzavarták. A körülzáráskor kb. 1000 fős őrség tartózkodott a várban, ebből 300 magyar. A vár elestével kapcsolatban több kihallgatási jegyzőkönyv is megmaradt. A törökök 50-60000 harcossal érkeztek a vár alá. A várban kitört a pánik. A németek a távozás mellett döntöttek, erővel kinyitották a kaput és elmentek. Csak töredékük menekült meg, zömük a Tiszába fúlt, másokat a törökök öltek le. Móré alkapitány szembeszállt a törökkel, de hamar megsebesült. Erre kitört a várból 30 emberrel, köztük 5 spanyollal, és sajkára szállt. Majd mindenki megsebesült, de sikerrel átkeltek a Tiszán. Nyáry pár emberével egyedül maradt, őket szeptember 4-én fogták el. Nyáry Lőrinc a Héttoronyban raboskodott hosszú évekig. Than Mór: Nyáry Lőrinc és Pekry Gábor elfogatása A vár 1552. szeptember 4-én a török kezébe került és az idegen hódító 133 évig hatalmában is tartotta azt. Az 1552-es megszállását követően Szolnok büszkélkedett a pécsi után a három részre szakadt hazánk második legnagyobb négyszögletes dzsámijával. Feltehetően a nagyszultán, Szulejmán nevét viselte, akinek uralkodása alatt került Szolnok és a palánkvár török kézre. Az eredeti dzsámi képe a régi dokumentumok alapján elég jól rekonstruálható, így már nem először került előtérbe a dzsámi újjáépítésének a gondolata. A jelenkori Törökországban kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egykori Oszmán Birodalom egykori jelentősebb épületek újjáépítésének, ezért várhatóan Szolnok idegenforgalmi látványosságait fogja gazdagítani a jövőbeni dzsámi-projekt produktuma. Tinódi Lantos Sebestyén históriás éneke a szolnoki várról 1552-ben Oly igen szép erős Szolnok vára vala Egyfelől az Tisza alatta foly vala, Másfelől az Zagyva alatta foly vala, Vár alatt az két víz öszveszakadva vala a felszél felől nagy árokja vala, Három szegén három erős bástya vala, Csak nagy magas töltés neki fala vala, Házak az töltésből ki nem látszanak vala.... Ott eszébe vevé Nyári Lőrinc magát, Hogy mind pusztán hagyták jó Szolnoknak várát. Azon megijede, ő sem bízá magát, Ő es pusztán hagyá a Szolnoknak kapuját. Keserög magában, megálla útjában Gondolkodni kezde az ő nagy búvában Jobb néki meghalni Szolnoknak várában, nem szégyönére élni itt ez világban. 8
A török híd A törökök nem rombolták le a várat, hanem helyreállították és szandzsáksági székhellyé tették. Építettek egy dzsámit minarettel és egy állandó cölöphidat, mely Magyarország első állandó hídja volt. Güzeldzse Rüsztem budai pasa utasítására épült 1562-ben. Szélessége: 5,5-6 m Magasság: 10-12 m Hossza: 110 m Nyílások: 8-9db Legnagyobb támaszköz: 12 m A szolnoki szandzsákbég oklevele 1577 A szolnoki szandzsákbég munkára rendeli a Tisza-melléki jobbágyokat. (1577. szeptember 5.) Kétházanként egy-egy ember ásóval, lapáttal, fával és vesszővel jelenjen meg olvashatjuk a magyar nyelvű szövegben. A törökök valószínűleg a szolnoki vár falainak megerősítéséhez vették igénybe a jobbágyok munkaerejét. Az irat eredetinek tűnik, bár sem aláírás, sem pecsét nem látható rajta. Mai helyesírás szerinti átírása megjelent: Zounuk 15. 351-352. p. 2003-ban találták meg a Tisza alacsony vízállása miatt. Szolnok 1848 49-ben 1848. március 15. után Szolnok népe is csatlakozott a forradalomhoz. Az új országgyűlési választások során a város az egyik választókerület székhelye lett. Megalakult a nemzetőrség, önkéntesek jelentkeztek a haza védelmére. (Lelőhely: MOL R-315 Török iratok gyűjteménye No. 15.) 1848. szeptember 26-án Kossuth Lajos Szolnokra érkezett, hogy másnap toborzóbeszédet tartson. 9
Erről írt feleségének is: Nőmnek. Szolnok, Szept. 26. este Estére idejöttem Szolnokra, már Heves megyébe. Jöttömnek híre megelőzött. A nép ezrenkint várt; és szabadítónak kiáltott. Itt találtam egy pár száz sárosi önkéntest, s azok vállaikra vettek. S úgy vittek egy fél mérföldnyire be a városba. Holnap népgyűlést tartok, s aztán beszaladok Pestre, magamat tájékoztatni Négy nappal később ezer önkéntest indított útnak a szolnoki kormánybiztos, Halasy Kázmér. Amikor a szabadságharc során 1848. decemberében a kormány székhelyét Debrecenbe tették át, naponként mentek a szekéroszlopok a szolnoki vasútállomásról kelet felé. Az Indóház falai között megfordult szinte a teljes akkori kormány és a jelentős politikusok zöme. Kipakolták a vonatok rakományát és kocsikra rakták, azon zötykölődtek az új székhely felé. Kevesen tudják, hogy nemcsak egy szolnoki csata zajlott a szabadságharc folyamán. 1849. január 22-én Perczel Mór tábornok a kormány utasítására honvédeivel egy hirtelen rohammal bevette az osztrákok által megszállt várost és Ottinger császári generális csapatait Cegléden túlra űzte. Ezzel megakadályozta, hogy Windischgraetz csapatai a szerbekkel egyesüljenek. A szolnoki csata 1849. március 5-én 1849. tavaszán a honvédsereg ellentámadásba csapott át. A tavaszi hadjárat első jelentős sikerét érte el Szolnoknál. A győzelem híre futótűzként terjedt az országban és lelkesítette a honvédeket és a népet. A csata vázlata Kaposvári Gyula szerint 10
A csata hideg, fagyos időben zajlott, a Tisza és Zagyva kiáradt. A kelet felől érkező Vécsey-hadosztálynak a Tisza akkor még szabályozatlan folyását Szandán keresztül megkerülve kellett a fából készült Tisza-híd körül kiépített osztrák állásokat megtámadnia. Egy másik sereg Damjanich János tábornok vezetésével Cibakházánál átkelt a Tiszán és dél felől csendben, a köd leple alatt megközelítette a várost. Amikor a köd felszállt, Damjanich kénytelen volt megindítani a támadást az Indóházat védő császári csapatok ellen. Az ellenségnek a meglepetéstől nem maradt ideje az ágyúkat használni, a lovasrohamok kiszorították a védőket az állomásépületből és észak felé üldözték őket a kerteken és a város utcáin keresztül. Damjanich János tábornok Közben gróf Vécsey Károly hadosztálya is sikeresen elfoglalta a Tisza-hidat, megakadályozták felgyújtását és átkelve a folyón ők is üldözőbe vették az osztrákokat. Más út nem lévén, a menekülők egy része megpróbált csónakokon egérutat nyerni, de a túlterhelt járművek elsüllyedtek a zavaros vízben. Vécsey és lovasai a városon átrobogva az Abony felől érkező Ottinger dandárt futamították meg. Az észak felé menekülők erős kartácstűzben igyekeztek átkelni a Zagyván vagy a malomzugi hídon. Több százan lelték halálukat az árban. A megszerzett hadizsákmány jelentős volt, ahogy erről Damjanich jelentése tanúskodik. gróf Vécsey Károly A későbbi aradi vértanúk közül Damjanich Jánoson és gróf Vécsey Károlyon kívül Szolnokon harcolt Nagy Sándor József és gróf Leiningen- Westerburg Károly is. 11
Than Mór: A szolnoki csata 1849. március 5. A festményen a 3. honvédzászlóalj rohama látható az osztrák ütegek ellen. Jobb szélen Damjanich tábornok és Wysocki, a Lengyel Légió parancsnoka figyeli az ütközetet. Erre az összetűzésre Szolnok déli részén, a Szent János városban került sor. Közelben a Tisza kanyarulata, távolabb a ferences templom és a vártemplom látható. (Megjelent: A szabadságharc kilenc nagy csatája. Than Mór csataképei. Bp. 1978.) Menekülés Damjanich tábornok jelentése a Honvédelmi Bizottmánynak a szolnoki győzelemről 12
Szolnok az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve az I. Világháború után A kiegyezés után 1876. szeptember 4-én megtartotta alapító ülését a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Törvényhatóság, melynek hatáskörébe tartozik a Jászság, a Nagykunság és Külső-Szolnok. Szintén 1876-ban válik Szolnok újra megyeszékhellyé. 1876. szeptember 25-én sor került az új megye első rendes közgyűlésére. Ennek során határozatot hoztak a megye címeréről és létrehozták a Közigazgatási Bizottságot. 1876 szeptemberében bizottság hívtak életre a megyei székház építésére, amely hamarosan el is készült. Szolnok nagyarányú fejlesztése és kedvező fekvésének kihasználása az 1880-as években kezdődött. Szolnok ebben az időben vált kereskedelmi, közlekedési központtá, gyárainak termékei könnyen az ország többi részébe juthattak a vasút, ill. a tiszai gőzhajók segítségével. Ebben az időben a legnagyobb vállalatok a vasúti műhely, a fűrésztelep, a hengerműmalom és a gyufagyár voltak. Az üzemek folyamatosan korszerűsödtek, a MÁV javítóüzeme víztoronnyal és csarnokokkal bővült 1894-ban. Az 1880-as évek iparosodásának köszönhetően a Szolnokiak egyre többet áldoznak építészeti célokra. 1883 84 ben lebontották a régi városházát, és a város szívében építettek újat, szebbet Makai Endre tervei szerint. Az új városháza elkészültét követően, gyorsan nőttek ki a földből az új középületek: 1894-ben a református templom, 1894 96-ban a megyei közkórház. 1899- ben épült meg a zsinagóga, 13
Az I. Világháború után Az I. Világháborúban vesztes és utána felbomló monarchia egyik utódállamaként Magyarországok kormányok és rendszerek váltották egymást. Így a Károlyi kormány Népköztársaságát a papíron Garbai, ám valójában Kun Béla által irányított Tanácsköztársaság váltotta 1919. április 21-én. A Tanácsköztársaság időszakában került sor a Magyarország elleni román támadásra. A román hadsereg az önkéntes, gyengén harcértékű, Vörös Hadsereget megverve egészen a Tiszáig nyomultam előre. A hadműveleteket irányító Stromfeld Szolnok térségében vonta össze erői maradékát, majd indított ellentámadást. Sikerült hídfőállást kiépítenie Szolnokkal átellenben, a mai Szandaszőlős területén és a Tisza bal partján egy elég nagy területet ellenőrzése alá vonni. I. Világháborús emlékmű A támadás sikere csak időszakos volt, a magyar hadsereg újfent visszavonult, maga utána szolnoki hidat felrobbantva. A visszavonulás után súlyos harcok folytak Szolnokon, melyek a várost lerombolták. 1919. augusztus 1-jén a Magyar Tanácsköztársaság 133 nap után megbukott. Azonban a szolnoki kommunizmus 134 napig tartott. Ugyan augusztus 1-jén a vörösök már Abony felé visszavonultak, de este hétkor a szolnoki vasutasok és más munkások megtámadták a románokat, így a Tanácsköztársaság, illetve maradványa még 1 napra birtokba vehette a várost. Augusztus 2-án azonban végleg kiverték Szolnokról a Vörös Hadsereget. A székely hadosztály katonái átkelnek egy patakon Szolnok a XX. században A trianoni békeszerződés elvágta a várost nyersanyagforrásaitól, a Tisza forrásvidéke határon túlra került. A román megszállás 1920 februárjáig tartott. A román hadsereg rommá lőtte a Vártemplomot. 14
A két világháború között a károkat nagyrészt sikerült kijavítani. 1930-ban a város 38764 lakosú volt. Oktatási intézményei a következők voltak: állami polgári fiú- és leányiskola, állami reálgimnázium, leánylíceum, felsőkereskedelmi fiúiskola, fa- és fémipari szakiskola, női kereskedelmi szaktanfolyam, állami bábaképző intézet. Üzemei a két világháború között: lakatosáru- és mérleg-, tükör-, bútor-, ecetszesz-, rum- és likőr-, jég, vatta-, gőztégla-, cukorgyár, ércöntöde és fémárugyár, gépgyár és vasöntöde, 2 áramelosztó, négy fűrésztelep, 4 gőzmalom, vízmű voltak. A második világháború mérhetetlen károkat és szenvedést okozott. Közel nyolcszáz szolnoki zsidót gyilkoltak meg Auschwitzban. Az amerikai-angol bombázók tizenkét légitámadásban pusztították Szolnokot. 1944 októberében ismét itt ment keresztül a front: november 4-én a szovjetek szállták meg a várost alig négyezer itt maradt lakosával. És a város ismét feléledt! Eltakarították a romokat és a hamarosan kialakuló kommunista diktatúra körülményei között nehézipari központtá nőtt Szolnok. 1949-ben 37 ezer, 1960-ban közel 49 ezer ember élt itt. 1956-ban a megszálló szovjet hadsereg innen indította a Forgószél nevű hadműveletét a szandaszőlősi katonai reptér és helyzete (ti: a főváros kapuja) miatt. A forradalom leverése után nagy számú orosz és magyar katona állomásozott 1989-ig Szolnokon. A szocializmus alatt számos közintézményt, gyárat, lakótelepet építettek, 1975-ben létrehozták az akkori Közép-Európa egyik legnagyobb vasúti csomópontját. A rendszerváltást követően az ipar és a mezőgazdaság nehéz korszakot élt meg. Szolnok manapság egyre szépülő, tisztának mondható, családias hangulatú város, ami nem kis teljesítmény, ha meggondoljuk, mennyi hányattatásban volt része lakosainak az elmúlt évszázadokban, évszázadban. 15
Szárazföldi közlekedés A város árvízmentes magaslaton van, az egyetlen tiszai átkelőhely a Pestet Debrecennel és tovább Erdéllyel összekötő főútvonalon. Régen az utak rosszak, kátyúsak voltak az áradások miatt, így nehezen tudtak a lovak menni az úton, néha bele is haltak az erőfeszítésekbe. Ezért volt rendkívüli jelentőségű a vasút megjelenése 1847. szeptember 1-jén. Fényes külsőségek, a közönség és a sajtó lelkes ünneplése közepette adták át az ország második vasútvonalát a forgalomnak. Negyed 9- kor indult el az a vonat Pestről melynek 16 kocsijában közel 700 fő utazott. Köztük volt István főherceg az ország nádora, Kossuth és Széchenyi. Fél 12- kor futott be a vonat Szolnokra, 3óra 16 perc alatt tették meg a 99 kilométert. Az István nevű mozdony vontattal. Szolnokon a vendégeknek pompás ebédet adtak. Az ebéd fél 1-korkezdődött katonazenekar hangjai mellett. A vendégsereg tagjai cseh, angol, francia, olasz és magyar nyelven beszélgettek. Kossuth pohárköszöntőt mondott István főhercegre. Kossuthot kérték fel, hogy mondjon ünnepi beszédet is. A főherceg azonban így kiáltott: Mi az? Ki mer itt beszélni az én engedélyem nélkül? Kossuthot lepisszegték a szolnokiak és ezért Kossuth megharagudott, egy legenda szerint. A régi indóház még ma is áll Szolnokon. Klasszicista stílusban épült. A tetőszerkezetet kontyolt nyeregtető, középen toronyszerűen kiemelkedő, hegyes sarkú, négyzet alaprajzú torony áll. Az állomás falai között a reformkor jeles személyei is megfordultak: Kossuth Lajos és a forradalmi kormány, a kormánnyal utazott Vörösmarty Mihály és később járt erre Arany János is. Rövid ideig őrizték az épület falai közt a Szent Koronát is. A debreceni vonal kiépítése 1852-ben kezdődött és 5 évig tartott. A vasúti Tisza-híd 512 méteres hosszával egy időben hazánk legnagyobb vasúti fahídja volt. 16
Az új vonalvezetés új pályaudvar kialakítását tette szükségessé, a ma is álló pályaudvar helyén. A 2. világháború alatt a Szolnoki pályaudvart sok súlyos légitámadás érte. 282 bomba hullott az alábbi ábra szerint: A lebombázott állomás helyén egy új épületet akartak kialakítani. Közép-Európa legmodernebb vasúti központját végül 1975. július 12-én, Szolnok 900 éves évfordulójának ünneplése keretében adták át. A vasút jelentős ipart hozott a városba. A járműjavítás gépipari központtá tette Szolnokot. Nálunk épít vasúti járműveket a svájci Stadler cég. Az első kövesút Szolnokon 1851 A megyeszékhely első burkolt útja a régi Indóháztól a Tisza-hídig vezető utca 1851-ben kapott kőburkolatot. Ez megkönnyítette a Tiszántúlra tartó forgalmat. Az út kiépítéséhez egy anekdota is kapcsolódik. 1851-ben a krími háború miatt osztrák csapatok indultak a keleti határra. A főparancsnok (Albrecht főherceg) és csapatai vonaton jöttek Szolnokig. A városban azonban a katonák bokáig gázoltak a sárban, az ágyúk pedig elakadtak. A főherceg kiadta a parancsot: nyolc nap alatt legyen kész az út, különben felakasztatja a város vezetőit! Éjjel-nappal folyt a munka és a határidő leteltével jelentették, hogy elkészültek. A főherceg megnyugodva folytatta útját. 17
1923-ban Horváth László, Lehoczky Mihály indított helyi járatot a megyeháza-vasútállomás vonalon, s tervezték a Szapáry utca - Közkórház közti közlekedés megindítását is. A vállalkozásba később bekapcsolódott Polyák Bertalan is. 1926-ban már három autóbusszal (Benz, Horch és Reiner típusok) rendelkeztek. A Benz típus kerekei még tömör gumiból készültek, míg a Horch típust Horváth műhelyében emeletes autóbusszá alakították át. Érdekesség volt még a járműnek masszával kitöltött kerekei, melyek bivalybőr burkolásúak voltak, szegecsekkel erősítve. (Lelőhely: JNSZML Szolnok iratai 12201/1934.) Hídjaink Tiszán: Tiszavirág híd, régi Tisza-híd, Szt. István híd, vasúti híd Zagyván: Nyáry Lőrinc híd, Dr. Laki Kálmán gyaloghíd, Kaposvári Gyula híd, vasúti híd Holt-Tisza híd A vízi közlekedés A középkorban a só volt az egyik legfontosabb áru és értékmérő a belső kereskedelemben. Az emberek a sót tutajokon szállították a Tisza vizén az erdélyi sóbányákból az Alföldre. Kézművesek használták a sót különféle dolgok elkészítéséhez. Fűszereztek a só segítségével és még az állatok is ezt nyalogatták. Fontos volt a tartósításban is. Nagy haszna miatt pénzként is működött. Adókat fizettek vele, cseréket bonyolítottak. Annyira szerették a sót, hogy az emberek még közmondásokat is alkottak róla. 18
Amikor a sót leúsztatták Szolnokig, a király tisztségviselője, a kamarás irányította tovább. A sóhivatal a vízparti épületekben volt. A tutajok faanyagát a fűrésztelepen dolgozták fel. Gőzhajózás A 14. században kezdődött el a hajók ideje. Ez az emberek szemében keserűen hatott: először embereket, majd lovakat fogtak a hajók elé. Hazánkban a 19. század közepétől jártak gőzhajók a Tiszán, gróf Széchenyi István kezdeményezése nyomán. A nagyműveltségű főúr többször bejárta Európa országait és a fejlett nyugati országok példáit próbálta meghonosítani az országban. A gazdasági függetlenséget szolgálta a folyók szabályozása és a gőzhajók közlekedése is. Széchenyi 1845-től a Helytartótanács kötelékében megszervezett Közlekedési Bizottság elnöke lett. Figyelme ekkor fordult a Tisza-szabályozás felé. Úgy gondolta a szabályozásokkal a Tisza alkalmassá válik gőzhajók közlekedésére is. Ezért határozott úgy, hogy 1846 nyarán propagandaútra indul a Tiszán, gőzhajón, hogy megmutassa a vidék népének a gőzhajó előnyeit, gyorsaságát. A 163 tonnás 36 LE-s Pannónia hajóval indult el Szegedről Észak felé. Július 19-én érték el Szolnokot és fél 12 órakor kötött ki a hajó a kamarai sóházon felül, a sóellenőr házánál. A gőzhajó látványára több ezer ember gyűlt össze, hiszen a város lakói ekkor láttak először ilyen vízi járművet. Széchenyi fogadta a Jászkun Kerület küldöttségét, majd ismét hajóra szállt és fél 1 órakor elhagyva Szolnokot tovább folytatta útját. Az első menetrendszerű hajójáratot a Duna Gőzhajózási Társaság indította meg a Tiszán. 19
A repülés története Szolnokon 1939. február 17-én a Magyar Királyi Honvéd Légierő parancsnoksága Szolnok város határában repülőtér létesítését vette tervbe a szandai csárdától keletre a szandai láposig terjedően a törökszentmiklósi dűlőút mentén. A város vállalta 10 katasztrális hold föld megvásárlását és a törökszentmiklósi földút 3 méter szélességű makadám burkolatának kivitelezését. Továbbá vállalta a villany kivezetésének költségeit. A repülőtér építésének összköltsége kb. másfél millió pengő volt. Az 1. Vadászrepülő Ezred 1/5-ös Dongó századát Szolnokra helyezték, később idevezényelték az 1/2-es Ludas Matyi századot is. a Dongó szd. Szolnokon 1941. augusztus 7-én kezdődött az első frontszolgálat, amikor megérkezett a vadász csoport Szutyiszkibe. Augusztus 27-én volt a szolnoki század frontszolgálatának legsikeresebb napja, mert három ellenséges gépet sikerült lelőni. 1942. május 1-jén Vitéz Nagybányai Horthy István tartalékos főhadnagy, Magyarország kormányzó-helyettese bevonult a Dongó századhoz, hogy átképzés után részt vegyen a Szovjetunió elleni hadjáratban. A magyar politikai vezetés döntése értelmében augusztus 20-át követően Horthy István vadászpilóta-beosztása megszűnt volna, és kormányzó helyettesi posztot töltötte volna be Magyarországon. A visszahívó parancs késéssel érkezett a frontra, de megkapta még 19-én. Emiatt másnap nem vehetett volna részt bevetésen. Egy korábbi légi győzelme mellé feltehetően befejezésnek szánta az aznapi bevetést, mivel az a 25. bevetése lett volna. A Belgorodi területen fekvő Alekszejeva város közelében, Ilovkia falunál 1942. augusztus 20-án hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Héja típusú vadászgépével lezuhant és meghalt. Horthy István 20
A Szovjetunió feletti harcokban a század legeredményesebb pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, aki hat igazolt légi győzelmet aratott, és később a Magyar Királyi Honvéd Légierő legeredményesebb vadászpilótájaként fejezte be a háborút. 1943. márciusától német csapatok települtek a szolnoki reptérre. 1944. január 15-én 2 225 000 pengőt igényeltek a repülőtér fejlesztésére, mely összeg fedezte az új őr és fogda épület, tiszti étkezde felépítését, valamint a markotányos épület bővítését. Április 13-án támadást intézett az Egyesült Államok 15. Légi Hadserege Budapest és Győr ellen. A nagyszámú ellenséges bombázók miatt mindkét századot bevetésre küldték. Májusban a szolnoki pilóták áttelepültek Veszprémbe. Augusztus 20-án a szolnoki repülőteret 88 B-24- es bombázó támadta meg. A repülőtérre körülbelül 8000 darab repeszbombát dobtak. A pontatlan célzás miatt a bombaszőnyeg elérte Rákóczifalvát, a Csiberér-dűlőt és Szandaszőlőst is. A magyar katonai nyilvántartások és a város halotti anyakönyve szerint 80 ember halt meg a támadás során. Szeptember 4-én tagozódott be a szolnoki 1/2-es század a 101. Vadászrepülő Ezredbe. Ezzel Szolnokon vadászrepülő egység nem maradt, és a Ludas Matyi század hivatalosan megszűnt. Szeptember 12-én eltelepült Szolnokról a német 100. Éjszakai Vadászrepülő Ezred 6. százada. November 7-én települt a szolnoki repülőtérre a szovjet 178. Gárda Vadászrepülő Ezred. A december 22. körüli napokban Szolnokon állomásozott a Román Királyi Légierő a 13. felderítő százada. Március 9-e után üresen állt a repülőtér. 1947. októbertől a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe került a szolnoki repülőtér. 1949. október elsején alakult meg a légierő fegyvernemi tiszti iskolája, a Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola Szolnokon. 21
1956. október 23. és november 4. között a szolnoki repülőtéren állomásozó repülőgépek felderítő és szállító feladatokat hajtottak végre. 1982-83-as tanévtől indult meg a hazai helikoptervezető képzés. 1996. szeptember elsejétől a főiskola önállósága megszűnt és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Szolnoki Repülőtiszti Főiskolai Karaként folytatta az oktatást.2004. május 24-én megalakult az MH 86. Szolnok Helikopter Ezred. Ekkor kerültek a repülőtérre a Mi-24-esek. 2005. május 19-én a repülőbázis felvette az első világháborús ász, Ittebei Kiss József hadnagy nevét. 1973. november 6-án megnyílt a Szolnoki Repüléstörténeti Múzeum a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola részeként, akkor még mindössze hat szovjet gyártmányú repülőgéppel. Mára a múzeum Közép-Európa egyik legnagyobb repüléstörténettel foglalkozó létesítménye, mely 22 000 m 2 -es területen 49 repülőeszközt, valamint számos motort, hajóművet és egyéb berendezést mutat be. Bár a gyűjtemény legfőbb erőssége továbbra is a második világháború utáni katonai repülés bemutatása, a kiállított tárgyak a magyar repülés kezdetéig nyúlnak vissza és dokumentálják az első és a második világháború repüléstörténetét is. A múzeumban több, a második világháború idejéből előkerült roncs található. Közülük legteljesebb a Balatonból kiemelt II-2-es csatarepülőgép roncsa, mellette több motor- és egyéb repülőgéproncs is ki van állítva. A Honvéd Sportrepülő Egyesület a Magyar Honvédségtől használatra kapott, korábban lekonzervált Z-43 típusú, a Honvédségnél futárgépként használt repülőgépet repülőképessé tette. Célja és feladata a repülés népszerűsítése a fiatalok körében. Az Egyesület olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége sporttevékenység szervezése és 22