FRÉSZ RÓBERT KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ERŐSS ANITA TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS
Előadásvázlat 3. Célkitűzések 4. Természeti adottságok 5. A fürdők bemutatása 6. A forrásmunkák elemzése 7. Állapotfelmérés 8. Összefoglalás, következtetés
1. Célkitűzések A Gellért hegy és környezete földtani, természeti értékeinek bemutatása. A Gellért hegy lábánál található három fürdő története, forrásainak és kútjainak azonosítása, névváltozásainak nyomon követése. A meglévő források és kutak jelenlegi és múltbeli állapotának felkutatása, az 1800 as évektől napjainkig. A források hőmérséklet, hozam, vízfelhasználás és kémiai összetétel változásának elemzése a hozzáférhető szakirodalom értékelésével. Mi okozhatja az egyes források eltűnését, szennyeződését, használaton kívül helyeződését. Az adatok összegyűjtése és rendszerezése segíti a forrásokat, kutakat vizsgáló szakemberek munkáját a természetes állapot rekonstruálása révén. Engelen and Kloosterman (1995) nyomán, ez a hidrogeológiai rendszerek elemzésének első lépése.
Budapest a fürdőváros Cover of USGS Episodes, 1994
2. Természeti adottságok I. (ALFÖLDI KAPOLYI, 2007után módosítva)
2. Természeti adottságok II. (Kovács Müller, 1980 után módosítva)
3. A fürdők bemutatása (2005, FÖMI archívumából)
A Gellért fürdő (2005, FÖMI archívumából)
Gellért fürdő XIX. század végén, DOBOS archívumából A fürdő első ismertek. nyomai 1433 ból Neve az idők folyamán sokat változott, Purgatóriumnak, Szüzek fürdőjének, Sárosfürdőnek. 1996, DOBOS archívumából 1894 ben, az akkori Ferencz József híd építésekor a régi fürdőépületet, mely az új híd tengelyébe esett, az állam kisajátította és lebontatta. 1912 és 1918 között újraépítették Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló néven Az elegáns Gellért a hazánkba látogató külföldiek legkedveltebb fürdője.
A Rudas fürdők (2005, FÖMI archívumából)
Rudas fürdő Elnevezése és keletkezése sem tisztázott. A Rudas fürdő is a török korban kezdte virágzását. Elsősorban Szokoli Musztafa pasa ténykedése révén (1566). Kedvező elhelyezkedése folytán, mindenki által könnyen megközelíthető volt ezért rendkívül népszerű volt. 1570 Körül, DOBOS archívumából Sok átalakítás után, 1831 ben teljes átépítették, ekkor nyerte el a fürdő jelenlegi alakját. 1876 ban Ybl Miklós tervei alapján felújították majd 1896 ban úszócsarnokkal, 1924 ben ivócsarnokkal bővítették. XX. század közepén, DOBOS archívumából A II. Világháború megrongálta, de helyrehozatala óta folyamatosan működik.
A Rác fürdők (2005, FÖMI archívumából)
Rác fürdő A Rác fürdőt Zsigmond építette és Mátyás király virágoztatta fel. A Rác nevet a fürdő I. Lipót idején kaphatta, a török után a Tabánba települő szerbekről. 1860 után, HEINRICH N. JÁNOS A fürdőt 1860 ban Ybl Miklós tervei szerint olyan fürdőintézetté alakította át amilyennel: a főváros egyetlen hasonló intézete sem mérkőzhetik. 1931 ben Árpádházi Szent Imre herceg halálának 900. évfordulóján nevezték el Szent Imre fürdőnek, de napjainkban újra a Rác fürdő elnevezés van használatban Felújítása jelenleg is folyik. 1996, DOBOS
Gellért táró Szökevényforrásoknak nevezzük a Dunaparton és a Duna medrében előtörő, foglalatlan langyos és meleg forrásokat. A Gellért táró 1969 1978 között épült 1100 m hosszú mesterséges alagút, jobb és bal partján összesen 4 üzemelő és 14 megfigyelő kúttal. A GT I. és a GT III. sz. kút a Gellért fürdő termálvíz ellátását szolgálja. A GT II. és GT VI. üzemelő kutak, pedig a Rudas fürdő termálvíz ellátását biztosítják. Mind a négy kút vize elismert ásványvíz.
4. Forrásmunkák elemzése A források helyének és nevének azonosítása, Térképi bemutatás Források és kutak azonosítása Fakadási szintek jellemzése, Hőmérsékleti adatok vizsgálata, Hévforrások Meleg források Vízhozam és vízfelhasználás módja, Vízhozam Hasznosítás Kémiai összetétel. Anionok Kationok
Források helye és neve
Források helye és neve
Források helye és neve
Források helye és neve
A források hőmérséklete ( C) Gellért I Schulhof (1957) Alföldi et al. (1968) 47,2 43 45 (+48,27,27) 40 47 44,2 48 48,8 45 Gerlóczy (1891) Lieber (1934) Papp (1935/36) Papp (1935/36) Kárpáti (1942) 44 48 47 46 44 46,4 Gellért II 47,3 Kunszt (1947) Árpád IV. kút 37 41 Árpád I 42,2 Árpád II 42,6 42,25 42,27 42,5 42,9 42 43 42 39 43 43,8 40 43,7 42 39 43 42,3 42,3 41 48 35 33 35 Árpád III. kút Diana Hygieia forráscsop. 42,6 35 33,1 35,5 Mátyás 42,5 42,9 43,2 42,3 42,9 42 43 39 43 Beatrix 42,4 41,6 39,2 42,2 39,8 42,3 39 42 38 42 Kinizsi 42,5 44 42,2 44 42,2 44,5 43,3 44,5 33 43 Gülbaba 43,5 43,4 42,5 43,5 42,5 43,8 42 43 35 43 Török 42,4 Musztafa 42,8 42,8 42,8 Rákóczi 41,8 41,8 42 30,9 42,6 38 42 36 42 Hungária II. kút 43 Névtelen Törzslap Létesítés (1982) 42,8 35 44 39,9 43,1 39,6 43,1 35 44 43 42 40 43 41,8 42 41 42 36 40 43 40,5 42,4 Kossuth 41,8 41,8 Udvari 40,2 41 42 Attila I forrás 46,8 40,2 42 46,8 Juventus kút 46,6 46,8 46,9 49,95 46,8 40 47 46,6 40,8 Attila II kút 45 46,8 43,9 46,4 45,6 45,8 47 37 47 46,8 41,5 33,1 36,2 20 30 Hungária I. forrás 33,7 40 33,5 33 Kis 43,5 43,4 37,9 37,6 41,4 38,2 42,8 39 42 Nagy 42,4 42; 43,1 42 41,8 43 44 42 41 43 46 43,5 40,3 43 48,2 43,7 38 45 Kénes (Tabán I) 37
A források hőmérséklete ( C) Gellért I Schulhof (1957) Alföldi et al. (1968) 47,2 43 45 (+48,27,27) 40 47 44,2 48 48,8 45 Gerlóczy (1891) Lieber (1934) Papp (1935/36) Papp (1935/36) Kárpáti (1942) 44 48 47 46 44 46,4 Gellért II 47,3 Kunszt (1947) Árpád IV. kút 37 41 Árpád I 42,2 Árpád II 42,6 42,25 42,27 42,5 42,9 42 43 42 39 43 43,8 40 43,7 42 39 43 42,3 42,3 41 48 35 33 35 Árpád III. kút Diana Hygieia forráscsop. 42,6 35 33,1 35,5 Mátyás 42,5 42,9 43,2 42,3 42,9 42 43 39 43 Beatrix 42,4 41,6 39,2 42,2 39,8 42,3 39 42 38 42 Kinizsi 42,5 44 42,2 44 42,2 44,5 43,3 44,5 33 43 Gülbaba 43,5 43,4 42,5 43,5 42,5 43,8 42 43 35 43 Török 42,4 Musztafa 42,8 42,8 42,8 Rákóczi 41,8 41,8 42 30,9 42,6 38 42. 36 42 Hungária II. kút 43 Névtelen Törzslap Létesítés (1982) 42,8 35 44 39,9 43,1 39,6 43,1 35 44 43 42 40 43 41,8 42 41 42 36 40 43 40,5 42,4 Kossuth 41,8 41,8 Udvari 40,2 41 42 Attila I forrás 46,8 40,2 42 46,8 Juventus kút 46,6 46,8 46,9 49,95 46,8 40 47 46,6 40,8 Attila II kút 45 46,8 43,9 46,4 45,6 45,8 47 37 47 46,8 41,5 33,1 36,2 20 30 Hungária I. forrás 33,7 40 33,5 33 Kis 43,5 43,4 37,9 37,6 41,4 38,2 42,8 39 42 Nagy 42,4 42; 43,1 42 41,8 43 44 42 41 43 46 43,5 40,3 43 48,2 43,7 38 45 Kénes (Tabán I) 37
A források vízhozama (m 3/nap)......
A források kémiai összetétele Név Emszt (1929) Kárpáti (1942) Alföldi et al. (1968) Gellért I. forráscsop. 618.9 590.8 565 600 612.8 575 585 Gellért II. kút Árpád IV. kút 635.7 Árpád I. forrás Árpád II. forrás 635.7 560 580 572.4 565 585 558.8 565 585 Árpád III. kút 560 580 Diana Hygieia forráscsop. 597.46 Mátyás forrás 587.7 Beatrix forrás 587.7 565 590 Kinizsi forrás Gülbaba forrás 540 590 550 681.3 599.21 Török forrás 550 585 565 585 Musztafa forrás Rákóczi forrás 671.5 Hungária II. kút 644.9 597.54 Beszivárgó csapadéktól 575 590 Udvari forrás Attila I forrás Juventus kút 621.7 592.72 575 600 Attila II kút 603.2 620.15 575 605 Hungária I. forrás A vizsgált források vizének magas, 1450 és 1700 mg/l közötti oldott anyag tartalma miatt ásványvízforrásnak tekinthetők. 560 600 578.2 Rác fürdő, Nagy forrás Kénes forrás(tabán I) Víz és a kőzetek kölcsönhatásától 565 580 Kossuth forrás Rác fürdő, Kis forrás A források vizei a beszivárgási területtől a felszín alatt elvándorolnak, majd a vándorlás útjától és idejétől függően a kiáramlási területeken újra a felszínre bukkannak. Útjuk során kémiai változáson mennek keresztül, mely függ: 619.5 563.3 545 580 594 550 585 621.6 595 Táblázatban: HCO 3 mg/l
Vízkémiai fácies megállapítása A Gellért hegy lábánál fakadó források hidrogeokémiai fáciesük alapján,a Ca Na és Cl SO 4 HCO 3 típusba sorolhatók. Az archív adatok alapján szerkesztett Piper diagram
5. Állapotfelmérés
Saját mérések GPS helymeghatározás, a pontosság feltüntetése A jelenlegi hasznosítás megismerése WTW 340 terepi mérőműszerrel mért vízhőmérsékletet, ph t, elektromos vezetőképességét, oldott oxigén tartalmat valamint redox potenciál. Kutak ill. aknák esetében a vízmélység rögzítése. A vízminták laborvizsgálata során a Na+, K+, Ca2+, Mg2+, Cl, HCO3, SO42 és NO3 tartalom mérése.
Jelenlegi hasznosítás Juventus kút Hungária II. kút Attila II. kút
Terepi mérések eredményei
Terepi mérések eredményei....
6. Összefoglalás, következtetés A retrospektív kutatásoknak a jelentősége abban rejlik, hogy megtudhatjuk a területek természetes állapotára vonatkozó adatokat, illetve a főleg emberi hatásra történő változásának mértékét. Láthatóvá tehetjük vele, a környezet változását. Ezért szolgáltat a későbbi vizsgálati adatok értékeléséhez viszonyítási alapot. Napjainkban is figyelemre méltó gondolat lenne ez, amikor törekszünk a környezetbarát energiaforrások hasznosításra. A kiáramlási területekről történő vízkivétel nem zavarja jelentősen a vízcirkulációt. Annál kevésbé, hiszen ma a források hasznosítás nélkül folynak a csatornarendszeren keresztül a Dunába.
Köszönetnyilvánítás Köszönet: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT témavezetőmnek szakmai tudását, kitartását támogatását és segítőkészségét. ERŐSS ANITÁnak, hogy a teljes munkám során mellettem állt és egyengette az utamat, ellátott baráti és szakmai tanácsokkal. DOBOS IRMA Tanárnőnek a rengeteg segítségét, szóbeli tanácsait, történeteit valamint hogy használhattam hatalmas szakirodalom és képanyaggyűjteményét.
Köszönöm a figyelmet!