Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 2013 keretében támogatott projekt

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 2013 keretében támogatott projekt (Projekt regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és állapotának megismerésére Kutatási jelentés Készítette: A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából KSzI Geogold Konzorcium 2013. február 15. Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját Connţinutul acestui material nu reprezintă neapărat poziţia oficială a Uniunii Europene www.huro-cbc.eu, www.hungary-romania-cbc.eu

Jelentés Szerződés száma: Projekt címe: K01793-0017/2011 Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és állapotának megismerésére Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 2013 keretében támogatott projekt Munkafázis: Kutatási jelentés Teljesítés: 2013. február 15. Megbízó: Megbízott: Törvényes képviselő: Projektvezető: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság KSzI Geogold Konzorcium Kisgyörgy Bence Ambrus Magdolna Közreműködtek: Ambrus Magdolna Bagi István Balázs Ilma Barabás Zsuzsanna Dancsné Ilyés Réka Gáspár Emese Jákfalvi Sándor Kissné Jáger Erika Dr. Kovács József Magó Levente Mátrahalmi Tibor Serfőző Antal Striczki István okl. geológus, humánökológus okl. geológus okl. geológus okl. környezetgazdálkodási agrármérnök okl. környezetgazdálkodási agrármérnök okl. geológus okl. geológus okl. agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök okl. geológus, geomatematikai szakgeológus okl. környezetmérnök okl. geológus okl. geológus okl. geológus

A Kutatási jelentés alapját az alábbiakban felsorolt, tárgyi projekt keretében elkészített részjelentések képezték. A Kutatási jelentés terjedelmi okok miatt nem tartalmazza teljes egészében a részjelentések tartalmát, készítése során a köztes jelentések megállapításainak összefoglalására, szintézisére törekedtünk. A teljes vizsgálati területre vonatkozó köztes jelentések: Klaszteranalízis Regionális modell a teljes modellterületre Hőtranszport modell a teljes modellterületre A magyarországi vizsgálati területre vonatkozó köztes jelentések: Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Termálkutak vizsgálata, helyszíni vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok Használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata Geofizikai vizsgálatok A romániai vizsgálati területre vonatkozó köztes jelentések: Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Termálkutak vizsgálata, helyszíni vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok Használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata Geofizikai vizsgálatok 3

TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 2. ELŐZMÉNYEK... 10 3. A PROJEKTTERÜLET FELSZÍNI VISZONYAINAK BEMUTATÁSA. 11 3.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA... 11 3.1.1. Domborzati viszonyok... 12 3.1.2. Hidrológiai viszonyok... 13 3.1.3. Éghajlati viszonyok... 15 3.1.4. Földtani viszonyok... 16 3.1.5. Talajadottságok... 26 3.1.6. Ökológiai viszonyok... 27 3.2. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK... 28 4. VÍZTESTEK BEMUTATÁSA (HU-RO)... 32 4.1. A KUTATÁSI TERÜLET ÁLTALÁNOS GEOTERMIKUS JELLEMZÉSE... 32 4.2. A KUTATOTT GEOTERMIKUS VÍZADÓ RENDSZEREK BEMUTATÁSA... 35 4.2.1. Romániai geotermikus vízadó rendszerek... 36 4.2.2. Magyarországi termálvíztestek... 42 5. CÉLKITŰZÉSEK ÉS MÓDSZEREK RÖVID ISMERTETÉSE... 49 5.1. A KUTATÁS ÁTFOGÓ CÉLJA... 49 5.2. A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI... 49 5.3. A KUTATÁS MENETE... 50 5.3.1. A határral metszett víztestek hidrogeológia, hidraulikai és vízkémiai viszonyainak feltárása és pontosítása... 50 5.3.2. Használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata... 52 5.3.3. Közös GIS adatbázis létrehozása... 52 6. VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA... 53 6.1. FELSZÍNALATTI VISZONYOK VIZSGÁLATA... 53 6.1.1. Terepi vízmintavétel, vízgeokémiai vizsgálatok... 53 6.1.2. A mintázott termálvizek kémiai összetétele... 54 6.1.3. Az izotóp vizsgálatok értékelése... 57 6.1.4. Vízvizsgálatok geomatematikai módszerrel történő feldolgozása, értékelése... 60 6.1.5. Geofizikai vizsgálatok... 64 6.1.6. Hidrogeológiai modellezés - Regionális hidrodinamikai és hőtranszport modell... 66 6.2. FELSZÍNI HATÁSOK - A HASZNÁLT TERMÁLVÍZ ELHELYEZÉS KÖRNYEZETI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA... 77 6.2.1. A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata a magyarországi projektterületen... 77 6.2.2. A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata a romániai projektterületen... 86 7. TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS FELÉPÍTÉSE, ADATSZOLGÁLTATÁS... 105 8. EREDMÉNYEK KÖVETKEZTETÉSEK - JAVASLATOK... 107 4

8.1. FELSZÍN ALATTI HATÁSOK... 107 8.1.1. Kutatási javaslatok... 110 8.2. A TERMÁLVÍZ KITERMELÉS- FELHASZNÁLÁS FELSZÍNI HATÁSAI... 111 9. IRODALOMJEGYZÉK... 113 ÁBRÁK 3.1-1. ábra A kutatási terület 3.1-2. ábra A kutatási terület domborzata 3.1-3. ábra A Pannon-tó kiterjedésének változása a felső miocén folyamán 3.1-4. ábra Az Alp-Kárpát-Pannon régió földtani felépítése, főbb tektonikai vonalai és a főbb feszültségirányok 3.1-5. ábra A neogén üledékvastagság megoszlása a Pannon-medence területén 3.1-6. ábra A Pannon-medence és a környező orogének pliocén-recens főbb feszültségirányai és fontosabb neotektonikus (aktív) szerkezete 3.1-7. ábra A kutatott terület föltani térképe 3.1-8. ábra Földtani szelvények Bihar megye területén 3.1-9. ábra Földtani szelvények Hajdú-Bihar megye területén 3.2-1. ábra Bihar megye területén elhelyezkedő védett területek 3.2-2. ábra A TIVIZIG területén elhelyezkedő védett területek 4.1-1. ábra A víztestek térbeli elhelyezkedése 4.1-2. ábra A Pannon-medence és környezete geotermikus áramlási rendszereinek elvi vázlata 4.1-3. ábra A geotermikus fluxus eloszlása a Pannon-medencében és a szomszédos területeken a kutatási terület megjelölésével 4.2-1. ábra A kutatási terület pliocén előtti tektonikai vázlata 4.2-2. ábra A vízszintek alakulása a felső-panon geotemális vízadóban a két ország területén 4.2-3. ábra Az alsó kréta termál vízadó terület geológiai ábrázolása (Félix és Püspök fürdők) 6.1.1-1. ábra 6.1.1-2. ábra Termálvíz mintavétel 6.1.2-1. ábra A Magyarországon vizsgált termálvizek kémiai összetétele (Piper-diagram) 6.1.2-2. ábra A Romániában vizsgált termálvizek kémiai összetétele (Piper-diagram) 6.1.2-3. ábra A megmintázott termálvizek főelem-tartalmának térbeli eloszlása a két megye területén 6.1.3-1. ábra A felső-pannon talpmélysége és a vizsgált kutakban mért keveredési arányok területi eloszlása 6.1.4-1. ábra Adathalmaz ábrázolása négy dimenzióban 6.1.4-2. ábra A különböző csoportok térbeli elhelyezkedése 6.1.5-1. ábra A Hajdú-Bihar megye területén húzódó földtani szelvény 6.1.6-1. ábra A projekt keretében modellezett regionális modell határai 6.1.6-2. ábra A modell 18 rétegének 3D-s képe a vizsgált kutak elhelyezkedésével 6.1.6-3. ábra Modellezett ekvipotenciális vonalak a felső pannóniai termálvízadó réteg tetején (kalibráció, nyugalmi) 6.1.6-4. ábra Modellezett ekvipotenciális vonalak a triász vízadóban, a modell tizenhatodik rétegén (kalibráció, nyugalmi) 6.1.6-5. ábra Modellezett ekvipotenciális vonalak a modell hetedik rétegén (kalibráció, üzemi) 6.1.6-6. ábra Modellezett ekvipotenciális vonalak a triász vízadóban, a modell tizenhatodik rétegén (kalibráció, üzemi) 6.1.6-7. ábra Modellezett hőmérséklet eloszlás ( C) a felső pannóniai vízadó talpán (kalibráció) 5

6.1.6-8. ábra Modellezett hőmérséklet eloszlás a triász vízadóban, a modell tízenhatodik rétegén (kalibráció) 6.1.6-9. ábra A két ország kútjainak együttes, megötszörözött termeléseinek hatásai a felső pannóniai termálvíztartó alsó részén (depresszió m-ben) 6.2.1. ábra Sósvíztározó tó Földes 6.2.2. ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi pontok (Földes) 6.2.3. ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi pontok (Tiszavasvári) 6.2.4. ábra Sósvíztározó tó - Tiszavasvári 6.2.5. ábra Vila President ivókútja és halastava (Félix Cordău) 6.2.6. ábra 6.2.7. ábra Hidisel patak - vízbevezetés (Félix Cordău) 6.2.8. ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi helyek Felix Cordau (Vila President) 6.2.9. ábra Mihai Bravu 605 sz. termálkút 6.2.10. ábra 6.2.11. ábra Csokaly 4045 sz. termálkút 6.2.12. ábra Felszíni vízfolyás 6.2.13. ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi helyek Csokaly (Ciocaia) 6.2.14. ábra Kútból elfolyó termálvíz - Székelyhíd 6.2.15. ábra Felszíni vízfolyás és Ér patak összefolyása - Székelyhíd 6.2.16. ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi helyek Székelyhíd (4691 sz. kút) 6.2.17. ábra Hegyközszentmiklós 6.2.18. ábra Felszíni vízfolyás Székelyhíd Strand 6.2.19. ábra: Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi helyek Székelyhíd (1704 sz. kút) 6.2.20. ábra Pece patak- használt termálvíz bevezetés Nagyvárad Egyetem 6.2.21. ábra Pece patak- Nagyvárad Egyetem 6.2.22. ábra Átnézetes helyszínrajz és a mintavételi helyek Nagyvárad- Egyetem (4796 sz. kút) TÁBLÁZATOK 6.1.6-1. táblázat A modellterület egyes rétegeiben elhelyezkedő képződmények 6.2.1-1. táblázat Mintavételi helyek - Földes 6.2.1-2. táblázat Mintavételi helyek - Tiszavasvári 6.2.2.-1. táblázat Használt termálvízelhelyezés - Vizsgált romániai helyszínek MELLÉKLETEK 1. melléklet A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásainak vizsgálata céljából vizsgált vízminták laboratóriumi eredményei 6

1. Vezetői összefoglaló A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) (Debrecen) és a Bihor Megyei Tanács (Nagyvárad, RO) a 2010. évben Magyarország-Románia határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében támogatást nyert Kutatási program a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió területén átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és állapotának megismerésére címmel (regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2). A projekt vezető partnere a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, aki koordinálja a határ mindkét oldalán folytatott kutatási munkát. A közbeszerzési eljárás keretében a KSzI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. (iroda: 1132 Budapest, Kresz Géza u.18.) és a Geogold Kárpátia Környezetvédelmi és Mérnöki Kft. (iroda: 1101 Budapest, Pongrác u. 9/b) Konzorciuma (KSZI Geogold Konzorcium) nyerte el a feladat megvalósítását. A projekt a határokkal osztott hidrogeotermikus erőforrások alaposabb feltáráshoz, és az így szerzett ismeretek segítségével ennek fenntartható használatának problémaköréhez kívánt hozzájárulni. A projekt elősegíti a stratégiai termálvíz használók közötti együttműködés kibontakozását és a geotermális energia jövőbeli hasznosításának lehetőségét Románia és Magyarország határmenti régiójában, a Bihar és Hajdú-Bihar megye területén. A projekt hozzájárul a termálvíztartókkal történő harmonizált és fenntartható gazdálkodás megalapozásához, amely stratégiai jelentőségű mindkét ország számára. Az eredmények együttes terjesztése és publikálása a határ mindkét oldalán hozzájárul úgy a jelenlegi és jövőbeli hasznosítók, mind a szélesebb közvélemény környezettudatos gondolkodásának alakításához. A projekt megvalósítása keretében az alábbi feladatokat végeztük el: Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Termálkutak vizsgálata (helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok) Vízvizsgálatok geomatematikai módszerrel történő feldolgozása, értékelése - Klaszteranalízis Használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata Geofizikai vizsgálatok Hidrodinamikai modellezés Hőtranszport modellezés Térinformatikai adatbázis felépítése Kutatási jelentés készítése A Kutatási jelentés alapját a projekt keretében elkészített részjelentések képezték. A Kutatási jelentés terjedelmi okok miatt nem tartalmazza teljes egészében a részjelentések tartalmát, készítése során a köztes jelentések megállapításainak összefoglalására, szintézisére törekedtünk. A projekt megvalósítása során az alapvető célkitűzéseink teljesültek. Sikerült az államhatárral osztott (egyelőre hivatalosan nem kijelölt) felszín alatti termálvíztest hidrogeotermikus rendszerének megértéséhez a határ két oldalán összegyűjtött és a projekt során pontosított földtani, vízföldtani, geotermikus, geokémiai adatok harmonizált 7

feldolgozása, amely elméleti alapot nyújtott a numerikus modellezés számára. A vizsgálat tárgyát képező határon átnyúló felső-pannon termálvíztest hidrogeológiai, hidraulikai és hidrogeotermikus viszonyainak pontosítása hidrodinamikai és hőtranszport modellezéssel elkészült. Elvégeztük a vizsgált víztesteken az eltérő tulajdonságú területek, hidrológiai tájegységek lehatárolását, valamint az ezeket kialakító háttértényezőket meghatároztuk, pontosítottuk a vízkémiai jellemzők matematikai értékelésével (klaszteranalízis). Intézkedési javaslatokat fogalmaztunk meg a víztestek jelenlegi jó állapotának fenntartásához. Az elvégzett vizsgálatok térségi volta miatt a kapott eredmények további pontosításra szorulnak, mégis jó kiindulási alapnak tekinthetők, az eredmények felhasználhatóak jelen formájukban is. A kapott eredmények alapján intézkedési javaslatokat tettünk, melyeket az alábbiakban foglalunk össze: A takarékos, ellenőrizhető és tervezhető vízhasználat elérése érdekében a termálvíz termelés vízmérővel történő mérése és megfelelő adatszolgáltatás bevezetése. Az illegális kutak feltárására a megyei önkormányzatok az engedélyezett termálvíz felhasználókkal közösen, szükség esetén a hatósági segítséget igénybe véve ellenőrzési programot dolgozzon ki és valósítson meg. Az engedély nélküli vízkivételek megszüntetése, lehetőség szerint az engedélyezett körbe való bevonásuk. Azokban az esetekben, ahol a termálvíz hasznosítás után a használtvíz visszasajtolása lehetséges, kedvezmények biztosításával és anyagi támogatással ösztönözni kell a rétegbe való visszasajtolást. A fenntartható termálvízhasználat ellenőrzésére és nyomon követésére elengedhetetlen monitoring-rendszer kialakítása és működtetése, amely meglévő kutak felhasználásával, azok rendszeres mennyiségi és minőségi viszonyainak vizsgálatával lehet megvalósítani. A megújuló energiák hasznosításának növelését célszerű támogatni, részben a jelenlegi vízkivétel növelésével (ennek mértéke a modellezés eredményei alapján a jelenlegi 3-4- szeresére növelhető a vízadó tartós károsodása nélkül), de elsősorban a legjobb elérhető technológiák támogatásával. A vízkivételét regionális vízföldtani modellezési eredményekkel alátámasztott környezeti hatásvizsgálatok alapján célszerű kezelni. A vízkivétel növekedésére vonatkozó faktort azokban az esetekben kell csökkenteni, ahol jelentős, hosszútávú csökkenés tapasztalható a piezometrikus vízszintben, vagy hosszútávú negatív hatások lennének érzékelhetőek a termálvíz mennyiségében vagy hőmérsékletében. A vízkivétel nem eredményezhet olyan leszívást, vagy hosszútávú hatást, amely jelentősen csökkentené a jövőbeli felhasználást technológiai vagy gazdasági szempontból. A jelenlegi jelentős vízkivételek 10-15 km-es körzetében további vízkivételek engedélyezése nem ajánlott, ezeket korlátos területek -ként javasolt kijelölni. Ezeken a zónákon belül a maximális kivehető vízmennyiséget az igénybevételi határérték figyelembevételével kell meghatározni. A további, hosszútávú információcsere fenntartása elengedhetetlen. Egyedi vizsgálatok keretében szükséges választ adni arra, hogy a kisvízfolyások terhelését hogyan lehet csökkenteni, illetve a közvetlen bevezetést milyen módszerekkel lehet kiváltani. 8

Adott helyen a környezetkímélő elhelyezési mód meghatározásához a helyi adottságokat szükséges mérlegelni, egyedi vizsgálatokat kell végezni. A használt termálvíz környezeti szempontból kedvezőbb elhelyezési módjait szükséges kidolgozni és alkalmazni, költségeit viselni. A termálvízkút fúrás, hasznosítás engedélyezése folyamán szükséges figyelembe venni a terület és a kisvízfolyások már fennálló terhelését és a helyzetet nem súlyosbító megoldások elfogadását kell célul kitűzni. A talajra, a felszín alatti vízre és a felszíni befogadóra való hatás vizsgálatát célszerű előírni a befogadóra, mind a bevezetési időszakra, mind azon kívül is. A nem használt vagy a nem szabályosan lezárt kutak helyzetét felül kell vizsgálni és az önkormányzatok, mint a terület gazdái tegyenek hasznosítási javaslatot a kedvezőtlen környezeti hatások megszüntetésére. Az általunk végzett vizsgálatok eredményei alapján kirajzolódtak azok a kérdéskörök, melyek pontosítása a védelem szempontjából igen lényeges, jelentős gyakorlati haszonnal jár. Az általunk legfontosabbnak tartott kutatási programokra, vizsgálatokra az alábbiakban teszünk javaslatokat: egy közös vízföldtani kutatás folytatásának szükségességét, a vízföldtani viszonyok részletes feltárását, a rendelkezésre álló készletek és lehetőségek közös számbavételét. A geofizikai vizsgálatok keretében az RMT és VLF-R méréseknek a folytatását mindenképpen célszerű elvégezni, bármilyen hidrogeológiai kutatás számára, amely a közeljövőben a területet érinti. a felső-pannon porózus vízadó rendszerben az áramlási viszonyok feltárásának folytatását javasoljuk, célzottan elkülönítve a sekélyebben, illetve mélyebben szűrőzött termálkutak paramétereinek feldolgozásával. (Természetesen szükséges a kút- és a termelési adatok gyűjtésének fejlesztése is). egy következő projektben a hidegkarsztos (Romániában a Királyerdő-hegység területén) és porózus vízadókat is értékelve együttesen vizsgálják a vízadók kölcsönhatását hidrodinamikai modell segítségével. 9

2. Előzmények A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) (Debrecen) és a Bihor Megyei Tanács (Nagyvárad, RO) a 2010. évben Magyarország-Románia határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében támogatást nyert Kutatási program a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió területén átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és állapotának megismerésére címmel (regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2). A projekt vezető partnere a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, aki koordinálja a határ mindkét oldalán folytatott kutatási munkát. A közbeszerzési eljárás keretében a KSzI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. (iroda: 1132 Budapest, Kresz Géza u.18.) és a Geogold Kárpátia Környezetvédelmi és Mérnöki Kft. (iroda: 1101 Budapest, Pongrác u. 9/b) Konzorciuma (KSZI Geogold Konzorcium) nyerte el a feladat megvalósítását. A kutatás célja a magyar-román határon is átnyúló termálvíztestek állapotának jobb megismerése a működő termálvízrendszerek hosszú távú védelme érdekében. A kutatási terület a TIVIZIG (Magyarország) és a Bihor Megyei Tanács (Románia) illetékességi területén található, a kutatások a határ mindkét oldalán egységes módszerekkel történnek. A projekt során végzett tevékenységek a vízkémiai és kúthidraulikai paraméterek felmérése és értékelése a projektterületen, a közös víztestek projektterületre eső részének földtani, vízföldtani jellegének részletes kutatása, az elfolyó termálvizek okozta környezeti terhelések vizsgálata A projekt megvalósítása keretében az alábbi feladatokat végeztük el: Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Termálkutak vizsgálata (helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok) Vízvizsgálatok geomatematikai módszerrel történő feldolgozása, értékelése - Klaszteranalízis Használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata Geofizikai vizsgálatok Hidrodinamikai modellezés Hőtranszport modellezés Térinformatikai adatbázis felépítése Kutatási jelentés készítése A feladat részét képezi a projekt lezárásaként egy egységes, a határ két oldalára vonatkozó magyar és román nyelvű kutatási jelentés készítése. Jelen jelentésben összegezzük az elvégzett munkarészeket és az azokhoz kapcsolódó vizsgálati eredményeket, az állapot értékelését. A jelentés végén a projektben elért eredmények alapján további kutatási javaslatokat fogalmazunk meg. A projekt megvalósítása során segítséget nyújtottak: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Bihor Megyei Tanács, Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (Universitatea Babes-Bolyai din Cluj Napoca), Nagyváradi Egyetem (Universitatea din Oradea), a vizsgált területek helyi önkormányzatai és polgármesteri hivatalai, valamint a termálkutak, illetve termálfürdők üzemeltetői. Segítségüket ezúton is köszönjük. 10

3. A projektterület felszíni viszonyainak bemutatása 3.1. Természeti környezet bemutatása A kutatási terület magyarországi része az Alföld nagytájhoz tartozik. Természeti földrajzi szempontból nem egységes, több tájegység húzódik a területén. Északkeleti részét a homokbuckás Nyírség dél-nyírségi résztája alkotja. Közepén észak-déli irányban húzódik a Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a tulajdonképpeni Hajdúság. Nyugati részét a Közép- Tisza-vidék egyik tájegysége, a Hortobágy foglalja el. Déli pereme, a Berettyó-Körös-vidék átnyúlik az illetékességi terület határain. (Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 1990 alapján) A romániai Bihor megye az ország ÉNy-részén található, a kutatási terület a magyar oldalhoz hasonlóan több tájegységet ölel fel. A megye nyugati felében a Nyugati-alföld (Câmpia de Vest), az Alföld végső nyúlványai a folyók völgyein mélyen behatolnak a keleti végek hegyvidékeibe. A kettő közötti átmenetet a Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest) képviseli. A keleten húzódó három nagy hegycsoport: északon a Rézhegység (Munţii Plopişului) és a hozzácsatlakozó Érmelléki-Aszfalt-Élesdi hegyek, ettől délre a Királyerdő (Pădurea Craiului), keleten a Bihar-hegység (Munţii Bihor), délen pedig az ezer méter fölé emelkedő Béli-hegység (Codru Moma). A konkrét kutatásokra kijelölt terület a megye nyugati részén helyezkedik el, a Nyugati-síkság területén, ahol a geotermális lelőhelyek is találhatóak. A vizsgált terület északi és déli határát a megye adminisztratív határai jelölik, nyugaton a Magyarország és Románia között húzódó határ, míg keleten a Királyerdő, Réz- és a Béli-hegység dombvidéke határolja le. A teljes kutatási terület lehatárolása a 3.1-1. ábrán látható. 3.1-1. ábra. A kutatási terület 11

3.1.1. Domborzati viszonyok A vizsgált víztestek Magyarországhoz tartozó felszíne jellemzően síkság. A kevéssé tagolt sík terület teljes egészében az Alföldhöz tartozik. A széles rónaság, egy tengeri, folyóvízi és eolikus feltöltésű medence alig néhány méteres szintkülönbségekkel. A terület tengerszint feletti magassága 80-100 méter, csak északkeleten emelkedik e fölé. Legmagasabb pontja (170,5 mbf) a Nyírségben, Fülöptől északra található, míg a legalacsonyabb része a terület délkeleti sarkában, a Hamvas- és Sárrét-csatorna térségében, Szereptől délre éri el a 85 mbf-et. A táj morotvákkal, mederroncsokkal sűrűn borított, több részen löszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság. A felszíni formák döntően folyóvízi eredetűek. A felszín több mint 3/4-ét holocén ártéri, mocsári iszap, agyag fedi, amelyek között mozaikszerű elhelyezkedésben pleisztocén ártéri infúziós lösszel, iszappal fedett részek találhatók. A kutatási terület domborzatát a 3.1-2. ábrán mutatjuk be. Bihor-megye domborzata rendkívül sokoldalú: a keleti és délkeleti hegységektől nyugati irányba lépcsőzetesen csökkenő magasságú dombokig és a nyugati részen húzódó mezőségig, a hegyek 24 %-ot, a dombok és medencék 32 %-ot, a síkság pedig 44 %-ot tesz ki. A megye keleti és déli részén húzódó hegyvidék legmagasabb részét a Bihar-Vlegyásza hegység alkotja (a Bihar 1849 m, valamint a Botyáza 1790 m csúcsokkal). Ide tartozik még a Béli-hegység 1000 m-t ritkán meghaladó magaslataival, valamint az átlagosan 600-800 m magas Királyerdő és Réz-hegység, melyek közé öböl formájú medencék ékelődnek. A Királyerdőt karsztos felszíni formák, dolinák, szurdokok, zárt karsztos medencék barlangrendszerei teszik változatossá búvópatakjaival és több száz kisebb-nagyobb barlangjával. 3.1-2.. ábra A kutatási terület domborzata (ArcMap domborzatszerkesztő) 12

A 200-450 méter magas dombvidék átmenetet képez a hegyek és a síkság között: Biharihegyköz, Királyerdőalja, Béli-hegyalja. A síkság magassága 200 és 90 méter között változik. Két egység alkotja: a magas és alacsony alföld (Câmpia Inaltă, Câmpia Joasă). A magas alföld enyhén lejtős felülete, a 200 m magas dombvidék lábától ereszkedik az alföld irányába kb. 110 m magasságig. Az alacsony alföld a hegyvidékről érkező folyók (főképp a Berettyó, a Fekete- és Sebes-Körös) lerakó, illetve eróziós munkájának eredménye. Elkülöníthető egy magasabb, áradásmentes része (az Érmihályfalvi-sík déli része, a Berettyó-sík a Berettyó és a Sebes-Körös között, a Szalontaisík, a Sebes-Köröstől D-re), illetve egy alacsonyabb, nedvesebb, helyenként mocsaras tagja, a Berettyó és a Körösök jelenlegi árterületein A Nyugati Alföld (Câmpia de Vest) alacsony magasságokkal jellemezhető, amelyek nem haladják meg a 170 m-t. A legkisebb magasságok (kb. 70 m) a nyugati és délnyugati területeken találhatók. A síkság felszíne keletről nyugati irányban enyhén lejt (0,4 ), amelyet a keresztirányban átszelő kárpáti folyók iránya is hangsúlyoz. A Nyugati Alföld (Câmpia de Vest) jelenlegi domborzatát két fontos genetikai tényező határozta meg: a tektonikus süllyedés és a folyóvízi-tavi felhalmozódás. A tektonikus süllyedés süllyedéses területek kialakulásához vezetett, amelyek a legkisebb abszolút magasságokkal jellemezhetők (a Körösök és a Szamos síkság esetében a magasságok nem haladjál meg a 100 m-t). Ezeken a süllyedéses területeken a felhalmozódási folyamatok rendkívül lapos, mocsaras, interfluviális mezők vagy teraszok nélküli, erősen kanyargó vízfolyásokkal keresztezett síkságok kialakulását határozta meg. A Pannon tó vizének fokozatos visszahúzódása, és az egyenlőtlen süllyedéses mozgások az aluvio-proluviális üledékek lépcsőzetes eloszlásához vezetett (a Kárpátokból, a Nyugati Dombság, az Erdélyi medence vízhálózata által szállított), amelyek fokozatosan ereszkednek keletről nyugati irányban. 3.1.2. Hidrológiai viszonyok Magyar részen a terület esése jellemzően ÉK-DNy irányú. A felszíni vízfolyások uralkodó irányultsága is ez. Az Alföld folyói mind a peremi hegységekből (Románia) erednek, mert a szárazság miatt állandó vizű helyi vízfolyások nem alakulhattak ki. A vízhálózatot a délkeleti, alacsonyan fekvő medencekijárat irányítja. A peremeken az összes folyónak nagy az eséstörése, ezért gyakoriak a nagy árvizek. Ezeket a folyószabályozások óta gátrendszerrel igyekeznek kivédeni. Az állandó feltöltődés miatt kevés az állóvíz, a folyók tározói is csak az utóbbi száz évben létesültek. (MÉSZÁROS E. & SCHWEITZER F. szerk. 2002) A Hortobágy, Hajdúság területéről csak időszakos vízfolyások és mesterséges csatornák vize folyik a Tiszába. Ezeken a tájakon építették a Keleti- és a Nyugati-Főcsatornát. A délebbi területeken viszont a Hármas-Körös öt kisebb folyó vizét szállítja a Tiszába (Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös, Hortobágy, Berettyó). Az egykori mocsárvilág területén ma nagy területen folyik az öntözés. 13

A vízfolyások síkvidéken folyó vizek, alsószakasz jellegűek, azaz a vízsebességük viszonylag alacsony. Magyar területen sebességük jelentősen csökken. Medrüket laza szerkezetű felszíni képződménybe vájják. A mélyebb fekvésű területek belvízveszélyeztetettek, különösen azokban az években, amikor a hóolvadás gyors, a talajfagy pedig erős, vagy a tavaszi csapadékok fagyott talajt találnak. Belvíz szempontjából legveszélyeztetettebb hónapok február-április közötti időszak. A domborzati adottságoknak megfelelően a terület esése jellemzően K-Ny irányú. A felszíni vízfolyások uralkodó irányultsága is ez. A Körösök vízgyűjtőterületéhez tartozó Bihar megyét átszelő jelentősebb vízfolyások a peremi hegységekből erednek, alsó szakaszuk pedig Magyarország területére esik, ahol kettesével egyesülve, egy közös vízfolyásként ömlenek a Tiszába. A vízgyűjtő, árhullámképző, hegy-és dombvidéki területe teljes egészében Románia területén, jó részt Bihar megye területén van. A Sebes Körös (Crişul Repede) (148 km, ebből 101 km a megye területén), a Fekete Körös (Crişul Negru), a Fekete Körös (Crişul Negru) (164 km, amiből 114 km a Biharban) és az Ér (Ierul), amely Érendréd (Andrid) alatt lép be a megye területére és a legjellemzőbb alföldi folyó az ország nyugati részében. Meg kell említeni még az időszakos áradások hatásainak csökkentésére, vagy a mélyebb területek vízmentesítésére létrehozott rendezett (szabályozott) folyóhálózatot. Egy sor csatorna létesült ilyen céllal. Ezekhez hozzáadódnak a természetes tavak (Tăul Mare a Biharból, Lacurile Şerpilor és Lacul cu Stuf Szalonta szomszédságából) és a mesterséges tavak, ezek a 1,599 ha felszínű Cefa, Inand, Tămaşda, Homorog területén található halastavak, valamint a Iad-völgyi és a Sebes-Körösön kialakított telegdi és lugasi a víztározók. A folyók vízjárása, különösen a nagyoké az évszaktól függő dinamikával jellemezhető. A legnagyobb éves lefolyás általában tavasszal van, márciustól májusig, ami az éves lefolyás 40-45%-át jelenti. A dombvidéken és különösen az alföldön a maximális lefolyások korábban, február-április hónapokban vannak, ami elérheti az éves mennyiség 40-45%-át. A maximális lefolyások az egyidejű hóolvadás és csapadékhullásból erednek. A talajvíz felszíne általában kis mélységben található (1-6m, maximum 10 m), a mélyebb területeken akár a felszínt is eléri, ami mocsarasodáshoz vezet. 14

3.1.3. Éghajlati viszonyok A terület magyarországi része a kontinentális éghajlati övezetbe tartozik. Jellemző hőmérsékleti adatok: Éves középhőmérséklet 10,4-10,8 ºC. Az éves átlaghőmérsékletek 9,1-13,2 ºC között változnak. Az észlelt havi-átlag szélsőértékek: maximum: 26,8 ºC, minimum: -7,6 ºC. Az uralkodó szélirány: ÉK-i. Az Alföld Magyarország legszárazabb tája. A csapadék évi mennyisége általában 450-650 mm között változik, de a legszárazabb klímájú Közép-Tisza (Nagykunság) vidékére átlagosan csak 475-500 mm jellemző. A legcsapadékosabb hónap a június. Vízmérlegében a lehetséges párolgás jelentősen meghaladja a csapadék mennyiségét. Mért átlagos párolgás az április 15 október 15 közötti időszakban: 739 mm/év. Bihor-megye területén az éghajlati viszonyok térben és időben is változatosak. A térbeli eloszlását döntően a domborzati magasság befolyásolja. Az alföld Ny-i és ÉNy-i helyzete a befolyási körzeten belül magyarázza a kontinentális mérsékelt éghajlatot, északon és ÉK-en enyhén nedvesebb és hűvösebb, D-en, DNy-on egy melegebb és szárazabb árnyalattal (itt gyenge szubmediterán hatások érződnek). Az éves átlaghőmérséklet az alföld ÉK-i felében csökken (11ºC-ról 10,5ºC-ra). Hasonlóan a legmelegebb hónapok hőmérsékleti értékei is érintettek, így július hónap (21ºC ról 19,9ºC-ra csökken az északi területeken), de a leghidegebb januári hónap hőmérsékleti értékei is (-1ºC-ról -2,4ºC). Azonban ugyanebben a DNy-ÉK irányban a hóval borított napok száma átlagosan nő: 33 nap/év-ről 53 nap/év-re. Az uralkodó szélirány ÉNy és Ny, amely mérsékeltebb jelleget ad az éghajlatnak, ami a Nyugati Alföldre jellemző: az éves átlagos hőmérsékleti ingadozások jóval kisebbek, mint az ország többi területein. Az atlanti légáramlatok befolyásolják a csapadék mennyiség éves eloszlását. Májusjúliusi időszakban maximális a csapadék mennyisége (az éves csapadékmennyiség több mint 42%-a). Az alföld déli felében, ott, ahol a szubmediterán hatások érezhetőek, másodlagos maximális csapadékmennyiséget rögzítenek október-decemberi hónapokban. A csapadékmennyiségek eloszlásában különbségek vannak az alföld keleti és a nyugati oldalai között, mivel a magasságok progresszíven növekednek és a Nyugati Dombvidék közelségének köszönhetően (530 mm/év a nyugati oldalon és 700 mm/év a Nyugati Dombvidék kapcsolatánál. Az éghajlat kontinentális jellege tükröződik a csapadékmennyiségek évenkénti változásában. Vannak csapadékban bőséges évek (1954 1.381 mm csapadék) és aszályos évek, amikor csak 227,4 mm csapadékot rögzítenek. 15