Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Hasonló dokumentumok
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

V. előadás március 4.

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Energiaminimum- elve

Bevezetés az anyagtudományba II. előadás

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

2009. szeptember 16. LASER

FBN206E-1 és FSZV00-4 csütörtökönte 12-13:40. I. előadás. Geretovszky Zsolt

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek

Fémek és ötvözetek termikus viselkedése

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)

VI. előadás március 11.

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

Elektronegativitás. Elektronegativitás

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.

Bevezetés s az anyagtudományba. nyba. Geretovszky Zsolt május 13. XIV. előadás. Adja meg a következő ionok elektronkonfigurációját! N e P.

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások.

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

A nagytermi gyakorlat fő pontjai

A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Ón-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet

FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2017/18-es tanév

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

A szilárd állapot. A szilárd állapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium

A SZILÁRDTEST FOGALMA. Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. molekula klaszter szilárdtest > σ λ : rel.

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások

3. Az Sn-Pb ötvözetek termikus analízise, fázisdiagram megszerkesztése. Előkészítő előadás

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok

5 előadás. Anyagismeret

ANYAGSZERKEZETTAN II.

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek E A J 2. N m

Folyadékok és szilárd anyagok

Periódusosság. 9-1 Az elemek csoportosítása: a periódusostáblázat

Fővállalkozó: TELVICE KFT. A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

Vas- karbon ötvözetrendszer

fajtái anyagmegmunkálás anyagmegmunk

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek

dinamikai tulajdonságai

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

ANYAGSZERKEZETTAN II.

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

Anyagszerkezettan vizsgajegyzet

5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK

FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2016/17. Szilárdságnövelés. Dr. Mészáros István Az előadás során megismerjük

Általános Kémia, BMEVESAA101

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

tema08_

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil

Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió

Az anyagszerkezet alapjai

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F

Fogászati anyagok fajtái. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek, kerámiák.

Légköri termodinamika

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer

Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik

Vas- karbon ötvözetrendszer. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr.

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok

A hidrogénmolekula. Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve!

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram)

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél

A hidrogénmolekula. Energia

Lézeres anyagmegmunkálás november 4.

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Az anyagok mágneses tulajdonságai

Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele.

Az atomok elrendeződése

Szemcsehatárcsúszás és sebességérzékenységi tényező ultra-finomszemcsés Al-30Zn ötvözet plasztikus deformációjában. Visegrád 2011

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Átírás:

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 6. Anyagcsaládok Fémek Kerámiák, üvegek Műanyagok Kompozitok A családok közti különbségek tárgyalhatóak: atomi szinten (10-9 m) mikroszkópikus szinten (10-6 m) makroszkópikus szinten (10-3 m)

Kötéstípusok Elsőrendű, vagy kémiai kötések Ionos (600-1500 kj/mol) Kovalens (300-730 kj/mol) Fémes (68-850 kj/mol) Másodrendű, vagy van der Waals kötések Hidrogénhídkötés (30-51 kj/mol) Dipól kölcsönhatás (5-30 kj/mol) Ionos kötés Nemesgáz szerkezetre törekvés Coulomb kölcsönhatás Elektron mozgás Periódusos jobb és bal szélein levő elemek között. (kerámiák) Nem irányított Tulajdonságok: Magas op. Kemény, törékeny Jó elektromos és hőszigetelők

Nemesgáz szerkezetre törekvés Elektron megosztás Periódusos jobb oldalán levő elemek (kerámiák, műanyagok, félvezetők) Irányított Kovelens s kötésk Tulajdonságok: attól függ, hogy atomrács vagy molekularács Ionos karakter= 1 e (X A X B ) 4 2 x (100%) ahol X A, X B a Pauling-féle elektronegativitás Fémes s kötésk Elektron megosztás (delokalizált elektronfelhő, max. 3e - /atom) Periódusos leggyakoribb kötése (fémes elemek és ötvözeteik) Nem irányított atomtörzsek Tulajdonságok: Kemény, de jól alakítható Jó elektromos és hővezetők elektronfelhő

Mikroszkópikus szinten Fázisdiagramok Mindig termodinamikai egyensúlyra vonatkozik. A fázisdiagramok segítségével megmondható: 1) A fázisok száma és típusa 2) A fázisok összetétele 3) A fázisok mennyisége A legegyszerűbb két k t komponensű Az oldat- -ek (pl. Ni-Cu ) Kristály rács elektronegativitás r (nm) Ni Cu FCC FCC 1.9 1.8 0.1246 0.1278 Az azonos kritályrács, valamint a közel azonos elektronegativitás és atomsugár kölcsönös oldékonyságot sejtet ( Hume Rothery szabály). A Ni és a Cu egymásban korlátlanul oldódik (izomorf).

1) A fázisok f száma és s típusat Példák: A(1100 C, 60): 1 fázis: α B(1250 C, 35): 2 fázis: 1600 1500 1400 1300 B (1250 C,35) liquidus α solidus (FCC szilárd oldat) Cu-Ni fázisdiagram 1100 A(1100 C,60) 1000 0 20 40 60 80 100 m/m% Ni Példák: Co = 35 m/m% Ni TA = 1320 C: 2) A fázisok f összetételetele Csak folyadék (L) CL = Co ( = 35 m/m% Ni) TD = 1190 C: Csak szilárd ( α) Cα = Co ( = 35 m/m% Ni) TA 1300 TB = 1250 C: Mind α mind L CL = Cliquidus ( = 32 m/m% Ni) Cα = Csolidus ( = 43 m/m% Ni) TB TD 20 Cu-Ni A B 3235 C L C o liquidus solidus D α (szilárd) 4 3 C α 30 40 50 m/m% Ni

3) A fázisok f mennyisége Példák: Co = 35 wt% Ni TA: Csak folyadék (L) WL = 100 m/m%, Wα = 0 TD: Csak szilárd (α) WL = 0, Wα = 100 m/m% TB: Mind α, mind L W L = W α = S R +S R R +S 43 35 = = 73 m/m% 43 32 = 27 m/m% TA 1300 TB TD 20 Emelőszabály! Cu-Ni A B R S 3235 C L C o liquidus solidus D α (szilárd) 4 3 C α 30 40 50 m/m% Ni A Cu-Ni bináris egyensúlyi hűtéseh A : - kétkomponensű Cu és Ni - izomorf 1300 L: 35 m/m% Ni α: 46 m/m% Ni azaz a komponensek egymásban korlátlanul oldódnak; avagy az α fázis 0-tól 100 m/m% Ni-ig terjed. Tekintsük most a kezdetben 1300 o C-os C o = 35 m/m%ni lassú hűtésének esetét! 1100 20 35 32 α (szilárd) A B C D 24 36 E 35 Co L: 35m/m%Ni 43 46 30 40 50 m/m% Ni Cu-Ni L: 32 m/m% Ni α: 43 m/m% Ni L: 24 m/m% Ni α: 36 m/m% Ni

Egyensúlyi vs. nemegyensúlyi hűtésh termodinamika vs. kinetika Ami lejátszódhat még nem biztos, hogy le is játszódik! egyensúly a fázisegyensúlyt minden időpillanatban fenntartjuk; ehhez diffúzió szükséges (olvadékban/folyadékban még OK, de szilárd fázisban különösen alacsonyabb hőmérsékleteken igen lassú!) igen lassú hűtést feltételez egyensúlyi állapot stabil; nemegyensúlyi állapot metastabil A metastabil fázisokat tartalmazó ek sokszor sokkal érdekesebbek, mint a stabil, egyensúlyi ek. Az egyensúlyi állapottól való eltérés mértéke a hűtési sebességtől és a szilárd fázisra jellemző diffúziós sebességtől függ. Szegregáci ció Cα változik a megszilárdulás közben. A szemcsékben az elemek eloszlása nem homogén; a mag a magasabb olvadáspontú fémben gazdagabb. Egyensúlyi Nemegyensúlyi

Két t komponensű eutektikus ek Eutektikum (eutektos(g)=könnyen olvadó) az a két komponensű keverék, mely jól meghatározott minimális olvadásponttal rendelkezik. Példa: 3 db 1-fázisú régió (L, α, β) 3 db 2-fázisú régió (L+α, L+β, α+β) T E : legalacsonyabb T, ahol folyadék lehet Korlátolt oldhatóság (T<T E ): α: kevés Ag a Cu-ben β: kevés Cu az Ag-ben Eutektikus átalakulás: hűtés 1000 600 400 200 0 α L(C E ) α(c αe ) + β(c βe ) fűtés Cu-Ag α + β L+β β T 800 779 C E 8.0 eutektikus izoterma 71.9 91.2 solvus solidus liquidus eutektikus pont 20 40 60 80 100 C E C o, m/m% Ag A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok Termikus tulajdonságok

Abszorptivitás, s, A E = 1 = A + R + T O1 absz A E 0 A nyaláb teljes energiájának, teljesítményének ezen, abszorbeált része hasznosul, hisz ez fordítódik a minta megmunkálására. polarizációfüggő! (ld. Fresnel formulák) hőmérsékletfüggő, legtöbb szilárd fémre, ötvözetre az IR-ban da/dt>0 függ a felületi simaságtól durva felszín A-ja nagyobb Abszorpciós s tényezt nyező, β O2 Beer-Lambert törvény: E( z) = E 0 e β z E 0 : a mintára eső energia (z=0) E: a minta z mélységébe jutó energia β: abszorpciós tényező abszorpciós hossz: ahol E0 E( z absz ) = e z absz = 1 β