MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 53. BAŃCZEROWSKI JANUSZ

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 53. BAŃCZEROWSKI JANUSZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék 1999 1

Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Módos Péter ISBN 963 463 194 0 Bolla Kálmán Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva. Amulett 98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F.v.: Lajtai Ferenc. 2

3

4

BAŃCZEROWSKI JANUSZ VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL 1941. január 2-án születtem Ożarówban (Lengyelország). A középiskolát Opole-Lubelskieben végeztem, ahol 1959-ben érettségi vizsgát tettem. Egyetemi tanulmányaimat a Wrocławi Tudományegyetemen kezdtem meg, a szláv és orosz filológiai szakra iratkoztam be. A harmadik évfolyam elvégzése után, 1963-ban a lengyel Felsőoktatási Minisztérium ösztöndíjasaként a Moszkvai Állami Lomonoszov Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára kerültem, ahol 1966-ban szereztem diplomát. A szláv, az általános és alkalmazott nyelvészet területére szakosodtam, elsősorban R. I. Avanyeszov akadémikus irányításával. Szakdolgozatomat a lengyel ukrán orosz nyelvek történeti összehasonlító fonetikája témaköréből írtam. Egyetemi tanulmányaim befejezése után a poznańi Adam Mickiewicz Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézetében dolgoztam. E szakterületről írtam kandidátusi értekezésemet, amelynek címe: Az egyszerű mondat szerkezete a nyelv információs modellje tükrében. Ennek alapján 1970-ben nyertem el a nyelvtudomány kandidátusa fokozatot. 1969-ben az MTA Számítástechnikai Központjában kezdtem dolgozni, majd az MTA Nyelvtudományi Intézetébe kerültem. Az Általános Nyelvészeti Osztályon tudományos főmunkatársként a nyelvi kommunikáció kérdéseivel foglalkoztam nyelvészeti, információelméleti és kibernetikai megközelítésben, valamint magyar lengyel kontrasztív nyelvészeti kutatásokat folytattam. Tudományos eredményeimet különböző hazai és külföldi szakfolyóiratokban közöltem, illetve hazai és külföldi tudományos rendezvényeken tartottam előadásokat e tématerületekről. A nyelvi kommunikáció és információ néhány kérdése címmel könyvem jelent meg. Társszerzőkkel magyarok számára lengyel nyelvkönyvet írtam, amely 1980-ban jelent meg. A Kiadói Főigazgatóság a Lengyel nyelvkönyvet 1981-ben nívódíjban részesítette. A Tankönyvkiadó gondozásában 1990-ben jelent meg a Magyar lengyel társalgási nyelvkönyvem. E kiadvány elkészítésében társszerzők is részt vettek. 1998-ban megjelent a Das polnische und das ungarische phonologische System. Phonemverbindungen innerhalb der Grenzen des Wortes című könyvem is. Eddigi tudományos tevékenységem során több mint 140 publikációm jelent meg. Tudományos munkáimra a hazai és külföldi hivatkozások száma több mint 100. 1970 1989 között lengyel nyelvtanfolyamokat vezetettem a budapesti Lengyel Intézetben. Több jegyzetet készítettem a lengyel 5

nyelvet tanuló magyarok részére. 1978 1994 között hét nemzetközi polonisztikai tudományos konferenciát szerveztem. Szerkesztésemben e konferenciák anyaga kiadvány formájában is megjelent. Magyar részről részt veszek a Kárpát nyelvatlasz nemzetközi együttműködés keretében, több éve folyó munkáiban. A Kárpát nyelvatlasz VI. kötetének szerkesztésében is közreműködök. A Varsói Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézetével együttműködve részt veszek a Lengyel magyar kontrasztív kutatások közös kutatási téma munkálataiban is. 1982-ben lettem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Lengyel Filológiai Tanszékének egyetemi docense, 1983 óta a tanszék vezetője vagyok. Előadásokat tartok A mai lengyel nyelv rendszere, a Bevezetés a lengyel nyelvtudományba című tantárgyakból, valamint szakszemináriumot vezetek a magyar lengyel kontrasztív vizsgálatok és a lengyel grammatika, szemantika és pragmatika témaköréből. Előadásokat tartok a Szláv Nyelvészeti Doktori Iskola doktoranduszainak is Általános és elméleti nyelvészet c. tantárgyból. A magyar lengyel kontrasztív fonológia címmel a tudományok doktora fokozat elnyerésére disszertációt készítettem, amelyet 1989-ben sikeresen megvédtem. 1990. július 20-án neveztek ki egyetemi tanárnak. A Varsói Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara dékánja felkérésére professzori pályázatokat bíráltam el. Az MTA Doktori Tanácsa felkérésére az utóbbi néhány évben legalább tízszer vettem részt opponensként, illetve bírálóbizottsági tagként kandidátusi és akadémiai doktori disszertációk elbírálásában, valamint több ízben alkalmi bizottságok munkájában is közreműködtem. Az egyetemi doktori szigorlatokon több esetben elláttam az elnöki teendőket. Az Országos Akkreditációs Bizottság számára több alkalommal bíráltam el szakindítási kérelmeket. Az ELTE BTK Habilitációs Bizottsága felkérésére több alkalommal szakvéleményt készítettem a jelöltek tudományos habitusáról, valamint részt vettem a szakmai bírálóbizottságban mint elnök, illetve mint tag. A JATE BTK Doktori Tanácsa részére is szakvélemenyt írtam, illetve tagként szerepeltem a doktori bírálóbizottságban. Több esetben véleményeztem a bölcsészdoktori fokozat PhD-vé történő átminősítésével kapcsolatos kérelmeket. Tagja vagyok, illete voltam az ELTE BTK Professzori Tanácsa elnökségének (1991 1996); a Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae szerkesztőbizottságának (1994 ); a Pro Philologia Slavica et Baltica in Hungaria Kuratóriumának (1996 ); az ITK Állami Nyelvvizsga Bizottságának (1984 ); a Magyar Nyelvtudományi Társaság Választmányának (1996 ); a Kárpát nyelvatlasz Nemzetközi Szerkesztőbizottságának. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja is vagyok (1996 ). 6

Kitüntetéseim: Három lengyel miniszteri elismerési diploma (1976, 1986, 1991); A lengyel kultúra magyarországi terjesztéséért (1978); A Lengyelország Újjászületése Érdemrendjének tiszti keresztje (1994); Fran Miklošič érdemérem (1997), A Csokonai Vitéz Mihály Főiskola Emlékérme (1998). Terveimről: Eddig is sok energiát fektettem abba, hogy a lengyel szakot fejlesszem, hogy a lengyel szak tényleg egyetemi szintű szakká váljon. Ez talán sikerült is nekem. Szeretnék néhány egyetemi füzetet készíteni hallgatóink részére a lengyel grammatika témaköréből. Terveim szerint ebben az évben elkészül az első füzet. Nagyon szeretem a munkámat: a didaktikát és a nyelvészetet egyaránt. Vannak gondolataim, és úgy érzem, hogy energiám is van hozzá. Az utóbbi időben több tanulmányt, illetve cikket írtam a szemantikai és a pragmatikai kérdésekről. Ezt szeretném folytatni a jövőben is. Tovább folytatom lengyel magyar kontrasztív kutatásaimat is. Megszerettem a magyar népet, a magyar nyelvet és kultúrát, és azt szeretném, hogy ez a jövőben is megmaradjon. Ne hagyja magát lerombolni és elveszni a mai integrálódó és globalizálódó világban. Hosszú ideje élek itt, e nép javát kívánom továbbra is szolgálni. Ezért megszereztem a magyar állampolgárságot. Nagyon örülök, hogy a Párizsban lengyelül megjelent Lengyelek a világban c. kiadványban, amelynek szerkesztőbizottságában több világhírű név található, engem a nagy lengyelek közé soroltak. Ez lengyel államelnöki magas kitüntetésem mellett életem eddigi legnagyobb megtiszteltetése és elismerése. A Lengyelek a világban c. könyv borítóján nagyon tanulságos és megszívlelendő idézet van, amelynek szerzője a világhírű lengyel zeneszerző, Ignacy Jan Paderewski. Az ő szavaival fejezem be mondanivalómat: "Człowiek wielki, choćby największy, ani nad narodem, ani poza narodem być nie może. On jest z jego ziarna, jego cząstką, jego kwiatem, jego kłosem, a im większy, urodziwszy, mocniejszy, tym sercu narodu bliższy". Az idézet magyar fordításban így hangzik: "Nagy ember, akármilyen nagy is, sem nemzet felett, sem nemzeten kívül nem létezhet. Ő a nemzet testéből ered, annak része, virága, kalásza és minél nagyobb, minél szebb, minél erősebb, annál közelebb áll a nemzet szívéhez". A videofelvétel 1998. január 12-én készült. 7

BAŃCZEROWSKI JANUSZ ÍRÁSAINAK VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIÁJA 1967. Ogólnopolska konferencja poświęcona zagadnieniom programowanego nauczania. Język Rosyjski 3. Warszawa, 45 7. Ogólnopolska konferencja poświęcona zagadnieniom nauczania programowanego języków obcych. Język Rosyjski 5. Warszawa, 55 7. Voprosy programmirovannogo obu`eni/ russkomu /zyku inostrancev. Izdatel#stvo Har#kovskogo Universiteta. 1966. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics II, Poznań, 142. p. (Ism.) Artemov V.A., Psihologi/ obu`eni/ inostrannym /zykam. Moskva. 1966. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics, II, Poznań, 120 9. (Ism.) Algorytmizacja w nauczaniu języków obcych. Sprawozdania Poznańskiego Towarzystwa Przyjaciół Nauk 1/78. 30 6. 1968. Niektóre aspekty wykorzystania środków audiowizualnych w nauczaniu języków obcych. Język Rosyjski 2. Warszawa, 51 6. Model informacyjny języka. Sprawozdania Poznańskiego Towarzystwa Przyjaciół Nauk 2/81. 251 5. 1969. Slovar# drevnerusskogo /zyka 11 14-vekov. Moskva. 1966. Lingua Posnaniensis XIV, 137 8. (Ism.) 1970. Scientific-methodical Conference in the Line of Teaching Foreign Languages in the High Schools. Moscow. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics III/IV, Poznań, 139 41. Niektóre aspekty algorytmizacji w modelu nauczania języków obcych. Neodidagmata 1. Poznań, 133 48. Rola pojęcia klasy w modelu języka. Biuletyn Fonograficzny XI, Poznań, 139 45. (Társszerzők: Wł. Kaniuka, W. Kołwzan) Az audio-vizuális idegennyelv-oktatás elméletének néhány kérdése. Modern Nyelvoktatás, 129 49. Popytki kiberneti`eskoj interpretacii znaka. Biuletyn Fonograficzny XI, Poznań, 83 103. (Társszerző: W. Kołwzan) 8

Funkcionirovanie informacionnoj modeli /zyka. Biuletyn Fonograficzny XI, Poznań, 109 14. (Társszerző: W. Kołwzan) Neskol#ko zame`anij o programmirovannom obu`enii inostrannym /zykam. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics. Poznań, 115 27. Modern Nyelvoktatás. Budapest. 1966. IV. évf. 1 2 szám. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics III/IV, Poznań, 200 1. (Ism.) Z problematyki nauczania języka rosyjskiego. Warszawa. 1966. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics III/IV, Poznań, 203. p. (Ism.) Pawlak Z., Gramatyka i matematyka. Warszawa. 1965. Computational Linguistics VIII, Budapest, 103 5. (Ism.) Landa L.N., Algoritmizaci/ v obu`enii. Moskva. 1966. Computational Linguistics VIII, Budapest, 107 11. (Ism.) Teoreti`eskie problemy prikladnoj lingvistiki. MGU. Moskva. 1966. Computational Linguistics VIII, Budapest, 113 4. (Ism.) Issledovanie po re`evoj informacii. MGU. Moskva. 1966. Computational Linguistics VIII, Budapest, 113 4. (Ism.) Programmirovannoe obu`enie. Kiev. 1967. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics III/IV, Poznań, 176 7. (Ism.) L/senko M.N., Programmirovannyj vvodno-foneti`eskij kurs russkogo /zyka dl/ inostrancev. Kiev. 1966. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics III/IV, Poznań, 185 6. (Ism.) Teoreti`eskie predposylki audiovizual#nogo obu`eni/ inostrannym /zykam v nejrokiberneti`eskom aspekte. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics V, Poznań, 69 85. (Társszerzők: Jerzy Bańczerowski, W. Kołwzan) 1971. Informacionna/ model# /zyka. Linejnoe i razvetvlennoe programmirovanie inostrannym /zykam. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics V, Poznań, 85 96. Issledovanie o /zyke Luckogo Evangeli/ XIV veka. Studia Slavica XVII, 1 44. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics. Modern Nyelv- oktatás, 172 3. (Ism.) Nekotorye problemy /zyka i /zykovoj kommunikacii. NyK LXXIII, 232 48. (Társszerző: W. Kołwzan) 9

Kilka uwag o modelach lingwistycznych, modelu nauczania języka i języku. Neodidagmata III, Poznań, 99 115. 1972. Neskol#ko zame`anij o prostom predloxenii s to`ki zreni/ /zykovoj kommunikacii. Studia Slavica XVIII, 235 57. A nyelvtanulás kontrasztív modelljének néhány kérdése. In: Összevető nyelvvizsgálat, nyelvoktatás. Budapest, 55 63. Kilka uwag o klasyfikacji słów języka i modelu jego funkcjonowania. Debreceni Slavica XII, 17 26. Some Problems of Language Models and Human Communication. In: IIIrd International Congress of Applied Linguistics. Copenhagen, 11. p. Moderne Linguistik und Fremdsprachenunterricht. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics VI, Poznań, 151 2. Gladkij A.V., Mel#`uk I.A., }lementy matemati`eskoj lingvistiki. Nauka. Moskva. 1969. Biuletyn Fonograficzny 13. Poznań, 96 9. (Ism.) Bartoszewicz A., Suffiksal#noe slovoobrazovanie suqestvitel#nyh v russkom /zyke novejwej ]pohi. Poznań. 1970. Studia Slavica XVII, 371 73. (Ism.) 1973. Vidy informacii i ih rol# v informacionnoj modeli /zyka. Biuletyn Fonograficzny XIII, Poznań, 29 55. (Társszerző: W. Kołwzan) 1974. Tipes of Information and their Role in the Informational Model of Language. Language and Language Behavior Abstracts VIII/1. 253. p. (Társszerző: W. Kołwzan) A nyelv természetéről és a nyelvi kommunikáció szempontjából történő modellá- lásáról. NyK LXXVI, 275 308. A lengyel magyar kontrasztív vizsgálatok kérdéseihez. NyK LXXVI, 396 411. 1975. A konfrontatív grammatika és a nyelvtanulási modell. Modern Nyelvoktatás XII, 19 22. A nyelvi modell és a nyelvi kommunikáció néhány kérdése. NyK LXXVII, 232 46. 10

1976. Językoznawstwo kontrastywne a metodyka nauczania języków obcych (na materiale języka polskiego i węgierskiego). Neofilologia. Polskie Towarzystwo Neofilologiczne. Poznań, 84 101. A lengyel magyar kontrasztív vizsgálatok és a hibaelemzés néhány kérdése. (A magyar anyanyelvűek néhány hibája alapján). In: A lengyel nyelvoktatás Magyarországon. Budapest, 95 124. Az idegennyelv-oktatás modelljéről. In: A lengyel nyelvoktatás Magyarországon. Budapest, 125 40. Some Problems of Language Models and Human Communication. ALinguH 26. 55 66. A lengyel nyelvoktatás Magyarországon c. I. tudományos konferencia anyaga. Budapest. (Szerkesztés) 1977. Schaff A., Gramatyka generatywna a koncepcja idei wrodzonych. Warszawa. 1972. NyK LXXIX, 342 6. (Ism.) 1978. Lengyel írás és kiejtés. Budapest. Lengyel nyelvkönyv I. Budapest. (Társszerzők: Szabó Dénes, Bakonyi Erika) A lengyel és a magyar magánhangzók. In: A lengyel nyelvoktatás Magyarországon II. Budapest, 203 20. A lengyel nyelvoktatás Magyarországon c. II. tudományos konferencia anyaga. Budapest. (Szerkesztés) 1979. A nyelvi kommunikáció és az információ néhány kérdése. NytudÉrt 99. Budapest. Lengyel nyelvtan. Budapest. Kilka uwag o modelach lingwistycznych, modelu nauczania języka i języku. In: Polska myśl glottodydaktyczna 1945 1975. Warszawa, 17 30. 1980. Materiały pomocnicze do nauki języka polskiego. (Moje hobby. Zwroty potoczne. Przysłowia polskie. Polska współczesna. 1000 lat historii Polski). Budapest. Lengyel nyelvkönyv. Budapest. (Társszerzők: Szabó Dénes, Bakonyi Erika) Vidy informacii v strukture /zykovogo soobqeni/. Lingua Posnaniensis XXIII, 27 31. 11

Az információ és a metainformáció a nyelvi közlés struktúrájában. NyK LXXXII, 83 101. A lengyel és a magyar vokális rendszer egybevetésének néhány kérdése. MFF 5. 117 29. Piotrovskij R.G., Tekst, mawina, `elovek. "Nauka". Moskva. 1975. NyK LXXXII, 450 3. (Ism.) Zabrocki L., Kybernetische Modelle der sprachlichen Kommunikation. Polska Akademia Nauk. 1975. MNy LXXVI, 235 7. (Ism.) A nyelvi közlés modellálásának néhány kérdése. In: Korunk kommunikációs zavarai. (A Magyar Tudományos Akadémián tartott tudományos konferencia anyaga). Budapest. 3-6. (Rövidítve: In: Szende Tamás, Megérthetjük-e egymást?. Gondolat. Budapest. 1987. 257-260). 1981. Bedeutungstragende bzw. bedeutungslose Zweiphonemverbindungen in der ungarischen und polnischen Gemeinsprache. In: Beiträge zu Theorie und Praxis der Sprechwissenschaft. Halle Wittenberg. Wissenschaftliche Beiträge, 33/F29. 5 20. A nyelvi közlés természete és a nyelvi funkciók. NyK LXXXIII, 293 311. II. tudományos konferencia a magyarországi lengyel nyelvoktatásról. Modern Nyelvoktatás, 203-206. O. Nagy Gábor Ruzsiczky Éva, Magyar szinonimaszótár. Budapest. 1978. Ligua Posnaniensis XXIV, 155 8. (Ism.) 1982. Nemzetközi óvopedagógiai terminológiai szótár. Budapest. (Társszerző) A kommunikációs kompetencia szerepe a nyelvhasználat folyamatában. In: A lengyel nyelvoktatás Magyarországon III. Budapest, 114 31. Zestawienie polskich i węgierskich prac z zakresu nauczania języka polskiego na Węgrzech oraz polsko-węgierskich studiów konfrontatywnych 1958 1982. In: A lengyel nyelvoktatás Magyarországon III. Budapest, 239 48. (Társszerző: Jan Lewandowski) A lengyel nyelvoktatás Magyarországon c. III. tudományos konferencia anyaga. Budapest. (Szerkesztés) 1983. A kétnyelvűség vizsgálata a nyelvi kommunikációs modell tükrében. Nyelvpedagógiai Írások 4. 2 14. 12

Polsko-węgierskie kontrasty spółgłoskowe. In: Nauczanie języka polskiego i kształcenie polonistyczne na Węgrzech. Szerk. Jan Lewandowski. Warszawa, 52 102. System wokaliczny języka polskiego i węgierskiego. In: Nauczanie języka polskiego i kształcenie polonistyczne na Węgrzech (szerk. Jan Lewandowski). Uniwersytet Warszawski.Międzyuczelniany Ośrodek Metodyki Nauczania Języków Obcych. Warszawa. 37-52. 1985. Próba analizy konfrontatywnej systemów wokalicznych języka polskiego i węgierskiego. Studia Slavica 31. 319 28. Néhány megjegyzés a nyelvi közlés elemzéséhez. ÁltNyT XVI, 65 86. Az országismeret nyelvi vonatkozásainak egyes elméleti kérdései a lengyel és a magyar nyelv anyaga alapján. In: Magyar lengyel közelítések. Debrecen Budapest. 99 110. 1986. Kommunikáció. In: Kulturális Kisenciklopédia. Budapest, 306 10. A lengyel és a magyar mássalhangzói rendszer kontrasztív szempontból. In: A lengyel nyelv és irodalom magyarországi kutatásairól c. IV. tudományos konferencia anyaga. Budapest, 70 87. A lengyel nyelv és irodalom magyarországi kutatásairól c. IV. tudományos konferencia anyaga. Budapest. (Szerkesztés) Zgółkowa H., Słownictwo współczesnej polszczyzny mówionej i lista frekwencyjna i rangowa. Uniwersytet im.a. Mickiewicza w Poznaniu. Poznań. 1983. MNy LXXXVII, 106 7. (Ism.) 1987. System konsonantyczny języka polskiego i węgierskiego w ujęciu kontrastywnym. In: Szlavisztikai Tanulmányok. Budapest, 32 50. 1988. System fonemów spółgłoskowych języka polskiego i węgierskiego w świetle analizy kontrastywnej. In: Hungaro-Slavica. Budapest, 11 31. A magyar lengyel kontrasztív fonológia alapjai. (Akadémiai doktori értekezés tézisei.) Budapest. 1989. Kísérlet a magyar lengyel kontrasztív fonológia "közvetítő nyelvének" megteremtésére. MNy LXXXV, 327 41. 13

1990. Magyar lengyel társalgási zsebkönyv. Budapest. (Társszerzők: Bárkányi Zoltánné, Reiman Judit) A lengyel magyar fonetikai-fonológiai interferencia potenciális jelenségeiről. In: A lengyel nyelv és irodalom magyarországi kutatásairól c. V. tudományos konferencia anyaga. Budapest, 62 86. A lengyel és a magyar vokális fonémakapcsolatokról. EFF 3. 17 20. A lengyel nyelv és irodalom magyarországi kutatásairól c. V. tudományos konferencia anyaga. Budapest. (Szerkesztés) Sylabiczne struktury linearne w języku polskim i węgierskim. Studia Slavica. 36. 27 32. 1991. Szillabikus lineáris struktúrák a lengyel és a magyar nyelvben. In: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály Kiss Jenő. Budapest, 67 73. A lengyel és a magyar konszonantikus fonémakapcsolatok a szóvégi pozícióban. In: Studia in Honorem Andreae O. Vértes. MFF 23. 35 44. 1992. Polish and Hungarian consonantal Groups in initial and final Position. In: Szlavisztikai Tanulmányok. Budapest, 11 45. Teoretyczne podstawy metodyki nauczania języka polskiego Węgrów. In: A szláv nyelvek tanításának elméleti és gyakorlati kérdései. Pécs, 6. p. A lengyel-magyar kontrasztív fonológia néhány kérdése. In: Polono-Hungarica 6. Budapest, 7 13. Polono-Hungarica. Az 1992. május 5 6. között tartott tudományos konferencia anyaga. Budapest. (Szerkesztés) 1993. Grupy fonemów konsonantycznych w wygłosie wyrazowym języka polskiego i węgierskiego. Studia Slavica Savariensia 2. 70 80. Niektóre zagadnienia polsko-węgierskiej fonologii kontrastywnej. In: Magyarok és szlávok. Szeged, 547 55. 1994. Metainformációs struktúrák a nyelvi szöveg síkján. MNy XC, 30 41. Néhány megjegyzés a beszédmegértés modellálásáról. In: Beszédkutatás '94. Budapest, 1 68. A kommunikációs kompetencia és összetevői. Nyr 118. 277 86. 14

15 lat istnienia Katedry Filologii Polskiej na Uniwersytecie im. L. Eötvösa w Budapeszcie. Studia Slavica 39. 401 4. 1995. Niektóre zagadnienia z zakresu metodyki nauczania języka polskiego Węgrów. Przegląd Glottodydaktyczny 14. Warszawa, 87 93. Az eufémizmusok használatát jelző metainformációs operátorokról. MNy XCI, 69 71. A lengyel nyelvoktatás módszertana magyar közegben. In: Hungaro-Polonica 7. Budapest, 43 50. A jelentés értelmezési módjairól. Nyr 119. 263 85. A nyelvi kompetenciáról. In: Beszédkutatás '95. Budapest, 93 104. 15 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lengyel Filológiai Tanszéke. In: Polono-Hungarica 7. Budapest, 9 12. Fonemy konsonantyczne języka polskiego i węgierskiego w płaszczyźnie kodu pisanego. In: Polono-Hungarica 7. Budapest, 51 9. In memoriam István Sipos (1912 1994). Studia Slavica 40. 428 9. Polono-Hungarica. Az 1994. május 24-én és 25-én tartott nemzetközi tudományos konferencia anyaga. Budapest. (Szerkesztés) 1996. A valóság nyelvi kategorizálásáról. (Adalék a nyelvi szemantika elemzéséhez). Nyr 120. 64 70. A nem-verbális kommunikáció egyes kérdései. Nyr 120. 187 95. A nyelvi szemantika kutatásának egyes dilemmái. Nyr 120. 432 40. A transzlatorika fogalmának meghatározásához. Nyr 120. 476 9. Grupy fonemów konsonantycznych (= FK) w nagłosie wyrazowym języka polskiego i węgierskiego. Slavica Slovaca. 31/1. Bratislava, 42 55. 1997. Nekoi problemi od polsko-ungarskata kontrastivna fonologija. Slavistički Studii 6 7. Skopje, 177 84. A nyelvi közlés rejtett pragmatikai információiról. Nyr 121. 49 62. A nyelv titkai. Nyr 121. 190 203. Język polski na Węgrzech. (Badania naukowe. Metodyka nauczania). Język polski w kraju i za granicą II, Warszawa, 17 24. Hungaro-Slavica. Studia in Honorem Stephani Nyomárkay. Budapest. (Szerkesztés) A kontrasztív szemantika kérdéseihez. In: Szavak Nevek Szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Budapest, 40 4. 15

A rejtett axiologikus információ dekódolásáról. Nyr 121. 270 4. Wissenschaftlicher Lebenslauf von István Nyomárkay. In: Hungaro-Slavica. Budapest, 5 10. Ekwiwalenty graficzne polskich i węgierskich fonemów wokalicznych w płaszczyźnie kodu pisanego. In: Hungaro-Slavica. Budapest, 23 5. Grupy fonemów spółgłoskowych w śródgłosie wyrazowym języka polskiego i węgierskiego. Studia Slavica Hungarica 42. Remenna/ uzda s udilami vopros 449 (Bride de cuir avec le mors). In: Atlas dialectologique des Carpathes Vol. 5. Bratislava, 64 5. (Társszerző: Balogh Lajos) Koxana/ ili verevo_`na/ uzde`ka bez udul, s pomoq#[ kotoroj kon/ priv/zyva[t ili vedut vopros 450 (Petite bride de cuir ou de corde (sans mors) á attacher ou á promener le cheval). In: Atlas dialectologique des Carpathes Vol V. Bratislava, 66 7. (Társszerző: Balogh Lajos) podg( )r( )l vopros 452. In: Atlas dialectologique des Carpathes. Vol. V. Bratislava, 68 9. (Társszerző:Balogh Lajos). Loránd Benkő (Hg). Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1992 1995. In: Kwartalnik Neofilologiczny. Rocznik XLIII, zeszyt 3/1996. Warszawa, 285 7 (Ism.) 1998. Das polnische und das ungarische phonologische System. Phonemverbindungen innerhalb der Grenzen des Wortes. Studies in Modern Philology 13. Budapest. Pon/tie kommunikativnoj kompetencii i lingvodidaktika. In: A szláv és a balti nyelvek oktatása c. nemzetközi konferencia anyaga. Budapest. (Megjelenés alatt) Kötelességünk-e gondoskodni anyanyelvünkről. MNy XCIV, 16 31. A nyelvhasználat elvei és etikai dimenziói. Nyr 122. 15 20. A nyelvhasználat erkölcse. EFF 23. 19 30. Dekodirovanie skrytoj aksiologi`eskoj informacii. In: Emlékkönyv Péter Mihály 70.születésnapjára. (Megjelenés alatt) Néhány gondolat a nyelvi és a kommunikációs normákról. Nyr 122. A nyelv és a nyelvhasználat aktuális kérdései. EFF 24. 7 24. Gramatyka komunikacyjna jako model kompetencji komunikacyjnej człowieka. Przegląd Glottodydaktyczny. Warszawa. (Megjelenés alatt) A kommunikációs grammatika perspektívái. Nyr 122. (Megjelenés alatt) A nyelv mint a jogi szabályozás tárgya. A lengyel nyelvtörvény tervezete. Szeged. (Megjelenés alatt) 16

Perspektivy kommunikacionnoj grammatiki. Studia Slavica Savariensia. (Megjelenés alatt) Grupy fonemów spółgłoskowych w śródgłosie wyrazowym języka polskiego i węgierskiego II. Studia Slavica Hungarica. Budapest. (Megjelenés alatt) Vengerskie leksi`eskie lementy v /zykax karpatskogo areala po dannym Obqekarpatskogo dialekti`eskogo atlasa. In: XII. Międzynarodowy Kongres Slawistów. Kraków. Streszczenia referatów. Językoznawstwo. Warszawa, 285. p. (Társszerző: Balogh Lajos, Posgay Ildikó) A hallgatás mint nyelvészeti kérdés. Nyr 122. (Megjelenés alatt). 1999 Gramatyka komunikacyjna jako model kompetencji komunikacyjnej człowieka. In: Przegląd Glottodydaktyczny. Vol. 17. Wydawnictwa Uniwersytetu Warszawskiego. Warszawa. (megjelenés alatt). Ponátie kommunikativnoj kompetencii i lingvodidaktika. In: A szláv és a balti nyelvek oktatása c. nemzetközi konferencia anyaga. ELTE. Szláv Tanszékcsoport. (megjelenés alatt) Perqpektivy kommunikacionnoj grammatiki. In: Studia Slavica Savariensia. Szombathely (megjelenés alatt). A nyelv mint a jogi szabályozás tárgya. A lengyel nyelvtörvény tervezete. JA- TE. Szeged. (megjelenés alatt). A világ nyelvi képe mint a szemantikai kutatások tárgya. In: Nny 2. (megjelenés alatt). Atlas dialectologique des Carpathes (Kárpát nyelvatlasz). MTA, Nyelvtudományi Intézet. ELTE, Lengyel Filológiai Tanszék. Budapest.VI. kötet (megjelenés alatt). A kötetben szereplő anyagok: - Mehdometie - podzyvanie kozy (voproq 656). (Társszerző: J.Siatkowski). - Mehdometie - otgon kozy (voproq 657). - Mehdometie - podzyvanie kozlónka (voproq 660). (Társszerző: Balogh Lajos). - Mehdometie - otgon kozlónka (voproq 661). (Társszerző: Balogh Lajos). - Mehdometie - podzyvanie korovy (voproq 662). - Mehdometie - otgon korovy (voproq 663). - Mehdometie - podzyvanie qvinüi (voproq 664). (Társszerző: Balogh Lajos). - Mehdometie - otgon qvinüi (voproq 665). (Társszerző: Balogh Lajos). - Mehdometie - otgon pqa (voproq 673). 17

- Mehdometie - nauqükivatü qobaku (voproq 674). Węgierskie elementy leksykalne w językach regionu karpackiego (w świetle danych "Karpackiego Atlasu Dialektologicznego"). (Társszerzők: Balogh Lajos, Posgay Ildikó). In: Studia z Filologii Polskiej i Słowiańskiej. Polska Akademia Nauk. Warszawa (megjelenés alatt). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lengyel Filológiai Tanszéke 20 éves. In: Polono - Hungarica. ELTE. Lengyel Filológiai Tanszék. Budapest. Vol.8 (megjelenés alatt). Polono-Hungarica. 1998. november 9-én és 10-én tartott nemzetközi tudományos konferencia anyaga. ELTE. Lengyel Filológiai Tanszék. Budapest. Vol. 8 (Szerkesztő)(megjelenés alatt). A kognitív nyelvészet alapelvei. In: Nyr 123/1. 78-87. Nyelvek a mai világban. In: Nyr (megjelenés alatt). Nyelvi követelmény- és vizsgarendszer. Lengyel nyelv. Egyetemi füzet (Bańczerowski Janusz et al.) (megjelenés alatt). A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. ELTE. Szláv és Balti Filológiai Intézet. Budapest. 383 pp. (megjelenés alatt). A nyelvi jelentés és az emberi tudás. In: Nyr (megjelenés alatt). Atlas dialectologique des Carpathes. Qrpqka Akademija Nauka i Umetnoqti. Beograd. VII. kötet (megjelenés alatt). A kötetben szereplő anyagok: - Karta 44 - obryviqtyj qklon gory (Társszerző: D.Petrović) - Karta 53 - *mlaka" (Társszerző: Balogh Lajos) - NM 9 - *redik (Társszerző: Balogh Lajos) - NM 10 - *redika (Társszerző: Balogh Lajos) - NM 40 - *mrak-. Rövidítések: Ism. = ismertetés, NyK = Nyelvtudományi Közlemények, ÁltNyT = Általános Nyelvészeti Tanulmányok, EFF = Egyetemi Fonetikai Füzetek, MFF = Magyar Fonetikai Füzetek, MNy = Magyar Nyelv, Nyr = Magyar Nyelvőr. 18

NYOMÁRKAY ISTVÁN BAŃCZEROWSKI JANUSZRÓL Bańczerowski Janusz professzort jó másfél évtizede ismertem meg személyesen, azelőtt csupán néhány munkáját olvastam. Mióta a Lengyel Filológiai Tanszék élére került, szakmai és baráti kapcsolatunk is ha ez a kettő egyáltalán elválasztható egymástól szorossá vált. Együtt alakítottuk ki sok más kisebb volumenű munka mellett a szláv szakos hallgatók nyelvi ismereteit szabályozó és felmérő követelményrendszert, az ő ötletei alapján. Sikeresen működtünk együtt több kari tudományos projektum munkájában. Bańczerowski Janusz az úgynevezett "modern" nyelvtudomány képviselője, míg magam inkább a klasszikus nyelvészeti iskolán nevelkedtem, noha ügyeltem arra, hogy munkáim mindig tartalmazzanak általános következtetéseket is. Bańczerowski Janusz professzor elméletileg kiválóan képzett nyelvész. Köztudomású, hogy elsősorban a nyelvi kommunikációval, szemantikával, pragmatikával, valamint a kontrasztív nyelvészettel foglalkozik. Írásaiból melyek közül nem egyet volt alkalmam még megjelenésük előtt elolvasni sokat tanultam. Ezek a tanulmányok az élő nyelvi, mindennapi kommunikációs aktusok rengeteg olyan összefüggésére és kölcsönhatására derítettek fényt, amelyekre rájönni a modern nyelvészettel és rokon diszciplínáival felvértezve sokkal könnyebb, mint ezek nélkül, csupán az egyéni búvárkodás olykor véletlenszerű eredményeire hagyatkozva. Bańczerowski professzor szenvedélyes kutató. Ha egy-egy érdekes mondhatnám izgalmas kérdés foglalkoztatja, akkor nincs nyugovása addig, amíg elgondolásait papírra nem veti. Szép bizonyítékai ennek például a Magyar Nyelvőr hasábjain az utóbbi években megjelent közleményei, amelyek élénk visszhangot váltottak ki a hazai tudományos életben. E munkákat értékelni nem feladatom, ki kell azonban emelnem tényszerűségüket és szellemességüket. Tényszerűségen azt értem, hogy soha nem konstruál valamely tétel igazolására mesterséges közléseket, amelyeket a nyelv elvont szabályai megengednének ugyan, de amelyek valójában nem léteznek, hanem mindig ténylegesen használt, valódi és valós funkcióval rendelkező adatokkal dolgozik. Szellemességén az erudíciót értem, azaz a rejtett összefüggések sokszor meglepetés erejével ható felismerését, ami nem minden kutatónak veleszületett képessége. Magyar nyelvű publikációi a magyar nyelv tökéletes ismeretéről tanúskodnak. Fogalmazása gördülékeny, mindig a megfelelő helyen alkalmaz állan- 19

dósult szókapcsolatokat, találó frazeologizmusokat. Ezt azért kell külön is hangsúlyoznom, mivel Bańczerowski professzor számára a magyar tanult nyelv, nem veleszületett anyanyelv. A Magyar Nyelvtudományi Társaságban, valamint az Egyetemi Anyanyelvi Napok keretében tartott előadásai a helyes és kifejező magyar beszéd mellett a nyelvért és kultúráért felelősséget érző és viselő értelmiségi magatartást állították példaként a hallgatóság elé. Meg kell mondanom, hogy olyan lélegzet-visszafojtva figyelő s az előadó minden szavát leső publikummal még soha sem találkoztam, mint kedves barátom Egyetemi Anyanyelvi Napok keretében tartott plenáris előadása alkalmával, mely után mind magyar nyelvész, mind modern filológus kollégái a kommunikáció őszinteség- és igazságmaximáját betartva gratuláltak neki. Bańczerowski Janusz kiegyensúlyozott, jó kedélyű, a tréfát értékelő, értő s viszonzó ember. Hallgatóival szemben igényes, tudományterületének és saját kutatásainak mindig legfrissebb eredményeit adja át. A lengyel szakos egyetemistákat éppúgy, mint a doktori képzésben részt vevő kollégákat az oktatási folyamatban partnernek tekinti, s így az ismeretközlés lényegében együttgondolkodási folyamattá alakul, persze csak látszólag, hiszen valójában ő az egész folyamat irányítója. A vizsgán is igyekszik minél többet visszakapni az átadott anyagból. Közös vizsgáztatásaink során nemegyszer csodáltam türelmét, ahogyan az esetenként szellemi rövidzárlatos vizsgázót a kérdés lényegére rávezette. Egyéniségét ezenkívül valami szelíd jóindulat és bizalom is jellemzi. Ez természetesen világunkban sokszor járt kiábrándulással, csalódással. Kollégámat és barátomat soha sem láttam azonban elkeseredettnek, de még rosszkedvűnek sem. Úgy látszik, a tudománnyal való őszinte szenvedélytől fűtött foglalkozás derűssé teszi az embert. JAN LEWANDOWSKI, A VARSÓI TUDOMÁNYEGYETEM PROFESSZORA BAŃCZEROWSKI JANUSZRÓL Bańczerowski Janusz professzor nyelvelmélettel és a nyelv más kultúrájú, valamint idegen nyelvi környezetben történő alkalmazásával foglalkozik. Főként a tipológiailag eltérő és a történelmileg nem rokon nyelvekkel kapcsolatosan folytat kontrasztív és konfrontatív kutatásokat. Megalapozója és fejlesztője a korszerű magyar és lengyel nyelvi összehasonlító vizsgálatoknak. "Motorja", szervezője és irányítója az európai összehasonlításban is mintaszerűen mű- 20

ködő Lengyel Filológiai Tanszéknek. A tanszék széles körű polonistaképzést folytat: előkészítő kurzusokat, alapképzést és doktori képzést egyaránt. Szakterületén, a külföldön folytatott polonistaképzésben originális iskolát teremtett. Említésre méltó, hogy Bańczerowski professzor rendszeresen szervez nemzetközi hungarológiai polonisztikai konferenciákat, amelyek nemcsak nyelvészeti és nyelvoktatási kérdésekkel foglalkoznak, hanem irodalomtudományi, művelődéstudományi, valamint Magyarország és Lengyelország nemzetközi kapcsolatainak történetét érintő kérdésekkel is. Ezek hozadékát jelzi a Bańczerowski Janusz szerkesztésében kiadott Polono-Hungarica című kiadánysorozat, amelynek a 7. kötete 1995-ben jelent meg Budapesten. Bańczerowski professzor évek óta részt vesz a külföldi tudósok közreműködésével folyó lengyelországi tudományos kutatási programokban. A legutóbbi időkig témavezetője volt a Lengyel Köztársaság Oktatási Minisztériuma által koordinált egyik feladatkörnek. Több mint egy évtizede szoros együttműködést folytat a Polonicum Intézettel, valamint a Varsói Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézetével, amelyekkel a közös témákat érintő kutatási megállapodását évente megújítja. A közös kutatások kiterjednek a nyelvelmélet, a magyar lengyel kontrasztív és konfrontatív nyelvészet kérdéseire, az Európai Unió képzési programjainak kidolgozására, az utóbbi időkben pedig művelődéstudományi kérdésekre is. E kutatások eredményei publikussá váltak a Varsói Magyar Kulturális Intézet 1994-ben rendezett nemzetközi módszertani konferenciáján, valamint a Külföldi Polonisták II. Világkongresszusán (Varsó, 1995). Ez utóbbi előadások írott formában szakfolyóiratban (ld. J. Bańczerowski: Niektóre zagadnienia z zakresu metodyki nauczania języka polskiego Węgrów. Przegląd Glottodydaktyczny 14. Warszawa, 1995, 87 93), valamint a konferenciakötetben jelentek meg (ld. J. Bańczerowski: Język polski na Węgrzech. [Badania naukowe, metodyka nauczania]. In: Materiały Międzynarodowej Konferencji Naukowej Polonistów t. II. Warszawa 1997, 17 24). Bańczerowski professzorral szívesen működik együtt számos külföldi kutató. A nemzetközi tudományos közösség szakmai tekintéllyel rendelkező és megbízható partnernek tartja, aki professzionálisan és magas tudományos igényességgel végzi kutatómunkáját. 21

Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások Nem szokványos kiadványt ajánlunk az olvasó figyelmébe a Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások című sorozatunkkal. Különlegességét az adja egyebek között, hogy írott szöveg, videofelvétel és hangkazetta együttesével mutatunk be félszáznál több hazai nyelvészt, továbbá a társtudományok néhány jeles képviselőjét, akiknek tudományos munkássága főleg a 70-es években teljesedett ki, ill. érte el csúcsát (amit tudományos fokozatok is hitelesítettek), jelentős szakmai irányító és közéleti szerepet töltöttek be, országosan ismert és elismert személyiségekként tisztelték őket. 25 év elteltével igény jelentkezett a felvételeknek az újabb generáció jeles képviselőivel való kiegészítésére. Ez tette szükségessé a sorozatunk nevének pontosítását. A pályaképeknek általunk választott formája azaz a) hogy ki-ki személyesen önvallomásként szubjektíven beszélhessen pályájáról, szakmai tevékenységéről, megvalósított vagy csak megálmodott terveiről, b) hogy munkáinak bibliográfiája hitelesítse a megrajzolt pályaképet, c) hogy kortársi méltatást is adjunk róla reményeink szerint hozzásegít a tudós személyiségek objektív megítéléséhez, aminek ugyanúgy szükségét éreztük a felvételek elindításakor, mint napjainkban is, és feltehetően még a jövőben sem lesz másképpen. A különböző előjelű részrehajlásokra és elfogultságokra hajlamos társadalmi gyakorlat és közélet számottevő ellensúlyozására persze nem gondolhattunk, de az erre irányuló szándékunkat sem titkoltuk. A szakma szeretete, a tudomány előbbreviteléért dolgozó, a szakmai eredmények megismertetésén fáradozó ember megbecsülése indított arra, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézetének fonetikai osztályán végzett munkám mellett, a kísérleti fonetikában használt kép- és hangrögzítő eszközeink felhasználásával pályatársaimról felvételeket készítsek. Így gyűlt össze az a jelentős videoanyag, melynek további feldolgozását és kiegészítését az ELTE Fonetikai Tanszékén végeztük, ill. végezzük még ma is. Elképzelésem megvalósításában munkatársaim közül többen működtek közre mind az Intézetben, mind az Egyetemen. Köszönet érte nekik éppúgy, mint nyelvész kollégáimnak, akik vállalkoztak egy-egy életmű méltatására. A képernyőről ránk villanó tekintetből, a külső megjelenésből, testtartásból és arckifejezésből, valamint az élőszó erejével kifejezett gondolatokból (néha érzelmekből is) megismerhető emberi habitus ránk gyakorolt hatása lenyűgözőbb minden írásnál. Látva, hallgatva és olvasva a századunk utolsó negyedének nyelvészeit ismeretekben gyarapodhatunk, páratlan élménnyel gazdagodhatunk. Ezt szeretném megosztani kortársainkkal és az utánunk jövőkkel. Budapest, 1994. november 15. 1998. január 27. Bolla Kálmán 22

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 1. BALÁZS JÁNOS 27. KÁROLY SÁNDOR 2. BALOGH DEZSŐ 28. KERESZTURY DEZSŐ 3. BALOGH LAJOS 29. KIEFER FERENC 4. BÁRCZI GÉZA 30. KISS LAJOS 5. BARTÓK JÁNOS 31. KOVALOVSZKY MIKLÓS 6. BENKŐ LORÁND 32. LAKÓ GYÖRGY 7. BERECZKI GÁBOR 33. LŐRINCZE LAJOS 8. CZEGLÉDY KÁROLY 34. B. LŐRINCZY ÉVA 9. DEME LÁSZLÓ 35. MOLLAY KÁROLY 10. DEZSŐ LÁSZLÓ 36. MOLNÁR JÓZSEF 11. DOMOKOS PÁL PÉTER 37. NYÍRI ANTAL 12. DOMOKOS PÉTER 38. PAPP FERENC 13. ELEKFI LÁSZLÓ 39. PAPP LÁSZLÓ 14. ERDŐDI JÓZSEF 40. RÁCZ ENDRE 15. FÁBIÁN PÁL 41. J. SOLTÉSZ KATALIN 16. FOGARASI MIKLÓS 42. SZABÓ DÉNES 17. GREGOR FERENC 43. SZABÓ T. ATTILA 18. GRÉTSY LÁSZLÓ 44. SZATHMÁRI ISTVÁN 19. HADROVICS LÁSZLÓ 45. SZENDE ALADÁR 20. HAJDÚ MIHÁLY 46. TAMÁS LAJOS 21. HAJDÚ PÉTER 47. TELEGDI ZSIGMOND 22. HEGEDŰS JÓZSEF 48. TOMPA JÓZSEF 23. HERMAN JÓZSEF 49. VÉGH JÓZSEF 24. IMRE SAMU 50. VÉRTES O. ANDRÁS 25. JUHÁSZ JÓZSEF 51. ZSILKA JÁNOS 26. KÁLMÁN BÉLA 52. PÉTER MIHÁLY *** 53. BAŃCZEROWSKI JANUSZ 54. NYOMÁRKAY ISTVÁN 55. GADÁNYI KÁROLY 56. PUSZTAY JÁNOS Eddig megjelent füzetek: 1., 4., 7., 8., 11., 17., 19., 24., 28., 33., 34., 35., 39., 40., 43., 48., 49., 53., 54., 55. 23

24