Morfológiai változások Hogyan változik a természetes nyelvek morfológiája időben? Mik a morfológiai rendszerek jellegzetes változási irányai (ha vannak ilyenek)? száj szájam/szám, szájad/szád... (de májam, májad...) A szóvégi [j] a száj-ban nem eredeti! (vö. Dévai Bíró M.: feltátott szával mondjuk; orca < orr+sza) Mi történt? Morfológiai változások Szófajváltás Fonológiai jelenség morfologizálódása Szintaktikai jelenség morfologizálódása Analógiás változás A kategóriák rendszerének változása máj sza fa májam szám fám májad szád fád mája szája fája Ezek nagyon hasonlóak (-ája), de: máj+a szá+ja, fá+ja Változás: szá+ja > száj+a
máj sza/száj fa májam szám/szájam fám májad szád/szájad fád mája szája fája De ez a változás (szá+ja > száj+a) önmagában nem megfigyelhető! Kiterjesztés: az új tő másutt is a. child-ren nincs más r-es többes szám az óangolban néhány: lambru (lambs), cealfru (calves), ægru (eggs) A németben sok: Lämmer bárány, Kälber borjú, Eier tojás, Bücher könyv, Völker nép... a létige paradigmája ószl. > lengyel A teljes paradigma (kiv. 3Plur) újraépült a 3Sing jest (u) alapján, tőként újraelemezve jesm i jesi jest u jesm u jeste sõt u jestem jesteś jest jesteśmy jesteście są ősgm: Sing Plur N/A *lambiz *lambizō Gen *lambizaza *lambizom Dat *lambizai *lambizomoz
Sing Plur ko.ófn: N/A lamb lambir Gen lambires lambiro Dat lambire lambirom hagváltozások: szóvégi C-k, V-k >, z > r (*lambiz > lamb, *lambizō > lambir *lambizaza > lambires stb.) De miért lett az -(i)r újraelemezve? N/A alakok a Sing Plur kontrasztban: ősgm. *lambiz *lambiz+ō ko.ófn. lamb-- lambir a lambir volt a tő, a lamb csonkított alak (-ir) Csak az ir volt a különbség, a plur. újra lett elemezve mint lamb+ir ké.ófn. lamb lemb+ir, óa. lamb lamb+ru ko.ófn: ké.ófn: Sing Plur N/A lamb lambir Gen lambires lambiro Dat lambire lambirom Sing Plur N/A lamb lembir Gen lambes lembiro Dat lambe lembirom óa: -(i)r többes toldalékként újraelemezve! lamb lambes lambe lambru lambra lambrum De miért lett az -(i)r újraelemezve? N/A alakok a Sing Plur kontrasztban: ősgm. *lambiz *lambiz+ō ko.ófn. lamb-- lambir a lambir volt a tő, a lamb csonkított alak (-ir) Csak az ir volt a különbség, a plur. újra lett elemezve mint lamb+ir ké.ófn. lamb lemb+ir, óa. lamb lamb+ru
később az új toldalék ki lett terjesztve olyan tövekre is, amelyek eredetileg nem ebbe a típusba tartoztak, pl. Wörter (ófn. wort ~ wort), worte ~ worter ~ wörter csak a 12 14. században óa. cild ~ plur. korai óa. cild, később cildra, cildru, 12. századtól children Az újraelemzés bizonyos eseteit népetimológiának hívjuk: hamburg+er ham+burger cheeseburger... sajtburger, halburger, burger hóhányó lovári hohano hazug karosszéria n. Karosserie hasonló példa: vakondok ~ vakondokok > vakond ~ vakondok azaz vakondok > vakond+ok latin pisum óa. pise > pea ~ peas borsó ol. mafi+oso m. maffiózó ~ maffiózik (vö. amorózó vs. birkózó) Az újraelemzés bizonyos eseteit népetimológiának hívjuk: fr. outrage sértés < la. ultra+ túl a. outrage felháborodás [autreɪdʒ] vö. out ki(nt) + rage düh mblind > a. sandblind rossz szemű a. harebrained ~ hairbrained hülye
Az újraelemzés bizonyos eseteit népetimológiának hívjuk: óa. samblind > a. sandblind rossz szemű a. harebrained ~ hairbrained hülye la. sol > ol. sole, de *soliculus > fr. soleil nap la. auris fül de auricula > fr. oreilles, ol. orecchio... la. genu térd de *genuculum > fr. genou, ol. ginocchio... ezek eredetileg kicsinyítőképzős alakok vö. App. Probi auris non oricla arab kitāb szuahéli kitabu könyv tsz. sitabu (vö. kisu ~ visu kés ) a. school szetszvana sekole iskola tsz. dikole Bantu nyelvek, osztályozó prefixumokkal A szó belsejében eltűnik egy morfémahatár, zsugorodik a szerkezet (még ha a hangalak nem is) Ez a legjellemzőbb iránya az újraelemzésnek Sőt, lehet, hogy a zsugorodás és az új anyag bekebelezése (ld. morfologizáció) általában a legjellemzőbb iránya a nyelvi változásnak (vö. Lüdtke-törvény)
a latin ipse névmás ő maga tő korai 1 korai 2 klassz. NomSingM is ipse ipse ipse AccSingM eum eumpse eumpsum ipsum NomSingF ea eapse eapsa ipsa AccSingF eam eampse eampsam ipsam NomPlurF eae eaepse eaepsae ipsae Az inflexió kifelé mozog, átugorja a klitikumot két lépésben, a klitikum a tő részeként újraelemződik Szófajváltás szabad: melléknév ige % nem szabadott elmennünk ha szabadna kérnem szabadjon kérnem ( miért ez? miért nem a többi melléknév?) a létige egyes indoeurópai nyelvekben (kiosztvány) Szófajváltás a. while: óa. főnév, ma alárendelő kötőszó óa hwile idő(szak) (vö. n. Weile uaz ) for a while, quite a while ago óa: [tagm1] þa hwile þa [tagm2], szó szerint...azt az időt, amit... þa hwile þa > hwile > while vö. ófn. dia wila (so) > weil mert
egyéb tipikus esetek: Szófajváltás ige ( megy, kezd, akar...) > segédige (jövő) ige ( jön, tart, birtokol...) > segédige (múlt) (ragozott) főnév > névutó fr. il va lui donner un cadeau megy ajándékot adni neki > ajándékot fog adni neki (de a szerkezet nem feltétlenül ugyanakkor jön létre!) Fonológiai jelenség morfologizálódása az óangolban minden réshang zöngés mgh-k (és szonoránsok) között és zöngétlen szóvégen: ceose [z] választok ~ ceas [s] választottam wulf [f] ~ wulfas [v] farkas/-ok gelyfan [v] hinni, geleafa [v] hit ~ geleafful [f] hívő Fonológiai jelenség morfologizálódása Umlaut: V[hátsó] > V[első] / _ {i,j} (ény-germ) *full- *fulljan > *fylljan > óa. fyllan > fill ősgm. *mus > *mus> óa. mus > mouse ősgm. *mus-iz > *mysiz > óa. mys > mice itt már csak a mgh-k különbsége kódolja a sing ~ plur kontrasztot! = morfologizálódás Fonológiai jelenség morfologizálódása gelyfan [v] hinni, geleafa [v] hit ~ geleafful [f] hívő A főnevek toldalékai korábban elvesztek (a középangol időkben), mint az igékéi az igéknél megmaradt a zöngés réshang: believe ~ belief (+ francia relieve ~ relief) a zöngésségi különbség kódolja a szófajt!
Fonológiai jelenség morfologizálódása Itt a két variáns két különböző fonológiai környezetben jelenik meg: Az umlautnál első V [i/j] előtt, hátsó V másutt; Az óangol réshangoknál zöngés V-k (és szonoránsok) között és zöngétlen szóvégen A következő példa más: morfologizálódás azonos környezetben Fonológiai jelenség morfologizálódása ómagyar szóvégi á,é > a,e (~ 14. sz.) (kutya ~ kutyát, pete ~ petét) de van, ahol marad szabad variáció: hova ~ hová az igeragozásban pedig morfologizálódik: látna ~ látná