Az Építipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából A kivitelez építiparban foglalkoztatott munkavállalók életminségének vizsgálata Készítette: Székely András Brokerwatch Bt. 2007.12.31.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...1 Bevezetés...2 A tanulmány háttere...2 A tanulmány célja...2 A hazai demográfiai helyzet...4 Az id eltti halálozás alakulása...4 Az id eltti halálozás háttértényezi...8 A végzettség, mint kockázatcsökkent tényez...12 Halálozási adatok alakulása végzettség és munkakörök szerint az elz évtizedekben...12 A végzettség véd szerepe a Hungarostudy felmérések alapján...19 Pszichológiai, szociológiai mutatók...19 Depresszió (Beck Depression Inventory, BDI)...19 Egyéb pszichológiai mutatók...24 Párkapcsolati stressz...25 Társadalmi tke, társas kapcsolatok...27 Egészségi állapotot leíró mutatók...30 Önkárosító magatartásformák...31 Munkával kapcsolatos szükségletek...33 Számítógép, internet...35 Halálozási adatok az utánkövetéses vizsgálatban...39 A munkahelyi stressz...43 A munkahelyi stressz leírása...43 A munkahelyi stressz modellek...44 Személy-környezet illeszkedés modellje...44 Követelmény-kontroll modell...44 Erfeszítés-jutalom egyenltlenség modellje...46 Igazságtalanság a munkahelyen...47 Munkahelyi stressz a HEP 2006 felmérésben...48 Munkahelyi stressz és egészség kapcsolata...49 A munkahelyi stressz elleni küzdelem...51 Összefoglalás...54 Ábrák jegyzéke...56 Táblázatok jegyzéke...57 1
Bevezetés A tanulmány háttere A tanulmány hátteréül a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében és eldjében Dr. Kopp Mária vezetésével folyó kutatások szolgáltak. Ezen kutatások keretében 1988-ban 20 ezer, 1995-ben és 2002-ben 12.600, 2006-ban 5000 személy megkérdezésével országos, reprezentatív felméréseket hajtottak végre. A vizsgálatok adatai alapján képet nyerhetünk a magyar népesség pszichológiai, pszichoszociális jellemzirl, azok eltéréseirl, az összefüggésekrl a lelki és testi betegségek széles skálája közt, figyelembe véve egyéb szociológiai jellemzket is. A vizsgálatok során több száz kérdést tettünk fel különböz témakörökben, érintve a megkérdezettek testi állapotát (elmúlt idszakok betegségei, fájdalmak, panaszok stb.), pszichológiai jellemzit (elégedettség, életcélok, depresszió stb.), szociális körülményeit (életkor, nem, jövedelem, lakóhely, végzettség, családi állapot stb.) és egyéb szempontokat (társas kapcsolatok, vallásosság stb.). Ezen világviszonylatban is egyedülálló, nem, kor végzettség és terület szerint reprezentatív felmérések segítségével a Magatartástudományi Intézet munkatársai számtalan kutatás során rávilágítottak a lelki, szociális és testi jellemzk közti szoros összefüggésekre. A tanulmány célja A tanulmány célja az építiparban dolgozók lelkiállapotának, halálozási adatainak, életkilátásainak elemzése. Ehhez a Hungarostudy 2002 és 2006 adatai állnak rendelkezésre. Figyelembe véve, hogy az építiparban dolgozók igen nagy része képzetlen, betanított vagy segédmunkás illetve szakmunkás (1. ábra), akiknek a végzettségi szintje alacsony, ezen felosztás, azaz a végzettség mentén érdemes megvizsgálnunk a magyar népesség különböz csoportjainak egészségi állapotát. Emellett érdemes megnéznünk a munka típusa és az adott ágazatok jellemzit is. A munka típusa szerinti vizsgálat során az ipari és a mezgazdasági alkalmazottak különválasztása indokolt, mert bár a képzetlen munkaer alkalmazási területe elssorban a pillanatnyi szükségleteken múlik, így valószínsítheten jelents az átjárás a két iparág közt, mégis gyakran igen jelents különbség van a két csoport jellemzi közt. 2
1. ábra. Munka típusa szerinti megoszlás a különböz ágazatokban, Hungarostudy 2002. Segéd- és betanított munkás Szakmunkás Egyéb 70,0% 60,5% 58,9% 60,0% 50,0% 40,0% 37,4% 40,1% 30,0% 20,0% 22,5% 24,7% 21,7% 17,9% 16,4% 10,0% 0,0% ipari alkalmazott mezgazdasági alkalmazott egyéb (vagy nem) alkalmazott Célunk, hogy feltárjuk azokat a háttértényezket, okokat, amelyek elssorban felelsek az alacsony végzettség rétegek magas id eltti halálozásáért, és amelyeknek ismerete lehetséget ad arra, hogy azokat megváltoztatva, befolyásolva az építiparban dolgozók életkilátásait javíthassuk. A konkrét okok feltárásához azonban elször a teljes társadalmat érint problémák meghatározása szükséges, hogy onnan differenciálva eljuthassunk a minket ebben a vizsgálatban érdekl jelenségekhez. 3
A hazai demográfiai helyzet Az id eltti halálozás alakulása Magyarországon a népességszám évtizedek óta kedveztlenül alakul, ami egyrészt az alacsony születésszámból, másrészt a magas id eltti halálozásból vezethet le. Hazánkban a lakosság születéskor várható élettartama jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga, de még a volt szocialista országok közül is csak Oroszország, Ukrajna és a balti államok maradnak mögöttünk. Egy OECD vizsgálat kimutatta, hogy míg 1960-2000 közt az OECD országokban átlagosan 9 évvel ntt a születéskor várható élettartam, hazánkban ez a növekedés csupán 3,4 év volt, nálunk jobban csak Szlovákiában maradtak el az átlagtól (2,7 év). A férfiak tekintetében még rosszabb ez a mutató, a vizsgált idszak végére mindössze 1,3-mal több évre számíthat egy újszülött kisfiú, míg a nk esetében ez a javulás 5,6 év. Ezen kedveztlen változások következtében, míg 1960-ban a férfiak születéskor várható élettartama hazánkban magasabb volt, mint például Ausztriában, Finnországban és Japánban, addigra ez a három ország 2000-re lehagyta Magyarországot (8 és 7 illetve 10,5 évvel). Mára hazánkban 5 férfiból csak 3 éri meg a 65. születésnapját, míg Ausztriában 4. Hasonlóan a nk körében, az 1960-ban még mögöttünk tudott Ausztria, Spanyolország és Japán 2000-re elénk kerültek 6, 7 illetve 9 évvel. Ezen változások eredménye, hogy míg 1960-ban a középkorú férfiak közül 20 736 személy halt meg, 2005-ben 32 131, azaz 11 395 személlyel több. De mehetünk vissza kicsit többet is az idben. A középkorú férfiak életminsége hazánkban annyira rossz, hogy halálozási adataik rosszabbak, mint az elz század harmincas éveiben. Az elmúlt 80 év változásai, a higiénia fejldése, a járványok visszaszorítása, az orvostudomány újabb és újabb felfedezései, az egészségügyi ellátórendszer kiépítése, az alanyi jogon járó egészségügyi ellátás ellenére az 50-59 éves korosztályban a férfiak halálozási arányszámai rosszabbak, mint az 1930-as évben. (2. ábra) 4
2. ábra. 1000 megfelel korú férfira jutó halálozás Magyarországon (Demográfiai Évkönyv, 1997; Népmozgalom 2005) 40 35 30 25 20 15 60-64 55-59 50-54 10 5 0 1930 1938 1948 1960 1970 1980 1990 1994 1996 1997 2001 2003 2004 2005 Ha a nyolcvanas évek adataihoz hasonlítjuk a 2005-ös adatokat, azt találjuk, hogy az azóta eltelt idszakban a 45-49 éves férfiak halálozása 16%-kal, az 50-54 éves férfiak halálozása 9%-kal ntt. (3. ábra) 3. ábra. 1000 megfelel korú férfira és nre jutó halálozás változása Magyarországon 1980 és 2005 között (Népmozgalom 2005) 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50% -60% -70% -80% 0 1-14 15-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-89 90- Férfi N 5
A kilencvenes évektl a demográfiai adatok hazánkban némileg kedvezbbek, de ez a változás elssorban az idsebb, 65 éven felüli korosztály életkilátásaiban bekövetkezett javulásnak köszönhet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akik megérik a 65. életévüket, azoknak jó esélyük van a 80 éves kor elérésére is. (1. táblázat) 1. táblázat: Várható élettartam Magyarországon és az EU 25 tagállamában születéskor és 65 éves korban, nemek szerint Várható élettartam születéskor Férfiak Nk Magyarország 68,6 76,9 EU 25 tagállam 76,4 82,1 Várható élettartam 65 éves korban Férfiak Nk Magyarország 78,1 82,0 EU 25 tagállam 81,0 84,6 Ám eközben Magyarországon növekszik a daganatos halálozás, és alig csökken a keringési betegségek miatti mortalitás. Az EU tagországokhoz képest 4-6-szor magasabb a stroke morbiditás a középkorúak közt, a daganatos betegségek miatti halálozás 2,1-szer, nk közt 1,56-szor, küls okok miatt kétszer magasabb az európai átlagnál. Az öngyilkosság miatti halálozás, bár csökkent, de 65 év alatt a férfiak közt háromszor, nk közt kétszer magasabb, mint az európai átlag. Az alkoholos májcirózis miatti halálozás ma a magyar férfiak között leggyakoribb a statisztikát vezet országok közül, az elmúlt évtizedekben rendkívüli módon emelkedett, a férfiak között 65 év alatt 5.5-ször, a nk esetében 4.2-szer magasabb, mint az európai átlag. Mind az alkoholos eredet halálozás, mind az erszakos halálokok hátterében a mentális megbetegedések és zavarok szerepe alapvet. 6
4. ábra. Fbb halálokok alakulása (adott betegségcsoportban elhalálozott személyek száma): 1980, 1990, 2004. (Népmozgalom 2005) 1980 1990 2004 Agyérbetegség Keringési rendszer egyéb betegségei Légzrendszer betegségei Baleset Öngyilkosság Májbetegség Daganatok Ischaemiás szívbetegség A 4. ábra mutatja, hogy a májbetegségek, daganatos betegségek és az ischaemiás szívbetegségek elfordulási gyakorisága 1980 óta folyamatosan n, annak ellenére, hogy 2004- es halálozás összesen alacsonyabb volt, mint az 1980-as év adata. Amint az eddigi adatokból látható, a halálozási adatok kedveztlen alakulásában a legfontosabb szerepet a középkorú népesség tagjai, elssorban a középkorú férfiak játsszák. A magyar középkorú népesség halálozási arányaihoz hasonló kedveztlen tendencia tapasztalható a közép-kelet-európai régió többi átalakuló országában is. Ezekben az országokban ugyanis még nem ment végbe a korábbi EU tagállamokban már lejátszódott epidemiológiai korszakváltás, ennek következtében a krónikus nem fertz megbetegedések kialakulása és a halálozás is jelentsen korábbi életszakaszokban következik be. Ezt a jelenséget nevezik közép-kelet-európai egészség paradoxonnak, amely olyan természetes kísérleti szituációt jelent, amelyben egyedülálló módon lehet vizsgálni, hogy a gyors társadalmi átalakulás milyen mechanizmusok révén vezethet egészségromláshoz, melyek a protektív tényezk, hogyan függnek össze a társadalmi, pszichológiai, életmódbeli és biológiai tényezk. A fenti drámai mutatók alapján nyilvánvaló, hogy ha a középkorú magyar népesség rendkívül magas halálozási arányait javítani kívánjuk, a különböz megbetegedések korai fellépésének bio-pszicho-szociális meghatározóit kell feltárnunk. 7
Az id eltti halálozás háttértényezi A modern ember életminségét vizsgálva azzal a paradox helyzettel szembesülnek a magatartáskutatók, hogy míg az életfeltételek folyamatosan javulnak, közben az emberek nem érzik jobban magukat. Mivel a fejlett társadalmak eldeirl nincs kutatási adat, ezért csak a ma él ún. fejletlen, primitív népek körében van lehetség ilyen összehasonlítások elvégzésére. Afrikai, nomád körülmények közt él népeket vizsgálva megállapították, hogy köztük a mentális, pszichés eredet problémák aránya jóval alacsonyabb, mint a fejlett társadalmakban, szinte nincs depresszió és más, a nyugati világban elterjedt pszichés betegség. Ennek magyarázata az ember fejldésére, evolúciójára vezethet vissza. A mai ember se több tízezer éven keresztül nomád körülmények közt, a természetben, kis közösségekben élt, legfeljebb 100-120 emberbl álló csoportokban, és csak nagyon ritkán, akár néhány évtizedenként találkoztak másokkal. A gének pedig ehhez az életformához alkalmazkodtak, a halászó- vadászó életmódhoz, a földmveléshez, az olyan intenzív, de rövidtávú stresszhez, mint a vadászás vagy az üldözés-üldözöttség helyzete, valamint a kislétszámú, de teljesen magára utalt csoporthoz. Ezekben a csoportokban ugyanúgy természetes volt a család, a szoros anya-gyermek kapcsolat, mint a nagyobb közösség iránti kötelezettségek és elvárások összessége, ahol mindenkinek megvolt a maga helye, feladata, teljes függségben a többiektl. Más szavakkal elmondhatjuk, az egyén saját magát csak a többiekkel, a kicsi, együtt él közösséggel együttmködve tudta megvalósítani. Aki egyedül maradt, elpusztult. Ezek a viszonyok bár megváltoztak az utobbi pár évezredben, igazán lényegi különbséget a vidéken élk azonban kevéssé tapasztaltak. Ugyanúgy kis közösségekben élték le életüket, ugyanúgy a természetnek kiszolgáltatva, azt kihasználva, gyakran általa büntetve, mint az elz évezredekben. Ettl ugyan a városi ember életformája már régen eltért, ám a népesség dönt többségét nem k alkották. Ebben komoly változás a technika nagyarányú fejldésével, a mezgazdasági termelés arányának csökkenésével, a népesség városokba áramlásával, végül az elektronikus tömegkommunikáció megjelenésével állt be az elmúlt évszázadokban, kiemelten az elmúlt évtizedekben. Uralkodóvá vált az egyén elsrendségét hirdet ideológia, amely szerint az egyes személyek önmegvalósításának útja egyedül magukban rejlik, függetlenül a társadalom többi részétl, felesleges a család, a közösség. A változások következtében megbomlott az egyensúly az ember bels világa és a külvilág közt. Azok az évezredes beidegzdések, öröklött tapasztalatok, magatartásformák, amelyek emberré tesznek minket, feleslegessé, haszontalanná, st sok esetben kifejezetten hátránnyá 8
váltak. Az egyensúly felbomlása, az ebbl következ kompetenciahiány, azaz egyfajta életképtelenség, a megnemfelelés azonban menthetetlenül elvezet a pszichés problémákhoz, a mentális eredet megbetegedésekhez, és így az id eltti halálozáshoz is. Ennek a mechanizmusnak a mködését nagyon jól mutatják Selye János kutatásai, aki a stressz tudományos vizsgálatának szentelte életét. Kísérleteit patkányokon végezte, ám az eredmények a tapasztalatok szerint alkalmazhatók az emberekre is. Az állatokat stressznek, azaz egy veszélyes, megoldandó helyzetnek kitéve megfigyelte, hogy míg a vészhelyzet rövid távon kifejezetten növeli a teljesítményt, hosszú távon az állat pusztulásához vezet. A stresszre adott reakciót, amelyet általános adaptációs szindrómának nevezett el, három szakaszra osztotta: - az alarm, vagy vészreakció - az ellenállás fázisa - kimerülés állapota. A stressz-reakció harmadik, krónikus fázisában halálos következmények jelentkeztek Selye János laboratóriumában: az állatok elpusztultak az immunológiai, szív- és érrendszeri, illetve egyéb pszichológiai összeomlás következtében. Az embernél ugyanez a stressz hatásmechanizmusa. Rövidtávon nem káros, hanem kifejezetten szükséges, ösztönz hatása van, ám hosszabb távon, fleg, ha nincs remény a stresszhelyzet megszüntetésére, kezelésére, a megoldhatatlan kihívásnak kitett szervezet feladja a küzdelmet. A krónikus stressz lelki hatásainak egyik legjellemzbb mérszáma a depresszió, melynek mérésére a Beck Depression Inventory (BDI) indexet használjuk. A Hungarostudy 2002 felmérés adatait összevetve a KSH által kiadott halálozási adatokkal szemléletesen kitnik a depresszió és az id eltti halálozás közti összefüggés. Amint az 5. és 6. ábrákon látható, a középkorú férfiak halálozásának megyei szint eloszlása és az ország különböz területein mérhet depresszió igen nagy átfedést mutat. Figyelembe véve a depresszió és a krónikus stressz közti összefüggést, egyértelmen kitnik az id eltti halálozás és a krónikus stressz közti kapcsolat megléte. 9
5. ábra. Beck depresszió területi eloszlása megyék szerint Magyarországon 2002-ben a Hungarostudy 2002 felmérés alapján. A sötétebb területek a magasabb depresszió értékeket jelölik. 6. ábra. Középkorú férfiak (45-64 év) halálozása megyék szerint Magyarországon. Standard halálozási arányok, 2001-2003 átlag. A sötétebb területek a magasabb halálozási arányokat jelentik. 10
Nagyon fontos a krónikus stresszel kapcsolatban említett megoldhatatlan kitétel, mert ez arra utal, hogy a krónikus stressz hatása nem csupán st elssorban nem a küls körülményeken, hanem az egyén hozzáállásán múlik. Az ugyanis, hogy egy helyzet számunkra kilátástalan, sok esetben nem objektív, tényszer megállapítás, hanem a saját hozzáállásunkból, tapasztalatainkból illetve azok hiányából fakad. Ez a hozzáállás pedig csak részben öröklött, ellenben igen nagy részben tanult, több értelemben is. Egyrészt tanulható a konkrét, az életben gyakran felmerül stresszhelyzetek megfelel bels kezelése, azaz a ránk kifejtett negatív hatások csökkentése, valamint tanult olyan szempontból is, hogy a magasabb végzettség emberek számára jóval kevesebb stresszhelyzet jelent megoldhatatlan problémát. Bár egy közlekedési dugóban ugyanolyan reménytelenül várakozik a diplomás és a nyolc általánossal rendelkez sofr, ellenben a munkanélküliség ellen jóval nagyobb eséllyel tehet az, akinek a tanulmányai, tapasztalatai következtében szélesebbek a lehetségei. Szintén a tanulmányoknak, a magasabb végzettségnek következtében könnyebben és pontosabban mérhetik fel lehetségeiket, tznek ki hosszabb távú célokat, így az aktuális stresszhelyzet átmeneti és leküzdhet voltát nagyobb eséllyel ismerik fel. Ez a jelenség hasonlatos a tárgyállandóság hiányához a csecsem- és kisgyermekkorban, mert ahogy a kisgyerek számára csupán az létezik, amit lát, amit éppen tapasztal, és így az t percekre otthagyó szül számára örökre elveszett, ugyanúgy a tanulatlan, a világot rosszul átlátó, az azt nem ért személy számára egy adott stresszhelyzet örökösnek, megszüntethetetlennek, megoldhatatlannak tnhet. Ám ahogy a kisgyermeket ér, a szeretett személy hiányából, elvesztésébl fakadó stressz is csökkenthet különböz helyettesít tárgyakkal játékok és babák -, ugyanúgy vannak olyan eszközök, lehetségek, amelyek a felntt ember számára reményt jelentenek a nehéz helyzetekben, és így az számukra nem jár végzetes következményekkel. 11
A végzettség, mint kockázatcsökkent tényez Halálozási adatok alakulása végzettség és munkakörök szerint az elz évtizedekben Amint azt a nemzetközi és hazai vizsgálatok is alátámasztják, a magasabb végzettségek körében alacsonyabb az id eltti halálozás, vagyis az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezk életkilátása, várható élettartama, fleg a férfiak esetében, sokkal rosszabb. A végzettség szerinti különbség az egész népességet tekintve a XXI. század elején némileg csökkent, de még mindig jelents, st elmondhatjuk, hogy a férfiak körében, ha kevéssé is, de növekedett, a csökkenés a nk körében bekövetkezett javulásnak tudható be. A mai adatokkal szemben azonban 20-30 évvel ezeltt a végzettség szerinti különbség elenyész volt, a mai eltérés az azóta bekövetkezett életmód-átalakulásnak, az életkörülmények, a környezet változásának tudható be. Ennek következtében hazánkban a férfiak továbbélési esélyei jelentsen rosszabbak, mint más országokban. 7. ábra. Halálozási arányok iskolai végzettség szerint (érettséginél kevesebb/magasabb végzettség) a 75 évesnél fiatalabb népesség körében 1,8 1,78 Férfi N 1,7 1,66 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,28 1,09 1,5 1,42 1,41 1,31 1,31 1,3 1,29 1,18 1,25 1,23 1 Magyarosrszág Csehország Észtország USA Finnország Olaszország Norvégia Amint látható, hazánkban a férfiak és a nk esetében a halálozási arányok a végzettség függvényében jelentsen eltérnek, a férfiak között az érettséginél alacsonyabb végzettségek 12
közül 78 %-kal többen halnak meg 75 éves koruk eltt, mint a magasabb végzettségek közül, míg a nknél ez a különbség 28 %. Az alacsony végzettség férfiak id eltti halálozása 40%- kal haladja meg a nkét, ennél Csehország mutat rosszabb, 50%-os értéket. Észtországban mindössze 15% a különbség, a nyugat-európai országokban pedig 10% alatt marad. Az életkilátások változásai elssorban a tanulatlanabb rétegeket sújtották. Ennek számszer mutatója, a standard halálozási arányszám az alacsonyabb végzettségek tekintetében 1971 és 1990 közt igen nagymértékben romlott, elssorban a férfiak körében. A 8 osztályt sem végzett férfiak mutatója 40%-kal esett vissza, mialatt a felsfokú végzettségeké 20%-kal javult. 1990 és 2001 közt a legalacsonyabb végzettség férfiak körében is kimutatható némi javulás (17%), ez azonban csak akkor tnik számottevnek, ha nem vesszük figyelembe a legmagasabb végzettségek mutatójának további 50%-os javulását. A nknél is hasonló a tendencia, habár a különbség kisebb mértékben ntt. (2. táblázat) 2. táblázat: 20 évesek és idsebbek standardizált halálozási arányszámai nem és iskolai végzettség szerint, 1971-2005 (1000 lakosra jutó standard arányszám) Férfiak Év 8 osztálynál kevesebbet végzettek Középfokú végzettséggel rendelkezk Felsfokú végzettséggel rendelkezk 1971 21 17 17 1979/80 22 18 18 1989/90 29 21 14 2000/01 25 13 8 2004/05 24 12 7 Év 8 osztálynál kevesebbet végzettek Nk Középfokú végzettséggel rendelkezk Felsfokú végzettséggel rendelkezk 1971 14 13 12 1979/80 15 11 11 1989/90 15 13 9 2000/01 13 7 8 2004/05 12 7 8 Szintén nagy eltéréseket találunk a születéskor várható élettartam tekintetében, elssorban a férfiak közt. A 2005. évi átlagok alapján az a fiúgyermek, aki élete során felsfokú végzettséget szerez, 16 évvel hosszabb életre számíthat, mint aki nem végzi el a 8 általánost sem. A középfokú végzettségekhez képest már kisebb a különbség, mindössze 3 év. A nk 13
esetében a különbség jelentsen alacsonyabb, a felsfokú végzettséget szerzk várható élettartama mindössze 3 évvel hosszabb azokkal szemben, akik az alapfokú iskolát sem végzik el. (3. táblázat) 3. táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam nem és iskolai végzettség szerint, 2005 Végzettség Férfiak Nk 8 osztálynál kevesebbet végzettek 55 76 Középfokú végzettséggel rendelkezk 68 78 Felsfokú végzettséggel rendelkezk 71 79 Más mutatókkal kifejezve, míg a felsfokú végzettséggel rendelkez férfiak több, mint 80 százaléka megéri a 65 éves kort, addig a 8 osztályt sem végzetteknek kevesebb, mint 40 százalékáról mondható el ugyanez. A 80 éves kort a 8 osztályt sem végzett férfiaknak mindössze egytizede éri meg, a felsfokú végzettségek 40 százalékával szemben. A nk esetében sokkal kisebb a különbség, bár szintén jelents, 65 éves korban az említett arányok 76 és 90 százalék, 80 éves korban 48 és 57 százalék. A középfokú végzettséggel rendelkezk kissé elmaradnak a felsfokú végzettséget szerzettektl mind a két nemben, ám ez a különbség a lakosság 8 osztályt sem végzett rétegéhez képest jóval kisebb. (4. táblázat) 4. táblázat: Továbbélési arányok nem és iskolai végzettség szerint, 2005 (száz élveszülöttbl a jelzett kort eléri) Életkor 8 osztálynál kevesebbet végzettek Középfokú végzettséggel rendelkezk Felsfokú végzettséggel rendelkezk Férfiak 65 38 72 82 80 10 41 43 Nk 65 76 88 90 80 48 52 57 Amennyiben a halálozást nemcsak iskolai végzettség, hanem a különböz halálokok szerint is differenciáljuk, további érdekes megállapításokat tehetünk. (5. táblázat) A férfiak esetében 2005-ben megállapítható, hogy minden halálok esetében jelents különbséget figyelhetünk meg a magasabb végzettségek javára, ami a légzszervi megbetegedések közt a legmagasabb, több mint ötszörös halálozást jelent. Ez elssorban az alacsony végzettségek 14
közt jóval nagyobb arányú dohányzásra vezethet vissza, de nem elhanyagolható az egyéb egészségre káros anyagok hatása sem, amivel egy íróasztal mellett jóval kisebb mértékben találkozhatunk, mint például egy olyan épület bontásakor, melyhez az építés idején nagy mennyiség azbesztet használtak fel. Igen nagy még a különbség a keringési megbetegedések (infarktus, stroke, stb.) terén is. Figyelemre méltó, hogy a középfokú végzettségek adatai több esetben a legalacsonyabb végzettségekhez állnak közelebb. A nk esetében nem találunk ekkora különbségeket, st két halálok, az emésztszervi és a daganatos megbetegedésekre visszavezethet halálesetek tekintetében a felsfokú végzettségek kilátásai rosszabbak, azaz csaknem kétszer annyian halnak meg valamilyen daganat következtében a tanultabbak közül, mint a képzetlenek esetében. Ez a különbség elssorban az ajak-, tüd- és emldaganatok körében mutatható ki, ahol az alacsony végzettségek halálozási hányadosa mindössze 40%-a a felsfokú végzettséggel rendelkezknek. Ennek oka valószínleg a nkre kényszerített olyan társadalmi szerep, mely ellentmond az évezredek alatt kialakult, genetikailag is meghatározott hagyományos modellnek, ahol a n szerepe elssorban a családban teljesedik ki, és nem a munkahelyen, a törtet, harcoló férfikollégákkal való napi összetzésben. Ehhez társul ezen újabb szerepkör anyagilag rosszabb megítélése is. 5. táblázat: 20 évesek és idsebbek halandósága nem, iskolai végzettség és haláloki fcsoportok szerint 2005-ben (standard halálozási hányados) Halálok 8 osztálynál kevesebbet végzettek Középfokú végzettséggel rendelkezk Férfiak Felsfokú végzettséggel rendelkezk 8 osztálynál kevesebbet végzettek a felsfokúak százalékában Daganat 97 75 47 206% Keringési 165 60 38 436% Légzszervi 170 60 32 536% Emésztszervi 61 82 32 188% Egyéb 168 56 40 393% Küls ok 87 83 29 301% Összesen 133 67 39 343% Nk Daganat 83 133 146 57% Keringési 158 53 64 245% Légzszervi 140 69 82 172% Emésztszervi 78 123 136 58% Egyéb 133 75 80 168% Küls ok 106 112 109 98% Összesen 133 78 89 150% 15
A végzettségi különbségekhez hasonlóan érdemes megvizsgálni a foglalkozás szerinti különbségek és a halálozási mutatók összefüggéseit. Ez a felosztás annyira ugyan nem állandó, mint a végzettség ami egy bizonyos életkor után gyakorlatilag nem változik, a megszerzett végzettség megmarad -, egy adott személy élete során többször válthat csoportot, tehát a halálozás szempontjából csupán a halál pillanatában fennálló állapotot tudjuk figyelembe venni, mégis érdekesek és figyelemreméltóak az így kimutatott különbségek. Több évtizede közismert tény, hogy a fizikai dolgozók halandósága felülmúlja a szellemi foglalkozásúakét. (Ez kiemelten igaz a mezgazdaságban dolgozókra, ám az arányuk az utóbbi évtizedekben, st évszázadokban folyamatosan csökken.) A halandósági különbség azonban az elmúlt 80 év során megntt. Amint a 6. táblázatból látható, míg 1930-ban csupán másfélszeres volt a fizikai dolgozók halandósága a férfiak közt, ez az arány az ezredfordulóra 196%-ra ntt, annak ellenére, hogy 1960-ban csaknem egy szinten voltak. A nk körében sokkal kisebb a növekedés az elz század els feléhez képest, ám szintén számottev, ha figyelembe vesszük az 1960-as év adatát, amikor köztük is egyenl volt a halálozási arány, akárcsak a férfiaknál. Meg kell jegyezni, ez a kiegyenlített adat a múlt század 60-as éveiben nagy valószínséggel az elz rendszer ideológiájának köszönhet, ami onnan sejthet, hogy nem a fizikai dolgozók halálozási arányai javultak, hanem a szellemi foglalkozásúak arányai romlottak le ugyanarra a szintre. 6. táblázat: Standardizált halandósági hányadosok nemenként, társadalmi-foglalkozási csoportok szerint, 1930-2003 Férfiak Nk Év Fizikai Szellemi Százalék Fizikai Szellemi Százalék 1930-31 101 71 142% 101 68 149% 1959-60 102 99 103% 102 97 105% 2000-03 116 59 196% 108 68 159% Érdemes megnézni a fizikai dolgozók halálozásai hányadosait aszerint, hogy milyen területen dolgoznak. A 2000-2003-as adatok felbontását foglalkozási fcsoportok szerint a 7. táblázat tartalmazza. Látható, hogy kiugróan magas az átlagtól való eltérés a nknél a mezgazdasági dolgozók esetében, elssorban a középkorú korosztály adatait tekintve, illetve a szakképzetlen fiatalok körében. A férfiak közt, bár a mezgazdaságban dolgozók az esetükben is magasan eltérnek az átlagtól, fleg az idsek körében, ám a legkedveztlenebb 16
mutatókkal, az átlag csaknem kétszeresével az építiparban dolgozók rendelkeznek, mind a fiatalok, mind a középkorúak körében. 7. táblázat: Standardizált halandósági hányados nem, foglalkozási fcsoportok és nagyobb korcsoportok szerint, 2000-2003 átlaga Foglalkozási Férfiak fcsoport 0-44 45-64 65- Összes éves éves éves Szolgáltatási 93 84 88 101 Mezgazdasági 164 127 152 179 Ipari 92 82 85 93 Építipari 167 191 192 145 Ipari + Építipari 111 116 118 105 Gépkezeli 98 83 102 99 Szakképzetlen 142 214 197 118 Fizikai együtt 116 115 130 111 Szellemi 59 71 51 67 Összesen 100 100 100 100 Foglalkozási Nk fcsoport 0-44 45-64 65- Összes éves éves éves Szolgáltatási 113 96 106 113 Mezgazdasági 181 147 185 179 Ipari + Építipari 107 117 122 100 Gépkezeli 96 84 104 93 Szakképzetlen 100 182 123 88 Fizikai együtt 117 116 121 114 Szellemi 59 65 70 55 Összesen 100 100 100 100 Az eddigieknek megfelelen a továbbélési arányok is jóval kedveztlenebbek a fizikai dolgozók körében. A 65 éves kort ötbl három fizikai dolgozó éli meg, míg a szellemi dolgozók esetében négy, a nyolcvan éves kort 2 illetve 3 személy. A nk esetében kedvezbb az arány, 65 éves korban még alig van eltérés, de 80 éves korra megn a különbség. (8. táblázat) 17
8. táblázat: Továbbélési arányok nem és foglalkozási csoportok szerint, 2005 (száz élveszülöttbl a jelzett kort eléri) Életkor Fizikai Szellemi Összesen Férfiak 65 58 81 64 80 18 55 26 Nk 65 82 89 84 80 44 70 51 A bemutatott statisztikák alapján egyértelmen látható, hogy hazánkban az ezredfordulón a halandóságban igen nagy különbségek vannak. Ezek a különbségek nagy részben kapcsolatba hozhatók a végzettséggel, amely szinte minden esetben védelmet jelent a korai halálozással szemben. 18
A végzettség véd szerepe a Hungarostudy felmérések alapján Hasonlóan a KSH adatbázisából kinyerhet adatokhoz, a Hungarostudy felmérések is alátámasztják a végzettség egészségvéd szerepét. A magasabb végzettség emberek általában jobb pszichológiai mutatókról számolnak be, kevesebben élnek a különböz önkárosító magatartásformák adta lehetségekkel, alacsonyabb köztük az öngyilkossági gondolatok aránya. A 2002-es és 2006-os felmérések lehetséget adnak arra, hogy összehasonlítsuk a különböz végzettség csoportok legfontosabb jellemzit. A 9. táblázat bemutatja, a különböz végzettség emberek milyen arányban fordultak el a három felmérésben. 9. táblázat: A különböz végzettség személyek elfordulása a Hungarostudy 2002 és 2006 felmérésekben. Végzettség 2002 (%) 2006 (%) Kevesebb, mint 8 osztály 7,6 6,1 8 osztály 22,9 20,8 Szakmunkásképz 25,2 28,3 Érettségi 30,3 30,6 Felsfok 14,0 14,2 Összesen (személy) 12 598 4 840 Pszichológiai, szociológiai mutatók Depresszió (Beck Depression Inventory, BDI) A XXI. század egyik, népegészségügyi szempontból legfontosabb pszichiátriai problémája a depresszió, melynek egyik formája (unipoláris depresszió) a leggyakoribb hangulatzavarnak tekinthet. Tünetei: az érdekldés, örömérzés elvesztése, fáradtság, kimerültség, koncentrációs zavar, döntésképtelenség, bntudat érzése, önvádlás, alvás- és étvágy zavar, öngyilkossági gondolatok. Amennyiben a felsorolt tünetekbl legalább öt tünet, legalább 2 hétig, vagy annál tovább fennáll, major depresszióról beszélünk, amely mindenképpen orvosi vagy klinikai szakpszichológusi kezelést igényl állapot. A major depresszió gyakorisága világszerte emelkedik, az Egészségügyi Világszervezet (a WHO) elrejelzése szerint 2020-ra a depresszió lesz a második leggyakoribb, korai munkaképesség-csökkenésért felels 19