Helyi Esélyegyenlőségi Program Szálka Község Önkormányzata 2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk... 13 Célok... 13 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 14 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 14 2. Stratégiai környezet bemutatása... 17 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 18 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 43 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 55 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 60 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 65 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 69 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 70 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 71 1. A HEP IT részletei... 71 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 71 A beavatkozások megvalósítói... 72 Jövőképünk... 72 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 73 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 82 3. Megvalósítás... 85 A megvalósítás előkészítése... 85 Monitoring és visszacsatolás... 86 Nyilvánosság... 87 Érvényesülés, módosítás... 88 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Szálka Község Önkormányzata az 57/2013. (VII.10) számú határozatával fogadta el a jelenleg hatályos Esélyegyenlőségi Programját. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szálka Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy - az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. - az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét. A helyzetelemzés adatai az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Szálka Szálka a szekszárdi dombvidék dél részén fekszik Szekszárdtól és Bonyhádtól egyformán 12 km-re. Keletre a Sárköz termékeny síksága, nyugatra a völgység, északra pedig a Hegyhát húzódik. Határa változatos, dombokkal, völgyekkel szabdalt, erdőkkel sűrűn borított területének legnagyobb részén gyenge minőségű barna erdőtalajok vannak. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
A szálkai tórendszer Szálka mellett a szekszárdi dombvidék leghosszabb északkelet-délnyugati irányú völgyének elzárásával szabálytalan alakú víztározó jött létre. Ez a mesterséges tó ma a falu legnagyobb vonzereje. Zsáktelepülés jellegéből következő korábbi elzártsága is megszűnt a Bonyhád - Bátaszéki úthoz történő csatlakoztatással, amely kijáratot jelent a 6.sz. főútra, és a szomszédos településekhez. Kelet felé a falu szerpentin műúttal csatlakozik a Sárközt keresztülszelő bátaszék -szekszárdi útvonalhoz. A legközelebbi vasútállomás a Szálkától 5 km-re lévő Mőcsény községben van. A falu két völgyben fekvő, hosszan elnyúló V alakot formáz. Az erdő és a tó kitűnő mikroklímát biztosítanak a falunak. Erdeiben sokféle vad található. Különösen szarvas állománya híres, területén lőtték 1891-ben azt a szarvasbikát, mely 14,5 kg-os agancsával hosszú ideig világrekord volt. Szálka története Szálka közel ezeréves történetének első szakaszában a honfoglalástól a németek XVIII. század végén történt betelepítéséig néhány házra kiterjedő apró falucska volt. A birtoklevelek, adóívek szerint lakosai magyarok, majd a török megszállást követően szerbek (rácok) volt. A falu jelentősebb fejődésének csak a német betelepítést követően indult. A XIX. sz. elejére lélekszáma meghaladja a másfél ezret, ez a legnagyobb eltartott népességszám a település életében. A honfoglalás után a Gut-Keled nemzettség szállás birtokainak egyike. Szálka község legrégibb névalakja Zaka, azaz Szaka vagy Száka. Az 1015. évi pécsváradi oklevél birtokjegyzékében már nyoma van. Az 1300-as évek eleji tizedjegyzék szerint már akkor plébánia volt, templommal rendelkezett. Szigetvár eleste, 1566 előtt az ottani egyik tisztnek, Hennyey Lászlónak a fizetéséhez tartozott a szakai adó. Az 1565-ös török adójegyzék (defter) szerint Szálka két részből állt: Wég-Szaka 10 házzal és Felső-Szaka 5 házzal. Az 1690-es összeírásban már két Szálka volt: Kis Szálka 12 4
házzal és Nagy Szálka 15 házzal. Mindkettő a török kiűzése idején pusztult el. A török alatt a XVI. sz. óta nevezték az írások Szálkának, de még vegyesen az eredeti Szaka-val. Csak az 1910. évi országos helynévrendezéskor lett hivatalosan is Szálka. A török dúlások idején magyar lakossága elpusztult vagy elmenekült. Helyükre a törökökkel felnyomuló rácok települtek. A rácok vándorló pásztorkodó életmódot éltek, amihez a szálkai adottságok (nagy erdő) kitűnő lehetőséget biztosítottak. 1715-ben kilenc ház volt Szálkán. Az 1720. évi összeírások alkalmával csak három rác és tíz magyar családot számoltak össze. Ebben az időben a Batthyány család birtoka volt, de nem sokat törődtek vele, mivel a magyar lakossága kezdte elhagyni. Ezért az elhagyott, üresen álló birtok hatalmas erdőségeivel a pásztorkodó rácoknak valóságos menedékhelyévé vált egészen 1776-ig az első német telepesek Szálkán való megjelenéséig.1720 után Tolna megye német telepesekkel való benépesítése idején az engedetlen rácokat három faluba összeköltöztették (Grábóc, Alsónána, Szálka). Később Grábócon új, nagy görögkeleti templomot és kolostort alapítottak. Az 1728-as összeírások szerint Szálkán kilenc magyar család volt, valamennyien szabad költözésű jobbágyok. Az első német telepesek 1776-ban jöttek Szálkára (nyolc család). Az 1780- as években történt az első nagyobb arányú német betelepülés, mert az 1783-as adatokkal, kb. 368 görögkeleti szerb és 341 római katolikus német lehetett Szálkán. A német telepesek - Dr. Schmidt szegedi egyetemi tanár szerint (a nyelvjárás analógiája alapján) - zömmel a würzburgi érsekség területéről települtek Szálkára. Vannak azonban sziléziai eredetűek is, amit nevük - gúnynevük (schlesinger) - bizonyít. A föld nagy részét és a különböző előnyöket a korábban érkezettek élvezték a második hullámban (1796 körül) vagy az újonnan jöttekkel szemben. Ezek már csak kis földet (a silányabbikból), illetve házhelyet kaphattak, ezeket nevezték kis házasoknak. Az 1818. évi egyházmegyei kimutatás szerint az összlakosság Szálkán 1565 fő volt, amelyből 833 a német, 672 a rác. Az ezt követő három éven belül a szerbek (rácok) részéről részleges továbbtelepülésnek kellett történnie, mert az 1821-es adat alapján a község lakosainak száma 1203 főre apadt, amikor a németek száma 900, a szerbeké már csak 303 volt. Az 1829. évi jegyzői jelentés alapján az összlakosság 1192 fő, ebből 880 római katolikus(német), 312 óhitű rác. Földesuruk, herceg Batthyány Fülöp robotja alatt vannak. A birtokviszonyok a következőképpen néztek ki: 35 jobbágytelek, 63 földet bíró, 32 zsellér, 116 kisházas és mesteremberek. Foglalkozásuk: szántás, vetés, szőlőművelés, napszám. Már akkor is megemlékeztek a nagyarányú talajerózióról, a rétek elöntéséről a záporok idején. 1914-ben még 34 ház volt szerb tulajdonban, de 1930-ban a Jugoszlávia javára történt optálás folytán vagyonukat eladták és kivándoroltak. Egyetlen szerb család maradt a faluban, így 1945-ig Szálka tiszta német község volt. 1937-ben a Tolna Megyei Adattár szerint Szálkának 1375 lakosa, körjegyzője, segédjegyzője van, a katolikus iskolában két tanító tanít. A falu földbirtokosa Montenuovo Nándor 1330 holddal, a volt úrbéresek 240 holddal rendelkeznek. Az adattár felsorol még két asztalost, két cipészt, egy kovácsot, egy mészárost, két szabót, három vegyeskereskedőt és két vendéglőst. A faluban 260 házszám volt annak idején, de abból 20 csak házhelyet jelölt, 240 házban laktak. Nagygazdák nem voltak 5
a községben, a leggazdagabbak 15-20 holddal rendelkeztek, nagyon sok szegény napszámba járt. A szálkaiak földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, szőlőt műveltek a decsi határban, amely tele volt tanyával. Ritka volt az olyan 10 holdnál nagyobb vagyonnal rendelkező gazda, akinek nem volt szőlője. A II. világháború Szálkát sem kímélte. 61 katona halottja volt a falunak, 55 főt elhurcoltak málenkij robotra, közülük 14-en haltak meg. A faluban a németek is folytattak kényszersorozást. Az első telepesek 45 őszén jöttek Szálkára a Heves megyei Erdőkövesdről, mintegy 20 család. Olyanok házába költöztek, akik a Volksbundnak voltak tagjai.1946. május 22-én nagy változások történtek, a 243 családból talán 43 család maradt, a többieket kitelepítették Németországba. A kitelepített német lakosság helyére főleg Heves megyei magyar telepeseket hoztak. Jöttek még Szekszárdról, valamint Budapestről. A földosztási adatok alapján összesen 104 juttatás történt. A különböző ígéretekkel idecsalogatott emberek azonban látva a nehézségeket - pl.: a terménybeszolgáltatási kötelezettségeket - a helyi adottságokat sem tudták kihasználni. Nagyrészt ipari munkások voltak, a különböző ipari üzemek termelésének megindítása után visszaköltöztek eredeti lakóhelyükre. Így a község lélekszáma 1949-re 686 főre apadt. A falu lakossága a hatvanas évekre konszolidálódik. Az üres házak egy részét a kitelepítés elöl más falvakból elmenekülő német családok, kakasdiak, aparhantiak vásárolják meg. A falu szövetkezete ugyan egyesült az őcsényi termelőszövetkezettel, a település mégis el tudta kerülni a körzetesítést, mindvégig önálló maradt az elmúlt évtizedekben. A falu a völgységi járásból átkerült a szekszárdiba a 60-as évek második felében, amikor másutt a centralizáló és körzetesítés volt napirenden. A község 1950-ben kapott villanyt, az 1960-as évek végén mindenhol betonjárda épült. Az 1970-es évek elejéig a falu központjáig közlekedett csak az autóbusz, de a Petőfi utca kiépítésével ezt a problémát is megoldották. A tározó tó megépítése után indult el az infrastruktúra fejlődése (1978.), és ezt követően az elvándorlás is megállt. Egyre többen vásároltak (foghíjas) építési telkeket, több fiatal maradt a településen és többen jöttek más teleülésekről is. A Táncsics utca és a Kossuth utca egy szakasza 1978-86. között kapott szilárd burkolatot. A tározó tó északi partján 1979-ben kiépítették az utat Mőcsény községig, így megszűnt a zsáktelepülés, már Bonyhád és Bátaszék is közvetlenül megközelíthetővé vált. A községet 1980-ban bekacsolták a nemzetközi távbeszélő-hálózatba, ma kb. 200 lakásban van telefon. A vezetékes ivóvízzel való ellátás 1985-ben történt, 1994-ben pedig szennyvíz-csatorna és tisztító épült. Ezzel egy időben a község rendezési tervét is felül vizsgálták és új rendezési terv készítésével kidolgozták a fejlesztés irányát. A Napfény utcában 1991-92-től új építési telkek kerültek kialakításra. A rendszerváltást követően a tó környéki területek nagy része magánkézbe került, melyek belterületbe csatolása megtörtént, telkek kialakítása folyamatban van. 2002. évben megépült a strand, melyhez BÜFÉ is tartozik, valamint a terület egy részén kempingezésre is lehetőség van. Ugyanebben az évben a Napfény utca burkolata felújításra került, ezt követően egyre több új ház épült az utcában. A községben 2004. évben a földgázhálózat kiépítése is megtörtént, s ezzel Szálka Összkomfortos településsé vált. 6
A falu vezetőinek kitartását dicséri, hogy amikor az országban zajlott a körzetesítés, az iskolában német nyelvoktatás kezdődött, mely később az óvodában is megvalósult, és 1973 és 1975 között pedig új helyen iskola és óvoda kialakítása történt. Gazdasági okok és az oktatási rendszer átalakítása következtében sajnos 2001. szeptemberétől az iskola megszűnt. Az épület felújításával 2006-ban helyet kapott a Községháza és egy helytörténeti kiállítás. A régi tejcsarnok - volt könyvtár épület felújításával egy kiállító ház került kialakításra, ahol helyet kapott egy népi kismesterségeket bemutató gyűjtemény, a környéken élő madarak és kisállatok bemutatása és egy lepke és bogárgyűjtemény, valamint a borkultúrát bemutató kiállítás. Ekkor került felállításra a központban Farkas Pál szobrászművész alkotása az 1891-ben elejtett gímszarvas bika emlékműve, melynek trófeája 60 évig világrekord volt. A település fejlesztése, szépítése: fásítás, sövények ültetése, virágosítás folyamatos. 2008 és 2012 között a település belterületi vízrendezése valósult meg, mellyel a belterületi árkok, vízelvezetők beton burkolatot kaptak, a község központjában mintegy 280 m-en pedig az árok lefedésével parkolók kerültek kialakításra. A település régi vágya, hogy a helyi kultúrházat is felújítsák, mely az IKSZT pályázat keretében 2013-ban megvalósult, programjaival várja az érdeklődőket. Mindeközben az egyházzal való együttműködés is fontos volt, így került megrendezésre a templom 200. évfordulójának ünnepsége, a II. világháborús emlékmű avatása, a millenniumi zászló átadás ezzel együtt a település zászlajának megszentelése, a kitelepítettek találkozóinak szervezése. Szálka adottságai - erdők, dombok, tó, tiszta levegő - lehetőséget adnak az idegenforgalom, a falusi turizmus fejlődésére. A községben családi házaknál több magánszemély is foglalkozik vendégfogadással. Étkezési és szórakozási lehetőséget kínál a "Horog Étterem-Söröző", étkezési, szórakozási és egyben szállás lehetőséget is biztosít Trófea Söröző-Étterem, és régi parasztház felújításával kialakított Hotel Hirschen. A lakosság ellátását egy élelmiszer jellegű vegyesbolt biztosítja. A község kulturális életét nagyban befolyásolja a "Szálkán a Művészetért" Alapítvány alkotótábora, amely várja a művészet minden ágában tevékenykedőket, népi kismesterségekkel foglalkozókat. A Községi Önkormányzat és a Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával működik a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Énekcsoport. A Szálkai Sportegyesület szabadidő sport szervezéssel foglalkozik. A nyugdíjasklub havi egy alkalommal tartandó összejöveteleivel beszélgetésre várja az érdeklődőket. Orvosi ellátás Szekszárd város egy körzetéhez csatoltan működik. Szálka község fejlődésével lehetőséget kínált uj lakosoknak a letelepedésre de a település tiszta levegője, erdői, a tó lehetőséget nyújt strandolásra, kikapcsolódásra, horgászatra, vadászatra, pihenésre, kirándulásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. (forrás: www.szalka.hu) 7
8
Demográfia Szálka Község lakossága 2013. január 1-én 632 fő volt. Az alábbi diagram az utóbbi 6 év adatát tartalmazza, mely a lakosság szám folyamatos emelkedését mutatja. Az emelkedésnek több összetevője van, a természetes növekedés csökkenés (születés elhalálozás) mellett jelentős a bevándorlás, mely a település egyértelmű fejlődésének következménye. A megnövekedett bevándorlás maga után vonta az ingatlanok árainak emelkedését, melyből az következik, hogy jobb módú családok költöztek a faluba. Szálka népesség számának alakulása 635 630 625 620 615 610 605 600 595 590 Lakónépesség 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 (Forrás: KSH) Az állandó népesség száma (bejelentett állandó lakcímmel rendelkezők) a 2013. január 1-ei állapotot mutatja korcsoportos és nemek szerinti bontásban. Az összes létszámból 50-50 % a nők és a férfiak aránya, de az egyes korcsoportok között már lényeges eltérések vannak. Az öt vizsgált korcsoportból a 0-14 évesek valamint 18-59 évesek közül a nők vannak kevesebben a 15-17 éves, a 60-64 éves és a 65 év felettieknél a nők aránya a nagyobb. A legnagyobb a különbség a 60-64 évesek és a 65 év felettiek között (16-20 %) Ebből arra lehet következtetni, hogy a nők magasabb kort érnek meg, nem ritka 90 év feletti kor, míg a férfiak nem érik el a 90 évet. Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak összesen 306 306 612 50% 50% 0-2 évesek 0-14 éves 37 48 85 44% 56% 15-17 éves 14 11 25 56% 44% 18-59 éves 161 190 351 46% 54% 60-64 éves 32 23 55 58% 42% 65 év feletti 54 36 90 60% 40% (Forrás: TeIR, KSH-TSTAR) 9
Állandó népesség - nők 65 év feletti 18% 0-14 éves 12% 15-17 éves 5% 60-64 éves 11% 18-59 éves 54% Állandó népesség - férfiak 60-64 éves 7% 65 év feletti 12% 0-14 éves 16% 15-17 éves 3% 18-59 éves 62% A település öregedése Az öregedési index lassú emelkedést mutat. Még 2001-ben az öregedési index 64,5 %, 12 évvel később 111 %, az emelkedés 46,5 %. A 65 év felettiek száma 10 év alatt 30 fővel emelkedett, melynek több oka is lehet, pl.: a nyugdíjasok nagyobb biztonságban élnek, javult az egészségügyi ellátás, a rendszeres orvosi ellenőrzéssel az időben felismert betegségeket jól tudják ma már gyógyítani, illetve kezelni. Egyértelműen emelkedett az átlagéletkor. A 0-14 éves korúk száma 10 év alatt 19 fővel csökkent. Ennek több oka is lehet. A szülőképes fiatalok számára a megváltozott oktatási és képzési rendszerben nagyobb lehetőségek nyíltak a tanulásra, lényegesen később alapítanak családot mint 20-30 évvel ezelőtt. Ennek következtében jobban koncentrálnak az elhelyezkedésre, és ha munkahelyük van akkor fontos számukra a karrier is. Nagyon sok esetben a családalapítást biztos alapokra kívánják helyezni munkahely, lakás, autó. 10
Ezen kívül lényeges, hogy akinek biztos a munkahelye egy- két gyereket vállal, mert megnövekedtek a gyermeknevelés, az iskoláztatás költségei. Az öregedési index emelkedése 2001. és 2008. között növekedett a leggyorsabban, 2008. és 2012. között stagnál. Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 71 110 64,5% 2008 87 86 101,2% 2009 91 80 113,8% 2010 92 81 113,6% 2011 90 85 105,9% 2012 101 91 111,0% (forrás: KSH) 120,0% Öregedési index (%) 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Belföldi vándorlások A belföldi vándorlás utolsó 5 évéből 1 évben (2008) az odavándorlás és az elvándorlás ugyanannyi volt. A többi években az odavándorlás magasabb mint az elvándorlás, mely annak köszönhető, hogy a falu fejlesztése folyamatos. Mivel szezonálisan jelentős az idegenforgalom, a település szépítése, folyamatos karbantartása feladatot ad az önkormányzatnak. Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 20 20 0 2009 20 12 8 2010 34 25 9 2011 16 10 6 2012 27 24 3 (forrás: TeIR, KSH) 11
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Természetes szaporodás Szálka község lakosságának születés és elhalálozás arányát vizsgálva megállapítható, hogy az rendkívül változó. A legmagasabb születés szám (6) 2008. évben volt, ekkor volt a legnagyobb mértékű a természetes szaporodás (4). A növekedés 2009 és 2012 évben 1-1 fő, míg 2010 évben 2 fő volt. 2011 évben volt legmagasabb a halálozási arány, melynek következtében 7 fővel csökkent a természetes szaporodás. Összességében a település lakossága természetes szaporodás során az elmúlt öt évben csökkent. 6 4 2 természetes szaporodás (fő) 0-2 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-4 -6-8 (forrás: TeIR, KSH) A demográfiai mutatókat figyelembe véve megállapítható, hogy a lakosság száma évek óta folyamatosan lassan emelkedik. Ez nem a természetes szaporodás következménye, hanem leginkább az odavándorlás, mely azt mutatja, hogy a település vonzereje ma is meghatározó az emberek lakhatási igényeihez. 12
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A program kiemelt figyelmet fordít a mélyszegénységben élők és romák, a nők, a gyermekek, az idősek, valamint a fogyatékkal élők helyzetére. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, valamint közvetlen szolgáltatásai során érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakosság ilyen irányú szemléletváltását a különböző szabályozás, támogatás és jó gyakorlatok bevezetésével elősegítse. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, mely azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek legyen esélye a munkavállalásra, a jó minőségű közszolgáltatásokra, az életminőség javítását szolgáló feltételek biztosítására függetlenül attól, hogy férfi vagy nő, egészséges vagy fogyatékossággal élő, idős vagy fiatal. Az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció és a szegregációmentesség. Szálka Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - a szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. Önkormányzatunk célja, hogy Szálka község olyan település legyen, ahol érvényesül az alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen nyelvi, vallási, faji, politikai vagy más vélemény, származási, születési, vagyoni vagy egyéb helyzet miatt. 13
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés, értékelés támogató rendszerét. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 14
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Az EU 2020 stratégia 2 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program 3 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. 4 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 5 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és 2 A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 2012. május 30. 3 A következő lépés A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, 2012. április www.kormany.hu/download/3/e8/80000/1-a_k%c3%b6vetkez%c5%91_l%c3%a9p%c3%a9s%20(szkt%2020).pdf 4 Európai Bizottság, Európa 2020 http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm 5 Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia 15
foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 6 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program 7 Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A törvényi előírásokon túl Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testületének 2/2011. (II.10.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról, valamint a szálkai önkormányzat 9/2006. (VI.14.) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról tartalmazza az esélyegyenlőségi célcsoportok támogatási rendszerét, mely a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségekből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, a költségek emelkedése miatt, a helyi szabályozást folyamatosan figyelemmel kísérjük. 6 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032.; www.biztoskezdet.hu 7 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2008. 16
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A település hosszú távú jövőképének, illetve középtávú fejlesztési céljainak eléréséhez kapcsolódódik Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott Költségvetési koncepció 26/2013. (IV. 24) számú határozat a 2014. évi költségvetési koncepcióról, Gazdasági program 15/2011. (III.30.) számú határozat Szálka község 2010-2014. ciklusra vonatkozó gazdasági programjáról, Településrendezési terv 7/2006. (III.28.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról, Településszerkezeti terv 16/2006. (III.28.) számú határozata Szálka község Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról. A hazai és uniós pályázatokon való indulás egyik feltétele a települések esélyegyenlőségi programjának megléte. Az önkormányzat a továbbiakban is szeretne állami és uniós forrásokhoz jutni, ezért az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadnak el, melyet meghatározott időszakonként felülvizsgálnak. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Szekszárd tolnai kistérség a Dél-dunántúli régióban, Tolna megye déli részén fekszik. A megye kistérségei közül a legnagyobb területű: 1028 km 2. A kistérség települései 5 természetföldrajzi mikro régióhoz kapcsolódik: a Tolnai Sárköz, a Tolnai-Hegyhát, a Szekszárdidombság, a Dél-Mezőföld és a Sárvíz-völgy. Szálka a Szekszárdi kistérséghez tartozik, melyet 26 település alkot. Ezen települések önkormányzatai hozták létre 1999-ben a Kistérségi Társulást. A Társulás 2002-2004-ig Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása néven működött. 2004 végén átalakult a szervezet és jelenleg a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás néven működik. A kistérségi többcélú társulásnak feladatai között a közoktatás, a gyermekjóléti ellátás javítása, valamint területfejlesztési programok készítései szerepelnek. Szekszárd város és térsége jelentős gazdaságfejlesztő potenciállal rendelkezik, melynek fejlődési eredményeit az utóbbi évek megvalósult és jelenleg folyamatban lévő beruházásai is tükröznek. A térségre jellemző a - jól képzett, kvalifikált munkaerő - fejlett ipari hagyományok - kitűnő termőhelyi adottságok - nagy múltú borvidék - kiemelkedő közlekedés-földrajzifekvés - a Duna, mint nemzetközi vízi út - Duna-Dráva Nemzeti Park (Gemenci erdő) - német nemzetiségi hagyományok és kapcsolatok. (Forrás:Szekszárd-Tolnai Kistérség Közoktatási Fejlesztési Terve (2007-2013) Szálka Község Önkormányzata a törvényben előírt kötelező feladatainak - nagymértékben befolyásolják a település adottságai (területi elhelyezkedés, lélekszám) nagy részét az alábbi társulások formájában látja el. 17
- Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 37/2008.(VI.10.) számú határozatával csatlakozott a Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társuláshoz, melynek célja, hogy a kötelező közoktatási közszolgálati alapfeladatokat, óvoda nevelési feladatokat kistérségi keretek között, a közoktatási intézményrendszer integrálása útján magasabb színvonalon, hatékonyabban lehessen elvégezni. - Szekszárd és Környéke Családsegítő és Gyermekjóléti Társulási megállapodás 1999. december 1-től hatályos. - Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társuláshoz való csatlakozás 2005. április 1 től lépett életbe. - Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás 2007. november 15.-én jött létre. - Háziorvosi és Házi gyermekorvosi Központi Ügyeleti Társulás - 2005. december 16-án jött létre. - Dél-Tolna Aqua Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás, mely 2011. május 14. napján jött létre és a helyi viziközüzemi tevékenység fejlesztésére irányul. - Hulladékgazdálkodási Társulási megállapodás 2012. december 31.- ével jött létre. - Első Magyar Önkormányzati Viziközmű és Közszolgáltatási Társulás, melyhez önkormányzatunk a 13/2012. (IV.25) számú határozatával csatlakozott. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH, Járási Munkaügyi Kirendeltség és a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. A program elkészítésekor 2011 évi népszámlálási adatokat, ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait is figyelembe vettük. A települési Önkormányzat nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal kapcsolatban. Szálka 632 lélekszámú település, esélyegyenlőségi szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottsági deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerőpiaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a 18
gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A roma lakosság kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportja. Településünkön a 2011. évi népszámlálás során senki nem vallotta magát roma származásúnak, és Cigány Nemzetiségi Önkormányzat sem működik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény elfogadásával az Országgyűlés ún. erős önkormányzati rendszer alapjait és kereteit kívánta megalkotni. A cél az volt, hogy minél több közszolgáltatásról az önkormányzatok gondoskodjanak, valamint a kötelezően ellátandó szolgáltatások, feladatok ellátásához az Országgyűlés biztosítja a szükséges anyagi feltételeket. Napjainkban a központi költségvetési támogatások a kötelező feladatok ellátását csak részben fedezik, kényszerítve ezzel az önkormányzatokat arra, hogy saját bevételeiket kötelezően meghatározott célokra fordítsák, melynek következménye, hogy az önkormányzatok a nem kötelező feladatok ellátását más módon oldják meg, fokozatosan növelve ezzel a lakosság adóterheit. A központi költségvetés meghatározta az un. iparűzési adóerő képességet és ezen összeggel csökkentette a település SZJA részesedését. 2013. január 1-től lényegesen megváltozott az önkormányzatok finanszírozása és ez érinti az elvárt adó mértékét is. Az elmúlt évek folyamán a saját bevételből egyre nagyobb mértékű volt a kötelező feladatok ellátására fordított rész, így a szabadon vállalt feladatok háttérbe kerültek. Az Önkormányzatok törvényben biztosított jogköre és lehetősége, hogy a feladataik ellátásához szükséges pénzügyi forrásaik egy részét helyi adók kivetésével és beszedésével teremtsék meg. A települési önkormányzatok által bevezethető adók körét, mértékét, az alkalmazásuk eljárási rendjét és egyéb feltételeit a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény állapítja meg. E jogszabály meghatározza az adó alanyait, az adótárgyak körét és azokat a feltételeket melyben az önkormányzat dönthet. Ez az önkormányzati döntés az adott adónem bevezetését, módosítását, hatályon kívül helyezését jelenti, valamint magában foglalja a helyi adókról szóló törvény keretein belül mentességek, kedvezmények biztosítását. A helyi adózási struktúrának jelenleg három fő eleme van: - Vagyoni típusú adók ( építményadó, telekadó ) - Kommunális adók ( idegenforgalmi adó, magánszemélyek kommunális adója ) - Helyi iparűzési adó Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2/1996.(III.27.) számú rendeletében szabályozza a bevezetett helyi adókat. A településnek építményadóból és telekadóból származik bevétele. Ezt növelik továbbá az adóhatóság által beszedett átengedett központi adók: gépjárműadó 40%-a, valamint az egyéb adók módjára behajtásra kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, a közigazgatási bírságok meghatározott része. Építményadó 2012. évben 37 adóköteles ingatlanra az összes kivetett adó: 972.500,- Ft. 2012. december 31-ig befizetett építményadó 766.500,- Ft. Az éves teljesítés 79% Telekadó 2012. évben 59 adóköteles ingatlanra az összes kivetett adó: 1.175.242,- Ft. 2012. december 31- ig befizetett telekadó 1.150.812,- Ft. Az éves teljesítés 98% Gépjárműadó 19
2012. évben 243 adóköteles gépjárműre az összes kivetett adó: 12.235.293,- Ft. 2012. december 31-ig befizetett gépjárműadó 11.138.249,- Ft. Az éves teljesítés 91% Pótlék tekintetében az előző évhez képest 390.056,- Ft - tal, 39,08 %-kal csökkent a hátralék, melynél jelentős részt képviselnek az elévült tételek. Egyéb bevételek közé a szabálysértésekből adódó adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő - helyszíni bírságok, pénzbírságok tartoznak, melyek összege előre nem látható, mindig a kimutató szerv átjelentését követően lehet megkísérelni a behajtást. A végrehajtási eljárások során 18.000,- Ft került átutalásra a költségvetési számlára. Idegen bevételek külön jogszabályok alapján a köztartozások meghatározott körét a megállapító hatósághoz történő meg nem fizetés esetén adók módjára kell behajtani. Ezek minden esetben olyan tételek, mikor az adóhatóság köteles a végrehajtási eljárást lefolytatni, de a bevétel részben vagy teljes egészében a kimutató szervet illeti meg. Ilyen jellemzően a hulladékszállítási díj hátralék, a közigazgatási bírság, építésügyi bírság stb. Ügyszámát tekintve 16 esetben kellett a végrehajtási eljárást lefolytatni, melyből a befolyt bevétel 117.505,- Ft volt. Az összes tartozás adók, pótlékok, egyéb és idegen bevételek tekintetében 3.042.143,- Ft. Ebből: építményadó telekadó gépjárműadó pótlékok egyéb bevételek idegen bevételek 206.000,- Ft 24.430,- Ft 1.103.236,- Ft 608.009,- Ft 207.800,- Ft 892.668,- Ft A befolyt bevételek elmaradtak a folyó évi előírt tartozástól, míg az építményadó tekintetében romlott, a telekadó és a gépjárműadó tekintetében javult az éves teljesítmény az előző évhez képest. A bevétel csökkenés oka: - egyrészt a felszámolási eljárás alá került vállalkozások számának növekedése, - másrészt egyre szélesedik az a kör, mely nem fizeti meg adóját és a végrehajtási eljárás csak hosszabb időn keresztül vezet eredményre (munkabér letiltás, végrehajtás fizetési számlára, forgalomból való kivonás). Ezzel együtt a be nem hajtható követelések összege is megnőtt. Ezeket a tételeket az ún. behajthatatlan követelések nyilvántartásában kell vezetni, és csak a végrehajtási joghoz való elévülést követően lehet törölni. Így ezek a meg nem térülő követelések is növelik a hátralék nagyságát és rontják az önkormányzat mutatóit. Az adókötelezettséget érintő változás-bejelentési kötelezettségnek az adóalanyok ritkán tesznek önként eleget, a tudomásunkra jutott változás esetén, - sokszor késve - küldünk adóbevallási nyomtatványt. (Korábban az illetékes földhivatal tájékoztatta az önkormányzatokat a tulajdonosváltozásról, ma azonban már nem szolgáltat ilyen adatot.) Nagyobb tartozás mutatkozik a pótlékoknál, ami a késedelmes fizetések után felszámított illetve a még meg nem fizetett adók után számított pótlékokból tevődik ki. Összességében elmondható, hogy községünkben az adómorál jó. (forrás: helyi adókról szóló beszámoló 2012) A szálkai önkormányzatnak a helyi adók vonatkozásában jelenleg vagyoni típusú adókból származik bevétele, de ez a 2013. évi működéshez nem nyújt megfelelő fedezetet. Az előzetes hatásvizsgálatok elvégzése után a Képviselő-testület a 8/2013.(V.30.) számú önkormányzati rendeletével Szálka településen 2013. július 1-től bevezette a helyi iparűzési adót. 20