Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében a végzett hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február 1
Tartalom Vezetői összefoglaló... 4 Módszertan... 9 Végzettek társadalmi-demográfiai háttere... 11 Hallgatói státusz... 17 Országos felmérés kérdései... 31 Egyéb korábbi, illetve további tanulmányok... 31 Nyelvismeret... 34 Külföldi tanulmányok... 3 Munkatapasztalat... 38 Átmenet a felsőoktatásból a munka világába... 40 Munkaerő-piaci életút... 45 Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet... 48 Munkával kapcsolatos elégedettség... 58 2
3
Vezetői összefoglaló Módszertan Az adatfelvétel 2012/2013-as tanév tavaszi szemeszterében készült. A lekérdezendők körét azok alkotják, akik 2008-ban, 2010-ben, valamint 2012-ben végeztek, illetve legalább abszolutóriumot szereztek a főiskolán. A felmérés eredményeképpen összességében 532 végzett hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az adatfelvétel önkitöltős kérdőíves módszerrel, online és postán visszaküldött kérdőívek formájában történt. Végzettek társadalmi-demográfiai háttere Az öregdiákok negyede férfi, háromnegyede nő. Az életkori átlag viszonylag magas, közel 28 év. A megkérdezettek 42 százaléka egyedülálló, 22 százaléka pedig házas. A végzett hallgatók 44 százaléka élt 14 éves korában a közép-magyarországi régióban, a többi válaszadó gyakorlatilag egyenlő arányban (10% körül) származik az ország többi részéből. A fővárosi származásúak a minta 30 százalékát adják. Az iskolaválasztásnak, illetve az elhelyezkedésnek nagy területi mobilizációs ereje van: a végzett hallgatók 8 százaléka él jelenleg a közép-magyarországi régióban, zömük Budapesten. Az öregdiákok körében nagyjából ugyanolyan arányban találjuk azokat, akik hagyományos, négyosztályos gimnáziumban érettségiztek, mint azokat, akik szakközépiskolában végezték el középfokú tanulmányaikat (40-38%). Nem hagyományos gimnáziumban ( vagy 8 osztályos, esetleg kéttannyelvű gimnáziumban) a minta 22 százaléka érettségizett. Hallgatói státusz A kutatásban résztvevők jellemzően három képzési formában vettek részt: a volt hallgatók 31 százaléka még a hagyományos főiskolai képzésben, 1 százaléka már a bolognai BA/BSc képzési formában tanult. A fennmaradó 7 százalék pedig MA/MSc képzésben vett részt. A vizsgált évben végzett hallgatók körében összességében százaléknyian államilag támogatott, 23 százaléknyian pedig tisztán költségtérítéses képzésben részesültek. 4
Különböző időszakokban mindkét finanszírozási formában a végzett hallgatók 11 százaléka vett részt. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya a Külkereskedelmi Karon a legjelentősebb, míg a szakközépiskolában érettségizettek a GKZ karán vannak jelentősebb arányban. A kutatásban részt vett öregdiákok zöme jó, illetve közepes tanulmányi eredménnyel végezte el szakját (55 és 33%). A megkérdezettek 42 százaléka ugyanolyannak tartják eredményeiket, mint a többieké volt, bár jelentős 44 százalék körüli azoknak az aránya is, akik valamivel jobbra értékelik önmagukat. A végzett hallgatók 8 százaléka kevesebb, 53 százaléka az előirányzottnak megfelelő, 39 százaléka pedig annál több félév alatt teljesítette szakját. A Külkereskedelmi Karon végzettek körében a legkevesebb, a PSZK budapesti intézetében pedig arányaiban a legtöbb túlórázót találjuk. Ezzel összefüggésben a kommunikáció és médiatudomány, valamint a pénzügy és számvitel alapszak végezhető el legkisebb eséllyel az előírt időszak alatt. A megkérdezett hallgatók 7 százaléka az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. Akik nem diplomáztak le rögtön, nagyrészt az abszolutóriumot követő egy éven belül sikerült az államvizsgát is letenni, de körülbelül ugyanilyen arányban vannak azok is, akik még a mai napig nem fejezték be teljesen a főiskolát. A késedelem oka szinte minden esetben a nyelvvizsga hiánya. Egyéb korábbi, illetve további tanulmányok Az öregdiákok 20 százaléka rendelkezett már valamilyen felsőfokú végzettséggel akkor, amikor elkezdte tanulmányait a BGF-en. 49 százalékuk alapképzésen, 34 százalékuk pedig felsőfokú szakképesítés keretein belül szerezte meg az első képesítést. A BGF megkezdése után, a képzés ideje alatt vagy azt követően az öregdiákok 17 százaléka szerzett valamilyen más felsőfokú végzettséget is. A további tanulmányok is elsősorban gazdasági képzések felé irányultak. A továbbtanulók 55 százaléka mesterképzésen, 17 százaléka felsőfokú szakképzésben vett részt. A BGF volt hallgatói közül 1 százaléknyian vesznek részt jelenleg valamilyen jellemzően gazdaságtudományi felsőfokú képzésben. Képzési szint alapján egyértelműen a mesterképzéseké a főszerep (73%). 5
A BGF volt hallgatói közül a legtöbben és a legmagasabb szinten az angolt beszélik. A nyelvek sorrendjében a második helyen a német áll, amit jelentős lemaradással a francia, a spanyol és az olasz követ. Oroszul alig tud valaki a volt diákok közül. A KKK, illetve a KVIK-en végzettek nyelvtudása jobb, mint a PSZK és a GZK volt hallgatóinak. Jellemző, hogy azok, akik gimnáziumban érettségiztek, megbízhatóbb nyelvtudással rendelkeznek, mint a szakközépiskolában végzettek. Felsőfokú tanulmányaik alatt a BGF-en végzett diákok 9 százaléka tanult hosszabbrövidebb ideig külföldön. A külhoni tapasztalat leginkább a KKK-n és a KVIK-en végzett, nemzetközi gazdálkodás, kereskedelem és marketing, valamint kommunikáció és médiatudomány szakon tanult hallgatóhoz kötődik. Jellemző, hogy a külföldi tanulmányokat vagy Erasmus/Tempus ösztöndíj segítségével, vagy saját forrásból finanszírozták a hallgatók. A volt BGF-es hallgatók 82 százaléka vett részt tanulmányai során kötelező szakmai gyakorlaton, e csoport 42 százalékát a továbbiakban is alkalmazták. Ugyanakkor a kötelező szakmai gyakorlaton kívül a volt hallgatók közel kétharmadának volt végzettségéhez kapcsolódó munkatapasztalata akkor, amikor kikerült a főiskoláról. A BGF-en folytatott tanulmányokhoz nem kapcsolódó munkatapasztalatot a megkérdezett volt hallgatók 1 százaléka szerzett. Külföldi munkatapasztalatot az érdemben válaszolók megközelítőleg 1 százaléka szerzett. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába A megkérdezettek 48 százaléka rendelkezett főállású munkaviszonnyal, amikor megszerezte az abszolutóriumot a BGF-en. A megkérdezettek többsége az abszolutórium megszerzését követően ha még nem dolgozott volna elkezdett munkát keresni: átlagosan 35 helyre küldték el önéletrajzukat. Állásinterjúra csupán átlagosan esetben hívták be a megkérdezetteket a munkaadók. Az abszolutórium megszerzését követően az álláskereső öregdiákok százaléka egy hónapon belül, 35 százaléka átlagosan 5 hónapon belül talált magának munkát. Összesen a megkérdezettek 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azóta sem talált magának munkát.
Az abszolutórium megszerzését követő elhelyezkedés az esetek döntő részében 45 százalékában a megszokott, álláshirdetésre való jelentkezés útján történt. Személyes ismeretség révén a megkérdezettek 22 százaléka tudott munkát találni. A megkérdezettek további 12 százaléka maga kereste fel leendő munkáltatóját, míg 9 százalékát korábbi szakmai gyakorlati helyén alkalmazták. A többség (79%) saját szakterületén, vagy ahhoz is kapcsolódó szakterületen helyezkedett el. Munkaerő-piaci életút A megkérdezettek fele eddig egyetlen munkahelyen vállalt állást, 2 százaléka pedig egyszer már váltott is munkahelyet. Ennél több helyen csak a megkérdezettek közel egyötöde dolgozott. Munkanélküliség az öregdiákok egyharmadát érintette, egy munkanélküli periódus átlagosan 7 hónapig tartott. Miután a hallgatók megszerezték a BGF-en abszolutóriumukat, csupán százból hat esetben fordult elő, hogy valaki külföldön folytassa tanulmányait. Hosszabb-rövidebb ideig történő külföldi munkavállalás ugyanakkor ennél legalább kétszer ennyi öregdiákot érint. A külföldi munkavállalás átlagosan 2 hónapig tartott. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet A megkérdezett öregdiákok 82 százaléka alkalmazottként dolgozik jelenleg. 5 százalékuk nappali tagozaton tanuló diák, 4-4 százalék pedig munkanélküli, illetve GYES-en, vagy GYED-en van. A volt hallgatók 2 százaléka vállalkozóként tevékenykedik, s végül a fennmaradó 1-1 százalékuk önfoglalkoztató, illetve háztartásbeli, vagy egyéb inaktív. Az alkalmazottak többsége (5%) beosztott diplomásként dolgozik munkahelyén. 9 százalékuk közép-, 12 százalékuk alsóvezető. Felsővezetőként a válaszadók 3 százaléka dolgozik. Nem diplomás beosztott pozícióban a megkérdezettek 12 százaléka van. Állandó jellegű határozatlan idejű szerződéssel a megkérdezettek 89 százaléka rendelkezik jelenleg. A megkérdezettek mintegy 14 százaléka dolgozik köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként. Állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottja a végzettek százaléka, a többiek mind a piaci szférában helyezkedtek el. A megkérdezettek többsége legalább közepes mértékben tudja munkája során használni azt a tudást, amit az iskolában megszerzett. Egyáltalán nem, vagy csak 7
kevéssé tudja alkalmazni szaktudását a munkavállalók egyharmada. A KKK-n és a KVIK-en végzettek körében kisebb, a PSZK-n és GKZ-n végzettek körében nagyobb arányban találjuk azokat, akik rendszeresebben tudják használni az iskolában megszerzett ismereteket. A megkérdezett öregdiákok 45 százaléka teljes mértékben magyar tulajdonú vállalatnál dolgozik, 11 százaléka részben magyar, részben külföldi tulajdonú cégnél, 44 százaléka pedig teljes mértékben külföldi tulajdonossal bíró vállalatnál. A válaszolók 52 százalékának munkahelye nagyvállalat, 21 százaléknyian dolgoznak közepes vállalatnál, valamint 27 százalék kisvállalatnál. A legtöbb öregdiák (13%) munkahelye pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozik. 10 százaléknyian dolgoznak az információ és kommunikáció területén. Valamivel kevesebben (9%) a vendéglátás iparágban tevékenykednek. Azonos arányban dolgoznak az öregdiákok közigazgatási, kereskedelmi, valamint feldolgozóipari vállalatnál (8-8-8%). Az öregdiákok jelenlegi nettó átlagkeresete 225 ezer forint körül alakult. A férfiak mintegy 9 ezer forinttal keresnek többet, mint a nők. Másodállása a megkérdezettek mintegy 8 százalékának van. A mellékállásból összeszedhető jövedelem átlagosan 4 ezer forint körül alakul. Munkával kapcsolatos elégedettség A kutatásba bevont öregdiákok minden felsorolt, munkájukkal kapcsolatos tényezővel inkább elégedettnek mutatkoztak. Leginkább a munka személyi, illetve tárgyi körülményeivel, valamint a munka szakmai, tartalmi részével voltak elégedettek. Legkevésbé a szakmai előmenetellel, valamint a jövedelemmel, juttatásokkal szemben mutatkozott elégedettség. 8
Módszertan Háttér A végzett hallgatók körében történt felmérés a Diplomás Pályakövetési Rendszer vizsgálatok részét képező kutatás. Az eredmények alapján az intézmény visszacsatolást kap oktatási tevékenységének megítéléséről, illetve arról, hogy a végzettek milyen véleménnyel vannak a főiskoláról a munkaerő-piaci tapasztalataik fényében. A kutatás eredménye megmutatja, hogy a végzettek milyen problémákkal szembesültek az elhelyezkedés során, milyen területeket kell fejleszteni, erősíteni, hogy a BGF-en végzettek minél hatékonyabban tudjanak a munkaerőpiacon szerepelni, elhelyezkedni. A válaszok segíteni tudják az intézmény oktatásfejlesztési tevékenységének hatékonyságát, illetve azok irányát. Az elhelyezkedés tapasztalatai fontos információkat nyújtanak a Karrier Iroda számára annak szolgáltatásai, tanácsadó tevékenysége és képzései tervezésénél. Ez a kutatási jelentés egyrészt az országos központi kérdőív kérdéseire, másrészt az intézmény saját kérdéseire kapott válaszok elemzését tartalmazza. Mintavétel Az adatok gyűjtése önkitöltős, papíralapú és online kérdőívek alkalmazásával történt. A lekérdezendők körét azok alkotják, akik 2008-ban, 2010-ben, valamint 2012-ben végeztek (legalább az abszolutóriumot megszerezték). A felmérés eredményeképpen összességében 532 végzett hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az elemzésben ahol csak módunk nyílt, a hallgatók véleményét kar, intézmény, illetve szak szerinti bontásban közöltük. Abban az esetben, ha egyik szempont szerint sem volt értékelhető különbség az egyes hallgatói csoportok között, a közölt grafikonokon, táblázatokon nem tüntettük fel ezeket a bontásokat. Minden egyéb esetben csak a statisztikailag szignifikáns kereszttáblákat közöltük. Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel 2012/2013-es tanév tavaszi szemeszterében készült. 9
Súlyozás Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltérhettek a főiskola végzett hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Mivel azonban a kérdőívek megfelelő arányban visszaérkeztek, ezért a felmérés reprezentatívnak tekinthető, és a peremsúlyozással történő korrigálástól eltekinthetünk. 10
Végzettek társadalmi-demográfiai háttere Mint ahogy már azt a korábbi fejezetben említettük, az öregdiákok negyede férfi, háromnegyede pedig nő. A mintába került legfiatalabb hallgató 23, a legidősebb pedig 5 éves volt. Az életkori átlag emiatt magas, több mint 28 év ugyanakkor a legfeljebb 24 évesek alkotják a minta 14 százalékát, a 25 évesek a 10 százalékát, a 2 évesek a 13 százalékát, a 27 évesek pedig a 12 százalékát. Minden második megkérdezett 27 évnél idősebb. 1. táblázat - Öregdiákok nem és életkori csoportok szerint, összes megkérdezett, N és % N % % nem férfi 128 24 25 nő 393 74 75 válaszhiány 11 2 - korcsoport 22-24 évesek 70 13 14 25 évesek 50 9 10 2 évesek 12 13 27 évesek 59 11 12 legalább 28 évesek 24 4 50 válaszhiány 41 8 - összesen 532 100 100 A megkérdezettek 42 százaléka egyedülálló, 22 százaléka pedig házas. Természetesen a családi állapot az életkorral szorosan összefügg: a 2 éven aluliak 2 százaléka, a 2-27 évesek 11 százaléka, illetve a legalább 28 évesek 39 százaléka él már házasságban. A családos (gyerekes) válaszadók a minta mintegy 13 százalékát adják, 57 százalékuknak egy, 31 százalékuknak kettő, 12 százalékuknak pedig három gyermeke van. Nem meglepő az sem, hogy a gyermekvállalás az idősebb korosztályokat érinti inkább, és az sem, hogy a nők nagyobb valószínűséggel válnak (hamarabb) szülővé az érintett korosztályokban, mint a férfiak. 11
2. táblázat - Öregdiákok lakhelye 14 éves korában régió és megye szerint, összes megkérdezett, N és % régió megye N % % Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén 25 5 5 Heves 12 2 2 Nógrád 13 2 3 régió összesen 50 9 10 Észak-Alföld Hajdú-Bihar 12 2 2 Jász-Nagykun-Szolnok 14 3 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 18 3 4 régió összesen 44 8 9 Dél-Alföld Bács-Kiskun 21 4 4 Békés 10 2 2 Csongrád 8 2 2 régió összesen 39 7 8 Közép-Magyarország Budapest 148 28 30 Pest 5 12 13 régió összesen 213 40 44 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom 12 2 2 Fejér 12 2 2 Veszprém 15 3 3 régió összesen 39 7 8 Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron 17 3 3 Vas 15 3 3 Zala 22 4 5 régió összesen 54 10 11 Dél-Dunántúl Baranya 14 3 3 Somogy 12 2 2 Tolna 11 2 2 régió összesen 37 7 8 külföld 10 2 2 válaszhiány 4 9 - A végzett hallgatók 44 százaléka származik a közép-magyarországi régióból. Ezen kívül a nyugat-dunántúli régióból a válaszadók 11 százaléka, az észak-magyarországi régióból pedig a 10 százaléka származik. A többi válaszadó megközelítőleg egyenlő arányban (8% körül) származik az ország többi részéből. A fővárosi származásúak a minta 30 százalékát adják. 12
3. táblázat - Öregdiákok jelenlegi lakhelye régió és megye szerint, összes megkérdezett, N és % régió megye N % % Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén 1 1 Heves 4 1 1 Nógrád 8 2 2 régió összesen 18 3 4 Észak-Alföld Hajdú-Bihar 4 1 1 Jász-Nagykun-Szolnok 3 1 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 0 0 régió összesen 9 2 2 Dél-Alföld Bács-Kiskun 7 1 1 Békés 2 0 0 Csongrád 3 1 1 régió összesen 12 2 2 Közép-Magyarország Budapest 289 54 57 Pest 52 10 10 régió összesen 341 4 8 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom 1 1 Fejér 1 1 Veszprém 12 2 2 régió összesen 24 5 5 Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron 8 2 2 Vas 4 1 1 Zala 18 3 4 régió összesen 30 Dél-Dunántúl Baranya 5 1 1 Somogy 8 2 2 Tolna 5 1 1 régió összesen 18 3 4 külföld 51 10 10 válaszhiány 29 5 - A megkérdezett öregdiákok 8 százaléka él jelenleg a közép-magyarországi régióban, zömük Budapesten (az összes megkérdezett 57 százaléka). Minden tízedik válaszadó pedig jelenleg külföldön lakik. 13
4. táblázat - Területi mobilitás (14 éves korában jellemző, illetve jelenlegi lakhely viszonyában), N és % N összes megkérdezett % azok körében, akik költöztek nem váltottak lakóhelyet 18 34 - lakóhelyet váltottak 32 - ebből vidékről Budapestre költöztek 148 30 45 Budapestről vidékre költöztek 1 2 Budapesten belül, de lakóhelyet váltott 1 12 19 vidékről vidékre költöztek 53 11 1 külföldről Magyarországra költöztek 12 2 4 Magyarországról külföldre költöztek 4 9 14 válaszhiány 38 - - Az érdemben válaszadók 34 százaléka nem váltott még lakóhelyet, azaz ugyanott él jelenleg, mint 14 éves korában. Ezzel szemben a válaszadók nagyobb része ( százaléka) már elköltözött a szülői házból. A lakhelyet váltók közül 45 százalék költözött fel Budapestre. További 19 százalék Budapesten belül, de már váltott lakóhelyet. Nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik jelenleg már külföldön laknak, hisz ők teszik ki a lakóhelyet váltók 14 százalékát. 5. táblázat - Területi mobilitás - Régió szerint (14 éves korban jellemző lakhely) azok aránya, akik költöztek, % % régió Észak-Magyarország 74 Észak-Alföld 93 Dél-Alföld 82 Közép-Magyarország 55 Közép-Dunántúl 4 Nyugat-Dunántúl 7 Dél-Dunántúl 2 A válaszadók közül a legnagyobb mobilitást az észak-alföldi régióból származók mutatták 93 százalékkal. A legkevésbé pedig a Közép-Magyarországról származó végzettek mutattak erre hajlandóságot (55 százalék). 14
. táblázat - Szülők iskolai végzettsége, N és % édesapa édesanya N % N % legfeljebb 8 általános 14 3 29 szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) 124 24 8 13 szakközépiskola, technikum 158 30 107 20 gimnázium 30 92 18 főiskola 77 15 128 24 egyetem 109 21 99 19 nem tudja, nem ismerte, nem élt 9 2 0 0 válaszhiány 11-9 - A volt hallgatói kör zöme nem csak területi, hanem társadalmi mobilitás alanya is amennyiben a szülőkhöz képest az iskolázottsági különbséget vizsgáljuk. A megkérdezett hallgatók 3 százalékának édesapja, és 43 százalékának édesanyja rendelkezett a hallgató gyermekkorában főiskolai, egyetemi végzettséggel. Az öregdiákok között nagy többségben vannak azok (80%), akiknek szülei, nagyszülei között nincsen olyan, aki hasonló szakterületen szerzett korábban végzettséget, vagy hasonló szakterületen dolgozna, mint a megkérdezett volt hallgató. Nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek 45 százaléka gyerekkori családja anyagi helyzetét átlagosnak ítélte meg. Emellett igaz az is, hogy a válaszadók 19 százaléka emlékezett úgy, hogy az átlagosnál jobb körülmények között nőtt fel. 15
1. ábra - Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N=519 érdemben válaszolók 40 22 38 életkor 22-24 évesek 57 25 18 25 évesek 44 28 28 2 évesek 44 21 35 27 évesek 40 22 38 legalább 28 évesek 34 21 44 0% 20% 40% 0% 80% 100% hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola Az öregdiákok körében nagyjából ugyanolyan arányban találjuk azokat, akik hagyományos, négyosztályos gimnáziumban érettségiztek, mint azokat, akik szakközépiskolában végezték el a középfokú tanulmányaikat (40-38%). Nem hagyományos gimnáziumban ( vagy 8 osztályos, esetleg kéttannyelvű gimnáziumban) a válaszadók 22 százaléka érettségizett. Az idősebb volt hallgatók körében nagyobb valószínűséggel találunk szakközépiskolában végzetteket. 1
Hallgatói státusz A BGF öregdiákjai szinte mind kivétel nélkül valamilyen gazdaságtudományi stúdiumot végeztek. A kutatásban résztvevők jellemzően három képzési formában vettek részt: a volt hallgatók 31 százaléka még hagyományos főiskolai, 1 százaléka bolognai BA/BSc, 7 százaléka pedig MA/MSc képzési formában tanult. 7. táblázat - Szak, munkarend és kar megoszlások, érdemben válaszolók, N=132, % végzés éve 2008 összesen szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) munkarend képzési helyek BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA BGF-GKZ nappali 0 0 1 1 1 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 1 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 1 0 0 nappali 1 9 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 2 0 0 0 nappali 8 0 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 11 0 0 0 0 levelező 1 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 1 0 20 5 5 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 3 1 1 nappali 0 22 0 0 0 levelező 0 2 0 0 0 távoktatás 0 5 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 1 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 20 40 2 7 7 17
A 2008-ban végzett hallgatók számát vizsgálva kari bontásban azt az eredményt kaptuk, hogy a KVIK bocsátotta ki ebben az évben a végzett hallgatók kétötödét. További 33 százalék pedig a PSZK-n végzett ebben az évben. Ezen belül is a budapesti intézmény van jelen magas arányban 2 százalékkal. 8. táblázat - - Szak, munkarend és kar megoszlások, érdemben válaszolók, N=175, % végzés éve 2010 szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) összesen nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) munkarend képzési helyek BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA BGF-GKZ nappali 0 1 5 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 4 1 4 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 1 0 0 nappali 5 5 0 0 0 levelező 2 1 0 0 0 távoktatás 0 5 0 0 0 nappali 1 0 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 11 0 0 0 0 levelező 2 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 12 5 7 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 5 1 0 nappali 0 14 0 0 0 esti 0 1 0 0 0 levelező 0 2 0 0 0 távoktatás 0 4 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 esti 0 1 0 0 0 levelező 0 1 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 22 34 2 11 A 2010-ben végzett hallgatók esetében is elmondható, hogy a KVIK adja a legtöbb végzett hallgatót 34 százalékkal. Bár itt már kisebb különbség mutatkozik az első és második 18
helyezett között, hiszen a PSZK-n a tanulmányaikat ebben az évben befejező hallgatók 32 százaléka végzett. 9. táblázat - Szak, munkarend és kar megoszlások, érdemben válaszolók, N=198, % végzés éve szak munkarend képzési helyek BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA BGF-GKZ nappali 0 0 2 0 0 emberi erőforrások (BA) levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 7 1 1 gazdálkodás és menedzsment (BA) levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 2 0 0 nappali 5 7 0 0 0 kereskedelem és marketing (BA) levelező 3 1 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 nappali 2 0 0 0 0 kommunikáció és médiatudomány (BA) levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 10 0 0 0 0 nemzetközi gazdálkodás (BA) levelező 2 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 9 1 5 pénzügy és számvitel (BA) levelező 0 0 0 0 0 távoktatás 0 0 8 0 3 2012 nappali 0 17 0 0 0 turizmus-vendéglátás (BA) levelező 0 1 0 0 0 távoktatás 0 2 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 marketing (MA) levelező 0 3 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 nemzetközi tanulmányok (MA) levelező 1 0 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 1 0 0 pénzügy (MA) levelező 0 0 4 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 1 0 0 számvitel (MA) levelező 0 0 2 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 nappali 0 0 0 0 0 turizmus-menedzsment (MA) levelező 0 1 0 0 0 távoktatás 0 0 0 0 0 összesen 21 3 33 2 8 A 2012-ben végzettek esetében pedig még halványabb lett a különbség a PSZK és a KVIK között, azonban még mindig a KVIK adja ebben az évben végzettek nagyobb hányadát 3 százalékkal. Alig marad el ettől a PSZK-n végzett hallgatók aránya (35%). 19
Az érdemben válaszolók százaléka államilag támogatott finanszírozási formában folytatta tanulmányait, míg 23 százalék tisztán költségtérítéses képzésben részesült. A fennmaradó 11 százalék a különböző időszakokban mindkét finanszírozási formában részt vett. 2. ábra - Milyen finanszírozási formában tanult? - érdemben válaszolók, N=530, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedszment (MA) 71 4 3 73 2 8 83 71 53 75 73 0 8 71 100 89 80 100 19 21 9 8 40 23 23 20 31 13 9 18 13 17 23 11 11 21 7 13 13 18 10 17 28 4 29 11 20 0% 20% 40% 0% 80% 100% államilag támogatott költségtérítéses különböző időszakokban mindkét finanszírozási formában Az összes karról, illetve szakról elmondható, hogy a végzettek túlnyomó többségben államilag támogatott finanszírozási formában folytatták tanulmányaikat. A költségtérítéses finanszírozási forma a kereskedelem és marketing alapszakon volt kiemelkedő. A karok közül pedig a KVIK-en találtunk a többihez képest magasabb arányban költségtérítéses formában végzett hallgatókat. 20
Az érdemben válaszoló végzett hallgatók közel azonos arányban érkeztek hagyományos gimnáziumból, mint szakközépiskolából (40-38%). A fennmaradó 22 százalék pedig nem hagyományos gimnáziumból, azaz rendszerint -, illetve 8 osztályos, esetleg kéttannyelvű gimnáziumból érkezett. 3. ábra - Öregdiákok szocio-demográfiai összetétele karok, intézetek és a középiskola típusa szerint, érdemben válaszolók, N=519, % érdemben válaszolók 40 22 38 kar BGF-KKK 41 34 24 BGF-KVIK 45 22 33 BGF-PSZK 38 17 45 BGF-GKZ 28 9 3 intézet BGF-PSZK-BP 41 19 40 BGF-PSZK-SA 14 5 82 0% 20% 40% 0% 80% 100% hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola A KKK végzettei 41 százalékban hagyományos gimnáziumi érettségivel rendelkezik, és csupán körülbelül negyedük végzett valamelyik szakközépiskolában. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya e karon a legjelentősebb (75%). A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar végzett hallgatói körében 7 százaléknyian vannak, akik gimnáziumban érettségiztek. A szakközépiskolai múlt kari viszonylatban a GKZ-n végzett hallgatók körében a legmagasabb 3 százalékkal. Intézményi megközelítésben pedig egyértelműen a PSZK salgótarjáni intézetében a legmagasabb ez az arány (82%). 21
4. ábra - Öregdiákok szocio-demográfiai összetétele szakok és korcsoport szerint, érdemben válaszolók, N=491, % érdemben válaszolók szak 14 10 13 12 50 emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) 31 22 13 19 25 28 13 8 19 22 kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) 20 25 22 7 15 7 10 12 11 15 13 13 12 15 15 10 100 51 3 0 50 3 nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) 38 50 13 100 25 50 25 0% 20% 40% 0% 80% 100% 22-24 évesek 25 évesek 2 évesek 27 évesek legalább 28 évesek Az érdemben válaszolók közül az alapszakokat vizsgálva az emberi erőforrások, illetve gazdálkodás és menedzsment szakon végezett legnagyobb arányban a fiatalabb korosztály. E két szakon végzett hallgatók közel kétötöde 28 éves kora előtt megszerezte a diplomát. A mesterszakok viszonylatában pedig változatos eredményt kaptunk, azonban fontos megjegyezni, hogy a mesterszakon végzett hallgatók kitöltési hajlandósága nem volt túl magas, ezért ezekről az eredményekről nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. 22
5. ábra - Öregdiákok szocio-demográfiai összetétele szakok és a középiskola típusa szerint, érdemben válaszolók, N=519, % érdemben válaszolók szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) 11 40 44 42 43 47 42 35 4 29 11 40 13 22 18 13 100 100 28 33 37 30 71 78 40 52 39 45 20 22 0% 20% 40% 0% 80% 100% hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola 38 28 24 20 A szak szerinti bontás alapján elmondható, hogy a kommunikáció és médiatudomány, a turizmus-vendéglátás, illetve a nemzetközi gazdálkodás alapszakon végzett hallgatókra jellemző leginkább az, hogy gimnáziumi érettségit szerzett. A szakközépiskolai érettségi pedig a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing szakon végzettek körében volt a legmagasabb. 23
. ábra - Átlagosan milyen eredménnyel végezte el a szakot? szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=532, % érdemben válaszolók nem férfiak nők kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) képzési forma BA/BSc MA/MSc hagyományos főiskolai tagozat nappali esti levelező távoktatás finanszírozás állami költségtérítéses vegyes 1 1 2 4 2 3 3 1 1 1 1 2 13 21 23 22 20 20 21 2 33 37 32 34 33 33 32 41 39 49 47 45 50 51 51 28 43 47 55 75 71 3 0 3 0 100 100 7 7 5 57 55 57 55 55 5 80 55 5 55 53 47 42 50 44 53 4 45 50 40 24 11 12 19 14 2 7 11 3 20 25 11 3 9 29 11 11 12 7 12 5 2 5 14 4 5 0% 20% 40% 0% 80% 100% elégséges közepes jó jeles, kitűnő A kutatásban részt vett öregdiákok zöme jó, illetve közepes tanulmányi eredménnyel végezte el szakját (55% és 33%). Jeles vagy kiváló eredménnyel minden körülbelül tízedik, elégséges osztályzattal pedig csak minden századik volt hallgató rendelkezik. A nők valamivel jobb 24
osztályzattal rendelkeznek, mint a férfiak. A karok viszonylatában a KVIK-en és a KKK-n születtek a legjobb eredmények. Alapszakok esetében azt tapasztaltuk, hogy a kommunikáció és médiatudomány szakon születtek a legjobb eredmények. Legnehezebbnek pedig a pénzügy és számvitel alapszak bizonyult. Mesterképzésen valamivel jobb eredmények születtek, mint alapképzésen. A tagozat viszonylatában azt láthatjuk, hogy a levelező szakosok érték el a legjobb eredményt. Végül a finanszírozási formát tekintve láthatjuk, hogy az államilag támogatott hallgatók végeztek a legjobb eredménnyel. A megkérdezett hallgatók 42 százaléka körülbelül ugyanolyannak ítéli meg az általa elért eredményt, mint a többieké. További 53 százalék valamivel, vagy sokkal jobbnak ítélik meg önmagukat a többiekhez képest. 25
7. ábra - A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=491-532, % érdemben válaszolók életkor 22-24 évesek 25 évesek 2 évesek 27 évesek legalább 28 évesek kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) képzési forma BA/BSc MA/MSc hagyományos főiskolai tagozat nappali esti levelező távoktatás finanszírozás állami költségtérítéses vegyes eredmény elégséges közepes jó jeles, kiváló 5 8 4 7 12 5 11 9 7 15 18 14 13 13 7 12 11 7 11 12 8 10 4 1 32 31 31 18 40 50 27 40 57 0 50 28 34 34 35 42 47 43 5 53 8 49 37 42 4 58 3 77 74 74 51 0 73 1 32 100 100 8 0 8 43 71 3 55 4 43 59 5 54 0 57 44 50 38 49 47 51 40 50 50 44 42 3 17 22 32 35 30 30 2 21 24 19 30 23 0% 20% 40% 0% 80% 100% kevesebb, mint az előírt annyi, mint az előírt több, mint az előírt 39 18 2
A végzett hallgatók 8 százaléka kevesebb, 53 százaléka az előirányzottnak megfelelő, 39 százaléka pedig annál több félév alatt teljesítette a szakját. Nem meglepő, hogy minél idősebb öregdiákot vizsgálunk, annál valószínűbb, hogy az előírtaknál több időt vett igénybe számára az iskola. A Külkereskedelmi Karon végzettek körében találjuk arányaiban a legkevesebb, míg a PSZK-n végzettek körében a legtöbb túlórázót. Az alapszakokat vizsgálva elmondható, hogy a kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek körében volt a legnagyobb azoknak az aránya (3%), akik nem tudták a tervezett időn belül megszerezni a diplomát. Továbbá az előző összefüggést továbbszőve a pénzügy és számvitel szakon végzettek körében még relatíve magas volt a csúszók aránya (55%). Arányaiban a távoktatásban résztvevő hallgatók lépték túl legnagyobb mértékben a tervezett képzési időt (71%). A hagyományos főiskolai rendszerben végzettek esetében jóval magasabb arányban találjuk azokat, akiknek az előírtnál több félév kellett a tanulmányok befejezéséhez, mint a bolognai alapképzésben végzettek között. A finanszírozási formát megvizsgálva láthatjuk, hogy akik államilag támogatott képzésben vettek részt, nagyobb hajlandóságot mutattak a képzés időben történő befejezésére. Végül az eredmény tekintetében az rajzolódott ki, hogy akik jó tanulmányi eredménnyel zárták a főiskolai/egyetemi tanulmányokat, általában időben végeztek. 27
Az érdemben válaszoló hallgatók 7 százaléka az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. A fennmaradó 33 százalék pedig vagy kis csúszással, de megszerezte, vagy még egyáltalán nem szerezte meg a diplomáját. 10. táblázat - Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomáját? érdemben válaszolók, a szerint, mikor szerezte meg az abszolutóriumot, N=33-75, % 1-3 hó 4- hó 7-12 hó 13-24 hó 2 évnél több idő még nem szerezte meg 2008 18 12 15 18 30 2010 4 15 21 19 35 2012 3 28 17 7 0 45 A különböző végzési évek alapján elmondható, hogy mindegyik évben magas azoknak az aránya, akik még mindig nem szerezték meg a diplomájukat. A késedelem okául a válaszadók 75 százaléka a nyelvvizsga hiányát jelölte meg válaszként. A fennmaradó 25 százalék pedig valamilyen egyéb okot jelölt meg. Az egyéb válaszok közül 45 százalékban a szakdolgozat késedelmes megírását, további 21 százalék pedig valamilyen munkahelyi lehetőséget, vagy elfoglaltságot jelölt meg a későbbi befejezés okának. 28
8. ábra - Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? azok aránya, akik nem, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=491-532, % érdemben válaszolók életkor 22-24 évesek 25 évesek 2 évesek 27 évesek legalább 28 évesek kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) képzési forma BA/BSc MA/MSc hagyományos főiskolai tagozat nappali esti levelező távoktatás finanszírozás állami költségtérítéses vegyes eredmény elégséges közepes jó jeles, kiváló 7 23 33 23 22 29 41 37 31 30 34 49 32 50 28 32 30 25 34 43 28 29 0 11 0 31 21 39 2 50 39 3 37 43 31 58 80 100 0 20 40 0 80 100 nem 29
A válaszadók 33 százaléka az abszolutórium után közvetlenül nem szerezte meg a diplomáját. A korábbi megállapítások itt is érvényesek, miszerint minél idősebb a végzett hallgató, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem sikerült megszerezni közvetlenül az abszolutórium után a diplomát. A karok/intézmények szerinti bontásban a PSZK salgótarjáni intézete, illetve a GKZ kar volt hallgatói nem tudták leginkább a diplomát rögtön megszerezni. Nem meglepő az sem, hogy ezen a karon, illetve intézményben is oktatott pénzügy és számvitel alapszakon hasonló jelenséget lehetett tapasztalni. Az államilag támogatott volt hallgatók érezték a legnagyobb motivációt arra, hogy az előirányzottnak megfelelő időben lediplomázzanak. S végül minél jobb eredménnyel végzett a hallgató, annál kisebb volt a valószínűsége a késedelmes diplomaszerzésnek. A végzett hallgatók 2 százaléka tudja, hogy működik a főiskolán alumni szervezet, ugyanakkor csupán e csoport 8 százaléka tagja a szervezetnek (ez az összes megkérdezett mindössze 5 százaléka). 30
Országos felmérés kérdései Egyéb korábbi, illetve további tanulmányok Az öregdiákok 20 százaléka rendelkezett már valamilyen felsőfokú végzettséggel akkor, amikor elkezdte a tanulmányait a BGF-en. Azoknak, akik válaszoltak a kérdéseinkre többségében valamilyen gazdaságtudományi képzésük: legnagyobb arányban valamilyen turizmus-vendéglátással kapcsolatos szakon (20%), valamint pénzügy és számvitelhez kapcsolódó szakon (1%) szereztek előzetes végzettséget. A válaszadók közel fele alapképzés, további egyharmad pedig felsőfokú szakképzés keretében szerezték meg első képesítésüket. 9. ábra - Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel mielőtt elkezdte a BGF-et? Ha igen, milyen szakon? Ha igen, milyen képzési formában szerezte? - érdemben válaszolók, N=530 és 7, % volt-e felsőfokú végzettség? ha volt, milyen szakon? 80% 20% igen nem nemzetközi gazdálkodás idegenforgalmi szakmenedzser kereskedelmi szakmenedzser pénzügy és számvitel vendéglátó és szálloda mérlegképes könyvelő pénzügyi szakügyintéző turizmus-vendéglátás gazdálkodás és menedzsment üzleti szakoktató számviteli szakügyintéző egyéb gazdasági egyéb 1 4 4 4 3 3 9 9 7 7 7 12 27 0 5 10 15 20 25 30 ha volt, milyen képzési formában szerezte? 22% 34% 2% 15% BA/BSc MA/MSc Egyetemi hagyományos képzés Főiskolai hagyományos képzés Felsőfokú szakképzés 27% 31
A korábbi végzettség megléte természetesen az idősebbek körében jóval valószínűbb (a legalább 28 éves volt hallgatók 32 százaléka rendelkezik korábbi végzettséggel). Azok, akik már elvégeztek valamilyen felsőfokú szakképesítést eredményező iskolát az esetek 31 százalékában folytatták tanulmányaikat nappali tagozaton a BGF-en, 27 százalékuk távoktatásos, 42 százalékuk pedig levelező tagozatos hallgató volt. A BGF megkezdése után, a képzés ideje alatt vagy azt követően az öregdiákok 17 százaléka szerzett valamilyen más felsőfokú végzettséget is. Az érdemben válaszolók továbbra is a gazdasági tanulmányok felé orientálódott. A továbbtanulók 55 százaléka mesterképzésen, 13 százaléka alapképzésen, további 17 százalék pedig valamilyen felsőfokú képzésen vett részt. 10. ábra - A BGF megkezdése óta szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? Ha igen, milyen szakon? Ha igen, milyen képzési formában szerezte? - érdemben válaszolók, N=52 és 0, % szerzett-e felsőfokú végzettséget? 83% 17% igen nem nemzetközi gazdálkodás marketing mérlegképes könyvelő vállalkozásfejlesztés turizmus-vendéglátás vezetés és szervezés pénzügy adótanácsadó egyéb gazdasági egyéb ha szerzett, milyen szakon? 2 2 3 3 3 7 11 10 13 0 2 4 8 10 12 14 ha szerzett, milyen képzési formában? 7% 7% 11% BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés 17% Főiskolai hagyományos képzés 2% 1% 55% Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb Azok körében, akik további felsőfokú tanulmányokat végeztek, legnagyobb arányban találjuk a BGF-en nappali tagozaton végzett hallgatót (88%). 32
A BGF volt hallgatói közül 1 százaléknyian vesznek részt jelenleg valamilyen felsőfokú képzésben. A korábbiakhoz hasonlóan elsősorban itt is gazdaságtudományi képzések felé orientálódtak a volt hallgatók. A képzési szint tekintetében egyértelműen a mesterképzésé a főszerep (73%). 11. ábra - Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? Ha igen, milyen szakon? Ha igen, milyen képzési formában? - érdemben válaszolók, N=528 és 73, % részt vesz-e felsőfokú képzésben? 84% 1% igen nem nemzetközi gazdaságtan/tanulmányok vezetés és szervezés számvitel marketing pénzügy turizmus mérlegképes könyvelő emberi erőforrás gazdaságinformatika vállalkozásfejlesztés adótanácsadó egyéb gazdasági egyéb ha igen, milyen szakon? 2 2 2 2 4 4 5 5 7 9 9 11 11 0 2 4 8 10 12 ha igen, milyen képzési formában? 11% 3% 8% BA/BSc 1% 4% MA/MSc Egyetemi hagyományos képzés Doktori képzés PhD, DLA Felsőfokú szakképzés 73% Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 33
Nyelvismeret A BGF volt hallgatói közül a legtöbben és legmagasabb szinten az angolt beszélik. A nyelvek sorrendjében a második helyen a német áll, amit jelentős lemaradással a francia, a spanyol, az olasz, és az orosz követ. Oroszul alig tud valaki a volt diákok közül. 11. táblázat - Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? érdemben válaszolók, N=445-523, % és átlag nem ismeri 2 3 4 nagyon jól ismeri átlag anyanyelvi szinten ismeri angol 2 9 15 38 3 3,99 1 német 24 20 22 18 14 2,78 3 francia 77 8 3 3 1,43 3 olasz 80 10 5 1 1 1,2 3 spanyol 77 9 4 2 1,41 3 orosz 87 7 2 1 0 1,14 4 Annak ellenére, hogy az orosz nyelvet ismerik legkevésbé, mégis a válaszadók közül ezt a nyelvet beszélik arányaiban a legtöbben anyanyelvi szinten. Nagyon szembetűnő az is, hogy a legjobban beszélt nyelvet ismerik arányaiban a legkevesebben anyanyelvi szinten. 34
12. ábra - Átlagos Idegen nyelvismeret* érdemben válaszolók, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=2-429, átlagok ötfokú skálán érdemben válaszolók középiskola hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) 2,7 2,79 2,83 2,7 2,92 2,84 2,4 2,43 2,8 2,32 2,9 2,0 2,70 2,84 3,03 2,5 2,97 2,32 3,00 3,00 2,83 3,00 0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Az öregdiákok között leginkább azok beszélnek jól (jobban) idegen nyelveket, akik a KKK, illetve a KVIK karaira, szakjaira jártak. Jellemző, hogy a BGF-re gimnáziumból érkezettek nyelvtudása jobb, mint a szakközépiskolában érettségizetteké. 35
Külföldi tanulmányok Felsőfokú tanulmányaik alatt a BGF-en végzett hallgatók 9 százaléka tanult hosszabbrövidebb ideig külföldön. 13. ábra - Felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? azok aránya, akik igen, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, összes megkérdezett, N=504-529, % érdemben válaszolók középiskola hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) 1 2 1 0 0 1 0 0 0 0 5 9 12 11 9 11 11 11 19 24 38 100 0 20 40 0 80 100 120 igen A külföldi tapasztalat leginkább a KKK-n és a KVIK-en, kommunikáció és médiatudomány, valamint nemzetközi gazdálkodás alapszakot végzett hallgatók körében volt a legmagasabb. A mesterképzéses szakok esetében itt sem tudunk messzemenő következtetéseket levonni a csekély beérkezett válaszok következtében. Azok zöme, akik tanultak külföldön, általában egy alkalommal töltöttek legalább egy szemeszternyi hosszúságú időt (74%). Ennél több alkalommal a megkérdezettek 10 százaléka volt kint. Egy szemeszternél rövidebb tanulmány legalább egy alkalommal a válaszadók 29 százalékánál fordult elő (többségük szintén egy 3
alkalommal tanult). Átlagosan hat hónapot töltöttek kint a hallgatók. Tempus vagy Erasmus ösztöndíjjal 80, a fogadó ország felsőoktatási intézményének ösztöndíjával 4, más hazai ösztöndíjjal 8 százaléknyian tanultak. Nemzetközi ösztöndíjat mintegy 4 százaléknyian említettek. Ugyanakkor fontos, hogy a Tempus/Erasmus ösztöndíjon kívül a volt hallgatók leggyakrabban saját zsebükből fizették külföldi tanulmányaikat (50%). Párhuzamosan munkát a válaszadók 10 százaléka vállalt. A célországokat tekintve kétség nélkül Franciaország és Németország volt a legkedveltebb. 37
Munkatapasztalat A volt BGF-es hallgatók 82 százaléka vett részt tanulmányai során kötelező szakmai gyakorlaton. Ezen belül a válaszadók 42 százaléka igen jó benyomást tehetett munkaadójára, hiszen ilyen arányban fordult elő, hogy a hallgatót a továbbiakban is alkalmazták. Ezen kívül a hallgatók 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy végzettsége megszerzése előtt szerzett tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot. A válaszadók 1 százaléka végzett továbbá még nem a szakmával kapcsolatos munkát a végzettséget megelőzően. 14. ábra: Rendelkezett-e szakvégzettségéhez kapcsolódó munkatapasztalattal, mire végzett a főiskolán - összes megkérdezett, N=530, % érdemben válaszolók kar 4 BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet 48 59 71 5 BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak 4 8 emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) 0 38 1 53 70 5 2 9 71 89 80 100 0 20 40 0 80 100 120 azok aránya, akik rendelkeztek 38
15. ábra: Felsőfokú tanulmányai előtt vagy alatt dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? azok aránya, akik igen, hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, összes megkérdezett, N=528, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA 0 7 7 1 22 23 0 5 10 15 20 25 igen Külföldi munkatapasztalattal a volt hallgatók 1 százaléka rendelkezett a végzésig. A karok közül is leginkább a KVIK és KKK hallgatói rendelkeznek ilyesfajta tapasztalattal. 39
Átmenet a felsőoktatásból a munka világába Az öregdiákok 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a BGF-es képzés során elsősorban főfoglalkozású diákként tekintett magára, 31 százaléknyian pedig főfoglalkozású dolgozónak látták önmagukat, aki munka mellett tanul. Jellemző, hogy a nappali tagozatos hallgatók 91 százaléka, mint főfoglalkozású diák, a levelező és távoktatáson végzettek 95-89 százaléka, mint főfoglalkozású dolgozó élte meg a főiskolai éveit. 1. ábra: Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett főállású munkaviszonnyal? azok aránya, akik igen, szociodemográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, összes megkérdezett, N=530, % 40
A megkérdezettek 48 százaléka rendelkezett fő állású munkaviszonnyal, amikor megszerezte az abszolutóriumot a BGF-en. A férfiak, legalább 28 évesek, a PSZK budapesti intézetében, mesterképzésen, valamint hagyományos főiskolai képzésben, esti, levelező és távoktatási képzési formában végzettek, illetve költségtérítéses finanszírozásban részt vevők körében ennél magasabb arányban találunk olyan válaszadókat, akik már a főiskola előtt/alatt elkezdtek dolgozni. 17. ábra: Az abszolutórium megszerzésekor betöltött állás jellemzői érdemben válaszolók, N=252-253, % Álláshirdetésre jelentkezett 27% Munkáltatónál jelentkezett, pl elküldte önéletrajzát 13% Intézményi karrieriroda, állásbörze révén 3% Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte 2% Gyakorlati helyén alkalmazták 19% Tanári ajánlás révén 2% Korábbi munkakapcsolat révén 8% Egyéb személyes ismerettség 24% Egyéb 4% 0% 10% 20% 30% 9% 0% 91% állandó jellegű és határozatlan idejű volt határozott idejű volt alkalmi, vagy megbízás jellegű volt 9% % 59% 2% csak saját tanulmányok szakterülete saját és kapcsolódó szakterületek egy egészen más szakterület bármilyen szakterület A szóban forgó munkahelyet a többség álláshirdetésre jelentkezés útján szerezte (27%). Kevéssel marad el ettől azok aránya, akiket személyes ismeretség révén alkalmaztak (24%). Jellemző, hogy a harmadik leggyakoribb módja a munkahely megtalálásának, amikor a volt hallgatót a gyakorlati helye alkalmazta (19%). 13 százalék a munkáltatónál jelentkezett, illetve csupán 8 százalék korábbi munkakapcsolat révén jutott a munkához. A megkérdezettek 85 százaléka a szakmában helyezkedett el: 2 százalékuk szerint a pozíció csak a saját szakterületnek felel meg, további 59 százalékuk szerint a saját, és a kapcsolódó szakterületnek 41
egyaránt megfelel. A nagy többség állandó jellegű és határozatlan idejű munkavállalásról számolt be (91%), határozott idejű munkaszerződéssel 9 százaléknyian helyezkedtek el. A megkérdezettek nagy része az abszolutórium megszerzését követően ha még nem dolgozott volna elkezdett munkát keresni (41%). Tanulmányaik folytatása vagy más személyes okokból kifolyólag a válaszadók csupán 12 százaléka nem keresett rögtön munkát. 18. ábra:a munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/jelentkezett állásért? érdemben válaszolók, hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, N=215, átlagok érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) 0 0 0 8 10 21 18 28 27 31 35 28 39 32 37 4 48 52 3 0 10 20 30 40 50 0 70 átlag Kar, illetve szak tekintetében igen nagy a szórás az elküldött önéletrajzok átlagát tekintve. A Külkereskedelmi-, valamint a Pénzügy és Számviteli Kar volt hallgatóinak kevesebb, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi-, illetve a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg hallgatóinak több megkeresésre volt szüksége. Ugyanakkor a szakok szerint a legkeresettebbnek a nemzetközi gazdálkodás, illetve a kommunikáció és médiatudomány alapszakokat említhetjük. Összességében a volt hallgatóknak átlagosan 35 helyen kellett próbálkozniuk. 42
Állásinterjúra pedig csupán átlagosan esetben hívták be a végzett hallgatókat a munkaadók. 19. ábra: Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=215, % érdemben válaszolók 35 59 eredmény elégséges 25 75 közepes 8 34 58 jó 5 30 4 jeles, kiváló 4 4 32 0% 20% 40% 0% 80% 100% azonnal, egy hónapon belül több hónapon belül még nem talált Az abszolutórium megszerzését követően az öregdiákok százaléka egy hónapon belül, 35 százaléka pedig átlagosan 5 hónapon belül talált magának munkát. Összesen az érintettek 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az óta sem talált magának munkát. Jellemző, hogy az eredményesebben tanuló hallgatók gyorsabban tudtak munkát vállalni. 43
20. ábra: Az abszolutórium megszerzése után betöltött állás jellemzői érdemben válaszolók, N=197-202, % Egyéb 4% Egyéb személyes ismeretség révén 22% Korábbi munkakapcsolat révén % Tanári ajánlás révén 1% Gyakorlati helyén alkalmazták 9% Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte 1% Intézményi karrieriroda, állásbörze révén 2% Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát 12% Álláshirdetésre jelentkezett 45% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50% 19% 4% 77% állandó jellegű és határozatlan idejű volt határozott idejű volt alkalmi, vagy megbízás jellegű volt 12% 9% 58% 21% csak a saját tanulmányok szakterülete a saját és kapcsolódó szakterületek egy egészen más szakterület bármilyen szakterület Az abszolutórium megszerzését követő elhelyezkedés az esetek döntő részében 45 százalékában a megszokott, álláshirdetésre való jelentkezés útján történt. Személyes ismeretség révén a megkérdezettek 22 százaléka tudott munkát találni. További 12 százalék maga kereste fel leendő munkáltatóját, míg 9 százalékot a szakmai gyakorlati helyén alkalmazták. A többség (79%) saját szakterületén, vagy ahhoz is kapcsolódó szakterületen helyezkedett el. A megkérdezettek 77 százaléka állandó, határozatlan idejű szerződést kötött munkáltatójával, további 19 százaléknyian pedig határozott időre vállaltak munkát. 44
Munkaerő-piaci életút A kutatásban részt vettek 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még sosem dolgozott végzettségének megszerzése óta. A megkérdezettek fele egyetlen munkahelyen vállalt állást azóta, 2 százalékuk pedig már egyszer váltott munkahelyet is. Ennél több helyen a válaszadók 19 százaléka dolgozott. 21. ábra: A végzettség megszerzése óta volt-e munkanélküli? összes megkérdezett, hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, N=503-528, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) 0 0 0 14 22 25 23 27 33 32 33 3 35 3 37 40 44 47 5 0 10 20 30 40 50 0 igen A munkanélküliség az öregdiákok harmadát érintette. A karok viszonylatában a GZK-n végzett hallgatók körében magasabb arányban találjuk azokat a többi karhoz viszonyítva, akik már voltak munkanélküliek. Az alapszakok közül pedig az emberi erőforráson végzett hallgatók kényszerültek legnagyobb arányban munkanélküliségre. Az érintettek többségének csak egy munkanélküli időszaka volt (75%), további 19 százalékuknak kettő. Egy ilyen periódus általában 7 hónapig tartott. Ugyanakkor a munkanélküliek 58 százaléka regisztráltatta magát a Munkaügyi Központban. 45
Miután a hallgatók megszerezték a BGF-en abszolutóriumunkat, csupán a válaszadók százalékánál fordult elő, hogy külföldön folytassa tanulmányait. 22. ábra: A végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? összes megkérdezett, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, N=503-528, % érdemben válaszolók nem 14 férfi nő kar 13 17 BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet 5 8 15 23 BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak 0 9 emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) 0 0 0 0 8 11 12 11 19 25 24 0 5 10 15 20 25 30 igen Hosszabb rövidebb ideig történő külföldi munkavállalás az öregdiákok 14 százalékát érintette. Körükben arányaiban több férfit, Külkereskedelmi Karon, kommunikáció és médiatudomány, valamint nemzetközi gazdálkodás alapszakot végzett hallgatót találtunk. A külföldön munkát vállalt öregdiákok mindegy 83 százaléka egy, maximum két alkalommal dolgozott külföldön. Ezek a munkavállalások viszonylag hosszú ideig tartottak, átlagosan 2 hónapig. A célországokat tekintve a legtöbben az Egyesült Királyságban dolgoztak, vagy éppenséggel jelenleg is ott végez munkát (18%). Nem sokkal marad el az előzőtől Németország és Ausztria sem (1-1%). A külföldön munkát vállalók 52 százalékának teljes 4
mértékben, 40 százalékának részben, 7 százalékának pedig egyáltalán nem kapcsolódott a végzett munka a végzettségéhez. Az öregdiákok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervez további külföldi munkavállalást a következő 5 év folyamán. Ugyanilyen arányban vannak azok is, akik ettől elzárkóznak. A fennmaradó 30 százalék pedig még nem tudott érdemben dönteni a kérdésben. 47
Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet A megkérdezett öregdiákok 82 százaléka alkalmazottként dolgozik jelenleg. Az érdemben válaszolók 5 százaléka nappali tagozaton tanuló diák, 4-4 százaléka pedig munkanélküli, illetve GYES-en, vagy GYED-en van. A volt hallgatók 2 százaléka vállalkozóként tevékenykedik, s végül a fennmaradó 1-1 százalékuk önfoglalkoztató, illetve háztartásbeli, vagy egyéb inaktív. 23. ábra: Mi a jelenlegi munkaerő-piaci státusza? szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=491-529, % érdemben válaszolók 82 12 4 5 4 1 életkor 22-24 évesek 81 1 17 25 évesek 80 2 18 2 évesek 80 2 8 23 27 évesek 93 2 5 legalább 28 évesek 81 22 4 1 9 1 szak emberi erőforrások (BA) 94 gazdálkodás és menedzsment (BA) 82 3 13 3 kereskedelem és marketing (BA) 80 1 4 7 3 31 kommunikáció és médiatudomány (BA) 75 13 nemzetközi gazdálkodás (BA) 89 2 03 5 2 pénzügy és számvitel (BA) 8 0 7 3 4 1 turizmus-vendéglátás (BA) 77 22 4 9 1 marketing (MA) 71 14 14 nemzetközi tanulmányok (MA) 100 pénzügy (MA) 89 11 számvitel (MA) 80 20 turizmus-menedzsment (MA) 50 50 képzési forma BA/BSc 82 12 4 8 31 MA/MSc 84 8 3 3 3 hagyományos főiskolai 84 21 5 1 7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 0% 70% 80% 90% 100% alkalmazott önfoglalkoztató vállalkozó munkanélküli nappali tagozaton tanuló diák GYES-en, GYED-en (GYET-en) van háztartásbeli, egyéb inaktív Az alkalmazottak legnagyobb arányban az alapszakok közül az emberi erőforrások szakosok között találjuk (94%). A képzési formát tekintve az alkalmazottak aránya nagyon hasonló 48
képet mutat. Viszont szembetűnő, hogy a mesterképzésen végzett hallgatók között nagyobb arányban találjuk azokat, akik vállalkozóként tevékenykednek. Továbbá a még hagyományos főiskolai képzésben végzett hallgatók között a többi képzési formához képest magasabb arányban vannak azok, akik GYES-en, vagy GYED-en van. Az alkalmazottak többsége (5%) beosztott diplomásként dolgozik munkahelyén. 12 százalékuk alsó-, 9 százalékuk középvezető. Felsővezetőként a válaszadók 3 százaléka dolgozik. Nem diplomás beosztott pozícióban a megkérdezettek 12 százaléka van. A GYESen, GYED-en lévő szülők 71 százaléka rendelkezik főállással, 29 százalékuk pedig nem. Összességében a megkérdezettek 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg dolgozik. A fejezet többi részében e csoport tagjainak válaszait vizsgáljuk meg. 24. ábra: Munkaviszony jellege szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=427-41, % érdemben válaszolók életkor 22-24 évesek 25 évesek 2 évesek 27 évesek legalább 28 évesek szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) 89 8 78 87 91 92 75 88 95 79 88 94 83 100 100 75 80 100 10 1 12 2 20 3 11 2 9 7 1 25 14 12 4 1 7 11 2 14 3 25 20 0% 10% 20% 30% 40% 50% 0% 70% 80% 90% 100% állandó jellegű és határozatlan idejű határozott idejű alkalmi, vagy megbízás jellegű Állandó jellegű határozatlan idejű szerződéssel a megkérdezettek 89 százaléka rendelkezik jelenleg. Határozott idejű munkavállalói jogviszony keretén belül 10, alkalmi vagy megbízás 49
jellegű szerződéssel egy százalékuk dolgozik. Minél idősebb öregdiákot vizsgálunk, annál valószínűbb, hogy határozatlan idejű szerződéssel dolgozik. Határozott idejű szerződés különösen emberi erőforrások alapszakon, illetve pénzügy mesterszakot végzett hallgatók körében fordul elő. A megkérdezettek 14 százaléka dolgozik köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként. Állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottja a végzettek százaléka. A többiek pedig mind a piaci szférában helyezkedtek el. A PSZK salgótarjáni intézetében végzettek, illetve pénzügy és számvitel alapszakosok, valamint pénzügy, számvitel, és marketing mesterszakosok körében jóval nagyobb arányban találjuk azokat, akik állami intézményben vagy állami, önkormányzati tulajdonú vállalatnál dolgoznak. 25. ábra: Munkahely jellege hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=439-41, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) 8 4 11 5 18 2 7 7 9 14 15 12 18 5 3 19 5 7 33 8 38 40 7 11 83 100 25 100 88 84 75 9 82 82 88 93 90 74 8 0% 10% 20% 30% 40% 50% 0% 70% 80% 90% 100% köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja más helyen dolgozik 81 77 0 5 38 17 Az öregdiákok több mint háromnegyede (79%) számolt be arról, hogy nincs egy beosztottja sem. 1 százalékuk legfeljebb 9, 5 százalékuk pedig legalább 10 beosztottal dolgoznak. 50
2. ábra: Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=439-41, % érdemben válaszolók 5 28 3 23 8 kar BGF-KKK 28 47 17 2 BGF-KVIK 5 40 29 20 BGF-PSZK 3 17 37 29 14 BGF-GKZ 20 34 34 11 intézet BGF-PSZK-BP 3 17 3 29 1 BGF-PSZK-SA 17 44 28 szak emberi erőforrások (BA) 53 29 12 gazdálkodás és menedzsment (BA) 3 24 58 15 kereskedelem és marketing (BA) 8 28 42 18 4 kommunikáció és médiatudomány (BA) 7 14 71 7 nemzetközi gazdálkodás (BA) 3 31 47 19 pénzügy és számvitel (BA) 3 13 30 38 1 turizmus-vendéglátás (BA) 47 22 18 marketing (MA) 33 33 33 nemzetközi tanulmányok (MA) 100 pénzügy (MA) 13 50 25 13 számvitel (MA) 20 20 0 turizmus-menedzsment (MA) 100 0% 10% 20% 30% 40% 50% 0% 70% 80% 90% 100% egyáltalán nem kevéssé közepes mértékben nagymértékben teljes mértékben A megkérdezettek többsége legalább közepes mértékben tudja munkája során használni azt a tudást, amit az iskolában megszerzett. Egyáltalán nem, vagy csak kevésbé tudja alkalmazni a szaktudását a munkavállalók 33 százaléka. A KKK-n és a KVIK-en végzettek körében kisebb, a GKZ és a PSZK intézményeiben pedig nagyobb arányban találjuk azokat, akik rendszeresebben tudják alkalmazni az iskolában szerzett tudást. Szakok tekintetében pedig kiemelkedik a pénzügy és számvitel szak az ismeretek hasznosítását illetően. Arra a kérdésre, hogy milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg legjobban a munkájának, a válaszadók 71 százaléka azt a választ adta, hogy a saját és kapcsolódó szakterületek, illetve további 12 százalék csak a saját tanulmányok szakterületének tudja be a jelenleg végzett munkáját. 51
Az öregdiákok 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a végzett munkája főiskolai/ba/bsc végzettséget, 1 százaléka, hogy egyetemi/ma/msc végzettséget, illetve 1 százalék, hogy PhD végzettséget igényel. 1 százalék valamilyen posztgraduális végzettséghez köti munkájának végezhetőségét. A fennmaradó 15 százalék pedig úgy véli, hogy munkája nem igényel semmilyen felsőfokú végzettséget. 27. ábra: Milyen jellegű munkahelyen dolgozik? érdemben válaszolók, N=39, % 2% 9% 4% költségvetési intézmény oktatási intézmény 1% 9% 15% bank, biztosító, egyéb hitelintézet ipari, építőipari vállalkozás kereskedelmi, szolgáltató, idegenforgalmi vállalkozás egyéb A válaszadók kiemelkedő hányada valamilyen kereskedelmi, szolgáltató, vagy idegenforgalmi vállalkozásnál dolgozik (1%). Banknál, biztosítónál, vagy egyéb hitelintézetnél a válaszadók alig 9 százaléka áll munkaviszonyban. Ipari és építőipari vállalatnál a volt hallgatók 15 százaléka, valamint költségvetési intézménynél pedig 9 százaléka folytat munkaviszonyt. A munkahely jellegéből kiindulva nem meglepő, hogy a cég tulajdoni viszonyait vizsgálva túlsúlyban van, azoknak az öregdiákoknak az aránya, akik tisztán magántulajdonú vállalatnál dolgoznak (79%). Állami, illetve önkormányzati tulajdonú vállalatnál a válaszadók 19 százaléka, a fennmaradó 2 százalék pedig vegyes tulajdonú vállalatnál dolgozik. 52
28. ábra: Milyen tulajdonosa van a munkahelyének? szocio-demográfiai jellemzők és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=438-40, % érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) 45 30 43 54 51 7 47 47 31 50 32 2 0 40 3 0 71 72 23 11 1 8 7 14 100 100 100 9 3 41 37 23 7 10 20 44 41 17 47 47 4 43 30 4 38 20 11 0% 20% 40% 0% 80% 100% teljes mértékben magyar részben magyar teljes mértékben külföldi Közel ugyanolyan arányban válaszolták az öregdiákok, hogy a vállalat, aminél dolgoznak, magyar tulajdonú (45%), mint azt, hogy a cég külföldi kézben van (44%). A fennmaradó 11 százalék olyan vállalathoz jár be nap, mint nap dolgozni, ami csak részben van magyar kézben. A válaszadók valamivel több, mint felének a munkahelye a nagyvállalat kategóriába sorolható (52%). A volt hallgatók 21 százaléka dolgozik közepes vállalatnál, illetve a fennmaradó 27 százalék pedig kisvállalatnál tevékenykedik, melyből fél százalék csupán önfoglalkoztató. 53
29. ábra: A munkahely ágazata érdemben válaszolók, N=449, % Pénzügyi, biztosítási tevékenység Információ, kommunikáció (pl. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Közigazgatás, védelem, kötelező Kereskedelem, gépjárműjavítás Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat, Oktatás Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, Szakmai, tudományos, műszaki Adminisztratív és szolgáltatást Villamos energia, gáz-, gőzellátás, Építőipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás- Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés, Egyéb 3 2 2 2 1 1 1 1 0 4 5 9 8 8 8 10 13 14 0 2 4 8 10 12 14 1 A legtöbb öregdiák (13%) munkahelye pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozik. 10 százaléknyian dolgoznak az információ és kommunikáció területén. Valamivel kevesebben (9%) a vendéglátás iparágban tevékenykednek. Azonos arányban dolgoznak az öregdiákok közigazgatási, kereskedelmi, valamint feldolgozóipari vállalatnál (8-8-8%). 12. táblázat: Jelenlegi lakóhely és a munkahely elhelyezkedése, N=419, % jelenlegi lakhely munkahely település Budapest Budapesten kívül külföld Budapest 92 7 1 Budapesten kívül 27 72 1 külföld 0 0 100 Azok az öregdiákok, akik jelenleg budapesti lakosok, azok 92 százalékban Budapesten is dolgoznak. A Budapesten élők 7 százaléka Budapesthez közeli településeken, rendszerint Pest megyében vállaltak munkát. A fennmaradó egy százalék pedig külföldre jár dolgozni. A vidéki lakosok 27 százaléka ingázik jelenlegi lakhelye és Budapest között. Azonban még mindig magas a nem budapesti lakosok között azoknak az aránya, akik rendszerint jelenlegi 54