VÁLASZTÁSI FÜZETEK 166. SEGÉDLET. a külképviseleti választási irodák részére az országgyűlési képviselők 2010 évi választásán

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 166. SEGÉDLET a külképviseleti választási irodák részére az országgyűlési képviselők 2010 évi választásán ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 166. SEGÉDLET a külképviseleti választási irodák részére az országgyűlési képviselők 2010 évi választásán Budapest, 2010.

A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: Dr. Virág Rudolf az Országos Választási Iroda vezetője Összeállította: dr. Berta Zsolt dr. Tanka József Lektorálta: dr. Virág Rudolf Zubor András dr. Péteri Attila Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna ISSN: 1216-5530

TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános tudnivalók az országgyűlési képviselők választásáról... 5 1.1. Az országgyűlési választásokra vonatkozó jogszabályok... 5 1.2. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere... 5 2. Általános tudnivalók a külképviseleti szavazásról... 8 2.1. A külképviseleti szavazás megtartásának törvényi feltételei... 8 2.2. A szavazás ideje... 8 2.3. A külképviseleti szavazás szereplői... 8 2.3.1. A külképviseleti választási iroda (KüVI)... 8 2.3.2. A választási megfigyelő... 9 2.3.3. A választópolgár... 9 2.3.3.1. Választójog az országgyűlési képviselők választásán... 9 2.3.3.2. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel szabályai... 10 3. A külképviseleti választási iroda feladatai... 11 3.1. Feladatok a szavazás napját megelőzően... 11 3.1.1. A külképviseleti névjegyzék és a szavazólapok kinyomtatása... 11 3.1.2. Egyéb szavazásnapi kellékek kiszállítása... 11 3.1.3. A szavazóhelyiség biztosítása... 12 3.2. Feladatok a szavazás napján... 12 3.2.1. Feladatok a szavazás megkezdése előtt... 12 3.2.2. Feladatok a szavazás alatt... 12 3.2.2.1. A külképviseleti névjegyzékek kezelése... 13 3.2.2.2. A külképviseleti névjegyzék a második fordulóban... 13 3.2.2.3. Az elsőként szavazó választópolgár szerepe... 14 3.2.2.4. A szavazás feltételei... 14 3.2.2.5. A visszautasítottak jegyzékének vezetése... 15 3.2.2.6. A szavazás menete... 15 3.2.2.7. A rontott szavazólap cseréje... 16 3.2.2.8. Rendkívüli események a szavazás során... 16 3.2.2.9. A szavazás lezárása... 17 3.2.2.10. A jegyzőkönyv kitöltése... 17 3.2.3. Feladatok a szavazást követően... 18 3.2.3.1. A szavazás lezárásáról szóló jegyzőkönyv megtekinthetőségének biztosítása... 18 3.2.3.2. Az urna hazaszállítása... 18 3

4. A szavazási iratok továbbítása belföldön és a szavazóköri eredmény megállapítása 19 4.1. A szavazatok továbbítása belföldön... 19 4.2. A választás szavazóköri eredményének megállapítása... 19 4.3. A szavazás titkosságának biztosítása a külképviseleti szavazás során... 20 MELLÉKLETEK... 21 1. melléklet A külképviseleti szavazás helye és ideje... 22 2. melléklet Kérelem a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételhez... 33 3. melléklet Külképviseleti névjegyzék az 1. és 2. fordulóban... 34 4. melléklet Nyilvántartás a kinyomtatott szavazólapokról... 36 5. melléklet Jegyzőkönyv a szavazás befejezéséről... 37 6. melléklet Ellenőrző lap... 39 7. melléklet Visszautasítottak jegyzéke... 40 8. melléklet Nyilatkozat a szavazásról... 41 9. melléklet Jegyzőkönyv minta a szavazás közben előfordult fontosabb eseményekről, valamin a szavazatszámláló bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseiről... 42 4

1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL 1.1. Az országgyűlési választásokra vonatkozó jogszabályok Az országgyűlési választások szabályait az alábbi jogszabályok állapítják meg: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, amely meghatározza a választójogosultság feltételeit, a választások alapelveit és a választás kitűzésének alapvető szabályait. 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról (Vjt.), amely a választások anyagi jogi szabályait tartalmazza, meghatározva a választási rendszer elemeit, a mandátumkiosztás módját és az eredmény megállapításának rendszerét. 1997. évi C. törvény a választási eljárásról (Ve.), amely többek között szabályozást tartalmaz a választási szervekre, a választói névjegyzékre, az ajánlásra, a jelölésre és a szavazásra, továbbá meghatározza a szavazatösszesítés, az eredmény-megállapítás menetét és a jogorvoslatok rendjét. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról. 35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet, amely a választási irodák feladatait, a választás során alkalmazandó nyomtatványok mintáit határozza meg. 36/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet, amely a választás pénzügyi szabályait, normatíváit tartalmazza. 3/2010. (I. 22.) ÖM rendelet, mely a választás határidőiről és határnapjairól rendelkezik. 1.2. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán kerül megválasztásra, 58 mandátum pedig országos listáról kerül kiosztásra. A magyar választási rendszer jellemzői: a) Az ország területe 176 országgyűlési egyéni választókerületre oszlik. Minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe. Az egyéni választókerületben a választópolgárok és a pártok jelölhetnek. Egyéni jelöltként tehát független jelöltek is megmérettethetik magukat a választásokon. Jelöltet két vagy több párt közösen is jelölhet. Ahhoz, hogy valaki egyéni választókerületben jelöltként indulhasson, függetlenül attól, hogy párt állítja vagy független jelöltről van szó meg 5

kell szereznie legalább 750, a választókerületben lakóhellyel rendelkező választópolgár aláírásával hitelesített ajánlását. Az egyéni választókerületekben ún. többségi, kétfordulós választás tartanak. A választás első fordulója akkor érvényes, ha a választókerület választópolgárainak több mint fele szavazott. Ebben az esetben az a jelölt lesz az országgyűlési képviselő, aki megkapta a szavazatoknak több mint a felét. Második fordulót akkor kell tartani, ha az első fordulóban a választópolgárok kevesebb mint fele ment el szavazni (érvénytelen választási forduló), vagy ha az érvényes választási forduló esetén egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét. Előbbi esetben minden jelölt, utóbbi esetben csak azok a jelöltek indulhatnak a második fordulóban, akik az első fordulóban a szavazatoknak legalább 15%-át megszerezték (ha nincs legalább 3 ilyen jelölt, akkor az első három legtöbb szavazatot szerzett jelölt.). A második forduló akkor érvényes, ha az egyéni választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede leadta a szavazatát. Ebben az esetben a képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha az egyéni választókerületben a választás második fordulója is érvénytelen, a mandátum nem kerül kiosztásra, hanem időközi választást kell tartani. 1. A törvény 20 területi választókerületet intézményesít, amelyet a 19 megye és a főváros területe alkot. Ezekben a választókerületekben listás választást tartanak. A területi választókerületekben pártok állíthatnak listát. Ennek feltétele, hogy a párt az adott megyében található egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább 2 egyéni választókerületben jelöltet állítson. A területi lista kötött, amely azt jelenti, hogy a jelöltek sorrendjét maga a párt határozza meg, a területi listára való szavazáskor a választópolgár a listán szereplő jelöltek sorrendjét nem változtathatja meg. A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös területi listát állíthatnak. A választás első fordulója akkor érvényes, ha a választópolgároknak több mint fele az urnákhoz járult. Amennyiben nem, a területi választókerületben második fordulóra kerül sor, melynek érvényességéhez már a választópolgárok több mint egynegyedének részvétele is elegendő. A területi választókerületi eredmény megállapítása az ún. Hagenbach- Bischoff módszerrel történik, melyben a pártok listái a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz. A mandátumkiosztásban csak azoknak a pártoknak a listái vehetnek részt, melyek országos összesítésben elérték az összes érvényes szavazat több mint 5%-át. (mandátumszerzési küszöb) Ha a területi választókerületben a második választási forduló érvénytelen volt, mert a választópolgárok egynegyede sem szavazott, akkor a betöltetlen területi választókerületi mandátumok felcsúsznak az országos listára és ott kerülnek kiosztásra. 6

2. Az országos (kompenzációs) listáról minimum 58 mandátumot szerezhetnek meg a pártok. A választópolgárok az országos listára nem szavaznak, a mandátumok itt az ún. töredékszavazatok arányában kerülnek kiosztásra. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 7 területi választókerületben állított listát. A pártok közös területi listák alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös országos listát állíthatnak. Az országos listás eredmény megállapítása az ún. d Hondt módszerrel történik, melyben a pártok listái a töredékszavazatok arányában jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősülnek az első érvényes fordulóban a pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok. A mandátumkiosztásban itt is csak azoknak a pártoknak a listái vehetnek részt, melyek országos összesítésben elérték az összes érvényes szavazat több mint 5%-át. (mandátumszerzési küszöb) 7

2. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A KÜLKÉPVISELETI SZAVAZÁSRÓL 2.1. A külképviseleti szavazás megtartásának törvényi feltételei A külképviseleti szavazás megrendezésének törvényi feltétele, hogy a fogadó állam hozzájáruljon ahhoz, hogy a külképviseleten szavazást lehessen tartani. A külképviseleti szavazás további feltétele, hogy legyen legalább egy választópolgár, aki kéri a felvételét az adott állam területén lévő külképviselet névjegyzékébe, ellenkező esetben ott nem kerül sor szavazásra. 2.2. A szavazás ideje A magyarországi szavazókörökben a két forduló között két hét telik el. A külképviseleti szavazatok hazaszállításának időigényessége miatt azonban a külképviseleteken a választás első fordulója a magyarországi szavazás napját megelőző 7. napon, azaz 2010. április 4-én lesz. Ettől eltérnek az amerikai kontinensen található külképviseletek, melyek esetében a szavazást a magyarországi szavazást megelőző 8. napon, azaz 2010. április 3-án kell megtartani. A választás második fordulója a külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, tehát 2010. április 25-én történik. Az időeltolódás miatt azonban az amerikai kontinensen található képviseleteken ekkor is egy nappal korábban szavazhatnak a választópolgárok, tehát 2010. április 24-én. A szavazás minden külképviseleten helyi idő szerint 6 órakor kezdődik, a szavazóhelyiségeket pedig 19 órakor kell bezárni. Annak érdekében, hogy a szavazás a magyarországi szavazás lezárásáig minden külképviseleten befejeződjék, Algír, Abuja, Dublin, Lisszabon, London és Tunisz külképviseleteken helyi idő szerint 18 óráig, Rabat esetében helyi idő szerint 17 óráig szavazhatnak a választópolgárok. (A külképviseleti szavazás helyéről és idejéről szóló tájékoztatót az 1. melléklet tartalmazza.) 2.3. A külképviseleti szavazás szereplői 2.3.1. A külképviseleti választási iroda (KüVI) A választási eljárásról szóló törvény szerint a választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek. Mint minden választási irodának, a KüVI-nek is elsődleges feladata e cselekmények elvégzése. Ezek mellett a külképviseleten lebonyolítja a szavazást, szavazatszámlálást azonban nem végez. E feladatok lehető legszakszerűbb teljesítése érdekében a külképviseleti választási iroda tagjai olyan személyi körből kerülnek ki, ami garantálja a választás szakmailag kifogástalan lebonyolítását. 8

A külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője határozatlan időre bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjai megbízásukkor az Országos Választási Iroda vezetője előtt esküt tesznek. A külképviseleti választási iroda tagjává, illetőleg vezetőjévé köztisztviselő és közalkalmazott, továbbá a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagja bízható meg. 2.3.2. A választási megfigyelő A választási eljárás során a nyilvánosság elvének érvényesülését szolgálja a külképviseleti megfigyelő jogintézménye. Megfigyelőt aki kizárólag választópolgár lehet jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek bízhatnak meg, minden külképviseletre egyet-egyet. A megfigyelő - funkciója szerint - az őt delegáló jelölő szervezet vagy független jelölt megbízásából kíséri figyelemmel a külképviseleti szavazás menetét, azaz nem választási szerv, de részt vesz a választási eljárás ellenőrzésében. Ennek megfelelően a megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek sem minősülnek állami feladatból fakadó költségeknek, ezért azok a megbízót terhelik. A megfigyelői funkcióhoz igazodnak a részére biztosított jogosítványok is: figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját és a szavazás menetét, a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, kifogást nyújthat be, a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja. A megfigyelő a szavazóhelyiségben köteles kitűzőt viselni, és a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással sem befolyásolhatja, és nem zavarhatja. A külképviseleti megfigyelőt az Országos Választási Bizottságnál - nevének és személyi azonosítójának közlésével - a magyarországi szavazást megelőző 16. napig lehet bejelenteni. 2.3.3. A választópolgár A külképviseleten az a választópolgár szavazhat, aki szerepel a külképviseleti névjegyzékben. 2.3.3.1. Választójog az országgyűlési képviselők választásán Az Alkotmány XII. fejezetében határozza meg a választójog feltételeit: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen. (70. (1) bekezdés) Figyelem! Az Alkotmány szövegéből következően a választójogosultságot az érvényes magyar útlevél, személyi igazolvány, magyarországi ingatlantulajdon, illetőleg a bejelentett (ideiglenes) tartózkodási hely önmagában nem alapozza meg, annak Alkotmány szerinti feltétele, hogy olyan lakóhelye legyen Magyarországon, ahol életvitelszerűen tartózkodik. 9

A választójog általánossága elvének megfelelően a választójogot csak az ún. természetes kizáró okok korlátozzák. Az Alkotmány szerint (70. (5) bekezdés) nincsen választójoga annak, aki: jogerős bírósági ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, jogerős bírósági ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás alatt áll, szabadságvesztés büntetését tölti, büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. 2.3.3.2. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel szabályai A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a magyarországi lakóhely szerinti helyi választási iroda vezetőjéhez (a települési jegyzőhöz) személyesen, meghatalmazott útján vagy postai úton, ajánlott levélben kell eljuttatni. A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével vagy a szükséges adatok megadásával (lásd 2. melléklet) lehet benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a választópolgár a választás melyik fordulójában kíván a külképviseleten szavazni. Annak a választópolgárnak, aki a választás mindkét fordulóján külföldön kíván szavazni, nem kell az egyes fordulókra külön-külön nyomtatványt kitöltenie, hanem egy nyomtatványon is jelezheti szavazási szándékát. A nyomtatvány megtalálható a függelékben (2. melléklet), és beszerezhető a külképviseleteken, a választási irodákban, továbbá letölthető a www.valasztas.hu internetes címen is. Amennyiben a választópolgár a kérelmet meghatalmazott útján nyújtja be, a meghatalmazás akkor fogadható el, ha a választópolgár a meghatalmazást sajátkezűleg írta és aláírta; vagy két tanú a meghatalmazáson aláírásával igazolja, hogy a választópolgár a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; ez esetben a meghatalmazáson a tanúk olvasható nevét és lakóhelyét is fel kell tüntetni. A meghatalmazásnak tartalmazni kell azt a tényt, hogy az a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtására vonatkozik. A kérelem benyújtásának határideje bármelyik fordulóban akar a választópolgár külföldön szavazni egységes, azaz a kérelmet személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb 2010. március 19-én 16.00 óráig kell benyújtani a választópolgár lakóhelye szerinti jegyzőhöz. Ajánlott levél esetében a levélnek szintén eddig az időpontig kell megérkeznie. Ha a kérelem teljesítésének nincsen akadálya, a jegyző a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti választói névjegyzékből. A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező nem rendelkezik választójoggal, vagy ha a megadott adatok hiányosak. A kérelem akkor is elutasításra kerül, ha a választópolgár nem jelöli meg, hogy a választás melyik fordulójában kíván a külképviseleten szavazni. A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvételről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elutasításáról a kérelmezőt magyarországi lakcímén, vagy a kérelmező által megadott külföldi címen közvetlenül, postai úton, haladéktalanul értesíti. 10

3. A KÜLKÉPVISELETI VÁLASZTÁSI IRODA FELADATAI 3.1. Feladatok a szavazás napját megelőzően A szavazás napját megelőző feladatok között elsősorban a választópolgárok tájékoztatását, a szavazáshoz szükséges technikai feltételek megteremtését, a szavazásnapi kellékek kiszállítását kell kiemelni. Utóbbiak közül a legfontosabb a külképviseleti névjegyzék kinyomtatása és hitelesítése, valamint a szavazólapok kinyomtatása. 3.1.1. A külképviseleti névjegyzék és a szavazólapok kinyomtatása A KüVI a szavazás napja előtt kinyomtatja az elektronikus úton megkapott külképviseleti névjegyzéket és szavazólapokat. Kétszer annyi szavazólapot kell kinyomtatni, mint ahány választópolgár a névjegyzéken szerepel. A kinyomtatott dokumentumokról nyilvántartást (4. melléklet) kell vezetni. A külképviseleti névjegyzékeket, a szavazólapokat és a többi választási iratot a szavazás napjáig biztonságos helyen kell tárolni. A névjegyzék és a szavazólapok kinyomtatása részletes menetét a későbbiekben kiadásra kerülő OVI vezetői intézkedés fogja tartalmazni. 3.1.2. Egyéb szavazásnapi kellékek kiszállítása A külképviseletre előzetesen, mindkét fordulóra elegendő mennyiségben a következő kellékek kerülnek kiszállításra: a szavazólapok kinyomtatásához szükséges, alnyomattal rendelkező papírok, nyilvántartás nyomtatvány a kinyomtatott szavazólapokról a szavazólapok érvényesítésére és a szavazásról szóló nyilatkozat hitelesítésére szolgáló bélyegző, a szavazásról szóló nyilatkozat nyomtatványai, a közepes méretű belső borítékok, a nagyméretű, előnyomott külső borítékok, a rontott és a fel nem használt szavazólapok kötegelésére szolgáló zsineg, a külképviseletre nyilvántartásba vett megfigyelők listája, a KüVI tagjai és a megfigyelők kitűzői, a visszautasítottak jegyzékének nyomtatványa, a külképviseleti szavazás befejezéséről szóló jegyzőkönyv nyomtatványai, az ellenőrző lap az urna lezárásáról, tollak és a rögzítésükhöz szükséges zsineg, az urna, urnazáró címkék, urnalekötő szalag, a szavazat érvényességéről szóló, a szavazófülkében kifüggesztésre kerülő tájékoztató plakát, választási füzet a külképviseleti választási irodák tevékenységéről, a külképviseleti szavazásra vonatkozó jogszabályok kivonata. Amennyiben a külképviseleti szavazáshoz további kellékek kiszállítása válik szükségessé, úgy azokat a KÜVI vezetője szállítja a külképviseletre. 11

3.1.3. A szavazóhelyiség biztosítása A szavazóhelyiségek biztosításakor ki kell emelni a választási eljárási törvény azon rendelkezését, mely szerint a szavazóhelyiség címét a választás kitűzését követően nem lehet módosítani. Ez a tilalom a külképviseletekre is vonatkozik. Nem kerülhető el azonban az, hogy a szavazásra tartalékhelység is kijelölésre kerüljön, melyet veszélyhelyzet (pl. tűzeset stb.) esetén igénybe lehet venni és a szavazást lehet folytatni. Szintén a KüVI-nek kell gondoskodnia a szavazáshoz szükséges technikai feltételek, valamint a szavazóhelyiség felszerelésének megteremtéséről. A törvényben rögzített tárgyi feltételek: legalább egy szavazófülke, a szavazófülkében rögzített toll, legalább egy zárható urna (urnazáró címke, szalag). A választás zökkenőmentes lebonyolításához szükségesek az alábbi technikai feltételek: a szavazófülkében megfelelő világítás biztosítása, az eligazító táblák, melyek adjanak megfelelő tájékoztatást a választópolgároknak. A szavazóhelyiségben kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben! A KüVI vezetője a szavazás napja előtti napon ellenőrzi, hogy a szavazóhelyiségben minden feltétel adott-e a szavazáshoz. 3.2. Feladatok a szavazás napján 3.2.1. Feladatok a szavazás megkezdése előtt A KüVI vezetője 5.30-ig a szavazóhelyiségben ismételten ellenőrzi, hogy a névjegyzék, a szavazólapok, nyomtatványok és a szavazás egyéb feltételei (például: szavazófülke, golyóstollak, borítékok) a törvényi előírásnak megfelelően rendelkezésre állnak-e. Az urnát úgy kell elhelyezni a szavazóhelyiségben, és a KüVI egy tagjának olyan urnafelügyeletet kell biztosítania, hogy a választópolgár tévedésből ne helyezhesse az urnába a szavazólapot a szavazási irat szabályszerű elkészítése előtt. A KüVI a megfigyelőknek a szavazóhelyiségben megfelelő elhelyezést biztosít, átadja részükre a kitűzőt. A megfigyelők a hivatalos kitűzőn kívül egyéb megjelölést (pl. a képviselt pártra vonatkozó jelzés) nem viselhetnek. A külképviseleti választási iroda megfigyelővel kapcsolatos feladata, hogy tájékoztassa a szavazással kapcsolatos tudnivalókról és ha rendelkezésre áll az irányadó jogszabályokat részére átadja. Helyi idő szerint 6.00 óráig, tehát a szavazás megkezdéséig a KüVI tagjain és a megfigyelőkön kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben! 3.2.2. Feladatok a szavazás alatt FONTOS! A KüVI a feladatait a szavazóhelyiségben végzi. A külképviseleten mozgóurnás szavazásra nincs lehetőség! 12

3.2.2.1. A külképviseleti névjegyzékek kezelése A KüVI kezeli a külképviseleti névjegyzéket. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb szabály, hogy a külképviseleti névjegyzék nem módosítható! Arra újabb személyt felvenni, vagy arról törölni nem lehet! A külképviseleten szavazni kívánó választópolgár a szavazóhelyiségbe történő belépését követően a KüVI előtt igazolja személyazonosságát. A KüVI tagja megkeresi a választópolgár nevét a külképviseleti névjegyzéken, majd megmutatja a választópolgárnak az aláírásra rendelkezésre álló rovatot, ahol a választópolgár aláírásával igazolja, hogy a szavazólapo(ka)t átvette. A külképviseleti névjegyzék személyes adatokat tartalmaz! Erre tekintettel az abba való betekintésre csak a külképviseleti választási iroda tagjai, a megfigyelők, továbbá saját személyes adataik tekintetében az érintett választópolgárok jogosultak. A nagykövetségen kizárólag az a választópolgár szavazhat, aki előzetesen felvételét kérte a külképviseleti névjegyzékre, és oda felvételre is került, tehát a hitelesített névjegyzéken a neve szerepel. (A külképviseleten való szavazás jogának szempontjából mellékes az a tény, hogy a külképviseleti névjegyzéken nem szereplő választópolgár a külképviseleti szavazóhelyiségben igazolni tudja, hogy a választójog feltételei esetében fennállnak. A törvény ugyanis megköveteli, hogy a szavazni kívánó személy szerepeljen a külképviseleti névjegyzéken.) A KüVI tagja, illetőleg a megfigyelő is csak akkor szavazhat, ha a külképviseleti névjegyzékben szerepel! 3.2.2.2. A külképviseleti névjegyzék a második fordulóban A választópolgár a külképviseleten a lakóhelye szerinti jelöltre/listára szavazhat. A második fordulóban szavazó választópolgárok között lehet olyan személy, aki a választás első fordulójában Magyarországon, azonban nem a lakóhelyén, hanem igazolással más választókerületbe tartozó településen szavazott e választókerület szavazólapjaira. A Ve. új szabálya szerint biztosítani kell, hogy a választópolgár csak egy eredményes választásban vehessen részt. Így a külképviseleti szavazás során a második fordulóban nem szavazhat az, aki az első fordulóra igazolást kért és kapott, és abban a választókerületben, ahol szavazhatott, az egyéni képviselőt és a listás képviselőket megválasztották (tehát ott nem kell második fordulót tartani). Teintettel arra, hogy a választás érvényességét és eredményességét az egyéni választókerületi és a területi listás választás tekintetében külön-külön kell vizsgálni, előfordulhat olyan eset is, hogy a választás második fordulójában a választópolgár kizárólag egyéni választókerületi jelöltre, vagy kizárólag területi listára szavazhat. A második forduló névjegyzékén 3. számú melléklet a választópolgár neve áthúzva szerepel, amennyiben az előzőek miatt nem jogosult szavazni, illetve feltüntetésre kerül, ha kizárólag egyéni választókerületi jelöltre, vagy területi listára szavazhat. Ha tehát a választópolgár adatainál a CSAK EGYÉNI vagy a CSAK LISTÁS megjelölés szerepel a második forduló névjegyzékén, a választópolgár csak az annak megfelelő szavazólapot kaphatja meg! Ha a választópolgár neve áthúzva szerepel a második forduló névjegyzékén, a választópolgár nem szavazhat! 13

3.2.2.3. Az elsőként szavazó választópolgár szerepe A KüVI helyi idő szerint 6.00 órakor nyitja ki a szavazóhelyiséget. Az elsőként szavazó polgár nem lehet a KüVI tagja (de a megfigyelő lehet). Abban az esetben viszont, ha a szavazás befejezése előtt egy órával még nem érkezett meg az első szavazó, vagy ha csak a KüVI tagjai szerepelnek a névjegyzéken, az elsőként szavazó polgár a KüVI tagja is lehet. A KüVI és az elsőként szavazó választópolgár megvizsgálja, hogy az urna üres-e, majd azt a KüVI szalaggal és urnazáró címkével lezárja és lepecsételi. Ellenőrzi, hogy az urnából a pecsét feltörése nélkül ne lehessen szavazólapot kivenni. Az urna hitelesítését az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében és közreműködésével kell elvégezni. Ezt követően ki kell tölteni, és az urnában el kell helyezni egy Ellenőrző lapot (6. melléklet), amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgár aláírását, és a KüVI tagjainak az aláírását. Figyelem! Ellenőrző lap hiányában valamennyi szavazat érvénytelenné válhat! Amennyiben az urnába nem fér több szavazat, újabb urnát kell nyitni, melynek szintén érvényességi feltétele az ellenőrző lap, így az új urna lezárását megelőzően a soron következő szavazó a fentiekhez hasonlóan megvizsgálja az urnát és aláírja az ellenőrző lapot. 3.2.2.4. A szavazás feltételei Szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki 1. A külképviseleti névjegyzéken szerepel. 2. Személyazonosságát az erre alkalmas okmánnyal igazolja. FIGYELEM! A külképviseleten a választópolgárnak a lakcímét nem kell igazolnia! A külképviseleti szavazás során a névjegyzékben szereplő választópolgár a személyazonosságát a következő érvényes, a magyar hatóság által kiállított igazolványok bemutatásával igazolhatja: útlevéllel, személyazonosító igazolvánnyal vagy, 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel. 14

3.2.2.5. A visszautasítottak jegyzékének vezetése Nem szavazhat aki nem szerepel a külképviseleti névjegyzéken; aki személyazonosságát a megfelelő okmányokkal kétséget kizáróan nem tudja igazolni a második fordulóban, akinek az adatai áthúzva szerepelnek a névjegyzéken. Ebben az esetben a polgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe. (7. melléklet) 3.2.2.6. A szavazás menete 1. Amennyiben a választópolgár személyazonosságát igazolja és a névjegyzékben szerepel, jogosult szavazni. Amennyiben nem, a választópolgár nem szavazhat, így adatait fel kell tüntetni a visszautasítottak jegyzékén. Amennyiben a névjegyzéken szereplő, de magát azonosítani nem tudó visszautasított választópolgár később visszatér a szavazókörbe, és érvényesen igazolja személyazonosságát, jogosult szavazni. 2. A választópolgár a névjegyzéket aláírja. Az írásképtelen választópolgár helyett a KüVI két tagja írja alá a névjegyzéket, és a névjegyzéken ennek tényét is feltünteti. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a kézjegyével el kell látnia a névjegyzéket, célszerű őt külön tájékoztatni azért, hogy a többi szavazópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor a KüVI tájékoztatja őt arról, hogy az aláírás célja a szavazólapok átvételének igazolása. Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapokat ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a KüVI a névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja. 3. A KüVI a választópolgár nevénél a névjegyzéken feltüntetett választókerületnek megfelelő szavazólapokat az e célra biztosított bélyegzővel a választópolgár jelenlétében lebélyegzi, és a belső borítékkal együtt átnyújtja a választópolgárnak. FIGYELEM! A bélyegző hiánya a szavazólapok érvénytelenségét eredményezi. A szavazólapokat a választópolgár jelenlétében szabad csak lebélyegezni! 4. A szavazólapok és a belső boríték átnyújtása után a KüVI elmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására! A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet, az egyik jelölt melletti, illetőleg lista feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal (tehát X vagy + jellel). A választópolgár tudtára kell adni, hogy a szavazófülkében talál tollat. (A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál, annak használatára azonban senki nem kötelezhető!) 15

A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár ennek hiányában a KüVI két tagjának együttes segítségét igénybe veheti. A választópolgár a kitöltött szavazólapokat a belső borítékba helyezi és azt lezárja! FONTOS! A választópolgár figyelmét fel kell hívni arra, hogy a szavazás után NE dobja a borítékot az urnába, hanem fáradjon vissza a KüVI tagjához! 5. A KüVI (amíg a választópolgár a szavazófülkében tartózkodik) kitölti a szavazásról szóló nyilatkozatot, illetőleg ha előzőleg kitöltésre került, megkeresi a választópolgár nyilatkozatát. (8. melléklet) 6. Miután a választópolgár a szavazatát tartalmazó borítékkal visszatér a KüVI tagjához, az a szavazásról szóló nyilatkozatban feltüntetett adatok helyességét a választópolgárral ellenőrizteti, a nyilatkozatot a választópolgárral aláíratja, majd saját aláírásával és a KüVI pecsétjével hitelesíti. 7. A választópolgár a szavazólapot tartalmazó lezárt belső borítékot átadja a KüVInek. A KüVI a lezárt belső borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot a külső borítékba helyezi és azt lezárja, majd a lezáráson a választópolgárral aláíratja. Fontos! A külső borítékra a KüVI-nek rá kell vezetnie a választópolgár lakcíme szerinti választókerület megjelölését (megyét és a választókerület számát) A fővárosi lakosok esetén a borítékon Budapest megjelölést kell alkalmazni, a Pest megjelölés ugyanis Pest megyét takarja! Ezt követően a KüVI a külső borítékot átadja a választópolgárnak, aki azt az urnába dobja. (A szavazás menetét célszerű előzetesen begyakorolni!) 3.2.2.7. A rontott szavazólap cseréje Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a KüVI a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólapot be kell vonni, és a rontott szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A rontott szavazólap hátoldalán fel kell tüntetni a RONTOTT megjegyzést. A rontott szavazólapokat a szavazás lezárását követően kötegelni kell, majd az e célra szolgáló borítékokba zárni, melyet az urnába kell dobni. 3.2.2.8. Rendkívüli események a szavazás során A KüVI vezetője felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező! 16

Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjét megzavarja, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A szavazás során történt rendkívüli eseményekről és a KüVI vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseiről a KüVI jegyzőkönyvet állít ki. (9. melléklet) A rendkívüli eseményről kiállított jegyzőkönyvet telefaxon haladéktalanul továbbítani kell az OVI-hoz, az eredeti példányt pedig a szavazás lezárását követően az urnába kell dobni. 3.2.2.9. A szavazás lezárása Fő szabály szerint a szavazás helyi idő szerint 6 órától 19 óráig tart. Ez alól kivételnek számítanak a greenwich-i időzónában található és egyes afrikai külképviseletek: a szavazás helyi idő szerint 17 órakor fejeződik be Marokkóban (Rabat); a szavazás helyi idő szerint 18 órakor fejeződik be Algériában (Algír), Írországban (Dublin), az Egyesült Királyságban (London), Nigériában (Abuja) és Portugáliában (Lisszabon). A szavazás befejezésekor a KüVI a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a KüVI a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni. A szavazást a szavazásra rendelkezésre álló időtartam lejárta előtt akkor is le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzékeken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát! 3.2.2.10. A jegyzőkönyv kitöltése A szavazás a külképviseleti szavazás befejezéséről szóló jegyzőkönyv (5. melléklet) kiállításával fejeződik be. A KüVI nem számolja meg a szavazatokat, és nem állapítja meg a szavazás eredményét. A szavazás lezárását követően a KüVI két példányban kiállítja a külképviseleti szavazás befejezéséről szóló jegyzőkönyvet, amelyeket a KüVI valamennyi jelen lévő tagja aláír. A megfigyelők a jegyzőkönyvet aláírják, és abban rögzíthetik észrevételeiket. A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az urnába - annak felnyitása nélkül elhelyezi: a külképviseleti névjegyzéket, a visszautasítottak jegyzékét, a rendkívüli eseményekről kiállított jegyzőkönyvet, a kinyomtatott szavazólapokról készített nyilvántartást, a fel nem használt szavazólapokat kötegelve, a rontott szavazólapokat tartalmazó lezárt borítékot, valamint a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyv 1. példányát. Ezt követően a az urna nyílását le kell ragasztani, a jegyzőkönyvek 2. példányát faxon az Országos Választási Irodának kell haladéktalanul megküldeni. 17

3.2.3. Feladatok a szavazást követően 3.2.3.1. A szavazás lezárásáról szóló jegyzőkönyv megtekinthetőségének biztosítása A külképviseleti szavazás befejezéséről szóló jegyzőkönyv 2. példányát a KüVI a szavazást követően három napra kifüggeszti az ügyfélszolgálaton, illetőleg a konzuli váróban. 3.2.3.2. Az urna hazaszállítása A lezárt urnát a külképviseleti választási iroda haladéktalanul az Országos Választási Irodához szállítja. Ennek határideje az első fordulóban a magyarországi szavazás előtti 3. nap (április 8.) 24.00 óra, a második fordulóban a magyarországi szavazást követő 4. nap (április 29.) 24.00 óra. (Tehát mindkét esetben 4 nap alatt kell a külképviseleti urnának hazaérkeznie.) 18

4. A SZAVAZÁSI IRATOK TOVÁBBÍTÁSA BELFÖLDÖN ÉS A SZAVAZÓKÖRI EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA 4.1. A szavazatok továbbítása belföldön Az urnák felbontását az Országos Választási Bizottság végzi. Ha az Országos Választási Bizottság azt állapítja meg, hogy az urna nem sértetlenül vagy nem határidőben érkezett meg, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem veszi figyelembe. Az ilyen urnát felbontás nélkül tárolja, és tartalmával együtt a választást követő 90 nap után megsemmisíti. A határidőben beérkezett urnákat az Országos Választási Bizottság felbontja, és a szavazási iratokat felbontás nélkül országgyűlési egyéni választókerületenként csoportosítja. Ha a külképviseleti szavazatokat tartalmazó borítékon nincs feltüntetve az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése, a borítékot az Országos Választási Bizottság annak felbontása nélkül mint le nem adott szavazási iratot kezeli, és azokat a továbbiakban nem lehet figyelembe venni. Az Országos Választási Bizottság elnöke az országgyűlési egyéni választókerületenként csoportosított szavazási iratokat átadja az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökének. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnöke által átvett szavazási iratokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság bontja fel. A bizottság kizárólag a külső borítékok felbontására jogosult, és arra, hogy a szavazásról szóló nyilatkozat adattartalmát a részére előzetesen megküldött külképviseleti névjegyzék adataival összevesse annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le. Az érvényesnek minősülő szavazási iratokból a szavazólapot tartalmazó belső borítékokat - azok felnyitása nélkül a bizottság egy szállítóborítékba zárja, melyet a bizottság tagjai aláírnak és bélyegző-lenyomattal látnak el. A szállítóborítékot a bizottság elnöke adja át a külképviseleti szavazatszámlálásra kijelölt szavazatszámláló bizottság elnöke részére. A fenti feladatokat az országgyűlési választás első fordulójában a magyarországi szavazás napján, a választás második fordulójában a szavazási iratok beérkezését követően haladéktalanul végzi el az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság. 4.2. A választás szavazóköri eredményének megállapítása A külképviseleti szavazatokat az országgyűlési választásokon minden egyéni választókerületben az egyéni választókerületi választási bizottság által kijelölt szavazatszámláló bizottság számolja meg a saját szavazókörében leadott szavazatokkal együtt. A választás első fordulójában a külképviseleti szavazás a magyarországi szavazást megelőző 7. napon történik, ezért a külképviseleti szavazatok a magyarországi szavazás napjára hazaérkeznek. Ennek következtében a kijelölt szavazatszámláló bizottság a szavazás napján kapja meg az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság 19

elnökétől a külképviseletekről beérkezett, a szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat, és azokat a szavazatszámlálás megkezdése előtt összekeveri a szavazókörben leadott többi borítékkal. Ezt követően e szavazatszámláló bizottság feladata azonos a többi szavazatszámláló bizottságéval: megszámolja a szavazatokat és megállapítja a szavazóköri eredményt. A választás második fordulójában a külképviseleti szavazás azonos napon történik a magyarországi szavazással, ennek következtében a külképviseletről a szavazási iratok később érkeznek meg. A szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság elnöke legkésőbb a magyarországi szavazást követő 6. napon (május 1.) adja át a kijelölt szavazatszámláló bizottság részére. A választás második fordulójában a magyarországi szavazás napján a kijelölt szavazatszámláló bizottság nem végez szavazatszámlálást, az urnát lezárja, és átadja az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak megőrzés céljából. A kijelölt szavazatszámláló bizottság a lezárt urnát és a külképviseleti szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat együtt kapja vissza legkésőbb a magyarországi szavazást követő 6. napon (2010. május 1.). Az átvételt követően a külképviseleti borítékokat összekeveri a lezárt urnában található borítékokkal, majd megszámolja a szavazatokat és megállapítja a szavazóköri eredményt. 4.3. A szavazás titkosságának biztosítása a külképviseleti szavazás során A szavazás titkosságának követelménye az egész folyamat során érvényesül! A szavazás titkosságának érvényesülését az biztosítja, hogy a választópolgár adatait tartalmazó nyilatkozat ellenőrzését az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság végzi, míg a leragasztott belső borítékokat nem bontja fel, hanem azokat felbontás nélkül, együttesen átadja az ennek megszámlálására jogosult szavazatszámláló bizottságnak. Ez a szavazatszámláló bizottság tehát csak a lezárt belső borítékokat kapja meg (azaz a szavazásról szóló nyilatkozat az egyéni választókerületi választási bizottságnál marad!) és keveri össze a hazai szavazókörben leadott szavazatokkal. 20

MELLÉKLETEK a melléklet megnevezése a melléklet száma a 35/2009. (XII. 30.) BM rendeletben 1. melléklet A külképviseleti szavazás helye és ideje 2. melléklet Kérelem a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételhez 4. számú minta 3. melléklet Külképviseleti névjegyzék az 1. és 2. fordulóban 5/a. és 5/b. minta 4. melléklet Nyilvántartás a kinyomtatott szavazólapokról 32. számú minta 5. melléklet Jegyzőkönyv a szavazás befejezéséről 33. számú minta 6. melléklet Ellenőrző lap 24. számú minta 7. melléklet Visszautasítottak jegyzéke 26. számú minta 8. melléklet Nyilatkozat a szavazásról 31. számú minta 9. melléklet Jegyzőkönyv minta a szavazás közben előfordult fontosabb eseményekről, valamin a szavazatszámláló bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseiről 28. számú minta 21

1. melléklet A külképviseleti szavazás helye és ideje A külképviseleti szavazás ideje Ország Külképviselet A külképviseleti szavazóhely pontos címe I. forduló II. forduló nap idő nap idő 1. Albán Köztársaság Tirana Rruga Skenderbeu 16. 2. Algéria Algír 3. Amerikai Egyesült Államok New York 4. Amerikai Egyesült Államok Los Angeles 5. Amerikai Egyesült Államok Washington 6. Argentín Köztársaság Buenos Aires 28, Chemin Ismail Chaalal Rue, El április 4. 06.00-18.00 április 25. 06.00-18.00 Mouradia, Algír 227 East 52 nd Street, New York, N.Y. április 3. 06.00-19.00 április 24. 06.00-19.00 10022 11766 Wilshire Blvd. suite 410. Los április 3. 06.00-19.00 április 24. 06.00-19.00 Angeles, CA. 90025 3910 Shoemaker Street, NW április 3. 06.00-19.00 április 24. 06.00-19.00 Washington, DC 20008 Calle Plaza 1726-1734 (1430 DGF) április 3. 06.00-19.00 április 24. 06.00-19.00 C.F. Buenos Aires 7. Ausztrália Canberra 17 Beale Crescent, Deakin 2600 ACT 8. Azerbajdzsán Baku Icheri Sheher, Mirza Mansur str. 72., 22

Ország Külképviselet A külképviseleti szavazóhely pontos címe Az 1004 Baku, Azerbaijan A külképviseleti szavazás ideje I. forduló II. forduló nap idő nap idő 9. Belarusz Köztársaság Minszk 220034 Minszk, ulica Platonova 1/b 10. Belga Királyság Brüsszel 44, avenue du Vert Chasseur 1180 Bruxelles 11. Bolgár Köztársaság Szófia 57, ul.6-ti Septemvri, 1000 Sofia 12. Bosznia-Hercegovinai Közt. Szarajevó 71000 Sarajevo, Splitska u. 2. 13. Brazil Szövetségi Köztársaság Brazíliaváros 14. Ciprusi Köztársaság Nicosia SES Avenida das Naçôes, Quadra 805, április 3. 06.00-19.00 április 24. 06.00-19.00 lote 19, 70413-900 Brasília / DF Prodromou and Demetracopoulou 2, Zenios Tower, Floor 3., 1090 Nicosia 15. Cseh Köztársaság Prága Pod hradbami 17, 160 00 Praha 6 16. Dán Királyság Koppenhága Strandvejen 170, 2920 Charlottenlund 17. Dél-afrikai Köztársaság Pretoria 959 Arcadia Street, Hatfield, Pretoria 0083 23

A külképviseleti szavazás ideje Ország Külképviselet A külképviseleti szavazóhely pontos címe I. forduló II. forduló nap idő nap idő 18. Egyesült Arab Emirátusok Abu Dhabi Al-Khazna Tower 6. emelet 603-604 19. Egyiptomi Arab Köztársaság Kairó 29. Mohamed Mazhar Str., Zamalek, Cairo 20. Észtország Tallin Narva mnt. 122. 15025 - Tallinn 21. Finn Köztársaság Helsinki Kuusisaarenkuja 6, 00340 Helsinki, Finnország 22. Francia Köztársaság Párizs 9, Square de Vergennes 75015 Paris 23. Görög Köztársaság Athén 25-29. Karneadou utca, Kolonaki, 106 75 Athén 8. emelet 24. Grúzia Tbiliszi Szaburtalo kerület, Lvov u. 83. 25. Holland Királyság Hága Hogeweg 14, 2585 JD Den Haag 26. Horvát Köztársaság Zágráb 10000 Zágráb, Pantovčak 255-257. 27. Indiai Köztársaság Újdelhi 2/50-M Niti Marg, Chanakyapuri, 24

Ország Külképviselet A külképviseleti szavazóhely pontos címe New Delhi 110021 A külképviseleti szavazás ideje I. forduló II. forduló nap idő nap idő 28. Indonéz Köztársaság Jakarta 29. Iráni Iszlám Köztársaság Teherán Jalan Rasuna Said X/3. Kuningan, Jakarta 12950 Darrus, Hedayat Sq., Shadloo St. No. 10. 30. Írország Dublin 2 Fitzwilliam Place Dublin április 4. 06.00-18.00 április 25. 06.00-18.00 31. Izraeli Állam Tel Aviv 32. Japán Tokió 33. Jordán Királyság Amman 34. Kanada Ottawa Pinkas Str. 18., Tel Aviv 62661, P.O.B 21095 2-17-14 Mita, Minato-ku, Tokyo 108-0073 11181 Jordan, Yaqoup Ammari Street 23., Amman 299 Waverley Street, Ottawa, Ontario április 3. 06.00-19.00 április 24. 06.00-19.00 K2P OV9 35. Katar Állam Doha Doha West Bay, Zone 66, Saha 83, 25

Ország Külképviselet A külképviseleti szavazóhely pontos címe Villa No. 7. A külképviseleti szavazás ideje I. forduló II. forduló nap idő nap idő 36. Kazahsztán Asztana Koszmonavtov 62., 9.emelet, 010000 Astana 37. Kazahsztán Almati 050000 Almati, Ulica Muszabajeva 4. 38. Kenya Nairobi 39. Kínai Népköztársaság Sanghaj 40. Kínai Népköztársaság Peking 41. Koreai Köztársaság Szöul Kabarsiran Avenue (off James Gichuru Road), Lavington, Nairobi Room. 2811 Haitong Securities Tower No. 689. Guangdong Road, Shanghai 200001 San Li Tun Dong Zhi Men Wai Dajie No 10 Beijing 100600 1-103 Dongbinggo-dong, Yongsan-gu 140/230 Seoul 42. Koszovói Köztársaság Pristina 10000 Pristina, Rr. 24 Mai nr.23 43. Kubai Köztársaság Havanna Calle G No. 458. e/ 19 y 21 Vedado, április 3. 06.00-19.00 április 24. 06.00-19.00 26

Ország Külképviselet A külképviseleti szavazóhely pontos címe Plaza, La Habana A külképviseleti szavazás ideje I. forduló II. forduló nap idő nap idő 44. Kuvaiti Állam Kuwait Bayan, Block 13, Street 30, Villa no. 381. 45. Lengyel Köztársaság Varsó 00-559 Warszawa ul. Chopina 2. 46. Lettország Riga LV 1010, Riga Alberta iela 4. 47. Libanon Bejrút 48. Líbia Tripoli 49. Litván Köztársaság Vilnius Beirut, Sanayeh, Justinien str. BAC Center 9. emelet Talha Ben Abdallah Str., Tripoli P.O.B. 4010 Jogailos gatvé 4., 6.emelet, Vilnius LT-01116 50. Macedón Köztársaság Szkopje ul. Mirka Ginova br. 27, 1000 Szkopje 51. Marokkói Királyság Rabat 17. rue Ait Melloul Souissi- Route des április 4. 06.00-17.00 április 25. 06.00-17.00 Zaers RABAT BP 5026 27

A külképviseleti szavazás ideje Ország Külképviselet A külképviseleti szavazóhely pontos címe I. forduló II. forduló nap idő nap idő 52. Mexikói Egyesült Államok Mexikóváros 53. Moldova Kisinyov Paseo de las Palmas 2005 Lomas de Chapultepec Del. Miguel Hidalgoáprilis 3. 06.00-19.00 április 24. 06.00-19.00 México D.F. 11000 MD-2770012 Chisinau, Moldova str. B-dul Stefan cel Mare, 131. 54. Montenegro Podgorica 81000 Podgorica, Kralja Nikole 104 55. 56. 57. Nagy-Britannia és Észak- London 35 Eaton Place London SW1X 8BY április 4. 06.00-18.00 április 25. 06.00-18.00 Ír.E.K Német Szövetségi Berlin Unter den Linden 76., 10117 Berlin Köztársaság Német Szövetségi München 81927 München, Vollmannstraße 2. Köztársaság 58. Nigériai Szövetségi Közt. Abuja No. 61, Jose Marti Crescent, Asokoro, április 4. 06.00-18.00 április 25. 06.00-18.00 Abuja 59. Norvég Királyság Oslo 0244 Oslo, Sophus Lies gate 3. 28

A külképviseleti szavazás ideje Ország Külképviselet A külképviseleti szavazóhely pontos címe I. forduló II. forduló nap idő nap idő 60. Olasz Köztársaság Milánó 20123 Milánó, Via Fieno 3, IV. emelet 61. Olasz Köztársaság Róma Róma, Via Giulia 1. 62. Orosz Föderáció Moszkva 119590 Moszkva, ulica Moszfilmovszkaja 62. 63. Orosz Föderáció Szentpétervár 191025 Szentpétervár, ul. Marata 15. 64. Orosz Föderáció Jekatyerinburg 620075 Jekatyerinburg, ul.gogolja 15. 2.emelet 65. Osztrák Köztársaság Bécs 1010 Wien, Schenkenstrasse 4. (1. e.) 66. Pakisztáni Iszlám Köztársaság Iszlamabad 12 Margalla Road, F-6/3, Islamabad 67. Portugál Köztársaság Lisszabon 68. Románia Bukarest Calcada de Santo Amaro, 85. április 4. 06.00-18.00 április 25. 06.00-18.00 Alcanatara 1349-042 Lisboa 020034 Str. Dimitrie Gerota (korábban Jean-Louis Calderon) 63-65 69. Románia Kolozsvár 400113 Cluj-Napoca, Piata Unirii nr. 29

Ország Külképviselet A külképviseleti szavazóhely pontos címe 23. et. 1. A külképviseleti szavazás ideje I. forduló II. forduló nap idő nap idő 70. Románia Csíkszereda 71. Spanyolország Barcelona 72. Spanyolország Madrid 530210 Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 45. Avenida Diagonal, 477, 19/B 08036 Barcelona Madrid, 28016. Angel de Diego Roldan 21. 73. Svájci Államszövetség Bern 3006 Bern, Muristrasse 31. 74. Svédország Stockholm 75. Szaúd-Arábiai Királyság Rijád 11527 Stockholm, Dag Hammarskjölds Väg 10. Al Waha District, Ahmed Al-Touncy Str. 23., 11693, Riyadh P.O.B. 94014 76. Szerbia Belgrád 11000. Beograd. ul. Krunska 72. 77. Szerbia Szabadka 24000 Szabadka, Đure Đakovića 1-3. 30

A külképviseleti szavazás ideje Ország Külképviselet A külképviseleti szavazóhely pontos címe I. forduló II. forduló nap idő nap idő 78. Szingapúr Szingapúr 79. Szíriai Arab Köztársaság Damaszkusz 250 North Bridge Road 29-01, Raffles City Tower, Singapore 179101 Eastern Mezzeh, Al-Salam Street No. 12. 80. Szlovák Köztársaság Kassa 040 01Kosice, Hlavná 67. 81. Szlovák Köztársaság Pozsony 82. Szlovén Köztársaság Ljubljana 83. Thaiföldi Királyság Bangkok 84. Török Köztársaság Ankara 814 25 Pozsony (Bratislava) Sedlárska u. 3. 1210 Ljubljana, ulica Konrada Babnika 5. President Park Condominium, 20/C, Oak Tower, 95 Sukhumvit Soi 24, Prakhanong, Bangkok 10110 Sancak Mahallesi, Layos Kosut Caddesi No. 2., Yildiz 06550 Cankaya, Ankara 85. Török Köztársaság Isztambul METROCITY Millenium A Blok, Kat. 31