CIB HETI TARTALOMJEGYZÉK A hét témája: Matolcsy György váltja Simor Andrást a jegybankelnöki székben Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelőrejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövő hétre MATOLCSY GYÖRGY VÁLTJA SIMOR ANDRÁST A JEGYBANKELNÖKI SZÉKBEN A miniszterelnök Matolcsy György jelenlegi gazdasági minisztert jelölte a Magyar Nemzeti Bank élére. A bejelentés Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúja keretében hangzott el. Matolcsy parlamenti bizottsági meghallgatására még a pénteki nap folyamán sor kerül, így a jelölt Simor András elnök mandátumának március 3-i lejártával a jövő hét elején átveheti a jegybank elnöki posztját. Orbán Viktor az interjúban hangsúlyozta, hogy fontosnak tartotta, hogy kormányzati tapasztalattal rendelkező személyt jelöljön az MNB elnöki posztjára, annak érdekében, hogy a jegybank a gazdaságpolitika egészében legyen képes elhelyezni a működését. (Hasonló eset volt Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter kinevezése jegybankelnöknek 2001-ben.) A forint a bejelentést követő percekben csak minimális gyengülést mutatott, ez összhangban van azzal, hogy Matolcsy György kinevezését mint legvalószínűbb kimenetet már hetek óta lebegtette, időnként biztos információként is tálalta több médiaforrás. Ezen kívül Matolcsy György utóbbi hetekben (részben már tavaly decemberben is) elhangzott számos, monetáris politikát érintő kommentárját is több piaci szereplő a jegybankelnöki székbe való készülődésként értelmezte. A kinevezés tehát összességében nem volt meglepetés a piacok számára a hír negatív értékét inkább az elmúlt hetek forintgyengülése jelezte, ami legutóbb megtörte a sikeres februári dollárkötvény-kibocsátást követő pozitív korrekciót is. Jól érzékelhető volt a várakozások beárazódása, ami többek között a laza kamatpolitika folytatásával és a gazdasági növekedés érdekében korábban nem alkalmazott monetáris eszközök várható bevetésével kapcsolatos aggodalmakat tükrözte. 1
Várakozások: többféle negatív forgatókönyv felmerült a gazdasági miniszter jegybankelnöki kinevezése esetére A Matolcsy György jegybankelnöki jelölésének valószínűségét erősítő első konkrétabb megnyilatkozás még decemberben hangzott el, amikor a gazdasági miniszter a kormány és a jegybank közötti új együttműködésről beszélt. Ez egyben az információ piaci feldolgozásának kezdetét is jelentette: a forint árfolyama december közepén kilépett a megelőző mintegy három hónap során jellemző 275-285-ös sávból és a 290-295-ös sávban stabilizálódott. Ez átlagos szinteket tekintve az elmúlt három hónapban mintegy 4%-os forintleértékelődést jelentett ugyanebben az időszakban a zloty és a cseh korona 1,5%-kal gyengült az euróhoz képest. de mire számíthatunk valójában? A jegybanki változásokkal kapcsolatos félelmeket tekintve egyes miniszteri kommentárok alapján a devizatartalékok gazdaságélénkítésre történő felhasználása is felmerült, de később finomodtak az ez irányú megnyilvánulások. Sőt, a Monetáris Tanács januári kamatdöntő ülését követő közleménybe a korábbi félelmeket ellensúlyozandó bekerült egy megjegyzés, miszerint A Monetáris Tanács hangsúlyozza, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget. Piaci / befektető vélemények alapján a gazdasági miniszter jegybanki átigazolásával kapcsolatban a jegybanki függetlenség kérdése is felmerült, illetve a jegybanki kommunikáció, illetve gazdasági/pénzügyi elemzés területén várt változások is aggodalmakat keltettek. Megítélésünk szerint a március 4-től új elnökkel működő Magyar Nemzeti Bank aktívabb szerepet fog betölteni a gazdaságpolitikában, megkísérelve a hitelezés, illetve általában a gazdasági növekedés élénkítését eddig nem alkalmazott monetáris eszközökkel is, de a klasszikus értelemben vett mennyiségi lazításra, amelyet a világ nagy jegybankjai követnek, Magyarországon várakozásunk szerint nem kerül sor. Az viszont elképzelhető, hogy a bankszektor az MNB-től új feltételekkel közép- és hosszú lejáratú forrásokhoz jut, ami némileg fellendítheti a hitelezést bár ennek a gyenge exportkilátások, illetve a hitelkeresleti oldal gyengesége általában egy ideig még határt szab. Az alapkamatot minden bizonnyal tovább faragja az MNB, 2
a lazítás orrnehéz lesz, azaz viszonylag gyorsan eljuthatunk a 4,5-4,75 százalékhoz. Az EUR/HUF 300-at alulról közelítő forintárfolyam feltehetően továbbra sem fogja akadályozni a Monetáris Tanácsot (amíg a piaci adósságfinanszírozás működik), de a 310-es vagy ennél gyengébb forint már kockázatot jelent a magas devizahitel-állomány miatt. Lehetséges monetáris eszközök Várakozásaink alátámasztandó, néhány gondolat a szóba jövő monetáris eszköztárról. Likviditásjavító intézkedések. A kötelező tartalék szabályozása szerint a kereskedelmi bankok tartalékköteles eszközeik 2,3,4 vagy 5%-a erejéig kötelesek tartalékot képezni a jegybankban (jelenleg a mérték választható, és a tartalékolási követelménynek havi átlagban kell megfelelni), erre az MNB az alapkamattal megegyező kamatot fizet. Miután a kötelező tartalék feletti részre 0% a kamat, a kötelező tartalékszámla egyenlegét a bankok igyekeznek úgy beállítani, hogy ott ne parkoljon fölös likviditás. A bankszektor havi tartalékkötelezettsége 450 milliárd forint körül mozog, ha erre a jegybank nem fizet kamatot, az a jelenlegi (és változatlannak feltételezett) alapkamattal számolva éves szinten 25 milliárd forintos bevételkiesést jelent a bankrendszernek (és ugyanekkora megtakarítást a jegybanknak), így gyakorlatilag adóként funkcionál az egyébként is túladóztatott bankszektor számára. A nemzetközi gyakorlatban több példa is van arra, hogy a központi bank a kötelező tartalékra nem fizet kamatot (így tesz az EKB is), de ez azokban az országokban jellemző, ahol a piaci kamatok is viszonylag alacsonyak, vagyis a 0% és a piaci kamat között nincs nagyságrendi különbség. Kéthetes kötvény, kamatfolyosó. Az MNB kéthetes kötvénye a monetáris politika fő eszköze, kamata az irányadó ráta, és jelenleg korlátlanul fogad be pénzeket ebbe a konstrukcióba. Az alapkamat körül a jegybank egy szimmetrikus +-1%-os kamatfolyosót tart fenn, azzal a céllal, hogy a bankközi kamatok mozgását az alapkamat körül egy viszonylag szűk, meghatározott sávban tartsa. A kéthetes konstrukcióban 2007 eleje és 2008 ősze között 1000 milliárd forint körüli összegeket helyeztek el a piaci szereplők. Ezt követően azonban az állomány meredek emelkedésnek indult, és jelenleg 4500 milliárd forint közelében áll. Ez a GDP körülbelül 15%-a, és a bankszektor vállalati hitelállományával összevetve is jelentős tételt jelent (65%) Miután a kéthetes kötvény kamata az alapkamat, itt a kamatcsökkentés csak az irányadó ráta mérséklésével lehetséges. (Hatása a bankszektor és az MNB bevételire ugyanolyan lenne, mint a tartalékokra fizetett kamat mérséklésének.) 3
A kéthetes instrumentumban parkoltatott pénzek kicsalogatásának eszköze a befogadható mennyiség korlátozása lehet, míg a piaci kamatok csökkentése a kamatfolyosó asszimetrikus kiszélesítésével is megoldható. A kötvényben elhelyezhető pénzmennyiség korlátozásával azok a források, amelyek kiszorulnak a jegybanki konstrukcióból természetszerűleg új helyet keresnek maguknak: egy részük elhagyná az országot, míg a bankközi piacon megjelenő likviditás eredményeképpen jelentősen csökkennének a kamatok, és hasonlóképpen az állampapírpiaci hozamgörbe rövid vége is lejjebb tolódna a devizapiacon pedig ez a folyamat az árfolyam gyengülésében csapódna le. A kamatfolyosó asszimetrikus kiszélesítése is hasonló hatással járna. Ha az egynapos betétekre az MNB a jelenlegi 4,75%-nál jóval alacsonyabb kamatot fizetne, ez a bankközi piacon is a kamatok zuhanását okozná. Ezzel párhuzamosan a bankszektorban a betéti kamatok jelentősen csökkennének, a forint betétek devizára konvertálása szélsőséges esetben a forint árfolyamának összeomlását eredményezhetné. Összességében azt mondhatjuk el, hogy egy likviditásbőséggel jellemezhető piacon a likviditás további növelése nem segít a hitelezés beindulásában és a növekedés támogatásában, káros mellékhatásai azonban jelentősek lehetnek. Mennyiségi lazítás: ahhoz, hogy a mennyiségi lazítás bármelyik típusa hatékonyan működön, (vagy legalábbis ne okozzon károkat), bizonyos előfeltételeknek teljesülnie kell. Magyarországon a vállalati kötvények, vagy jelzálog fedezetű értékpapírok vásárlása (bár közvetlen károkat valószínűleg nem okozna) nem lehet hatásos eszköz a gazdaság élénkítésében, hiszen a magánszektor finanszírozásában a bankszektornak van meghatározó szerepe, a tőkepiaci finanszírozás szerepe elhanyagolható. Nem véletlen, hogy a közvetlen eszközvásárlásokat a feltörekvő gazdaságok közül is csak azokban alkalmazták, ahol a pénzügyi közvetítőrendszer szerkezet, fejlettsége a fejlett gazdaságokhoz közelít. Ezzel szemben Magyarországon a vállalati kötvénypiac és a jelzálogpiac szerepe elhanyagolható: a forintban denominált vállalati kötvény állomány alig haladja meg a GDP 2%-át, a jelzálogkötvény állomány pedig a legfrissebb adatok szerint a bruttó hazai termék 3,4%-ára rúgott. Ezeken a piacokon egy agresszív beavatkozás hatása is limitált, szabad szemmel alig látható maradna. A piacon lévő állampapír-mennyiséget és a piaci likviditást figyelembe véve, az eszközvásárlások típusai közül reálisan az állampapírok másodpiacon való vásárlása jöhet szóba, de véleményünk szerint ez a típusú eszköz a magyar viszonyok között kizárólag a likviditási feszültségek, piaci turbulenciák 4
oldására használható. A hitelkereslet alakulását sem valószínű, hogy drasztikusan módosítaná a kockázatmentes hozam alacsonyabb szintje: ameddig kiszámíthatatlan a hazai gazdasági, jogi, intézményi környezet, bizonytalanok a belföldi és a külpiaci reálgazdasági kilátások, addig nem várható fordulat a beruházások alakulásában, vagyis a vállalati szektor hitelkereslete gyenge marad. Ráadásul az állampapírpiaci vásárlásokkal kapcsolatban a monetáris finanszírozás kérdése is felmerül. Magyarország egy kis, nyitott, viszonylag magas, és volatilis inflációs környezetű, jelentős külső adósságállománnyal bíró gazdaság, ahol a gazdaságpolitika (fiskális és monetáris) iránti bizalom és a hitelesség kifejezetten hiánycikk. Ilyen körülmények között egy masszív állampapírpiaci beavatkozás a hitelesség további csökkenésén, az inflációs és leértékelődési várakozások erősödésén keresztül valószínűsíthetően tőkekiáramlást, a hozamok emelkedését és az árfolyam leértékelődését vonná maga után. MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ELŐREJELZÉSEK Egység 2012 2013 GDP-növekedés év/év % -1,7 0,2 Ipari termelés év/év % -1,7 3,4 Külkereskedelmi mérleg millió EUR 6930 7486 Fogyasztói árindex év/év (átlag) % 5,7 3,2 Fogyasztói árindex év/év (év vége) % 5 3,6 Költségvetés mérlege / GDP (ESA, egyedi befolyó összegekkel) % -2,7-2,7 Munkanélküliségi ráta % 10,7 10,9 5
ÁRFOLYAMOK, IDŐSZAK VÉGE (időszak vége) 2012.12 2013.03 2013.06 2013.12 EUR/HUF 291 285 282 280 CHF/HUF 241 232 227 224 USD/HUF 221 211 210 214 EUR/CHF 1,21 1,23 1,24 1,25 EUR/USD 1,32 1,35 1,34 1,31 ÁRFOLYAMOK, NEGYEDÉVES ÁTLAG 2012.Q4 2013.Q1 2013.Q2 2013.Q4 EUR/HUF 285 288 283 281 CHF/HUF 236 234 228 225 USD/HUF 218 213 210 214 EUR/CHF 1,21 1,23 1,24 1,25 EUR/USD 1,31 1,35 1,35 1,31 ALAPKAMAT-ELŐREJELZÉSEK (időszak vége) 2012.12 2013.03 2013.06 2013.12 MNB-alapkamat 5,75% 5,00% 4,75% 4,75% Fed Funds ráta 0,25% 0,25% 0,25% 0,25% EKB refi ráta 0,75% 0,75% 0,75% 0,75% SNB 3M Libor cél 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% KAMATELŐREJELZÉSEK (időszak vége) 2012.12 2013.03 2013.06 2013.12 MNB-alapkamat 5,75% 5,00% 4,75% 4,75% 1M BUBOR 5,75% 5,00% 4,75% 4,75% 3M BUBOR 5,75% 5,00% 4,75% 4,75% 6M BUBOR 5,73% 4,95% 4,73% 4,75% 12M BUBOR 5,72% 4,85% 4,70% 4,75% 5Y BOND 5,89% 5,85% 5,70% 5,70% 10Y BOND 6,11% 6,25% 6,25% 6,30% 15Y BOND 6,11% 6,30% 6,30% 6,40% Fed Funds ráta 0,25% 0,25% 0,25% 0,25% 1M LIBOR 0,21% 0,20% 0,20% 0,25% 3M LIBOR 0,31% 0,30% 0,30% 0,42% 6M LIBOR 0,51% 0,45% 0,45% 0,62% 12M LIBOR 0,84% 0,75% 0,75% 0,95% EKB refi ráta 0,75% 0,75% 0,75% 0,75% 1M EURIBOR 0,11% 0,12% 0,15% 0,15% 3M EURIBOR 0,19% 0,20% 0,30% 0,30% 6M EURIBOR 0,32% 0,40% 0,45% 0,45% 12M EURIBOR 0,54% 0,65% 0,75% 0,75% SNB 3M Libor cél 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 1M CHF LIBOR -0,01% 0,04% 0,05% 0,07% 3M CHF LIBOR 0,01% 0,07% 0,07% 0,12% 6M CHF LIBOR 0,07% 0,17% 0,17% 0,23% 12M CHF LIBOR 0,26% 0,30% 0,30% 0,33% 6
MAKROGAZDASÁGI KITEKINTÉS A JÖVŐ HÉTRE Március 4-8. Itthon árumérleg és ipari termelési adatok a naptárban, az ÁKK kötvény aukciókat tart. Az MNB a figyelem középpontjában maradhat. Hazánkban a KSH jövő héten publikálja a végleges decemberi árumérleg adatok mellett a negyedik negyedéves GDP részletes bontását is, e két statisztika azonban várhatóan már kevés izgalmat tartogat. Az előzetes januári ipari termelési adatokból azonban képet kaphatunk arról, hogy a kifejezetten gyenge év végét követően, milyen állapotban kezdte az évet az ipari szegmens. A hangulatot azonban továbbra is nagymértékben befolyásolhatja a külső környezet, illetve az MNB-ből, konkrétabban a monetáris politikai változásokról érkező esetleges új hírek. Az ÁKK csütörtökön kötvény aukciókat tart. Lengyel kamatdöntés a régióban Szűkebb régiónkban a hét legfontosabb eseménye a lengyel jegybank kamat-meghatározó ülése lesz, a piac meglehetősen megosztott az ülés kimenetelét illetően, a kis többség azonban még mindig kamatcsökkentést vár. A legutóbbi ülés óta megjelent adatok közül kiemelkedik a negyedik negyedéves GDP, amely a vártnál kisebb lassulást mutatott, miközben azt sem szabad elfelejteni, hogy a februári ülés utáni közleményből kimaradt a folytatódó monetáris lazításra vonatkozó utalás. Ezek a tényezők azt sugallhatják, hogy az NBP ebben a hónapban szünetet tarthat a lazítási ciklusban. A fejlett piacokon a BoE, az EKB és a japán jegybank is ülést tart. Európában a brit jegybank ülése lehet az érdekesebb, az EKB nagy valószínűséggel továbbra is kivár, és sem az alapkamatot, sem pedig az egyéb eszközöket nem módosítja;a piac kis esélyt lát arra, hogy ebben a hónapban kamatcsökkentésre kerül sor. A negyedik negyedévben a valuta unió gazdaságaiban is a vártnál jobban csökkent a GDP, az EKB azonban az év második felétől már fokozatos élénkülésre számít. A piac leginkább az euró árfolyamára vonatkozó esetleges utalásokra figyelhet a februári ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakat ugyanis a piac verbális intervencióként fogta fel. A brit jegybank Monetáris Tanácsa februári ülésén nem módosította a kötvényvásárlási program keretösszegét, a jegyzőkönyvből azonban kiderült, hogy a 9 tag közül hárman az összeg emelése mellett szavaztak. A piacon ennek eredményeképpen erősödtek a várakozások, mely szerint akár már márciusban 375 milliárd fontról 400 milliárd fontra nőhet a keretösszeg. Szintén az újabb lazítás irányába mutatnak a napokban megjelent gyenge növekedési adatok (különösen a PMI index okozott csalódást). A piaci szereplők többsége azonban arra számít, hogy a brit jegybank egy kicsit még kivár, és a következő egy-két hónapot arra használja, hogy 7
kommunikációs eszközökkel felkészítse a gazdasági élet szereplőit arra, hogy további monetáris enyhítés következik annak ellenére, hogy az infláció jóval a középtávú cél felett mozog. Japánban az új jegybanki vezetés várhatóan nem lép azonnal, így a jövő heti ülésen még komoly bejelentések nem várhatóak. Április-májusban azonban már minden bizonnyal megismerhetjük azokat az eszközöket, amelyekkel a héten kinevezett új jegybank elnök, Kuroda a 2%-os inflációs célt el kívánja érni. Munkaerő piaci adatok az Egyesült Államokban A tengerentúlon a februári munkaerő piaci statisztikák állhatnak a figyelem középpontjában. A piaci konszenzusok továbbra is stabil foglalkoztatási helyzetre utalnak. A várakozások szerint mind az ADP felmérés, mind pedig a pénteki átfogó munkaerő piaci adatok a munkahelyek számának előző havinál kissé kisebb mértékű növekedését jelezhetik a bővülés azonban stabilnak látszik. A munkanélküliségi ráta februárban 7,9%-on maradhatott, ami továbbra is igen távol áll a Fed által kívánatosnak tartott és célzott 6,5%-os szinttől. 10. hét HÉTFŐ 2013/3/4 HU 9:00 Árumérleg egyenlege, millió euró, végleges december 192,3 192,3 EZ 11:00 Termelői árindex, év/év január 2,1% 1,8% USA 15:45 New York ISM index február 568,3 KEDD 2013/3/5 EZ 9:58 Szolgáltatóipari PMI, végleges február 47,3 47,3 EZ 9:58 Összetett PMI, végleges február 47,3 47,3 EZ 11:00 Kiskereskedelmi forgalom, év/év január -3,4% -2,8% USA 16:00 Szolgáltatóipari ISM index február 55,2 55 AUKCIÓK Mennyiség Előző Várakozás Tényleges HU 11:30 3 hónapos kincstárjegy 60 mrd 5,07% SZERDA 2013/3/6 PL ~ NBP-kamatdöntés március 3,75% EZ 11:00 GDP növekedési ütem, negyedév/negyedév, részletes bontás Q4-0,6% -0,6% USA 14:15 ADP, változás a magánszektor álláshelyeinek számában, ezer fő február 192 173 USA 20:00 Bézs Könyv CSÜTÖRTÖK 2013/3/7 JP 3:00 BoJ-kamatdöntés március 0,1% 0,1% HU 9:00 Ipari termelés, év/év, előzetes január -7,6% DE 12:00 Ipar megrendelés állománya, hó/hó január 0,8% 0,5% GB 13:00 BoE-kamatdöntés március 0,5% 0,5% EZ 13:45 EKB- kamatdöntés március 0,75% 0,75% USA 14:30 Árumérleg egyenlege, milliárd dollár január -38,45-43 USA 14:30 Új munkanélküliségi segélykérelmek, ezer db. heti 344 USA 14:30 Termelékenység, negyedév/negyedév, felülvizsgált Q4-2% -1,5% USA 14:30 Munkaerő egységköltség, negyedév/negyedév, felülvizsgált Q4 4,5% 4% AUKCIÓK Mennyiség Előző Várakozás Tényleges HU 11:30 3 éves kötvény 20 mrd 5,31% HU 11:30 5 éves kötvény 15 mrd 5,66% HU 11:30 10 éves kötvény 10 mrd 6,44% PÉNTEK 2013/3/8 HU 9:00 GDP növekedési ütem, év/év, részletes bontás Q4-2,7% -2,7% DE 12:00 Ipari termelés, hó/hó január 0,3% 0,4% USA 14:30 NFP, változás a mezőgazdaságon kívüli álláshelyek számában, ezer fő február 157 148 USA 14:30 Munkanélküliségi ráta február 7,9% 7,9% 8
KAPCSOLATTARTÓK Elemzés Telefon: FI és FX sales Telefon: Trippon Mariann, vezető elemző 423-2420 Márvány Zsolt, FI & FX sales vezető 489-8303 Jobbágy Sándor, elemző 423-2904 Kamattermék üzletkötők Fenyvesi Sándor 489-8352 Verzár Zoltán 489-8353 Részvényértékesítés Telefon: Devizapiaci üzletkötők Kertai Katalin, brokerage vezető 489-8341 Kelemen Gabriella 489-8305 Részvény üzletkötők Márványi Katalin 489-8307 Tóth Eszter 489-8345 Juhász Mária 489-8313 Sütő László 489-8366 Lángi Anita 489-8327 Borók Balázs 489-8365 Diószegi Áron 489-8302 Kelemen Péter 489-8304 Jelen befektetési ajánlást a CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve utca 4-14.) készítette. Jelen befektetési ajánlás nyilvánosan hozzáférhető információk alapján készült. A CIB Bank Zrt. az ajánlás készítése során, az elvárható szakmai gondosság mellett törekedett arra, hogy az elemzésben kizárólag pontos és hiteles információk kerülhessenek felhasználásra. Ennek ellenére, a forrásként használt adatok és információk pontosságáért és hitelességéért, valamint az ebből levont következtetésekért ide értve különösen a pénzügyi eszköz várható, jövőbeli árfolyamat a CIB Bank Zrt. felelősséget nem vállal. Ezen információk frissítése, vagy a jelen dokumentumban tárgyaltak alapján történő tanácsadás nem tartozik a CIB Bank Zrt. feladatai közé. Az ajánlásban foglalt vélemény bármikor megváltozhat anélkül, hogy azt a CIB Banknak nyilvánosságra kellene hoznia. Az ajánlásnak, vagy tartalmának felhasználásából, illetve azzal összefüggésben bármely más módon keletkező esetleges veszteségekért a CIB Bank Zrt. felelősséget nem vállal. A CIB Bank Zrt. a befektetési ajánlás tartalmáról a kibocsátót előzetesen nem tájékoztatta. A CIB Bank Zrt, munkatársai, valamint a szerzők a hatályos jogszabályok szerinti korlátozásokat figyelembe véve jogosultak az ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközökben pozíciókat szerezni, saját számlás vagy megbízásos alapon ügyleteket kötni. Jelen ajánlás nem tekinthető sem vételi, sem eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsnak, sem pedig szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek az ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközök vonatkozásában, kizárólag az Ön tájékoztatására szolgál és az sem egészében, sem részleteiben nem másolható, illetve terjeszthető. A CIB Bank Zrt. a befektetési ajánlás készítésében közreműködő alkalmazottai tekintetében alkalmazza a befektetési vállalkozásokról, az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 77. és 110. -aiban foglalt rendelkezéseket. Az ajánlást készítő alkalmazottak a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző szervezeti egységektől elkülönítve végzik tevékenységüket, juttatásuk nem függ a CIB Bank Zrt, illetve kapcsolt vállalkozásaik által végzett saját számlás ügyletek eredményétől. A CIB Bank Zrt. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felügyelete alá tartozik. A befektetési ajánlás a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll és a CIB Bank Zrt. valamennyi ebből eredő jogát fenntartja. A befektetési ajánlás készítésében közreműködő személyek: Trippon Mariann és Jobbágy Sándor szenior elemzők. 9