Brassai Samuel Gimnazium es Muszaki Szki ta A nevelőtestület elfogadta: 2013. március 26 Véleményezte: Az iskolaszék 0 Házirend A Szülői Szervezet Diákönkormányzat Az igazgató jóváhagyta: 2013. Hatályba lép: A 2013/2014. tanévtől OM: 031221 KLIK:082009 Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ 2013 Debreceni Tankerület Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola B r a s s a i 2 0 1 3
BRASSAI SÁMUEL GIMNÁZIUM ÉS MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA Házirend 1 Intézmény OM azonosítója: 031221 Intézményvezető:. Tirpák Zsolt Legitimációs eljárás 363/2013. határozatszámon elfogadta: Szabó Istvánné nevelőtestület nevében Szalmáné Kozák Valéria nevelőtestület nevében /2013. (.) határozatszámon jóváhagyta: intézményvezető aláírás Véleménynyilvánítók: szülői közösség nevében Szentei Zsolt iskolaszék nevében diákönkormányzat nevében Egyetértését kinyilvánító: fenntartó nevében Ph Dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.brassai.hu, illetve az iskola könyvtára és az iskola titkársága Verziószám: 1/2013. Érvényes: A kihirdetés napjától 2013. szeptember 1. visszavonásig Készült: 5 eredeti példány
1. Tartalom 2. Bevezetés... 7 2.1. A házirend elfogadásának menete, lépései, az eljárásjog megfelelősége... 7 2.2. A jogszabályi háttér... 7 2.3. A házirend hatály és érvényessége... 8 2.4. A házirend megismerése és megismertetése... 8 2.5. Az intézmény adatai... 8 2.6. Tanulói közösségek... 8 3. A tanulók kötelessége és a tiltott tevékenységek... 9 3.1. Tisztelet... 9 3.2. Külső megjelenés... 9 3.3. A foglalkozásokon való részvétel, tanulmányi kötelezettség... 10 3.4. A rendezvényeken való előkészület és részvétel... 10 3.5. A helyiségek, létesítmények, a használt eszközök használatának rendjét meg kell tartani.. 10 3.6. A tanuláshoz szükséges felszerelés... 10 3.7. Óvó-védő szabályok betartása... 10 3.8. Iskolai ünnepségeken, vizsgákon való megjelenés... 11 3.9. Kötelessége, hogy az iskolában tiltott tevékenységet ne folytasson, s ha tapasztal tiltott jelenséget azt halaszthatatlanul jelezze osztályfőnökének, az igazgatónak.... 11 3.10. Kötelessége, hogy az iskolán kívül, de az iskolához köthető program során tiltott tevékenységet ne folytasson, s ha tapasztal tiltott jelenséget az halaszthatatlanul jelezze osztályfőnökének, az igazgatónak.... 11 3.11. Házirend betartása... 12 4. A tanuló jogai, a joggyakorlás fóruma... 12 4.1. A tanulók általános jogai... 12 4.2. A tanulók intézményhez kötött konkrét jogai... 14 4.2.1. Felelésmentes... 14 4.2.2. Témazáró... 14 4.2.3. A tanuló szociális jogai... 15 4.2.4. Tantárgyválasztás, tanárválasztás... 15 4.2.5. Diákképviseleti jog... 15 4.2.6. Eszközök és létesítmények használata... 15 4.2.7. Egészségügyi ellátás... 16 4.2.8. Az információ és tájékoztatás joga... 16 4.2.9. Iskolai diákkörök... 16 2
4.2.10. Véleménynyilvánítás joga... 16 4.2.11. A tanuló vallási világnézeti, nemzetiségi, etnikai joga... 16 4.2.12. Levelezési jog... 17 4.2.13. Vendégtanulói jog... 17 4.2.14. Magántanulói jog... 17 4.2.15. Független vizsgabizottság előtti vizsgázás, beszámolás... 17 4.2.16. Iskolaváltoztatás joga... 17 4.2.17. A szakképzésben részt vevő tanuló joga... 17 4.3. A tanulói jogok gyakorlása... 18 4.3.1. Jogorvoslati lehetőség, mediáció... 18 4.3.2. Diákönkormányzat... 18 4.3.3. Diákközgyűlés... 18 5. Késések, mulasztások, hiányzások, és a hiányzás igazolása... 18 5.1. Késések... 19 5.2. Mulasztások igazolása, a távolmaradás engedélyezése... 19 5.3. Igazolatlan hiányzás és következményei... 20 5.3.1. Igazolatlan hiányzás következményei tanköteles tanuló esetén... 20 5.3.2. Igazolatlan hiányzás következményei nem tanköteles tanuló estén... 21 5.3.3. A hiányzás következményei a tanulói előrehaladásra vonatkozóan... 21 6. A tanuló fegyelmi felelőssége, anyagi felelőssége... 22 6.1. Fegyelmező intézkedések... 22 6.2. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek... 23 6.3. Fegyelmi büntetések... 23 6.4. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás... 23 6.5. Az egyeztető eljárás rendje... 23 6.6. Az egyeztető eljárás résztvevői:... 24 6.7. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha:... 24 6.8. A fegyelmi eljárás felfüggesztése:... 24 6.9. A fegyelmi eljárás megszüntetése:... 24 6.10. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet:... 24 6.11. Kiegészítés a fegyelmi eljáráshoz... 25 6.12. A tanuló anyagi felelőssége... 26 7. A tanuló munkájának elismerése, a tanulmányi munka értékelése, magatartás, szorgalom, jutalmazás... 26 3
7.1. A tanuló munkájának elismerése... 26 7.2. A tanulmányi munka értékelése... 26 7.3. A magatartás értékelése... 27 7.3.1. "Példás" magatartási jegyet érdemel az a tanuló:... 27 7.3.2. "Jó" magatartási jegyet kaphat az a tanuló:... 27 7.3.3. "Változó" magatartási jegyet az a tanuló érdemli:... 27 7.3.4. "Rossz" magatartási jegyet az a tanuló érdemel:... 28 7.4. A tanuló szorgalmának értékelése... 28 7.4.1. "Példás" szorgalom jegyet az a tanuló érdemel:... 28 7.4.2. "Jó" szorgalom jegyet az a tanuló érdemel:... 28 7.4.3. "Változó" szorgalom jegyet kapjon:... 28 7.4.4. "Hanyag" szorgalom jegyet érdemel:... 29 7.5. Jutalmazások... 29 7.5.1. A jutalmazások formái:... 29 7.5.2. A jutalmak formái:... 29 7.5.3. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:... 29 7.5.4. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai... 29 8. Az iskola munkarendje, iskolai udvar, helyiségek és berendezések használata... 30 8.1. Csengetési rend (mindkét épületben)... 30 Csengetési rend rövidített órák( mindkét épületben)... 32 8.2. Általános működési szabályok... 32 8.2.1. Magatartási szabályok... 32 8.2.1.1. Köszönés... 32 8.2.1.2. A tanítási óra zavarása... 33 8.3.1.3. A tantermek, műhelyek... 33 8.3.1.3.1. Géptermi rend... 33 8.3.1.3.2. A gyakorlati képzés helyének (tanműhelyek, szakmai laboratóriumok, mérőtermek, taniroda) rendje... 34 8.3.1.4. Szünetek... 35 8.3.1.5. Az iskola helyiségeinek és az iskolához tartozó területek használati rendje... 35 8.3.1.6. A tantermek és az iskola elhagyása... 35 8.3.1.7. A tanári szoba előtt való tartózkodás... 35 8.3.1.8. Vendégfogadás... 35 4
8.3.1.9. Iskolai könyvtár használata... 36 8.3.1.9.1. Iskolai könyvtár használati rendje... 36 8.3.1. Az étkezés rendje... 37 8.3.2. Egészségvédelem... 37 8.3.3. Balesetvédelem, tűzvédelem, munkavédelem... 37 8.3.4. A hivatalos ügyek intézésének rendje... 37 8.3.5. A ruhatári szekrényekre vonatkozó szabályok... 38 8.3.6. Vagyonvédelem, kártérítés... 38 8.3.7. Iskolai rendezvény, klubdélután... 38 8.3.8. Iskola területén az udvaron és az épültben való dohányzás... 38 Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szól. A törvény kimondja, hogy köznevelési intézményben dohányzóhelyet kialakítani és dohányozni tilos.... 38 8.3.9. A hetesek kötelességei... 39 9. A térítési díjra és a tandíjra vonatkozó szabályok... 39 9.3. A térítési és tandíjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások... 39 9.3.1. A térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások... 39 9.3.2. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások... 40 9.4. A térítési és tandíj mértéke... 40 9.4.1. A térítési díj mértéke... 40 9.4.2. A tandíj mértéke... 41 9.5. A térítési és tandíj befizetésére vonatkozó szabályok... 42 10. A szociális támogatások megállapításnak és felosztásának elvei, tankönyv... 42 10.1. Tankönyvvásárlás... 43 10.1.1.... 43 10.1.2.... 43 10.1.3.... 43 10.1.4.... 43 11. A felvételi eljárás... 43 12. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok... 44 13. Az összefüggő szakmai gyakorlat rendje... 45 14. Kapcsolattartás a szülőkkel... 47 14.3. Ellenőrző könyv... 47 14.4. Elektronikus napló... 47 14.5. Szülői értekezletek... 47 5
15. A tanulmányok alatti vizsgák rendje és követelményei... 47 15.3. Tanulmányok alatti vizsgák lehetnek... 47 15.4. Tanulmányok alatti vizsgák időpontjai... 47 15.5. Gimnáziumi, közismereti tantárgyak vizsgakövetelményei témakörei... 48 15.6. Szakképzés, szakmai tantárgyainak vizsgakövetelményei... 48 16. Záró rendelkezések... 48 6
2. Bevezetés Az iskola tanulóinak munkáját és magatartását annak a szándéknak kell meghatározni, hogy a tanulók minden erejükkel és tehetségükkel (becsületes szándékukkal), növeljék általános műveltségüket és szakmai tudásukat! Az iskola minden tanulója felelősséggel kapcsolódjék a közös munkába, a reá háruló, és általa vállalt feladatokat maradéktalanul teljesítse! 7 Minden diák kötelessége szorgalmasan és kitartóan tanulni, ismereteit bővíteni, hogy tudásával biztosítsa saját és környezete boldogulását, társadalomba való beilleszkedését! Fegyelmezettségével és udvarias magatartásával, kezdeményező készségével, műveltségével bizonyítsa, hogy iskolánknak méltó diákja! Minden tanulónk ismerje meg az iskola névadóját! Ápolja és gazdagítsa az iskola hagyományait, teljesítményével és viselkedésével járuljon hozzá az iskola jó hírnevének kialakításához, illetve megőrzéséhez! 2.1. A házirend elfogadásának menete, lépései, az eljárásjog megfelelősége a nevelőtestület fogadja el iskolaszék, diákönkormányzat véleményezi ha a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, akkor jóváhagyás előtt a fenntartó, működtető egyetértése szükséges igazgató jóváhagyja kihirdetésre kerül és a dokumentum nyilvános 2.2. A jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a köznevelési intézmények működéséről 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
2.3. A házirend hatály és érvényessége A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. Az intézmény házirendjét köteles betartani az is, aki az iskolába szülőként érkezik vagy csak mint valamilyen célból látogató. 2.4. A házirend megismerése és megismertetése 8 Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek ismertetni tanítványaikkal a házirend rendelkezésit, valamint írásban nyilatkoztatni a tanulókat a házirend tudomásulvételéről, elfogadásáról. A házirend változásaira az iskola az osztályfőnökön keresztül hívja fel a figyelmet. 2.5. Az intézmény adatai 1. Az intézmény Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola hivatalos neve 2. Székhelye 4029, Debrecen Víztorony utca 3. 3. Telephely 4028, Debrecen Gáborjáni Szabó Kálmán u.4. 4. Az intézmény igazgató-intézményvezető vezetője 5. Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 6. Működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2.6. Tanulói közösségek Az iskolai tanulóközösségek: csoportok osztályok évfolyamok szakmacsoportok A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket.
3. A tanulók kötelessége és a tiltott tevékenységek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. (1) A tanuló kötelessége, hogy: b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, 9 d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. A tanuló kötelessége, hogy segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését. 3.1. Tisztelet A tanuló kötelessége az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 3.2. Külső megjelenés
A tanuló kötelessége, hogy az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. 3.3. A foglalkozásokon való részvétel, tanulmányi kötelezettség A tanuló kötelessége, hogy vegyen részt a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, valamint tegyen eleget rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk. A jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak a szülő írásos kérésére az igazgató döntése alapján lehet. A tanulószobai foglalkozásokon való részvételre is ezek a mérvadóak. 10 3.4. A rendezvényeken való előkészület és részvétel A tanuló életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyeletével, szükség esetén irányításával a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. 3.5. A helyiségek, létesítmények, a használt eszközök használatának rendjét meg kell tartani A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó létesítmények használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, kötelessége továbbá, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. 3.6. A tanuláshoz szükséges felszerelés A tanuló kötelessége, hogy a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza. (A tornafelszerelés részét képezik a tisztálkodáshoz szükséges eszközök is). 3.7. Óvó-védő szabályok betartása
A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, és amennyiben állapota lehetővé teszi, ha megsérült. 3.8. Iskolai ünnepségeken, vizsgákon való megjelenés A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, szalagavatón, a ballagáson és vizsgákon ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjen meg! Ünnepélyeken a sötét nadrág és fehér ing, illetve sötét szoknya és fehér blúz a megfelelő öltözék. 11 3.9. Kötelessége, hogy az iskolában tiltott tevékenységet ne folytasson, s ha tapasztal tiltott jelenséget azt halaszthatatlanul jelezze osztályfőnökének, az igazgatónak. Tilos az iskolában: Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) az iskolába behozni csak valamelyik tanár írásban adott, külön engedélyével szabad. Az engedély nélkül behozott eszközök eltűnéséért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában, közvetlen környékén és az iskolai rendezvényeken mindenfajta szerencsejáték űzése, alkohol, drog fogyasztása és árulása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. 3.10. Kötelessége, hogy az iskolán kívül, de az iskolához köthető program során tiltott tevékenységet ne folytasson, s ha tapasztal tiltott jelenséget az halaszthatatlanul jelezze osztályfőnökének, az igazgatónak. Iskolán kívüli, a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényeken tiltott magatartás: dohányzás, alkoholfogyasztás, rendzavarás, agresszív viselkedés, kirívó öltözködés és magatartás,
drogfogyasztás A házirend betartása iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező, ha a tanuló az iskolát képviseli. 3.11. Házirend betartása A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai házirendben foglaltakat. 4. A tanuló jogai, a joggyakorlás fóruma 12 4.1. A tanulók általános jogai a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. : (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt,
f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, 13 h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon,
h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, 14 l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. 4.2. A tanulók intézményhez kötött konkrét jogai 4.2.1. Felelésmentes A tanulót évente 2 alkalommal felelésmentesség illeti meg minden tantárgyból, amit az ellenőrző könyvben nyilván kell tartani. Ez a feleletmentesség nem jár annak, aki ellenőrző könyvét elhagyja. A feleletmentesség bejelentett témazáró vagy dolgozat írásakor nem vehető igénybe. A feleletmentesség nem jelenti azt, hogy a tanulónak az órai munkába nem kell bekapcsolódnia. 4.2.2. Témazáró
Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró, illetve nagydolgozat íratható. A dolgozatírást (témazáró és nagydolgozat) a tanár egy héttel előtte jelentse be. A dolgozatot a tanárnak 2 héten belül ki kell javítani. Amennyiben ez nem történik meg, és a tanuló nem fogadja el a jegyet, akkor új dolgozat írásával tesz eleget tanulmányi kötelezettségének. 4.2.3. A tanuló szociális jogai A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a köznevelési törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (A rendelkezésre álló pénzeszközök és a rászorultság mértékében.) Kérelmére, a tanuló joga, hogy indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. 15 4.2.4. Tantárgyválasztás, tanárválasztás A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül, tanulmányai során a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust. 4.2.5. Diákképviseleti jog A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a köznevelési törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, A tanulók kollektív joga a diákönkormányzati nap programjának meghatározása. Erre javaslatot a DÖK készít, amit az iskola igazgatójával egyeztet. A nevelőtestület minden segítséget megad a programok sikeres megvalósításához. 4.2.6. Eszközök és létesítmények használata A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai termek, sport- és szabadidőlétesítmények stb.).
4.2.7. Egészségügyi ellátás A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, erre az iskolában lehetőséget biztosít az orvosi rendelő, gyermekorvossal, védőnői szolgálattal, valamint a fogorvosi rendelő fogorvossal. 4.2.8. Az információ és tájékoztatás joga A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. (A tájékoztatás rendje: osztályfőnökök osztályfőnöki órákon heti rendszerességgel, a Diákönkormányzatot, a diákönkormányzati képviselőket a diákönkormányzatot segítő tanár heti rendszerességgel tájékoztatja, az iskolavezetés a Diákönkormányzatot havi rendszerességgel tájékoztatja, az iskolavezetés és nevelőtestület évi egy alkalommal, a diákközgyűlés alkalmával.) 16 4.2.9. Iskolai diákkörök A diák joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, részt vegyen tanulmányi versenyeken. 4.2.10. Véleménynyilvánítás joga A diák joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül az iskolaszéktől a harmincadik napot követő első ülésén érdemi választ kapjon, jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. 4.2.11. A tanuló vallási világnézeti, nemzetiségi, etnikai joga A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.
4.2.12. Levelezési jog A tanuló joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. 4.2.13. Vendégtanulói jog A tanuló joga, hogy jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. 17 4.2.14. Magántanulói jog A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. 4.2.15. Független vizsgabizottság előtti vizsgázás, beszámolás A tanuló joga, hogy kérelmére jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. 4.2.16. Iskolaváltoztatás joga A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. 4.2.17. A szakképzésben részt vevő tanuló joga A szakképzési évfolyamokon tanulókat a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket az új Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati
képzés szervezője köteles biztosítani. (Az iskola és a gyakorlóhely közötti együttműködési megállapodás szerint.) 4.3. A tanulói jogok gyakorlása 4.3.1. Jogorvoslati lehetőség, mediáció Sérelem esetén az iskola tanulója kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet mediációt, egyeztetési lehetőséget, jogorvoslatot. 18 4.3.2. Diákönkormányzat Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. Nagyobb közösséget érintő kérdésben célszerű a DÖK útján kérni a tájékoztatást. A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségeket érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Ki kell kérni a DÖK véleményét a tanuló ellen indított fegyelmi eljárás során. Az iskola vezetősége az előbbitől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, amelyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. A tanulók az őket érintő kérdésekben tájékoztatást kérhetnek tanáraiktól, osztályfőnökeiktől, az iskola vezetőitől, az iskolaszéktől. 4.3.3. Diákközgyűlés Az iskola igazgatója évente köteles tájékoztatást adni a diákok választott képviselőinek az iskola helyzetéről és válaszolni köteles a hozzá intézett kérdésekre. Az évi rendes diákközgyűlés mely küldött közgyűlésként is megszervezhető összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendje szerint. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője vagy az igazgató kezdeményezheti. A diákközgyűlés napirendi pontjait annak megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. 5. Késések, mulasztások, hiányzások, és a hiányzás igazolása
5.1. Késések A késés minősítése (igazolt, igazolatlan) az osztályfőnök joga és kötelessége. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, akkor késik, amit igazolnia kell. A késések ideje minősítésük szerint (igazolt vagy igazolatlan) összeadandó. Amennyiben ez az idő eléri egy tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, de késésével nem zavarhatja azt. 3 igazolatlan késés 1 osztályfőnöki figyelmeztetést, majd újabb 3 késés újabb büntetési fokozatot von maga után. Felszerelés hiányáért kivéve a gyakorlati foglalkozáson a munkaruhát és védőfelszerelést igazolatlan óra nem adható, a tanuló e mulasztását más nevelési eszközökkel kell számon kérni. A tanulónak felszerelés hiánya esetén is kötelező megjelennie a testnevelés órán, a felszerelés hiánya szaktanári figyelmeztetéssel büntetendő. Igazolatlan óra abban az esetben adható, ha a tanuló nem jelent meg az órán. 19 5.2. Mulasztások igazolása, a távolmaradás engedélyezése A hiányzás első napján a tanuló vagy a szülő köteles értesíteni az iskolát a hiányzásról, annak okáról és várható időtartamáról. A mulasztás igazolása az ellenőrző könyvben történhet, eltérni ettől csak rendkívüli esetben pl. kórházi kezelés lehet. A mulasztások minősítése (igazolt, vagy igazolatlan) az osztályfőnök joga és kötelessége. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra (1 vagy 2 óráról a szaktanár, 2-nél több óráról, de maximum 3 napról az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb időtartam esetén az igazgató adhat engedélyt), a tanuló beteg volt, és azt igazolja, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, a tanuló egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesz részt. kiskorú tanuló esetén a szülő (egy tanévben maximum 3 alkalommal, összesen 3 napot) igazolja a mulasztást. Három napnál hosszabb hiányzást csak orvos igazolhat, amely igazolást azonban a szülőnek is alá kell írnia. (Hét közben a kollégisták esetében a nevelőtanárnak.) Ha a tanulót a nem kötelező tanórai foglalkozásra felvették, a tanítási év végéig a tanórai foglalkozást a mulasztás, az értékelés és minősítés, továbbá a magasabb évfolyamra lépés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az kötelező tanórai foglalkozás lenne. A gyógytestnevelés órákon való részvétel kötelezettsége és az igazolás módja azonos a többi óráéval.
5.3. Igazolatlan hiányzás és következményei Ha a tanuló mulasztását a távollét utolsó napjától számított 6 munkanapon belül nem igazolja, a mulasztást igazolatlannak kell tekinteni. Ugyancsak igazolatlan a mulasztás, ha annak oka nem valós, nem kellően indokolt, vagy az igazolás nem valódi. Az iskola - az osztályfőnök által - értesíti a szülőt (gondviselőt) a tanuló első igazolatlan mulasztása után, s az értesítésben felhívja a szülők figyelmét az igazolatlan mulasztások következményeire. 5.3.1. Igazolatlan hiányzás következményei tanköteles tanuló esetén 20 Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat, az iskola és - szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mérték a tanköteles tanuló esetén harminc óra. 5.3.2. Igazolatlan hiányzás következményei nem tanköteles tanuló estén 10 igazolatlan óra után újra értesíti az iskola a szülőt (nagykorú tanuló esetén a tanulót) az igazolatlan mulasztás következményeire, továbbá fegyelmező intézkedést foganatosít. Harminc óránál több igazolatlan hiányzás esetén megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akit már két alkalommal figyelmeztettek az igazolatlan hiányzás következményeire. 21 5.3.3. A hiányzás következményei a tanulói előrehaladásra vonatkozóan Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az Nkt. 5. (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, az Nkt. 5. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, a közoktatási törvény 27. (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, az egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló gyakorlati mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati
követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben az iskola nevelőtestülete dönt. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Nem teljesítette az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló, aki a gyakorlatról igazolatlanul 3 óránál többet mulasztott, vagy az igazolt mulasztása meghaladta az összefüggő gyakorlat óraszámának 10 %-át, ide értve a betegség miatt orvos által igazolt távollétet is. Igazolt mulasztás esetén a tanuló az igazgató által meghatározott helyen és időben az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeinek eleget tehet. Nem léphet magasabb évfolyamba az a tanuló, aki az összefüggő szakmai gyakorlatot nem teljesítette Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás igazolatlansága mellett fegyelmi vétség is, amely minden esetben büntetést von maga után. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, amit a magatartásjegynek is tükröznie kell. 22 A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie/tehet, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, és nincs érvényes osztályzata, hiányzásának mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, és ezt osztályozó vizsgával nem pótolhatja, vagy nem pótolhatja, tanulmányait csak évfolyamismétléssel folytathatja. - A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. Szakképzési évfolyam ily módon nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás. 6. A tanuló fegyelmi felelőssége, anyagi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. 6.1. Fegyelmező intézkedések Fegyelmező intézkedést kell foganatosítani azzal a tanulóval szemben, aki magatartásával
vétséget követ el az iskolai házirend valamely pontja ellen, zavarja a tanítási óra rendjét, mobiltelefonjával vagy más technikai eszközzel akadályozza a tanítási óra rendjét (bekapcsolja, hallgatja, felvételt készít, játszik, SMS-t, MMS-t ír vagy fogad). más személy vagy az iskola tulajdonát képező tárgyat tulajdonít el, illetve rongál meg. A fegyelmező intézkedéseknek mindenkor nevelő célzatúaknak kell lenniük. A fegyelmező intézkedés következtében hozott elmarasztalás csak abban a tanítási évben érvényes, amelyben a kiváltó cselekedetet a tanuló elkövette. 6.2. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek 23 (szak)tanári figyelmeztetés, osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói szóbeli figyelmeztetés, igazgatói írásbeli figyelmeztetés, igazgatói intés. A fegyelmező intézkedéseket (a szóbelit is) a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba be kell írni. Egyazon vétségért felelősségre vonás csak egy helyen történhet (pl.: iskola kollégium). 6.3. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 6.4. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 6.5. Az egyeztető eljárás rendje Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (kiskorú esetén szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ezzel a sértett (kiskorú esetén szülő) hozzájárult. A tanuló (kiskorú estén szülő) az értesítés kézhezvételéről számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti az egyeztető eljárás lefolytatásának kérését.
6.6. Az egyeztető eljárás résztvevői: kötelességszegő (kiskorú esetén szülő) sértett (kiskorú esetén szülő) gyermek- és ifjúságvédelmi felelős DÖK- képviselő konfliktuskezelést végzett kolléga 6.7. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha: 24 az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 6.8. A fegyelmi eljárás felfüggesztése: Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, akkor a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. 6.9. A fegyelmi eljárás megszüntetése: Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú esetén szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, akkor a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 6.10. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: (A köznevelési törvény 58. -a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét.) megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben a két utolsó büntetési tétel csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kijelölni számára. Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
A fegyelmi eljárás során a nemzeti köznevelésről szóló2011. évi CXC törvény valamint a 20/2012. EMMI rendelet szerint kell eljárni. A fegyelmi eljárás nyilvános, de a nyilvánosság az érintettek kérésére korlátozható vagy kizárható. 6.11. Kiegészítés a fegyelmi eljáráshoz A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus joga és kötelezettsége, hogy a tanítás zavartalanságát biztosítsa. Ennek keretében, amennyiben a rend másképpen nem biztosítható, elveheti a tanulóktól azt a zavaró eszközt, amely megakadályozza, hogy a tanuló vagy társai a tanulásra koncentrálhassanak. Amikor azonban az ok, amiért elvette az adott dolgot, megszűnt, az elvétel okafogyottá válik, ilyenkor a pedagógus a tanuló tulajdonában lévő tárgyat nem tarthatja többé magánál. Amennyiben pl. a tanuló mobiltelefonjával akadályozza a tanítást (bekapcsolja, hallgatja, felvételt készít, játszik), tőle a mobiltelefon elvehető, azonban a foglalkozás (tanóra) végén, a pedagógus köteles azonnal visszaadni az elvett tárgyat a tulajdonosának. Az iskolai szabályzatokban megfogalmazottak szerint fegyelmező intézkedéssel és fegyelmi eljárással kell a tanulót a jogkövető magatartásra rábírni. 25 Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 80. (1) bekezdés szerint személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Alapvető személyiségi jog sérül tehát, ha az állampolgár tudta és engedélye nélkül felvétel készül róla és ezzel visszaélnek. Minden állampolgár egyéni polgári peres eljárásban a bírósághoz fordulhat. Ptk. 80. (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Visszaélésnek mindősül tanítási órán felvétel készítése pedagógusról, osztálytársról egyaránt. (2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához a nyilvános közszereplés kivételével az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nyilvánosságra hozatalnak számít az is, ha az órán készült felvételt más is megtekinti. Ptk. 84. (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; c) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
6.12. A tanuló anyagi felelőssége A tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az iskola pert indít. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad. 7. A tanuló munkájának elismerése, a tanulmányi munka értékelése, magatartás, szorgalom, jutalmazás 26 7.1. A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. Az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő osztályzatot az osztályozó értekezleten a szaktanárnak indokolnia kell. Ha a tanár indokait a tantestület nem fogadja el, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára kell módosítani. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. 7.2. A tanulmányi munka értékelése 5 (jeles): kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok. 4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segítséggel emlékszik. 3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló. 2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes. 1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a minimális követelményeknek nem tesz eleget. A magatartás az életkori sajátosságokhoz igazodva a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt fejezi ki, a szorgalom a tanulmányi munkához való viszonyt tükrözi.