Havi jelentés (2002. márciusi adatokkal)

Havi jelentés (2002. márciusi adatokkal) 2002. 5. szám

Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai főosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Kommunikációs Önálló osztálya Felelős kiadó: Tábori György főosztályvezető 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 12166197

Tartalom Gazdasági konjunktúra......................................................................... 5 Áralakulás...................................................................................... 7 Fogyasztói árak................................................................................ 7 Termelői árak................................................................................. 8 Monetáris folyamatok........................................................................... 9 Monetáris feltételrendszer..................................................................... 9 A forint piaci árfolyama........................................................................ 9 Az MNB statisztikai mérlege.................................................................... 9 A monetáris intézmények konszolidált mérlege................................................. 10 Állampapírpiac................................................................................ 11 Piaci kamatok................................................................................. 13 A BUX és a főbb nemzetközi tőzsdeindexek alakulása........................................... 14 Fizetési mérleg, külkereskedelem.................................................................. 16 A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása.................................................... 16 Az adósság- és követelésállományok alakulása.................................................. 17 Külkereskedelem.............................................................................. 17 Államháztartás.................................................................................. 19 Az államháztartás pénzügyi vagyona és nettó finanszírozási képesssége.......................... 19 Keresetek, a háztartások pénzügyi megtakarításai................................................. 21 Keresetek..................................................................................... 21 A háztartások nettó finanszírozási képességének (pénzügyi megtakarításának) alakulása......... 21 Összefoglaló adatok............................................................................. 23 Táblázatok...................................................................................... 25 A Monetáris Tanácsnak a monetáris feltételrendszert érintő döntései................................ 109 Publikációs naptár.............................................................................. 111 Általános tájékoztató............................................................................... 115

Tisztelt Olvasó! Tájékoztatjuk, hogy 2002 júliusától a statisztikai adatok publikálásának fő eszköze a sajtóközlemények kiadása mellett az internetes adatközlés lesz. Erről a jegybank publikációs gyakorlatának újragondolása, korszerűsítése során született döntés, ami egyúttal a Havi jelentés megszüntetését vonja maga után. Az elmúlt időszakban történt változások, a monetáris politikai rezsimváltás, az új jegybanktörvény, valamint az információtechnológia általános fejlődése a jegybanki adatközlés és a kiadványok szakmai felülvizsgálatát tették szükségessé. Az inflációs célkövetés rendszerében az MNB publikációi közül a negyedévente megjelenő Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványát helyezi előtérbe, amelyben elemzi az inflációs folyamatokat, azok várható alakulását és értékeli az inflációt meghatározó makrogazdasági tendenciákat. A Havi jelentés legfőbb funkciója az adatközlés volt egy adott hónapra koncentrálva. A rendszeres adatközlést elsősorban az MNB-forrású adatokét a jegybank a továbbiakban is fontos feladatának tekinti, azt a felhasználók igényeinek mind tartalmában, mind technikájában korszerűbb kiszolgálásával szeretné ellátni. Az MNB publikációs tevékenységében a jövőben egyre inkább az elektronikus adatközlést helyezi előtérbe. E szempontokat figyelembe véve az MNB a Havi jelentés megszüntetésével párhuzamosan bővíteni fogja a honlapján közölt statisztikai idősorok körét. A bővítés célja, hogy a kiadvány megszüntetése után is elérhetőek legyenek a Havi jelentésben eddig közölt legfrissebb MNB-forrású adatok. A felhasználók számára kedvező változást jelent, hogy az interneten elhelyezett adatokat a Havi jelentés tábláitól eltérően idősorosan, letölthető formában találják majd meg. Az új idősorok elérhetőségét 2002. június 28-ára biztosítjuk. Reméljük, hogy megújított publikációs tevékenységünkkel hatékonyabban tudjuk szolgálni igényeit.

Gazdasági konjunktúra Az ipari termelés alakulását 2002 márciusában a múlt év novemberében indult lassú növekedés folytatódása jellemezte. Márciusban az export és a hazai kereslet is pozitív elmozdulást jelez az előző havi tendenciákhoz képest. (Lásd 1. ábra.) Az ipari termelés márciusban a szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok 1 szerint 2,5%-kal haladta meg a februárit, az összes értékesítés volumene pedig 1,3%-kal nőtt. (Lásd 2. ábra.) A 12 havi folyamatok alakulását tekintve 2002 márciusában az ipar kibocsátása 3,1%-kal, összes értékesítése pedig 1,3%- kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az összes értékesítésen belül mind az export, mind a belföldi értékesítés volumene növekedett 1,2, illetve 1,3%-kal. A feldolgozóipar kibocsátása az előző év végén és az idei év első hónapjában tapasztalt csökkenést követően márciusban 3,8%-os növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipar jelentősebb súlyt képviselő ágazatai közül továbbra is növekedés jellemezte az élelmiszer-, italés dohánygyártást, a gépek és berendezések gyártását: az előbbinél 9,3%-os, az utóbbinál csaknem 40%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben az elmúlt években húzóágazatnak számító járműgyártás kibocsátása továbbra is csökkenő tendenciát mutat, az ágazat márciusi termelése 9%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Növekedési ütemét folytatva a fafeldolgozás kibocsátása 17,4%-kal emelkedett. Továbbra is csökkenés figyelhető meg a textília, textiláru gyártásában (-16,7%), a bőrtermék, lábbeli gyártásában (-9,8%), valamint a papírgyártás, a kiadói és nyomdai tevékenység ágazatban is (-5,2%). Az egy főre jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében márciusban 2,4%-kal volt magasabb, mint 2001 azonos időszakában. 2002 márciusában a kiemelt feldolgozóipari szakágazatok rendelésállományi adatai alapján továbbra sem várható még jelentős javulás az ágazat értékesítési lehetőségeiben. Az előző hónapok tendenciáihoz hasonlóan a rendelésállomány márciusi volumene nem érte el az egy évvel korábbi szintet, attól csaknem 5%-kal maradt el. Az új rendelések volumene továbbra sem jelez növekedést egyik értékesítési irányba sem. 1. ábra: Az ipari termelés volumenindexei (1995. év átlaga=100) 190 180 170 160 % 150 140 130 120 110 1998. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 1999. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2000. jan. márc máj. júl. szept. nov. 2001.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2002.jan márc. trend szezonálisan kiigazított 2. ábra: Az ipari termelés és értékesítés volumenindexei (trendérték, hó/előző hó változás évesítve) 38 28 18 % 8-2 -2 1998. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 1999. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2000. jan. márc máj. júl. szept. nov. 2000 jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2002.jan. márc. 190 180 170 160 150 % 140 130 120 110 38 28 18 % 8-2 -2 termelés belföldi értékesítés export értékesítés 1 Szezonális kiigazítás és trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. 2002. MÁJUS HAVI JELENTÉS 5

Gazdasági konjunktúra 3. ábra: Az építőipari termelés volumenindexei (1995. év átlaga=100) 195 185 175 165 % 155 145 135 125 115 1998. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 1999. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2000. jan. márc máj. júl. szept. nov. 2001. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2002.jan. márc. trend szezonálisan kiigazított 4. ábra: A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatotti arány alakulása 13 12 11 10 % 9 8 7 6 5 1993. I. II. III. IV. 1994. I. II. III. IV. 1995. I. II. III. IV. 1996. I. II. III. IV. 1997. I. II. III. IV. 1998. I. II. III. IV. 1999. I. II. III. IV. 2000. I. II. III. IV. 2001. I. II. III. IV. 2002. I. negyedév Munkanélküliségi ráta trend(baloldali skála) Foglalkoztatotti arány trend(jobboldali skála) 5. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása 195 185 175 165 155 % 145 135 125 115 51 50 49 48 % 47 46 45 Továbbra is rendkívül élénk növekedés jellemezte az építőipari vállalkozások tevékenységét. 2002 márciusában az előző havihoz hasonlóan magas, 27,3%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok szerint a márciusi kibocsátás volumene 2,6%-kal haladta meg a februárit. (Lásd 3. ábra.) A szerződésállományi adatok az építőipari konjunktúra tartósságát jelzik. A márciusban kötött új szerződések értéke összehasonlító áron 27,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. 2002 I. negyedévében a munkaerőpiaci folyamatokat az elmúlt két negyedévhez hasonló tendenciák jellemezték. Egyrészt a munkanélküliségi ráta korábbi mérséklődése megállt, és az elmúlt három negyedévben lényegében azonos szinten stagnált. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma és aránya enyhe csökkenést mutat. A KSH munkaerő-felmérésének negyedéves adataiból számított szezonális és véletlen hatásoktól megtisztított trendértékek 2 szerint 2002 I. negyedévében a foglalkoztatotti arány 3 értéke 50,3%-ot tett ki, ami 0,1 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbi szintnél. A munkanélküliségi ráta trendértéke ugyanezen időszakban 5,6%-ot tett ki, ami megegyezik az előző negyedévben mért szinttel, ugyanakkor 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. (Lásd 4. ábra.) A foglalkoztatottak számának 1998 I. negyedévétől induló dinamikus növekedése 2001 év elején megállt, majd 2001 IV. negyedévétől már enyhe csökkenés tapasztalható. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2002 I. negyedévében a foglalkoztatotti létszám 0,2%-kal maradt el az előző negyedévitől és 0,7%-kal az előző év azonos időszakától. (Lásd 5. ábra.) 2002 I. negyedévében tovább folytatódott a munkanélküliek számának mérséklődése. A szezonálisan kiigazított mutatók szerint a munkanélküliek száma az előző negyedévhez képest 0,8%-kal, az egy évvel korábbihoz képest pedig 4,4%- kal csökkent. A szezonálisan kiigazított adatok alapján számított munkanélküliségi ráta 2002 első negyedévében 5,6%-ot tett ki, ami megegyezik az előző negyedévben mért értékkel, és 0,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. 2 A számításokhoz felhasznált idősor a KSH munkaerő-felmérés 1998-as módszertani változtatásainak (mintabővítés, súlyozás-változás) visszamenőleges figyelembevételével készült, így az idősor adatai időben összevethetők, de eltérnek a KSH munkaerő-felmérésének 1998 előtti negyedéves adataitól. 3 Foglalkoztatotti arány: foglalkoztatottak száma a 15-74 éves népesség százalékában. Aktivitási arány: gazdaságilag aktív népesség a 15-74 éves népesség százalékában. 6 MAGYAR NEMZETI BANK

Áralakulás Fogyasztói árak AKSH által mért fogyasztói árszint 2002 márciusában 0,7%- kal emelkedett, míg a szezonálisan igazított, egyhavi maginfláció értéke 0,5% volt. Az MNB által használt kategóriák egyhavi áralakulását tekintve folytatódott a járműüzemanyag-árak február óta tartó emelkedése, így márciusban 2,8%-kal nőtt a termékcsoport átlagos ára. A piaci energia 4 ára 0,3%-kal csökkent, míg a hatósági áras energia ára 0,4%-kal nőtt a hónap folyamán. A hatósági áras szolgáltatások ára márciusban 0,6%-kal emelkedett, a gyógyszerek ára ugyanakkor nem változott. Az alkohol és dohánytermékek márciusban 1,1%-kal lettek drágábbak. Az élelmiszerek ára 0,4%-kal emelkedett, ezen belül a feldolgozott élelmiszerek ára 0,1%-kal, míg a nem feldolgozott élelmiszereké 1,2%-kal nőtt a tárgyhónap során. A piaci szolgáltatások 0,8%- kal, az iparcikkek pedig 0,6%-kal kerültek többe, mint februárban. A nem tartós ipari termékek árszintje 0,9%-kal emelkedett, míg a tartós ipari termékeké 0,3%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. A 12 havi fogyasztói árindex márciusban 5,9% volt, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a februári értéknél. A 12 havi maginfláció 0,5 százalékponttal 6,2%-ra csökkent. (Lásd 6. ábra.) A 12 havi áralakulást vizsgálva megállapíthatjuk, hogy márciusban is folytatódott az élelmiszerek árnövekedésének csökkenő trendje: az év harmadik hónapjában az élelmiszerek árai átlagosan 7,7%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban (az index értéke e csoportnál az előző hónapban még 8,7%- os árnövekedést mutatott). A feldolgozott élelmiszerek éves árnövekedése 8,1%-ról 6,5%-ra csökkent, a nem feldolgozott élelmiszereké ugyanakkor 9,6%-ról 10,3%-ra emelkedett. A járműüzemanyag-árak csökkenésének éves üteme 7,5% volt. Az alacsony súlyú piaci áras háztartási energia ára 12 hónap alatt 0,4%-kal nőtt, a szabályozott áras energia éves árindexe ugyanakkor 0,5 százalékponttal 7,9%-ra csökkent. Az iparcikkek továbbra is mérsékelt ütemben, 3,2%-kal drágultak, s ezen belül is fennmaradt a tartós, illetve a nem tartós ipari termékek árindexeinek eltérése. A tartós ipari termékek ára 1,6%-kal csökkent, míg a nem tartós ipari termékek ára 5,0%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónap folyamán. A piaci szolgáltatások 12 havi inflációja 9,0%-ról 8,5%-ra mérséklődött a hónap folyamán. Az élelmiszereket, iparcikkeket, piaci szolgáltatásokat és a piaci energiát tartalmazó piaci javak kosarának árindexe a januári 6,7% és a februári 6,4% után 6,0%-ra mérséklődött március- 6. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex és a maginfláció 4 Ez a kategória nem tartalmazza a járműüzemanyagok árváltozását. 2002. MÁJUS HAVI JELENTÉS 7

Áralakulás 7. ábra: Az MNB főcsoportok 12 havi áralakulása ban. Az alkohol és dohánytermékek ára 8,8%-kal volt magasabb, mint 12 hónappal korábban. A gyógyszerek ára 13,1%-kal, az egyéb szabályozott áras szolgáltatások ára pedig 5,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. (Lásd 7. ábra.) Termelői árak 8. ábra: Az ipari termelés belföldi értékesítési árindexei* (előző hó=100) A termelői árak változását jellemző ipar belföldi értékesítésének hatósági áras energia nélkül számított 5 MNB által szezonális hatásoktól megtisztított árszintje 0,6%-kal emelkedett márciusban az előző hónaphoz képest. 6 A KSH által közölt belföldi értékesítési árak március folyamán 0,9%-kal emelkedtek, míg az elmúlt 12 hónapban összesen 1,1%-os volt az árnövekedés mértéke. (Lásd 8. ábra.) A belföldi értékesítési árszint MNB által szezonálisan igazított egyhavi növekedése 0,6% volt márciusban. A belföldi értékesítési árak március havi növekedésében jelentős szerepet játszott a feldolgozóipar belföldi értékesítési árindexének emelkedése: a feldolgozóipari árak 1,1%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Ezen belül is az átlagot jelentősen meghaladó mértékben (6,6%-kal) nőtt a kőolaj-feldolgozás ára. A feldolgozóipar további ágazatai közül a vegyiparban 3,7%-kal, a gépiparban és az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás ágazatokban egyaránt 0,1%-kal nőttek az árak a vizsgált hónapban, a bányászati ágazat árai ugyanakkor nem változtak. (Lásd 9. ábra.) Az ipar belföldi és exportértékesítésének együttes havi árváltozása 0,3%-os emelkedést mutat. *Az MNB által szezonálisan igazítva 9. ábra: A hatósági áras energia nélküli belföldi értékesítési árak változásának összehasonlítása más árindexekkel (előző év azonos hónap=100) 5 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvízellátás és a víztermelés, -kezelés, -elosztás hatósági jellegű árhatásainak figyelembevétele nélkül számított index. 6 A szezonális igazítás miatt ez az idősor, amely a jelen legjobb tudásunkat tükrözi, a korábban közöltekhez képest kismértékű eltérést mutat. 8 MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris folyamatok Monetáris feltételrendszer Ajegybank 2002 márciusában nem hozott a monetáris feltételrendszert érintő intézkedést. A forint piaci árfolyama A forint piaci árfolyamát 2002 márciusban is a sáv 7 erős oldali tartományában jegyezték. A forint/euró árfolyam márciusban egy szűk sávban ingadozott, de alapvetően az emelkedés volt a jellemző e hónapban is az árfolyam alakulására. A hónap végén 11,81%-ra volt a forint a sávközéptől a sáv erős oldalán, ami 243,50 forint/euró értéket jelent. Ez az érték 0,95%-kal erősebb a februári záróértéknél. A havi átlagos árfolyam márciusban 244,71 forint/euró volt, amely 0,48%-kal gyengébb a februári átlagnál. Az átlagos eltérés a centrumárfolyamtól 1137 bázispont volt a sáv erős felében, amely 42 bázisponttal alacsonyabb a februári értéknél. (Lásd 10. ábra.) A jegybank az intervenciós sáv kiszélesítése óta 8 nem hajtott végre intervenciós műveletet. Az MNB statisztikai mérlege Márciusban a forgalomban lévő készpénz állománya 32,6 milliárd forinttal növekedett, az egyéb monetáris intézmények 10. ábra: A forint/euró árfolyam alakulása 240 245 250 255 260 265 270 275 280 HUF/EUR a forint erõsödésiránya (inverzskála) 01-jan-01 01-febr-01 01-márc-01 01-ápr-01 01-máj-01 01-jún-01 01-júl-01 01-aug-01 01-szept-01 01-okt-01 01-nov-01 01-dec-01 02-jan-01 02-febr-01 02-márc-01 HUF/EUR 1. táblázat Az MNB statisztikai mérlegének változása (hó végi állományokból számolva) IV. n. év I. n. év milliárd forint 2000 2001 2002 IV. n. év I. n. év ebbõl átlag * március ** átlag * március ** tranzakció árfolyamváltozás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 13.8-18.5 21.8 27.7-6.2 32.6 32.6 0.0 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 11.3-64.4-80.5-29.7-1.4-17.0-17.0 0.0 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások -5.2-28.8-29.5-25.7-25.0-27.8-25.5-2.3 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei -27.0-119.8-56.0-27.0-44.1 169.5 175.0-5.5 ebbõl: forinthitel -6.3-6.0-18.0-6.0-6.1-18.3-18.3 0.0 állampapírok -1.1-65.3 0.0 0.0-0.8 0.0 0.0 0.0 devizahitel -33.7-19.2-7.4-28.4-65.5-11.0 0.0-11.0 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések -3.6-2.6-1.7-8.0-3.9 8.8 8.8-0.1 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 50.6 10.7-30.4 7.3 15.5-190.5-193.7 3.3 * A havi változások negyedéves átlaga. ** Az elõzõ hónaphoz viszonyítva. 7 A sávközép rögzített értéke 2001. október 1-jétől 276,1 forint/euró. 8 Az intervenciós sáv 2001. május 4-étől ±15%. 2002. MÁJUS HAVI JELENTÉS 9

Monetáris folyamatok forinthiteleinek állománya 11,3 milliárd forinttal bővült, bankszámláinak hó végi állománya pedig 26,7 milliárd forinttal csökkent a február végi állományhoz képest. Ezzel összefüggésben az MNB által kibocsátott belföldi kötvények állománya 82,3 milliárd forinttal csökkent, az egyéb monetáris intézmények forintbetéteinek állománya 13,4 milliárd forinttal növekedett. A központi kormányzat forinthiteleinek állománya 18,3 milliárd forinttal, forintbetéteinek állománya pedig 197,1 milliárd forinttal mérséklődött 2002. februárhoz képest. (Lásd 1. táblázat.) Az átlagállományok alakulását vizsgálva: az egyéb monetáris intézményektől származó forrástételek közül a bankszámlabetétek átlagos állománya 8,1 milliárd forinttal csökkent, a forintbetéteké 26,4 milliárd forinttal növekedett, a devizaforrásoké 55,2 milliárd forinttal szintén csökkent. Az egyéb monetáris intézmények tulajdonában lévő belföldi kibocsátású MNB kötvények átlagállománya 9,2 milliárd forinttal csökkent a februári értékhez képest. (Lásd 2. táblázat.) 2. táblázat: Az MNB statisztikai mérleg egyes tételeinek átlagállományai * milliárd forint 2002 február március havi változás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 1080.7 1103.9 23.2 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 900.1 909.2 9.1 bankszámla 430.9 422.8-8.1 forintbetét 375.7 402.1 26.4 belföldi kibocsátású MNB kötvények 93.5 84.3-9.2 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások 258.8 203.6-55.2 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei 693.1 686.5-6.6 ebbõl: forinthitel 217.4 215.6-1.8 állampapírok 169.6 169.6 0.0 devizahitel 1112.8 1039.3-73.5 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések 46.0 45.3-0.7 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 1500.5 1484.8-15.7 * Napi állományok havi átlaga. A monetáris intézmények konszolidált mérlege 2002. márciusban a monetáris bázis éves növekedési üteme 0,1 százalékponttal 17,7%-ra gyorsult az előző havi értékhez képest. A konszolidált mérleg forrástételeiből a végleges márciusi adatok alapján számolt pénzállományok éves növekedési üteme az M1 és az M3 esetében enyhén gyorsult, az M2 esetében nem változott, míg az M4 növekedési üteme lassult. A monetáris intézményeken kívüli készpénzt és a látra szóló forintbetéteket magában foglaló M1 aggregátum éves növekedési indexe 0,6 százalékponttal emelkedett, hó végi állománya így 18,2%- kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az M1 összetevőin túl a devizabetéteket és a lekötött forintbetéteket is magában foglaló M2 pénzmennyiségi mutató éves indexe az előző havihoz képest nem változott, hó végi állománya egy év alatt 15,1%- kal emelkedett. Az M2 részein kívül a visszavásárlási megállapodásokból származó forrásokat és a hitelintézeti értékpapírállományt is tartalmazó szélesebb értelemben vett pénzmennyi- 10 MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris folyamatok ség (M3) éves növekedési indexe 0,3 százalékponttal 16,2%-ra emelkedett. Az M3 elemein túl a monetáris intézményeken kívüli rezidensek tulajdonában lévő állampapír-állományt és belföldi MNB kötvényállományt is magában foglaló legtágabb (M4) aggregátum éves növekedési üteme változott a legnagyobb mértékben: az éves index értéke 1,0 százalékponttal 13,1%-ra csökkent márciusban. (Lásd 11. ábra.) Szektorok szerint vizsgálva a monetáris intézmények konszolidált mérlegének forrástételeit: a nem pénzügyi vállalatok forintbetéteit a tranzakciók 4,3 milliárd forinttal növelték. A nem pénzügyi vállalatok devizabetéteinek állománya tranzakciók hatására 18,7 milliárd forinttal, árfolyamváltozás következtében további 4,1 milliárd forinttal csökkent. A háztartások által elhelyezett betétek állománya 8,9 milliárd forinttal mérséklődött. Ebből kizárólag tranzakciók miatt a forintbetétek állománya 9,7 milliárd forinttal bővült. A devizabetétek tranzakciók következtében 9,3 milliárd forinttal, árfolyamváltozás hatására további 9,4 milliárd forinttal csökkentek, így összességében a háztartások devizabetéteinek állománya 18,7 milliárd forinttal mérséklődött. A monetáris intézmények konszolidált mérlegének eszközoldali tételei közül a belföldi követelésállományt mely a belföldi hitelállományon túl a belföldi szektorokkal szembeni értékpapír-követeléseket is magában foglalja a tranzakciók 350,8 milliárd forinttal növelték, az árfolyamváltozások viszont 22,8 milliárd forinttal csökkentették a hónap során. A vállalati szektor belföldi hitelállománya 40,3 milliárd forinttal bővült márciusban, összetevői közül a forinthitelek tranzakciók következtében 35,4 milliárd forinttal nőttek. A devizahitelek tranzakciók miatt 19,2 milliárd forinttal bővültek, árfolyamváltozás következtében 13,5 milliárd forinttal csökkentek. Az egyéb volumenváltozások 0,8 milliárd forinttal csökkentették a nem pénzügyi vállalati szektor hiteleinek állományát. A központi kormányzat nettó tartozása tranzakciók miatt 194,9 milliárd forinttal emelkedett, árfolyamváltozás következtében ugyanakkor 7,2 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A monetáris intézmények által a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya az előző havihoz képest 29,1 milliárd forinttal emelkedett. A követelés- és tartozásállományok alakulásának eredményeként az államháztartás szektorának együttes nettó tartozása márciusban 140,9 milliárd forinttal nőtt. A háztartások nettó megtakarítása 22,8 milliárd forinttal csökkent, a monetáris intézmények nem pénzügyi vállalatokkal szembeni nettó követelésállománya 61,7 milliárd forinttal bővült, a külfölddel szembeni nettó követelés 72,5 milliárd forinttal csökkent. (Lásd 3. táblázat.) 11. ábra: A monetáris aggregátumok növekedési üteme az előző év azonos időpontjához viszonyítva* % 130 125 120 115 110 105 1997. jan. ápr. júl. okt. 1998. jan. ápr. júl. okt. 1999. jan. ápr. júl. 1999. 2000. jan. ápr. júl. okt. 2001. jan. ápr. júl. okt. 2002. jan. Monetáris bázis (M0) M1 M3 M4 * A grafikon a monetáris bázis indexeit a 2000-2001 évi megváltozott kötelezõtartalék-szabályozás hatásaitól statisztikailag megtisztítva mutatja. Megjegyzés: M1 = Monetáris intézményeken kívüli készpénz + látra szóló forintbetétek M2 = M1 + devizabetétek + lekötött forintbetétek (nem szerepel az ábrán, mert grafikonja alig tér el az M3-étól) M3 = M2 + visszavásárlási megállapodások + egyéb monetáris intézmények által kibocsátott értékpapírok M4 = M3 + monetáris intézményeken kívüli állampapír-állomány + MNB belföldi kötvény bankrendszeren kívüli állománya. Monetáris bázis (M0) = forgalomban lévõ készpénz + egyéb monetáris intézmények jegybanki tartalék- és egyéb forintszámlái. Az M0 kiszámításakor a teljes bankjegy- és érmeállomány hó végi, illetve az egyéb monetáris intézmények jegybanknál lévõ tartalék- és egyéb forintbetét számláinak 1998. augusztus végéig az utolsó kétheti, azután havi átlagos állományát vettük figyelembe. Az M0 a pénzpiaci betétek állományát nem tartalmazza. Állampapírpiac Az állampapírpiacon márciusban eltérően alakultak a hozamok a különböző lejáratokon. A hónap egészét tekintve a másodpiac alakulását tükröző zéró-kupon hozamok 9 az éven be- 9 A Magyar Nemzeti Bank a zéró-kupon hozamokat a Svensson-módszerrel becsli. A becsléshez az Államadósság Kezelő Központ által a 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyekre és fix kamatozású államkötvényekre közölt legkedvezőbb másodpiaci árjegyzéseket használja fel. A zéró-kupon hozamgörbe becsléséről, a származtatott határidős kamatok számításáról és értelmezéséről részletesebben ld.: Zéró-kupon hozamgörbebecslés jegybanki szemszögből MNB füzetek 1998/2. 2002. MÁJUS HAVI JELENTÉS 11

Monetáris folyamatok 3. táblázat: A gazdasági szektorok havi nettó pénzügyi pozíciójának változása a monetáris intézményekkel szemben Milliárd forint 2000. 2001. 2002. IV. negyedév I. negyedév IV. negyedév I. negyedév ebbõl**** átlag*** március március átlag*** Tranzakció Árfolyamváltozás Nem pénzügyi vállalatok, nettó (S.11) -18.5-73.0-58.9 51.2-59.6-61.7-74.0 11.5 követelés -63.4-47.9-51.4-18.9-33.4-56.0-72.4 15.6 betét+készpénz+visszavásárlási megállapodás+értékpapír 44.8-25.1-7.5 70.0-26.2-5.8-1.7-4.1 Egyéb pénzügyi vállalatok, nettó (S.123+S.124+S.125) -4.5-1.4-52.3-25.6-11.9 2.3 2.5-0.2 követelés -12.9 5.5-10.7-11.0-13.9-11.7-11.6-0.2 betét+visszavásárlási megállapodás 8.4-6.9-41.6-14.6 2.0 14.1 14.1 0.0 Államháztartás szektor, nettó* (S.13) 13.5 89.9 100.2 9.3 5.9-140.9-148.1 7.2 Központi kormányzat, nettó* (S.1311) 12.0 83.5 44.3 7.4 7.8-187.7-194.9 7.2 Helyi önkormányzat, nettó (S.1313) 1.5 6.4 55.9 1.8-1.9 46.8 46.8 0.0 hitel -1.4 1.2 4.0-4.5-0.4 3.3 3.3 0.0 betét 2.9 5.2 51.9 6.3-1.5 43.5 43.5 0.0 Társadalombiztosítási alapok, nettó (S.1314) 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 Háztartások, nettó** (S.14) 34.5-4.4 11.6 84.4-30.4-22.8-14.2-9.2 hitel -20.5-14.2-20.5-26.0-19.4-29.5-30.3 0.2 betét+visszavásárlási megállapodás+készpénz+értékpapír 55.1 9.8 32.1 110.4-11.0 6.7 16.1-9.4 Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények, nettó (S.15) -0.9 2.9 2.8-0.9 4.1 2.4 2.4 0.0 hitel -0.8-0.1-0.5-3.1 1.2-0.4-0.4 0.0 betét -0.1 3.0 3.4 2.2 2.9 2.8 2.8 0.0 Külföld, nettó (S.2) -21.3-79.7-44.5-57.8 65.4 72.5 29.9 41.4 Egyéb tételek, nettó -2.8 65.7 41.2-60.5 26.5 148.3 201.5-50.6 Megjegyzés: Hitelnövekedés, illetve betétcsökkenés = (-); Hitelcsökkenés, illetve betétnövekedés = (+) * A költségvetés speciális zárolt devizabetétével és az ÁPV Rt. betéteivel együtt. ** Felhalmozott kamatokkal. *** Az elõzõ hónaphoz viszonyított nettó hitelezõi pozíció-változások átlaga. **** Az egyéb volumenváltozás összegét a táblázat külön oszlopban nem tartalmazza. 12. ábra: A zéro-kupon hozamok és a 2 hetes jegybanki betét éves hozama (a rövid hozamoknál kamatos kamattal; heti átlagok) % 12 11 10 9 8 2 hetes betét 3 hónap 6 hónap 1év 2év 3év 5év 10 év 15 év lüli lejáratokon csökkentek (3 hónapos futamidőn 28, a 6 hónapos futamidőn 9 bázisponttal), a hosszabb lejáratokon (4-6 éves futamidőkön) némi emelkedés volt tapasztalható, míg a legtávolabbi lejáratokon (7-9 év) szintén 10-22 bázispontos csökkenés következett be. (Lásd 12. ábra.) Márciusban az egyéves származtatott határidős hozamok 10 a hónap egészét tekintve az 1-9 év múlva kezdődő lejáratokon a 2 éves lejáratnál tapasztalt 31 bázispontos emelkedéstől eltekintve többnyire csökkentek (20-41 bázisponttal), míg a legtávolabbi lejáratokon kismértékben (28 bázisponttal) emelkedtek. (Lásd 13. ábra.) A nem rezidensek tulajdonában lévő forint állampapír-állomány összesen 36,8 milliárd forinttal nőtt a hónap folyamán, március végén így 1222,3 milliárd forint névértékű állampapír volt e szektor tulajdonában. 7 6 2001. márc. 7. márc. 21. ápr. 4. ápr. 18. máj. 3. máj. 16. máj. 30. jún. 13. jún. 27. júl. 11. júl. 25. aug. 8. aug. 22. szept. 5. szept. 19. okt. 3. okt. 17. okt. 30. nov. 14. nov. 28. dec. 12. dec. 27. 2002. jan. 9. jan. 23. febr. 6. febr. 20. márc. 6. márc. 20. 10 A származtatott határidős kamatok szintjei csak bizonyos feltételek teljesülése esetén egyeznek meg a piac által várt jövőbeli kamatok szintjeivel, a változásaikból azonban enyhébb feltételezések mellett is következtethetünk a piaci kamatvárakozások változásaira. (Mivel három 10 éves és egy 15 éves futamidejű kötvény van a piacon, és ezek másodpiaci aktivitása sem erős, így az ezekre a lejáratokra becsült zéró-kupon hozam, s különösen az ebből származtatott határidős kamatok jelen esetben a 9 valamint a 14 év év múlva kezdődő egyéves származtatott határidős hozamok kevésbé tükrözik a piac gyors változásait.) 12 MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris folyamatok Az állampapír-aukciókon benyújtott ajánlatok összege csökkent az előző hónaphoz képest. Márciusban öt alkalommal volt MNB-kötvény aukció 11. Az aukciókat a hónap elején csökkenő, később emelkedő hozam, és a hónap második felétől mérséklődő kereslet jellemezte. A márciusban tartott aukciók értékesített mennyiséggel súlyozott havi átlaghozama 8,38% volt. A Magyar Államkötvény Index (MAX) (amely az 1 év feletti hátralévő futamidővel rendelkező, nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvények piaci árfolyam-alakulását tükrözi) értéke március 29-én 226,739 ponton állt. Az indexkosárral azonos szerkezetű portfólióval az egy év alatt elérhető hozam évesített értéke 14,06% volt. Piaci kamatok A bankközi forintpiacon 2002. márciusban a forgalom 1400,3 milliárd forint volt, ami 120,1 milliárd forinttal (9,4%-kal) haladta meg az előző havi értéket. Az egynapos bankközi ügyletek átlagkamatlábának mozgása márciusban is kiegyensúlyozott volt. (Lásd 14. ábra.) Az egynapos bankközi hitelek átlagkamatlába 42 bázisponttal, 8,76%-ról 8,34%-ra, az 1 hónapra nyújtott hiteleké 26 bázisponttal, 8,80%-ról 8,54%-ra csökkent 2002 februárjához képest. A 3 hónapos futamidejű bankközi hitelek kamata mindössze 1 bázisponttal 8,58%-ra mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva, 6 hónapos bankközi ügyletet nem kötöttek a hónap folyamán. (Lásd 15. ábra.) A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába nagyobb részben kamatváltozás miatt 24 bázisponttal, 9,98%-ról 9,74%-ra, az éven túli hitelek átlagkamatlába alapvetően az összetétel megváltozása következtében 71 bázisponttal, 10,19%-ról 9,48%-ra csökkent. Az éven belüli betétek átlagkamata 16 bázisponttal, 7,14%-ról 6,98%-ra, az éven túli betéteké pedig 121 bázisponttal, 6,59%-ról 5,38%-ra csökkent, mindkét esetben kamatváltozás miatt. (Lásd 16. ábra.) A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentősebb súllyal szereplő éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség 2,84 százalékpontról 2,76 százalékpontra módosult az előző hónaphoz képest. A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába A háztartási szektor 12 piaci kamatlábváltozásait tekintve a hitelkamatok közül a piaci feltételű ingatlanhitelek átlagos kamata 2002 márciusában kamatlábváltozás miatt 163 bázis- 13. ábra: Egyéves azonnali hozam és a származtatott határidős kamatok az MNB zéró-kupon hozamok alapján (kamatos kamattal, heti átlagok) % 11.0 10.5 10.0 9.5 9.0 8.5 8.0 7.5 7.0 6.5 6.0 5.5 azonnali 1 év múlva 2 év múlva 3 év múlva 4 év múlva 9 év múlva 14 év múlva 2001. márc. 7. márc. 21. ápr. 4. ápr. 18. máj. 3. máj. 16. máj. 30. jún. 13. jún. 27. júl. 11. júl. 25. aug. 8. aug. 22. szept. 5. szept. 19. okt. 3. okt. 17. okt. 30. nov. 14. nov. 28. dec. 12. dec. 27. 2002. jan. 9. jan. 23. febr. 6. febr. 20. márc. 6. márc. 20. 14. ábra: A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai 2002. márciusban 11 10 9 % 8 8 % 7 6 29.6 március 1. március 4. március 5. március 6. március 7. március 8. március 11. március 12. március 13. március 14. március 18. március 19. március 20. március 21. március 22. március 25. március 26. március 27. március 28. március 1 napos jegybanki betét 2 hetes jegybanki betét 1 napos jegybanki fedezett hitel 1 napos bankközi hitelek átlagkamatlába 15. ábra: A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai* 14 13 12 11 % 10 9 8 7 2001 március április május június július augusztus szeptember október november december 2002. január február 1 napos jegybanki betét 1 napos jegybanki fedezett hitel 2 hetes jegybanki betét Bankközi hitelek 1 napos Bankközi hitelek 1hónap Bankközi hitelek 3hónap Bankközi hitelek 6hónap 14 13 12 9 8 március7 11 10 9 7 11 % 10 * A kamatfolyosó 2001. december 11-étől 400-ról 300 bázispontra szűkült. 11 A Magyar Nemzeti Bank 2000. március 22-étől saját forgalmazásában állampapírnak minősülő, 3 hónapos futamidejű, kamatszelvény nélküli MNB-kötvényt bocsátott ki, amelyet először 2000. március 20-án értékesített. A kötvényből a jegybank minden héten hétfőn új sorozatot kínál fel aukción értékesítésre. A 2001. márciusi, monetáris politikai eszköztár átalakításának keretében a jegybank a korábban alkalmazott szabad aukciós formáról áttért a mennyiségi aukcióra, amelyen az MNB versenyző hozamajánlatok mellett, a likviditási helyzet alakulása alapján meghirdetett mennyiségű kötvényt értékesít ajánlati áron. Az aukciókon a jegybank szándéka szerint árelfogadó magatartást kíván tanúsítani és az aukción kialakuló hozammal nem kíván kamatjelzést adni. (A nyilvános ajánlattételben a mennyiség megjelölése technikai okok és jogszabályi előírások miatt szükséges; ezért a nyilvános ajánlattételben szereplő kibocsátási mennyiség nem az értékesíteni kívánt mennyiséget jelenti.) A jegybank az általa ténylegesen értékesíteni kívánt mennyiséget az aukció előtti munkanapon 14 órakor a Reuters NBHJ oldalán teszi közzé. 12 2001. májustól a háztartási szektor hiteleinek és betéteinek kamatlábai tartalmazzák az egyéni vállalkozók adatait is. A teljes hiteldíjmutató az egyéni vállalkozókra vonatkozóan azonban csak 2002. januártól áll rendelkezésre. 2002. MÁJUS HAVI JELENTÉS 16. ábra: A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába 13 13 12 12 11 11 10 10 9 9 % % 8 8 7 7 6 6 5 március5 2001. március április május június július augusztus szeptember október november december 2002. január február Éven túli hitel Éven túli betét Éven belüli hitel Éven belüli betét 13

Monetáris folyamatok 4. táblázat: Háztartásokkal szembeni forinthitelek átlagkamatlába a) és átlagos THM-je b) százalék 2001 2002 máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. Folyószámla hitel átlagkamatláb 20.12 20.10 20.34 20.27 18.98 19.07 18.95 18.90 18.60 18.83 17.95 átlagos teljes hiteldíj mutató 26.58 26.53 26.82 26.75 23.98 24.14 23.82 23.79 22.41 23.03 21.27 Személyi hitel átlagkamatláb 23.73 23.46 22.74 20.60 20.86 23.66 23.12 22.89 22.50 22.12 22.08 átlagos teljes hiteldíj mutató 29.12 29.66 29.16 25.91 26.23 29.78 28.24 27.81 27.67 28.32 28.04 Lombard hitel átlagkamatláb 17.82 17.31 18.04 16.67 17.22 17.64 16.09 16.72 15.85 15.31 14.98 átlagos teljes hiteldíj mutató 20.22 19.73 20.94 19.81 20.59 19.84 18.02 18.17 17.87 17.58 17.38 Áruvásárlási hitel átlagkamatláb 27.05 28.06 28.15 27.31 27.90 27.54 27.95 28.97 27.44 28.71 28.02 átlagos teljes hiteldíj mutató 33.45 34.61 35.15 33.88 33.90 34.25 34.54 35.14 35.73 35.68 35.39 Gépkocsi-vásárlási hitel átlagkamatláb 19.75 19.69 19.60 19.79 19.76 19.22 18.56 17.93 18.55 18.62 17.58 átlagos teljes hiteldíj mutató 21.82 22.40 22.28 22.47 22.39 20.84 20.31 18.54 20.29 20.78 19.77 Jelzálog hitel átlagkamatláb 18.64 18.72 18.59 18.68 18.61 18.60 18.44 18.59 18.64 18.51 18.21 átlagos teljes hiteldíj mutató 21.15 21.05 20.37 20.79 20.14 19.39 20.85 20.99 22.91 22.60 22.16 Egyéb hitelek átlagkamatláb c) 16.75 16.63 16.31 17.64 16.84 16.41 14.87 14.82 27.28 24.61 22.41 átlagos teljes hiteldíj mutató 22.53 22.79 23.54 20.11 21.50 22.83 24.19 20.57 32.07 29.39 28.06 Összes fogyasztási és egyéb hitel átlagkamatláb 20.44 20.44 20.51 20.29 19.62 19.78 19.74 19.77 19.92 19.74 19.06 átlagos teljes hiteldíj mutató 25.85 26.06 26.12 25.68 24.11 24.26 24.60 24.38 24.11 24.09 22.97 Piaci feltételû ingatlanhitel átlagkamatláb 14.42 14.17 12.54 átlagos teljes hiteldíj mutató 15.72 15.41 13.53 a) A háztartási szektor fogyasztási és egyéb hitelek kamatlábai 2001. májustól 2001. decemberig a három hónapnál hosszabb lejáratú hitelek kamatait tartalmazzák, és 2002. januártól a három hónapnál rövidebb lejáratú hitelek kamatait is magukba foglalják. b) 2001. május hónaptól 2001. decemberig csak a három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági fogyasztási és egyéb hitelek esetében állt rendelkezésre a THM. 17. ábra: A háztartási szektor hiteleinek és betéteinek átlagkamatlába és átlagos THM-je*, ** 27 24 21 % 18 15 12 9 6 2001. március április május június július Háztartások fogyasztási és egyéb hitel (THM) Háztartások piaci feltételû ingatlanhitel (kamatláb) augusztus szeptember október november december 2002. január február Háztartások fogyasztási és egyéb hitel (kamatláb) Háztartások éven belüli betét (kamatláb) 18 % 15 * A háztartások fogyasztási és egyéb hiteleinek THM-je 2001. decemberig csak a 3 hónapon túli lejáratú lakossági hitelek adatait tartalmazza. ** A háztartások hitel- és betétkamatai 2001. májustól az egyéni vállalkozók adatait is tartalmazzák. 27 24 21 12 9 március 6 ponttal 14,17%-ról 12,54%-ra mérséklődött, a teljes hiteldíj mutatója (THM) pedig 188 bázisponttal 15,41%-ról 13,53%-ra csökkent. A fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlába 68 bázisponttal 19,74%-ról 19,06%-ra csökkent döntően kamatláb- változás hatására. A fogyasztási és egyéb hitelek THM-je márciusban 112 bázisponttal 24,09 %-ról 22,97%-ra csökkent. (Lásd 4. táblázat.) A háztartások látra szóló betéteinek átlagkamatlába kamatlábváltozás következtében 22 bázisponttal 2,42%-ról 2,20%- ra csökkent. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamata 84 bázisponttal 7,50%-ról 6,66%-ra, az éven túli lejáratra lekötött betéteké pedig szintén kamatlábváltozás miatt 52 bázisponttal 7,66%-ról 7,14%-ra csökkent az előző hónaphoz képest. (Lásd 17. ábra.) A BUX és a főbb nemzetközi tőzsdeindexek alakulása A Budapesti Értéktőzsde Részvényindexe a januári 13,7%-os emelkedés, majd a februári 2,1%-os csökkenés után márciusban 2,2%-kal ismét emelkedett. A hónap elején egy hét alatt 5,7%-kal nőtt a BUX, elérve a havi maximumát jelentő 8397,30 pontos értéket. (Utoljára 2000 szeptemberében állt ilyen magasan a BUX.) A következő két hétben lényegében folyamatos csökkenés után a havi minimumra, 7821,37 pontra csúszott vissza a részvényindex, de március utolsó hetében már ismét 14 MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris folyamatok százalék 2001 2002 máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. Fogyasztási és egyéb hitelek Folyószámla hitel 51.22 51.45 54.03 54.52 54.06 56.03 52.04 54.15 67.70 66.83 64.12 Személyi hitel 11.90 12.30 8.65 11.63 11.42 7.87 11.28 6.77 4.43 5.20 6.57 Lombard hitel 2.83 3.25 2.14 1.66 1.95 2.19 1.99 1.85 1.44 1.60 1.51 Áruvásárlási hitel 5.23 5.12 6.81 6.08 6.26 6.58 7.91 9.73 7.29 4.12 4.31 Gépkocsivásárlási hitel 7.90 7.89 7.42 6.18 6.23 6.84 7.83 5.63 4.44 3.45 3.57 Jelzálog hitel 17.26 16.25 16.53 16.20 16.30 16.33 13.03 16.20 8.44 11.33 10.12 Egyéb hitelek 3.66 3.75 4.42 3.72 3.80 4.16 5.92 5.67 6.27 7.46 9.81 Összesen 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 a) A táblázat 2001. május hónaptól 2001. decemberig csak a háztartások három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási és egyéb hiteleinek megoszlását mutatja az egyes hiteltípusok szerint. 8100 pont fölé került, s a hónapot végül 8112,69 ponton zárta. (Lásd 18. ábra.) Dollár-bázison számolva a BUX a januári 10,2%-os növekedést és a februári 1,9%-os csökkenést követően márciusban 3,3%-kal emelkedett. A jelentősebb tőzsdeindexek közül a Dow Jones ennél valamivel kisebb mértékben, 2,9%-kal nőtt (az előző havi 1,9%-os erősödés után). A technológiai papírok elektronikus kereskedését jellemző NASDAQ-index értéke márciusban 6,9%-kal emelkedett (az előző havi 12,3%-os visszaesést követően). Az európai tőzsdeindexek közül ugyancsak dollár-alapon a FTSE 4,1%-kal, a DAX pedig még ennél is jelentősebben, 7,4%-kal nőtt (a februári 0,9%-os, illetve 0,2%-os gyengülés után). (Lásd 19. ábra.) A távol-keleti piacok részvényindexei csaknem azonos mértékben erősödtek: dollár-bázison a tokiói Nikkei 4,8%-kal, a honkongi tőzsdeindex pedig 5,2%-kal. (Februárban az előbbi 6,6%-kal emelkedett, míg az utóbbi 2,3%-kal mérséklődött.) 18. ábra: A BUX alakulása (1991. január 2.=1000) pont 9000 8500 8000 7500 7000 6500 6000 5500 2001.febr.28. márc.30. ápr.27. máj.31. jún.29. júl.31. aug.31. 19. ábra: A fontosabb nemzetközi tözsdeindexek és a BUX alakulása (1997. szeptember 5.=100 dollár alapon) szept.28. okt.31. nov.30. dec.28. 2002.jan.31. febr.28. márc.29. 160 140 120 % 100 80 60 40 2001. febr.23 márc. 23. ápr. 20. máj. 18. jún. 15. júl. 13. aug. 10. szept. 7. okt. 5. nov. 2. nov. 30. dec. 28. 2002. jan. 25 febr. 22. márc. 22. Dow Jones FTSE DAX Nikkei Hang Seng BUX 2002. MÁJUS HAVI JELENTÉS 15

Fizetési mérleg, külkereskedelem 20. ábra: A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása Millió euró 300 200 100 0-100 -200-300 -400-500 -600-700 -50-100 -150-200 -250-300 -350-400 -450 1999. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2000. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2001. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2002. jan. márc. 21. ábra: Az áruforgalmi mérleg egyenlegének alakulása Millió euró 50 0 1999. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2000. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2001. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2002. jan. márc. eredeti adat szezonálisan kiigazított adat trend 6. táblázat: A folyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított adatainak alakulása* Millió euró 2001 2002 március január február március Áruk -163-248 -219-193 Export 2,540 2,593 2,651 2,693 Import 2,747 2,887 2,908 2,882 Idegenforgalmon kívüli szolgáltatások -39-46 -64-48 Idegenforgalom 240 151 203 193 Nem adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás -60-54 -53-51 Adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás -64-51 -52-46 Viszonzatlan folyó átutalások 17 33 34 40 Folyó fizetési mérleg -98-206 -190-90 * A szezonális kiigazítás módszertana miatt az egyenleg nem állítható elõ az összetevõk adataiból. A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása Afolyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított 13 egyenlege 2002. márciusban 90 millió euró deficittel zárt. (Lásd 6. táblázat.) A márciusi adat beillesztésével a folyó mérleg trendje 2001. szeptembertől havonta 5-12 millió euróval növekvő hiányt mutat (lásd 20. ábra), míg az áruforgalmi egyenleg trendje által jelzett deficitnövekedés (októbertől 8-10 millió euróval lett nagyobb a hiány) megállt. (Lásd 21. ábra.) A szezonálisan kiigazított folyó egyenleg 100 millió euróval mutat kisebb hiányt, mint 2002. februárban. Az áruforgalomban a nagyobb export és a kisebb import mellett 26 millió euróval csökkent a deficit nagysága. Az idegenforgalom aktívuma 10 millió euróval maradt el a februárban regisztrált értéktől, míg az egyéb szolgáltatások hiánya elsősorban az alacsonyabb kiadások következtében 16 millió euróval lett kisebb. A jövedelemtételeken belül mind a kamat-, mind az osztalékjellegű jövedelemkiáramlás csökkent (6, illetve 2 millió euróval). A viszonzatlan folyó átutalások aktívuma 6 millió euróval lett nagyobb. A szezonális hatások nélkül számított márciusi folyó fizetésimérleg-hiány 8 millió euróval kisebb az előző év azonos havi adatánál. Az áruforgalomban a magasabb export- és importszintek mellett 30 millió euróval, míg az idegenforgalmon kívüli szolgáltatásoknál 9 millió euróval nagyobb deficit keletkezett. Az idegenforgalom aktívuma elsősorban a kisebb bevételek következtében 47 millió euróval maradt el a 2001. márciusban regisztrált értéktől. A jövedelemtételeken belül a kamatjellegű jövedelemáramlás deficitje 18 millió, az osztalékjellegű kifizetéseké 9 millió euróval csökkent. A viszonzatlan folyó átutalások aktívuma 23 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint márciusban a folyó fizetési mérlegben 28 millió euró aktívum keletkezett. A tőkemérleg szintén 28 millió euró többlettel zárt, így a nemzetgazdaság külfölddel szembeni finanszírozási képessége 56 millió eurót tett ki. (Lásd 7. táblázat.) A nem adóssággeneráló tőketételeken 58 millió euró nettó forrásbeáramlás történt: a közvetlen tőkebefektetéseken belül a magyar rezidensek külföldön 5 millió euró, a nem rezidensek Magyarországon 56 millió euró tőkebefektetést hajtottak végre. A tulajdonviszonyt meg- 13 Az 1994. január - 2001. december közötti időszakra a SEATS TRAMO szoftverrel kiválasztott, az egyes idősorok tulajdonságainak legjobban megfelelő modell-beállításokkal végeztük el a szezonális kiigazítást, és ezeket a modelleket 2002 egészére fixáljuk. A publikált új adatokat ebben a modellben igazítjuk 2002 folyamán. Az eredeti adatokból képzett egyenlegsorokra közvetlenül végezzük el a szezonális kiigazítást, ebből következően az összetevők szezonálisan kiigazított adataiból nem állítható elő az egyenleg szezonálisan kiigazított adata. 16 MAGYAR NEMZETI BANK

Fizetési mérleg, külkereskedelem testesítő portfólió-befektetéseken 7 millió eurót tett ki a nettó forrásbeáramlás. Márciusban a nem rezidensek 140 millió euróval növelték forint-állampapírokban tartott befektetéseiket. Az adósság- és követelésállományok alakulása A nemzetgazdaság külfölddel szembeni teljes bruttó adósságállománya 2002. március végén 37,3 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB bruttó adóssága 16,9 milliárd eurót tett ki, ennek 30%-a (5 milliárd euró) a nem rezidensek tulajdonában lévő forint állampapírokban állt fenn. Az egyéb monetáris intézmények és az egyéb szektorok bruttó adóssága 20,4 milliárd euró volt, amiből a tulajdonosi hitelek 6,2 milliárd eurót tettek ki. Az egyéb szektorok külfölddel szembeni bruttó adósságának 44%-a a leányvállalatok anyavállalatukkal szembeni adósságában (tulajdonosi hitelek) testesült meg. A nemzetgazdaság nettó adósságállománya március végén 12,1 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB teljes nettó adóssága 4,2 milliárd eurót tett ki, de a devizában denominált tartozásokat és követeléseket tekintve 0,8 milliárd euró értékben e két szektor nettó hitelező volt. A magánszféra teljes nettó adóssága 7,9 milliárd euró volt, ebből 3,5 milliárd eurót tettek ki a tulajdonosi hitelek. (Lásd 8. táblázat.) Az államháztartás és az MNB nettó adósságállományának növekedése elsősorban a forintban denominált adósság emelkedésével, míg a magánszektor nettó adósságállományának csökkenése túlnyomórészt a követelések növekedésével magyarázható. A nem rezidensek által Magyarországon közvetlen tőkebefektetés formájában megvalósított befektetések állománya március végén 27,4 milliárd eurót tett ki, amiből 21,2 milliárd euró volt a részvény- és egyéb tulajdonosi részesedés. 7. táblázat: A külfölddel szembeni nettó adósság tranzakciókból eredõ változásának összetevõi Millió euró 2001 2002 március január február március 1 A folyó fizetési mérleg egyenlege -48-390 -198 28 2 A tõkemérleg egyenlege 14 18 5 28 3 Nettó finanszírozási igény/képesség (1+2) 1-34 -373-192 56 4 Nem adóssággeneráló finanszírozás 186 223 33 58 5 Összesen (3+4) 152-150 -159 114 6 Adóssággeneráló finanszírozás (6a+6b) 2-142 91 174-189 6a Forintban 3 98 122 330 140 6b Devizában -240-31 -156-329 7 Finanszírozási rés (5+6) 9-59 14-75 8 Tévedések és kihagyások egyenlege -9 59-14 75 1 Nettó finanszírozási igény (-), nettó finanszírozási képesség (+) 2 Nettó adósság: csökkenés (-), növekedés (+) 3 Az államháztartás és az MNB forintban denominált kötvényeiben és pénzpiaci eszközeiben. 22. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom euróban számított trendjeinek évesített havi növekedési ütemei Külkereskedelem A külkereskedelmi termékexport trendjének meredeksége 2002 I. negyedévében jelentősen meghaladta a behozatal hasonló mutatóját, míg 2001 utolsó hónapjaiban a behozatal trendjének az évesített növekedési üteme volt a magasabb. (Lásd 22. ábra.) 2002 I. negyedévében a külkereskedelmi termékforgalom trendje lendületesen növekedett 2001 utolsó 8. táblázat: A nem rezidensekkel szemben fennálló, adósságban megtestesülõ követelések és tartozások (változás az elõzõ hónaphoz képest) 2002 Állomány- Ebbõl február március változás Tranzakciók Árfolyam Árváltozás Egyéb MNB és államháztartás összes nettó adóssága devizában -1,130-820 310 255-9 64 0 MNB és államháztartás összes nettó adóssága forintban 4,822 5,009 188 140 47 0 0 MNB és államháztartás nettó adóssága összesen 3,691 4,189 498 396 38 64 0 MNB és államháztartás összes követelése 12,902 12,702-201 -100-15 -86 0 ebbõl: nemzetközi tartalék 11,203 11,042-161 -100-12 -49 0 MNB és államháztartás összes bruttó adóssága devizában 11,772 11,881 109 155-24 -22 0 MNB és államháztartás összes bruttó adóssága forintban 4,822 5,009 188 140 47 0 0 MNB és államháztartás bruttó adóssága összesen 16,594 16,891 297 296 23-22 0 Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok nettó adóssága * 4,846 4,403-443 -540 4 84 9 Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok összes követelése 9,800 9,759-42 43-31 -45-9 Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok bruttó adóssága 14,647 14,161-485 -497-26 39-1 Tulajdonosi hitelek, nettó tartozás 3,555 3,508-47 -45-1 0-1 követelés 2,682 2,703 21 20-2 0 2 tartozás 6,237 6,211-26 -24-3 0 1 * Tulajdonosi hitelek nélkül Millió euró 2002. MÁJUS HAVI JELENTÉS 17

Fizetési mérleg, külkereskedelem 23-25. ábra A termékexport alakulása Millió euró Millió euró 3,600 3,100 2,600 2,100 1,600 1,100 3,300 2,800 2,300 1,800 1,300 0-100 -200-300 -400-500 -600 1999. jan. márc. máj. 1999. jan. márc. máj. júl. szept. júl. szept. nov. 2000. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2001. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2002. jan. márc. Szezonálisan ki nem igazított Szezonálisan kiigazított Trend A termékimport alakulása nov. 2000. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2001. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2002. jan. márc. Szezonálisan ki nem igazított Szezonálisan kiigazított Trend A külkereskedelmi egyenleg alakulása Millió euró 1999. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2000. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2001. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2002. jan. márc. hónapjaihoz képest, a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének trendje azonban nem változott érdemlegesen. 2002 márciusában és I. negyedévében a becsült, kiigazítatlan adatok alapján a kivitel éves növekedési üteme meghaladta a behozatal hasonló mutatóját. Ennek eredményeként a külkereskedelmi forgalom egyenlege mind 2002 márciusában, mind az I. negyedévben kisebb hiányt mutatott, mint a megelőző év azonos időszakában. 2002. márciusban a szezonalitásnak megfelelően mind a kivitel, mind a behozatal szintje meghaladta az előző havi forgalmi szinteket. A változás a kivitel esetében volt nagyobb, így a külkereskedelmi egyenleg 2002 márciusában a 2002. februárinál kisebb hiányt mutatott. 2002 márciusában és az év első három hónapjában a szezonálisan kiigazított adatok alapján a kivitel és a behozatal növekedési üteme lényegében megegyezett egymással. A kiigazított adatokból számított növekedési ütemeknek a kiigazítatlan adatokétól való eltérése azt jelzi, hogy 2002 I. negyedévében a külkereskedelmi termékforgalom növekedési ütemének alakulásában a szezonális komponensen kívüli más tényezők is szerepet játszottak. (Lásd 23-25. ábra.) A termékforgalom szerkezetét és országcsoportok szerinti bontását tekintve 2002 I. negyedévében a koncentráció csökkenése volt tapasztalható mindkét csoportosításban. A koncentráció csökkenése mögött elsősorban a gépipari termékek, illetve a fejlett, azon belül is az EU-országoknak a nemzetgazdasági átlagtól elmaradó növekedési üteme áll. 2002 márciusában és I. negyedévében a gépipari termékek részarányának az előző év azonos időszakához mért csökkenése elsősorban a kivitelben jelentkezett, a behozatalban az áruszerkezeti megoszlás csak minimális mértékben módosult. A kivitelben a gépipari termékek részaránycsökkenése mellett elsősorban a feldolgozott termékek részarányemelkedése volt tapasztalható. 2002 márciusában és az év első három hónapjában az EUországok részarányának csökkenésével párhuzamosan elsősorban a behozatalban növekedett a fejlődő, azon belül is néhány távol-keleti országgal (Kína, Tajvan, Malajzia, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Dél-Korea) lebonyolított külkereskedelmi termékforgalom részaránya az előző év azonos időszakaihoz képest. A CEFTA- és a FÁK-országok részaránya nem változott lényegesen (inkább kismértékű csökkenés volt a jellemző), az ezen országokkal folytatott külkereskedelmi termékforgalom növekedési üteme így összességében nem tért el jelentősen a nemzetgazdasági átlagtól. Szezonálisan ki nem igazított Szezonálisan kiigazított Trend 18 MAGYAR NEMZETI BANK

Államháztartás Az államháztartás pénzügyi vagyona és nettó finanszírozási képessége Az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó finanszírozási képessége azaz a nettó pénzügyi vagyon tranzakcióból eredő változása 2002. márciusban -27,2 milliárd forintot, az I. negyedévben pedig együttesen -277,2 milliárd forintot tett ki. (Lásd 9. táblázat.) A tárgyhónapban a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 74,1 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké 17,6 milliárd forint volt, miközben a helyi önkormányzatok 64,5 milliárd forint nettó finanszírozási képességgel rendelkeztek. A központi kormányzat pénzügyi követelései márciusban 58,4 milliárd forinttal emelkedtek, ebből 72,4 milliárd forint tranzakciókból, -14,0 milliárd forint pedig átértékelődésből származott. A tranzakciók döntően az MNB forint betétekhez és a jegybank kiegyenlítési tartalékának feltöltéséhez kapcsolódtak. Ez utóbbi művelet tulajdonosi részesedés (részvény) vásárlás formájában jelenik meg a központi kormányzat pénzügyi számláiban. A tartozások 111,1 milliárd forintos állománynövekedése 146,5 milliárd forint tranzakció és -35,3 milliárd forint átértékelődés egyenlegeként adódott. Márciusban ismét jelentős, 141,5 milliárd forint összegű nettó állampapír-kibocsátást valósított meg az ÁKK Rt. A külföldi hiteltartozások változását döntően a MÁV Rt. 40,4 milliárd forintos hitelének átvállalása okoz- 9. táblázat: Az államháztartás (S.13) pénzügyi vagyonának változása Milliárd forint Állomány: 2002. március Állományváltozás március január-március Megnevezés tranzakció egyéb tranzakció egyéb állományváltozás állományváltozás Központi kormányzat (S.1311) Követelések 911.3 72.4-14.0 206.7-13.4 Tartozások 8740.1 146.5-35.3 464.0-45.0 Nettó pénzügyi követelés -7828.8-74.1 21.4-257.4 31.5 TB alapok (S.1314) Követelések 0.0 0.0 0.0-10.8 0.0 Tartozások 95.9 17.6 0.0 55.5 0.0 Nettó pénzügyi követelés -95.9-17.6 0.0-66.3 0.0 Helyi önkormányzatok (S.1313) Követelések 590.1 57.2 0.0 38.7 0.0 Tartozások 252.9-7.3 0.0-7.8-0.2 Nettó pénzügyi követelés 337.2 64.5 0.0 46.5 0.2 Konszolidált államháztartás Követelések 1264.7 104.3-14.0 162.4-13.4 Tartozások 8852.2 131.4-35.3 439.6-45.2 Nettó pénzügyi követelés -7587.5-27.2 21.4-277.2 31.7 2002. MÁJUS HAVI JELENTÉS 19

Fizetési mérleg, külkereskedelem 26. ábra: Az államháztartás bruttó tartozásának összetétele ta. Ezzel együtt a központi kormányzat a hitelek 2002-re tervezett teljes összegét átvette, és így összességében 60,4 milliárd forint támogatást nyújtott a vasúttársaságnak. A társadalombiztosítási alapok nettó pénzügyi követelése 2002 márciusában 17,6 milliárd forinttal mérséklődött a központi kormányzattól felvett likviditási hitelállomány 18,7 milliárd forintos emelkedése és az egyéb tartozások 1,1 milliárd forintos csökkenése eredményeképpen. A helyi önkormányzatok pénzügyi követelései 57,2 milliárd forinttal emelkedtek a tárgyhónapban, elsősorban a hitelintézeti betétek, a visszavásárlási megállapodásból származó követelések, illetve az értékpapírok állományának gyarapodása következtében. A hitelintézeti hitelek törlesztése és az egyéb tartozások csökkenése 7,3 milliárd forinttal mérsékelte a tartozások állományát. A nettó pénzügyi vagyon változása a fenti műveletek eredőjeként 64,5 milliárd forintot tett ki márciusban. Az első negyedév adatait tartalmazó önkormányzati mérlegek ismeretében jelentősen módosultak a 2002. januárra és februárra vonatkozó adatok is. Az államháztartás bruttó tartozása 2002. márciusában 96,1 milliárd forinttal növekedett, az állomány az időszak végére 8852,2 milliárd forintot tett ki. (Lásd 26. ábra.) A belföldiekkel és a külföldiekkel szemben fennálló tartozás egyaránt emelkedett. A tárgyhavi állományváltozásban a tartozások deviza összetételét tekintve a forinttartozások emelkedése játszotta a meghatározó szerepet, a külföldi pénznemben nyilvántartott adósság nagysága lényegében nem változott. 20 MAGYAR NEMZETI BANK