Havi jelentés. (2001. novemberi adatokkal) szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Havi jelentés. (2001. novemberi adatokkal) 2002 1. szám"

Átírás

1 Havi jelentés (2001. novemberi adatokkal) szám

2 Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Bercsényi Botond fõosztályvezetõ A kiadványt szerkesztette, tördelte és az internetre elõkészítette a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztály kiadványi csoportja 1850 Budapest V., Szabadság tér 8 9. Telefax: Terjesztés: Molnár Miklós Telefon: /14-29 Internet: ISSN A megjelenés idõpontja: február 4.

3 Tartalom Gazdasági konjunktúra... 5 Áralakulás... 7 Fogyasztói árak... 7 Termelõi árak... 8 Monetáris folyamatok... 9 Monetáris feltételrendszer... 9 A forint piaci árfolyama Az MNB statisztikai mérlege... 9 A monetáris intézmények összevont mérlege Állampapírpiac Piaci kamatok A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása Fizetési mérleg, külkereskedelem A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása Az adósság- és követelésállományok alakulása Külkereskedelem Államháztartás Az államháztartás nettó finanszírozási képessége, illetve igénye Az államháztartás finanszírozása és bruttó tartozása Keresetek, a háztartások pénzügyi megtakarításai Keresetek A háztartások nettó finanszírozási képességének (pénzügyi megtakarításának) alakulása Összefoglaló adatok Táblázatok A Monetáris Tanács döntései* Publikációs naptár MNB Általános tájékoztató * A Havi jelentés 2001/12-es számától kezdõdõen külön fejezetben, a táblázatok mögött közöljük a Monetáris Tanács azon döntéseit, amelyek a monetáris feltételrendszert érintik. A döntéseket 2001 júliusától, a Monetáris Tanács megalakulásától kezdve tesszük közzé. 2002/1 HAVI JELENTÉS 3

4

5 Gazdasági konjunktúra Az ipari termelés alakulására 2001 novemberében is stagnálás volt jellemzõ. Az októberi enyhe emelkedést követõen mind a kibocsátás, mind az értékesítés csökkent. (Lásd 1. ábra.) A termelés növekedési ütemének elmúlt hónapokban tapasztalt csökkenése alapvetõen az exportlehetõségek beszûkülésével, ezen belül is a húzóágazatnak tekintett villamosgép- és mûszergyártás ágazatot sújtó világméretû recesszióval magyarázható. Ehhez hozzájárult még a belföldi kereslet alacsony szintje ben a kivitel dinamikája is hónapról hónapra mérséklõdött. Míg 2001 januárjában még 35% fölötti volt az exportnövekedés, addig áprilisra közel a felére esett a dinamika, majd szeptemberben a növekedést hosszú évek óta elõször csökkenés váltotta fel. Az átlagos havi növekedési ütem az elõzõ év azonos havához képest a korábbi éveket jellemzõ 20% fölötti értékrõl 2001-ben 10%-ra csökkent. A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok szerint az ipar novemberi kibocsátása az elõzõ havi 2,1%-os növekedést követõen 1,7%-kal elmaradt az októberi szinttõl. Ugyanezen idõszakban az összes értékesítés volumene pedig 0,9%-kal mérséklõdött. Az összes értékesítésen belül az export volumene alig, mindössze 0,4%-kal múlta felül az októberi szintet, míg a belföldi eladásoké 1,6%-kal csökkent. (Lásd 2. ábra.) A 12 havi folyamatok alakulását tekintve 2001 novemberében az ipar kibocsátása 1%-kal, az összes értékesítésé pedig 0,8%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttõl. Az összes értékesítésen belül az export mindössze 0,9%-kal volt magasabb az elõzõ év azonos idõszakában mért értéknél, a belföldi értékesítés pedig 2,7%-kal csökkent. Az elõzõ hónapok tendenciáihoz hasonlóan a kiemelt feldolgozóipari szakágazatok 1 rendelésállományi adatai továbbra sem jeleznek élénkülést. A november végi rendelésállomány volumene ugyan az exportrendelések 38,5%-os bõvülésének köszönhetõen még mindig jelentõs mértékben, 27,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbi 1. ábra Az ipari termelés volumenindexei* (1995. év átlaga = 100) % Trend Szezonálisan kiigazított Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt *Trendszámítás és szezonális kiigazítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. 2. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenindexei* (trendérték, hó/elõzõ hó változás évesítve) % Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt * Trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. % % Kiemelt feldolgozóipari szakágazatok: textília, textiláru gyártása, papír, papírtermékek gyártása, vegyi anyagok, termékek gyártása, villamosgép-, mûszergyártás, jármûgyártás. (A megfigyelés az 50 fõ feletti vállalkozásokra terjed ki.) 2002/1 HAVI JELENTÉS 5

6 Gazdasági konjunktúra 3. ábra Az építõipari termelés volumenindexei* (1995. év átlaga = 100) % % Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. 4. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása* % % 10,0 10,0 9,5 Munkanélküliségi ráta 9,5 9,0 Munkanélküliségi ráta (szezonálisan kiigazított adatok) Munkanélküliségi ráta (trend) 9,0 8,5 8,5 8,0 8,0 7,5 7,5 7,0 7,0 6,5 6,5 6,0 6,0 5,5 5,5 5,0 5,0 Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt * Trendszámítás és szezonális kiigazítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. 5. ábra A foglalkoztatottak számának alakulása* Ezer fõ Trend Szezonálisan kiigazított * Trendszámítás és szezonális kiigazítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak száma (szezonálisan kiigazított adatok) Foglalkoztatottak száma (trend) Ezer fõ szintet, ezzel szemben a belföldi rendelésállomány hó végi volumene 14,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az új rendelések novemberi volumene, hasonlóan az elõzõ két hónap tendenciáihoz, nem érte el a év azonos idõszaki szintjét novemberében folytatódott az építõipari konjunktúra, bár a növekedés dinamikája némi mérséklõdést jelez. A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok szerint a kibocsátás novemberi volumene 1,7%-kal haladta meg az októberit. Az eredeti adatok alapján az építõipari termelés 7%-kal volt magasabb a novemberinél. A szerzõdésállományi adatok az építõipari konjunktúra lassulását vetítik elõre. A novemberben kötött új szerzõdések értéke nem érte el az egy évvel korábbi szintet, és a hó végi szerzõdésállomány volumene mindössze 6,6%-kal bõvült 2000 novemberéhez képest. (Lásd 3. ábra.) A munkaerõpiaci folyamatok novemberi alakulását a munkanélküliség kismértékû növekedése és a foglalkoztatottak létszámának mérséklõdése jellemezte. E két tényezõ együttes hatásaként a munkanélküliségi ráta az elmúlt hónapokban jellemzõ stagnálást követõen növekedett az elõzõ hónaphoz képest. (Lásd 4. ábra.) novemberben a KSH munkaerõ-felmérésének havi adataiból számított szezonálisan kiigazított mutatók szerint a munkanélküliségi ráta 5,7%-ot tett ki, ami 0,1 százalékponttal magasabb az októberi értéknél, de 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A szezonálisan kiigazított adatok szerint novemberben a munkanélküliek száma 2,4%-kal nõtt az elõzõ hónaphoz képest, a novemberi értéknél ugyanakkor 6,6%-kal alacsonyabb. A foglalkoztatotti létszám január óta tartó stagnálását az elmúlt hónapokban a lassú mérséklõdés váltotta fel mind az eredeti, mind a szezonálisan kiigazított és a trendadatok szerint. (Lásd 5. ábra.) novemberben a szezonálisan kiigazított adatok szerint a foglalkoztatottak létszáma 0,2%-kal volt alacsonyabb az elõzõ havinál, és 1,1% a csökkenés mértéke az elõzõ év azonos idõszakához képest Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt * Trendszámítás és szezonális kiigazítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. 6 MAGYAR NEMZETI BANK

7 Áralakulás Fogyasztói árak AKSH által számított fogyasztói árindex egyhavi változását tekintve novemberben 0,1%-kal nõtt e mutató értéke. 2 Az MNB által használt kategóriák áralakulását nézve az energiahordozók közül a jármûüzemanyag-árak a hónap folyamán 4,4%-kal csökkentek, a piaci energia 3 ára 0,4%-kal, míg a hatósági áras energia ára 0,1%-kal emelkedett. A hatósági áras szolgáltatások árai novemberben nem változtak, míg a gyógyszerek ára az elõzõ hónaphoz hasonlóan 0,1%-kal nõtt. Az alkohol és dohánytermékek 0,2%-kal lettek drágábbak a hónap folyamán. A többi, szezonálisan jól igazítható MNB-csoportnál a havi árváltozás helyett a rövid bázisú indexek évesített trendértékeinek változását mutatjuk be, mivel a szezonális hatásokat kiszûrõ trendértékek jobban alkalmazhatók elemzésre. A fogyasztói árindex szezonálisan igazított, rövid bázisú évesített trendje 5,3%-ra csökkent novemberben. A feldolgozott élelmiszerek áralakulásának trendértéke 8,2%-ról 7,9%-ra csökkent. Az iparcikkek árindexének trendje az elõzõ hónapokban tapasztalt csökkenés után novemberben növekedést mutat: a trendérték az októberi 2,3%-ról 2,6%-ra nõtt novemberben. Kismértékben mérséklõdött ugyanakkor a piaci szolgáltatások áralakulásának trendje: az októberi 10,4% után novemberben 10,3% volt a mutató értéke. (Lásd 6. ábra.) A 12 havi áralakulást tekintve 2001 novemberében 7,1%-ra esett a fogyasztói árindex, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb az októberi értéknél. (Lásd 7. ábra.) Az októberi törés után folytatódott az élelmiszerek árindexének csökkenése. Novemberben az élelmiszerek árai átlagosan 11,2%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A feldolgozott élelmiszerek éves árnövekedése 12,4%-ra csökkent az októberi 12,7% után. Jelentõsen, 10,3%-ról 7,8%-ra mérséklõdött a nem feldolgozott élelmiszerek árnövekedése novemberben. A jármûüzemanyag-árak éves árcsökkenésének üteme a szeptemberi 5,9% és az októ- 6. ábra Az MNB-kategóriák közül a meghatározó fõcsoportok évesített rövid bázisú ártrendje* % % Márc. Máj. Feldolgozott élelmiszerek Iparcikkek Piaci szolgáltatások Fogyasztói árindex Szept. Nov * A szezonálisan igazított indexek 5 havi centrális differenciált súlyozású mozgóátlagai. Az MNB-fõcsoportok jegybanki számítások szerint kerültek kiigazításra. 7. ábra A 12 havi fogyasztói árindex és a maginfláció % % Márc. Máj. Szept. Nov A szezonálisan nem jól igazítható kategóriák áralakulását elõzõ havi bázison mutatjuk be, a szezonálisan jól igazítható csoportok esetén rövid bázisú ártrendet számolunk, míg a különösen volatilis, nem feldogozott élelmiszerek áralakulását hó/hó bázison és rövid bázison nem elemezzük. 3 Ez a kategória nem tartalmazza a jármû-üzemanyag árváltozását. 107 Fogyasztói árindex KSH-maginfláció 106 Márc. Máj. Szept. Nov. Márc. Máj Forrás: KSH Szept. Nov /1 HAVI JELENTÉS 7

8 Áralakulás 8. ábra Az MNB-fõcsoportok 12 havi áralakulása* % % Ipari termék Piaci szolgáltatások 120 Alkohol, dohány Szabályozott árak 120 Élelemiszerek Márc. Máj. Szept. Nov * KSH alapadatok alapján. Márc. Máj. Szept. Nov beri 10,8 % után novemberben már 14,6% volt. Február óta tart az egyébként csekély súlyt képviselõ piaci háztartási energia árnövekedésének mérséklõdése, az éves index értéke a februárban mért 33,4%-ról 0,7%-ra esett novemberre. A szabályozott energia árindexe (9,0%) nem változott. Az iparcikkek továbbra is mérsékelt ütemben, 3,9%-kal drágultak. A piaci szolgáltatások 12 havi inflációja változatlanul 10,3% volt novemberben. Ezzel az élelmiszereket, iparcikkeket, piaci szolgáltatásokat és a piaci energiát tartalmazó piaci javak kosarának árindexe a szeptemberi 8,4% és az októberi 8,2% után novemberben 7,8%-ra mérséklõdött. Az alkohol és dohánytermékek árindexe 10,4%-ra esett, a gyógyszerek ára 17,3%-kal, az egyéb szabályozott áras szolgáltatások ára pedig 7,1%-kal emelkedett az elmúlt év folyamán. (Lásd 8. ábra.) Termelõi árak 9. ábra Az ipari termelés belföldi értékesítési árindexei* (elõzõ hó=100) % % Márc. Belföldi értékesítés árindexe, energia nélkül, szezonálisan kiigazítva Belföldi értékesítés árindexe szezonálisan kiigazítva Máj. Szept. Nov * Az MNB által szezonálisan igazítva. 10. ábra Az energia nélküli belföldi értékesítési árak változásának összehasonlítása más árindexekkel (elõzõ év azonos hónap = 100) % % Márc. Máj. Szept. Nov A termelõi árak változását jellemzõ ipar belföldi értékesítésének hatósági áras energia nélkül számított, 4 azmnbáltal szezonális hatásoktól megtisztított árszintje 0,6%-kal csökkent novemberben az elõzõ hónaphoz képest. 5 A KSH által közölt belföldi értékesítési árak csökkenése 2001 novemberében tovább folytatódott, az októberi 0,2% után e hónapban 0,6% volt az áresés mértéke. Az elmúlt 12 hónapban ugyanakkor összesen 4,0%-os volt az árnövekedés. Ez utóbbi érték 2,1 százalékponttal alacsonyabb az októberi adatnál. A belföldi értékesítés MNB által szezonálisan igazított havi árváltozása 0,2%-os értéket mutat. (Lásd 9.,10. ábra.) Novemberben az ipar belföldi és exportértékesítésének együttes havi árváltozása 0,8%-os csökkenést mutat. A belföldi értékesítési árak csökkenése 2001 novemberében tovább folytatódott, az októberi 0,2% után e hónapban 0,6% volt az áresés mértéke. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árszínvonala novemberben 0,8%-kal volt alacsonyabb, mint az elõzõ hónapban. A vegyipari árak 3,2%-kal csökkentek, míg a gépipari árak nem változtak a hónap folyamán. A bányászat árai ezzel szemben 0,3%-kal nõttek, míg az élelmiszer, ital és dohánygyártás ágazatban 0,2% volt a csökkenés Márc. Fogyasztói árindex Belföldi értékesítési árak Belföldi értékesítési árak energia nélkül Máj. Szept. Nov Márc. Máj. Szept. Nov Villamosenergia-, gáz, gõz- melegvízellátás és a víztermelés, -kezelés, -elosztás hatósági jellegû árhatásainak figyelembevétele nélkül számított index. 5 A szezonális igazítás miatt ez az idõsor, amely a jelen legjobb tudásunkat tükrözi, a korábban közöltekhez képest kismértékû eltérést mutat. 8 MAGYAR NEMZETI BANK

9 Monetáris folyamatok Monetáris feltételrendszer Amonetáris feltételrendszerben 2001 novemberében az alábbi változások történtek: november 13-ai hatállyal az MNB a jegybanki alapkamatot 10,75%-ról 10,25%-ra csökkentette. A jegybanki alapkamat változásának megfelelõen az overnight jegybanki betét kamatlába 8,75%-ról 8,25%-ra, az overnight aktív repó kamatlába 12,75%-ról 12,25%-ra változott, és ennek megfelelõen módosultak a jegybanki alapkamathoz kötött konstrukciók kamatlábai is. A forint piaci árfolyama A forint piaci árfolyamát 2001 novemberében is a sáv erõs oldali tartományában jegyezték. A sávközéphez képest az árfolyam november 20-áig több mint 2%-ot erõsödött, majd a hónap végéig csökkenés volt jellemzõ az alakulására, így 251,63 forint/euró értéken zárt (8,86%-kal a sávközép felett), ami 1,46%-kal erõsebb az októberi záróértéknél. (Lásd 11. ábra.) A havi átlagos árfolyam novemberben 251,09 forint/euró volt, amely 1,71%-kal erõsebb az októberi átlagnál. A forint piaci árfolyama novemberben átlagosan 906 bázisponttal tért el a centrumárfolyamtól a sáv erõs felében. Ez az eltérés 158 bázisponttal magasabb az októberi értéknél. A Magyar Nemzeti Bank október 1-jei hatállyal megszüntette a forint csúszó leértékelését, és a sávközepet 276,1 forint/euró értéken rögzítette. 6 A jegybank az intervenciós sáv kiszélesítésével összefüggésben immár hatodik hónapja nem hajtott végre intervenciós mûveletet. Az MNB statisztikai mérlege Novemberben a forgalomban lévõ készpénz mennyisége 32,5 milliárd forinttal növekedett, az egyéb monetáris intézmények bankszámláinak hó végi állománya pedig 98,6 milliárd forinttal csökkent az október végi állomány- 11. ábra A forint euróval szembeni árfolyamának alakulása a sávon belül Ft/euró nov.01. A forinterõsödés iránya (inverz skála) dec.01. jan febr.01. márc.01. ápr.01. máj.01. jún.01. júl.01. aug.01. szept.01. okt.01. nov.01. Ft/euró Az intervenciós sáv május 4-étõl ±15%. 2002/1 HAVI JELENTÉS 9

10 Monetáris folyamatok hoz képest. Ezzel összefüggésben az egyéb monetáris intézmények aktívrepó-állománya 12,5 milliárd forinttal, az MNB által kibocsátott belföldi kötvények állománya 47,3 milliárd forinttal csökkent, míg az egyéb monetáris intézmények forintbetéteiknek állománya 87,8 milliárd forinttal és a központi kormányzat forintbetéteinek állománya pedig 41,4 milliárd forinttal nõtt. A jegybank novemberben 15,5 milliárd forint értékben vásárolt devizát a központi kormányzat devizaadóssága miatti devizaigény kielégítése céljából. (Lásd 1. táblázat.) Az átlagállományok alakulását vizsgálva: az egyéb monetáris intézményektõl származó forrástételek közül a bankszámlák átlagállománya 5,8 milliárd forinttal nõtt, a forintbetéteké 102,9 milliárd forinttal, a devizaforrásoké pedig 31,9 milliárd forinttal csökkent. Az egyéb monetáris intézmények tulajdonában lévõ belföldi kibocsátású MNB kötvények átlagállománya 1,8 milliárd forinttal csökkent az októberi értékhez képest. (Lásd 2. táblázat.) 1. táblázat Az MNB statisztikai mérlegének változása (hó végi állományokból számolva) II. n. év III. n. év II. n. év III. n. év ebbõl november** november** átlag* átlag* tranzakció árfolyamváltozás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 15,4 16,3 33,1 21,6 18,8 32,5 32,5 0,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 97,3 21,3 90,7 20,8 3,0 15,9 15,9 0,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások 11,7 9,3 15,5 5,7 11,6 59,1 57,2 1,9 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei 13,9 10,2 17,1 103,1 19,9 56,6 39,7 17,0 ebbõl: forinthitel 6,0 6,0 0,6 6,0 6,0 0,0 0,0 0,0 állampapírok 3,0 4,4 3,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 devizahitel 0,1 11,8 45,3 40,1 35,0 13,0 0,0 13,0 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések 10,3 1,7 3,1 19,2 20,3 22,2 22,3 0,0 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 69,5 4,2 159,5 132,0 44,4 36,3 21,3 15,0 * A havi változások negyedéves átlaga. ** Az elõzõ hónaphoz viszonyítva. 2. táblázat Az MNB statisztikai mérlege egyes tételeinek átlagállományai* 2001 Havi okt. nov. változás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 1049,8 1065,8 16,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 960,3 861,3 99,0 ebbõl: bankszámla 408,4 414,1 5,8 forintbetét 441,2 338,3 102,9 belföldi kibocsátású MNB-kötvények 110,7 108,9 1,8 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások 362,1 330,2 31,9 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei 958,2 860,9 97,3 ebbõl: forinthitel 235,4 235,4 0,0 állampapírok 172,1 172,1 0,0 devizahitel 1311,2 1305,3 5,9 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések 97,6 78,8 18,8 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 1316,5 1317,7 1,2 * Napi állományok havi átlaga. A monetáris intézmények összevont mérlege 2001 novemberében a monetáris bázis éves növekedési üteme a évi kötelezõtartalék-szabályozásban történt változások hatásaitól statisztikailag megtisztított adatok alapján számítva 1 százalékponttal 12,0%-ra csökkent az elõzõ havi értékhez képest. Az összevont mérleg forrástételeibõl a végleges novemberi adatok alapján számolt pénzállományok éves növekedési indexe az összes aggregátum esetében csökkent. A bankrendszeren kívüli készpénzt és a látra szóló forintbetéteket magában foglaló M1 aggregátum éves növekedési üteme 1,9 százalékponttal lassult októberrõl novemberre, hó végi állománya így 11%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az M1 összetevõin túl a devizabetéteket és a lekötött forintbetéteket is magában foglaló M2 pénz- 10 MAGYAR NEMZETI BANK

11 Monetáris folyamatok mennyiségi mutató éves indexe az elõzõ havihoz képest 1,5 százalékponttal 13,4%-ra csökkent. Hasonló irányban változott az M2 részein kívül a visszavásárlási megállapodásokból származó forrásokat és a hitelintézeti értékpapír-állományt is tartalmazó szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési indexe, ami 1,5 százalékponttal 13,5%-ra csökkent. Az M3 elemein túl a bankrendszeren kívüli állampapír-állományt és belföldi MNB-kötvényállományt is magában foglaló legtágabb (M4) aggregátum éves növekedési üteme az elõzõ havihoz képest 0,3 százalékponttal lassult, hó végi állománya így éves szinten 13,4%-os növekedést mutat. (Lásd 12. ábra.) Szektorok szerint vizsgálva a monetáris intézmények összevont mérlegének forrástételeit: a nem pénzügyi vállalatok forintbetétei tranzakciók következtében 16,1 milliárd forinttal emelkedtek. A nem pénzügyi vállalatok devizabetéteinek állománya tranzakciók hatására 15,2 milliárd forinttal nõtt, árfolyamváltozás következtében ugyanakkor 2,4 milliárd forinttal csökkent. A háztartások által elhelyezett betétek állománya 51 milliárd forinttal bõvült. Ebbõl (kizárólag tranzakciók miatt) a forintbetétek állománya 44,6 milliárd forinttal nõtt. A devizabetétek állománya tranzakciók következtében 21 milliárd forinttal emelkedett, árfolyamváltozás hatására pedig 14,6 milliárd forinttal mérséklõdött, így összességében a háztartások devizabetéteinek állománya 6,4 milliárd forinttal nõtt. 12. ábra A monetáris aggregátumok növekedési üteme az elõzõ év azonos idõpontjához viszonyítva* % Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt 1997 Monetáris bázis (M0) M1 M3 M % 130 * A grafikon a monetáris bázis indexeit a évi megváltozott kötelezõtartalék-szabályozás hatásaitól statisztikailag megtisztítva mutatja. Megjegyzés: M1 = Bankrendszeren kívüli készpénz + látra szóló forintbetétek. M2 = M1 + devizabetétek + lekötött forint betétek (nem szerepel az ábrán, mert grafikonja alig tér el az M3-étól). M3 = M2 + visszavásárlási megállapodások + hitelintézeti értékpapírok. M4 = M3 + bankrendszeren kívüli állampapír-állomány + MNB belföldi kötvény bankrendszeren kívüli állománya. Monetáris bázis (M0) = forgalomban lévõ készpénz + hitelintézetek jegybanki tartalék- és egyéb forintszámlái. Az M0 kiszámításakor a teljes bankjegy- és érmeállomány hó végi, illetve a hitelintézetek jegybanknál lévõ tartalék- és egyéb forintbetét számláinak augusztus végéig az utolsó kétheti, azután havi átlagos állományát vettük figyelembe. Az M0 a pénzpiaci betétek állományát nem tartalmazza A monetáris intézmények összevont mérlegének eszközoldali tételei közül a belföldi követelésállományt mely a belföldi hitelállományon túl a belföldi szektorokkal szembeni értékpapír-követeléseket is magában foglalja a tranzakciók 39,4 milliárd forinttal növelték, az árfolyamváltozások pedig 28,2 milliárd forinttal csökkentették a hónap során. A vállalati szektor belföldi hitelállománya 32,2 milliárd forinttal nõtt novemberben, melynek összetevõi közül a forinthitelek tranzakciók következtében 44,2 milliárd forinttal bõvültek. A devizahitelek tranzakciók miatt 1,3 milliárd forinttal nõttek, árfolyamváltozás következtében pedig 10,3 milliárd forinttal csökkentek. Az egyéb volumenváltozások 3 milliárd forinttal csökkentették a nem pénzügyi vállalati szektor hiteleinek állományát. A központi kormányzat nettó tartozása tranzakciók miatt 62,7 milliárd, árfolyamváltozás következtében 18,2 milliárd forinttal csökkent novemberben. A monetáris intézmények által a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya az elõzõ havihoz képest 26,4 milliárd forinttal emelkedett. A követelés- és tartozásállományok alakulásának eredményeként az államháztartás szektorának együttes nettó tartozása novemberben 68,6 milliárd forinttal csökkent. A háztartások nettó megtakarítása 62 milliárd forinttal nõtt, a monetáris intézmények nem pénzügyi vállalatokkal szembeni nettó követelésállománya 4,8 milliárd forinttal 2002/1 HAVI JELENTÉS 11

12 Monetáris folyamatok 3. táblázat A gazdasági szektorok havi nettó pénzügyi pozíciójának változása a monetáris intézményekkel szemben II. negyedév III. negyedév II. negyedév III. negyedév ebbõl**** átlag*** november november átlag*** tranzakció árfolyam változás Nem pénzügyi vállalatok, nettó (S.11) 47,9 67,7 41,8 22,5 38,7 4,8 5,8 7,6 követelés 63,4 91,7 33,9 4,3 65,9 37,5 50,5 10,0 betét+készpénz+visszavásárlási megállapodás+értékpapír 15,5 24,0 75,7 18,3 27,3 42,3 44,7 2,4 Egyéb pénzügyi vállalatok, nettó (S.123+S.124+S.125) 17,0 22,1 10,4 6,9 10,4 57,0 56,9 0,0 követelés 3,1 5,4 3,1 23,5 11,7 15,7 15,6 0,0 betét+visszavásárlási megállapodás 13,8 16,8 7,3 16,6 22,0 41,3 41,3 0,0 Államháztartás szektor, nettó* (S.13) 26,7 6,5 49,3 134,8 35,2 68,6 50,3 18,2 Központi kormányzat, nettó* (S.1311) 13,8 22,1 55,3 153,5 56,9 80,9 62,7 18,2 Helyi önkormányzat, nettó (S.1313) 12,9 15,6 6,0 18,7 21,7 12,3 12,3 0,0 hitel 1,3 0,2 5,6 2,1 0,2 4,4 4,4 0,0 betét 11,6 15,4 0,4 16,6 21,5 7,9 7,9 0,0 Társadalombiztosítási alapok, nettó (S.1314) 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Háztartások, nettó** (S.14) 9,2 31,8 47,3 9,1 30,8 62,0 76,4 14,6 hitel 15,9 18,2 18,5 27,3 27,8 27,3 27,5 0,0 betét+visszavásárlási megállapodás+készpénz+értékpapír 25,1 50,0 65,9 36,4 58,7 89,3 103,9 14,6 Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények, nettó (S.15) 0,2 1,7 1,2 0,6 0,8 4,6 4,6 0,0 hitel 0,1 0,0 0,0 0,4 0,0 4,9 4,9 0,0 betét 0,3 1,7 1,2 1,0 0,8 0,3 0,3 0,0 Külföld, nettó (S.2) 24,7 20,3 145,8 80,1 31,3 1,3 1,6 22,1 Egyéb tételek, nettó 57,9 83,1 1,8 78,8 63,2 72,5 57,8 33,3 Megjegyzés: Hitelnövekedés, illetve betétcsökkenés = ( ); hitelcsökkenés, illetve betétnövekedés = (+). * A költségvetés speciális zárolt devizabetétével és az ÁPV Rt. betéteivel együtt. ** Felhalmozott kamatokkal. *** Az elõzõ hónaphoz viszonyított nettó hitelezõi pozícióváltozások átlaga. **** Az egyéb volumenváltozás összegét a táblázat külön oszlopban nem tartalmazza. 13. ábra A zéró-kupon hozamok és a 2 hetes jegybanki betét éves hozama (a rövid hozamoknál kamatos kamattal; heti átlagok) % Nov.1. Nov.15. Nov.29. Dec. 13. Dec Febr.7. Febr.21. Márc. 7. Márc. 21. Ápr. 4. Ápr. 18. Máj. 3. Máj. 16. Máj. 30. Jún. 13. Jún Aug. 8. Aug. 22. Szept. 5. Szept. 19. Okt. 3. Okt. 20. Okt. 30. Nov. 14 Nov hónap 6 hónap 1év 2év 3év 5év 10 év 2 hetes betét % szûkült, a külfölddel szembeni nettó követelés pedig 1,3 milliárd forinttal nõtt. (Lásd 3. táblázat.) Állampapírpiac Az állampapírpiacon novemberben a jegybanki kamatcsökkentés hatására felerõsödött a hozamcsökkenési tendencia. A hónap egészét tekintve a másodpiac alakulását tükrözõ zéró-kupon hozamok 7 esetében minden lejáraton süllyedtek a hozamok, a rövidebb, 3, 6, 12 hónapos futamidõkön bázispontos, míg a hosszabb lejáratokon némileg kisebb, bázispontos elmozdulás következett be. (Lásd 13. ábra.) Novemberben az egyéves származtatott határidõs hozamok 8 a hónap egészét tekintve az 1, 2 és 3 év múlva kezdõdõ lejáratokon egyre kisebb mértékben (64, 52, 51 bázis- 7 A Magyar Nemzeti Bank a zéró-kupon hozamokat a Svensson-módszerrel becsli. A becsléshez az Államadósság Kezelõ Központ által a 3 hónapnál hosszabb hátralévõ futamidejû diszkontkincstárjegyekre és fix kamatozású államkötvényekre közölt legkedvezõbb másodpiaci árjegyzéseket használja fel. A zéró-kupon hozamgörbe becslésérõl, a származtatott határidõs kamatok számításáról és értelmezésérõl részletesebben ld.: Zéró-kupon hozamgörbe becslés jegybanki szemszögbõl MNB füzetek 1998/2. 8 A származtatott határidõs kamatok szintjei csak bizonyos feltételek teljesülése esetén egyeznek meg a piac által várt jövõbeli kamatok szintjeivel, a változásaikból azonban enyhébb feltételezések mellett is következtethetünk a piaci kamatvárakozások változásaira. (Mivel mindössze két 10 éves futamidejû kötvény van a piacon, és ezek másodpiaci aktivitása sem erõs, így az erre a lejáratra becsült zéró-kupon hozam, s különösen az ebbõl származtatott határidõs kamatok jelen esetbena9évmúlva kezdõdõ egyéves származtatott határidõs hozam kevésbé tükrözik a piac gyors változásait.) 12 MAGYAR NEMZETI BANK

13 Monetáris folyamatok ponttal), míga4és9évmúlva kezdõdõ lejáratokon némileg jobban (57, 68 bázisponttal) mérséklõdtek. (Lásd 14. ábra.) A nem rezidensek tulajdonában lévõ forint állampapír-állomány összesen 35 milliárd forinttal emelkedett a hónap folyamán, november végén így 1015 milliárd forint névértékû állampapírt birtokoltak. Az állampapír-aukciókon benyújtott ajánlatok összege az elõzõ hónaphoz hasonlóan alakult. Novemberben négy alkalommal volt MNB-kötvény aukció. 9 Az aukciókat a hónap folyamán folyamatosan süllyedõ hozam és a hónap második felétõl erõteljesen mérséklõdõ kereslet jellemezte. A novemberben tartott aukciók értékesített mennyiséggel súlyozott havi átlaghozama 10,21% volt. A Magyar Államkötvény Index (MAX) (amely az 1 év feletti hátralévõ futamidõvel rendelkezõ, nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvények piaci árfolyam-alakulását tükrözi) értéke november 30-án 218,2354 ponton állt. Az indexkosárral azonos szerkezetû portfólióval az egy év alatt elérhetõ hozam évesített értéke 14,60% volt. 14. ábra Egyéves azonnali hozam és a származtatott határidõs kamatok az MNB zéró-kupon hozamok alapján (kamatos kamat, heti átlagok) % % Azonnali 1 év múlva 2 év múlva 13 3 év múlva 4 év múlva 9 év múlva Nov.1. Nov.15. Nov.29. Dec.13. Dec Febr.7. Febr.21. Márc.7. Márc.21. Ápr.4. Ápr.18. Máj.3. Máj. 16. Máj.30. Jún.13. Jún Aug.8. Aug.22. Szept. 5. Szept. 19. Okt. 3. Okt. 17. Okt. 30. Nov. 14. Nov ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai novemberben % % napos jegybanki betét 1 napos jegybanki aktív repó 2 hetes jegybanki betét 1 napos bankközi hitelek átlagkamatlába Piaci kamatok A bankközi forintpiacon novemberben a forgalom 1483,1 milliárd forint volt, ami 90,8 milliárd forinttal haladta meg az elõzõ havi értéket. Az egynapos bankközi ügyletek átlagkamatlába a hónap folyamán jellemzõen az MNB irányadó kamatlába körül helyezkedett el, és csak a hónap végén volt megfigyelhetõ jelentõsebb ingadozás. (Lásd 15. ábra.) Novemberben az egynapos bankközi hitelek átlagkamatlába 77 bázisponttal 11,03%-ról 10,26%-ra mérséklõdött, az 1 hónapra nyújtott hiteleké 11,01%-ról 10,60%-ra változott az elõzõ hónaphoz képest. A 3 hónapos futamidejû bankközi hitelek kamata 10,83%-ról 10,17%-ra változott a hónap folyamán. A 6 hónapos hitelek átlagkamata az októberi 10,47%-ról novemberben 10,21%-ra mérséklõdött. (Lásd 16. ábra.) A nem pénzügyi vállalatok részére piaci feltételek mellett éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába 11,95%-ról 11,65%-ra, míg az éven túli hiteleké 12,39%-ról 9 A Magyar Nemzeti Bank március 22-étõl saját forgalmazásában állampapírnak minõsülõ, 3 hónapos futamidejû, kamatszelvény nélküli MNB-kötvényt bocsátott ki, melyet elõször március 20-án értékesített. A kötvénybõl a jegybank minden héten hétfõn új sorozatot kínál fel aukción értékesítésre. A márciusi, monetáris politikai eszköztár átalakításának keretében a jegybank a korábban alkalmazott szabad aukciós formáról áttért a mennyiségi aukcióra, melyen az MNB versenyzõ hozamajánlatok mellett, a likviditási helyzet alakulása alapján meghirdetett mennyiségû kötvényt értékesít ajánlati áron. Az aukciókon a jegybank szándéka szerint árelfogadó magatartást kíván tanúsítani, és az aukción kialakuló hozammal nem kíván kamatjelzést adni. (A nyilvános ajánlattételben a mennyiség megjelölése technikai okok és jogszabályi elõírások miatt szükséges; ezért a nyilvános ajánlattételben szereplõ kibocsátási mennyiség nem az értékesíteni kívánt mennyiséget jelenti.) A jegybank az általa ténylegesen értékesíteni kívánt mennyiséget az aukció elõtti munkanapon 14 órakor a Reuters NBHJ oldalán teszi közzé. 9 8 nov. 5. nov. 6. nov. 7. nov. 8. nov. 9. nov. 10. nov. 11. nov. 12. nov. 13. nov. 14. nov. 15. nov. 16. nov. 17. nov. 18. nov. 19. nov. 20. nov. 21. nov. 22. nov. 23. nov. 24. nov. 25. nov. 26. nov. 27. nov. 28. nov. 29. nov ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai % Nov. Dec napos jegybanki aktív repó 1 napos jegybanki betét 2 hetes jegybanki betét Bankközi hitelek - 1 napos Bankközi hitelek - 1 hónap Bankközi hitelek - 3 hónap Bankközi hitelek - 6 hónap Febr. Márc. Ápr. Máj. 17. ábra A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába % % Nov. Dec Febr. Éven belüli betét Éven túli betét Márc. Ápr. Máj. Jún. Jún. Aug. Szept. Okt. Éven belüli hitel Éven túli hitel Aug. Szept. Okt. Nov. % Nov /1 HAVI JELENTÉS 13

14 Monetáris folyamatok 18. ábra A háztartási szektor betéteinek és hiteleinek átlagkamatlába és átlagos THM-je* % Nov. Dec Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Aug. Szept. Egyéni vállalkozói hitel (kamatláb) Egyéni vállalkozói éven belüli betét (kamatláb) 3 hónapnál hossz. lak. fogy. és egyéb hitel (kamatláb) 3 hónapnál hossz. lak. fogy. és egyéb hitel (THM) Összes lakossági fogyasztási és egyéb hitel (kamatláb) Lakossági piaci feltételû ingatlanhitel (kamatláb) Lakossági éven belüli betét (kamatláb) * A 3 hónapnál hosszabb lakosssági fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlábaira és teljes hiteldíj mutatóra, valamint az egyéni vállalkozókra vonatkozó adatok május hónaptól állnak rendelkezésre. 4. táblázat Lakossági fogyasztási és egyéb hitelek* átlagkamatlába** és átlagos THM-je***, **** % 2001 máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. Folyószámlahitel átlagkamatláb 20,11 20,09 20,33 20,27 18,89 19,00 18,90 átlagos teljes hiteldíjmutató 26,56 26,53 26,82 26,75 23,98 24,14 23,79 Személyi hitel átlagkamatláb 23,88 23,57 23,15 22,99 23,08 23,54 23,18 átlagos teljes hiteldíjmutató 29,12 29,65 28,72 28,68 28,64 28,50 27,78 Lombard hitel átlagkamatláb 17,89 17,35 18,09 16,92 17,25 17,78 16,20 átlagos teljes hiteldíjmutató 20,25 19,73 20,94 19,81 20,59 19,84 18,02 Áruvásárlási hitel átlagkamatláb 27,05 28,09 28,17 27,34 27,93 27,54 27,95 átlagos teljes hiteldíjmutató 30,64 32,38 32,55 32,04 32,07 32,40 32,89 Gépkocsi-vásárlási hitel átlagkamatláb 19,88 19,82 19,76 19,93 19,92 19,19 18,43 átlagos teljes hiteldíjmutató 22,40 22,40 22,28 22,47 22,33 20,47 19,95 Jelzáloghitel átlagkamatláb 18,70 18,77 18,66 18,72 18,64 18,66 18,49 átlagos teljes hiteldíjmutató 21,19 21,07 21,21 21,29 20,66 20,11 21,67 Egyéb hitelek átlagkamatláb 17,37 16,70 16,82 17,64 16,69 16,24 17,65 átlagos teljes hiteldíjmutató 20,49 21,10 22,29 19,30 19,95 20,57 22,01 Összes fogyasztási és egyéb hitel átlagkamatláb 20,62 20,61 20,82 20,67 19,99 20,01 20,06 átlagos teljes hiteldíjmutató 25,76 25,95 26,15 25,99 24,41 24,28 24,49 * A táblázat csak a 3 hónapnál hosszabb lejáratú hitelek adatait tartalmazza. ** Az adott idõszakban meghirdetett kamatok az adott havi hitelnyújtással súlyozva. *** Az egyes hiteltípusok teljes hiteldíjmutatója az adott havi hitelnyújtással súlyozva. A kamatlábak nem tartalmazzák a mellékköltségeket (pl. jutalékot). **** A hiteltípusokra vonatkozó adatszolgáltatás május hónaptól került bevezetésre. 5. táblázat Az egyes hiteltípusok* részaránya az összes lakossági fogyasztási és egyéb hitelen belül** % 2001 máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. Fogyasztási és egyéb hitelek Folyószámlahitel 52,20 52,70 53,61 54,95 54,21 56,07 54,95 Személyi hitel 12,59 12,96 12,53 12,16 12,90 11,29 12,32 Lombard hitel 3,00 3,44 2,19 1,61 2,07 2,21 2,04 Áruvásárlási hitel 5,63 5,46 7,00 6,46 6,62 6,91 8,73 Gépkocsi-vásárlási hitel 7,99 7,79 7,13 6,15 6,12 6,28 7,22 Jelzáloghitel 17,78 16,74 16,06 16,69 16,99 16,37 13,78 Egyéb hitelek 0,80 0,90 1,49 1,98 1,10 0,87 0,96 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 * A hiteltípusokra vonatkozó adatszolgáltatás május hónaptól került bevezetésre. ** A táblázat csak a 3 hónapnál hosszabb lejáratú hitelek adatait tartalmazza. Okt. Nov. % ,85%-ra csökkent novemberben. Az éven belüli betétek átlagkamata 9,09%-ról 8,81%-ra, az éven túli betéteké pedig 8,26%-ról 8,08%-ra mérséklõdött. A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentõsebb súllyal szereplõ éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség nem változott októberhez képest (2,84 százalékpont). Az átlagkamatok változását mind a hitelek, mind a betétek esetében kamatlábváltozás okozta. (Lásd 17. ábrát a 13. oldalon.) A háztartási szektor piaci kamatlábváltozásait tekintve: a lakosság hitelkamatlábak alakulására novemberben is a csökkenés volt jellemzõ. A piaci feltételû ingatlanhitelek átlagos kamata novemberben kamatlábváltozás miatt 15,28%-ról 14,90%-ra, a fogyasztási és egyéb hiteleké 20,49%-ról 20,40%-ra csökkent. A 3 hónapnál hosszabb lejáratra folyósított fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlába gyakorlatilag stagnált (20,01%-ról 20,06%-ra módosult) az átlagos teljes hiteldíj mutatója (THM) pedig 24,28%-ról 24,49%-ra nõtt az elõzõ hónaphoz képest. A lakossági látra szóló betétek átlagkamatlába 3,42%-ról 3,51%-ra emelkedett, míg az éven belüli lejáratra lekötött betéteké 8,57%-ról 8,44%-ra csökkent. Az éven túli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába kamatváltozás miatt 52 bázispontos csökkenéssel 9,23%-ról 8,71%-ra módosult. (Lásd 18. ábra.) A háztartási szektorhoz tartozó egyéni vállalkozók hiteleinek átlagkamatlába az októberi 17,95%-ról novemberben 17,47%-ra csökkent. A látra szóló betétek és az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába minimális változást mutat (az elõbbi 1,74%-ról 1,71%-ra, míg az utóbbi 8,63%-ról 8,65%-ra módosult). (Lásd 4., 5. táblázat.) A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása A Budapesti Értéktõzsde Részvényindexe az októberi 9,7%-os növekedés után novemberben további 5,2%-kal emelkedett. A hónap közepére az október végi 6773,14 pontról már 7100 pont fölé került a BUX, majd egy igen szûk sávban mozgott. November utolsó hetében 7357,61 pontra ugrott a tõzsdeindex ami egyben a havi maximumot is jelentette de ezt követõen fokozatosan visszacsúszott, s így 7125,20 ponton zárt a hónap végén. (Lásd 19. ábra.) Dollárbázison számolva a BUX az elõzõ havi 9%-os emelkedést követõen 6,2%-kal erõsödött, ami a jelentõsebb nemzetközi tõzsdeindexekhez viszonyítva átlagosnak számít. A Dow Jones (az októberi 2,6%-os növekedés után) novemberben jelentõsen, 8,6%-kal emelkedett. Szintén dollárbázison számítva, a DAX 9,1%-kal (októberben 4,4%-kal), míg a FTSE csupán 1,1%-kal (az elõzõ hónapban is mindössze 1,4%-kal) erõsödött. Igaz, hogy a DAX szeptemberben 17%-ot, míg a FTSE csak 7%-ot vesztett az ér- 14 MAGYAR NEMZETI BANK

15 Monetáris folyamatok tékébõl. A technológiai papírok elektronikus kereskedését jellemzõ NASDAQ-index 16,9%-kal nõtt (gyakorlatilag ugyanannyival, mint októberben (igaz, hogy az azt megelõzõ három hónapban összességében több mint 36%-kal csökkent). A távol-keleti piacok részvényindexei közül ugyancsak dollárbázison a tokiói Nikkei csekély mértékben, 2,4%-kal emelkedett (az októberi 3,6%-os erõsödést és az azt megelõzõ négy hónapban bekövetkezett, együttesen 26,5%-os csökkenést követõen). A Hong-Kong-i tõzsdeindex kereken 12%-kal nõtt az októberi 1,2%-os emelkedés (és az elõzõ három hónapban végbement 23,7%-os esés) után. (Lásd 20. ábra.) 19. ábra A BUX alakulása (1991. január 2. = 1000) Pont okt.31. nov.15. nov.29. dec.13. dec.29. jan.15. jan.26. febr.08. febr.21. márc.06. márc.20. ápr.02. ápr.13. ápr.25. máj.11. máj.24. jún.07. jún.20. júl.03. júl.16. júl.30. aug.13. aug.27. szept.07. szept.20. okt.03. okt.16. okt.31. nov.15. nov Pont Forrás: BÉT 20. ábra A fontosabb nemzetközi tõzsdeindexek és a BUX alakulása (1997. szept. 5. = 100, dolláralapon) % Dow Jones FTSE DAX Nikkei Hang Seng BUX % nov. 3. dec. 1. dec. 29. jan. 26 febr márc. 23. ápr. 20. máj. 18. jún. 15. júl. 13. aug. 10. szept. 7. okt. 5. nov. 2. nov. 30. Forrás: Reuters 2002/1 HAVI JELENTÉS 15

16 Fizetési mérleg, külkereskedelem 21. ábra A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása Millió euró Millió euró Ápr. Ápr. Okt. Okt. Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend 2000 Ápr. Ápr. Okt. Okt ábra Az áruforgalmi mérleg egyenlegének alakulása Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend Ápr. Ápr. Millió euró Okt. Millió euró táblázat A folyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított adatainak alakulása* Millió euró nov. szept. okt. nov. Áruk Export Import Idegenforgalmon kívüli szolgáltatások Idegenforgalom Nem adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás Adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás Viszonzatlan folyó átutalások Folyó fizetési mérleg * A szezonális kiigazítás módszertana miatt az egyenleg nem állítható elõ az összetevõk adataiból. Okt. A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása Afolyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított 10 egyenlege 2001 novemberében 105 millió euró deficittel zárt. (Lásd 6. táblázat.) A novemberi adat beillesztésével úgy tûnik, hogy megállt a folyó fizetési mérleg trendje által szeptembertõl jelzett hiánycsökkenés. (Lásd 21. ábra.) Ennek elsõdleges oka az áruforgalmi deficit 2001 elejétõl tartó csökkenésének megtorpanása. (Lásd 22. ábra.) Az idegenforgalmi egyenleg 11 trendje januártól növekvõ, millió eurós sávban mozgó bevételi többletet mutat. A szezonálisan kiigazított folyó egyenleg 33 millió euróval nagyobb deficitet mutat, mint az elõzõ hónapban. A legnagyobb változás az áruforgalomban következett be, ahol magasabb export- és importszint mellett 27 millió euróval nõtt a hiány. Az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások egyenlege kisebb bevétel és nagyobb kiadás mellett 15 millió euróval magasabb deficittel zárt. A szolgáltatások egyenlege mégsem változott, mivel ugyanennyivel lett nagyobb az idegenforgalom bevételi többlete. A viszonzatlan folyó átutalások és a jövedelem tételek esetében a változás mértéke nem haladta meg a 3 millió eurót. A novemberi folyó fizetési mérleg hiánya 46 millió euróval nagyobb az elõzõ év azonos havi adatánál. A legjelentõsebb változás az idegenforgalmi egyenlegben következett be, amely nagyobb bevétel és kiadás mellett 44 mil- 10 Az január december közötti idõszakra a SEATS TRAMO szoftverrel kiválasztott, az egyes idõsorok tulajdonságainak legjobban megfelelõ modell-beállításokkal végeztük el a szezonális kiigazítást, és ezeket a modelleket 2001 egészére fixáljuk. A publikált új adatokat ebben a modellben igazítjuk 2001 folyamán. Az eredeti adatokból képzett egyenlegsorokra közvetlenül végezzük el a szezonális kiigazítást, ebbõl következõen az összetevõk szezonálisan kiigazított adataiból nem állítható elõ az egyenleg szezonálisan kiigazított adata. 11 Az euróövezet tagvalutáinak megszûnése miatt a lakosság a korábban készpénzben tartott külföldi fizetõeszközök egy részét számlára helyezi vagy átváltja forintra. A korábbi idõszakok ügyleteibõl származó valuták csak a banki tranzakció idõpontjában kerülnek be a statisztika megfigyelési körébe. Mivel a befizetett/átváltott összegrõl pontos információnk nincs, azt a rendelkezésre álló valutaforgalmi idõsorok elemzésével becsüljük. Az így kapott novemberi értéket (30 millió eurót) nem idegenforgalmi bevételként, hanem a pénzügyi mérlegben valutamûveletként (az Egyéb befektetések, egy évnél nem hosszabb lejáratú követelések, egyéb szektorok tételeként) számoltuk el. 16 MAGYAR NEMZETI BANK

17 Fizetési mérleg, külkereskedelem lió euróval magasabb bevételi többlettel zárt. Az osztalék jellegû jövedelemáramlás hiánya 13 millió euróval, az egyéb szolgáltatásoké 12 millió euróval, az áruforgalom deficitje pedig 9 millió euróval lett magasabb. A kamat jellegû jövedelemáramlás és a viszonzatlan folyó átutalások egyenlege lényegében nem változott. A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint novemberben a folyó fizetési mérlegben 46 millió euró deficit keletkezett. A tõkemérleg 16 millió euró többlettel zárt, így a nemzetgazdaság külfölddel szembeni finanszírozási igénye több mint 29 millió eurót tett ki. (Lásd 7. táblázat.) A nem adóssággeneráló tõketételeken közel 125 millió euró nettó forrásbeáramlás történt: közvetlen tõkebefektetésként a nem rezidensek 108 millió, míg a magyar rezidensek külföldön 12 millió eurót fektettek be, a tulajdonviszonyt megtestesítõ portfólió-befektetéseken a forrásbeáramlás 30 millió eurót tett ki. Novemberben a nem rezidensek 144 millió euróval növelték forint állampapírokban és jegybanki értékpapírokban tartott befektetéseiket. 7. táblázat A külfölddel szembeni nettó adósság tranzakciókból eredõ változásának összetevõi Millió euró nov. szept. okt. nov. 1 A folyó fizetési mérleg egyenlege A tõkemérleg egyenlege Nettó finanszírozási igény/képesség (1+2)* Nem adóssággeneráló finanszírozás Összesen (3+4) Adóssággeneráló finanszírozás (6a+6b)** a Forintban*** b Devizában Finanszírozási rés (5+6) Tévedések és kihagyások egyenlege * Nettó finanszírozási igény ( ), nettó finanszírozási képesség (+). ** Nettó adósság: csökkenés ( ), növekedés (+). *** Az államháztartás és az MNB forintban denominált kötvényeiben és pénzpiaci eszközeiben. Az adósság- és követelésállományok alakulása A nemzetgazdaság külfölddel szembeni teljes bruttó adósságállománya november végén 37,1 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB bruttó adóssága 17,1 milliárd eurót tett ki, amelybõl a forintban fennálló adósság 4 milliárd euró volt. Az egyéb monetáris intézmények és az egyéb szektorok bruttó adóssága 20 milliárd euró volt, melybõl a tulajdonosi hitelek 4,7 milliárd eurót tettek ki. Az egyéb szektorok külfölddel szembeni bruttó adósságának 34%-a testesült meg a leányvállalatok anyavállalatukkal szembeni adósságában (tulajdonosi hitelek). A nemzetgazdaság nettó adósságállománya november végén 10,8 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB teljes nettó adóssága 2,5 milliárd eurót tett ki, de a devizában denominált tartozásokat és követeléseket tekintve 8. táblázat A nem rezidensekkel szemben fennálló, adósságban megtestesülõ követelések és tartozások (változás az elõzõ hónaphoz képest) Millió euró 2001 Állományválozás Ebbõl október november Tranzakciók Árfolyam Árváltozás Egyéb Az MNB és államháztartás összes nettó adóssága devizában Az MNB és államháztartás összes nettó adóssága forintban MNB és államháztartás nettó adóssága összesen MNB és államháztartás összes követelése ebbõl: nemzetközi tartalék MNB és államháztartás összes bruttó adóssága devizában MNB és államháztartás összes bruttó adóssága forintban MNB és államháztartás bruttó adóssága összesen Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok nettó adóssága* Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok összes követelése Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok bruttó adóssága Tulajdonosi hitelek, nettó tartozás követelés tartozás * Tulajdonosi hitelek nélkül. 2002/1 HAVI JELENTÉS 17

18 Fizetési mérleg, külkereskedelem 23. ábra külkereskedelmi termékforgalom euróban számított trendjeinek évesített havi növekedési ütemei % % Export 90 Import ábra A termékexport alakulása Millió euró Ápr. 25. ábra A termékimport alakulása Millió euró Ápr. Szezonális kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított Trend Okt. Okt. Millió euró Szezonális kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított 2100 Trend Márc. Máj. Szept. Nov. Márc. Máj. Szept. Nov. Márc. Máj. Szept. Nov Ápr. Ápr. Okt. Okt Millió euró ábra A külkereskedelmi egyenleg alakulása Szezonálisan kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított Trend Ápr. Ápr. Okt. Millió euró Márc. Máj. Szept. Nov. Márc. Máj. Szept. Nov. Márc. Máj. Szept. Nov Okt. Millió euró ,5 milliárd euró értékben e két szektor nettó hitelezõ volt. A magánszféra teljes nettó adóssága 8,3 milliárd euró volt, melybõl 4,4 milliárd eurót tettek ki a tulajdonosi hitelek. Az október végi értékéhez képest a magánszektor nettó adóssága több mint 0,6 milliárd euróval csökkent, melyet elsõsorban az egyéb monetáris intézmények éven túli lejáratú, illetve a nem pénzügyi vállalatok egy évnél nem hosszabb lejáratú követeléseinek növekedése magyaráz. (Lásd 8. táblázatot a 17. oldalon.) A nem rezidensek által Magyarországon közvetlen tõkebefektetés formájában megvalósított befektetések állománya november végén 25,3 milliárd eurót tett ki, amelybõl 20,6 milliárd euró volt a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés. Külkereskedelem 2001 novemberében a külkereskedelmi termékexport trendjének évesített növekedési üteme a megelõzõ hónapokhoz hasonlóan novemberben is meghaladta a behozatal hasonló mutatóját. Ennek következtében a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének trendje 2001 novemberében javult az elõzõ hónapokhoz képest. (Lásd 23. ábra.) A külkereskedelmi termékforgalom kiegészített és kiigazítatlan adatai szerint a kivitel 2001 novemberében meghaladta a novemberi szintet, a behozatal ugyanakkor elmaradt attól elsõ tizenegy hónapját tekintve mind a kivitel, mind a behozatal növekedési üteme pozitív volt, de a kivitel növekedési üteme meghaladta a behozatalét. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege mind 2001 novemberében, mind az év elsõ tizenegy hónapjában kisebb hiányt mutat, mint az elõzõ év azonos idõszakában. (Lásd ábra.) 2001 novemberében a becsült kiigazítatlan forgalmi szintek eltérõen változtak az elõzõ hónaphoz képest: a kivitelben növekedést tapasztalhattunk, míg a behozatal esetében az októberi és a novemberi szint gyakorlatilag megegyezett egymással. Ennek következtében a külkereskedelmi egyenleg javult az elõzõ hónaphoz képest. A novemberi szezonálisan kiigazított adatokból számított 12 havi növekedési ütemek lényegében megegyeztek a ki nem igazított adatokból számított indexekkel mind a kivitel, mind a behozatal esetében. Mindez arra utal, hogy 2001 novemberében és az év elsõ tizenegy hónapjában a szezonális komponensen kívüli tényezõk csak kismértékben befolyásolták a növekedési ütemeket. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezeti bontását tekintve 2001 novemberében csökkent a gépipari kivitel részaránya a teljes külkereskedelmi termékexporton belül. A gépipari kivitel részesedése 2001 júniusa óta folyamatos csökkenést mutat, azonban ennek hatása a kumulált adatokban a év eleji ellenkezõ elõjelû változások 18 MAGYAR NEMZETI BANK

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. márciusi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. márciusban 48 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az egyenlegnek az előző év márciushoz mért 97

Részletesebben

Havi jelentés. (2002. januári adatokkal) 2002 3. szám

Havi jelentés. (2002. januári adatokkal) 2002 3. szám Havi jelentés (2002. januári adatokkal) 2002 3. szám Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Mikó Zoltán fõosztályvezetõ

Részletesebben

Havi jelentés (2002. márciusi adatokkal)

Havi jelentés (2002. márciusi adatokkal) Havi jelentés (2002. márciusi adatokkal) 2002. 5. szám Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai főosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Kommunikációs Önálló osztálya Felelős kiadó: Tábori György

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok augusztusában

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok augusztusában A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2001. ában Az egységes statisztikai szektorbontásnak megfelelően jelen közleményünktől kezdődően 2001. áig visszavezetve teljes körű lett

Részletesebben

Havi jelentés. (2002. februári adatokkal) 2002 4. szám

Havi jelentés. (2002. februári adatokkal) 2002 4. szám Havi jelentés (2002. februári adatokkal) 2002 4. szám Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Mikó Zoltán fõosztályvezetõ

Részletesebben

Havi jelentés. (2001. decemberi adatokkal) szám

Havi jelentés. (2001. decemberi adatokkal) szám Havi jelentés (2001. decemberi adatokkal) 2002 2. szám Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Bercsényi Botond

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júniusi adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júniusi adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2006. i adatok alapján 2006. ban a monetáris bázis 44,0 milliárd forinttal 2438,4 milliárd forintra nőtt. A forgalomban lévő készpénz

Részletesebben

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a áprilisi adatok alapján

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a áprilisi adatok alapján A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a 2001. áprilisi adatok alapján A vállalkozói és a lakossági szektor által áprilisban felvett hitelek átlagos kamatlába az előző hónap szintjéhez

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. májusi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. májusban 443 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi májusi egyenleg 213 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 decemberében

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 decemberében A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok ében Decemberben a háztartási szektor hiteleinek átlagkamatlábai emelkedtek, míg a betéti kamatlábak csak kismértékben változtak. A nem

Részletesebben

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a májusi adatok alapján

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a májusi adatok alapján A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a 2001. i adatok alapján Májusban a vállalkozói szektor által felvett hitelek átlagos kamatlába az előző havi értékhez képest csökkent, a betétek

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában MAGYAR NEMZETI BANK NYILVÁNOS: 2002. 2..30 órától! Budapest, 2002. 31. A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 ában A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júliusi adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júliusi adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2008. i adatok alapján 2008. ban a monetáris bázis 134,7 milliárd forinttal 2940,9 milliárd forintra csökkent. A monetáris bázis (M0)

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a i adatok alapján ban a monetáris bázis 165,2 milliárd forinttal 2239,8 milliárd forintra csökkent. A forgalomban lévő készpénz állománya

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 novemberében

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 novemberében A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 ében Novemberben a háztartási szektor hiteleinek kamatlábai kismértékben csökkentek, a betétek kamatlábai pedig csak az éven túli

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a májusi adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a májusi adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2005. i adatok alapján 2005. ban a monetáris bázis 79,5 milliárd forinttal 2083,4 milliárd forintra nőtt. Az egyéb monetáris pénzügyi

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 23. márciusi adatok alapján 23-tól a publikáció súlypontja a havi adatokról a negyedéves adatokra helyeződik át. Havonta a T+3. munkanapon a nemzetközi tartalékokra vonatkozó

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2016. III. negyedév 2016 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

A bankközi, a nem pénzügyi vállalati és a háztartási forintkamatok 2002 októberében

A bankközi, a nem pénzügyi vállalati és a háztartási forintkamatok 2002 októberében A bankközi, a nem pénzügyi vállalati és a háztartási forintkamatok 2002 ében A bankközi forintügyletek kamatlába ben az egynapos és egy hónapos lejáratok esetében emelkedett, a három és hat hónapos lejáratok

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról június

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról június SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2018. június Budapest, 2018. augusztus 10. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról január

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról január SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2019. január Budapest, 2019. március 07. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról november

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról november SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2018. november Budapest, 2019. január 07. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 24. januári adatok alapján Emlékeztetőül: A most közölt januári havi adat tartalma megegyezik az eddig közölt fizetési mérleg statisztikákkal, még nem tartalmazza az újrabefektetett

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2016. május Budapest, 2016. július 11. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról március

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról március SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2019. március Budapest, 2019. május 07. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2017. III. negyedév 2017 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról október

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról október SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2017. október Budapest, 2017. december 11. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 214. III. negyedév A fizetésimérleg-statisztikák elmúlt években megújított nemzetközi módszertani szabványainak (Balance of Payments and International Investment

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2017. június 21. 8:30-tól 2017. I. negyedév 2017 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2018. III. negyedév 2018 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2018. I. negyedév 2018 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) kiigazítás

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 0 ában 1 0. ban a háztartási szektornak nyújtott hitelek átlagos kamatlábai minden instrumentum esetében csökkentek. A háztartások

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 júliusában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 júliusában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 ában A jegybanki alapkamatláb i emeléseinek 1 hatása ban is jelentkezett. A háztartási szektor kamatlábai emelkedtek, kivéve a látra

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2007. december

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról 2008 júliusában

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról 2008 júliusában KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról ában A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek a háztartási szektor

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról 2008 februárjában

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról 2008 februárjában KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról jában A háztartási szektor forintban denominált fogyasztási és egyéb hiteleinek, továbbá az éven túli lejáratra lekötött forintbetéteinek

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC Október. Havi Tájékoztató. ÁLLAMi garanciával

ÁLLAMPAPÍRPIAC Október. Havi Tájékoztató. ÁLLAMi garanciával ÁLLAMPAPÍRPIAC Havi Tájékoztató 2004. Október ÁLLAMi garanciával 2 004 elsô tíz hónapja során a kincstári kör hiánya hitelátvállalással együtt 1328,6 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján Budapest, 24. június 29 A fizetési mérleg alakulása a es adatok alapján A es adatok közzétételétől kezdődően a nemzetközi statisztikai szabványokkal összhangban az MNB a befektetésekhez kapcsolódó kamatjellegű

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 18. IV. negyedév Budapest, 19. február 18. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt 2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján Budapest, 27. június 28. A fizetési mérleg alakulása a negyedéves adatok alapján Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. június 29-én először publikálja

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2005. II. negyedév 1 Budapest, 2005. augusztus 19. A II. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. I. negyedév 1 Budapest, 2006. május 19. Az I. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 25. III. 2. I. 2. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. 21. I. 21. III. 217.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2006. augusztus 21. A II. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU 21. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 12, milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege 12, milliárd forint és a privatizációs bevételek 3,1 milliárd

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. IV. negyedév 1 Budapest, 2007. február 21. 2006. IV. negyedévében az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hosszú lejáratú kötvények részarányának

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. október A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok A

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a júliusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a júliusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 23. júliusi előzetes adatok alapján A jelen publikációtól kezdődően megváltozik a mérleget és a monetáris bázist tartalmazó táblák szerkezete a (ld. 1. sz. melléklet). Ezzel

Részletesebben

2009. február 27. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a januári adatok alapján

2009. február 27. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. januári adatok alapján.. Januárban tovább csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke, elsősorban a svájci frank lakáshitelek

Részletesebben

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU 212. március végéig a kincstári kör hiánya 14, milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU transzferek negatív egyenlege, amely 2,4 milliárd forint volt. Így a teljes nettó

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása IV. negyedév

A fizetési mérleg alakulása IV. negyedév Budapest, 28. március 31. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 28. március 31-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ január

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ január ÁLLAMPAPÍRPIAC HAVI TÁJÉKOZTATÓ 217. január 217. január végéig 436,2 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 421,7 milliárd forintot, a nettó devizakibocsátás

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján . A fizetési mérleg alakulása a 23. évi adatok alapján Az eredményszemléletű jövedelem-elszámolás bevezetésével megszüntetjük a nemzetközi statisztikai szabványoktól való legfontosabb eltérést. Az MNB

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ május

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ május HAVI TÁJÉKOZTATÓ 217. 217. végéig 665,3 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 8,1 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 134,8 milliárd forintot

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ január

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ január HAVI TÁJÉKOZTATÓ végéig 137,7 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 392,8 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 255,2 milliárd forintot tett ki.

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005.

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. FŐ TÉMAKÖRÖK: Fővédnök: dr. Katona Tamás közigazgatási államtitkár Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Rt. vezérigazgatója Állampapírpiac

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC december. Havi Tájékoztató. ÁLLAMi garanciával

ÁLLAMPAPÍRPIAC december. Havi Tájékoztató. ÁLLAMi garanciával ÁLLAMPAPÍRPIAC Havi Tájékoztató 2004. december ÁLLAMi garanciával A 2004. év során a kincstári kör hiánya hitelátvállalással együtt 1284,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett

Részletesebben

2012. május végéig a kincstári kör hiánya 345,6 milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU

2012. május végéig a kincstári kör hiánya 345,6 milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU 212. május végéig a kincstári kör hiánya 34, milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 2,1 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról II. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 213. negyedév A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) kiigazítás nélkül tovább nőtt

Részletesebben

2014 december végéig a kincstári kör hiánya 825,7 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU

2014 december végéig a kincstári kör hiánya 825,7 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU 214 december végéig a kincstári kör hiánya 825,7 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 4,7 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási

Részletesebben

2007 első nyolc hónapjában a kincstári kör hiánya - a később részletezett átvállalás nélkül 920,1 milliárd forintot ért el.

2007 első nyolc hónapjában a kincstári kör hiánya - a később részletezett átvállalás nélkül 920,1 milliárd forintot ért el. 2 első nyolc hónapjában a kincstári kör hiánya - a később részletezett átvállalás nélkül 2,1 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ július

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ július 216 217 Változás (milliárd Ft) záró mrd Ft Forint 18 43,9 7 19 596,2 75,6 1 165,3 6,3 Hitel 865, 3,4 877,1 3,4 12, 1,4 Államkötvény 11 61,6 45,6 11 538,2 44,5-63,4 -,5 Lakossági állampapír 5 67,9 19,9

Részletesebben

Vezetői összefoglaló augusztus 1.

Vezetői összefoglaló augusztus 1. 2017. augusztus 1. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült, a svájci frank ellenében erősödött. A BUX 7,9 milliárd forintos átlag alatti forgalom

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ augusztus

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ augusztus HAVI TÁJÉKOZTATÓ 218. 218. végéig 1529, milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 234,5 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 55,5 milliárd forintot

Részletesebben