Környezettudatos gazdálkodás és fenntartható fejlődés

Környezettudatos gazdálkodás és fenntartható fejlődés A gazdák éghajlatváltozással kapcsolatos szerepe és feladatai az Európa 2020 Stratégiával összhangban Az Európa 2020 stratégia Az Európa 2020 stratégia három, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szakpolitikai területre épül: intelligens növekedés, azaz a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása; fenntartható növekedés, azaz erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság létrehozása; és inkluzív növekedés, azaz a foglalkoztatás magas szintjét biztosító, szociális és területi kohéziót eredményező gazdaság ösztönzése. A stratégia előterjesztése kapcsán José Manuel Barroso a következőket nyilatkozta: Az Európa 2020 stratégia arról szól, mit kell tennünk ma és holnap ahhoz, hogy az uniós gazdaságot visszaállítsuk a növekedési pályára. (...) Határozottan kell fellépnünk gyengeségeink orvoslására, és arra a nem is kevés területre kell építenünk, ahol erősek vagyunk. Új gazdasági modellt kell kialakítanunk, amely a tudáson, a környezetbarát gazdaságon és a foglalkoztatás magas szintjén alapul. Ehhez a küzdelemhez minden európai szereplő hozzájárulására szükség van. Az előrehaladást az unió öt kiemelt célkitűzés megvalósulása alapján értékeli majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák a kiindulási helyzetet is tükröző, nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés a következő: Foglalkoztatás: a 20 64 éves korcsoportba tartozó lakosság 75%-ának foglalkoztatása Innováció: az EU GDP-jének 3%-át kell kutatásra és fejlesztésre fordítani Éghajlatváltozás: A 20/20/20 éghajlattal, illetve energiával kapcsolatos célkitűzések elérése (beleértve azt is, hogy megfelelő feltételek mellett 30%-ra kell növelni a károsanyagkibocsátás csökkentését) Oktatás: Az iskolából lemorzsolódók arányát 10% alá kell szorítani, és a 30 34 éves korú lakosság legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel Szegénység: A szegénység visszaszorítása azáltal, hogy legalább 20 millió ember esetében csökken a szegénység vagy kirekesztődés kockázata A Bizottság e célok elérése érdekében javasolja az Európa 2020 programot, amely néhány, az alábbiakban felsorolt, kiemelt kezdeményezés köré szervezi a feladatokat. Közös prioritásunk, hogy ezek a kezdeményezések megvalósuljanak, ezért az uniós szintű szervezeteknek, a tagállamoknak, a helyi és regionális hatóságoknak egyaránt cselekedniük kell. Innovatív Unió a kutatás-fejlesztési és az innovációs politikát a főbb kihívásokra kell koncentrálni, és elő kell segíteni, hogy a tudományos eredményekből mielőbb piacra dobható termékek szülessenek. A közösségi szabadalom eredményeként például a vállalkozások minden évben 289 millió eurót takaríthatnának meg. Mozgásban az ifjúság a diákok és a fiatal szakemberek mobilitásának ösztönzésével növelni kell az európai felsőoktatás minőségét és nemzetközi vonzerejét. Ide tartozó konkrét

feladat, hogy a tagállamokban megnyíló lehetőségeket Európa-szerte hozzáférhetőbbé kell tenni, és megfelelően el kell ismerni a szakmai képesítéseket és tapasztalatot. Európai digitális menetrend a nagysebességű internetre épülő egységes digitális egységes piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket kell teremteni. 2013-ra minden európai számára elérhetővé kell tenni a nagysebességű internetet. Erőforrás-hatékony Európa támogatni kell az elmozdulást az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé. Tartani kell a 2020-ra kitűzött célokat az energiatermelés, -hatékonyság és -fogyasztás tekintetében. Ennek eredményeként 2020-ra 60 milliárd euróval csökkenthet a kőolaj- és földgázimport költsége. Környezetbarát iparpolitika az Unió háttériparát segíteni kell abban, hogy a válságot követő világban is versenyképes legyen, ösztönözni kell a vállalkozási kedvet és az új készségek elsajátítását. Ennek nyomán több millió új munkahely jöhet létre. Új készségek és munkahelyek menetrendje meg kell teremteni a munkaerőpiac modernizálásának feltételeit, hogy növekedhessen a foglalkoztatás és biztosítani lehessen társadalmi modelljeink fenntarthatóságát a háború után született nemzedék nyugdíjba vonulását követően is. Szegénység elleni európai platform biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé tesszük őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak. A kohéziós politika biztosítja az Európa 2020 célok eléréséhez szükséges beruházási keretet és teljesítési rendszert. Kohéziós politika: befektetés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésbe Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap együttesen több mint egyharmadát teszi ki az EU általános költségvetésének. Az Európai Bizottság az uniós országokban és régiókban működő irányító hatóságokkal együttműködve biztosítja, hogy ezeket az erőforrásokat az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés támogatása érdekében hatékonyan fektessék be. Az uniós finanszírozás a következők támogatásához járul hozzá: új technológiák kifejlesztése vezető szerep a kutatásban nagysebességű internet hozzáférés intelligens közlekedési és energetikai infrastruktúra energiahatékonyság és megújuló energiák vállalkozásfejlesztés szaktudás és képzettség Európa régióinak részvétele az Európa 2020 stratégiában Az Európa 2020 célok eléréséhez aktív részvétel szükséges az EU valamennyi régiójában. A Régiók Bizottsága nyomonkövetési platformot hozott létre, hogy annak segítségével mozgósítsa a regionális és helyi hatóságokat, illetve bevonja őket az uniós szintű vitába. Az Európai Bizottság pedig online hálózatépítési platformot hozott létre, ami lehetővé teszi, hogy a régiók képviselői párbeszédet folytassanak, és megosszák egymással a helyes gyakorlatokat. Fenntartható fejlődés

Köztudott, hogy az ENSZ Közgyűlése 1983-ban felkérte az akkori norvég miniszterelnököt, Gro Harlem Brundtland asszonyt, hogy a Földet veszélyeztető környezeti válság kezelésére dolgozzon ki egy átfogó programot. A Brundtland asszony vezette bizottság 1987-ben Közös jövőnk címmel készítette el jelentését. A jelentésben szereplő elvek a fenntartható fejlődés elveiként váltak ismertté a világon. A Bizottság szerint a fenntartható fejlődés úgy elégíti ki a jelen igényeit, hogy közben nem veszélyezteti a jövő nemzedékek azon képességét, hogy saját igényeiket kielégítsék. A fenntartható fejlődés fogalma tágabb értelmezés szerint a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést, ezek harmonizációját, szűkebb értelmezés szerint a természeti erőforrások fenntartását és minőségük megőrzését jelenti. A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokták megkülönböztetni: a megújuló erőforrásokat (víz, biomassza stb.), a nem megújulókat (ásványok) és a részben megújulókat (talajtermékenység, hulladékasszimiláló kapacitás). Ennek megfelelően a fenntartható fejlődés egyik általános követelménye, hogy a megújuló természeti erőforrások felhasználása ne legyen nagyobb, mint ezen erőforrások megújuló képessége. A másik alapkövetelmény, hogy a hulladékok keletkezésének üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyvízbefogadó képességének mértékével, amelyet a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg. További követelmény, hogy a kimerülő erőforrásokat ésszerű ütemben kell felhasználni, amit részben a kimerülő erőforrások helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg. A fenti elvek megsértése előbbutóbb erőforrás-szűkösséghez vezet. A fenntartható fejlődés ugyanakkor nem jelenti, nem jelentheti a szükségletek és kielégítésük korlátozását. A követelmény, hogy ezeket kevesebb anyag és energia felhasználásával elégítsük ki, s minimalizáljuk a termelés környezetszennyező hatásait. A fenntartható fejlődés társadalmi, környezeti és gazdasági célok integrációját jelenti, s a döntéseknél figyelembe kell venni mindegyik tényező költségét és előnyeit. A nemzedékek közötti egyenlőség fenntartása azt jelenti, hogy a jelen nemzedék ne érjen el gazdasági fejlődést a jövő nemzedékek túlélési és fejlődési lehetőségének rovására. A gazdaság fejlődése amely ebben az értelmezésben minőségi érték és nem azonosítható az elsősorban mennyiségi szempontú növekedéssel a gazdasági szerkezet és az ezek forrását alkotó értékrendek megfelelő átalakításával, harmonizálásával környezetbarát módon is biztosítható, illetve fordítva, az a gazdasági fejlődés a fenntartható, amely tekintettel van a környezet értékeire, ezek védelmére is. E körbe tartozik a megújuló erőforrások alkalmazása a meg nem újulók helyett, a hulladék-hasznosítás módjainak keresése, a termékek életciklusának elemzése stb. A fenntartható fejlődés követelményei a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg. A mezőgazdaság szerepe A környezet állapotának az elmúlt néhány évtizedben tapasztalható változása Magyarországon is egyértelműen tükrözi a társadalmi, a gazdasági és a környezeti dimenzió kölcsönhatásait és egyúttal

kölcsönös meghatározottságát. A gazdasági szerkezetátalakítás következtében számos, a környezetet szennyező kibocsátás (pl. légszennyezés, mezőgazdasági kemikáliák túlzott alkalmazása) csökkent. Az energiahatékonyság nőtt, a környezeti irányítórendszerek, elérhető legjobb technikák, a környezetbarát termékek egyre szélesebb körben terjednek el. A környezeti infrastruktúra fejlesztése a környezetminőség megóvásán túl a lakosság életminőségének javítását és a gazdaság fejlesztését, tőkevonzó képességét is szolgálta. A talajállapot terén nagyrészt spontán, kisebb részt állami segítséggel javult a helyzet. A legnagyobb károkat Magyarországon a szél-, és víz erózió, valamint a művelt rétegben megjelenő tömör záróréteg(ek) okozzák. Magyarországon a talaj degradációs folyamatok közül az egyik legjelentősebb a vízerózió, ami a mezőgazdasági területek több mint harmadát károsítja. A szélerózióval veszélyeztetett területek kiterjedése ugyancsak jelentős. A helytelen földhasználat (vetésforgó elmaradása, szervestrágyázás hiánya, mezővédő erdősávok felszámolása, talajfelszín takaratlansága, nehéz erőgépek, illetve a kedvezőtlen időpontokban végzett talajművelés) következtében az ország területének közel 50%-át alkotó szántók veszélyeztetett. A talajjavító beavatkozások a 2000-es évtized első felében növekedtek, a műtrágyázott területek csökkentek. További, a mezőgazdasághoz kapcsolódó kedvezőtlen adottságnak, ill. folyamat a talajsavanyodás; a belvízveszély és a szikesedés. A felszín alatti vizek minőségét a mezőgazdasági és ipari termelés hátramaradt szennyeződései továbbra is veszélyeztetik. Magyarországon a környezetvédelmi szempontok által különösen érintett nitrát-érzékeny terület több mint 4, 4 millió ha, ebből 2,7 millió ha mezőgazdasági terület. Vizeink általános minőségét sikerült javítani az elmúlt másfél évtizedben. Hazai vizeink szennyezettsége ugyanakkor nem csak tőlünk függ, mert a vízkészlet nagy része külföldről érkezik. Pozitív hatása volt a csökkenő ipari hűtővíz-felhasználásnak, az élővizeket védő szabályozásnak, a csatornázásszennyvíztisztítás bővülésének és egyes területeken a mezőgazdasági tevékenység csökkenésének (Balaton). Vízkészleteink azonban továbbra is veszélyeztetettek, különösen az éghajlatváltozás várható hatásaként fellépő gyakoribb aszályok és csökkenő átlag-csapadék mennyiség tükrében. Magyarország természeti értékeinek jelentős hányada az erdőterületekhez, a vizes élőhelyekhez, továbbá az extenzív mezőgazdasági termeléshez, és annak színteréhez, a mezőgazdasági élőhelyekhez kötött. A hazai biodiverzitás sokszínűségében igen fontos szerepet játszik az eltérő környezeti adottságokhoz alkalmazkodó változatos tájhasználat, ezen belül kiemelten az őshonos fafajokból álló, természetszerűen kezelt erdők. A mező- és erdőgazdálkodásnak a művelt terület nagy részén a természeti adottságokhoz igazodó művelést kell folytatnia. A mezőgazdaságnak egészséges és biztonságos élelmiszereket kell termelnie. A természetes folyamatok működését nem (vagy kevéssé) gátló mezőgazdaság megőrzi a talajokat, az ivóvízbázisainkat, felszíni vizeinket, az élővilágot, a tájat és benne az embert, közösségeit és kultúráját. Az erdőgazdálkodásban a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek további elterjesztésére van szükség. Az éghajlatváltozás szerteágazó hatásokkal jár, az ellene való küzdelem is sok területen összehangolt beavatkozásokat kíván. Döntően befolyásolja a mezőgazdaság jövőjét, és sok más gazdasági szektor jövedelmezőségét, de jelentős hatással van a társadalomra is, mert például az olyan súlyosabb időjárási események, mint az áradások és az aszályok, gyakran aránytalan mértékben sújtják a legrosszabb helyzetben lévő társadalmi csoportokat és régiókat.

Az éghajlatváltozással kapcsolatban sürgető feladat az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentése, a nyelők növelése, másrészt a fel kell készülni, alkalmazkodni kell a változó időjárási és éghajlati hatásokhoz, ami a várható változásokra való felkészülést, az előrejelzést, a megelőzést, a károk mérséklését és a helyreállítás hatékonyságának javítását jelenti. A csökkentés és az alkalmazkodás céljának együtt kell megjelennie a tervekben és az intézkedésekben, hogy a lehető leghatékonyabb cselekvést biztosítani lehessen. A fenntartható gazdálkodás ÚMVP - a program II. tengelye: A környezet és a vidék állapotának javítása Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéscsoport a vidéki területek környezettudatos fejlődéséhez kíván hozzájárulni a következőkkel: a fenntartható tájhasználat kialakítása, a környezeti terhelés csökkentése, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, az erdőterületeken végzett beruházások támogatása kiemelten kezeli a genetikai sokféleség megőrzését a különleges gyakran veszélyeztetett állatfajták extenzív tartásának támogatásával, illetve a természet, a víz és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával. Fenntartható mezőgazdaság: a fenntartható fejlődés része, melyen olyan növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlatot értünk, amely: kielégíti az emberiség egészséges élelmiszer igényét, megőrzi és növeli a környezet minőségét és a természeti erőforrásokat (talaj, víz, levegő), hatékonyan és takarékosan használja a lassan megújuló energiaforrásokat (szén, olaj, gáz), helyettesíti ezeket gyorsan megújítható (biomassza, szél, napenergiák), hasznosítja a farmon belüli erőforrásokat és természetes biológiai folyamatokat, biztosítja a gazdálkodás gazdaságosságát, növeli a mezőgazdaságban dolgozók és a vidéki társadalom életminőségét. A fenntartható gazdálkodás alapelemei, fő összetevői A biodiverzitás megőrzése a mezőgazdasági területeken Kultúrfaj, fajdiverzitás (őshonos fajok, fajták), Génkészlet megőrzés (génbankok, Tápiószele), Biotóp diverzitás (a táj finom struktúrája) Földhasználati diverzitás (gazdasági, ökológiai és szociális funkciók), Üzemi méret diverzitás (birtokméret, táblaméret), Gazdálkodási rendszer az ökológiai adottságoknak megfelelő (integrált, ökológiai, intenzív) és intenzitási fok (extenzív, félintenzív, intenzív) szerinti diverzitás A vidéki tér újraszervezése, emberléptékű üzem és táblaméretek kialakítása, - ökológiai szempontok (táblaméretek, táblákat határoló biotópok) - talajvédelmi szempontok (szélvédő erdősávok, lejtős területek művelési iránya) - hagyományok, - kultúrökológiai szempontok (kultúrfajok diverzitása, aránya),

- tájképi, esztétikai, technológiai szempontok alapján. A termőtalaj értéke - A talaj, mint termőhely nemcsak gazdasági célokat szolgál - Biológiai sokféleség, a biodiverzitás megőrzése - A fenntartható fejlődés egyik alapeleme Magyarországon - Legfontosabb természeti erőforrásunk - Talajkészleteink ésszerű hasznosítása, minőségének megóvása - Sokoldalú funkcióképességének fenntartása a környezetvédelem és a mezőgazdaság egyik legfontosabb közös feladata Alkalmazkodó talajművelés - a talajtermékenység javítása, fenntartása, megőrzése, - a növény igényéhez alkalmazkodó talajszerkezet kialakítása - a talaj biológiai életére gyakorolt hosszú távú hatás figyelembe vétele A talajművelés hatásai Túlzott forgatás: - mineralizáció nő - csökken a humusz - a talaj szerkezete romlik, porosodik, tömődik A hosszú időn át tartó intenzív talajművelés hatása: - tömődöttség nő, - eketalp rétegek - sekély gyökerezés (aszályérzékenység) - alsó rétegek tápanyagai kimosódnak Forgatás elhagyása: - mineralizáció csökken - tápanyag szolgáltatás csökken - humuszképződés nő Lazítás: - talajok mélyebb rétegeinek bekapcsolása a növények tápanyagellátásába, - vízbefogadó, vízmegőrző képesség nevelése. Porhanyítás, keverés (tárcsák): - porosítás - mérsékelt tápanyag-mobilizálása a feltalajnak A feltalaj tömörítése: párolgáscsökkentés - ventiláció korlátozása, Talajművelési rendszerek Hagyományos

- alapművelés ekével, - sokmenetes, - idő, energia és költségigényes Minimális talajművelés (minimum tillage) kevés művelés, de az ekét nem mindig kapcsolja ki, pl.: eke + elmunkálás vetés Talajvédő művelés (conservation tillage) A terület 30%-a a vetés után is tarló- és gyökérmaradványokkal fedett - direktvetés (no tillage) - hasítékba vetés (slot planting) - sávos művelés és vetés (strip tillage) - bakhátas művelés és vetés (ridge tillage) - sekély forgatás nélküli módszerek A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai (50/2008. FVM rendelet) 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről: ba) őszi kultúra vetésével, vagy bb) a tarló október 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, vagy bc) másodvetésű takarónövény termesztésével. 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében. 3. Vetésváltásra vonatkozó előírások: a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye; b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye; c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica; d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica; e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után. 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos. 5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos.

7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. 8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. 9. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. 10. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető. 11. Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások: (1) Nem juttatható ki a) műtrágya a MePAR-ban grafikusan megjelölt felszíni vizek partvonalától mért 2 méteres sávban; b) szervestrágya ba) a MePAR-ban grafikusan megjelölt állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, bb) a MePAR-ban grafikusan megjelölt völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban, bc) a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be. Dr. Weisz Miklós Források A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlődés a szabályozás és az ellenőrzés tapasztalatainak tükrében (Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet) BCE Kertészettudományi Kar Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék anubis.kee.hu/fenntart/fenntarthato102.pdf Debreceni Egyetem ATC: Környezetmenedzsment rendszerek. A fenntartható fejlődés. A környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei Európa 2020 Stratégia NFÜ: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia 50/2008. FVM rendelet