A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdései Dr. Rieger László stratégiai tanácsadó Agrárgazdasági Kutató Intézet
Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció (NVS) 2020 (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégia) A vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövőért
Mottó: Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság (Vidéki Térségek Európai Chartája, 1996)
A stratégia célja 1. a vidéki térségeink nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, lassítva 2. a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján 3. kijelölje az ország vidékpolitikájának stratégiai célkitűzéseit, stratégiai területeit, valamint 4. az azok elérését biztosító ok és intézkedések végrehajtási kereteit.
Területei: Vidékfejlesztés, Agrárgazdaság, Élelmiszerellátás, Természeti értékek és erőforrások megőrzése, környezetvédelem
Irányváltás: Agrárpolitika helyett integrált vidékpolitika Családi gazdaságok elterjesztése, fejlesztése a mezőgazdaságban Monokultúra helyett tájgazdálkodás támogatása
A stratégia szakpolitikai keretei Hazai meglévő, illetve készülő stratégiai dokumentumok EU-s kötelezettségek NVS Nemzetközi kötelezettségek
A stratégiai tényezők egymásrautaltsága környezeti adottság gazdálkodási mód, intenzitás környezetbiztonság környezetminőség termékminőség élelmiszerbiztonság foglalkoztatás szociális biztonság életminőség
A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban - GDP: - mezőgazdaság 3-4% között; - az agrobiznisz 10-12% között; - csökken a súlya a GDP-ben, de EU átlag (1,5%) felett - Erős exportteljesítmény: évi 1-2 milliárd euró aktívummal zár az élelmiszerkülkereskedelem külkereskedelmi mérlegtöbblet 38%-át adta az élelmiszergazdaság
Vidéki térségek - kihívások, fő problémák Demográfiai válság (a lakosság elöregedése, elvándorlás) Társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek o munkanélküliség 10,1% vidéki 4,3% nem vidéki térségben o szegénység a szegények közel fele vidéki környezetben él o vállalkozási aktivitás alacsony 1000 főre 86 fő nem vidéki, 43 fő vidéki térségben o nő az inaktívak aránya (egyes kistelepülésen a 70%-ot is meghaladja) o az alapellátások hiánya és alacsony színvonala (óvoda, iskola, posta, orvos) o elmaradottabb infrastrukturális ellátottság (közműellátottság, települési elérhetőség) Helyi közösségek szétesése a vidék növekvő városra utaltsága)
Stratégiai alapelvek Erős ökoszociális állam (közösségek állama) Közösségi hasznosulás és méltányos elosztás A helyi gazdaságra és a hálózati jellegű együttműködésre építkezés A helyi közösségek részvétele a fejlesztésekben
Alapok, adottságok Tekintélyes termelési tradíciók Kedvező termőhelyi adottságok Különleges minőségű, értékes mezőgazdasági termékek (bor, zöldség, víziszárnyasok, méz, pálinka, nyúl, bor, paprika) és hungarikumok előállításához Szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozás és jó állategészségügyi státusz
Alapok, adottságok (folyt.) A régi tagállamokhoz képest alacsony környezetszennyezés Jelentős biomassza potenciál Jelentős geotermikus potenciál Jelentős vízkészlet
Helyzetkép Az agrár- és élelmiszergazdaság foglalkoztatásának folyamatos csökkenése Az elvándorlás, elöregedés, innovatív réteg hiánya, kiürülő települések, helyi közösségek szétesése Jelentős térségi különbségek Kiszolgáltatottság (globalizáció, stb.) a külső folyamatoknak Értékesítési és jövedelmezőségi nehézségek A támogatásfüggőség (termelés, fejlesztés, környezeti szempontú gazdálkodás) növekedése
Helyzetkép (folyt.) Tőkehiány, mezőgazdasági alacsony jövedelmezősége Állattartás és növénytermesztés aránya kedvezőtlen Rendezetlen tulajdonviszonyok a mg-ban Az EU mg. kibocsátásának csupán 1,9 % -át adjuk Termelési érték: 2107 euró/ha EU átlag 989 euró/ha magyar átlag Támogatások 2004-2009 időszakban: 1500 Mrd Ft EU és 965 Mrd Ft nemzeti
A Közös Agrárpolitika új iránya Vidékfejlesztés Vidékfejlesztés Piaci támogatások Piaci támogatások Forrás: Brian Fuller et al.: Greening the CAP Idézi: A Közös Agrárpolitika reformja és a magyar vidékfejlesztés. Podmaniczky László előadása az A magyar vidékfejlesztés és a mezőgazdaság jövője Európában konferencián, 2011. május 24-én, a
Vidékfejleszt és Piaci intézkedése k Közvetlen kifizetések Reformopciók a Közös Agrárpolitikában Egyenlőbb elosztás tagállamok és gazdálkodók között Egyenlőbb elosztás a tagállamok és a gazdálkodók között A kifizetések zöldítése Felső támogatási korlát Fokozott kistermelői támogatás A közvetlen kifizetések fokozatos megszűntetése Jogcímek maradnak, hatékonyabb és egyszerűbb végrehajtás Jogcímek maradnak, hatékonyabb és egyszerűbb végrehajtás Legtöbb jogcím kivezetése Csak súlyos válságok esetében, rendkívüli beavatkozások Fókuszban az éghajlatváltozás, biodiverzitás, bioenergia és innováció Fokozott hangsúly környezetvédelmen és klímaváltozás, zöld innovációval és helyi kezdeményezéssel Új elem a kockázatkezelés Új elosztási kritériumok A környezethez és a közjavakhoz kapcsolt új támogatási jogcímek bevezetése 1 Opció (konzervatív) 2 Opció (fontolva haladás) 3 Opció (radikális)
A jövőbeli KAP célkitűzései 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás:a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása
NVS célkitűzések és a jövőbeli KAP összhangja 1. Életképes élelmiszertermelés: Az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, Agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása; 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás Az ivóvízbázisok védelme, élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése; 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: A vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása; Helyi erőforrásokra támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; A város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása. A vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása;
Stratégiai területek és a jövőbeli KAP összhangja 1. Életképes élelmiszertermelés: Föld- és birtokpolitika Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás Vidéki környezetminőség 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: Helyi gazdaságfejlesztés Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek
NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 Stratégiai területek Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás és tájgazdálkodás Vidéki környezetminőség Föld- és birtokpolitika Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Hozzáadott érték növelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac Helyi gazdaságfejlesztés Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek Nemzeti stratégiai ok Talajvédelmi Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása Környezetbiztonsági Árvízvédelmi Vízkészlet- és vízminőségvédelmi Területi vízgazdálkodási Ásványi nyersanyag és energiaerőforrásgazdálkodási Ivóvíz Szennyvíz Települési vízgazdálkodás Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme Hulladékgazdálkodási Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési Föld- és birtokrendezési Üzemszabályozási Demográfiai föld, fiatal gazda életpályamodell Szociális föld Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási Ökológiai gazdálkodás Ártéri tájgazdálkodás Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási jai (MTÉT, Natura 2000) Kert-Magyarország kertészeti Gyepre alapozott és őshonos állattartási Állattenyésztés-fejlesztési Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése Növényi fehérje Halászati Vadgazdálkodási Agrármarketing, bel- és külpiaci Helyi, regionális élelmiszer-feldolgozás Országos és nemzetközi élelmiszer-feldolgozás Ellenőrzött élelmiszerlánc Tudatos fogyasztó és vásárló Hungarikum Egészséges közétkeztetési Helyi élelmiszerfeldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) Falusi, tanyai vendéglátás Kézműves Helyi szövetkezetek, helyi pénz ok Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés Népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés Modellgazdaságok, tájközpontok, szaktanácsadási rendszer K+F infrastruktúra rekonstrukció Vidéki kulturális és épített örökség Falufejlesztés, vidéki települések infrastrukturális fejlesztése Nemzeti lovas Nemzeti erdő Térségi komplex vidékfejlesztési ok Tanyás térségek fejlesztési ja Tisza-völgy komplex fejlesztési Homokhátság Ormánság Cserehát Zöld Duna Program Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködésiek ja