Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 85-91 Pécs, 1995 Vizsgálatok a Dráva mente lemezescsápú bogár (Coleoptera: Lamellicornia) faunáján SÁR József SÁR, J.: Studies on the Lamellicornia fauna (Coleptera) on the Dráva Region, Hungary. Abstract. 67 species of LameDicomia (two lucanids, five trogids, 35 scarabaeids and 25 melolonthids) were recorded in the area examined. Seven species are endangered or some of them are characteristic for the Dráva region. Bevezető A Dráva menti területek rendszeres bogarászati kutatása 1992-ben kezdődött Horvatovich Sándor, a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályának munkatársa és személyem közreműködésével. A begyűjtött lemezcsápú bogárfajok többsége kettőnk gyűjtéseiből származik. Mivel a területről összefoglaló munka még ezidáig nem jelent meg, ezért az osztály bogárgyűjteményének idevonatkozó korábbi adatait is felhasználtuk a dolgozat elkészítéséhez. Az így előkerült négy lemezescsápú bogárcsalád összesen 67 faja került közlésre, melyek maradéktalanul a Természettudományi Osztály gyűjteményében találhatók. A lelőhelyek ismertetése, rövid jellemzésük 1. Ortilos, vasútállomás és környéke. Ez a Dráva mentén kutatott területek közül a legészakibb elhelyezkedésű. A Drávától néhány tíz méterre működött itt az egyik félautomata fénycsapda 1992-ben és 1993-ban, melyet Nógrádi Sára és Uherkovich Ákos telepített elsősorban lepidopterológiai és tricopterológiai céllal. A vasútállomás közvetlen közelében, a töltésoldalban pedig ecetes talajcsapdákat működtettünk egy éven át. Néhány alkalommal egyelő gyűjtéseket is végeztünk az ártér növényzetéről és talajról. Az őrtilosi vasútállomás környéke növényföldrajzilag igen értékes terület: a délies elemekből álló illír flóratartományhoz tartozik. 2. Vízvár, Dráva-part. Nagyobb részt idősebb füzes és égeres ligeterdőkkel borítják. A másik fénycsapda itt működött, a község szélén. Az itteni ártéren is telepítettünk ecetes talajcsapdákat 1992-ben és 1993-ban, a legjellegzetesebb biotópokban (ártér, füzes-nyáras és zsombékos). 3. Bélavár, bükkös. A kis kiterjedésű, igen idős bükk-állomány a hazánkban kevés helyen található síkvidéki bükkösök egyike. Sajnálatos módon az állományt néhány éve erősen megritkították és környezetét csaknem teljesen tarra vágták. Itt is telepítettünk ecetes talajcsapdákat, amelyek részben a bükkösben, részben a mélyebben fekvő (ártéri) égeresek közelében egy éven át eredményesen működtek. A terület másik jellegzetessége a nagy kiterjedésű erdei fenyő ültetvények, néhány, feltehetően természetes eredetű, rendkívül öreg példánnyal. Itt a tavaszi-nyári időszakokban elsősorban talajról és az aljnövényzetről végeztünk egyelő gyűjtéseket. 4. Gyékényes, Lankóczi-erdő. Nagykiterjedésű gyertyános-tölgyesek és égeresek. Itt elsősorban ecetes talajcsapdákkal gyűjtöttünk. 5. Péterhida, legelő. Nagy kiterjedésű, üde kaszáló; illetve legelő, melyen intenzív marhalegeltetés folyt. Itt a legelő több pontján helyeztünk el ecetes talajcsapdákat sorban telepítve, ezek anyagából gazdag fajösszetételű Lamellicornia együttes került elő.
86 DUNÁNTÚU DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 8. (1995) 1. ábra. Â tanulmányban szereplő adatok származási helyei. (A számok magyarázata a szövegben.)
SÄR J.: A DRÁVA MENTE LEMEZESCSÁPÚ BOGÁR (COLEOPTERA: LAMELLICORNIA) FAUNÁJA 87 6. Darány, temető. A többi Dráva menti gyűjtőterületektől e lelőhely tér el leginkább: savanyú homoktalaj, különleges mikroklíma és növénytakaró jellemző. A dolgozatban feltüntetett adatok elsősorban korábbi lámpázásokból származnak. 7. Potony, Lugi-erdő és kaszálórét. A település közelében több, nagykiterjedésű gyertyányos-tölgyes erdőfolt alkotta Lugi-erdőt és a közvetlen közelében húzódó kaszálórétet vizsgáltuk legintenzívebben a kutatóprogramon belül. E helyeken gyűjtőmódszerként elsősorban ecetes talajcsapdazast, egyelest, fakérgezést és lámpázást alkalmaztunk. 8. Gordisa, Mattyi-tó. Az anyag egy régen lefűződött Dráva-holtág zsombékos-nádas szegélyéről származik. 9. Vejti, ártéri ligeterdő. Több ponton, fűleg ártéri ligeterdőkben telepítettünk ecetes talajcsapdákat 1992-93 között. Az idősebb ártéri füzeseket tisztásam néhány helyen legeltetnek, ott juhtrágyából is végeztünk egyenlő gyűjtéseket a tavaszi-nyári időszakban. Az ártéri füzesekben a téli, koratavaszi fakérgező gyűjtések is eredményesek voltak néhány áttelelő lemezescsápú bogárfaj esetében. Ezen kívül higanygőzlámpás gyűjtések is eredményeztek anyagot. 10. Zaláta, rét. E területen szembetűnők az igen öreg magányos fűzfák, melyek réteken, kaszálókon állnak. A legnagyobb, összefüggő füzes-zsombékosokban telepítettünk ecetes talajcsapdákat a korábbiakban alkalmazottak szerint 1992-93-ban. Az üde, nedves réteken, kaszálókon elsősorban fűhálózással és egyeléssel gyűjtöttünk. 11. Drávasztára, füzes. A Dráva-parton végeztünk elsősorban egyelő gyűjtéseket az ártér elegyes összetételű erdeiben talajról és az aljnövényzetről. E gyűjtőterületen ugyancsak elsősorban ártéri füzesek vannak. 12. Kemse, Háromfa. Itt lámpázások során kerültek elő lemezescsápú bogárfajok. A gyűjtések a Dráva folyótól kb. 100 m-re, elegyes ártéri erdő közelében folytak. A gyűjtött fajok jegyzéke A következőkben megadjuk az összes gyűjtött fajt lelőhelyi és dátumadataikkal együtt, valamint az alkalmazott gyójtési módszert, a gyűjtő nevét (ez utóbbi kettőt rövidítve) és a példányszámot. ENDRÓDI (1956,1957) nevezéktanát és rendszerét követem a felsorolásban. A gyűjtés módszerének rövidítései: A gyűjtők nevének rövidítése: e f-k fa fcs hg tes - egyelés - fűhálózás-kopogtatás - fakéreg alól - fénycsapda - higanygőz lámpa - talajcsapda H MZs N S T и - Horvatovich Sándor - Márton Zsófia - Nógrádi Sára - Sár József - Tóth Sándor - Uherkovich Ákos Lucanidae Lucanus cervus L. - Bélavár, bükkös, 1994. VI. 12. e, 2 pld., (S), 1992. V. 13. tes, 2 pld. Darány, 1979. VIII. 1. e, 1 pld., (T). Dorcus parallelepipedus L. - Vejti, füzes, 1994. II. 12. fa, 1 pld., (H, S). Trogidae Trox sabulosus L. - Vízvár, Dráva part, 1992. III. 1. e, 1 pld., (H, S). Trox hispidus Pont - Darány, borókás, 1979. III. 24. e, 1 pld., (H, S). Trox Eversmanni Kryn. - Vízvár, 1992. VI. 19. fcs, 1 pld. Trox cadaverinus Iliig. - Potony, kaszáló, 1994. VI. 5. e, 2 pld., (S). Trox scaber L. - Őrtilos, 1992. VI. 19. fcs, 2 pld. Scarabaeidae Ochodaeus chrysomeloide Schrank. őrtilos, 1992. VI. 1. fcs, 1 pld. Odontaeus armiger Scop. - őrtilos, 1992. VI. 1. fcs, 1 pld. Geotrupes stercorosus Scriba - Darány, 1982. VII. 15. e, 2 pld. (MZs).
л DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 8. (1995) Geotrupes vernatis L. - Darány, 1980. IX. 14. e, 2 pld., (MZs). Geotrupes spingiger Marsh. - Potony, legelő, 1994. VIII. 5. e, 2 pld. (S). Aphodius scrutator Herbst. - Potony, legelő, 1994. VIII. 5. e, 4 pld. (S). Aphodius subterraneus L. - Potony, legelő, 1994. VIII. 17. e, 3 pld. (S). Aphodius depressus Klug. - Potony, legelő, 1992. VII. 25. e, 1, pld. (S). Aphodius fimetarius L. - Gyékényes, Lankóczierdó, 1993. VII. 20. tes, 4 pld. Aphodius granarius L. - Potony, homokbánya, 1993. VI. 15. hg, 4 pld. (H, S). Potony, Lugi-erdő, 1993. V. 13. hg, 1 pld. (U); Drávasztára, Dráva part, 1993. V. 21. hg, 1 pld. (U); Vejti, 1993. V. 26. hg, 2 pld. (U). Aphodius biguttatus Germ. - Péterhida, rét, 1993. V. 26. tes, 2 pld. Aphodius rufus L. - Potony, legelő, 1993. VIII. 17. e, 2 pld. (S). Aphodius rufipes L. - Potony, homokbánya, 1993. VI. 15. hg, 2 pld. (H, S). Aphodius erraticus L. - Lankóczi-erdő, 1993. VI. 20. tes, 8 pld. Aphodius distinctus Müll. - Vízvár, Dráva-part, 1993. IV. 25. hg, 1 pld. (U); Órtilos, 1993. IV. 30. fk, 2 pld. (H, S). Aphodius prodromus Brahm. - Gyékényes, Lugierdő, 1993. IV. 30. fk, 2 pld. (H, S); Vejti, 1993. V. 30. e, 3 pld. (S); Őrtilos, 1993. VIII. 14. fcs, 1 pld. Aphodius nitidulus F. - Potony, legelő, 1993. VIII. 14. e, 4 pld. (S). Aphodius variáns Duft. - Potony, homokbánya, 1993. VI. 15. hg, 3 pld. (S); Drávasztára, part, 1993. VII. 18. hg, 2 pld. (U). Aphodius lugens Creutz. - Gordisa, Mattyi-tó, 1993. VII. 28. hg, 1 pld. (U). Aphodius ater Deg. - Gyékényes, 1993. IV. 4. e, 2 pld. (H, S). Aphodius uüginosus Hardy - Gyékényes, 1993. IV. 4. e, 2 pld. (H, S). Oxyomus silvestris Scop. - Vejti, 1993. VI. 16., 5 pld. e, (S). Pleurophorus caesus Creutz. - Potony, homokbánya, 1993. VI. 15. hg, 3 pld. (H, S). Copris lunaris L. - Potony, homokbánya, 1993. VI. 15. hg. 1 pld., (H, S); Vejti, Dráva-part, 1993. V. I. hg, 1 pld. (U). Oniticellus fulvus Goeze - Vejti, Dráva-part, 1993. VI. 15. e, 2 pld. (H, S); Zaláta, rét, 1992. VII. II. e, 2 pld. (H, S). Caccobius schrebeari L. - Vejti, 1992. IV. 20. e, 1 pld. (S). Onthophagus taurus Schreb. - Potony, legelő, 1993. IX. 15. e, 8 pld. (S). Onthophagus amyntas Ol. - Péterhida, rét 1993. V. 26. tes, 7 pld. Onthophagus coenobita Herbst - Potony, Lugierdő, 1993. IV., 21. tes, 2 pld. Onthophagus verticicornis Laich. - Potony, legelő, 1993. VI. 25. e, 1 pld. (S). Onthophagus ovatus L. - Potony, Lugi-erdő, 1993. IV. 21. tes, 12 pld.; Péterhida, rét, 1993. V. 26. tes, 9 pld. Onthophagus ruficopillus Preyssl. - Potony, kaszáló, 1994. VIII. 2. e, 4 pld. (S). Onthophagus illyricus Scop. - Potony, kaszáló, 1994. VIII. 2. e, 1 pld. (S). Melolonthidae Serica brunnea L. -Órtilos, 1993. VII. 16. fcs, 1 pld., VIII. 20. fcs, 2 pld.; Vejti, 1992. VI. 22. tes, 1 pld.; Darány, temető, 1984. VII. 12. hg, 1 pld. (U). Maiadéra holosericea Scop. -Órtilos, 1992. VII. 2. fcs, 2 pld.; Drávasztára, 1993. V. 21. hg, 1 pld. (U.) Homalophia spiraeae Pali. - Vízvár, 1992. VI. 15. e, 7 pld. (H, S). Rhizotrogus aequinoctialis Herbst -őrtilos, 1992. VI. 1. fcs, 2 pld.; Potony-legelő, 1993. VI. 7. tes, 3 pld., Rhizotrogus aestivus Ol. - Potony, Lugi-erdő, 1994. VI. 15. hg, 1 pld. (S). Rhizotrogus pilicollis Gyl. - Darány, temető, 1994. VI. 20, hg, 2 pld. (S). Amphimallon solstitalis L. - Vejti, füzes, 1992. VI. 22. tes, 3 pld. Amphimallon assimilis Herbst - Darány, temető, 1975. VI. 9. hg, 1 pld. (U). Melolontha melolontha L. - Darány, temető, 1986. IV. 24. hg., 2 pld. (U); Potony, Lugi-erdő, 1994. V. 20. e, 3 pld. (S); Drávasztára, 1992. V. 23. e, 2 pld. (S). Melolonatha hippocastani Fabr. - Őrtilos, 1992. VII. 1. fcs, 2 pld. Polyphylla fullo L. - Darány, temető, 1974. VII. 12. hg, 2 pld. (U). Anoxia orientális Kryn. - Darány, temető, 1975. VII. 10., hg, 4 pld. (U). Anomala vitis Fabr. - Potony, homokbánya, 1993. VI. 15. hg, 3 pld. (S); Darány-temető, 1976. VI. 28. hg, 1 pld. (U). Anomala dubia Scop. - Őrtilos, 1992. VII. 2. fcs, 2 pld.; Vízvár, 1992. VI. 24. fcs, 1 pld. Phyllopertha horticola L. - Potony, Lugi-erdő, 1994. VI. 15. e, 1 pld. (S); Darány, 1980. VI. 13. e, 1 pld. (H, S).
SÁR J.: A DRÁVA MENTE LEMEZESCSÁPÚ BOGÁR (COLEOPTERA: LAMELLICORN1A) FAUNÁJA 89 Anisoplia segetum Herbst - Darány, 1994. VI. 20. e, 16 pld. (S); Bélavár, 1992. VI. 15. e, 4 pld., (H, S). Oryctes nasicornis holdhausi Minek A. - Darány, temető, 1976. VI. 29. hg, 1 pld. (U); Potony, Lugierdő, 1994. VII. 2. e, 1 pld. (S). Epicometis hirta Poda - Darány, 1994. VI. 10. e, 10 pld. (S); Őrtilos, 1992. VII. 8. e, 4 pld. (H, S). Oxythyrea funesta Poda - Bélavár, 1992. VI. 15. e, 9 pld., (H, S); Zaláta, rét, 1994. VII. 14. e, 3 pld. (S). Cetonia aurata aurata L. - Bélavár, 1994. VI. 10. e, 4 pld. (S); Zaláta, rét, 1992. V. 14., e, 2 pld., (H, S); Vejti, 1992. V. 14., e, 6 pld. (H, S). Potosia cuprea Fabr. - Darány, 1993. VII. 4. e, 2 pld. (S); Zaláta, rét, 1992. V. 14. e, 1 pld. (H, S). Potosia aeruginosa Drary Bélavár, bükkös, 1994. VI. 10. e, 1 pld. (S). Valgus hemipterus L. - Vejti, Dráva part, 1992. V. 22. e, 1 pld. (S); Zaláta, rét, 1992. V. 13. e, 3 pld. (S). Trichius sexualis Bed. - Potony, Lugi-erdő, 1994. VI. 10. e, 2 pld. (S). Ritka és jellemző fajok a területről Lucanus cervus L. - Európai faj, mely főként a tölgyerdőket kedveli. Az imágó VI-VIII. hónapokban, főleg tölgyfák törzsén a kifolyó nedvet nyalogatja, késő délután és este repül (ENDRŐDI 1956). Az utóbbi időkben az idősebb állományú tölgyerdők megritkulásával eza faj lényegesen ritkább. Trox eversmanni Kryn. - Euroszibériai faj, Magyarországon főleg a Dunántúlon és az Alföldön található, a magasabb hegyvidéken eddig még nem gyűjtötték. Madarak (partifecske) és emlősök (róka) fészkében egyaránt előfordul (IV-V.), de elég ritka (ENDRODI 1956). Ochodaeus chrysomeloides Schrank - Európai faj, a Dunántúlon és az Alföldön gyakorinak mondható. A hegyvidékeken legfeljebb az alacsonyabb déli lejtőkig hatol. Magyarországon szórványosan fordul elő (ENDRODI 1956). Odontaeus armiger Csop. - Minden valószínűség szerint föld alatti életmódot folytat, késő este rajzik, lámpafényre repül. Európai faj, a Kárpát-medencében elterjedt, de elég ritka (ENDRŐDI 1956, 1957). Aphodius scrutator Herbst - Európai faj, amely a Kárpát-medencében szórványosan elterjedt, nem gyakori, Magyarországon elégritka(endródl1956, 1957). Oryctes nasicornis holdhausi Minek - Paleartikus faj, amelyet Európa északnyugati részében négy alfaj képvisel. Fejlődése száraz vagy korhadó, odvas tölgyek gyökérrészében zajlik. Gyakran találjuk minden fejlődési alakjában bőrgyárak, kertészetek, fűrésztelepek, stb. komposztjában is. Az imágó nappal a föld alá húzódik, csak késő este és éjjel rajzik. Fejlődése 4-5 évig tart (ENDRŐDI 1956). Potosia aeruginosa Drary - Közép- és dél-európai faj, nálunk elterjedt, de sehol sem gyakori. Lárváját korhadó fák odvaiban, imágóját rendszerint nedvező fatörzseken találjuk (ENDRÓDI 1956). Az erőteljes erdőgazdálkodás (tarvágás) e faj fennmaradását, elterjedését erősen korlátozza. A Lamellicornia fauna kiértékelése A lemezescsápú bogarakat a Kárpát-medencében 60 nemhez tartozó 237 faj képviseli. Az elmúlt 3 év kutatásai során összesen 67 faj került elő, melyek családonként a következőképp oszlanak meg: Lucanidae 2 faj, Trogidae 5 faj, Scarabaeoidae 35 faj, Melolonthidae 25 faj. Az előkerült fajok száma a hazai fauna mintegy 30 %-át képviseli. A Lamellicorniák közül a talajban fejlődők többségét figyelembevéve 4 különböző élőhelytípust vizsgáltunk a kijelölt területen, a következők szerint: 1. Árterek, 2. Ligeterdők-füzesek, 3. Rétek, kaszálók, legelők, 4. Gyertyános-tölgyes erdők. E négy éiőhelytípusban történtek az intenzív gyűjtések, melyek eredményei alapján értékelhetjük ki a terület lemezescsápú bogárfaunáját, és juthatunk természetvédelmi következtetésekhez.
90 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 8. (1995) 1. Árterek. A Dráva kiöntéses területei, partjaszegélye a lemezescsápú bogarak tekintetébe igen szegényes. Az áradások mértékét követni nem tudó fajok teljes hiánya jellemző. Az áradások populáció-szabályzó szerepet játszhatnak, aminek elsősorban ökológiai, de mezőgazdasági következményei is lehetnek (Melolonthidae). 2. Artéri ligeterdők, füzesek. Az ilyen típusú élőhelyeket a eredetihez közeli állapotukban Őrtilosnál, Vejti és Zaláta község környékén tanulmányoztuk. Az ártéri erdők fontos szerepet játszanak a lemezescsápú bogarak fejlődési szempontjából. A talajban fejlődő fajok esetében már kevésbé fontos befolyásoló tényező a Dráva vízszintingadozása illetve kiáradása. A fákban, korhadékban fejlődők számára az idősebb ligeterdők kifejezetten kedvezőek. Ezt a ligeterdőkből előkerült fajok viszonylagos magas száma is bizonyítja. 3. Rétek, kaszálók, legelők. Ezeket az élőhelyeket elsősorban Péterhida és Potony közelében vizsgáltuk. Mivel a legtöbb lemezescsápú bogár a ganéjtúró bogarak (Scarabaeidae) családjából kerül ki, e két lelőhelyet vizsgáltuk a legaktívabban és itt észleltük a legnagyobb fajdiverzitást. Az előkerült fajok szinte kivétel nélkül trágyalakók, mind lárváik, mind az imágók ebből táplálkoznak. 4. Gyertyányos-tölgyesek. A kutatóprogram során a legintenzívebben vizsgált területek Potony (Lugi-erdő) és Gyékényes (Lankóci-erdő) környékén voltak. Mindkét területen jó megtartású, idős állományokat találtunk. E gyűjtőhelyekről viszonylag kevés lemezescsápú bogárfaj került elő, melyek zömében erdei fajok voltak. Természetvédelmi vonatkozások, továbblépés A Dráva menti többéves kutatóprogram során előkerült lemezescsápú bogarak faji összetétele változatos, fajszámát tekintve pedig gazdagnak mondható. Az egyes kijelölt területek szakszerű természetvédelmi kezelése, azok fenntartása biztosíthatja a jelenlegi kedvező viszonyokat a következők szerint. Ligeterdők és gyertyányos tölegyesek. Az erdei lemezescsápú bogárfajok többsége korhadt fában, gyökerekben fejlődik. A többéves fejlődési cikluson átmenő fajok létfeltétele a korhadó faanyag. Az ilyen életteret igénylő fajok esetében a kíméletes erdőgazdálkodás, a tarvágások elhagyása és az egyéb emberi beavatkozások visszaszorítása mellett tarthatók fenn és javíthatók a jelenlegi állapotok. A talajban fejlődő erdei Lamellicorniák esetében a talajvízszint változása (csökkenés vagy emelkedés) lehetnek veszélyeztető tényezők. Rétek, kaszálók, legelők. Ezeken az élőhelyeken a lemezescsápú bogarak szempontjából a következő természetvédelmi javaslatokat említhetjük meg. Elsősorban a mezőgazdasági kemikáliák alkalmazásának csökkentése, a talajvíz állandó szinten tartása és az aktív legeltetés. E tényezők mellett maradhat fenn a továbbiakban is a Dráva menü legelők gazdag Lamellicornia faunája. Az elkövetkező évek kutatásai során néhány speciális élettér vizsgálata mellett (emlősés madárfészkek) bizonyosan még sok faj, közöttük ritkaságok előkerülését is várhatjuk a leendő nemzeti park területéről.
SÁR J.: A DRÁVA MENTE LEMEZESCSÁPÚ BOGÁR (COLEOPTERA: LAMELLICORNIA) FAUNÁJA 91 Köszönetnyilvánítás Ez úton is megköszönöm Horvatovich Sándor, Márton Zsófia, Nógrádi Sára, Tóth Sándor és Uherkovich Ákos szíves segítségét, akik az általuk gyűjtött Lamellicornia példányokkal hozzájárultak a fauna alaposabb megismeréséhez. Irodalom ENDRÓDI S. (1956): Lemezescsápú bogarak. Lamel- ENDRÓDI S. (1957): A lemezescsápú bogarak (Lamellicomia. - Fauna. Hung. IX (4), 1-169. Akadé- licomia) Kárpát-medencei lelőhely adatai. - Folia miai Kiadó, Budapest. ent. hung. 10, 146-226. The Lamellicornia fauna of Dráva lowland (Coleoptera, Lamellicornia) József SÁR The author lists 67 species of four Lamellicornia families from the Dráva lowland. The faunistic literature is scanty, there is no compilation dealing with the region. The activity of the investigations was very low, the surroundings of Potony is the best known site from faunistic point of view. Four types of habitats were investigated during the program: tributaries, gallery forests, humid oak forests and meadows. All the habitats have diverse Lamellicornia fauna. To conserve this significant diversity it is recommended to have professional management of the old forests and traditional use of the meadows. Author's address: József SÁR Natural History Department Janus Pannonius Museum H-7601 Pécs, P. O. Box 347