történelmi vetélkedő Nemzeti Összetartozás Napja és Kollégium Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium 1. feladat Egészítsd ki az alábbi szöveget a megfelelő szavakkal, nevekkel, évszámokkal! A kezek összeérnek, Isten magyarnak teremtett (Koltai Gergely: A Zobor-alji magyarok himnusza) Báró Wesselényi Miklós [1] december 30-án született báró Wesselényi Miklós a partiumi Közép-Szolnok megyében, [2]. (Ez a település ma [3] található.) Szüleinek tizenegy gyermekéből csak Miklós érte meg a felnőttkort. Mégis kemény nevelést kapott: lovagolt, úszott, vívott, birkózott és vadászott, ami Erdélyben nem volt veszélytelen dolog. (Tudjuk: A [4] nem játék! ) Leginkább a lovaglást szerette, már kisgyermek korában is jó lovasként tartották számon. A hazai lótenyésztést és lóversenyeztetést Széchenyi Istvánnal együtt ő alakította ki. Koncepciójuk szerint ha lesz lóverseny, akkor fellendül a tenyésztés is, az pedig magával húz számos más mezőgazdasági tevékenységet. [5]-ben tartották az első versenyt Pesten az Üllői úton, melynek első futamát Wesselényi [6] nevű lova nyerte meg. Wesselényi Miklós a reformkor egyik legnagyobb alakja volt. A politikai életbe az [7] évi erdélyi ínség-[8] egyik szervezőjeként kapcsolódott be, s hamarosan a legtekintélyesebb politikusok közé került. Széchenyi és mások pl. [9] (a Himnusz költője, aki politikusként is komoly szerepet játszott a reformkorban, pl. [10] megye követe is volt) és a zsibói báró (ahogyan vérbő természete miatt gyakran nevezték, a zsibói [11] ) az ország modernizációját és polgáriasodását akarták megvalósítani. Wesselényi 1820-ban ismerkedett meg [12], akivel mély barátságot kötött. Közösen utaztak Nyugat-Európába, tapasztalataikról könyveket írtak. Wesselényi 1833-ban Lipcsében adatta ki a kötetet [13] címmel. Művében felhívja a nemesség figyelmét helytelen elképzeléseire és életmódjára. Úgy gondolta: a nemesek egyáltalán nem ismerik hazájukat, csak jogaikkal törődnek, kötelességeikkel nem. Jelszava (s a reformkor egyik vezérelve) az [14] volt: szerinte a nemességnek is érdeke, hogy lemondjon jogainak egy részéről a jobbágyok javára, mert ezáltal a modernizálódó, s így gazdagodó Magyarország előnyeiből is részesedhetnek. Erdélyi birtokosnak született, de később Magyarországon, [15] megyében is vásárolt földeket, így mind a két országgyűlésnek a tagjává vált. Mint az erdélyi ellenzék vezére, nagy szerepe volt abban, hogy 23 év után ismét összehívták az erdélyi országgyűlést. A király, az ellenzék erősödését látva [16]-ben feloszlatta a diétát, Wesselényi ellen pedig hűtlenségi pert indítottak. A per évekig húzódott, Wesselényit a költő [17] Ferenc és a későbbi igazságügyminiszter [18] Ferenc védte, akik bebizonyították, hogy a kormány bírálata nem jelenti a király bírálatát, így a zsibói bárónak sikerült elkerülnie a halálbüntetést. Wesselényi börtönbe vonulása előtt, a pesti árvíz idején óriási részt vállalt a lakosság mentésében. [19]-én a jégzajló Duna megrekedt a [20]-szigetnél és átszakította a pesti védgátat, a jeges víz elöntötte a várost, a házak nagy részét összedöntötte. Wesselényi saját hajóján éjjel-nappal járta az utcákat, hogy segítséget nyújtson a bajbajutott embereknek. Wesselényi pere 1839-ben fejeződött be. [21] év börtönbüntetést kapott, ami a reformkori börtönviszonyokat ismerve a lassú halálos ítéletet jelentette. Már néhány hónap elteltével kiújult a báró [22] betegsége, csak Széchenyi és Deák közbenjárásának köszönhette, hogy ideiglenesen kiengedték a graefenbergi gyógyfürdőbe, de vállalnia kellett, hogy amint meggyógyul, visszavonul a börtönbe. (Végül az [23]-es országgyűlés amnesztia törvényének köszönhetően véglegesen szabadon bocsátották.)
Nemzeti Összetartozás Napja tórténelmi vetélkedő 2 1843-ban jelent meg a [24] és szláv nemzetiség ügyében című műve, melyben kifejtette, hogy a jogkiterjesztő alkotmányosság révén a nemzetiségeket is részesíteni kell az alkotmányos vívmányokban, különben az orosz cári birodalom könnyen a magyarok ellen fordíthatja a Kárpát-medence szláv etnikumait. 1848-ban a vak és beteg Wesselényi amellett harcolt, hogy a [25] összeült országgyűlés kimondja Erdély unióját, majd ő irányította a [26] visszacsatolását. A fegyveres harccal azonban már nem értett egyet az esetleges vereséget követő még erősebb abszolutizmustól tartva. Egészsége sem volt jó, Graefenbergben tartózkodott a szabadságharc idején. A reformkor meghatározó alakja, a hazáért oly sokat dolgozó erdélyi báró 1850-ben [27] hunyt el. [1]... [10]... [19]... [2]... [11]... [20]... [3]... [12]... [21]... [4]... [13]... [22]... [5]... [14]... [23]... [6]... [15]... [24]... [7]... [16]... [25]... [8]... [17]... [26]... [9]... [18]... [27]... 2. feladat Ki mondta Wesselényi Miklósról? Ő mint gyermek csoda, mint ifjú hasonlíthatatlan, mint férfi csak kitűnő volt... Arcaidat derülő tavaszod szép hajnala festi, Jég fedi homlokodat, s láng csap ki komoly szemeidből... Princeps iuventus Hungaricae... 3. feladat Hogyan kapcsolódnak a gyermek és ifjú Wesselényihez az alábbi helyek? Zsibó:... Kolozsvár:... Nikla:...
Nemzeti Összetartozás Napja tórténelmi vetélkedő 3 Zilah:... Marosvásárhely:... 4. feladat Töltsd ki a táblázatot! AZ élmény, TAPASZTALAT A HELySZíN (VároS) AZ utazás éve ÚTITárS(AK) Elsőként lát cséplőgépet ország!......... Beethoven: Fidelio......... Szent Márk katedrális......... Tuilleriák......... Mechanikai múzeum......... Georgicon......... 5. feladat Helyezd el a táblázatban az információkat! Báró Wesselényi Miklós Gróf Széchenyi István udvarhű, katolikus családi hagyományok református, hagyományosan ellenzéki család barátjától tanul angolul barátjától tanul magyarul gazdagság anyagi gondok a 20-as évek 2. felében vezető ellenzéki politikus a 30-as évek első felében vezető ellenzéki politikus 6. feladat Mikor, mi kapcsán teszi ezt a naplóbejegyzést Wesselényi? de szabad-e kiszabott helyünkről elfutni vagy azon tehetetlenül állni?...
Nemzeti Összetartozás Napja tórténelmi vetélkedő 4 7. feladat Balítéletekről Mit jelent a cím?... Mikor készült el a könyv?... Mikor és hol jelent meg először?... és másodszor?... Miről szól a Születés a polgári helyzet körüli előítéletekről c. fejezet?... Melyik társadalmi rétegről írja: idegen nyelv s szokások majmolása, minden hazainak megvetése jellemzi őket?... 8. feladat Kossuth és Erdély a) Fogalmazza meg, mi volt Kossuth Erdély-politikájának fő törekvése a reformkorban és az 1848-as események idején! b) Ezt az elképzelést az erdélyi országgyűlés mikor és hol iktatta törvénybe? c) Mi volt Kossuth és általában a magyar politikai elit álláspontja a nemzetiségekkel kapcsolatban? d) Mely nemzetiségek nem támogatták Erdélyben Kossuth elképzeléseit?
Nemzeti Összetartozás Napja tórténelmi vetélkedő 5 e) Említsen meg két sajátos problémát, amelyek az erdélyi jobbágyfelszabadítás kapcsán adódtak! 9. feladat Nevezd meg azokat a személyeket, akikről az alábbi szövegek szólnak! a) Nagy hadviselési tapasztalattal rendelkezik már a napóleoni háborúkban is harcolt. Kockáztató hadvezér volt, aki emiatt gyakran szenvedett súlyos vereségeket, de éppen e kockáztatásra való hajlam segítette őt szép sikerekhez is. Nem ismert vesztett helyzetet.... b) Egy kisbirtokos nemesi család sarja, kiszolgált tüzér tizedes, önképzés útján ágyúöntői szakismereteket szerzett.... 10. feladat Mit ábrázol az alábbi kép? Nevezd meg a várost:... Nevezd meg az eseményt:... Milyen nemzetiségű katonákat látsz a kép előterében?...
Nemzeti Összetartozás Napja tórténelmi vetélkedő 6 11. feladat Az alábbi források az erdélyi hadműveletekhez kapcsolódnak. Kiktől származnak az idézetek? Milyen eseményhez kapcsolhatóak? a) Nem kevésbé nagyszerű s inkább borzasztó volt a tömérdek lándzsás, kaszás, vasvillás, fejszés, csépes bottal fegyverzett nem rendes katona székelység látása is; annyira. hogy azt hinné az ember, hogy csak ősatyánk, Attila hiányzott, s ha ő élén állana, ma is új hazát foglalhatnánk maradékainknak, nemhogy a mostanit megtartani ne tudnók. b) uraim! A kormány engem e hadsereg főparancsnokává nevezett ki. én önöktől feltétlen engedelmességet kérek. Aki nem engedelmeskedik, agyon fogom lövetni. De fogok tudni jutalmazni is. A múltról nem beszélek. c) mert ha ez a híd elvész, egész Erdély elveszett. d) Gál ezredes verekedése nem muszkákkal, hanem, mint értesülve vagyok, muszka gúnyákban öltözött oláh bojárok kíséretéből felfogadottakkal történt. e) Szarvasmarha, ló, gabona, zab, széna, szalonna, pálinka, tyúk, tojás, lúd, majd mi sem maradt Alig maradt seregünk számára valami ennivaló (az ellenség) elvitt, mit elvihetett, s otthagyta számára a kizsarolt népnek az utak szélében kétfelől letapodva a kalászt, ott hagyta a tavasz vetéseket lelegelve.
Nemzeti Összetartozás Napja tórténelmi vetélkedő 7 12. feladat Mutassa be 15-20 mondatben, hogy milyen fogadtatásra talált a márciusi forradalom és az áprilisi törvények az erdélyi nemzetiségek körében! Válaszában térjen ki a Batthyány-kormány és az erdélyi nemzetiseegek viszonyára 1848 őszén! Köszönjük a versenyzést!