Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Beled Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Beled Város Önkormányzata 2013-2018.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatás... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása... 14 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 16 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 41 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 55 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 61 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 68 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 75 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 76 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 77 1. A HEP IT részletei... 77 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 77 A beavatkozások megvalósítói... 77 Jövőképünk... 78 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 78 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 82 3. Megvalósítás... 84 A megvalósítás előkészítése... 84 A megvalósítás folyamata... 84 Monitoring és visszacsatolás... 87 Nyilvánosság... 87 Érvényesülés, módosítás... 89 4. Elfogadás módja és dátuma... 90 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) 31..-a írja elő a települési önkormányzatok számára. A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. es 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik. Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (röviden HEP IT) A HEP IT a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az Ebktv. 31. -ának (2) bekezdése szerint. Az intézkedéseket a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend. 5. -aban foglalt célok figyelembe vételével kell meghatározni. Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Beled Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Esélyegyenlőségen értjük, hogy mindenki elérhesse az általa kitűzött célt, ha annak érdekében lehetőségének megfelelően mindent megtesz. Az állampolgárok törekednek az egyenlőségre, hivatkoznak az esélyegyenlőségre, azonban minden erőfeszítés ellenére a valódi egyenlőség napjainkban elérhetetlen. A helyi társadalmon belül is egyre inkább problémává vált az esélyegyenlőség kérdése. Érzékelhetően nő a társadalom rétegei, csoportjai közötti távolság, egyre távolabb kerül az egyenlő esély. Fontos a helyzet megismerése, a problémák feltárása, feladatok megjelölése az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. 3

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. A HEP elkészítése az önkormányzati jogalkotás számára kettős feladatot jelent: egyrészt a helyi rendeletekben tartózkodni kell a diszkriminatív rendelkezések alkalmazásától, másrészt különböző esélyegyenlőség biztosítását célzó rendelkezéseket be kell építeni a szabályozásokba. A HEP tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Beled a Dél-Rábaköz közvetlenül a 86-os főút északi oldalán elterülő, vasútvonallal (Szombathely- Hegyeshalom) és vasútállomással rendelkező közel 3000 lélekszámú város. A térség legnagyobb települése, központi település, ezért a környező falvak lakóinak is Beled jelenti a munkahelyet, a bevásárlási- és szórakozási lehetőséget. A Kis-Rába átfolyik a település nyugati felén, a keleti határában pedig a Linkó-patak csordogál. A Szombathely Hegyeshalom vasútvonal keresztezi a közel 3000 fős kisvárost, amely Kapuvár-járás második legnagyobb lélekszámú települése. Városi rangját 2009-ben kapta a település. Intézményei között Gyógyszertár, Egyesített Szociális Központ, Könyvtár, Művelődési Ház, Sportcsarnok, Posta, Takarékszövetkezet, Óvoda, közétkeztetésre alkalmas Napközi Konyha és a KLIK fenntartásában Általános Iskola alsó-felső tagozat)is található. Beled belterületi útjai jó állapotban vannak, továbbá a település belterületén van kerékpárút is, melynek folytatása Vásárosfaluig és Vadosfáig a közeljövő terve. Ezek megvalósulása a biztonságos kerékpáros közlekedés jövőbeni záloga lehet. A növekvő munkanélküliség ellenére Beled megpróbálja a 86-os számú forgalmi út előnyeit kihasználni és befektetőket csábítani a kisvárosba, hogy a helyi humánerőforrás bázist helyben tudja tartani. A gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elv megvalósítása ezen lépésekben felfedezhetők. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 4

Története A falu nevét az Osl nemzetségben gyakori BELUD személynévről kapta. Okleveles források 1230-ban említik először. Beled mai főutcájának jellegzetes épülete a XIX. század végén épült Barthodeiszky - kastély, amely Schöne német mérnök tervei alapján készült és 1890-ben lett kész. A település természetes vizekben nagyon gazdag. Nyugati felén folyik át a Kis-Rába (amelyen a századelőn három vízimalom is működött), déli határában pedig a Linkó patak csordogál. A Kis-Rába partján, közel 10 ha területen található három horgásztó. A felszíni vizek természeti környezete kiválóan alkalmas az aktív turizmusra (horgászat, kerékpározás, lovaglás. Mind a három vízimalom épülete áll. A felszíni vizeken túl a vicai településrészen lévő malomtól nem messze egy lefolytott termálkút is található. A megújuló energiák közül kihasználásra vár a vízi energiákon túl még (mivel a Kisalföld nyugati részén szinte állandóan fúj a szél) a szélenergia, valamint mivel viszonylagosan magas a napsütéses órák száma a napenergia. Míg az 1970-1980-as években Beled volt nemcsak a térség legnagyobb települése, hanem a legtöbb üzemmel is rendelkező, sok munkavállalót foglalkoztató település (még a szomszédos Vas megyéből is sok ember dolgozott itt) addig az utóbbi időben jó néhány vállalkozás megszűnését kellett elszenvednünk. Beledben megszűnt az MSC Hungary cipőüzem, valamint szintén bezárta kapuit a téglagyár. Ezért viszonylag sok (vonzáskörzettel együtt 400-500 fő) az olyan szabad munkaerő, amely betanított munkásként egy létesülő mezőgazdasági vagy ipari üzemben munkát tudna vállalni. Beled Város képviselőtestülete azon munkálkodik, hogy településünk visszanyerje régi központi szerepét. Gazdaság Beled Város külterületének földterületei kiváló minőségű, magas aranykoronájú mezőgazdasági területek, amelyek alkalmasak az intenzív növénytermesztésre. A fóliasátrak fűtésre pedig felhasználható lenne az alternatív energia. A megújuló energiák alkalmasak lehetnének a fűtésen, világításon kívül üzemek működtetésére is. 5

A faluban horgászegyesület működik, mely több, mint tíz hektár vízfelülettel rendelkezik, ami sok horgászt vonz ide külföldről is. Beled számottevő termálkinccsel rendelkezik, amelyet eddig nem használt ki. A város határában lévő két lefojtott termálkút újabb lehetőséget ad befektetések megtelepedésének. Nagy természeti kincsünk még a jó minőségű kvarcos agyag, amely a beledi téglagyár alapanyaga volt. A települési önkormányzatnak kiterjedt kapcsolatrendszere van a kormányzati intézményekkel és partnercégekkel. A rendelkezésre álló települési közcélú infrastruktúra biztosítja a letelepedő befektetők által elvárt életminőségét. A szociális, kulturális és egészségügyi szektor minden területén jó minőségű az ellátás, az útés közműhálózat kiépített. A városban nincsenek jelentős kibocsátású környezetszennyező iparágak. A település egészére jellemző kertvárosias lakókörnyezet amely kellemes és nyugodt lakhatási lehetőségeket biztosít. A városban jó hírű oktatási intézmények működnek, a képzési és munkaerő-piaciszolgáltatások helyben rendelkezésre állnak. A családok részére elérhetőek a családi napközi, óvoda, általános iskola, felnőttképzés szolgáltatásai. A zöldfelületek gondozottak, az Árpád kertnél található park a közelmúltban újult meg. A kastéllyal szemközti központi park és a megújult játszóterek kellemes környezetet biztosítanak a felüdülésre és pihenésre vágyók számára. A településen működik egy magántulajdonban lévő horgásztó kempinggel és egy 10 hektáros területen elhelyezkedő egyesületi horgásztó. Sportolásra is több lehetőség nyílik Beledben. A Delta erőemelő klubkondicionáló terme minden napi nyitva tartásával várja a sportolni vágyókat. Működik karate klub és lehetőség van sport- és túralovaglásra is. Egy szabványos méretű, edzésre alkalmas világítással rendelkező sportpályánk és az ahhoz kapcsolódó új öltöző várja a futball játékosait és rajongóit. A sportpályához kapcsolódik még egy 1 ha területű edző pálya és további 2ha egyéb sportolási célra hasznosítható területtel rendelkezünk. A pálya szomszédságában működik a sportlövészek lőtere. A két épület közé jövőre épül meg egy turisztikai pihenőhely az átutazó és itt megpihenni vágyó kerékpáros turisták számára. Népesség Beled állandó lakossága: 2012-ben 2727 fő, ebből 1375 nő, 1352 férfi. Területe: 26,47 km2 Népsűrűség: 100,38fő/km2 6

1.számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Év Fő Változás 2007 2722 2008 2688 99% 2009 2657 99% 2010 2592 98% 2011 2553 98% 2012 2572 101% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Beled város lakónépessége (lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkezők száma) 2007. és 2012. év között kis mértékben csökkent. 2.számú táblázat Állandó népesség korosztály fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 1375 1352 2727 50% 50% 0-2 évesek 0-14 éves 155 160 315 49% 51% 15-17 éves 50 42 92 54% 46% 18-59 éves 690 862 1552 44% 56% 60-64 éves 93 86 179 52% 48% 65 év feletti 266 202 468 57% 43% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A 2. sz. táblázat, illetve a kör diagramok a 2011.évi állandó népesség (bejelentett állandó népesség) adatait tartalmazza, korosztályos és nemenkénti lebontásban. A táblázat a korosztályok nemenkénti egymáshoz viszonyított arányát fejezik ki, míg a kördiagramok a nemek korosztályon belüli megoszlását mutatják.

3.számú táblázat Öregedési index év 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 429 313 137,1% 2008 435 369 117,9% 2009 446 353 126,3% 2010 451 344 131,1% 2011 447 322 138,8% 2012 468 315 148,6% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index a 100 fő 14 év alattira jutó 65 év felettiek számát jelzi. A fenti adatokból is megállapítható, hogy Beled lakossága elöregedőben van. Az állandó lakónépesség csökkenésében szerepet játszik az elvándorlás is, amelynek száma nagyobb mértékű növekedést mutat. 4.számú táblázat Belföldi vándorlások év állandó jellegű elvándorlás egyenleg odavándorlás 2008 85 118-33 2009 78 92-14 2010 59 86-27 2011 115 148-33 2012 79 91-12 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 8

A statisztikai adatok alapján Beledben a természetes szaporodás/fogyás mutatószáma -13 fő, ami a lakosság csökkenését mutatja. Mindez az öregedési index (%) diagramja is látható. 5.számú táblázat Természetes szaporodás Forrás: TeIR, KSH-TSTAR év élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 17 22-5 2009 22 36-14 2010 11 43-32 2011 15 29-14 2012 13 26-13 Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területen, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. A HEP a 321/2011. (XII.27.) Korm. rend. 1. (2) bekezdésének előírása értelmében kiemelt figyelmet fordít célcsoportjai, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők helyzetére. Beled Város Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett célcsoportok a saját településen jussanak lehetőséghez az oktatás, a kultúra, a sport, a szociális és egészségügyi szolgáltatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, valamint a közlekedés és a kommunikáció területén. Lehetőséget teremt arra, hogy helyi pályázatok meghirdetésével anyagi támogatásban részesítse az esélyegyenlőség biztosítására irányuló törekvéseket. 9

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja A HEP célja, hogy a település minden lakójának elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa a gyermekek, nők, idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű főleg roma állampolgárok esélyegyenlőségét. Beled Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. 10

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A HEP-nek kiemelten foglalkoznia kell: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésével, foglalkozási esélyeinek javításával, a munkaerő-piaci szegregáció visszaszorításával, hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók hátrányainak kompenzálásával, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, a közszolgáltatásokhoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával, az esetleges lakóhelyi szegregáció felszámolásával, a mélyszegénységben élők, romák, nők, kisgyermekesek esélyegyenlőségével és az egyenlő bánásmód érvényesítésével a megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutásával, az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározásával, a helyben élő nehezebb sorsú, tartós betegségben lévő, fogyatékkal élő, szegénységgel küszködők, hátrányos helyzetben levők segítésével, az emberi méltóság tiszteletben tartásával, akadálymentes közlekedés biztosításával 11

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. A további kapcsolódó stratégiák ismerete fontos a település esélyegyenlőségi stratégiájának elkészítésénél, hiszen illeszkednie kell nem csak a jogszabályi környezetbe, hanem az EU és hazai releváns stratégiákhoz is. Az EU 2020 stratégia2 Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzéseket tartalmaz: az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, a szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. 12

Nemzeti Reform Program (Széll Kálmán terv) A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A felzárkózás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia Szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket Roma Integráció Évtizede Program A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti, a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben törvény keretei között önállóan mérlegelhet. A HEP figyelembe veszi Beled Város Önkormányzata által hozott rendeleteket, dokumentumokat: 1/2004. (I.01.) rendelete számú önkormányzati rendelet a gyermekvédelem helyi rendszeréről, mely meghatározza Beled Város közigazgatási területén azokat az alapvető szabályokat, amelyek 13

szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez a pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások vonatkozásában. 8/2011.(III.31.) számú önkormányzati rendelet a pénzbeli juttatásokról és természetben nyújtott szociális alapszolgáltatásokról, az 1993. évi III. törvény rendelkezéseinek megfelelően meghatározza Beled Város egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátási formáit, a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit, az önkormányzati pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait, továbbá célja a hátrányos helyzetű, munkaképes aktív korú ellátott és ellátásban nem részesülő személyek és családjuk önfenntartó képességének megteremtése. 18/2001.(XII.01.) Kr.sz. rendelete a hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók helyi támogatására. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Meg kell említeni azokat a dokumentumokat, koncepciókat, melyek konkrét terveket is meghatároznak saját területre vonatkoztatva. A már meglévő, illetve tervezett stratégiákkal összhangban kerül megalkotásra a HEP is. Ezek a teljesség igénye nélkül és aktualizálás alatt: - Integrált Városfejlesztési Stratégia - Közoktatási esélyegyenlőségi program - Intézményi esélyegyenlőségi programok. - Költségvetési koncepciók - Településfejlesztési koncepció 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Beled a Kapuvár-Beled Többcélú Kistérségi Társulás tagja volt 2012.december 31-ig. 2013.január 1-től a Kapuvári Járáshoz tartozik. Az esélyegyenlőségi tervezés segíti nem csak a település, hanem a térség területfejlesztési koncepciója fő célkitűzéseinek megvalósítását, amely elsősorban a foglalkoztatási helyzetre, a gazdasági és oktatási, szociális és gyermekvédelmi területek célkitűzéseinek megvalósításához járul hozzá. A térségben élők életminőségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottság szint emelésén és a megújulásra kész helyi közösségeken keresztül. Életszínvonal, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, a településen munkahely-teremtési kezdeményezések támogatása. 14

Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése Szociális gondoskodás a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása) Közbiztonság, bűnmegelőzés Ezek olyan átfogó célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplők által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak. Közösségek működése, azok szerepe, részvétele a különböző programokban 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A város az intézmények és civil szervezetek különböző szolgáltatásfejlesztésekre rendszeresen pályáznak, amelyekhez helyi adatgyűjtések történnek, azonban a település teljes helyzetképére vonatkozó kutatások nem történtek. A felhasznált statisztikai adatok többnyire a TEIR adatbázisból, helyi önkormányzati adatokból, statisztikákból, a helyi nyilvántartásokból kerültek összegyűjtésre, figyelembe véve a helyi szakemberek beszámolóit, tapasztalatait. Több helyen jeleztünk adathiányt (n.a), mivel a megelőző évi hivatalos statisztikai adatok több helyen még nem állnak rendelkezésre. 15

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége is. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011.) megállapítása szerint: Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságai miatt -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. De vizsgálni lehetne a szenvedélybetegségek, az alkoholizmus, a drog megjelenésének szerepét is. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) A szegénységnek nincs mindenki által elfogadott, örökérvényű definíciója. 16

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység egyik mutatója a jövedelmi és vagyoni helyzet alacsony szintje. A célcsoporthoz tartozó személyek jellemzően a szociális ellátásokból élnek, amelyek pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások formájában vehetők igénybe. Hivatalos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre, hogy hány roma származású lakosa van a településnek. A roma lakosság aránya csekély (becsült adatok alapján). 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Napjainkban a legégetőbb szociális, sőt ennél tágabb értelemben vett társadalmi kérdés a tartós munkanélküliség. Ma már talán nincs olyan család Beledben, amelyet közvetve vagy közvetlen formában ne érintett volna meg a munkanélküliség problémája. A munkanélküliség és ezzel összefüggésben a szegénység kérdése szinte állandó napirenden van a mai magyar szociális-, foglalkoztatási-, de gazdaságpolitikai intézkedései területén is. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvántartott adatok alapján az utóbbi években Beledben is csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, amelynek arányait, számait a következő táblázatok is mutatják. 2008-as évet követően 2009-ben erős növekedés figyelhető meg a nyilvántartott álláskeresők számát illetően, majd 2010-től - 2012-ig fokozatos csökkenés tapasztalható. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 954 1046 2000 59 6,2% 41 3,9% 100 5,0% 2009 877 819 1696 71 8,1% 63 7,7% 134 7,9% 2010 959 1032 1991 52 5,4% 45 4,4% 97 4,9% 2011 950 1025 1975 41 4,3% 27 2,6% 68 3,4% 2012 954 990 1944 35 3,7% 29 2,9% 64 3,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A fenti adatokból jól látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma 2008-2009. között jelentősen megnőtt (34 fővel), az aktív korú népesség aránya az érintett időszakban pedig jelentősen csökkent (304 fővel). A diagramban látható 2010-2012. évben bekövetkezett csökkenés (33 fő), a bevezetett közfoglalkoztatási mintaprogram eredménye lehet. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 100 134 97 68 64 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 5 2 5 3 3 % 5,0% 1,5% 5,2% 4,4% 4,7% fő 16 12 11 8 6 % 16,0% 9,0% 11,3% 11,8% 9,4% fő 6 15 14 8 5 % 6,0% 11,2% 14,4% 11,8% 7,8% fő 18 19 16 6 5 % 18,0% 14,2% 16,5% 8,8% 7,8% fő 17 26 15 8 8 % 17,0% 19,4% 15,5% 11,8% 12,5% fő 6 16 8 8 9 % 6,0% 11,9% 8,2% 11,8% 14,1% fő 15 16 5 10 11 % 15,0% 11,9% 5,2% 14,7% 17,2% fő 12 19 13 10 10 % 12,0% 14,2% 13,4% 14,7% 15,6% fő 5 8 10 6 6 % 5,0% 6,0% 10,3% 8,8% 9,4% fő 0 1 0 1 1 % 0,0% 0,7% 0,0% 1,5% 1,6% 18

A tábla adatai alapján a 21-40 év közötti korcsoportban a munkanélküliek száma csökkent. A 41 61 év felettiek közötti korcsoportjában jelentős változások a számadatokban nem tapasztalhatók. Kiugró értéket a 36-40 éves korosztály tekintetében 2008-2010. évek időszakában láthatunk. 2008-ról 2009- re 45%-os a növekedés, majd a következő évre 39 % - os csökkenés figyelhető meg. A 2011-12-es években, ebben a korosztályban stagnál a regisztrált munkanélküliek száma. 2008-tól a tb fizetési kötelezettség hangsúlyozottabbá vált, valamint megváltozott a rokkantsági ellátások rendszere is. Sokan a rokkantsági nyugdíj elvesztése miatt kezdik meg a munkaügyi központtal való kapcsolattartást, azonban ez Beledben nem jelenti a munkanélküliek számának növekedését. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 59 41 100 14 5 19 23,7% 12,2% 19,0% 2009 71 63 134 31 20 51 43,7% 31,7% 38,1% 2010 52 45 97 17 10 27 32,7% 22,2% 27,8% 2011 41 27 68 15 7 22 36,6% 25,9% 32,4% 2012 35 29 64 12 8 20 34,3% 27,6% 31,3% 19

A táblázatban szereplő adatok azonban nem pontos mutatói a munkanélküliek számának, hiszen azok csak az egy adott év során nyilvántartásba kerülő, illetve szereplő személyek számát mutatják. A szociális területen dolgozók tapasztalatai szerint még mindig és nem kevés számban, vannak olyanok, akik tartósan munkanélküliek, de a nyilvántartásokban nem jelennek meg. A nyilvántartott munkanélküliek száma a 2008-ról 2009-re történt emelkedést követően fokozatosan csökken. A tartósan munkanélküliek száma a nyilvántartottakhoz viszonyítva 2008-ról 2009-re szignifikáns különbséget mutat. 19 főről növekedett 51 főre. Ez 37,25 %-os emelkedést jelent. A következő években (2010-2012.) a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 18 fővel, majd 2 fővel csökkent. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 205 233 438 7 3,4% 4 1,7% 11 2,5% 2009 223 226 449 7 3,1% 2 0,9% 9 2,0% 2010 219 219 438 5 2,3% 5 2,3% 10 2,3% 2011 218 216 434 5 2,3% 4 1,9% 9 2,1% 2012 221 215 436 6 2,7% 5 2,3% 11 2,5% A szakemberek véleménye alapján az utóbbi években megnőtt a fiatal munkanélküliek száma is, amelynek oka lehet egyrészről a tanköteleskor változása, illetve megnőtt az iskolát elhagyó és nyilvántartásba kerülő, munkát kereső fiatal. Másik magyarázat lehet, hogy a 25 éven aluli, egy éves munkaviszonnyal nem rendelkezők a pályakezdők nyilvántartásába kerülnek. Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyik alapfeltétele, a munkaügyi központtal való egy éves együttműködés, amely miatt munkaviszony hiányában ez a korosztály bekerül a nyilvántartásba. A rendszeres munkavégzési és tanulással kapcsolatos minták hiánya a szocializáció során, a kortársak túlzott befolyása az életvezetés tekintetében a felnőttekkel szemben, a média hatása, a devianciák, vagy a megfelelő oktatási intézmények hiánya egyes térségekben mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik 20