ÁGFALVA KÖZSÉG HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

ÁGFALVA KÖZSÉG HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

TARTALOMJEGYZÉK 1 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 5 Bevezetés... 5 A település bemutatása... 7 Értékeink, küldetésünk... 11 Célok... 12 2 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 14 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 14 2. Stratégiai környezet bemutatása... 15 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal... 15 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása... 17 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása... 17 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége17 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet... 19 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció... 19 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások... 25 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció... 27 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete... 29 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés... 29 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása... 33 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal... 34 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 34 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 35 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)... 35 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége... 42 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése. 42 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége... 47 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 55 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 57 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége... 58 2

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)... 61 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe... 61 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak... 62 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)... 62 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben... 62 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések... 62 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 63 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 64 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)... 64 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete... 65 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés... 65 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen... 67 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.... 67 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 68 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái... 70 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei... 71 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés... 72 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 73 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 73 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 74 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 75 1. A HEP IT részletei... 75 Jövőképünk... 76 4 Összegző táblázat A Helyi esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve ( HEP IT)... 76 5. Megvalósítás... 76 A megvalósítás előkészítése... 76 A megvalósítás folyamata... 77 A HEP Fórum működése:... 78 Monitoring és visszacsatolás... 78 Nyilvánosság... 78 3

Kötelezettségek és felelősség... 79 5.1.1 Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:... 79 5.1.2 A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:... 79 5.1.3 A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői... 80 Érvényesülés, módosítás... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6 Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7 Mellékletek:... 83 4

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Ágfalva Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Ágfalva Község Esélyegyenlőségi Programjának főbb adatai: Személyi hatálya: Ágfalva Község Önkormányzata Területi hatálya: Ágfalva Község közigazgatási területe Időbeli hatálya: 2013. július 1 2018. december 31. Felülvizsgálata: A 2003. évi CXXV. törvény módosításának 63/A (4) bekezdése alapján Ágfalva Község Települési Esélyegyenlőségi Programjának időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente áttekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felülvizsgálja. A felülvizsgálat dátuma: 2018. december 31-ig. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak: Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség 5

előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 31. -a írja elő a települési önkormányzatok számára. A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend.) tartalmazza. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet (továbbiakban: 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet) 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik. Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (röviden HEP IT) A HEP IT a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az Ebktv. 31. -ának (2) bekezdése szerint. Az intézkedéseket a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend. 5. -ában foglalt célok figyelembe vételével kell meghatározni. A HEP IT-t a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 3. számú mellékletében található forma szerint kell elkészíteni. Helyi Esélyegyenlőségi Programért felelős Fórum (röviden HEP Fórum) A HEP-t a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el az Ebktv. 31. (5) bekezdésének előírása alapján, elfogadása során figyelembe kell venni a települési nemzetiségi önkormányzatok véleményét. A programalkotás során törekedni kell a települési önkormányzat egyéb fejlesztési terveinek, koncepcióival történő összhangra. Mindezekre és a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 2. számú mellékletének 9. pontjára figyelemmel javasolt, hogy a HEP elkészítése széleskörű szakmai egyeztetés mellett történjék, bevonva a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára ellátást, szolgáltatást nyújtó önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, állami és civil szervezetek képviselőit, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. -a által a 2000 fő feletti települések esetében előírt szociálpolitikai kerekasztal képviselőit. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők. 6

Az esélyegyenlőség javítása, az egyenlő bánásmód érvényesítése szempontjából releváns, a társadalom különböző csoportjainak együttélésére vonatkozó fogalmak 1 Asszimiláció: A kisebbség beolvad a többségbe: önkéntesen vagy kívülről való nyomás hatására átvéve annak kulturális sajátosságait és elhagyva a sajátját. Marginalizáció: Valamely társadalmi csoport önhibáján kívül a társadalom peremére kerül. Szegregáció: A társadalom valamely szegmensében megvalósuló erőszakos és/vagy intézményi-strukturális, nyílt és/vagy rejtett elkülönítés. Szeparáció: A társadalmi kirekesztéssel és/vagy a társadalmi asszimilációval szembeni védekezésként megvalósuló önkéntes elkülönülés (pl. nemzetiségi intézmények). Integráció: A társadalom különböző csoportjainak közös térben megvalósuló sikeres együttélése, illetve az együttélés feltételeinek megteremtése. Az integráció egyik változata a rideg integráció, mely fókuszában a csoportheterogenitás létrehozása áll, és amely nem tesz tartalmi beavatkozást a heterogén csoportban történő sikeres fejlesztésre. Inklúzió: Alapértelmezése a befogadás, azaz az exklúzió (kirekesztés) ellentétes irányú folyamata. Azon a társadalmi felismerésen alapul, hogy különböző életmódok és identitások létezhetnek egy időben és egy helyen, és hogy a közöttük létrejövő kommunikáció gazdagítja mindegyik résztvevőt. Az inkluzív társadalom, mint szemlélet követői a kölcsönös befogadást tartják szem előtt minden területen. Inkluzív (befogadó) nevelés: Az integráló nevelési térben a gyerekek/tanulók befogadó nevelése akkor tud megvalósulni, ha a gyerekek/tanulók társadalmi és kulturális hátteréből, valamint egyéni adottságaiból adódó különbségeire az intézmény komplexitásában képes reflektálni. Vagyis inkluzív az az oktatást-nevelést megvalósító intézmény, mely a gyerek/tanuló csak rá jellemző sajátosságait maximálisan figyelembe véve, azokból kiindulva, azokra értékként építve alakít ki befogadó környezetet. A település bemutatása Ágfalva Nyugat-Magyarországon, a Soproni hegység észak-nyugati lejtőjének oldalán, Sopron városától az osztrák határ felé Loipersbach (Lépesfalva-Ausztria) helyezkedik el. Földrajzi elhelyezkedését tekintve Északi szélesség 47 fok 44 percnél és Keleti hosszúság 16 fok 30 percnél terül el. Éghajlatát földrajzi elhelyezkedése határozza meg, éghajlati szélsőségek nem jellemzik területét. Természeti adottságai kiválóak, növényvilága változatos, megtalálhatók itt a gyertyánosokkal elegyült fenyvesek, úgy, mint a lombjaik alatt megbúvó sokszínű növények sokasága, mely bővelkedik a védett fajokban. Állatvilágát tekintve a terület gazdag, bőséggel akad nagy és apróvad is a község területén, és növényvilágához hasonlóan állatvilága sem szűkölködik a védett fajokkal, kiemelendő a madárritkaságainak egész sora. Ágfalva község 2014 - ben ünnepli fennállásának 820. évfordulóját. A falu nevének első írásos említése 1194-ből származik, Dág néven a borsmonostori ciszter apátság birtoka volt. A ciszterciek telepítettek először német parasztokat a megyébe. A falu neve 1207-ben Dagendorf, majd 1278-ban Agendorf, azaz a magyar nevén Ágfalva. Különböző viszályok után a Dági birtok Sopron város kezébe került, így Agendorf 1848-ig Sopron jobbágyfalva volt. 1 Varga Aranka (2006) Multikulturalizmus inkluzív oktatási rendszer. In Ismeretek a Romológia Alapképzési Szakhoz. PTE Pécs. 7

Sopron földes urasága alá tartozó falvak reformációja a városéval egy időben az 1550-es években indult. A bécsi békekötés (1606) után Ágfalva ismét evangélikus lelkészt hívott. Az egymást követő tanult prédikátorok meghatározói voltak az Ágfalviak lelki-szellemi életének. A vegyes vallású úrbéli falvakban, így Ágfalván is lutheránus és katolikus bírák váltották egymást. Ágfalva a századfordulón a jómódú nemzetiségi településen fejlett háziipar volt, a paraszti gazdaságok mellett sokan a bányában dolgoztak. A 2124 lakost orvosi rendelő, nyolc osztályos iskola, négy csoportos óvoda, posta, takarékszövetkezet, boltok, és több vendéglátóhely szolgálja ki. A település közműellátottsága teljes. A munkaképes lakosok a szomszédos Ausztriában, a közeli Sopronban, környékbeli nagyvállalkozásoknál és jó néhányan a helyi vállalkozásoknál találnak munkát. Ágfalva óvja és védi értékeit, műemléktemplomait, szobrait, melyet egyre többen keresnek fel az ország minden részéből. Ágfalva település lakói számára a közszolgáltatási feladatok jelentős része helyben hozzáférhető. A közoktatási feladatok közül az óvoda, általános iskola ellátott feladat, és helyben elérhető. A közoktatási szakszolgálati feladatellátás közül helyben a logopédiaigyógypedagógiai ellátás megoldott, míg a korai fejlesztés és gondozás, a nevelési tanácsadás és a fejlesztő felkészítés Sopronban érhető el. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás ellátatlan feladat. A gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatást és az iskolai napközi otthonos ellátást a településen vehetik igénybe. A bölcsőde, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet ellátatlan feladat, csakúgy, mint a családok átmeneti otthona. A szolgáltatás fenntartói hátterét vizsgálva látható, hogy a legtöbb, a lakók számára elérhető szolgáltatást az önkormányzat önállóan, megbízási szerződés, vagy jogi személyiségű társulásban valósítja meg. Így az óvodai nevelést, az általános iskolát- KLIK fenntartásában -, a gyermekjóléti alapellátások közül az iskolai napközit önállóan, a gyermekjóléti szolgáltatást társulásban biztosítják. Ugyanígy társulásban működik a családsegítés. A település egészségügyi szempontból jól ellátott, rendelkezik házi felnőtt orvosi szolgálattal, fogorvosi szolgálattal, valamint védőnői szolgálattal. A település infrastrukturális szempontból jól ellátott. Rendelkezik közvilágítással, vezetékes ívó vízhálózattal, szennyvíz hálózattal, vezetékes gáz és telefon hálózattal. A település útjainak 70 %-a szilárd útburkolattal rendelkezik. A településen jelenleg nincs vasúti megállóhely, az autóbuszjáratok gyakorisága megoldja ennek hiányát. Összességében elmondható, hogy közlekedés infrastrukturális szempontból jól megközelíthető a település, melyhez hozzájárul Sopron és a 2010-ben átadott közvetlen htkelőhelye. 8

Ágfalva község népességének összetételét és az abban bekövetkezett változásokat az alábbi táblázatok szemléltetik. 1. számú táblázat - lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 2041 2008 2095 103% 2009 2114 101% 2010 2130 101% 2011 2126 100% 2012 2124 100% 2150 2100 2050 2000 1950 Lakónépesség A népességszám változása az elmúlt években stagnálást mutat. Az elmúlt években pedig a növekedés oka nem a születések számának növekedése, hanem a községben kialakításra került 103 db építési telek kialakítása következtében a beköltözések számának növekedése. A lakónépességre vonatkozó adatok nemek és korcsoportok szerinti megosztását a következő táblázat és diagramok mutatják be: 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 1031 1093 2124 49% 51% 0-2 évesek 71 0-14 éves 158 187 345 46% 54% 15-17 éves 33 27 60 55% 45% 18-59 éves 542 700 1242 44% 56% 60-64 éves 70 72 142 49% 51% 65 év feletti 155 109 264 59% 41% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Állandó népesség - nők Állandó népesség - férfiak 60-64 éves 7% 65 év feletti 16% 0-14 éves 17% 15-17 éves 3% 60-64 éves 7% 65 év feletti 10% 0-14 éves 17% 15-17 éves 2% 18-59 éves 57% 18-59 éves 64% 9

A fenti adatokat tekintve megállapítható, hogy a település lakosságának nagy részét a 18-59 éves keresőképes lakosság teszi ki. Az általános statisztikai adatokból következtethetünk arra, hogy a nemek közötti arány néhány százalékos eltérést mutatva, kiegyenlített a településen, a nők és férfiak megoszlása Ágfalva községben megfelelően alakul. A település lakosságának kor szerinti megoszlását tekintve az alábbi adatok szolgáltatnak képet: 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 #ZÉRÓOSZTÓ! 2008 253 319 79,3% 2009 267 326 81,9% 2010 272 334 81,4% 2011 264 345 76,5% 2012 267 341 78,3% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Öregedési index (%) 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Mindezekből megállapítható, hogy a vizsgált időszakban átlagban az öregedési index 80 %, ami annyit jelent, a jelenlegi helyzetben a település 0-14 éves lakossága magasabb arányban van jelen a településen, mint a 60 év felettiek lakosság, ami arányaiban kielégítő. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 70 60 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 2008 140 77 63 2009 104 107-3 2010 117 95 22 2011 139 103 36 50 40 30 20 10 0-10 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az adattáblák tartalma szerint megállapítható, hogy az odavándorlások száma kismértékben növekszik, az elvándorlások száma ingadózó. Ezáltal a népességmegtartó erő kismértékű növekedést mutat. 10

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 14 21-7 2009 23 23 0 2010 22 20 2 2011 17 29-12 Értékeink, küldetésünk A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. 11

Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Ágfalva település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 12

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 13

2 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás tekintetében az Ebktv. által előírt, hatályos HEP bemutatására van szükség. Az Ebktv. 2010. május 1-jén hatályba lépett 63/A. -a rendelkezett a helyi esélyegyenlőségi programról. A rendelkezés értelmében a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el, melyet 2 évente át kellett tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A rendelkezést a 2011. évi CLXXIV. 14

törvény módosította, így az esélyegyenlőségi programra vonatkozó szabályozás az Ekbtv. 31. -ába került át. Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben törvény keretei között önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. E részben ezeket a képviselő-testületi, az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő rendeleteket is szükséges bemutatni. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezik, egyéb esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő rendelet nem került megalkotásra. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az alábbiakban azon jogszabályi rendelkezések ismertetésére kerül sor, amelyek koncepciók, tervek elkészítését írják elő az önkormányzatok számára. A felsoroltak áttekintése után szükséges annak leírása, hogy az egyes dokumentumokban leírtak miként szolgálják az esélyegyenlőség megvalósítását. Költségvetési koncepció az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. értelmében A jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. Gazdasági program - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Köznevelés-fejlesztési terv2 A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége az óvodai nevelés kivételével megfogalmazódik. Már nem a kormányhivatalok készítik el a feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, hanem az oktatásért felelős miniszter. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervet. A 2 Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november 15

települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét. Az oktatási hivatal s feladata az is, hogy a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését (Mnkt. 24. ) Településfejlesztési stratégia A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 24. -a értelmében a fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében a Kormány, valamint a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével a megalakulását követő egy éven belül minősített többséggel dönt a fővárosnak legalább az adott ciklusra szóló településfejlesztési stratégiájáról. Településrendezési terv Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. -a alapján a települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el. Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10. -a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. Településfejlesztési koncepció - az 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A törvény 7. -a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén 16