a p M ag t á rl 20050729 péntek 2.szám
2 20050729 péntek Magtárlap Ahol több olt a fotos, mint a nezo / / e e / Nem szeretnék rosszindulatú lenni, de tényleg így olt. Ma nyitották meg a 17. Műészetek Völgyét, itt, Kapolcson a Malomszigeten, és alóban keés érdeklődő akadt. Az esemény a Kapolcsi Kulturális Egylet elnökének beszédéel kezdődött, és égig ő konferálta fel mindazokat, akik örömüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy idén is megrendezésre kerülhetett ez a nagyszerű esemény. Beszéltek a kultúra jelentőségéről, és arról, hogy ma Magyarországon a kultúra és annak szeretete tartja össze az embereket. Ez így talán egy kicsit túlzás, csak formalitás olt, és számomra úgy tűnt, mintha csak maguknak mondanák azt, amit mondanak, mert az ott leő emberek többsége inkább behúzódott az árnyékba, és kifejezéstelen tekintettel bámult maga elé. Habár lehetséges, hogy épp Sanyi pap (aki mellesleg a helyi plébános) néhány elejtett szaán meditáltak. A plébános úr megkapta az Oktatási Minisztériumtól az Ifjúságért kitüntetést, melyet majd októberben ehet át. Ha már a politikánál tartunk, meg kell, említenem, hogy nagyon sok politikus (miniszter, államtitkár stb.) olt jelen a rendezényen, amire a felszólalók mindig felhíták az éppen elaludni készülő nézők figyelmét. Na, de ez így nem is igaz, nem aludt el senki, épp csak
Magtárlap péntek 20050729 3 lecsukta a szemét, mert elpilledt egy kicsit a nagy meleg miatt. Általános felébredési hullám indult el, amikor a marimba neű hangszeren megcsendültek az ütők. Aztán ismét kicsit lenyugodtak a kedélyek, hiszen köetkezett egy röidke bemutató Ladányi András Kapolcshoz hű maradni c. könyéről. Látányos része olt a megnyitónak, amikor a frissen felújított, Monostorapátiban szolgáló tűzoltó jármű és legénysége is tiszteletét tette az ünnepségen, és átadtak két mentőöet azoknak, akik nélkül idén nem jöhetett olna létre a fesztiál. Igen, sajnos erről is szó esett. A pénzhiányról. Sajnos, idén kénytelenek oltak keesebb programot tenni a műsorba, mert nem olt meg a szükséges anyagi fedezet. De erről inkább ne is beszéljünk, inkább örüljünk annak, hogy idén is an Műészetek Völgye, és ne felejtsük azt, hogy amíg mi (a főédnökök ) idelátogatunk minden ében, addig lesz is. Bajtai Kitti
4 20050729 péntek Magtárlap Gyerekzene Gryllus-módra Hozzáalók: - egy akusztikus gitár - egy mikrofon - sok-sok gyerek, és aki nem hiányozhat: - Gryllus Vilmos. A tökéletes receptet Taliándörögdön, azon belül is az Óodakertben sikerült meglelnem. Az udarban alóságos gyereksereg gyűlt össze, oltak, akik a mászókán csimpaszkoda árakoztak, és oltak, akik libikókázással ütötték el az időt. A zöld gyepen ott pihent egy magányos szék, mellette feküdt a gitár. A koncert elileg ötkor kezdődött, de Vilmos bácsi már fél óráal a kezdés előtt ölébe kapta gitárját és játszott. Mosolygós arcát fehér ingje ölelte körül. Már a látánya is megnyugtató olt. Nem csak dalaial, hanem grimaszaial is szórakoztatta a közönséget. Egy darabig csendben figyelt a sokaság, azonban hallgatásuk hamar alábbhagyott. A második számot már közösen énekelték. A gyerekek, a szülők és Vilmos bácsi. A kicsik arcáról a csodálat, a felnőttekéről pedig az emlékezés öröme sugárzott. Az egész Óodakert nosztalgiába kezdett.
Magtárlap péntek 20050729 5 Miután megfigyeltem a körülöttem ülőket, én is próbáltam átadni magam a zene adta hangulatnak. Sikerült. Arra lettem figyelmes, hogy együtt örülök a gyerekekkel. Eszembe jutott az Égből pottyant mesék, aminek egyik főszereplője Vilmos bácsi olt. Még mindig a fülemben cseng a kérdés: Vilmos hol agy? Itt agyok! És itt is olt, itt ült előttem. Még soha nem olt alkalmam személyesen találkozni ele, ezért is olt külön élmény számomra ez a koncert. A műsor lassan a ége felé közeledett, azonban Vilmos bácsi nem zárta le a kellemesen sikerült délutánt. A kíánságműsor még hiányzott a programból. Így a köetkező fél órában újra nagy hangzaar kerekedett a gyerekek között, ment a ersengés, hogy kinek a kedenc száma szóljon. De ugye minden jó egyszer éget ér, így a koncert is befejeződött. A szék újra magányosan állt az udaron, a gitár fáradtan pihent, a tömeg szétoszlott, és az Óodakert isszatért a régi hangulatához. Ez olt hát az egyórás idámságturmix zenei körettel, à lá Gryllus Vilmos. A recept otthon nem elkészíthető! Balázs Kriszta
6 20050729 péntek Magtárlap Egy magyar lantmuész a tulipánok földjérol Kónya Istán lantműész Kapolcson, a katolikus templomban lépett fel, hogy bemutassa a lantműészet háromszáz éét. Húsz ée játszik lanton, négyfélén is, ráadásul 26 húron, amiben egyedülálló Magyarországon. És ő az egyetlen ember, akinek lantból an diplomája. Csakhogy nem Magyarországon szerezte, hanem Hollandiában, a Hágai Királyi Konzeratórium barokk tanszakán. Hogy miért? Mert a fontos emberek szerint nincs igény arra, hogy itthon is lehessen lantdiplomát szerezni. Pedig Kónya Istán úgy éli, szükség an rá, hiszen lassan már senki sem ismeri ezt a gitárnál is régibb hangszert, amit őseink használtak. És ez az a hangszer, amit mindenhol meg lehetett találni Európában a barokk és a reneszánsz korában, Magyarországon éppúgy, mint például Franciaországban agy Olaszországban. A műész teljesen lázba jött, mondhatnám azt is, hogy felmérgesítette magát a miért kérdésen. Meg lehet érteni, hiszen azért jött haza Hollandiából, hogy itthon is megismertesse az emberekkel ezt a hangszert. Elég szomorú, hogy aki lantot szeretne tanulni, annak külföldre kell mennie, pedig itthon is megteremthetnék a feltételeket a tanulni ágyóknak. Ezért is tanítja különórákon a diákokat már 1993 óta, az 1985-ben Szombathelyen szerzett tanári diplomájáal. Büszkén és egyben szomorúan közli, hogy már két diákja is kijutott külföldre: Londonba és Brémába. 2002 óta tartja koncertsorozatát a Budai Várban, haonta. Már megjelent két lemeze is, amik mind, egytől-egyig elkeltek. Tehát mégis annak emberek, akiket ez érdekel. A második CD-jén kedencének, Silius Leopold Weissnek a műeit hallhatjuk. Másik kedence még John Dowland. A férfi szerényen iselkedik, nagyon közetlen, szíesen beszél bármiről. Ő maga nem szerez műeket, csak a régieket játssza, mondán: Írtak már előttem eleget. Egy élet keés lenne ahhoz, hogy az összes eddig jegyzett műet eljátsszam. Én lehetőséget adnék ennek az embernek, hogy megmutassa az országnak, mire kapott diplomát külföldön. Amennyit én hallottam belőle, fantasztikus, órákig el tudnám hallgatni a zenéjét. Harangozó Rita
Magtárlap u péntek 20050729 7 CatS o Azaz Különösen Eletemült Túrázók Klubja. Ez az egyesület egy fehér sátorban szolgáltat információkat túrázással kapcsolatban. Ők az elsők között oltak, akik megtelepedtek a kapolcsi Zöld Udarban. Gyorsan oda is mentem az ott tartózkodó két fiatalemberhez, Bódai Miklóshoz és Radó Péterhez. Ők ketten az egyesület ezetői. Egyszer, amikor a Bakonyban túráztak egy pár barátjukkal együtt, kipattant a fejükből, hogy milyen jó lenne egy egyesületet alapítani. Szépen eltereztek mindent, de egészen 2002 őszéig miden parlagon heert. Aztán 2003-ban nagy nehezen, de sikerült bejegyeztetni magukat. Elsődleges céljuk a fiatalok körében a túrázást népszerűsíteni. Másodsorban a társadalom minden rétegének alternatíát kíánnak nyújtani a szabadidő hasznos eltöltésére. Véletlenül szemet szúrt nekem az asztal mellett található hatalmas barna bakancs. Rá is kérdeztem, hogy ez igazi túrabakancs-e? A álasz igen olt. Ráadásul, mint kiderült, a nagyon drága és márkás darabok egyike. Megfelelő zoknial párosíta szinte minden körülmények között megállja a helyét. Ezután az asztalon található kicsi kitűzőkre terelődött a szó. Mint kiderült, az, aki kifizeti a neezési díjat, ami nem nagy összeg, kap kitűzőt és okleelet is a programon aló részételért. Nagyon aranyos, képek találhatók minden egyes kis kitűzőn, mindig az adott túráal kapcsolatban. Túráikon képzett ezetők irányítják a csoportot és így az eltéedés-esély egyenlő a nulláal. Ezt persze nem mindig garantálják. Egész országunk területén szereznek csoportos túrákat, néha külföldön is. Most iszont legfőképp itt a Völgyben. Különböző túráik lesznek. Lesz olyan, amelyik bejárja a fesztiálban részt eő öt falut és a környező főbb látányosságokat. De természetesen olyan is, ami ennél sokkal röidebb. Indulás mindig a Zöld Udartól an. Különleges lesz az idén a Völgy éjszakai szépségének a megtekintése. Ez abból áll, hogy fölmennek ide a környező dombok tetejére és isszanéznek a mögöttük léő tájra. A fények elmondásuk szerint csodálatos látányt nyújtanak. Sajnos erről fényképet nem tudtak mutatni, mert ez most először kerül megrendezésre. Ezen részt esz lapunk egyik tudósítója is. Egyaránt árnak részteőket mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályból is. Bordás Gábor
8 20050729 péntek Magtárlap Barangolás a Kendergóc Birodalomban A mesék ilágában bármi megtörténhet, így az is, hogy egy gonosz boszorkány elarázsolja az öreg király három meseszép leányát és De a regélő meselabirintus más! Ez egy olyan mese, melynek minden gyermek részese lehet. Aki ellátogat a Kendergóc Birodalomba, az egy csodálatos barangolásnak lehet a részese, amely a föld és a csillagos ég között játszódik Taliándörögdön. Az ifjú ándorok útra kelhetnek a csillagsátor alatt, hogy a játék égén megtalálják az égig érő fa ágai között a Napot és a Holdat. Ma reggel én is útnak indultam, hogy meglátogassam ezt a bizonyos meselabirintust. Amikor odaértem és megláttam ezt a birodalomnak semmiképp sem neezhető helyet, szíem szerint már fordultam olna is issza. De mégsem tettem, mert alami hangzaar felkeltette az érdeklődésemet. Egy idősebb bácsi torkaszakadtából felkiáltott: Figyelem, figyelem! Vállalkozó szellemű ándorokat árunk, hogy megtalálják a Világfa ágai között a Napot és a Holdat! Csak pár próbát kell átészelniük és megtalálhatják az igaz kincset! Kicsit közelebb kúsztam a bácsihoz, hogy megfigyelhessem, miről is szól ez a kalandtúra, de a köetkezőpillanatban már én is a mese részéé áltam. Ott találtam magam egy kis törpe asztalnál, ahol egy kedes néni segítségéel tarisznyát arrtam. Majd magból lisztet őröltem, a lisztből pedig cipót sütöttem, mire égre útra kelhettem tarisznyámmal. Manók, tündérek, óriások földjén utazgattam, majd átkeltem a törpék eszedelmes lápidékén is, mire égre egy kicsit szusszanhattam. Találkoztam ugyanis egy bölccsel, aki szerint mielőtt nekiágnék a sűrű sötét kerek erdőnek, feltétlenül öntenem kell egy gyertyát, hogy el ne téedjek benne.
Magtárlap péntek 20050729 9 Azt gondoltam, hogy ez gyerekjáték lesz az előző megpróbáltatásokhoz képest, de az egész ándorutamnak ez olt a legnehezebb része. Sehogy sem akart hízni az a gyertya, már teljesen elkeseredtem, de az öreg bölcs megsajnált engem, és elkészítette helyettem a lámpásomat, hogy toább folytathassam az utamat. Miután kijutottam az erdő közepéből, találkoztam a 300 ées boszorkánnyal, aki a háromfejű sárkánynak olt az őrzője. A boszorkányt könnyen le lehetett rázni, de a sárkánnyal nem olt ilyen könynyű feladatom. Fizikai erőel lehetetlen olt legyőzni, ezért az eszemet kellett használni. Visszamentem az erdőbe sárkányeledelért, hogy elterelhessem a figyelmét. Terem sikerrel zárult. Hiszen leráztam ezt a háromfejű szörynyet, és kijutottam egy békés mezőre Ezzel utam éget ért, hiszen a messzi táolban megpillantottam az égig érő fa lombjait és köztük az én igaz kincseimet: egy hold és egy nap alakú mézeskalácsot. Már majdnem leakasztottam azokat a fáról, amikor áratlanul egy nagy kiabálás kiszakított az álmomból. Hirtelen isszacsöppentem a alóságba. Taliándörögdön találtam magam tündérek, manók és csodás élőlények társasága nélkül. Ekkor döbbentem rá, hogy Kendergóc Birodalom csak egy álom, amelyben egy középiskolás lány hazatalált. Balázs Anna
11 20050729 péntek Magtárlap Kolostori gyogyaszat Mától foga Taliándörögdön az Ősök házában hallhatunk néhány előadást, hogyan gyógyítsuk magunkat gyógynöényekkel, és úgy mond gyógyborokkal. A köetkező napokban olyan témákra szűkítik az előadást, mint a daganatok, agy nőgyógyászati gondok gyógyítása, de ma egy különös isszatekintésben lehetett része annak, aki leült meghallgatni Bálint János előadását. A kolostori gyógyászat filozófiai háttere egészen hihetetlen dolgokat foglal magába. Hogy együtt élünk a nöény- és állatilággal, lehetőséget ad arra, hogy megismerjük őket a szó szoros értelmében. A középkorban ezek az emberek hajnalban imát mondtak nemcsak saját magukért, hanem azokért a dolgokért is, amiket aznap készültek tenni. Ügyeltek arra, ha nöényt ültettek, agy szedtek, mindig legyen utánpótlás. Szelídséggel, szeretettel nyúltak hozzájuk, és mindegyiküknek énekeltek, amitől jobban nöekedtek. Így teremtettek tudattalanul kapcsolatot a nöényilággal. Lassan megtanulták érezni, melyik nöény milyen tüneteket gyógyít. Hiszen akkoriban nem oltak laboratóriumok, hogy kimutassák pontos hatásaikat, és összeteőiket. Kiindulhattak például az állatilág iselkedéséből is. Észreették, hogy az idegesebb állatok nyáron orbáncfüet legelnek, és nyugodtabbá álnak tőle.
Magtárlap péntek 20050729 10 Amikor elkezdték magukon is alkalmazni, kiderült, hogy ugyanezt a hatást éri el emberek esetében is. Miel nekünk más az emésztőrendszerünk, elkezdtek gondolkodni, ajon milyen úton juttathatnák a szerezetünkbe. Két lehetőség bizonyult megoldhatóbbnak: a teafőzés és a borban áztatás. A szerzeteseknél egyébként egyfajta szabály olt, hogy mielőtt forgalomba hozzák az egyes gyógynöényeket, saját magukon próbálták ki. Az ősök házában lehetőségünk nyílt rá, hogy meg is kóstoljuk az egyes gyógyborokat. Szinte mindenkinek eszébe jutott alami apróbb kis betegség, agy kiütés, amit nem tud megszüntetni. János azonban mindenkinek tudott egy megfelelő borkészítményt agy likőrt ajánlani. Nagyon érdekes ízük an, nem kimondottan italozásra ajánlottak. Én a leendulás bort kóstoltam meg, ami például remek gyógyír a migrénes fejfájásokra, hiszen az igazi probléma állítólag a májáal an az illető betegnek. Nekem kiskoromban féléente jelentkezett egy migrénes fejfájás, rengetegszer feküdtem kórházban miatta, de soha nem kaptam magyarázatot, agy megfelelő gyógyszert. Mára kinőttem ezt a betegséget, de ki tudja lehet, hogy a leendulás bor lett olna a megmentőm. Andrics Renáta
12 20050729 péntek Magtárlap A zongorista Szégyellem, de be kell allanom, hogy eddig jellemzően nem oltam rendszeres látogatója komolyzenei koncerteknek, de ma nem igazán szerettem olna kijönni a igántpetendi katolikus templomból, ahol fél hétkor Érdi Tamás adott másfél órás zongorakoncertet. Érdi Tamás különleges ember. A szó minden értelmében. Amikor ujjai adul száguldanak a zongora billentyűzetén, arcán hatalmas átélés tükröződik. Szemét napszemüeg takarja el, de ha láthatnánk szemét, abban is biztosan látszana a zene égtelen szeretete. Mikor elem szemben ült és boldogan mesélt arról, hogyan tanult meg zongorázni, eszembe sem jutott, hogy egy olyan emberrel beszélgetek, aki nem lát. Ő ugyanis ak. Látását még gyerekkorában esztette el, egy hibás kezelés miatt. De ő mégis teljes értékű emberként él. És imádja a zenét. 3 ées korában fent járt a nagypapa padlásán, ahol alahogyan sikerült megtalálnia a papa réges-régi zongoráját, és azon elkezdte játszani Schubert egyik műét, melyet korábban csak hallásról ismert. És azóta is így tanul zongorázni. Folyamatosan dolgozik mellette két zenetanár, akik eljátsszák neki egyszer agy kétszer a kíánt darabot, és ő most már játszi könnyedséggel leutánozza
Magtárlap péntek 20050729 13 azt. Néha nehézséget okoz megtanulnia, hogy hol annak a áltások, a belépések, de ezt koncertjein nem érezhetjük. Persze használhatna Braille-írással készült kottákat is, de ezek elmondása szerint nem alkalmasak komoly tanulásra, mert nem zenéhez értő emberek írják őket, és ettől pontatlanok, zaarosak. Bár kedencei közé tartozik Chopin, az ő műei közül ma nem hallhattunk. Volt iszont Mozart, Schubert és Beethoen. Utóbbitól a Holdfény-keringőt hallhattuk, amely alatt még lélegzetet se ett senki. Nem mintha amúgy nagy zsiaj lett olna a templomban. Már a műész úr megérkezésekor szabályos tapsorkán fogadta őt. Aztán örömét fejezte ki amiatt, hogy ismét (immár másodszor) itt lehet a Műészetek Völgyében. Majd elkezdett játszani, és a közönség pillanatokon belül réületbe esett. Ez a réület a koncert égéig kitartott. Mikor két szonáta között tartott egy röpke kis szünetet, akkor hátam mögé néztem, és megfigyeltem a publikumot. Leginkább az idősebb korosztály képiseltette magát, de olt egy nagyjából 11 ées kislány is, aki megbabonáza nézte a bácsit a zongoránál. Voltak emberek, akik szemüket becsuka teljesen átadták magukat a zenének, és oltak olyanok, akik ujjaikkal az imakönytartón zongorázták a dallamot. Én tátott szájjal bámultam az arcot, melyen minden érzés tükröződött, amit a zene kiáltott az emberből. A jöőről szűkszaúan nyilatkozott. Annyit már biztosan tudunk, hogy holnap 11-kor szintén itt, a igántpetendi katolikus templomban fog zongorázni egy József Attilaesten, majd utána két hét pihenés köetkezik külföldön. De szeptember 23-án Pécsett ismét lesz önálló estje. Én megyek! Bajtai Kitti
14 20050728 péntek Magtárlap, Digigepek,, színeszkezben 2005 januárjában a CANON Hungária merész dologra szánta el magát. Kilenc digitális fényképezőgépet osztott ki kilenc híres színésznek, hogy képeik által megmutassák, ők hogy látják az ötlettől a megalósításig színházi produkcióikat. A Műészetek Völgyének központjában, Kapolcson, egy Tűzoltószertárban fényképkiállítást találtam. Az üres, komor terem falai meghökkentő képeket rejtenek. Ezúttal színészkollégák kerültek az objektí másik oldalára, és soha nem látott környezetben, a kulisszák mögött, a mi ilágunktól elzára kapták lenscseégre egymást: izgulással telt, idám, agy feszült pillanataikban. A nagyszerű fotográfiákat böngésze ismerősnek tűnő autogramokat élek felfedezni a képek szélén, és már látott arcokat a képeken. Nem is gondolnánk, hogy Stohl András is tudja átszellemült képpel, tökéletességre törekede, alsógatyában nézegetni magát egy tükör előtt, agy például Kern is lehet türelmetlenül utasító, egy szétzilált, koszos ingben, lógó szakadt nadrágban két felonás közt ha alami nem stimmel. És úgy egyáltalán, a színfalakon esetenként komoly szerepet játszó hús-ér emberek is tudnak jóízűen neetni ha épp nem látják őket; agy egy idám, fiatal lány is lehet komor, elszánt tekintetű ha épp őt nézik. A Merlin Színház és a CANON egyébként nem az érdeklődők két szép szeméért, és a színészek boldogságáért, de nem is a megérdemelt elismerésekért szerezte a projektet, hanem a jótékonysági szándék hajtotta őket. A képek eladásából származó összeg ugyanis a MASZK Országos Színházi Egyesület Alapítány számára lesz felajánla, a beérkezett pénzt pedig az Ódry Árpád Színészotthonban lakó idős színészek támogatására fordítják. A képeket égigmére, a köetkeztetéseket leona, és a hangulatokat átéle kijelenthetjük: az alkotók különböző látásmódja megmutatkozott. Kürti Iett
Magtárlap péntek 20050728 15, A Balaton- felideki dalos pacsirtak, Hé Gabi, kezdhetjük égre? kérdezte a dörögdi sörsátor rendezője, a népdalkör egyik ezetőjétől. Ezután még pár perc hatásszünet köetkezett, de aztán a látogatók nagy örömére égre elkezdődött a koncert. Elsőként a hazai, azaz a taliándörögdi népdalkör lépett színpadra, akik egyébként ebben az ében ünnepelték a 30. éfordulójukat. Az énekkar tagjai többnyire idősebb falubéli nénik oltak, akik a hagyományokhoz híen népiseletbe öltöztek, de akadtak fiatalabb dalos pacsirták is, akik közül a legfiatalabb körülbelül nyolc ées lehetett. A koncert elején a közönség kissé punnyadt olt, de az idő múlásáal teljesen feléledtek, amiben bizonyára közrejátszott a hőség enyhülése és nem utolsó sorban az elfogyasztott alkoholmennyiség. Voltak, akik dalra fakadtak, agy éppen táncra perdültek. A tömeg teljesen átette a népdalok lüktetését, és néha már úgy éreztem, mintha ők lennének ennek a találkozónak a főszereplői, nem pedig a népdalkörök. A taliándörögdi énekesek után köetkeztek a térség legkiemelkedőbb dalos szerezetei. Miután egymás után érkeztek az újabb énekes csoportok, egy kicsit elment az egész összejöeteltől a kedem. Olyan érzésem olt, hogy ezek a népdalkörök egymást próbálják túlénekelni, olyan olt, mintha ersenyeznének egymással. A műsor elején úgy gondoltam, hogy nem maradok égig ezen a gálaműsoron, de aztán mégis égigültem, mert kiáncsi lettem, melyik csoport kerekedik ki győztesen ebből a ersenyhelyzetből. Az utolsó énekkar felonulásánál a hangulat-és számomra az izgalom a tetőfokára hágott. Az igazat megalla már ártam, hogy ége legyen ennek az egész éneklésnek, hogy égre megtudhassam, melyik csapat lesz a nyerő. Vége lett a műsornak. Vártam, ártam, hogy mik lesznek a köetkezmények, de nem történt semmi. Vagyis történt, de nem az, amire számítottam. A ersenyző felek a gála után úgy iselkedtek, mint a legjobb barátnők. Nagy összeborulások és beszélgetések köetkeztek, amik szerintem még most is tartanak egy-egy pohárka mellett. Balázs Anna
16 20050728 péntek Magtárlap Earl Grey
Magtárlap péntek 20050728 17 Egy srác, aki csak örl gréjt iszik. Egy másik, aki nem tud a nőkkel bánni. Egy lány, aki szeret, és egy másik, aki szintén. Nos, ezt a maszlagot jól megkutyuljuk, és árjuk, mi sül ki belőle 36,5 fokon. Sejthetjük, hogy párok születnek, talán azt is, hogy ahol párok annak, szakítások is. Hát így járt ez a két srác is. Nagyon sértődöttek és felejteni akarnak. Innen indul a színdarab, a két fiú átáltozik mágussá, és szeánszot tartanak, hogy elfelejtsék álnok nőiket. Kamerára eszik, a lányok személyes tárgyain és ostoba szokásain mulatnak.innentől kezde özönlik a helyzetkomikum és önirónia. Mindebbe finoman belekeeredik egy kis cinikus hangnem is a nőkkel szemben. De mégis ebben a színdarabban most a férfiakról készült elég gúnyos karikatúra. És ezt értsük a legkomolyabban, az előadás alatt az idő előrehaladtáal minden jellemzője a hímnek erősen torzul, és ezek a Quasimodo-k még neetségesebbé teszik magukat azzal, hogy szentül hisznek igazukban. A szeánsz alatt szépen köronalazódik, hogy nemhiába hagyták el őket. Sőt, a darab égére nyilánalóá álik, hogy a srácoknak mégsem olyan könnyű kitörölni emlékezetükből a lányokat. Ez újabb humort szül, az újabb humor még újabbat, és bumm, kész a arázslat egy keésbé arázslatos helyen, Pulán, a Faluházban. Az öt drámaszakos nöendék úgy játszik a közönség rekeszizmaial, mint macska az egérrel. A színdarab szól férfiról és nőről, igazságról és hazugságról, dühről és örömről, bosszúról és megbocsátásról, és ezek a fegyerek a égletekig kihegyeze, élesíte, csak a közönségen múlik, mikor robbannak. Igazi instant humor teleportála Pestről, egyenesen a Vörösmarty Gimnáziumból. Az előadást és a harmadik isszatapsolást köetően miután magam is kigyógyultam a darab keltette idám bódulatból kérdezősködni kezdtem. A színdarab készítéséről megtudtam például, hogy a srácok csak saját kútfőből dolgoztak, maguk oltak írói és rendezői a komédiának, mellyel neeznek majd az Országos Színjátszó Fesztiálon. Tanári és egyéb segítséget szántszándékkal nem kértek, és nem fogadtak el. Saját beallásuk szerint ahhoz túl büszkék oltak. Mikor a színészetről kérdeztem őket, meglepő álaszokat kaptam. A lányok nem akarnak hiatásos színészek lenni, egyszerűen csak élezték az izgalmat egy nem mindennapi gimnáziumban. A srácok inkább a filmek ilágában merülnének el szíesen, az írás, rendezés érdekli őket. Azt iszont mind az öten hozzátették, hogy an bennük annyi exhibicionizmus, ami épp elég ahhoz, hogy toább színészkedjenek. Abban is mindannyian egyetértettek, hogy nagyon élezték az alkotását és megjelenítését a műnek, élezték a ele járó izgalmakat, megfeszített munkát, és erőfeszítéseket, emellett természetesen a égeredmény a közönség kitörő hahotája és astapsa miatt is megérte sokat dolgozni. Venter Izabella
Impresszum x Foszerkesztok: Kun Tamás Szabados Péter x x x x Korrektor: Strasser Éa Szilásy György Péter Vezeto Tanár: Papp László Tördeloszerkeszto: Bukoics Zoltan Jackel Barbara RaFFay Réka A cikkeket írták, szerkesztették és a fotókat készítették: Andrics Renáta, Bajtai Kitti Brigitta Balázs Anna Mária, Balázs Kriszta Bordás Gábor, Bödök Dalma Harangozó Rita, Kürti Iett Ratiu Larisza Beatrix, Sajó Dáid Szabados Máté, Szabó Péter Ujj Zsombor Pál, Venter Izabella Zita x x Szent László Gimnázium 2005 x