Kedves Vendégünk! Miskolc város és környéke amelyet most megtisztel látogatásával Európának egy sajátos térsége, a Kárpát-medence északi vidéke, más néven az észak-magyarországi régió. Sajátosságait, a földrajzi elhelyezkedését, a különleges természeti értékeit, a geológiai adottságait több tízezer éve szívós, kreatív termelőmunkával hasznosítja az itt megtelepedett ember. Ennek az alkotó munkának köszönhetik a környékbeli települések mai létüket, eddigi fejlődésük különböző történelmi szakaszait, az itt élő generációk a kialakult kulturális identitásukat. A Miskolc központjában feltárás alatt lévő 70 000 éves kovakőbánya- és kőmegmunkáló üzem szenzációs régészeti leleteitől kezdve, a Bükk hegység barlangjaiból előkerült ősember-relikviákon, a középkori emlékeken át, a napjainkban megszűnő barnaszénbányászatig és vaskohászatig ezen kívül számos szakma egykori kiemelkedő művelése bizonyság e vidék korábbi ipari meghatározottságára. Elkezdődött ennek a gazdag ipari örökségnek a tudatos számbavétele, és e különleges kincsünk hasznosításának keresése. A hasznosítás egyik lehetséges módja, hogy értékeinket a kulturális turizmus keretében a nagyközönség elé tárjuk megismerés céljából. Tematikus turisztikai hálózatot alakítunk ki a környékbeli kultúrtörténeti értékű ipari emlékek megismertetésére. A másik út, hogy a szakmatörténeti tapasztalatokat, tanulságokat a mai, és az előttünk álló feladataink végrehajtásánál hasznosítsuk. A jelenlegi, itt látható bányászati gyűjtemény, és a hozzá kapcsolható interaktív programok, szakmai bemutatók, mindkét célt szolgálni kívánják. Gácsi József magánvállalkozó ötlete és anyagi áldozatvállalása, valamint több támogató szakember közreműködése eredményeként létrejött gyűjtemény a látogató előtt felvillantja a múlt bányászatát, annak nehézségeit és szépségét, társadalmi hasznosságát, a fejlődés irányát, a közvetlen környékbeli emlékeket. Külön specialitása e gyűjteménynek, hogy miután a vállalkozó a robbantástechnika eszközeinek gyártásával, értékesítésével, ipari robbantások lebonyolításával foglalkozik, így ez a téma hangsúlyosabban szerepel a bemutató programjában. Kellemes időtöltést kívánva, tisztelettel üdvözlik Önt a kiadvány Szerkesztői 1
Dear Our Guest Miskolc, honoured by your visit, with its surrounding districts is a particular region of Europe, northern part of the Carpathian Basin, known as North-Hungarian Region. Its features, geographical position, unique natural advantages, geological endowment have been exploited by people settled down this region. Their hard, ten-thousand-year creative work has shaped its face. This constructive work made it possible for the surrounding settlements to be improved at different historical stages forming their own cultural identity. Sensational archaeological artefacts of the 70,000 year-old flint quarry and stone mill, which are under excavation in the centre of Miskolc recently, indicate the earlier industrial dominance of the place, as well as the relics of primitive man found in the caves of Bukk Mountain, and medieval artefacts. Brown coal mining and iron metallurgy slowly becoming the things of the past are also tangible evidence of its industrial past. Systematic classification of this rich industrial heritage has already started and we are working on finding the way of utilisation of this particular treasure. One of the ways of utilization is giving great publicity to our values within the framework of cultural tourism. Thematic touristic network has been developed so that the local industrial heritage having cultural historical value would be known in wide circle. The other way we follow is making use of trade history experiences and consequences in our efforts to fulfil this task. The present mining collection can be seen here and enclosed interactive programmes, trade exhibitions are to serve both goals. The collection initiated and supported by Joseph Gacsi entrepreneur with the help of other experts show the visitors mining of the past with its hardship and beauty, usefulness for the society, and the direction of development. Relics found in the immediate neighbourhood are also on display. Detonation technics is highlighted in the programme of the demonstration referring to enterprise of the founder who produces and sells means of detonation and accomplishes industrial explosions. Wish to all of you a nice time. Warm greetings from editors of the publication 2
Tartalom A Látogatók köszöntése 1 A lépcsőfeljáró két oldalán és a feljáróval szemben láthatók külfejtéses bányák tablóképei; mélyműveléses bányászat, erdélyi bányatelepek, felvidéki bányász települések képei 6 Szent Borbála faszobrának fotója; Selmecbányáról, Rudabányáról készült fotók 6 a legszebb magyarországi bányászszobor hasonmása 7 Az emeleti teremben megtekinthetők az ásványi nyersanyagok 8 az őskor bányászata; a kohászat munkája az ércek feldolgozásában 9 a jövesztésre használt szerszámok; a bányászat szakirodalma 10 a világítóeszközök 11 a bányászok kötelező fejvédője; a robbantástechnika képei és eszközei; egy skipakna működő modellje 12 a Bányászhimnusz szövege és dallamának kottája 14 dísztárgyak és emléktárgyak; néhány minikönyv ; régi bányavárosok és címereik 15 sűrített levegős üzemű fúrógép 16 bányászatban (is) használt műszerek, mérőeszközök 17 speciális bányászkészülékek (önmentők); türelemüvegek; bányászkorsók 18 sűrített levegős fúrókalapács és fejtőkalapács 19 bányászviselet 19 bányász-társláda, bányászfokos 20 bányászkitüntetések 21 Rudabánya hasznosítható ásványi nyersanyagai, a múlt és a jelen bányáinak helyei 21 A földszinti kiállítóteremben A MIKEROBB Kft. által végzett tevékenység (robbantóanyagok és robbantószerek tárolása, robbanókeverékek gyártása és valamennyi ipari robbantás elvégzése) tablókon, filmeken, valamint a gyakorlatban való bemutatása 22 Néhány példa a bányászati termékek iránti igényekről 26 Jó tudni 28 Kiemelt emlékhelyek, relikviák 30 Tájékoztató térkép Észak-Magyarország ásványbányászata emlékeinek színhelyeiről 32 3
4
Kedves Látogató! Szeretettel köszöntjük Önt a MIKEROBB Kft. Miskolc-mexikóvölgyi telephelyén kialakított BÁNYÁSZATI GYŰJTEMÉNYben. A MIREKOBB Kft. tulajdonos-ügyvezetője kezdeményezésére és anyagi támogatásával létrejött kiállítást a hazai bányászat és kohászat jeles képviselői jelenlétében 2008. december 5- én nyitották meg, tisztelegve a magyar bányászok és a bányászat védőszentje, Szent Borbála előtt. Amit itt lát, az csupán töredéke a több ezer éves szakmai múltra visszatekintő bányászat eszközeinek, emlékeinek. A kiállítók nem törekedtek a teljességre, mert nem is tűzhettek ki ilyen nagy célt maguk elé. Meg kellett elégedniük csupán a bányászat egy-egy szeletének szűk körű bemutatásával, hiszen a kiállítóhely befogadóképessége és a rendelkezésre álló anyagiak is korlátot szabtak a fantáziának. Az alapítók szándéka szerint e gyűjteménnyel legalább jelezni akarták, hogy Miskolcon és annak környékén valaha virágzó bányászati kultúra volt, változatosságában és terjedelmében sokkal nagyobb a mainál. S e bányák nem merültek ki, az ásványkincsek nem tűntek el, csupán a világ úgy fordult, hogy a bányászatot e tájon a haszontalan dolgok közé sorolták. Tették ezt annak ellenére, hogy a modern világban a minket körülvevő tárgyak döntő többsége ásványi eredetű és a bányászok munkáját dicséri. Az ily módon felfordult világban mi a kötelessége, lelki igénye egy szakmáját szerető bányásznak? A külvilág felé fordulni és bemutatni azokat a tárgyakat, technikákat, közösségi eseményeket és jelképeket, amelyekre nemcsak egykor, hanem ma is büszke. A Kárpát-medencei bányászat több tízezer éves múltjából kiemelkednek a középkor századai, amikor hazánk e téren nagyhatalomnak számított az európai országok sorában. Az arany-, ezüst- és rézércek, valamint a só bányászatában meghatározó volt a magyar bányászat. A kincstár éves bevételének 50-60 %-át évszázadokon át ez a szakma, helyileg Felső-Magyarország és Erdély adta. Hazánk alapította az első műszaki felsőoktatási iskolát a világon 1735-ben Selmecbányán, amely bányász-, majd kohász- és erdészképzésre szakosodott. A bányavárosok és települések mindig a civilizáció fejlődésének, a kultúra és a művészet virágzásának letéteményesei voltak. A selmecbányai hagyományokat értően ápolja a Miskolci Egyetem, ahol jelenleg is magas színvonalon folyik a Műszaki Földtudományi és a Műszaki Anyagtudományi Karokon e szakmák korszerű ismereteinek oktatása és az ezzel kapcsolatos kutatómunka. Jelenleg is több száz jól megbecsült magyar bányamérnök folytat kutató- és termelőmunkát a Föld különböző térségeiben. A magyar bányászati emlékek mind több településen az ott élő közösség megbecsülését élvezik és a kulturális örökség fontos részét képezik. Ez a szolid gyűjtemény is csapatmunka eredménye. A kezdeményezés hamar megértésre, támogatásra talált. Jöttek az újabbnál újabb ötletek, hozták a szerszámokat, relikviákat, emlékeket. Komoly szakmai segítség is érkezett a Megyei Bányászattörténeti Múzeumtól Rudabányáról és Miskolcról, a Megyei Herman Ottó Múzeumtól. 5
A lépcsőfeljáró két oldalán fényképekből összeállított tablókat talál. Az első pihenőig bal oldalon előbb külfejtéses bányák képeit, majd efölött és jobbra a mélyműveléses bányászat egyes műveleteit, mozzanatait láthatjuk. Találunk felvételt ácsolatkészítésről (fabiztosítás), fejtési acéltámokról és pajzsokról, F-típusú vágathajtó gépről és maróhengerről. Az első pihenő jobb oldalán erdélyi bányatelepek fotóit tartalmazó tabló függ. Olyan ismert bányatelepekről (bányászvárosokról), mint Nagybánya (arány, ezüst, ólom), Lupény (vas és szén), Máramaros (a sótermelés központja), a sóbányáiról ismert Aknaszlatina vagy Resica (vas és szén). E pihenő szemben álló falán Cs. KISS Ernő Szent Borbáláról készített faszobrának fotója látható (az eredeti mű megtekinthető a rudabányai múzeumban), és egy fohász szövege olvasható, amit a bányászok a föld alá indulás előtt mondtak el imaként. 1950-ig minden magyarországi bánya felolvasójában volt Szent Borbála relikvia, amely előtt imádkozni, fohászkodni lehetett. Ez hozzá tartozott a legtöbb bányász hétköznapjaihoz. Európa csaknem minden országában, ahol bányászat folyik, évszázadok óta megünneplik december 4-én a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának a napját. A Borbála-kultusz olyan örökségünk, amely a bányászati hagyományokra alapozott hivatástudat egyik megnyilvánulása. Elterjedése és fennmaradása évszázadokon keresztül annak köszönhető, hogy a bányászhagyományok és -szokások közösek egész Európában, hiszen közös a természettel vívott harc. Az a körülmény, hogy a bányászok munkájukat állandó életveszély közepette végzik, olyan összetartó erőnek bizonyult, amelynek még a nemzetek határai sem szabhattak korlátot. Az iparágak közül elsősorban a bányászat vált nemzetközivé azzal, hogy a bányamunkát vállalókat szívesen látták minden országban, szabadon telepedhettek le. E szakmát ismerők az aranynál is értékesebbek voltak, hiszen már a középkori uralkodók rendelkeztek felőlük, irányították őket a kívánt helyekre, vagy adták ajándékképpen külföldi országokba. Így terjedt el a Borbála-kultusz is a szakmai tudás kísérőjeként. 6
Tovább haladva bal oldalt két táblán az egykori Felvidék, a harmadikon Ormosbánya (Ormospuszta) fotói sorakoznak. A felvidéki bányásztelepülések közül Dobsina (arany, ezüst, nikkel, vas) Igló (réz, vas) Körmöcbánya (arany-, ezüst- és pénzverés) Gölnicbánya (ezüst, réz, vas) Bélabánya Hodrusbánya (Selmecbánya külterületei, arany és ezüst) és Szomolnok (réz, vas és ezüst) képeit láthatjuk, az ormosbányain a helyi közösségi intézmények épületeit. Jobb oldalon az első két tabló a bányász (és kohász) szakemberképzés európai bölcsőjét, Selmecbányát, a felső tabló Rudabányát mutatja be. A sok selmeci látképen jól felismerhető a Bányászati Akadémia, az Óvár, a Leányvár, a Kossuth és a Deák tér. A rudabányai tablón a település jellegzetes utcáin kívül az ércpörkölő kemencék, a vasúti rakodó és a külfejtés képe is látható. Közvetlenül a bejárat előtt áll a legszebb magyarországi bányászszobor hasonmása csákánnyal, mécsessel, freibergi bányászviseletben. A szobor eredetije az 1896-os ezredéves kiállításra készült. 1786-tól számítjuk a borsodi szénbányászat történetét. 2004 októberében a Lyukóbánya bezárásával megszűnt a borsodi szénmedencében a nagyüzemi barnaszénbányászat 7
Most lépjünk be az emeleti terembe. A terem közepén egy üveggel fedett asztalon számos fontos ásványi nyersanyag, közöttük több szép formájú kristály látható. Ezek az ásványok és kőzetek a Kárpát-medence és a távoli országok szép és hasznos formációiból adnak ízelítőt. A több tízezer ásványféleségből melyekben a Kárpát-medence igen gazdagnak tekinthető néhányra külön is fel kell hívni a figyelmet. Rudabányáról való a már az ősember által is bányászott termésréz, az itteni legfontosabb vasércen, a limoniton kivált malachit (rézkarbonát) és a szomszédos Alsótelekesen ma is bányászott szép gipszkristály érdemel említést. Szép aragonitkristályt (vasvirágnak is nevezett mészkőkristály) láthatunk Esztramosról, egy csodálatos opált (üveges kvarcmódosulatot) Telkibányáról, ametisztet (lila kvarcot) Selmecbányáról és egy fúrómagot, amely a több mint ezer méteres mélységű recski ércelőfordulást képviseli egy ottani meddőkőzettel, szkarnosodott andezittel. Messzi idegenből került a gyűjteménybe a szemet gyönyörködtető pirit (vasszulfid Peruból), a miskolci Avas hegyen is előforduló obszidián, az őskori nyílhelyek alapanyaga a Lipari szigetekről, cianit (alumíniumszilikát) Brazíliából, egy szép füstkvarc az Urálból, de van itt egirin is (nálunk ismeretlen vastartalmú ásvány) Kanadából. 8
Ezután járjuk körbe a termet balról jobbra. Az őskor bányászata csak a felszíni ásványi előfordulások kis mélységbe való követését jelentette. Az akkori igényekhez igazodva szerszámok, fegyverek céljaira megfelelő (pattintással kialakított éles vagy hegyes) kőeszközök iránt volt kereslet. Hazánk területén jelentősnek minősíthető a miskolci Avas hegyen nemrég feltárt kovabánya (és a már régóta ismert Szeleta-barlangi leletek). A fekete színű üveges kvarc, az obszidián volt a legkelendőbb. A tolcsvai és erdőbényei lelőhelyen bányászott obszidiánt messze földre is eljuttatták (ma azt mondanánk, hogy exportálták). Képek tanúsítják az Egyiptomban több ezer éve folytatott bányászatot és kohászatot, valamint (a ma is jelentős) görögországi ezüsttermelést. A második tárló a kohászat munkáját hivatott bemutatni, dicsérni. A kohászat mindenkor szervesen kapcsolódott a bányászathoz, hiszen a kitermelt ércekből csak kohósítással lehetett kinyerni a jól hasznosítható fémeket. A széntermelés beindítása után a bányászok adták az olvasztáshoz szükséges energiát képviselő szenet is. E helynek különös kapcsolata van a kohászattal. A mexikóvölgyi kőbánya látta el évtizedeken keresztül a diósgyőri kohászatot salakképző anyagokkal. A diósgyőri kohászat bölcsője Ómassán, illetve Újmassán volt, az utóbbi helyen ma is áll egy őskohó, a Fazola-kohó, amit jeles alkalmakkor üzembe tudnak helyezni. Nagyon sok minden, amit naponta használunk, illetve bennünnket körülvesz, ásványi nyersanyagokból készül és ezt bányákban termelik 9
Az ablakok alatt három üveggel fedett asztalt találunk, az első kettőben jövesztésre használt szerszámokat (ékeket, kalapácsokat, csákányokat, kaparó-szerszámokat, vagyis villakapákat ). E szerszámok láttán érdemes megjegyezni, hogy a bányászok jelvénye mely sokak szerint kettős kalapács valóban jövesztő szerszám, az ugyanis ék és kalapács. A jövesztés pedig nem más, mint a nagy kiterjedésű ércből, szénből, egyéb kőzetből valamilyen eszközzel vagy módszerrel kisebb, már elszállítható darabok leválasztása. (A jövesztés történhet kézi szerszámokkal, géppel vagy robbantással.) A bányászat szakirodalma is régen kialakult. Az első, mindenütt elismert szakkönyvnek AGRICOLA: De re metallica 1556-ban megjelent, a bányászatról és kohászatról írt művét tekintjük. (Ennek a jeles könyvnek a szép magyar kiadását az utolsó tárlóban, a bányászzubbony alatt láthatjuk.) Itt, a harmadik asztalon fekszik egy több, mint 100 éves kiadvány, a Magyar bánya-jog ; Nicolaus BODA 1771-ben Prágában kiadott művének reprint kiadása ( Az alsó-magyarországi Selmec bányászatában alkalmazott gépek rövid ismertetése ), továbbá Érckutatás Magyarországon a 20. században ; Bányászat és pénzverés a Gutin alatt ; A bányászat aranykönyve ; A kőbányászat kézikönyve és több bányászattörténeti közlemény a rudabányai Megyei Bányászattörténeti Múzeum kiadványaként; dr. IZSÓ István bányakapitány könyve: A középkori montanisztika története, s végül, de nem utolsósorban KISS Csaba anekdotáskötete, az és még egyszer vocem preco! 10
Az asztalok utáni első vitrinben a föld alatti munkához elengedhetetlenül szükséges világítóeszközök néhány példányát látjuk. Az ősember még gyantás fenyőfával világított. Valamivel később jelenik meg a bányákban a szurokfáklya, amely hosszabb időtartamú világítást tett lehetővé. Mindkét világítóeszközt rövidesen az agyagedényekben égő állati zsiradéknak vagy növényi olajnak a lángja, világa szorítja ki. Később megjelennek a fémedények, a mécsek, melyek több évezreden keresztül csaknem kizárólagos világítószerszámok voltak (több bányánkban a szláv kahanec névvel illették). Kicsit később jelentek meg a faggyúgyertyák, majd jó száz éve használtak először karbidlámpát, melyet a sújtólégveszélyes helyeken is használható Davy-féle biztonsági benzinlámpa és az akkumulátoros kézilámpa követett. Ma már csaknem kizárólagosan a biztonságosan és kényelmesen használható, nagy fényerejű fejlámpát használják. (A bányákban használatos világítóeszközökről könyvet írt a szlovákiai Rudolf Magula és Tibor Turcan, akik a bányászat e fontos kellékének fejlődéstörténetét dolgozták fel a Banské lampy Grubenlampen c. művükben.) Karbid-lámpa Olaj-mécs 11
A bányászok kötelező fejvédője a bőrből vagy a (ma már általánosan használt) műanyagból készült kobak. Még a vitrin előtt látható az a német nyelvű jegyzőkönyv, amely a világon az első bányászati robbantásról, a selmecbányai Felső-Biber táróban, 1627. február 8-án készült. A jegyzőkönyv tanúsága szerint: az üzem részesei és tisztviselői, valamint a selmeci császári bányabíróság kiküldöttjei megállapították, hogy a robbantás jól sikerült, semmi kár nem történt, és a keletkezett füst egy negyedóra alatt eloszlott. E jegyzőkönyvi másolat alatt fúró- és rakodóeszközök, továbbá robbantóvezeték nyertek elhelyezést. Fejfedő elektromos lámpával A MIKEROBB Kft. elsősorban robbantás-technikai vállalkozás. Nem meglepő tehát, hogy a kiállításon komoly hangsúlyt kap a robbantástechnika, elsősorban a villamos gyutacsok, valamint a régi és új eszközök bemutatásával. Biztonságtechnikai okokból a robbanóanyagokat csak képeken láthatjuk különböző gyártmányokat különböző kiszerelésben. A robbantástechnika legismertebb alakja Alfred NOBEL, a dinamit feltalálója volt akinek eredeti, svédországi norai gyárából szerzi be a MIKEROBB Kft. a ma használt legbiztonságosabb robbantószer, a nem elektromos NONEL-rendszer elemeit. Itt látható az 1938-ban Várpalotán üzembe helyezett első hazai skipakna működő modellje is. 12
A következő vitrinben ismét a robbantástechnika eszközeit találjuk. A robbantógépek közül a Bányagyutacsgyár által kifejlesztett RLV-gépek, a Bányászati Kutató Intézet gyártmánya, a TIROB 802 és a Magyarországon ma leggyakrabban használt osztrák Schaffler robbantógépcsalád egyik tagja nyert elhelyezést. Vannak itt műszerek a robbantóhálózat jóságának ellenőrzésére és néhány segédeszköz, ami megkönnyíti a robbantómester munkáját. A már alig használt gyújtózsinóros robbantás egy darabját is láthatjuk itt, RG-gyutaccsal felszerelve és az egyre terjedő NONEL-(nem elektromos)-rendszer több elemét. NONEL-gyutacs villamos gyutacs RLV-robbantógép A vitrin hátlapján a Nobel alapította gyttorp-i gyárat és robbanóanyag katalógusok részleteit láthatjuk. Hazánk hosszú időszakon keresztül élen járt a villamos bányagyutacsok fejlesztésében és gyártásában. A nagytétényi Bányagyutacsgyár és annak kísérleti laboratóriuma a tatabányai Bányabiztonsági és Robbantástechnikai Kutatóintézet közreműködésével kiváló, exportképes milliszekundumos gyutacssorozatokat fejlesztett ki és gyártott nagy tömegben. Ezek a maguk korában legkeresettebb, kiváló villamos gyutacsok két tablón is láthatók. Ugyan nem kuriózum, de aki nem élt bányavidéken, annak újdonság a szívlapát. Képzelje csak el a kedves látogató azt a bányászt, aki egész műszakon keresztül meddőt (követ, kőzetet) rakodott ezzel a szerszámmal. (Egy merítéssel a meddő kőzetből 20 25 kg is ráfért a lapátra!) 13
Legalul a Magyar Robbantástechnikai Egyesület periodikájának 22. és 25. sorszámú füzetét helyezték el, melyekből a hazai robbantástechnika legismertebb és legeredményesebb szakemberei közül PAPP József és dr. KÓTA József élete és munkássága ismerhető meg. A (mosdóba vezető) ajtón egy szép embléma alatt a Bányászhimnusz szövege és dallamának kottája olvasható. A Bányászati Gyűjtemény avató ünnepségén a Magyar Állami Operaház jeles szólistái közöttük KOMLÓSSY Erzsébet, Kossuth-díjas művész előadásában hallgathatták meg az ünnepség résztvevői ezt a nagyon szívhez szóló dalt. A robbanás kémiai és fizikai folyamat, illetve jelenség. Az e célra alkalmas anyag úgy ég el, hogy nagy feszítőerejű gázokat fejlesztve romboló hatást fejt ki. pld. lőpor (az így elégő anyagot körülvevő burkolat szétvetődik (pld. kazán) Mi a bányászat? Az az emberi munka tevékenység, amelynek eredményeként ásványokat és anyagokat a Föld mélyéből kitermelnek Schaffler-robbantógép 14
Az ajtó utáni vitrinben bányászmotívumokkal ellátott dísztárgyak és emléktárgyak láthatók, hazaiak és külföldiek egyaránt. A dísztárgyak között dominálnak a mini bányászlámpák, amelyeket ügyes kezű szakik a bányák műhelyeiben állítottak elő, gyakorlatilag a semmiből csodákat teremtve. Néhány minikönyvet is láthatunk az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kiadványaiból. Valaha ezek nagyon népszerű könyvek voltak és a technikai megoldás sem utolsó! A bányászat a technika- és tudománytörténeten kívül jelentős művészeti értékeket is hagyott ránk. A drágakövekkel díszített ötvös műemlékek mellett festményeket, szobrokat, irodalmi és filmalkotásokat köszönhetünk e szakmának. 15
A következő vitrin előtti falon régi bányavárosok (Jászó, Rozsnyó, Igló stb.) címerei láthatók, alattuk villamos és sűrített levegős üzemű fúrógépek. Szintező műszer Villamos üzemű gép Sűrített levegős üzemű gép 16
Az újabb vitrinben a bányászatban (is) használt műszerek, mérőeszközök és speciális bányászkészülékek (önmentők) vannak. Látható a híres, MOM-gyártmányú Szepessy-féle teodolit, egy, ezt jóval megelőző, több mint százéves teodolit és egy hasonló korú szintező műszer is. A vitrin hátlapján egy szép, bányászmotívumokkal teli gömöri vasöntvény hívja fel magára a figyelmet. Teodolit Régiónk az ásványi nyersanyagokon belül a barnaszén és lignit termelésének volt az utóbbi két évszázadban jelentős területe. A közlekedési rendőrök által előszeretettel használt alkoholszonda elődei, a DRÄGER-gyár által készített, a gázösszetétel meghatározására alkalmas fiolák a bányalevegő kézi pumpával történő beszívása segítségével mutatják meg a levegő veszéylyes vagy veszélytelen voltát. 17
A következő vitrinig rendelkezésre álló helyen egy 1924-ben gyártott Dräger-típusú bányamentő készülék látható. Ez a készülék a kor technikai szinvonalának megfelelően már minden olyat tudott, amit a mai legmodernebb bányamentő készülékek. A készülék feletti leírás a türelemüvegek eredetét, történetét foglalja össze. Ezek a szép és érdekes tárgyak a XVI. századtól napjainkig fontos szerepet töltöttek be a bányászfolklórban. Az újabb vitrinben a türelemüvegek alatt néhány bányászkorsót helyeztek el. Ilyen és ehhez hasonló (gyakran fedeles) korsókkal ajándékozzák meg egy-egy szakestély, jubileumi ünnepség vagy fontosabb bányászrendezvény résztvevőit. Ugyan más szakmákban is megjelentek ezek a dísztárgyak, de a legbonyolultabb, ezért a legértékesebbek a föld alatti bányákat, a bányászok munkáját ábrázolják. 18
E vitrinben kerámialapokon több bányaváros címere is felismerhető. A hátlapon látható 1560-ból származó nagyon szép metszet egy működő ércbányát ábrázol. A bányászok nemcsak a nehéz és veszélyes munkában tartottak öszsze, hanem kialakultak közöttük a társas szórakozások keretei is. Ezek legismertebbje a szakestély, amely az 1735-ben alapított selmecbányai bányászati felsőfokú iskola diákjaitól indult hódító útjára. A szabályozott közös italozáshoz egyforma ivóedényekre is szükség volt, ezek a bányászkorsók. Egy vitrinben az ilyen rendeltetésű sörös korsók néhány szép darabját láthatják, közöttük a MIKEROBB Kft. alapításának 15. évfordulójára készültet is. A 3. és a 4. vitrin közötti téren sűrített levegős fúrókalapács és fejtőkalapács ( pikhámer ) látható. Fölötte a bányászviselet kialakulását és fejlődését taglaló írás. 19
A bányászviselet legrégibb hazai ábrázolását Nagybánya XVI. századbeli címeres pecsétjén találjuk. Ebben az időszakban a bányászok csaknem kivétel nélkül zöld föveget, fehér dolmányt, piros nadrágot és csizmát, vagyis magyar egyenruhát viseltek. Itt látható a bányászok összetartozásának, egymást segítő szándékának jelképeként is tekintett szépen cizellált bányász-társláda, amelybe a munkában megrokkantak vagy az elhunytak hozzátartozóinak anyagi megsegítésére gyűjtöttek pénzt. A bányászfokos valamikor a felügyeleti személy fontos munkaeszköze volt. Ezzel ellenőrizték, megfelelő-e a biztosítás. Később hatalmi jelképpé, mára dísztárggyá változott. A magyar bányász szerette a pompát, a ragyogást és ezért piros nadrágot és csizmát viselt. A Habsburg-uralom alatt, különösen a bécsi (alsó-ausztriai) bányakamara irányítása következményeként, régi bányászviseletünk jellegzetes színei elmosódtak, s a színpompás egyenruhákat csaknem az egész országban a freibergi egyhangú, fekete bányászruha szorította ki. Egy mai magyar de valójában freibergi bányászegyenruha zubbonya látható itt 20
A bányászkitüntetések mellett helyezték el Agricola 12 írását tartalmazó világhírű művét, a De re metallicát, amelynek magyar címe: A bányászatról és kohászatról. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kijárat előtti utolsó táblát. Ezen a térképen a csaknem 5500 éves bányászmúlttal dicsekvő Rudabánya hasznosítható ásványi nyersanyagait, valamint a múlt és a jelen bányáinak helyét tüntették fel. Több hazai bányavállalat fokosa mellett figyelemre érdemes az az ezüst színű fokos, amelyet a leobeni Montanuniversität alapításának 150. évfordulója alkalmából készítettek. Ezzel az emelet látnivalóinak a végére értünk. A kiállított tárgyak sokfélesége láttán a kis méret ellenére sincs hiányérzetünk. De a tárlat bővíthető, és alapítóinak szándéka szerint bővülni is fog, újabb teremmel, esetleg a nagyobb méretű gépek szabadtéren való elhelyezésével. 21
Most folytassuk utunkat a földszinti kiállítóteremben! A MIKEROBB Kft. (teljes nevén Miskolci Komplex Épületbontó és Robbantástechnikai Kft.) 1991-ben alakult. Tevékenysége robbantóanyagok és robbantószerek tárolására, robbanókeverékek gyártására és valamennyi ipari robbantás elvégzésére is kiterjed. Ebben a teremben a látványosabb, helyenként nagyszámú nézőt is vonzó robbantásos építménybontásokból kaphatnak ízelítőt a látogatók. Ugyancsak 100 m magas volt a Rudabányai Ércdúsító Üzem kéménye is. (Ennek a szép és látványos munkának az igazi érdekessége az volt, hogy a belőle kikerülő téglákat még aznap elhordták a környékbeliek.) Most haladjunk balról jobbra. Először a váci cementgyár (ma Duna-Dráva Cementipari Kft.) területén feleslegessé vált 3 db 100 m magas téglakémény egyszerre (szakmai kifejezéssel egy tűzben ) való robbantásának egy pillanatát láthatjuk. Érdemes megfigyelni, hogy a látszólag azonos építmények bontásánál alkalmazott azonos technológia ellenére a három kémény háromféleképpen viselkedik. 22
A Miskolci Egyetemen is végeztek már robbantást. A műhelycsarnok mögötti vasbeton hűtőtornyot bontották el így. (A munka elvégzésére az egyetem vezetősége 1 napot adott, a fúrástól a terület rendbetételéig csak egy szombati nap állt rendelkezésre.) A budapesti Szent István Kórház 6 emeletes gyermek-szívsebészeti osztályának épülete melletti lépcsőházat és liftaknát kellett eltávolítani úgy, hogy eközben a kórházban zavartalanul folytatódjon a betegellátás. Sikerült. A társaság rendszeres mondhatjuk napi feladatait, a kőbányák részére nyújtott robbantástechnikai szolgáltatást csupán a terem közepén elhelyezett tablók érzékeltetik. (A BAUMIT dorogi mészkőbányája egyébként több szakértő egybehangzó véleménye szerint kiérdemelte a legszebben művelt hazai kőbánya címet.)a Hejőcsabai Cementgyár (ma HOLCIM Zrt. Hejőcsabai Gyára) területén több építmény között számos siló is feleslegessé vált. Ezeket ugyancsak robbantással bontották el. 23
Miskolc belvárosában, a helyiek által jól ismert Tulipán-tömbhöz simuló lakóházat ugyancsak robbantással bontották el nagyszámú néző előtt. A robbantást a Polgári Védelem mentési gyakorlata követte, hiszen a terep kiváló alkalmat nyújtott a romok alóli mentés szimulálásához, begyakorlásához. A Tiszai Vegyi Kombinátban végzett sok érdekes munka között a műtrágyagyártásnál működtetett hengeres építmény, a szórótorony robbantással történő irányba döntését láthatjuk a következő tablón. Budapesten, a nagy forgalmú Hungária körút és a Gizella utca közötti SIEMENS-gyár területén egy négyszintes vasbeton keretszerkezetű épületet kellett robbanással úgy előrehúzni, hogy a mögötte lévő épületek sértetlenek maradjanak. Az egykori Váci Cement- és Mészmű 1960-as években készült épületeit korszerűsítés ill. funkcióváltás miatt sorra lebontották. A következő tabló a gyár mészműi főépületének robbantásos bontását mutatja. A Kettős-Körösön, Doboz külterületén volt az az acélszerkezetű, alsópályás ívhíd, amelynek robbantásos bontásához HEXOTOL-vágótölteteket alkalmaztak. Az ilyen kumulatív hatású töltetek használata nemcsak biztosabb vágást eredményez, hanem nagymértékben lecsökkenti a robbantás repeszhatását is. Váci Mészmű 24