Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe Sebők Katalin főosztályvezető Stratégiai Főosztály Országos RIÜNET Konferencia Szent István Egyetem, Gödöllő 2011.12.08.
Tartalom Innovációs kihívások Kormányzati feladatok, tennivalók és stratégiai feladatok a KFI területén A Nemzeti Innovációs Hivatal feladatai 2.
Összesített innovációs index Magyarország egy helyet javított az előző évhez képest Forrás: Innovation Union Scoreboard 2010 3.
A magyar regionális K+F+I helyzet 4.
Hazai innovációs kihívások Kevés a high-tech vállalkozás Kevés globális piacon versenyképes termék, szolgáltatás Alacsony a nemzeti K+F tevékenység/ráfordítás (a GDP 1,14%-a), és az üzleti szféra befektetése a K+F területén Nem megfelelő a K+F stratégiai együttműködés és a K+F eredmények gyakorlati hasznosítása A természettudományos és műszaki szakemberek aránya nem a piaci igényeket követi (EU-15 átlag 1/3-a) Az alacsony szabadalmi aktivitás (a USPTO-nál az EU- 15 átlag 9%-a, EPO-nál 12%-a) 5.
Új nemzetközi policy környezet Új policy megközelítés a válság után (?) Nemzetközi stratégiák: EUROPE 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (2010) INNOVATION UNION (Europe 2020 Flagship Initiative), (2010) OECD Innovation Strategy - Innováció a növekedés megerősítésére, valamint a globális és szociális kihívásokra, (2010) Green Growth Stratergy (OECD stratégia, 2011) OECD innovation for development strategy 6.
EU 2020 stratégia: három pillér, hét kiemelt intézkedés Innovatív Unió K+F feltételek javítása P I L L É R E K Intelligens növekedés Fenntartható növekedés Inkluzív növekedés Mozgásban az ifjúság Oktatás teljesítményének növelése Európai digitális társadalom Internet-hozzáférés fejlesztése Erőforrás-hatékony Európa Energiahatékonyság, környezetbarát ipar Iparpolitika a globalizáció korában Üzleti környezet javítása, ipari bázis erősítése Új készségek és munkahelyek menetrendje Munkaerőpiaci modernizáció, Life-long learning Szegénység elleni európai platform Társadalmi és területi kohézió biztosítása KIEMELT INTÉZKEDÉSEK 7.
Innovation Union Feladatok (1) Válság idején is folytatni a befektetést az oktatásba, K+F-be, innovációba, és ICT-be Reform értéket a támogatásért, a fragmentáció csökkentése Az oktatási rendszer modernizálása: kiválóság, világhírű egyetemek, képességek növelése, a tehetségek vonzása külföldről Kutatók és innovátorok határokon átívelő lehetőségei az EU-ban: ERA, a tudás szabad áramlása Az EU programok könnyű elérhetősége - az üzleti befektetések ösztönzése 8.
Innovation Union Feladatok (2) A saját kutatási eredményeken túli innovációk erősítése - kooperáció Az ötletek piaci alkalmazását gátló tényezők csökkentése - hatékonyabb finanszírozás, IPR, szabályozók, szabványok, közbeszerzés Európai Innovációs Partnerség gyorsítani a K+Fet és a piaci alkalmazást, kezelni a nagy társadalmi kihívásokat, erősíteni az erőforrásokat és a versenyképességet Kiteljesíteni a kreativitást, a formatervezést, a szociális innovációt A nemzetközi EU-n kívüli együttműködés jobb kihasználása 9.
Az EU új K+F kertprogramja Új EU K+F keretprogram 2014-2020: Horizon 2020 Forrás 53 mrd EUR 80 mrd EUR Célok Kiválóság erősítése Nagy társadalmi kihívások kezelése Versenyképesség erősítése (ipari vezető szerep) Jellemzői Széttöredezettség csökkentése Koherencia erősítése Prioritások: egészségügy, élelmiszerbiztonság, biogazdaság, energia megújítás, klímaváltozás Innovatív finanszírozási eszközök, kockázatmegosztás Tudásháromszög szinergia KKV támogatás 10.
Hazai stratégiai portfolió Új policy megközelítés Hazai stratégiák: Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) V. prioritás: Tudomány Innováció Nemzeti Reform Program (2011) Készülő stratégiák: Magyar Növekedési Terv (vitaanyag) KFI stratégia (a támogatásösztönzés új alapokra helyezése) NIH stratégia Ágazati innovációs stratégiák 11.
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretei Az ÚSZT 7 kitörési pontja: 1. Gyógyító Magyarország - Egészségipar; 2. Megújuló Magyarország Zöld gazdaságfejlesztés; 3. Otthonteremtés - Lakásprogram; 4. Vállalkozásfejlesztés Üzleti környezet fejlesztés; 5. Tudomány Innováció; 6. Foglalkoztatás; 7. Közlekedés Tranzitgazdaság. 12.
ÚSZT Tudomány Innováció program fő prioritásai 1) Horizontális prioritások Emberi erőforrások fejlesztése, Konkrét vállalkozásfejlesztési lépések a hazai innovatív cégek helyzetbe hozására, nemzetközi együttműködések erősítése, A nemzeti innovációs rendszer kormányzati irányítási rendszerének átalakítása, jogszabály-alkotási lépések. 2) Ágazati prioritások A mobilitás, járműipar, és a logisztika, Az egészségipar, Az informatika és a számítástechnika, Az új energetikai és környezetvédelmi fejlesztések, Agrárium, Kreatív iparágak. 13.
GDP arányos K+F ráfordítás (%) Izrael Svédország Finnország Japán Korea Egyesült Államok Németország EU-27 Magyarország* 3% EU célindikátor - 2020 1,8% Magyar célindikátor - 2020 Lengyelország 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 Nemzeti Reform Program 2009 www.nkth.gov.hu 14.
Az innovációs folyamat Alapkutatás, ötlet Nemzeti Fejlesztési Terv II. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) K+F (Felsőoktatás és MTA) Alkalmazott kutatás EU 7. Keretprogram TIOP, TÁMOP K+F konstr. Kísérleti fejlesztés, IPR Piaci bevezetés, sorozatgyártás Piaci siker, növekedés Beruházási hitel, garancia Magvető, kockázati tőke EU CIP Program Tőzsdei bevezetés Innovációt, K+F-et, értékteremtést támogató jogi/üzleti környezet GOP I. prior. 1. KFI konstrukció GOP I. p. 2. KFI konstr. GOP I. p. 3. KFI konstr. GOP II. p. KKV ROP-ok KFI konstrukciói GOP III. p. Üzleti környezet GOP IV. p. JEREMIE és a támogató pályázati portfolió OTKA www.nkth.gov.hu 15.
A KFI stratégia megújítása Célok 2020-ra: a) GERD/GDP 2010: 1,14% 2020: 1,8% b) K+F munkahely: 10 000 fővel bővül c) 300 új gyors növekedési és export potenciálú fiatal, innovatív vállalkozás (gazella) Új irányok: a) 2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZT-vel, b) a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, d) fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációsteljesítménye áll, e) megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), f) ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása, g) egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás). 16.
KFI szabályozás Változások a KFI szabályozás területén: Az innovációs járulék leírhatóságának megszűnése (adótörvény) A K+F fogalomrendszer egységesítése A K+F tevékenységek minősítési rendszerének kidolgozása Gyógyszeripari K+F adókedvezmény hosszú távú megoldási lehetőségeinek kidolgozása A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések hazai bevezetése (PCP) 17.
A K+F+I új kormányzati struktúrája Parlamenti bizottságok Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság K o r m á n y Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács (NKITT) Innováció Koordináció (államtitkári/elnöki értekezlet) MTA KIM NEFMI NFM NGM OTKA SZTNH (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) MRK (Magyar Rektori Konferencia) NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal) Közreműködő szervezetek (MAG) Tudományos, szakmai, vállalkozói, és társadalmi szervezetek Akadémiai kutatóintézetek Felsőoktatási intézmények Vállalkozások, KFI szolgáltatók 18.
KFI feladat- és hatáskörök A K+F és a technológiai innovációval kapcsolatos feladat- és hatáskörök megoszlása: nemzetgazdasági miniszter a kutatás fejlesztés és technológiai innovációért felel nemzeti fejlesztési miniszter a fejlesztéspolitikáért, a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért felel közigazgatási és igazságügyi miniszter a tudománypolitika koordinációjáért felel nemzeti erőforrás miniszter a kormányzati tudománypolitikáért a felel. www.nkth.gov.hu 19.
Az Országgyűlés új eseti bizottsága Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság (Az Országgyűlés 76/2011. (X. 14.), és 81/2011. (X. 28.) OGY határozata) Feladata: az Országgyűlés kutatás-, fejlesztés- és innováció politikai tevékenységének elősegítése; az innovációt érintő törvények áttekintése; a kutatásról és fejlesztésről közvetlenül rendelkező törvények, kormány-, illetve miniszteri rendeletek áttekintése; a kutatási és fejlesztési, innováció- és tudománypolitikai tevékenység kormányzati kezelésének módja, szervezeti rendjének áttekintése, hatékonyságának vizsgálata, valamint a tudomány és a gazdaság kapcsolatának erősítés. A bizottság munkájáról évente a magyar tudomány ünnepéig, november 3-áig jelentést készít az Országgyűlés számára. 20.
Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel 2011. január 1-jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait. A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki. A NIH-re vonatkozó új SZMSZ 2011. júniusban hatályba lépett (www.nih.gov.hu) 21.
A Nemzeti Innovációs Hivatal küldetése A K+F és az innováció területén olyan államigazgatási együttműködési struktúrák, kooperációs hálózatok, valamint innovációs elemző és szolgáltató kapacitások kiépítése és működtetése, amelyek Magyarország és az EU gazdaságstratégiai céljainak megvalósítása érdekében elősegítik a nemzeti innovációs rendszer szereplőinek hatékony munkáját, és a hazai, illetve nemzetközi együttműködését. 22.
A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére Államigazgatási, hatósági funkciók Közvetítő, kooperációs funkciók NIH Szolgáltatási, ügynökségi funkciók K+F+I szakpolitika, stratégia, intézkedési terv Innovációs elemző bázis, stratégiai monitoring és értékelés Innovációs ügynökségi szolgáltató és hatósági feladatok EU-s és nemzetközi K+F+I együttműködések Hatékony szervezet 23.
Köszönöm a figyelmet! További információ: Sebők Katalin főosztályvezető Nemzeti Innovációs Hivatal Stratégiai Főosztály E-mail: katalin.sebok@nih.gov.hu 24.