Hatlábúak altörzse Subphylum Hexapoda Igazi rovarok osztálya - Classis Insecta Hemimetabol rovarok 2.
Ordo Psocoptera - Fürgetetvek rendje - kutikulájuk vékony - gyors mozgásúak - melegkedvelők, inkább párás helyeken élnek - fákon, bokrokon zuzmókkal és penészgombákkal táplálkoznak - előfordulnak madár, hangya, darázsfészkekben, méhkaptárakban is Könyvtetű - Liposcelis divinatorius - 0,9-1,4 mm, széles körben elterjedt - leginkább házakban fordul elő - szerves anyagokon él - rovargyűjteményekben, herbáriumokban kárt okozhat - teste lapos, sárgás-barna színű - közelrokon fajok nőstényei petéiket avarba, fakérgek repedéseibe, madárfészkekbe rakják le, az imágók sokszor zuzmók között élnek
Ordo Phthiraptera - Állati tetvek rendje - élősködés következtében szárnyatlanok - lapos testűek, gyakran a színezetük a gazdaállat színét utánozza - kitinpáncéljuk erős, bőrszerű - szemük nagyrészt elcsökevényesedett - egyes fajok gazdaspecifikusak Subordo Mallophaga - Szőr és tolltetvek alrendje Karcsú galambtetű - Columbicola columbae - a galamb tollazatában él - 2-2,7 mm - lapos keskeny hosszú teste van - kapaszkodó lábai vannak, hogy a tollazaton könnyen mozogjon - a tollazat és a bőr lehámlott részeivel táplálkozik - olykor a gazdaállat bőrét is megsértik és egészségét is károsítják
Ordo Phthiraptera - Állati tetvek rendje Subordo Anoplura - Vérszívó tetvek alrendje - szúró-szívó szájszervekkel rendelkeznek Ruhatetű - Pediculus humanus - gazdaspecifikusak - 3-4,5 mm - testtájéki specifikusságot is mutatnak - kicsi, megnyúlt, lapított testű, világos színű rovarok - rövid, karmos lábakkal kapaszkodnak meg a gazdán - fejükön sötét szemeket viselnek - 2 alfaja ismert: a ruhatetű és a fejtetű - a ruhatetű a ruhák szövetei közé helyezi le petéit, míg a fejtetű a hajszálakra ragasztja petéit - világszerte elterjedtek - a tífusz kórokozójának terjesztője
Ordo Thysanoptera - Pillássszárnyúak rendje - szárnyuk keskeny, széleit hosszú, sűrű serték szegélyezik - lábaik tapadóhólyagokban végződnek (hólyagoslábúak) - csápjaik 6-9 ízből állnak - főleg viráglakók, de vannak moha- és kéreglakók is - szúró-szívó szájszervükkel a megszúrt növények nedveit szívogatják növényi kórokozók vektorai Gabonatripsz - Haplotrips tritici - a Palearktikum nagy részén elterjedt - elsősorban pázsitfüveken gyakori - évente egy generációja van - a potrohvég csőszerű - a búza veszedelmes kártevője, a nőstények a petéiket a fiatal kalászokba rakják, a lárva ott szívogat -egy nemzedéke van, a lárva telel át a talajban
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje - legtöbbször kis méretűek, csak kivételesen nagyok (4 cm) - szipókás rovarok, kizárólag növényevők - az első pár szárny legtöbbször vastagabb és nem átlátszó, nyugalomban háztetőszerűen borítja a testet - a legtöbb faj tud ugrani - növényi betegségek vektorai - a hímek hangot adnak, páros hanghólyagok, akár több 100 méterre
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje Méregzöld kabóca Cicadella viridis - 1 cm hosszú - az ivari dimorfizmus nem jelentős: a hímek elülső szárnyai fénylő zöldek, a nőstények elülső szárnyai fűzöldek - élőhelyét nedves rétek, lápok, mocsarak képezik - az egész északi féltekén előfordul, gyakori - lárváikat különböző vízinövényeken lehet megtalálni, a pete telel át - a hátsó lábszáraik keresztmetszetben négyszögűek, erősen tüskések
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje Vérpettyes kabóca Cercopis sanguinolenta - 8-10 mm - fekete alapon vérvörös foltokkal - a lárvák 10-15 cm mélyen, gyökereken habcsomókban élnek - nedves réteken vízpartok mentén gyakori, inkább hegyvidékeken - ritkán okoz károkat, de elsősorban füveket és más lágyszárú növényeket szívogatnak - Európa déli része, Kis-Ázsia, É.-Afrika
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje Óriás-énekeskabóca Tibicina haematodes - 26-38 mm - szárnyai üvegszerűen átlátszóak - déli kitettségű árnyas erdők - ha nagyobb tömegei jelennek meg akkor a szőlő kártevője lehet - inkább Európa déli része - a hímek nappal ciripelnek, a nőstényeknek is vannak hangadó szerveik, de nem ciripelnek - tömegesen ciripelnek - aránylag jól repülnek
Ordo Sternorrhyncha - Növénytetvek rendje Subordo Aphidina - Levéltetvek alrendje - apró, törékeny testű szipókások - a nőstények elevenszülők, egyes fajaik szárnyatlanok - az első pár szárny a másodiknál jóval nagyobb - járólábaik vannak - a kétivaros generációt gyakran szűznemzéses generáció váltja fel - potrohcsövek, kártékonyak, vektorok - sok faj hangyákkal él mutualisztikus kapcsolatban Fekete répalevéltetű - Aphis fabae - 2-2,5 mm - Ausztráliát kivéve világszerte elterjedt - a mérsékelt égövön a cukorrépán gyakran okoz károkat
Ordo Sternorrhyncha - Növénytetvek rendje Subordo Coccidea - Pajzstetvek alrendje - nőstény szárnyatlan, sokszor lábatlan, helyhez kötött, szelvényezettsége is eltűnik; hímeknek nincs szájszervük - viaszmirigy váladéka a testet pajzsszerűen befedi - trópusokon gyakoriak, kártevők Kaliforniai pajzstetű - Quadraspidiotus perniciosus - a pajzs 1,5-2 mm - lába nincs, színe citromsárga - kozmopolita, nálunk is behurcolt kártevő - 2 nemzedéke fejlődik évente - piros, gyűrű szerű foltok - alma, meggy, cseresznye
Hatlábúak altörzse Subphylum Hexapoda Igazi rovarok osztálya - Classis Insecta Holometabol rovarok 1.
Ordo Megaloptera - Vízi recésszárnyúak rendje Közönséges vízifátyolka Sialis lutaria testének hosszúsága 8-10 mm a szárnyak fesztávolsága 35-30 mm szárnyai nagyok, szürkésbarnák, testénél is hosszabbak, a testet tetőszerűen borítják be csápjai hosszúak, szájszervei előreállóak a lárváik ragadozók, 1-3 évig fejlődnek lassú folyású és álló vizekben Európa, Szibéria, április-május
Ordo Raphidioptera - Tevenyakú fátyolkák rendje Sárgalábú tevenyakú Raphidia flavipes 12-15 mm feje hosszúra nyúlt, neve a feltűnően megnyúlt előtorára vonatkozik a nősténynek hosszú tojócsöve van, potroha keskeny a lárvák öreg fák kérgei alatt fejlődnek 2 éven keresztül május-augusztus, erdei tisztások, bozótosok Észak Európai faj hasznos rovarpusztítók
Ordo Neuroptera - Valódi recésszárnyúak rendje Rablópille Libelloides macaronius 19-22 mm, szárnyfesztávolság 5 cm meleg helyeken, nyílt területeken dombvidékek erdeinek tisztásain a lárvák és az imágók egyaránt ragadozók inkább a Földközi-tenger környékére jellemző, de nálunk is előfordul
Ordo Neuroptera - Valódi recésszárnyúak rendje Aranyszemű fátyolka Chrysopa perla 11-13 mm előtor négy fekete folttal a szárnyon a hosszanti erek világosak a kereszterek feketék a lárvák levéltetveket fogyasztanak alkonyatkor rajzik gyakran repül lámpafényre a nőstény petéit levéltetvekkel ellepett levelekhez rögzíti hasznos, kozmopolita (kivéve Új- Zéland)
Ordo Neuroptera - Valódi recésszárnyúak rendje Közönséges hangyaleső Myrmeleon formicarius 26-32 mm, szárnyfesztávolság 6-8 cm szitakötőre emlékeztet szárnyain álcázó szabálytalan alakú és méretű barna foltok meleg vidékek homokos területein, pusztákon, erdőszéleken Európa alkonyatkor aktív, rovarokat ragadozik a lárvák jobban ismertek az imágóknál
Ordo Coleoptera - Bogarak rendje 1-100 mm első szárnypár szárnyfedő, második pár hártyás, jóval hosszabb a fedőszárnynál repülésképtelen vagy szárnyatlan bogarak (Dorcadion scopolii) színük, alakjuk nagyon változatos egyes fajok méreganyagokat tartalmazhatnak pl. kőrisbogár (Lytta vesicatoria), ezek rossz ízűek, így kevesen támadják ivadékgondozás esetenként fejledt ragadozók és károkozók növényevők esetében sok kártékony faj szinte minden élőhelyen előfordulnak ( ) egyik legismertebb és legismertebb rovarrend, mintegy 350 ezer fajukat írták le
Húsevő bogarak alrendje - Adephaga Futóbogarak családja - Carabidae Ragyás futrinka Carabus cancellatus 20-32 mm, teste felül rézvörös vagy rézbarna ragadozó, alföld és dombvidék egyaránt Európa, Szibéria, Mongólia az áttelelő imágók áprilistól szeptemberig aktívak, szeptember után 50 cm mályen beássák magukat a talajba, hogy átteleljenek a lárvák a felszínen élnek, vedléskor beássák magukat a talajba
Húsevő bogarak alrendje - Adephaga Csíkbogarak családja - Dytiscidae Sárgaszegélyű csíkbogár Dytiscus marginalis 30-35 mm, sötét olajzöld alr nagyobb állóvizekben és halastavakban en d: él, ragadozó Európa, Szibéria, Észak-Amerika lárvája a halak ivadékaira káros nagyon sokat tartózkodnak víz alatt a szárnyfedők alatt tárolják a levegőt óránként 4-7 alkalommal vesznek levegőt nagyon jó repülők és éjjel keresnek új vizeket, a partmenti sűrű növényzetű részeket kedvelik Ad ep ha ga
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Csíborok családja - Hydroidae Közönséges óriáscsíbor Hydrous piceus 34-47 mm teste csónak alakú, csillogó olajzöld úszás közben lábait váltogatva evez szőrös hasoldala ezüstösen csillog, mert a levegőt ezen tárolja, a víz felszínén ide a csápjaival juttatja alkonyatkor elhagyja a vizet, újabb területeket keres az imágó mindenevő, a lárva csigákkal és lassan mászó állatokkal állóvizekben, halastavakban gyakoriak Európa, Ázsia nagy része
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Holyvák családja - Staphylinidae Aranysújtásos holyva Staphylinus caesareus - 17-22 mm - szárnyfedői vörösek, a potroh két oldalán sárgás szőrcsomók találhatók, a test többi része fekete - erdőszegélyekben gyakran látható nappal is - Európában megtalálható, de nem mindenütt gyakori - dögökben, korhadó növényekben fejlődő lárvákkal táplálkoznak - petéiket a talajba rakják, a lárvák három vedlés után bábozódnak be - a fejlődés 2-3 hónapig tart - évente egy nemzedékük fejlődik ki
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Dögbogarak családja - Silphidae Közönséges temetőbogár Nicrophorus vespillo - 12-23 mm - a latin neve a szárnyfedők vöröses-sárgás rajzolatára utal - az előtora az elülső szegélyén szőrös - majdnem mindenütt előfordul a mérsékelt égövön Európában és Ázsiában - a lárvák tetemeken fejlődnek - érintésre kellemetlen szagot bocsátanak ki - a tetemeket lárváik részére elássák, lárváikat őrzik és etetik
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Szarvasbogarak családja - Lucanidae Szarvasbogár Lucanus cervus - 30-80, ritkán 100 mm (a hím rágóival együtt) - a hím rágói agancsszerűen megnyúltak, belső élükön erősebb és apróbb fogakat viselnek - a lárva fejlődése 5-8 évig is eltart - az imágó tölgyerdőkben a fák kicsorduló nedveit nyalogatja - Közép- és Dél-Európában honos - védett!
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Álganéjtúrók családja - Geotrupidae Erdei álganétúró Geotrupes stercorosus - 12-20 mm - lárvái bomló anyagokban (avar, gomba, trágya) fejlődnek, amelyet az imágók földbevájt lyukakba hordanak le - mivel a bomló anyagokat földbe ássák hasznosnak számítanak - Európában erdős területeken fordul elő
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Ganéjtúrók családja - Scarabeidae Májusi cserebogár Melolontha melolontha - 23-30 mm - teste alapszíne fekete, szárnyfedői barnásvörösek, a potroh oldalán fehér háromszögű foltokkal - a pajor mindenevő, 2-3 éven át fejlődik - májustól júniusig tömegesen jelenik meg, különböző lomblevelű fák lombjait rágják az imágók - egész Európában elterjedt - kártevőnek számít
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Ganéjtúrók családja - Scarabeidae Aranyos virágbogár (rózsabogár) Cetonia aurata - 14-23 mm - testszíne zöld, kissé aranyosan ragyogó - szárnyfedőit néhány harántos fehér folt tarkítja - a lárva két évig fejlődik, elpusztult gyökerekkel táplálkozik - cserjék, gyümölcsfák virágain táplálkoznak az imágók, ahol a virágok lerágásával kárt okozhatnak - megtalálható Európában és Szibériában
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Pattanóbogarak családja - Elateridae Egérszínû pattanóbogár Agrypnus murinus - 12-17 mm - fekete teste márványos rajzolatú, finom fehér szőrfoltokkal - a lárva gyökerekkel táplálkozik - lárvája drótféreg - ha hátukra esnek, talpra pattannak - az imágó talajon, alacsony növényeken, kövek alatt fordul elő - egész Európában, Ny.-Ázsiában és É.Amerikában előfordul
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Lágybogarak családja - Cantharidae Nagy szentjánosbogár Lampyris noctiluca - a nőstény 9-17, a hím 10-13 mm - mind a lárvák, mind az imágók világítószerveket viselnek a potrohuk végén - az imágóknál az ivarok egymásra találásában játszanak szerepet - szemeik megnagyobbodtak, erősen dülledtek - a hímek röpképesek a nőstények szárnyatlanok - lárváik hernyókkal, csigákkal, férgekkel táplálkoznak - előhátuk pereme átlátszó és az előhát a fejet befedi - a luciferin a luciferáz segítségével oxidálódik - hideg fény
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Katicabogarak családja - Coccinellidae Hétpettyes katicabogár (hétpettyes böde) Coccinella septempunctata - 5,5-8 mm - vörös szárnyfedőin 7 fekete folt - félgömbszerűen domborodó alak, mint minden katicabogárnak - a lárva és az imágó is ragadozó, levéltetvekkel táplálkoznak - Európa, Ázsia, É.-Afrika - síkság, patakpart, kertek stb. - a lábizületek pórusain sárga folyadékot bocsátanak ki, hangyák ellen hatásos védekezés
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Cincérek családja - Cerambycidae Nagy hőscincér Cerambyx cerdo - 25-55 mm, Európa legnagyobb cincére - a hím csáphossza elérheti a 10 cm-et - teste feketés-barna - lárvája 3-5 éven át fejlődik, miközben 1 m hosszú járatot is rághat tölgyekben - tölgyerdőkben június-júliusban alkonyatkor aktív - Európa, Ny.-Ukrajna - védett!
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Cincérek családja - Cerambycidae Havasi cincér Rosalia alpina - 16-38 mm - fekete testét sűrű szürkés-kékes bársonyos szőrzet fedi - a Kárpátok bükköseiben általánosan elterjedt - június-augusztus - Közép- és Dél-Európa hegyvidékei - a nőstények öreg bükkök laza kérge alá rakják petéiket - a lárvák több évig fejlődnek - védett!
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Levélbogarak családja - Chrysomelidae Burgonyabogár (kolorádóbogár) Leptinotarsa decemlineata - 5,5-11 mm - tojás alakú teste erősen boltozatos - feje, előtora, lábai narancssárgák fekete foltokkal, szárnyfedőjén fekete sávok - egy bogár átlagosan 500 petét rak, két nemzedéke is kifejlődhet - a lárvák burgonyán, paradicsomon, padlizsánon fejlődnek de nadragulyán is megélnek - Mexikóból származik, onnan került az USA-ba majd Európába - súlyos kártevő
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga Ormányosbogarak családja - Curculionidae Gesztenyeormányos Curculio nucum - 6-10 mm ormány nélkül - ormánya sötétbarna, teste világosbarna a nőstény - ormánya olyan hosszú mint a teste, a hímé rövidebb - a nőstény hosszú ormányával csatornát rág a szelídgesztenye fejlődő termésébe, és ezen át helyezi a petét a termésbe - lárvája tölgyek termésében is fejlődik - Közép- és Dél-Európa hegy- és dombvidékein fordul elő - szelídgesztenyésekben nagy károkat is okozhat