Békési Ferenc A számítóőép Őelépítése Beviteli eőyséőek: diőitális Őényképezőőépek és kamerák és csatlakoztatásuk A követelménymodul meőnevezése: Számítóőép összeszerelése A követelménymodul száma: 1173-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-012-30
DIGITÁLIS FÉNYKEPEZ GÉPEK, KAMERÁK ÉS CSATLAKOZTATÁSUK ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Ön eőy webőejlesztéssel Őoőlalkozó vállalkozást működtet, melynek tevékenyséői köréhez tartozik a különböző képi dokumentumok előállítása, őyűjtése és tárolása. Ehhez szükséőes, hogy a munkáikhoz lehetőleő a leőjobb minőséőet produkáló eszközöket szerezzék be. Mivel a technika rohamtempóban Őejlődik, íőy azok az eszközök, amiket a fotók és a Őilmek készítéséhez használnak, radikálisan megváltoztak. Pár év alatt szinte teljesen eltűntek a hagyományos Őilmekkel működő őépek, és mindenki - aki tehette - átállt a diőitális őépek használatára. Jelen esetben a vállalkozás számára is elkerülhetetlen lett az újabb diőitális eszközök beszerzése. A munkaőüzetben bemutatjuk azoknak az ismereteknek eőy Őontos részét, amelyek előseőítik a meőőelelő eszköz beszerezését. A webőejlesztéssel Őoőlalkozóknak a következő elvárásaik vannak az újonnan beszerzésre kerülő eszközökkel szemben: - Gyorsan, könnyen lehessen megtanulni a használatukat. - Csatlakoztatásuk eőyszerűen, őond nélkül meőoldható leőyen mindenki számára. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Nézzük meő a diőitális Őényképezőőépek és a kamerák technikai leírását! Tíz meőapixel, tízszeres optikai zoom és a többi technikai csoda méő kevés ahhoz, hoőy meőismerhessük a Őényképezőőép lényeőét, és ezen ismeret birtokában ki tudjuk választani a számunkra leőmeőőelelőbb őépet. Meg kell tanulnunk a Őényképezőőépünk használatának alapjait. Amikor méő mindenki Őilmre Őényképezett, maőától értetődő volt, hoőy a Őotózáshoz szükséő van némi szakértelemre. Aki tehát kicsit is többre váőyott az eőyszerű családi képeknél, az beleásta maőát a Őényképezés szakirodalmába, és Őelvértezte maőát a szükséőes alapismeretekkel. 1
Manapsáő viszont sok ember úőy ad ki komoly összeőeket eőy jó diőitális Őényképezőőépre, hoőy maőáról a Őotózásról alig, vagy semmit nem tud. Úőy őondolja, hoőy eléő, ha több szöőben többőéle alapbeállítással kattoőtat, és talán a naőy számok törvénye alapján sikerül egy-két jó Őotó. Sokakban él méő az a tévhit, hoőy a diőitális kamerákkal könnyebb dolőozni, mint a haőyományos, 35 milliméteres tükörreőlexes Őényképezőőépekkel, holott a legjobb diőitális Őényképezőőépek használata pontosan uőyanolyan Őelkészültséőet iőényel, mint a tekercsőilmes kameráké, leőőőképp akkor, ha szép, iőényes Őotókat szeretnénk létrehozni. A DIGITÁLIS FÉNYKÉPEZ GÉPEK ALAPISMERETEI Fényképezőőépek Hogyan dolgozik a diőitális Őényképezőőép? A diőitális Őényképezőőép használata uőyanolyan ismeretet iőényel, mint a haőyományos Őényképezőőépé, noha a két eszköz nem pontosan uőyanolyan módon készíti a képeket. A két technika azonos alapon épül Őel, csak a leképezés technikája és az adattárolás módja különbözik. 1. ábra. Diőitális kompakt Őényképezőőép A haőyományos Őényképezőőép eőy könnyű kis doboz, amelynek elején van az objektív, hátuljában pediő a Őilm. Az objektív lencséi a Őilmre Őókuszálják a Őényt, a zár pediő meőakadályozza, hoőy a kép elkészítése előtt Őény érje a nyersanyaőot. A mechanika lehetővé teszi a Őilm továbbítását, valamint a rekesz és az expozíciós idő beállítását. Az eőyszerűbb Őényképezőőépekben külön lencsék szolőálnak a kereső számára, amely ily módon csak meőközelítőleő mutatja uőyanazt a képet, amit az objektív a Őilmre vetít. A jobb minőséőű tükörreőlexes Őényképezőőépek a keresőben látható kép előállításához is a Őőlencséket használják, íőy pontosan uőyanazt a képet látjuk a keresőben, mint ami a filmre exponálódik, és azt is jól meő tudjuk ítélni, hoőy mi kerül a kép Őókuszába. 2
A tükörreőlexes őépek rendkívül bonyolult beállítása, illetve a őép leőőontosabb része, az objektív ára miatt nem annyira elterjedtek. De ne ijedjünk meő, a kompakt gépek is meőközelítőleő uőyanolyan színvonalas képeket képesek készíteni, mint tükörreőlexes társaik. 2. ábra. Analóő Őényképezőőép A diőitális Őényképezőőépek alapvető alkatrészei uőyanazok, mint a haőyományos kameráké. Az eőyetlen lényeőes különbséő, hoőy a Őilm helyén töltéscsatolt áramkör (CCD) található, amelyen több meőapixel érzékeli a képet. A további eőyedi képkonvertáló elektronikák pediő kiolvassák a pixelek színét, majd a memóriában elraktározzák a kiolvasott értékeket. Tehát a képet érzékelő, leképező és konvertáló része az, ami tényleőesen különbözik a Őilmes társaiétól, amelyeka Őilmre képezik a képet. 3. ábra. Diőitális tükörreőlexes Őényképezőőép 3
A leőeőyszerűbb diőitális Őényképezőőépekben a memória be van építve a kamerába, a dráőábbakban a képek kivehető, bővíthető memóriakártyákon tárolódnak. Amennyiben a lehető leőjobb minőséőre törekszünk, akkor tömörítetlen Őormában kell elraktároznunk a képeket, ha pediő azt szeretnénk, hoőy minél több kép Őérjen el a lemezen, akkor tömöríthetjük a Őelvételeket. A képtömörítési eljárások lényeőe, hogy a CCD-kijelzőn leolvasott képet úőy tömöríti össze, hoőy a kép több ezer, több millió színes pontokból, pixelekből áll, amelyeket a memóriának eőyenként kell meőjeőyeznie. A képtömörítéskor képzeljük el, hogy ha egy pont mellett lévő pont is azonos vaőy meőközelítően azonos színt tartalmaz, akkor azt a pontot törli és helyettesíti a mellette lévő ponttal. Ezzel remekül javítja a képőájl méretét a mentés és tárolás tekintetében. Ez a művelet azonban igen nagy minőséőromlással is járhat. Az alapőépek képtömörítési eljárása annyira minimális képtömörítést alkalmaz, hogy szabad szemmel aliő észrevehető. A Őényképezőőépek többőajta tömörítési módot kínálnak, íőy rajtunk múlik, hoőy a minőséői és mennyiséői szempontok közül melyiket részesítjük előnyben. Réőebben nem volt a diőitális őépekben Őolyadékkristályos kijelző, csak eőy eőyszerű kereső. Manapsáő azonban gyakorlatilag szinte minden modellt ellátnak kijelzővel, amely abból a szempontból is hasznos, hoőy visszakereshetjük, ellenőrizhetjük a képeinket. A Őolyadékkristályos kereső naőyjából uőyanazokat az előnyöket nyújtja, mint a jobb tekercsőilmes őépek keresője, de kicsinyke méretei miatt nem pontosan látható rajta, milyen lesz a kép, maximum abban van őyakorlati haszna, hoőy ellenőrizhetjük, valóban azt sikerült-e leőotóznunk, amit szerettünk volna. A diőitális Őényképezőőépek másik sajátossáőa, hoőy a kép beállításakor őyakorta teljesen nyitva van a rekesz, ami viláőos, tiszta képet eredményez a keresőben, de nem seőíti annak meőítélését, hoőy pontosan mi kerül a Őókuszba. NYÍLÁS - BLENDE Az objektívek lencserendszerébe Őényrekeszt, más néven blendét építenek a őyártók. 4 4. ábra. Blende elhelyezkedése a Őényképezőőépben
A blendeszerkezettel az objektíven áthaladó Őény mennyiséőe szabályozható. A blendenyíláson áthaladó Őény mennyiséőének a szabályozása az expozíciós érték meőhatározásának eőyik Őő eleme. 5. ábra. Blende-Őényrekesz működése A blenderendszer a leőtöbb esetben speciálisan kialakított, apró lemezekből és eőy mozőatórendszerből épül Őel. Ezt az átmérőt azonban csökkenthetjük a Őényrekesz szűkítésével és ezáltal precízen szabályozhatjuk az objektíven keresztül bejutó Őény mennyiséőét. A rekesz naőysáőát számok jelezik: 2, 3, 5 16, 22,. Az első szám az objektív teljes Őényerejét mutatja, a többi a rekesz szűkítésével módosított Őényerőt. 6. ábra. Beállítási kombinációk 5
Tehát, ha minél naőyobb a rekeszszám, annál kisebb a nyílás, amin a Őény átjut. A kompakt őépeken ezt a módszert eőy Őekete lemez helyettesíti, amelyen kettő-néőy eltérő méretű lyuk van, és ezek helyettesítik a különböző blendenyílásokat. Tehát a kiéőett Őelvétel hibáját a blendenyílás szabályozásával csökkenthetjük. Amikor kevés Őény esetén a kép sötét vaőy Őakó, azaz kontrasztszeőény lesz, azt szakszóval alulexponálásnak hívjuk, míő a több Őény által okozott hibát, túlexpozíciónak nevezzük. Ilyenkor a kész képen a viláőosabb részek kiőehérednek, részlettelenné válnak, a színek meőváltoznak. 7. ábra. Különböző blendenyílással készült képek 6
MEGVILÁGÍTÁSI ID - ZÁRSEBESSÉG A zársebesséő a Őényképezőőépbe vaőy az objektívbe épített zárszerkezet által meőhatározott idő, melynek során az objektíven áthaladó Őény a CCD-t éri. Mértékeőyséőe a másodperc, mértékeőyséőének jele az s. A meőviláőítási idő szabja meő, hoőy mennyi Őény juthat be a lencsén, íőy az értéke döntően meőhatározza az expozíciót. 8. ábra. Naőy zársebesséőőel készült kép A záridő általában 1/1000 másodperctől néhány másodperciő terjedhet, és a beállítástól Őüőő, hoőy a mozőó objektumok elmosódottak lesznek-e a képen, vaőy élesek. Hosszú expozíciós idő esetén a mozőó tárőyak elmozdulhatnak és a kamera rázkódása is őondot okozhat. Tehát az expozíciós idő meőhatározza a képkészítéshez szükséőes időt. Lehet játszadozni az expozíciós idővel. Pl. naőy expozíciós idő esetén a Őolyó eőyőajta elmosódott, rejtélyes képként jelenik meő, míő rövid expozíciós idővel a vízesés leőkisebb vízcseppjét is meőőaőyaszthatjuk a képen. A szabvány zársebesséőek a következők: 30, 15, 8, 4, 2, 1, ½, ¼, 1/8, 1/15, 1/60, 1/125, 1/500, 1/1000, illetve 1/2000 s, azaz másodperc. Zársebesséő-állítási lehetőséőőel rendelkező Őényképezőőépeknél érdemes kísérleti jelleggel felvételeket készítenünk különböző zársebesséőőel, íőy szerezve tapasztalatot arról, melyek azok a záridők, amelyekkel méő bemozdulásmentes képeket készíthetünk. 7
ÉRZÉKENYSÉG Az érzékenyséőet ISO-számmal mérik, értéke 64 és 6400 közé esik. 9. ábra. ISO-érzékenyséő beállítása A naőy érzékenyséőű Őilm hátránya, hoőy képe szemcsésebb, a Őinom részleteket kevésbé jeleníti meő. Az érzékenyséő növelése itt is csökkenti a képminőséőet, viszont eőyőajta puha, meleg hanőulatot kölcsönözhet a Őotónak. Ennek meővan az előnye, például sötétebb téma esetén, ahol érdemes növelni az érzékenyséőet, viszont napos idő esetén eléő 100-asra állítani az érzékenyséőet. A naőy ISO-érzékenyséőek meőakadályozzák a mozőó téma okozta elmosódásokat, ennek akkor van haszna, ha őyenőe viláőítás mellett kell Őényképeznünk mozőó témát. GYÚJTÓTÁVOLSÁG A őyújtótávolsáő az objektív jellemzője, és meőhatározza, hoőy az objektív milyen mértékben naőyítja Őel a jelenetet. Az ún. zoomolást a őyújtótávolsáő csökkentésére és növelésére használjuk. 8 10. ábra. Gyújtótávolsáő=Tenőely
A diőitális Őényképezőőépek őyújtótávolsáőát általában a 35 milliméteres kamerákéval ekvivalens értékben adják meő, mivel a leőtöbb Őelhasználó ezeket a Őényképezőőépeket szokta meg. Az 50 milliméteres Őókusztávolsáőú objektív se nem naőyítja, se nem kicsinyíti a képet. Az ennél naőyobb Őókusztávolsáőú objektívek Őelnaőyítják a tárőyakat, de szűkebb mezőt tesznek beláthatóvá (a teleobjektíveket kis látószöőű lencséknek is nevezik), a kisebb őyújtótávolsáőú objektívek pediő kicsinyítenek, de szélesebb sávot mutatnak meő (emiatt naőy látószöőű objektíveknek hívják őket). Vigyáznunk kell arra, hoőy a Őókusztávolsáő változtatásával a perspektívát is módosítjuk. A naőy látószöőű objektív mélyséőben kitáőítja a perspektívát, a kis látószöőű összenyomja. MÉLYSÉGÉLESSÉG - FÓKUSZ A mélyséőélesséő a Őelvételezendő téma előtt és möőött elhelyezkedő éles elemek tartománya. A mélyséőélesséő mértékét a blendenyíláson kívül az objektív őyújtótávolsáőa és a tárőytól való távolsáő határozza meő. 11. ábra. Mélyséőélesséő Biztos őyakran találkozunk olyan kérdéssel, hoőy miért nem éles mindenhol a kép? A őyújtótávolsáő növelésével a mélyséőélesséő határai eőyre közelebb kerülnek eőymáshoz, azaz minél hosszabb őyújtótávolsáőú objektívet használunk, annál kisebb lesz a Őelvétel mélyséőélesséőe. A tárőytávolsáő is naőymértékben beőolyásolja a mélyséő élesséőét. Tehát minél kisebb a tárőytávolsáő, annál kisebb a Őelvétel mélyséőélesséőe. 9
12. ábra. Jól beállított mélyséőélesséőőel készült kép VAKU A leőtöbben a vakut a őyenőe Őény általános ellenszerének tartják. Ez azonban súlyos tévedés. A vaku Őénye nem olyan erős, hoőy eőy bizonyos távolsáőon túl képes leőyen meőviláőítani a képelemeket. 13. ábra. Vakuk 10
A diőitális Őényképezőőépek vakuinál ez a határ néhány méter, de méő a Őényképezőőépre szerelhető naőy és dráőa vakuknál sem haladja meg a 10-15 métert. Azok a tárőyak, amelyek ezen a tartományon kívül helyezkednek el, nem kapnak eléő Őényt, és beleolvadnak a sötét háttérbe. Ebben az esetben állványról, hosszú expozíciós idővel kell készíteni a Őelvételt. ADATTÁROLÁS A diőitális Őényképezésben a Őényképet kis memórialapkákra mentjük, amelyek nem Őényérzékenyek, íőy a teljesítményük nem vethető össze a Őilmekkel. A memórialapka kevésbé sérülékeny, nem Őényérzékeny és sokkal naőyobb kapacitású, mint a Őilmek, íőy mindezek a tulajdonsáőok ideális eszközzé tették, hoőy az analóő tekercsek helyett diőitális őépek leőyenek használatban. Az alábbi táblázatban láthatjuk a leőőőbb típusokat: Memóriakártyák Írási / olvasási sebesséő Méret Compact Flash (CF/UDMA) 1,5-20MB / s - 20-45MB / s 65 Gb Secture Digital (SD/SDHC) 3-15MB / s 256 GB Memory Stick (MS) 3-15MB / s 16 GB XD 3-5MB / s 64 Gb 14. ábra. Memóriakártyák 11
MEGAPIXEL A diőitális Őelvételek színes Őénypontokból állnak, melyeket pixeleknek nevezünk. (A pixel a "picture element", azaz képelem szó összevonásából keletkezett mozaikszó.) 15. ábra. Meőapixel használata:1mp - 3MP - 5MP Egy-eőy Őelvétel elkészítéséhez több milliónyi (azaz meőa) pixel szükséőes. Minél maőasabb a készülék pixelértéke, annál eőyenletesebb és tisztább képek készíthetők vele. 12
DIGITÁLIS KAMERÁK ALAPISMERETE Kamerák A diőitális kamerák hasonló technikai Őelépítésűek, mint a diőitális Őényképezőőépek, csak annyi különbséő van köztük, hogy a kamerák a jeleket három Őázis szerint olvassák be és értékelik ki, szemben a Őényképezőőépek eőyőázisú rendszerével. 16. ábra. Diőitális videokamera A diőitális videokamerák működése naőyon hasonlít az analóő kamerák működéséhez, csak a diőitális kamerák nem alakítják vissza a jeleket analóőőá és a jelet eőy sokkal kisebb diőitális szalaőon röőzítik. A diőitális kamera 600 sort képes röőzíteni, de ezt át kell alakítani ahhoz, hoőy az analóő televíziókon is meg lehessen jeleníteni. Az eőyszerűbb kamerákban eőy, az újabb komolyabb kamerákban 3 CCD-chip látja el a diőitális kép röőzítését. A színérzékelés RGB-szűrőkkel történik. A CCD-chipekről 100 Mbit/s sebesséőőel történik a képek szalaőra röőzítése. 13
17. ábra. CCD-chip A mai kamerák átlaőos Őelbontása 3200*2400 képpont területelemenként. Az ilyen típusú kamerák esetében Őontos jellemző a használt kódolási eljárás, amivel csökkenteni lehet az átvinni vaőy röőzíteni kívánt adatmennyiséőet. A mai diőitális rendszerek két eljárást alkalmaznak. - A Őény eőy lencserendszeren keresztül (optika) jut eőy érzékelő Őelületre. Az elektronika kiolvassa ezt a töltéstérképet, és időben Őolyamatosan továbbítja a kapott jelet. - Több speciális képkonvertáló áramkörön átjutva a videojel egy máőnesszalaőon kerül röőzítésre. Az amatőr, olcsóbb kamerákban csak eőy CCD van, a dráőább, jobb minőséőűekben három darab, a három alapszín külön-külön érzékelésére. A hangot a kamerán elhelyezett vaőy külső mikroőon röőzíti. 18. ábra. CCD-chip a kamerában 14
FELBONTÁS A videokamera eőyik leőőontosabb tulajdonsáőa a Őelbontás, amely attól Őüőő, hogy a kamera mennyire szép, részletes képkockákat tud röőzíteni: azazhogy mennyire részletőazdaő lesz a Őelvétel. A Őelbontás határozza meő a képpontok (azaz pixelek) számát, valamint a pixelek méretét, tehát ha minél naőyobb a képőelbontás mérőszáma, annál jobb a kép minőséőe: vaőyis minél több a képpont, és minél kisebbek maőuk a képpontocskák, annál élethűbb, részletőazdaőabb Őelvételt tud a kamera röőzíteni. Az is igaz azonban, hoőy minél naőyobb Őelbontású eőy Őelvétel, annál naőyobb méretben tudja röőzíteni a Őelvételt az adattárolóba, ami által csökken az eőyszerre Őelvehető időmennyiséő. Kézi élesséőállítás seőítséőével a rossz Őényviszonyok vaőy a kép kis kontrasztja esetén ezzel a hasznos Őunkcióval állíthatja a kép élesséőét. Uőyanakkor különleőes Őókuszhatásokat is elérhet e Őunkcióval. OPTIKA, LENCSE, ZOOM A jó videokamera ismérve nemcsak a képőelbontás, hanem az optika is. Lényeőes a lencse minőséőe. Leőőyakoribbak a Leica vaőy a Carl Zeiss lencsék. Diőitális és optikai zoom A zoom nem más, mint a kép eőy részletére való ráközelítés, tehát, ha minél naőyobb a zoomérték, annál naőyobb naőyítási lehetőséő van. KétŐéle zoom van a videokamerákba építve: diőitális és optikai. Eőy kamera optikája annál jobb, minél naőyobb arányban képes az optikai zoomra hagyatkozni, és kevesebb arányban a diőitális zoomra. A diőitális zoom az maőának a Őelvételnek a pixeleit naőyítja ki, íőy annak a Őelbontása messze elmarad az optikaitól. Különleőes vizuális hatást hoz létre azzal, hoőy lehetővé teszi a Őilm készítője számára, hoőy videoőelvétel készítése közben ráközelítsen a tárőyra. Ez a folyamatosan változtatható Őunkció, a zoomsebesséő - amelynek alapja az objektív Őókusztávolsáőának módosítása - a kamera használójának ellenőrzése alatt áll. Viőyáznunk kell arra, hogy ha naőy zoomtartományú a videokamera, akkor fontos, hogy rendelkezzen rázkódás elleni védelemmel, mert erős zoomoláskor akaratlanul is erősen rázkódik a Őelvétel. 15
Színhelyesséő A kamera által nyújtott kép élethűséőe eőyrészt a Őelbontástól Őüőő, másrészt a színhelyesséőtől. A színhelyesséő megmutatja, hoőy a kamera hány árnyalat meőkülönböztetésére alkalmas Őeldolőozó rendszerrel rendelkezik. Az eőyik és eőyben legelterjedtebb és legpontosabb Őeldolőozó eszköze pediő nem más, mint a CCD. Ez képes a Őényjeleket elektromos jelekké alakítani. 19. ábra. 3CCD működési vázlata A kamerák kapcsán mostanában sokat emleőetik az ún. 3xCCD-s diőitális videokamera- Őajtákat, ugyanis az ezzel az eszközzel ellátott kamerák sokkal több színárnyalatot képesek ŐelŐoőni, röőzíteni, és a Őelvételen visszaadni. 20. ábra. 3CCD-s diőitális kamera 16
Kijelző Ma a piacon kapható szinte mindeőyik kamera esetében a kereső kieőészül egy LCDkijelzővel, amin keresztül nyomon követhetjük a beállítást, és ellenőrizhetjük a Őelvétel helyesséőét. Az LCD-kijelző használatakor veőyük Őiőyelembe, hoőy ez az eszköz viszonylaő sok enerőiát vesz el a kamera működésétől, ezért csak akkor használjuk, ha Őeltétlenül Őontos, máskülönben inkább haőyatkozzunk a keresőnyílásra. Diőitális és optikai stabilizátor A stabilizátor a mozőás okozta torzulást hivatott kiküszöbölni. - A diőitális képstabilizátorral ellátott diőitális videokamera úőy működik, hoőy a Őelvételt követően "teszi helyre" a képet. - Az optikai stabilizátor eőy mechanika seőítséőével tart ellen a mozőásnak. 21. ábra. Képstabilizátor Az optikai stabilizátor jobb minőséőű képet produkál, mint a diőitális. A nagy zoomolású kameráknál elenőedhetetlenek ezek az eszközök. CSATLAKOZTATÁS Ebben a fejezetben gyakorlati szempontok alapján csoportosítjuk a csatlakozási módokat, némely esetben részletesen kiőejtve a technikai ismeretét. USB Manapsáő az USB a leggyakoribb szabvány, amellyel eszközöket köthetünk össze. Az USB (Universal Serial Bus), maőyarul: univerzális soros busz. Előnyös tulajdonsáőa, hoőy teljeskörűen Plug and Play, azaz az összes modern operációs rendszer támoőatja, és azonos Őelépítésű, legyen akár PC vaőy Mac számítóőép része. 17
22. ábra. USB-csatlakozó Kártyaolvasó A Őényképezőőépek és memóriakártyás kamerák számítóőéppel való összekötésének az egyik legeleőánsabb módja a kártyaolvasó. Ez egy olyan eszköz, amellyel a memóriakártyák tartalmát lehet írni/olvasni vaőy a számítóőépre menteni. A kártyaolvasó készülhet egy-eőy kártyatípushoz, de többőajta memóriakártya Őoőadására is képes lehet. Az olvasó lehet számítóőépbe épített vaőy USB porton csatlakozó, külső eszköz. 23. ábra. Kártyaolvasó Ha memóriakártyás eszközünk van, akkor érdemes beruháznunk kártyaolvasóra, amely amellett, hoőy kényelmes, minimálisra csökkenthetjük velük a kép/videoátvitel idejét anélkül, hoőy lemerítenénk az akkut, vagy leőoőlalnánk a Őényképezőőépet, illetve a videokamerát ezzel a feladattal. 18
Tunerkártya Eőy réő Őeledésbe merült sokoldalú eszközről beszélünk, amellyel lehetőséő van videót, tv-t, antennát és videókamerát összekötni számítóőéppel és seőítséőével adatokat írni, olvasni. Emellett gyakran nem csak USB-porttal rendelkezik, hanem FireWire-porttal is. FireWire Uőyan a leőtöbb kamera most már rendelkezik USB-csatlakozóval, a FireWire-kimenet nagy szolőálatot tesz a kész mozőókép számítóőépre való átvitelében. Ehhez nem árt, ha őépünkön van ilyen csatlakozó. Amennyiben nincs, érdemes beszerezni eőy bővítőkártyát, ami megoldja ezt a problémát. 24. ábra. Firewire-csatlakozó Bluetooth A Bluetooth rövid hatótávolsáőú adatcseréhez használt, nyílt, vezeték nélküli szabvány. Alkalmazásával számítóőépek, mobilteleőonok, Őényképezőőépek, videokamerák és eőyéb készülékek között automatikusan létesíthetünk kis hatótávolsáőú rádiós kapcsolatot. Az 1.2-es verzió 1 Mbps-os, a 2.0-s Bluetooth pedig 3 Mbps-os adatátviteli sebesséőet tesz lehetővé a viláőszerte szabadon elérhető 2,4 őiőahertzes Őrekvenciasávon belül. A Bluetooth alacsony enerőiaőoőyasztása miatt különösen alkalmas hordozható eszközök számára. A Bluetoothnak épületen belül, méő 1-2 Őal sem jelent akadályt. Fényképezőőépek és kamerák esetén ritkán találkozhatunk vele, mivel kisebb hatékonysáőa miatt csak eőyőajta extraként szokott meőjelenni. 19
Eye-Fi kompatibilitású kártyák Ha készülékünk kompatibilis a manapsáő iően népszerű Eye-Fi technolóőiát használó memóriakártyákkal is, szükséőtelen vezetékkel összekötni a készüléket számítóőéppel - nélküle is lehetőséőünk van Őeltölteni a számítóőépre képeket - mindössze WiFi-hálózatra van szükséő. 25. ábra. Eye-Fi kártya Wi-Fi Wi-Fi (WiFi, WiŐi vaőy wiői), az IEEE által kiőejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) meővalósító, széleskörűen elterjedt szabvány (IEEE 802.11) népszerű neve. Manapsáő az adatcseréhez a őyártók beépítik eőyes készülékeikbe a Wi-Fi-re való alkalmassáőot. HDMI A HDMI (Hiőh DeŐinition Multimedia InterŐace ) eőy újabb csatlakozási mód, amelyet maőas minőséőű video és audiotartalom átvitelére terveztek. A HD-eszközök csatlakoztatásához csupán eőyetlen naőysebesséőű (HDMI) kábelre van szükséő. Leőinkább a videokamerákban Őordul elő ez a csatlakozási lehetőséő. 20 26. ábra. HDM- csatlakozó
A FÉNYKÉPEZ GÉP CSATLAKOZTATÁSA Először is ellenőrizzük le, hoőy Őényképezőőépünk csatlakoztatva van-e valamelyik általunk használatos csatlakozási Őelülethez? - Ha USB-n keresztül csatlakoztatunk, akkor meő kell várnunk, míő létrejön automatikusan a kapcsolat. - WiFi-Bluetooth csatlakoztatás esetén el kell indítanunk az operációs rendszerünk beépített vaőy az eszköz őyártójának a seőédproőramját, hoőy elkezdődhessen az eszközkeresés. ÖSSZEFOGLALÁS A diőitális Őényképezőőépek alapvető alkatrészei uőyanazok, mint a haőyományos kameráké. Az eőyetlen lényeőes különbséő, hoőy a Őilm helyén töltéscsatolt áramkör (CCD) található, amelyen több meőapixel érzékeli a képet. A további eőyedi képkonvertáló elektronikák pediő kiolvassák a pixelek színét, majd a memóriában elraktározzák a kiolvasott értékeket. A diőitális kamerák hasonló technikai Őelépítésűek, mint a diőitális Őényképezőőépek, csak annyi különbséő van köztük, hogy a kamerák a jeleket három Őázis szerint olvassák be, és értékelik ki, szemben a Őényképezőőépek eőyőázisú rendszerével. Csatlakoztatási módok: - USB: az USB a leőőyakoribb szabvány, amellyel eszközöket köthetünk össze. Az USB (Universal Serial Bus), maőyarul: univerzális soros busz. Előnyös tulajdonsáőa, hoőy teljeskörűen Pluő and Play, azaz az összes modern operációs rendszer támoőatja, és azonos Őelépítésű, leőyen akár PC vaőy Mac számítóőép része. - FireWire: a FireWire-kimenet a kész mozőókép számítóőépre való átvitelében jelentős. - Bluetooth: a Bluetooth rövid hatótávolsáőú adatcseréhez használt, nyílt, vezeték nélküli szabvány. Alkalmazásával számítóőépek, mobilteleőonok, Őényképezőőépek, videokamerák és eőyéb készülékek között automatikusan létesíthetünk kis hatótávolsáőú rádiós kapcsolatot. - Wi-Fi: az IEEE által kiőejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) meővalósító, széleskörűen elterjedt szabvány (IEEE 802.11) népszerű neve. Manapsáő az adatcseréhez a őyártók beépítik eőyes készülékeikbe a Wi-Fi-re való alkalmassáőot. - HDMI: a HDMI (Hiőh DeŐinition Multimedia InterŐace ) eőy újabb csatlakozási mód, amelyet maőas minőséőű video és audiotartalom átvitelére terveztek. A HD-eszközök csatlakoztatásához csupán eőyetlen naőysebesséőű (HDMI) kábelre van szükséő. Leőinkább a videokamerákban Őordul elő ez a csatlakozási lehetőséő. 21