Adózási alapismeretek 5.2 konzultáció Helyi adók
A törvény 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető feladata - a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett - a helyi közszolgáltatások biztosítása.
A törvény A helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása - melynek során nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása is - elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására.
Alapelvek a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be Adóalany: magánszemély, a jogi személy, egyéb szervezet, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése
Adómentes Adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság
Adókötelezettség Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, nem állandó lakosként való tartózkodásra az e törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására
Helyi adók típusai Az önkormányzat rendeletével: vagyoni típusú adók, kommunális jellegű adók, továbbá helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult.
Építményadó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke Az adó évi mértékének felső határa: 1100 Ft/m2, a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.
Telekadó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: a telek m2-ben számított területe, vagy a telek korrigált forgalmi értéke. Az adó évi mértékének felső határa: 200 Ft/m2, a korrigált forgalmi érték 3%-a.
Magánszemélyek kommunális adója Kommunális adókötelezettség terheli a meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az adó évi mértékének felső határa a meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 17 000 Ft.
Idegenforgalmi adó Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt Mentes az adó alól a 18. életévét be nem töltött magánszemély; a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján a hallgató
Idegenforgalmi adó Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma Az adó mértékének felső határa: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft; az adóalap (pl. szállásdíj) 4%-a;
Iparűzési adó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége
Iparűzési adó Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Iparűzési adó mértéke Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa 1998. évben az adóalap 1,4%-a, 1999. évben az adóalap 1,7%-a, 2000. évtől az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint.
Adómentesség Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek a számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.
Köszönöm a figyelmet! Forrás: Dr. Herich György: Adótan 2012, Penta Unió, Pécs 1990. évi C. törvény