Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2010.(XII. 14.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Átírás

1 Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2010.(XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról a módosításáról szóló 2/2011. (I. 25.) rendelettel egységes szerkezetben Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az adó megállapítás joga és az adókötelezettség 1. (1) Az Önkormányzat illetékességi területén határozatlan időre bevezeti: a) az építményadót, b) magánszemélyek kommunális adóját, c) az idegenforgalmi adót, d) a helyi iparűzési adót. (2) Az Önkormányzat adó megállapítási joga a helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) az e rendeletben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki, a Htv. 6. -ban meghatározottak szerint. 2. (1) E rendelet alkalmazásában Htv. 3. (1) és (3) bekezdése alapján adóalany: a) a magánszemély b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, d) külföldi magánszemély és szervezet. (2) Adómentes az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül az, aki a Htv. 3. (2) bekezdésében leírtaknak megfelel. 3. Az adókötelezettség az Önkormányzat illetékességi területén a Htv. 4. alapján a következőkre terjed ki: a) az ingatlan tulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, b) nem állandó lakosként való tartózkodásra és c) az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (a továbbiakban: adótárgy) 2. Értelmező rendelkezések 4. E rendelet alkalmazása során a Htv ában megfogalmazott értelmező rendelkezések szerint kell eljárni. 1

2 II. Fejezet Vagyoni típusú adók 3. Építményadó Az adókötelezettség 5. (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet. (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül. Az adó alanya 6. (1) Az adó alanya (2. ) az, aki a naptári év (a továbbiakban: Év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni érékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak {Htv. 12. (2)}. (3) Társasház, garázs, és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség {Htv. 12. (3)}. Az adómentesség 7. Mentes az adó alól: a) a szükséglakás, b) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2, c) a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, d) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, e) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl.: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja, f) az Önkormányzat közigazgatási területén állandó lakosként bejelentkezett magánszemély tulajdonában álló lakás, g) garázs, műhely, 2

3 h) felújítás alatt álló műemléképület a Htv. 13/A. (1)-(7) bekezdésében foglaltak szerint. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 8. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, illetve az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettsége megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Adófelfüggesztés 9. Az adófelfüggesztésnél a Htv. 14/A -ában leírtakat kell alkalmazni. Az adó alapja 10. Az adó alapja az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete. Az adó évi mértéke 11. Az adó évi mértéke: a) lakás esetén: 700 Ft/m2, b) üdülő esetén: 900 Ft/m2, c) külterületi (zártkerti) lakást, üdülést és pihenést szolgáló épület, helyiség: 700 Ft/m2, d) vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze: 200 Ft/m2. Adókedvezmények 12. A kőröshegyi állandó bejelentett lakost: a) 100 % kedvezmény illeti meg a 10. c) pontjában megállapított adóból, amennyiben az épületet lakásként használja. b) 50 % kedvezmény illeti meg a 10. c) pontjában megállapított adóból, ha az épületet nem lakásként használja. III. Fejezet Kommunális jellegű adók 4. Idegenforgalmi adó Az adókötelezettség, az adó alanya 3

4 13. Adókötelezettség terheli a Htv. 31. (1) bekezdése alapján azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adómentesség 14. Mentes az adókötelezettség alól a Htv. 31. alapján: a) a 18. életévet be nem töltött magánszemély, b) gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély, c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén a vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója ál-tal folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója (Ptk b) pontja). Az adó alapja 15. Az adó alapja a 12. -ban meghatározottak szerint a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke 16. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft. Az adó beszedésére kötelezett 17. (1) Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett a Htv. 34. (1) bekezdése alapján: a) a kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepen a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaló-jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, c) a fizető-vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosult szerv, d) az a) - c) pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra adása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be. (2) A Htv. 34. (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. (3) Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének a megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet és az adózónak bizonylatot ad ki. Az adó megfizetése 4

5 18. Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett, a beszedést követő hónap 15. napjáig köteles átutalni, vagy befizetni az önkormányzat számlájára. 5. Magánszemélyek kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya 19. (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő: a) építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt építmény), b) beépítetlen belterületi földrészlet, c) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga. (2) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban év) első napján az (1) bekezdésben megjelölt építmény, vagy földrészlet tulajdonosa, valamint a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. Amennyiben az építményt vagy földrészletet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően valamennyi tulajdonos vagy valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Az adómentesség 20. (1) Mentes a kommunális adó alól: a) az építményadóval terhelt épület, épületrész, b) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga, c) a szükséglakás, d) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület (épületrész), (pl.: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) feltéve, hogy az épületet (épületrészt) az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja, e) az a beépítetlen belterületi földrészlet, amelyre építési engedély nem adható. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 21. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy engedély nélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Tulajdonosváltozás esetén a tulajdonjog bejegyzést követő év első napján keletkezik az adókötelezettség. (3) Az adókötelezettség megszűnik: a) az építmény megszűnése évének utolsó napján, 5

6 b) a tulajdonosváltozás esetén a tulajdonjog bejegyzés évének utolsó napján. (4) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó mértéke, az adóbevallás és az adó megfizetése 22. (1) Az adó mértéke adótárgyanként Ft. (2) Az adókötelezettség keletkezését, változását 15. napon belül az adóhatóságnál írásban kell bejelenteni az e célra szolgáló nyomtatványon. (3) Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következik be. (4) Az adózó magánszemély kommunális adóját az adóévben két egyenlő részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti be pótlékmentesen. IV. Fejezet Vállalkozási jellegű adók 6. Helyi iparűzési adó Az adókötelezettség, az adó alanya 23. (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó. 24. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereségilletőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége (Htv. 36. ). Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 25. (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) 1 Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. (Htv (2)) 1 Módosította a 2/2011. (I.25.) Ör. 1. -a. Hatályos január 25-től 6

7 (3) 2 Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt - eltérően a 40. (4) bekezdésében foglaltaktól - az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. (Htv (2)) Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 26. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. (2) Az Önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére (Htv. 38. ). Az adó mértéke 27. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,5 %-a. (2) 3 Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb forint. (Htv. 40. (2)) (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti illetékes önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adó-alap és az egyes (székhely-, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 28. Az adóelőleg megállapítására és az adó megfizetésére a Htv. 41. és 42. -át kell alkalmazni. 2 Módosította a 2/2011. (I.25.) Ör. 1. -a. Hatályos január 25-től 3 Módosította a 2/2011. (I.25.) Ör. 2. -a. Hatályos január 25-től 7

8 V. Fejezet Záró rendelkezések 29. (1) E rendelet január 1-én lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a helyi adókról szóló 21/2008. (XII. 15.), valamint a módosításáról szóló 30/2009. (XII. 15.) számú önkormányzati rendelet. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdések elbírálása során a helyi adókról szóló évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Európai Unió jogának való megfelelés 30. E rendelet a belső piaci magatartásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének megfelel. Kőröshegy, december 13. Marczali Tamás polgármester Kobolákné Dr. Horváth Brigitta jegyző Záradék: A rendelet ig kifüggesztésre került a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. Kőröshegy, december 14. Kobolákné Dr. Horváth Brigitta jegyző Kiadmány hiteléül: Kőröshegy, január 25. Kobolákné Dr. Horváth Brigitta jegyző 8