(KM002_1) 9. Zaj-, rezgés- és sugárzásvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A hang 3 jelentéstartalma Fizikai jelenség: mechanikai hullám, azaz rugalmas közegben tovaterjedő rezgés Élettani (biológiai) jelenség: a fül a rezgéseket felfogja, hangérzetté alakítja (hallásküszöb, fájdalomküszöb) infrahang hallható hang ultrahang f<15 Hz 15<f<16000 Hz 16000 Hz<f Értelmi, esztétikai (lélektani) jelenség: hangélmény 1
Mitől zaj a hang? hang: különböző frekvenciák keverékei hangforrások hullámképei különböznek Mitől zaj a hang? Kellemes hangok Zajok madár gyár vers közlekedés rendezett hullámkép rendezetlen hullámkép Zaj: különböző magasságú és erősségű hangok keveréke, amit az ember kellemetlennek, zavarónak érez (szubjektív fogalom). Minden olyan hang zaj, ami nem hangélmény, hanem kellemetlen hang 2
A zajosság kifejezésére használt fogalmak hangteljesítmény: hangforrást körülvevő zárt felületen egységnyi idő alatt átáramló energia hangintenzitás: a zajforrást körülvevő közeg egységnyi felületén egységnyi idő alatt átáramló energia (I = 10-12 10 W/m 2 ) hangnyomás: a terjedő hullámok keltette nyomásingadozás zajforrások teljesítménye 15 nagyságrend széles tartományban mozog a fül a hangintenzitás logaritmikus változására érzékeny inzenzitás- vagy hangnyomásszint: a hallásküszöbhöz viszonyított intenzitás vagy hangnyomás logaritmusa [db] hangintenzitásszint kiszámítása: L I = 10lg(I/I 0 ) [db] I 0 = 10-12 W/m 2 (vonatkoztatási alap, a db-skála 0 pontja) (hallásküszöb) L I = 10lgI - 10lg10-12 L I = 10lgI + 120 [db] a fül nem minden frekvencián egyformán érzékeny az emberi hallás frekvenciafüggésének modellezésére az A súlyozószűrőt használjuk dba 3
A fül is a hangszint logaritmikus változásaira érzékeny: pl. abszolút hangintenzitás 10- szeresére nő érzékelés: hangosság kétszereződik A hallható hangok tartománya 4
Zajforrások típusai Pontszerű zajforrás: minden irányban egyenletes intenzitással sugároz Vonalszerű zajforrás: végtelen hosszú, a sugarát periodikusan változtató hengerrel modellezhető a hullámfrontok koncentrikus hengerfelületeken Síkfelületű zajforrás: a hullámfelületek a sugárzóval párhuzamosak Zajterjedés szabad térben a zajterjedést befolyásoló tényezők: a levegő csillapító hatása domborzat növényzet árnyékolás (épületek, falak) meteorológiai tényezők zajterjedés zárt térben: I b = I v + I e + I a fenti tényezők értéke függ a fal anyagától, a beesési szögtől és a frekvenciától 5
A zaj élettani hatásai halláskárosodás: időszakos hallásvesztés (halláscsökkenés) tartós hallásvesztés maradandó hallásvesztés (halláskárosodás) fiziológiai/pszichikai hatások (30-65 dba, 65-85 dba, >85 dba) látszólag hozzászokunk a zajhoz emberek zajérzékenysége különböző (kor, fizikai állapot, pillanatnyi idegállapot, a zaj forrásához való viszonya) zajos munkahelyek, iskolák, kórházak, háztartások: csökken a teljesítőképesség, lelassul a tevékenység, nő a figyelmetlenség és a feszültség, romlik a koncentráció, emberek agresszívebbé válhatnak (társadalmi és egészségügyi problémák!) A környezeti zaj forrásai közlekedési zajok: közúti, vasúti, légi üzemi zajok: termelő, szolgáltató tevékenységek, telephelyek, gépek, berendezések, építkezések, ill. az ezekhez kapcsolódó járműhasználat áramlási zaj: szellőző- és elszívó berendezések, kompresszorok, hűtőberendezések stb. szabadidős zajforrások ( diszkózaj ): szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek, kulturális események, verseny- és hobbisportok stb. zaja 6
A vizsgált mérőhelyeken 1995-2000 között mért közlekedési zajterhelés megoszlása (kb. 300 mérési hely: Bp és az országos közutak városi szakaszai) (Környezetgazdálkodási Intézet) A különböző úttípusok zajterhelései (Közl. Tud. Int. Rt.) 7
8
Zajcsökkentési lehetőségek emisszió transzmisszió immisszió átviteli út forrás átviteli út átviteli út vevő hangteljesítményszint hangnyomásszint hangosságszint 9
Védekezés a környezeti zajok ellen aktív védekezés: emisszió csökkentése a zajforrásnál gépek, épületek, járművek zajcsökkentett kivitelben történő tervezése zajforrás kiiktatása (leghangosabb gépet kell kiiktatni, több kisebb hangforrás megszüntetése csekély eredménnyel jár) gépjárműforgalom kitiltása Védekezés a környezeti zajok ellen passzív védekezés: transzmisszió csökkentése zajforrás szigetelése (zajcsökkentő tokok, rezgéscsökkentő gépalapok) zajárnyékoló falak, erdősáv hangelnyelő anyagokból (likacsos, szálas anyagok) falborítás (hang visszaverődése és a hangérzet csökken) hangtompítás rezonáló testek segítségével (hangenergia jelentős része ezen rezgésbe jövő testek rezgésének fenntartására fordítódik) immisszió csökkentése zajvédő sisak, füldugó, fültok, csendidő 10
4. Zajos gép körül kialakított hanggátló burkolat Zajos gép rezgés- és hangszigetelése Zajos gép zajcsökkentése rezonáló testek segítségével Kupola alakú mennyezet hangelnyelő képességének növelése álmennyezetek segítségével 11
Közlekedési zajok csökkentése Járművek hangszigetelése Hangelnyelő útburkolat kialakítása (porózus aszfalt) Forgalom korlátozása, sebességkorlátozás Zajárnyékoló létesítmények építése Meglévő épületek hangszigetelése Új utak/épületek tervezésekor zajvédelmi szempontok figyelembe vétele Forgalom elterelése a sűrűn lakott városrészekből más útvonalakra Nehézgépjárművek közlekedésének korlátozása Komplex intézkedések a tömegközlekedés fejlesztésére és részarányának növelésére a városi közlekedésben Közlekedés okozta zajterhelés csökkentésének lehetőségei zajárnyékoló létesítmények építése meglevő épületek hangszigetelése új utak/épületek tervezésekor zajvédelmi szempontok figyelembe vétele 12
Védekezés adminisztratív eszközökkel zaj elleni védelem szempontjából fokozottan védett területek kijelölése csendes övezetek kijelölése (kórház, szanatórium, oktatási, kulturális létesítmények) zajgátló védőterületek kijelölése önkormányzati rendeletekben helyi zajvédelmi szabályok megalkotása társasházak házirendje forgalomszervezési intézkedések (teherforgalom korlátozása, tiltása, sebességkorlátozás, utcák egyirányúsítása stb.) EU-s elvárások Senki ne legyen az egészségét vagy életminőségét veszélyeztető zajnak kitéve A lakosság zajterhelése sehol se haladja meg a 65 dbat, és a zaj a 85 dba-t egyszer se lépje túl Az éjszakai 55 65 dba-s zajban élő lakosság helyzete ne romoljon tovább Az 55 dba-s határ alatti zajjal terhelt lakosság terhelése ne emelkedjen e határ fölé 13
Zajcsökkentési cselekvési programok zajcsökkentési tervek tartalma a fennálló és várható zajterhelés ( stratégiai zajtérkép: immissziós zajterhelési térkép) a zajterhelést okozó források ( konfliktustérkép: zajterhelés és zajszint küszöbérték különbségét mutatja be zajszint övezetekkel ill. görbékkel) a zaj csökkentése vagy a zaj további növekedésének elkerülése érdekében tervezett intézkedések (akcióterv) 14
Rezgésvédelem Környezeti rezgések: a lakó-, üdülő- vagy középületek emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben a külső környezetből származó rezgésgerjesztés hatására keletkező, az emberre nézve kellemetlen (káros) ún. egésztest-rezgések (<100 Hz) forrásai: közlekedés, gépek, berendezések üzemelése épületekre gyakorolt hatások (szerkezetek teherbírása, élettartama csökken, vakolatrepedés stb.) emberre gyakorolt hatások védekezés: rezgésszigetelés (átterjedés, továbbterjedés megakadályozása) rezgéscsillapítás (mozgási energiát hőenergiává alakítani) A rezgés hatásai az emberre érzékenység: a z legnagyobb a gerincoszlop irányában (a z ) mellkasra merőlegesen (a x ) és a mellkas irányában (a y ) kisebb a z a y a x az egyes szervek rezonanciafrekvenciái (legkárosabb rezgések): a x a x 3-6 Hz : csípő-váll-fej 5-9 Hz: máj-lép-gyomor 7 Hz: agy 9-15 Hz: száj, torok 60-90 Hz: szemgolyó 100-200 Hz: állkapocs a y gerincbántalmak, látászavar idegi panaszok, légzési nehézség, szívritmus-rendellenesség stb. a z 15
Sugárzásvédelem radioaktivitás: természeti jelenség spontán magátalakulások: gamma sugárzás, alfa-bomlás, bétabomlások sugárterhelés természetes kozmikus sugárzás földkéreg mesterséges atomfegyver kísérletek atomerőművek fűtőanyag ciklusa gyógyászati tevékenység (diagnosztika, terápiás kezelések) további hosszú felezési idejű leányelemek bizmut ólom 214 214 214 218 222 Po Bi Pb Po Rn 84 83 82 84 86 polónium AEROSZOLOK ESŐCSEPPEK 238 Urán bomlása a talajban légáramlás ülepedés csapadék rések, ahol a radon egy része kijut a talajból a légkörbe FÖLDFELSZíN 238 U 92 234 Th 90 234 Pa tórium protaktínium 234 U 92 230 Th 90 226 222 Ra Rn 88 86 rádium radon radonnak a talajban maradó 222 Rn része 86 16
Atomreaktorok + energia A sugárzások káros hatásai sztochasztikus hatás valószínűségi jelleg a sugárterhelés után később lép fel daganatos és öröklődő betegségek, mutációk determinisztikus hatás a károsodás egy küszöbdózis felett biztosan bekövetkezik Hatás 100% félhalálos dózis LD 50/30 helyi sugársérülések sugárbetegség kezdeti, lappangási, kritikus, lábadozási szakasz 0% Küs zöb Dózis 17
Védekezés, felhasználás Védekezés külső sugárforrás ellen távolságnövelés időcsökkentés védőréteg alkalmazása Nukleáris anyagok és technológiák felhasználása atomreaktor analitikai eljárás (aktivációs analízis) nyomjelzéses módszer radioizotópos orvosi diagnosztika és terápia radioaktív kormeghatározás 18