Hollandia (2010. 11. 06. 2010. 12.04.) Beszámoló
Nem is tudom, hogy hol kezdhetném a beszámolómat. Csodálatos 1 hónapot töltöttem Hollandiában Rengeteg dologtól tartottam, amikor megtudtam, hogy én is benne vagyok mindazok között, akiknek lehetıségük van kiutazni, mindamellett, hogy rettentıen örültem is. Izgultam az utazás miatt, a társaság, az idegen hely és a nyelv miatt. Ezek a dolgok hamar rendezıdtek úgy érzem. Nagyon jó csapattá alakultunk. Úgy vélem, hogy mindezekhez nagy segítség volt, hogy részt vehettünk közösen kiutazásunk elıtt pszichológiai és nyelvi elıkészítıkben. Ezek ideje alatt már valamennyire megismerhettük egymás szokásait, nyelvi tudását, és beleláthattunk életébe is egy kicsit. A kintlétünk kezdetekor elkezdtünk ismerkedni a szállásunkkal, a várossal és ezek mellett magával az országgal is. Kezdetben sok dolog idegennek tőnt számunkra, és ahogy mentünk idıben elıre egyre közelebbinek tőnt minden. Az elsı héten voltunk az iskolában. Beleláthattunk az oktatási és a finanszírozási rendszerbe. Tetszik az oktatás, érdekesnek tartom. Értékelésnek színeket kapnak, és minden színnek megvan a jelentése, mint nálunk a jegyeknek. Tetszett az épület maga és a termek. A termeknek üvegfaluk van. Leeuwardenben az iskola hasonló volt a Sneek-i iskolához, de itt ápolástan szakteremmel is találkozhattunk, így szakmám oktatásába is beleláthattam. Fıként az ágytálazásról tartottak nekünk egy órát. Érdekes volt, hasonló a hazaihoz, ám mégiscsak más. Az ágytál maga nem egyezik az itthonival. Ott kerek, és fém, míg nálunk mőanyag és tojásdad formájú. Azért élveztem, hogy benne lehettünk szakmánk oktatásában külföldön is. Jártunk egy fogtechnikai laboratóriumban, ami számomra érdekes volt. Ez nem vágott a szakmámba, de pont ezért rengeteg dologba láthattam bele, amibe még itthon sem, mivel fogászati asszisztensek is voltak a csoportunkban. A legnagyobb élmény természetesen a kórház volt, hiszen csecsemı- és gyermekápolónak tanulok. Mikor a kórházhoz értünk nem akartam elhinni. Kintrıl, mint valami szálloda, bent meg egy plázához tudnám hasonlítani. Üzletekkel volt tele az épület alsó emelete. Felmentünk, ahol láthattuk az osztályokat, kórtermeket. Láttunk gyermekosztályt és koraszülött osztályt is. A koraszülött osztály hasonló volt a hazaihoz, bár nagy különbség, amirıl még soha nem hallottam, hogy a kórteremben az ágy felett egy kamera volt, amin a szülık otthonról interneten keresztül élıben figyelhetik gyermeküket. A gyermekosztály nagyon tetszett. Már a folyosó is nagy élmény volt, amin kis lámpák voltak, amik óránként más hangulatfényt varázsoltak az osztályra. A szobák is nagyon szépek voltak, és az ágyak is. Minden ágy felett tévé volt, és minden ágy irányítható emelhetı volt. Minden gyermeknek egy játékmacin vagy egy babán mutatják meg a kezelése folyamatát. Akit megmőtenek a mőtés folyamatát egy képeskönyv formájában hazaviheti a kezelést követıen. Tetszett a felszereltség, és az, hogy mindenki mosolygós és kedves volt. Ez - 2 -
már eleve egy jobb hangulatot adott a kórháznak. A kórházi rendszerrıl a következıket tudtuk meg: van védınıi szolgálat. Náluk az otthonszülés gyakoribb, mint a kórházban történı. A szülést orvos vezeti, nem szülésznı. Az ápolók team-ekben dolgoznak, amely a következıképpen épül fel: egy mőszakvezetı van, aki alatt 2 team dolgozik. Egy team áll egy vezetıbıl, 3 ápolóból és 3 tanulóból. Egy ápoló mellé jelölnek ki egy tanulót. Az ápoló képzésrıl: van egy alapképzés, amely lehet közép- vagy felsıfokú. Vannak demonstrációs termek, ahol az orvosok és az ápolók is tudnak gyakorolni tanulmányaik során. Az intézménylátogatásokat követıen városnézésre volt lehetıségünk. Sajnos az idıjárás megnehezítette a dolgokat, de azért szerintem élveztük. Az idıjárás és a holland nyelv az, ami nem igazán nyerte el a tetszésemet kint létem alatt. Az elsı hétvégét egy családnál töltöttem. Szerintem ez nagyon jó volt arra, hogy beleláthassak egy holland család életébe. Aranyos, vendégszeretı család fogadott. Nagyon érdekes volt számomra a holland emberek étkezése. İk reggelire és ebédre esznek hideg ennivalót, és a vacsora a meleg étel náluk. Vacsorára érkeztünk hozzájuk, és nagyon finom étellel fogadtak bennünket. Más ételeket esznek, mint mi. Egészségesen táplálkoznak szerintem. Sok zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket fogyasztanak. Kevés a zsíros, olajos étel és a cukor. Franeker városában voltunk a családnál, ott éltek. Elvittek bennünket Harlingen tengerpartjára az egyik este folyamán. Jártunk Franeker város központjában is, láthattuk a világ legrégebben mőködı Planetáriumát is. Voltunk közösen bowlingozni is, bár nekem nem igazán sikerült elsajátítanom ezt a játékot. A család megtanított minket egy Sjoulen nevő játékra, amit fıként karácsony este szoktak együtt játszani. Nagyon élveztük, és az itt töltött hétvégét is. - 3 -
Riesenberger Edina A következı héttıl már gyakorlatra mentünk. A Krobbe Dobbe nevő bölcsıdébe kerültem. Ez egy idısek otthonán belül mőködı bölcsıde, ahová azok a gyermekek mehetnek, akiknek valamely hozzátartozójuk itt tartózkodik. Nagyon szimpatikus volt nekem a bölcsıde. Tetszett az elrendezés, a játékok és a kert is. Nem hasonlított az itthoni bölcsıdékhez. A rendszere is egészen más volt. A gyermekek két turnusban érkeztek. Az elsı reggel 8:30-tól volt bent 11:30-ig, a második pedig délután 1-re érkezett és fél 4-ig volt bent. A kettı között volt az ebédszünet. Egy gyermek sem ebédel a bölcsıdében. Érkezésük után leülnek játszogatni: fızıcskéznek, vonatoznak, csúszdáznak, babakocsit tologatnak. Jelentıs volt, hogy nagyon szeretik a jelmezeket. Már érkezésükkor odarohantak a ruhafogashoz vagy a mellette található ládikához és gyorsan kiválasztottak egy jelmezt, majd amíg csak lehetett, addig abban voltak felöltözve. Közben néha egy-egy gyereket leültetett a gondozónı, és azok színeztek, festettek, ragasztgattak. Úgy vettem észre, hogy a gyermekek nagy figyelmet igényelnek, és szeretik is, ha figyelnek rájuk. 10 óra körül összepakoltunk, és a gyermekeket leültettük az asztal köré. Mindenki hozott magával egy poharat valamilyen gyümölcslével és egy mőanyag dobozkát, amiben gyümölcs volt. Az étkezést énekléssel kezdték. Elıször az üdítıt fogyasztották el, majd a gyümölcs következett. A tízórai elfogyasztása után, ha szép idı volt, akkor felöltöztették a gyermekeket, és kivitték ıket az udvarra a szülık érkezéséig. Rosszabb idı esetén bent maradtak, és folytatták a benti játszást. Volt olyan alkalom is, amikor az idısek otthonába mentünk ki, és nekik énekeltek és táncoltak a gyerekek, az idısek pedig nagyon élvezték ezt. Volt, hogy csak a folyosón sétálgattunk, futkároztunk a gyermekekkel. Furcsa volt számomra az, hogy a gyermekek nem öltöznek át, amikor megérkeznek a bölcsıdébe. -4-
Ugyanabban az utcai ruhában vannak egész nap, és a gondozónık is. Furcsa volt számomra, hogy míg itthon nagyon nagy figyelmet szentelnek a higiénés szabályok betartásának, addig ott nem. Annyit nem mosnak kezet sem, és a gyermekek orrát sem törlik meg, míg idehaza nagyon gyakran. Ha vécére kellett menni egy gyereknek, azt jelezte, a gondozónı kilazította a nadrágját, majd a gyerek egyedül ment el elvégezni szükségletét. Vécézés után azért kezet mostak, akkor ezt felügyelte a gondozó. Sokat voltak betegek a kicsik, sok hiányzó volt. Ha valaki nem jött betegség okán, akkor azt telefonon jelezte a gondozónınek. Részesei lehettünk egy találkozónak egy idıs hölggyel, aki Magyarországról ment Hollandiába még 56 -ban. Vele és a fiával tudtunk beszélgetni egy kicsit magyar nyelven. A néni alzheimerkórban szenved, így inkább a fiával tudtunk kommunikálni. Hollandiában a Mikulás érkezése hatalmas ünnep. A királynı születésnapját követı második legnagyobb esemény, megelızve a karácsonyt is. A Mikulás (Sinter Klaas) november közepén érkezik az országba Spanyolországból egy hajón, kísérıivel a Piet-ekkel, és egészen december 5-ig járja az országot. Az érkezése nagy rendezvény, amelyet szinte mindenki megtekint, még a tévé is közvetíti. A gyermekek az utcán Mikulásnak vagy Piet-eknek - 5 -
öltözve járkálnak. Miután megérkeznek, a Piet-ek mindenhol úgynevezett Pepernoten-t osztogatnak zsákjaikból. Ez az itthoni mézeskalácsra hasonlít. A Mikulás az országot fehér Amerigo nevő lován járja be. A gyerekek kikészítenek a lónak a cipıjükben szalmát és répát. December 5-én nagy családi ünnep van. Ekkor kapnak a gyerekek nagy ajándékot, sok pepernotent és tipikus dolog, hogy mindenki kap egy nagy csokit, ami a neve kezdıbetőjévé van formálva. Mivel pont ez idı alatt voltunk kint mi is, így részesei lehettünk a folyamatos készülıdésnek e nagy napra a bölcsıdében. A gyermekek nagy élvezettel színezték a mikulásokat és a pieteket, ragasztgattak mikulásokat és répákat, vagy éppen festették ezeket. Mi ezekben is segíthettünk nekik. Sajnos pont azon az ünnepen már nem vehettünk részt, amikor a bölcsıdében tartották meg ezt az eseményt, csak a készületek részesei lehettünk. Elvittek minket a sneeki iskolától busszal Rotterdamba. Az elsı, és számomra ottani legnagyobb élmény a Body Worlds nevő kiállítás volt. Ebben már itthon is részesülhettem, de az ottani sokkal érdekesebb volt. Nagyon tetszett nekem. Sajnos a jegyünk csak fél órára szólt, de az alatt is sok érdekességet láthattunk. Ezt követıen hajókirándulásra vittek minket. Gyönyörő volt a naplementében hajókázni, a város azonban, mint kikötıváros nem nyerte el a tetszésemet. Lehetıségünk volt egy kicsit körbe nézni szabad program keretében a városban, majd a busszal, amivel érkeztünk indultunk is vissza Sneek városába. - 6 -
Riesenberger Edina Egy másik nap Ameland szigetére tettünk látogatást. Ez is hatalmas élmény volt számomra. Reggel autóval érkeztek a Het Toppunt szálláshoz értünk, és onnan vittek ki minket a komphoz, amivel áthajókáztunk a szigetre. Ott egy hosszabb buszozás után elérkeztünk az Északi-tenger partjára, ahol nagyon sok idıt töltöttünk el. Csináltunk sok képet a tengerparton, majd egy nagyon szép falun át bementünk a sziget központjába ismételt buszozással. Aranyos kis csendes központ volt. Megnéztünk pár boltot, majd elsétáltunk vissza a komphoz. Ez is elég nagy élmény volt. -7-
Kicsit tartottam attól a héttıl, amikor tanáraink érkeztek hozzánk, azonban amennyire tartottam tıle, olyan nagy pozitív csalódás volt számomra. Nagyon örültem, hogy kijöttek, és nagyon kedvesek, aranyosak voltak hozzánk. Vacsorával vártuk ıket, ami nagyon meglepte mindegyiküket elmondásuk szerint. Kértünk receptet, és az alapján készült tipikus holland ételekkel vártuk ıket. Volt mustár leves, hagymás krumpli, és desszertnek valami édes kenyeret sütöttünk ki, és csokoládé öntet volt hozzá. Ezt megköszönve hazamenetelük elıtti estén ık is fıztek vacsorát a részünkre. Az töltött káposzta volt, majd desszertnek palacsinta. Egyik nap lehetıségünk volt manuális gyakorlatot végezni. Szappant fıztünk ki. Nagyon érdekes volt az egész. Mialatt feltettük forrni a szappan anyagát, az idı alatt egy pohárban kikevertünk színt és illatot. Díszítettük csillámporral, gyöngyökkel, kagylókkal, virág szirommal, és mindennel, amit csak az asztalon találtunk. Amikor felforrt a szappan anyaga, azt beleöntöttük a pohárba, majd összekevertük az egészet. Ezt követıen formákba öntöttük. Amíg vártunk arra, hogy megkössön, fonalat választottunk, tőt, gyöngyöket, és minden olyat, amivel szerettük volna díszíteni a szappanformákat. Amint megkötött, kiszedtük a formákból majd felfőztük a fonálra, és díszítettük. Szerintem mindenkinek nagy boldogság volt ennek a dísznek az elkészítése. Ugyanezen a napon délután részt vehettünk egy kis sütögetésben. Kaptunk egy könyvecskét, ami tartalmazott 7 darab receptet. Ez mind a Mikulás ünnephez kapcsolódó sütemény volt. Párokba kellett állnunk, és mindenkinek az általa választott recept alapján kellett megsütni a süteményt. Sajnos nekünk nem a választott, hanem a maradék jutott Készítettük a süteményt nagy lelkesedéssel, és a végére nagyon belejöttünk. A végén megállapíthattam, hogy a mi sütink a legfinomabb! Így örültem, hogy végülis ez maradt ránk. Az utolsó héten még sokat mászkáltunk a város utcáin. Minden boltba bementünk, mindent megnéztünk, amit addig nem. Gyönyörő Sneek városa, nekem nagyon tetszett. A házak, az utcák, a kertek, a víz. Az emberek is kedvesek voltak, tetszettek az üzletek is. Jó látni, hogy mindenki biciklivel közlekedik, szeretem a tulipánokat, a fapapucsokat Jó volt még az utolsó héten sétálgatni ott. Érdekes volt, hogy mikor megérkeztünk, a víz még tiszta volt, a végére meg már teljesen befagyott, hazajövetünkkor meg hó lepte el az egészet. Gyönyörő látvány volt! - 8 -
A prezentáció megírása az utolsó héten is jelentıs esemény volt. Jó volt összegyőjteni, hogy miként is telt el ez a 4 hét. Nagyon tetszett, ahogy a sok-sok képekbıl kiválasztottuk a legmegfelelıbbeket, amiken keresztül be tudtuk mutatni a sok-sok jobbnál jobb eseményt. A legutolsó este vacsorára meghívtunk mindenkit, akikkel találkoztunk az elmúlt hónapban, akik segítettek nekünk valamiben, hogy megismerjünk valami számunkra újat. A vacsora egész jól sikerült. Tipikus magyar ételt fıztünk, a vegetáriánusok a lecsót kóstolhatták meg, a többiek meg a pörköltet. Köretnek rizsát és nokedlit ehettek. Mindenki köszöntıt mondott mindenkinek majd ajándékoztunk. Mi is kaptunk mind egy kis emléket. Holland mintás táskában holland mintás bögrét és ugyanilyen mintájú köténykét. Ezt követıen koccintottunk, végül bekapcsoltunk pár magyar zenét, amikre mindenki nagy lelkesen táncolt. Nagyon emlékezetes este marad ez is. Az utolsó napunk is emlékezetes volt. Rossz idı volt végig, fagyott is sokat, de jelentıs mennyiségő hó nem esett le. Az utolsó reggel szakadó hóesésre ébredtünk, és az egész tájat hó lepte el. Nagyon csodás volt! - 9 -
Riesenberger Edina Közben gyorsan összekészülıdtünk, bepakoltunk, és rendbe tettük a szállást. A taxink 2-re érkezett, bár a havazás miatt kicsit megkésve, de megérkezett értünk. Gyorsan bepakoltunk mindent az autóban, elbúcsúztunk ott is mindenkitıl, majd elindultunk Amszterdamba. A repülıtéren tartózkodtunk még egy jó ideig, majd a repülın is, mivel késéssel indult. Már mind nagyon vártuk, hogy hazaérjünk, és láthassuk szeretteinket Nagyon sokat adott számomra ez az 1 hónapnyi kint tartózkodás. Lehetıségünk volt mindarra, hogy egy idegen ország életébe belenézhessünk, részt vehessünk benne, és megismerhessük azt. Fantasztikus, és életre szóló élményekkel gazdagodtam - 10 -