Facultatea de Științe Economice și Gestiunea Afacerilor Str. Teodor Mihali nr. 58-60 Cluj-Napoca, RO-400591 Tel.: 0264-41.86.52-5 Fax: 0264-41.25.70 econ@econ.ubbcluj.ro www.econ.ubbcluj.ro A TANTÁRGY ADATLAPJA Pénzügyi elemzés 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Közgazdaság-és Gazdálkodástudományi Kar 1.3 Intézet Közgazdaság-és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet 1.4 Szakterület Pénzügy 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Pénzügy és bank 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Pénzügyi elemzés A tantárgy kódja ELM0046 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Fekete Szilveszter, adjunktus 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve drd. Székely Imre, tanársegéd 2.4 Tanulmányi év III 2.5 Félév V 2.6. Értékelés módja Összegző 2.7 Tantárgy típusa Kötelező 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 3.2 melyből: előadás 2 3.3 szeminárium/labor 2 3.4 Tantervben szereplő összóraszám 56 3.5 melyből: előadás 28 3.6 szeminárium/labor 28 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 22 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 20 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 20 Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) 4 Vizsgák 3 Más tevékenységek:... 3.7 Egyéni munka összóraszáma 69 3.8 A félév összóraszáma 125 3.9 Kreditszám 5 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi Nincs. 4.2 Kompetenciabeli Nincs. 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei A diákok az óra zavarása nélkül hallgatják az előadást. Minden, az egyetemi és kari szabályzatnak megfelelő szabályt be kell tartani. A diákok az óra zavarása nélkül vesznek részt a szemináriumokon. Minden, az egyetemi és kari szabályzatnak megfelelő szabályt be kell tartani. 1
6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák Szakmai kompetenciák Transzverzális kompetenciák Gazdasági-pénzügyi elemzések készítése a begyűjtött információk és adatok alapján. Módszerek és technikák bemutatása a gazdasági-pénzügyi problémák megoldására. Módszerek, technikák és adatgyűjtési eszközök meghatározása, azonosítása a gazdasági-pénzügyi problémák kezelésére. Módszerek, technikák és eszközök használata a gazdasági-pénzügyi munkák végzésében. Gazdasági-pénzügyi megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Minőségi mutatók használata gazdasági-pénzügyi munkálatok kiértékelésére. Tervek és költségvetések alkalmazása gazdasági egységeknél és közintézményeknél. Tervek és költségvetések kritikus elemzése, értelmezése. Szintetizáló és elemző képesség fejlesztése. Csapatban való együttműködési technikák alkalmazása, szerepek és feladatkörök szétosztása. 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései A pénzügyi elemzés tantárgy jelentőségét az adja, hogy egy vállalat múltbeli jövedelmezőségének, hatékonyságának elemzése nélkül nem tudunk megfelelő terveket készíteni a jövőre vonatkozóan sem. Egy vállalati szakember számára elengedhetetlen ismerni a pénzügyi kimutatások közti összefüggéseket és ezekből a vállalat életére vonatkozó lényeges információkat kiolvasni. A tantárgy általános célja az értékközpontú vállalati teljesítménymérés elméleti és módszertani alapjainak megismerése, választ kapni arra a kérdésre, hogy miként tudjuk megmérni egy adott vállalkozás értékteremtő képességét, a legelterjedtebb pénzügyi mutatókkal való elemzés. A tantárgy során ki kell alakítsák a diákok azt a képességet, hogy történetet kerekítsenek a mérleg, eredménykimutatás és cash-flow számai mögé, feltárva az ok-okozati kapcsolatokat (elsősorban egy nagyvonalú elemzés), majd ezt követően a feltárt összefüggéseket néhány mutatóval alátámasztani. A tanult módszereket a diákok fel kell tudják használni kvantitatív döntéselőkészítésre, utólagos ellenőrzésre, az eltérések okainak feltárása fontos szerepet játszva a folyamat során. A diákoknak ismerniük kell és megfelelően kell tudják alkalmazni a következő fogalmakat és módszereket: Du-Pont féle mutatópiramis, versenytársakról, az adott iparágról összegyűjtött adatok elemzése, jövőre vonatkozó döntések előkészítése a múlt adataira támaszkodva, pénzügyi kimutatások szerepének megértése az üzleti teljesítmény megítélésében, gazdálkodási és számviteli összefüggések feltérképezése, a befektetési, működtetési és finanszírozási döntések pénzügyi kimutatásokban jelentkező hatásának megismerése, a stock-flow problematika megértése, a vállalat tevékenységi körének, a működtetés, gazdálkodás, produktivitás, a fejlesztések eredményességének sokoldalú megítélése, a cég tőkeerejének, eladósodottságának, pénzellátottságának, hitelképességének a meghatározása, a cég életképességének, fejlődőképességének és megbízhatóságának a feltérképezése, az adott vállalat jellemzése annak jellege szerint: saját vállalat, versenytárs, ügyfél, környezetelemzés elkészítése, hatásvizsgálatok, nemzetközi trendek, iparági jellemzők és ágazat specifikus mutatók megismerése. A diákok meg kell ismerjék a vállalat belső és külső finanszírozásának előnyeit és hátrányait, fel kell ismerniük a profitabilitási és fenntarthatósági szempontokat, értelmezniük kell egy vállalat költségstruktúráját, illetve az egyes termékek részesedését az árbevételből, meg kell tudják határozni a vevők, illetve a szállítók koncentrációját, el kell tudják készíteni a földrajzi megoszlás szerinti árbevételmegoszlást, figyelembe kell tudják venni a termékek szezonalitását, cégcsoporton belüli tranzakciók, felvásárlások, fúziók esetén érteniük kell a transzferár kérdéskörét, fedezeti szinteket kell tudjanak számolni, értékelniük kell a készleteket átlagos élettartam, forgási sebesség, számított érték vs. valóság vs. vállalati menedzser véleménye. A nettó forgótőke elemzése során meg kell tudják állapítani a forgótőke-szükségletet, meg kell értsék a forgótőke-menedzsment legfontosabb szempontjait, meg kell ismerniük a különböző forgótőke-politikákat, meg kell tudják határozni a forgóeszközök optimális szintjét, a forgóeszközök finanszírozását. A vevők, szállítok elemzése során figyelembe kell vegyék a fizetési haladékokat, befolyási és kifizetési gyorsaságot. Kell ismerjék a készpénzforgás időegyenesét, ismerniük kell a likviditás vs. szolvabilitás vs. profitabilitás problémakört, érteniük kell a különbséget a bevétel vs. pénzbevétel, költség vs. pénzkiadás között. Válaszolniuk kell arra a kérdésre, hogy mikor mondjuk egy vállalatra hogy egészséges. Röviden a diákok a tantárgy keretén belül megismerkednek a legismertebb vállalatértékelési modellekkel - FCFF, FCFE, szorzószámok, eszköz-alapú értékelés. 2
8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzés A pénzügyi elemzés célja és eszköztára Kulcsszavak: értékközpontú vállalati teljesítménymérés elméleti és módszertani alapjai, egy vállalkozás értékteremtő képessége, a legelterjedtebb pénzügyi mutatókkal való elemzés, versenytársakról, iparágról összegyűjtött adatok elemzése, jövőre vonatkozó döntések előkészítése a múlt adataira támaszkodva, pénzügyi kimutatások szerepe az üzleti teljesítmény megítélésében; fundamentális elemzés, üzleti környezet, a vállalat nyereségét meghatározó tényezők: makrogazdasági és ágazat körülmények vs. ágazaton belüli relatív teljesítmény, általánostól az egyedi fele tartó elemzés, világgazdaság és nemzetgazdaság helyzete, nemzetközi tényezők, amelyek hatással vannak a vállalat teljesítményére, jellemző kulcsváltozók amelyek a gazdaság makro helyzetét jellemzik, konjunktúraciklusok, ágazati elemzés, ágazaton belüli helyzet elemzése, vállalat érzékenysége a konjuntúraciklusokra, egy ágazat jellemző életciklusa, az ágazat teljesítményét befolyásoló stratégiai kérdések Pénzügyi kimutatások és ezek összefüggésrendszere számviteli visszatekintés és a fogalmak elmélyítése Kulcsszavak: mérleg, eredménykimutatás, cash-flow-kimutatás, likviditási mérleg, forgási idő, likviditási idő Makrogazdasági és ágazati elemzés Kulcsszavak: a gazdaság, mint egész elemzésének szükségessége, általánostól az egyedi fele tartó elemzés, tágabb gazdasági környezet elemzése, külső környezeti hatások az ágazatra, jellemző kulcsváltozók exportkilátások, külföldi versenytársakkal folytatott árverseny, külföldi befektetések nyeresége, egyezmények országok között, deviza- és részvényárfolyamok volatilitása, államadósság alakulása, protekcionista kereskedelempolitikai intézkedések, tőke szabad áramlása, munkaerő helyzete, reálárfolyamváltozás, bruttó hazai termék, foglalkoztatottság, infláció, kamatlábak, költségvetési deficit, érzelmek a fogyasztók és termelők gazdaságra vonatkozó optimizmusa/pesszimizmusa, Keresleti sokkok (adókulcscsökkentés, pénzkínálat-növelés, kormányzati kiadások növekedése, exportkereslet emelkedése), kínálati sokkok (árvíz, fagy, aszály, a munkaerő képzési színvonalában beálló változás, bérarányok megváltozása), központi gazdaságpolitika, konjunktúraciklusok (ciklikus ágazatok vs. védekező ágazatok), konjunktúraérzékenység, ágazati elemzés, vállalatspecifikus tényezők, helyettesítő termékek hatása, vásárlók alkupozíciója, szállítók alkupozíciója, benchmarking A mutatószám-rendszerek korlátai Kulcsszavak: a viszonyszámok elemzésénél figyelembe veendő tényezők (az arányszámok nem jelentenek abszolút kritériumot, a mutatószámok elemzésének célja a jövőt befolyásoló jelenbeli döntések megalapozása, a mutatószámokra épülő teljesítménymegítélés viszonylagos) A pénzügyi cégdiagnózis alapjai Kulcsszavak: pénzügyi mutatók, mint a vállalkozások megítélésének széles körben elterjedt, hagyományos eszközei, a cégminőség pénzügyi jelzőrendszerei, mint a cég üzletpolitikájának, működtetésének és fejlesztéspolitikájának pénzügyi szempontból lényeges kiindulási és output feltételei, stratégiai szemléletű cégdiagnosztika, a cégműködés pénzügyi racionalitásának sokoldalú alátámasztása, a pénzügyi teljesítmény megítélése, cégteljesítmény a pénzügyi kimutatások tükrében 3
Hagyományos pénzügyi teljesítménymérés Kulcsszavak: a teljesítmény és mérés fogalma, a teljesítménymérés célja és tartalma, a kitűzött célok helyességének alátámasztása mutatószámokkal, a változást igénylő vállalati képességek és a változtatásukra szolgáló akciók között esetleges tartalmi hiányosságok, aránytalanságok vagy szerkezeti ellentmondások feltérképezése, a visszacsatolások és korrekciók szerepe egy vállalat életében, a vállalati teljesítménymérő rendszerek kialakításakor figyelembe vet főbb szempontok, mint a vállalat működésére jellemző mutatók, mérőszámok kiválasztása, a mérési pontok meghatározása, a mintavétel időpontjának, ütemezésének meghatározása, az adatfeldolgozási technikák, módszerek kiválasztása, a teljesítményindikátorok piramisa, figyelmeztető mérőszámok szerepe Hagyományos pénzügyi mutatók Kulcsszavak: szűkebb és tágabb értelemben vet mérleg- és eredményelemzés, vertikális és horizontális elemzés, a mutatószámok csoportosítása: hatékonysági mutatók, jövedelmezőségi mutatók, likviditási mutatók, forgássebesség-mutatók, adósságmutatók, a piaci értékelés mutatói, hatékonysági és jövedelmezőségi mutatók A hagyományos pénzügyi teljesítménymérés kritikája Kulcsszavak: számviteli kimutatások hiányosságai, utólagosan képzett mutatók, korlátozott lehetőség a korrekcióra, visszaigazolás vs. döntéstámogatás szerep, stratégiai szemlélet hiánya, nem pénzügyi alapú információk hiányossága, nem megfelelő az alkalmazott mutatórendszerek szerkezete, a mutatók általában nem alkalmasak az operatív szint teljesítményének megítélésére, nem jelzik az eredményt befolyásoló tényezők hatásait, az előre meghatározott mutatók rugalmatlanok, nem használhatók a szervezet minden szintjén, az előre felállított normák, az eltéréselemzések alapján elkészített újabb standardok nem ösztönöznek nagyobb teljesítményre, nem támogatják a folyamatos fejlesztést, a hagyományos mutatók nem alkalmasak az új fogyasztói igények és a megváltozott termelési technikák követésére, a hagyományos mutatók az új gyártási technológiák eredményességének mérésére alkalmatlanok, a pénzügyi kimutatások alapján számított pénzügyi mutatók számadatai a múlt eseményeit tükrözik, amelyből nehéz következtetni a jövő eseményeire, a pénzügyi mutatók öröklik a mérleg- és eredménykimutatás hibáit, a mérleg statikus jellege torzíthatja a mérleg alapján számított aránymutatókat, a pénzügyi arányszámok leginkább arra szolgálnak, hogy felhívják a figyelmet a vállalat teljesítményében, működésében bekövetkezett változásokra, problémákra, a pénzügyi arányszámok segítségével történő teljesítménymérésnek számos olyan exogén tényezője van, amelyek elhanyagolása a számok torz értelmezéséhez vezethet A DuPont-módszer, mutatópiramis és benchamarkválasztás Kulcsszavak: a ROE mutató szorzatokra való felbontása, cél: megérteni azokat a tényezőket amelyek egy vállalat ROE mutatóját befolyásolják, adózott nyereség és adózás előtti nyereség aránya (adóteherráta), adózás előtti nyereség és EBIT aránya (kamatteherráta), EBIT és árbevétel aránya (fedezeti hányad), árbevétel és eszközök aránya (eszközarányos árbevétel vagy forgási sebesség), eszközök és saját tőke aránya (tőkeáttételi ráta); ROS és ATO mutatók közötti különbségek ágazatok között; benchmarkválasztás, az összehasonlítás problémái Az EVA (gazdasági hozzáadott érték) és MVA (market value added) mutatók tartalma és jelentősége Kulcsszavak: többlethozam, amely felette van egy adott szisztematikus kockázattal működő vállalattól általánosan elvárt hozamnak, a teljes tényezőtermelékenység alapvető mércéje, EVA mutató kiszámítása a gyakorlatban, számítási problémák az EVA alkalmazásában, az EVA és az MVA kapcsolata a DCF-mutatóval, az EVA-mutatóhoz kapcsolt ösztönzés lehetőségei, az EVA mutató gyenge pontjai és fejlesztési lehetőségei, az EVA-mutató javítása nyereségágon 2 előadás 4
Nettó forgótőke elemeinek elemzése Kulcsszavak: nettó forgótőke, szállítópolitika, kereskedelmi hitelpolitika, készletgazdálkodás, vevők beszedési ideje, szállítók fizetési határideje, haladéka, készletek forgási sebessége, vevőkoncentráció, szállítókoncentráció, az üzleti partnerek alkupozíciója, forgótőkeszükségletet, forgótőke-menedzsment, különböző forgótőke-politikák, forgóeszközök optimális szintje, a forgóeszközök finanszírozását. a készpénzforgás időegyenese, likviditás vs. szolvabilitás vs. profitabilitás problémakör Vállalatértékelési módszerek, felvásárlások, összeolvadások Kulcsszavak: Free cash-flow to the equity (FCFE), Free cash-flow to the firm (FCFF), Szorzószámos értékelés, Eszköz-alapú értékelés, fundamentális elemzés, tőkeköltség Reálopciók Kulcsszavak: Reálopciós módszertan alkalmazása a vállalati döntéshozatalban Könyvészet 1. Becker, Turner, Varsányi, Virág: Értékalapú stratégiák A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005 2. Bodie, Kane, Marcus: Befektetések, Aula Kiadó, 2005 3. Brealey, Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, Tanszék Kft Kiadó, Budapest, 2012 4. Brigham, Gapenski, Daves: Intermediate Financial Management, 6th edition, The Dryden Press, 1999 5. Kovács E. Pénzügyi adatok statisztikai elemzése, Budapesti Corvinus Egyetem, Tanszék Kft. Kiadó, 2006 6. Rappaport: A tulajdonosi érték, Alinea Kiadó, Budapest, 2002 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések Pénzügyi elemzés, mint folyamat Kulcsszavak: A pénzügyi elemzés lépései, eszköztára, célja Pénzügyi kimutatások és ezek összefüggésrendszere Kulcsszavak: mérleg, mérleg és eredménykimutatás készítése összesítő-ellenőrző kimutatás alapján, Cash-flow készítés mérleg és eredménykimutatás alapján, Likviditási mérleg Iparági jellemzők Kulcsszavak: iparági jellemzők, ezek hatása a pénzügyi kimutatások jellegére A mutatószám-rendszerek korlátai 3 szeminárium 5
Hagyományos pénzügyi mutatók Kulcsszavak: hatékonysági és jövedelmezőségi mutatók, likviditási, forgássebesség-, adósságmutatók, piaci értékelés mutatói, piaci értékelés mutatói, szorzószámos értékelés A DuPont-módszer, mutatópiramis és benchamarkválasztás Kulcsszavak: a ROE mutató szorzatokra való felbontása, cél: megérteni azokat a tényezőket amelyek egy vállalat ROE mutatóját befolyásolják, adózott nyereség és adózás előtti nyereség aránya (adóteherráta), adózás előtti nyereség és EBIT aránya (kamatteherráta), EBIT és árbevétel aránya (fedezeti hányad), árbevétel és eszközök aránya (eszközarányos árbevétel vagy forgási sebesség), eszközök és saját tőke aránya (tőkeáttételi ráta); ROS és ATO mutatók közötti különbségek ágazatok között; benchmarkválasztás, az összehasonlítás problémái Az EVA (gazdasági hozzáadott érték) és MVA (market value added) mutatók tartalma és jelentősége Kulcsszavak: többlethozam, amely felette van egy adott szisztematikus kockázattal működő vállalattól általánosan elvárt hozamnak, a teljes tényezőtermelékenység alapvető mércéje, EVA mutató kiszámítása a gyakorlatban, számítási problémák az EVA alkalmazásában, az EVA és az MVA kapcsolata a DCFmutatóval, az EVA-mutatóhoz kapcsolt ösztönzés lehetőségei, az EVA mutató gyenge pontjai és fejlesztési lehetőségei, az EVAmutató javítása nyereségágon Nettó forgótőke elemeinek elemzése Kulcsszavak: nettó forgótőke, szállítópolitika, kereskedelmi hitelpolitika, készletgazdálkodás, vevők beszedési ideje, szállítók fizetési határideje, haladéka, készletek forgási sebessége, vevőkoncentráció, szállítókoncentráció, az üzleti partnerek alkupozíciója, forgótőke-szükségletet, forgótőke-menedzsment, különböző forgótőke-politikák, forgóeszközök optimális szintje, a forgóeszközök finanszírozását. a készpénzforgás időegyenese, likviditás vs. szolvabilitás vs. profitabilitás problémakör Szabad pénzáramláson alapuló vállalatértékelési módszerek Kulcsszavak: FCFF, FCFE Reálopciók Kulcsszavak: Reálopciók néhány egyszerű számpélda 3 szeminárium Könyvészet 1. Becker, Turner, Varsányi, Virág: Értékalapú stratégiák A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005 6
2. Rappaport: A tulajdonosi érték, Alinea Kiadó, Budapest, 2002 3. Brealey, Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, Tanszék Kft Kiadó, Budapest, 2012 4. Bodie, Kane, Marcus: Befektetések, Aula Kiadó, 2005 5. Brigham, Gapenski, Daves: Intermediate Financial Management, 6th edition, The Dryden Press, 1999 6. Kovács E.: pénzügyi adatok statisztikai elemzése, Budapesti Corvinus Egyetem, Tanszék Kft. Kiadó, 2006 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy tartalmának és a megfelelő didaktikai módszerek kiválasztásának az alapját a pénzügyi szakemberekkel történő egyeztetés és a világszinten vezető helyen levő egyetemek tanterveinek elemzése képezte. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Aránya a végső jegyben 10.4 Előadás Az előadások során bemutatott ismeretek megfelelő elsajátítása. félév végi írásbeli vizsga Kritikus személetmód az előadások során bemutatott ismeretekkel kapcsolatban. 30% 10.5 Szeminárium / Labor A szemináriumok során bemutatott ismeretek megfelelő elsajátítása számpéldák félév végi írásbeli vizsga 35%. Szemináriumi aktív jelenlét. a diákok félévközi órai tevékenységének a folyamatos 15% értékelése Házi dolgozat. 3 konkurens vállalat 20% összehasonlító elemzésének kiértékelése 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei a szakterület legfontosabb alapfogalmainak ismerete Kitöltés dátuma Előadás felelősének aláírása Szeminárium felelősének aláírása 2013.03.26. dr. Fekete Szilveszter, adjunktus drd. Székely Imre, tanársegéd Intézetigazgató aláírása dr. Benyovszki Annamária, docens Az intézeti jóváhagyás dátuma 2014.04.08. 7