Mikor jelentős egy késés? A jogszabály szerinti késés megállapításának objektív feltétele, hogy a késés jelentős legyen. Csak olyan esetben jár segítségnyújtás az utas részére, ha legalább 2 órás késéssel indul a gép (1500 km vagy rövidebb út esetén), illetve 3 órás késéssel (az EU-n belül 1500 km-nél hosszabb út vagy EU-n kívüli országokat is érintő 1500-3500 km közötti út esetén), vagy 4 órás késéssel (összes egyéb repülőút esetén). bármilyen 0-1500 km közötti 1500 járat km bármilyen feletti Eu-s viszonylatban államok 1500-3500 közötti járatok km közötti, Eu-s 3500 állam km és feletti, 3. ország EU-s ák 2 óra késéstől 3 óra késéstől 3 óra késéstől 4 óra késéstől Késés esetén mi a cég kötelessége? Ha a légitársaság számára ésszerűen valószínűsíthető az, hogy sokat fog késlekedni az indulással (kettő órás késés a minimum), akkor köteles segítséget nyújtani az érintetteknek. Ilyenek a következők: étkezés, frissítők biztosítása a várakozási időhöz igazodva; telefon, fax stb. rendelkezésre bocsátása díjmentesen. Szállás (és díjmentes fuvarozás a reptér és a szállás között) kizárólag akkor jár a késéssel érintett utasoknak, ha ésszerűen az látható előre, hogy a célállomás felé aznap már nem fog elindulni a járat. Ez azt jelenti, hogy ha egy gép 110 perces késéssel indul, semelyik esetben sem tarthatunk igényt még frissítő italra sem; ha viszont Párizsból utazunk Londonba és 130 perccel később indul a gép, akkor járnak a megfelelő segítségek. Amennyiben a járatunk tervezett indulási ideje 23:15 és másnap 0:55-kor indul a gép, akkor nem jár szállás, hiszen hiába másnap indul el a gép, a késés még a 2 órát sem éri el. Mindazonáltal a késésben lévő járatra várakozó utasok ellátásáról való gondoskodás korlátozható vagy elutasítható, ha az ellátás biztosítása önmagában további késedelmet okozna. Erre alapozva nem kell szállást biztosítani és persze oda-vissza szállítani az utast, ha az eredeti indulás 21:00 volt, és végül hajnali 1:00-kor felszáll a repülő. 1 / 5
Mikortól valószínűsítheti ésszerűen egy légitársaság, hogy a járata az előzetes menetrendhez képest késni fog, és mikortól kell szükséges lépéseket tennie emiatt? A kulcskifejezés ebben az esetben az ésszerűen valószínűsíthető fogalmában rejli. Az érintett légitársaságnak azonnal meg kell kezdenie a segítségnyújtás előkészítését, mihelyt a beérkező információk alapján ésszerűen valószínűsíthetővé vált számára, hogy a járata 2, 3, 4 órát (a járat időtartamától függően) késni fog. Mikor állhatunk el az utazástól és kérhetjük vissza a pénzt? 5 órás késés esetén meg is gondolhatjuk magunkat és visszakérhetjük a jegy vételárát, amelyet a társaság 7 napon belül köteles kifizetni (és kérhetjük ezzel együtt a díjmentes visszaszállítást az eredeti kiindulási repülőtérre, ha pl. átszállás közben ér minket a késés). Viszont erre tényleg csak akkor van lehetőségünk, ha a járat indulásának késése eléri az 5 órát. A légitársaság kötelezettsége véget ér, mihelyt törölte az utas foglalását, amely azt eredményezi, hogy az utas onnantól nem jogosult többé a segítségnyújtásra, például további étkezésre. Egy Budapest-Peking viszonylatú jegy ára nem kérhető vissza, ha 23:30 helyett 4:00-kor indul hajnalban, viszont ilyenkor igényt tarthatunk szállásra és persze a többi segítségre (étkezés, frissítők, kommunikációs lehetőségek) is! Átszállás, csatlakozás esetén is járhat visszatérítés? Ha a késés egy csatlakozási pontnál következik be és ezáltal az utazás maradék része értelmetlenné válik, az utas jogosulttá válik egy olyan járat ingyenes igénybevételére, amely 2 / 5
visszajuttatja az eredeti kiindulási pontba. Ha a késés az oda vagy a vissza út kiindulási pontján következik be, akkor nincs olyan kiindulási pont, ahová vissza kéne térni, következésképpen az utas nem válik jogosulttá egy olyan járat használatára, amely oda visszaszállítaná. Például egy Stockholm Hamburg Tokió járaton Odafelé: Ha a késés Stockholmban következik be: csak visszatérítés jár és nem lehet igénybe venni járatot ahhoz, hogy visszavigyék. Ha Hamburgban: pénzvisszatérítésre és visszaszállításra is jogosult. Visszaúton: Ha a késés Tokióban következik be: meg kell téríteni az utazás elmaradt részeinek az árát, de a kiegészítő járat már nem jogszerű. Ha a késés Hamburgban következik be: meg kell téríteni a visszaút elmaradt részét. Utazási csomag keretében követelhetek mást is? 3 / 5
Ha a repülő út egy utazási csomag része, az utas az EU-s rendelet keretei között kizárólag a repülési költségek visszatérítésére tarthat igényt. Az utazási csomag többi részét más módon, az utazásszervezővel szemben (pld: külön kártérítési per keretében) kell az utasnak érvényesítenie. Melyik társaság fizet visszatérítést, ha az utas egy utazás alatt több légitársaság járatait is igénybe veszi és a késés az utazás befejező járatán következik be? Abban az esetben, ha az utas úgy dönt, hogy több mint ötórás késés esetén nem folytatja az út többi részét (vagyis nem éri meg a késéssel érintett csatlakozással elutaznia), annak a légitársaságnak kell visszatérítést fizetnie, amelynek a járata késett, mégpedig hét napon belül. Hasonló a helyzet abban az esetben, ha több légitársaság járatait kell igénybe venni egy utazás alkalmával, és a megelőző járat indul késve; ez esetben ennek a légitársaságnak kell visszatérítenie az elmaradt utazás díját. Viszont ezekben az esetekben is érvényes az a kitétel, hogy egy üdülési csomag esetén az EU-s jogszabály keretében kizárólag repülési költségek megtérítésére lehet kötelezni a légitársaságokat. Az utazási csomag többi részszolgáltatásának megtérítését más módon kénytelen megpróbálni érvényesíteni. Jár-e kártalanítás a késés esetén? Noha a jogszabály kimondottan nem említi, az Európai Közösségek Bírósága a C-402/07 és 4 / 5
C-432/07 számú egyesített ügyekben kimondta, hogy a késéssel érintett járatok utasai a járattörlésre vonatkozó szabályokkal azonos feltételekkel követelhetik a kártalanítást, amennyiben a késés következtében háromórás vagy még hosszabb időveszteséget szenvednek és végső célállomásukat az eredetileg tervezetthez képest legalább három órával később érik el. Mentesül a kártalanítás alól a cég, ha rendkívüli körülmények okozták a járatkésést? Az Európai Bíróság értelmezése szerint a légitársaság a járatkésések esetén is mentesül a kártalanítás megfizetése alól a rendkívüli körülmények miatt. Ilyenek különösen a különböző időjárási körülmények és bizonyos esetekben a sztrájkok is. A légi jármű műszaki meghibásodása nem sorolható a rendkívüli körülmények közé, ez tehát önmagában nem alapozza meg, hogy a cég kibújhasson fizetési kötelezettsége alól. A rendkívüli körülményeket mindig esetről esetre kell megvizsgálni, hogy valóban rendkívüliek voltak-e. 5 / 5