A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN



Hasonló dokumentumok
HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

A TALAJ. Talajökológia, 1. előadás

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

Alkalmazott talajtan I.

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Szabályszerségek a talajásványok területi eloszlásában

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

Magyarország 1: méretarányú agrotopográfiai térképe

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos:

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága

1456 MAGYAR KÖZLÖNY évi 17. szám

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

95/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Michéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

Csernozjom talajok. Területi kiterjedés: 22.4 %

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései

97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet. a borszőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A talajok osztályozása

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Technológiai terv. Kovács Gergő Péter

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai

Pirkó Béla. A talajtulajdonságok hatása a tápanyagok hasznosulására

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%)

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

A talajvizsgálati eredmények értelmezése

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása

Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

Két lábbal a földön. A talaj környezeti funkciói, helye a bioszférában. Dr. KOÓS Sándor. Két lábbal a földön

A magyarországi termőhely-osztályozásról

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Minták előkészítése MSZ : Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés

Tápanyag-gazdálkodás

Talajképződés. Gruiz Katalin

Földművelésügyi Minisztérium augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY

A talajgenetikai és talajtérképezési szakosztály

Mai tanulságok a talajosztályozás 1961 és 1999 közötti változásaiból

38. Farsang Andrea Kitka Gergő Barta Károly. Tápanyag-elmozdulás modellezése a fenntartható mezőgazdaság szolgálatában

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

2. Hazai talajinformációs rendszerek

Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

Talajviszonyok a Szent György-hegyen. Összefoglalás

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület

A talaj, mint természeti erőforrás adottságainak agrár-környezeti szempontú területi készletezése és jellemzése

Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és

Talajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai

Lejtőhordalék talajok tulajdonságainak összevetése a WRB minősítőivel

Talaj- és talajvízvédelem. MKK Környezetmérnöki Szak II. évfolyamos hallgatói számára 2006/2007

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

A Gödöll-Monori dombság természetföldrajzi viszonyai és a termföldvédelem

Átírás:

Földrajzi Konferencia, Szeged 21. A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN Szabó Lajos 1 R. Gretzmacher 2 T. Surányi Klára 3 Balogh István 4 A Zemplén-Tokaji hegység geológiai-, talajviszonyai és lejtőviszonyai igen változatosak. A táj mintegy 53 %-a éppen a fenti természeti viszonyok miatt erdővel hasznosított (Marosi- Somogyi, 199). A mezőgazdaságilag művelt területnek számottevő része, mintegy 37%-a 17% feletti lejtőkategóriába tartozik. Mindez szükségessé teszi, hogy a térségben a talajhasznosítás, a talajművelés és a tápanyaggazdálkodás e természeti tényezők, a környezet és a talajvédelem szempontjainak messzemenő figyelembevételével valósuljon meg. A geológiai és a talajviszonyok rövid jellemzése A Zemplén-Tokaji hegység különleges geológiai és ehhez kapcsolódó talajtulajdonságokkal rendelkezik. A harmadkori vulkanizmus utolsó szakaszában többszöri szünet, majd újraéledés folytán igen változatos láva és tufarétegek halmozódtak fel. A hegység legnagyobb részét andezit, riolit és trachit, továbbá ezek tufái alkotják. Az eredeti vulkáni alakzatok azonban a harmadidőszak végére lepusztultak, majd a negyedkori nagy kiemelkedés emelte fel a mai szintjére (Stefanovits, 193). A jelenlegi formákat nagyrészt a pleisztocén lösz fedte, sok esetben akár 1-15 méter vastagságban is. A táj talajviszonyait elsősorban a vulkáni tevékenység, és ehhez kapcsolódó vulkáni kőzetek elterjedése határozta meg. A talajképző kőzet kiemelkedő szerepén túlmenően a talajok kialakulását az eredeti erdős vegetáció befolyásolta, mely a térségben ma is meghatározó szerepet játszik. A geológiai viszonyok és az eredeti erdős növénytársulás tehát együttesen alakították ki a talajviszonyokat. Az andeziten agyagbemosódásos barna erdőtalaj alakult ki. Az andezit és andezittufa málladékok a "nyirok" talajok kialakulásának kedveztek, mely képződmények igen jellegzetes talajtulajdonságokkal rendelkeznek. Magas az agyagtartalom, speciális az agyagásványösszetétel és ez a fizikai és kémiai sajátosságokat döntő módon módosítja. Igen jelentős a barnaföld elterjedése, sőt egyes térségekben a pszeudoglejes barna erdőtalajok (Sátoraljaújhely, Füzérradvány) is megjelennek (Stefanovits, 193). A táj nyugati peremén, a peremlépcsőkön kivastagszik a löszréteg és itt már a barnaföldön kívül a csernozjom-barna erdőtalajok, sőt a kilúgzott csernozjomok is elkülöníthetők. A táj keleti peremén nagyobb felületet foglal el a nyirok mellett a kötöttebb lösz. Ennek minősége mésztartalom és a mechanikai összetétel vonatkozásában eltér a Dunántúli lösztakaró paramétereitől. Csekélyebb a mésztartalma, kötöttebb, és a vulkáni tufa hatására eltérő, magasabb a káliumtartalma. A geológiai viszonyoknak köszönhetően észlelhető a talaj összes káliumkészletének feldúsulása (Zentay, 1983), s ez a táj talajhasznosításában különösen nagy jelentőségű. 1 prof. Dr. Szabó Lajos, Szent István Egyetem, GTK Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet, Regionális Gazdaságtani Tanszék, Gödöllő 2 prof. Dr. R. Gretzmacher, Institut für Pflanzenbau und Pflanzenzüchtung, BOKU, Wien, Austria 3 Dr. T. Surányi Klára, egyetemi adjunktus, Szent István Egyetem, KÉE Talajtani- és Vízgazdálkodási Tanszék, Budapest 4 Dr. Balogh István, egyetemi docens, Szent István Egyetem, KÉE Szőlőtermesztési Tanszék, Budapest 1

Szabó Gretzmacher - T. Surányi - Balogh: A tápanyaggazdálkodás A Zemplén-Tokaji hegység jellemző talajképző kőzete mintegy 51%-ban az andezit és a riolit illetve azok tufái. Ezt követi a nyirok mintegy 18%-kal, a laza üledék s azon felül a lösz együttesen nem éri el a 3%-ot (1. táblázat). 1. táblázat. A Zemplén-Tokaji hegység talajtani jellemzői Talajképző kőzet Glaciális és alluviális üledékek Löszös üledékek Harmadkori és idősebb üledékek Nyirok Andezit, riolit Fizikai talajféleség Homokos-vályog Vályog Agyagos-vályog Agyag Nem v. részben mállott durva részek Kémhatás Erősen savanyú talajok Gyengén savanyú talajok Nem felszíntől szikes talajok Szervesanyag készlet t/ha - 5 tonna/ha 5-1 1-2 2-3 3-4 Termőréteg vastagsága cm-ben -2 cm 2-4 4-7 1 cm-nél mélyebb 12,88 8,4 9,43 18,3 5,99,19 2,19 89,8,2 5,99 8,7 12,84 1,9 1,2,4 85,9 2,92 3,34 1,2 1,3 51,98 45,79 (Láng-Csete-Harnos, 1983 nyomán) Mindennek és az eredeti erdős vegetációnak következménye, hogy a talajok savanyú, sőt esetenként erősen savanyú kémhatásúak. A talajképző kőzet alapvetően meghatározza a fizikai talajféleséget is, mely leginkább agyagos-vályog-agyag. Ugyancsak érvényes ez a termőréteg vastagságára, mely a tömör alapkőzet miatt a táj 52%-án csupán 4-7 cm. Ez az oka e talajok szélsőséges vízgazdálkodásának. Mindez a talajok művelhetőségét, vízgazdálkodását, hasznosítását az eróziós hatások kialakulását döntő módon meghatározza. Hasonlóan kedvezőtlen képet mutat a szervesanyagtartalom is, amely 85%-n a területnek csupán 1-2 t/ha, aminek oka a sekély talajrétegen kívül az erősen erodált humuszos szint az oka. Az ökológiai viszonyok alakulását ezen túlmenően jelentősen befolyásolja a lejtőviszonyok alakulása (2. táblázat). Meghatározó a 12 % feletti lejtőkategóriák elterjedése, ami szinte valamennyi talajtípus vonatkozásában igen kifejezett. Viszonylag kedvező a lejtőviszonyok alakulása a barnaföldek és a csernozjom-barna erdőtalajok esetében, de ebben az esetben is a 12 % feletti lejtő eléri a 3, ill. 15 %-ot. (2/a. táblázat). Ezek a tényezők arra irányítják a figyelmet, hogy a talajhasznosítás során - még ez utóbbi kedvező talajadottságok mellett is - kitüntetett szerepe van a megfelelő művelési ág megválasztásának, s ehhez kapcsolódóan a talajművelés módjának, mélységének és a differenciált tápanyaggazdálkodásnak. 2

Földrajzi Konferencia, Szeged 21. 2. táblázat. A Zemplén-tokaji hegység talajtípusainak megoszlása Talajtípus megnevezése Területi megoszlás % Köves és földes kopárok 1,2 Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok 1,3 Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 59,74 Pszeudoglejes barna erdőtalajok 9,58 Barnaföldek 17,7 Csernozjom-barna erdőtalajok,83 Sztyeppesedő réti szolonyecek 1,9 Szolonyeces réti talajok 2,18 Réti talajok 3,34 Réti öntéstalajok,8 Fiatal nyers öntéstalajok 2,3 (Láng-Csete-Harnos, 1983 nyomán) 2/a. táblázat. A lejtőviszonyok -5 % lejtő 1,97 % 5-17 % 12,9 17-25 % 9,47 25 % feletti lejtő 7,8 erdő 53,7 (Marosi-Somogyi, 199 adatai nyomán) A tápelemek mobilitásának néhány szempontja A három makroelem közül közismert a talajba juttatott szervetlen N legnagyobb mobilitása. Ez különösen nagy veszélyt jelenthet a térségben, ahol a lejtőviszonyok következtében érvényesülő eróziós hatások, az esetenkénti nagy intenzitású csapadék a felszínre, vagy a felszínhez közeli talajrétegbe adagolt nitrogént a mélyebb területekre, esetenként az élővizekbe, forrásokba juttatja. Boros (199) adatai szerint a Tokaji-hegy két kis forrásának NO 3 tartalma 18-2 mg/l között mozgott, ami az egészségügyi határérték kétszerese. Ilyen problémák elsősorban a fedetlen talajokon (szőlőültetvények) és az ősszel kijuttatott N-műtrágyázás esetében lépnek fel elsősorban. Sajnálatos módon azonban a 2 cm-t meghaladó mélységbe adagolt N műtrágyázás esetében is számolni kell felületi elmozdulással, mert a térségben esetenként a nagy intenzitású csapadék hatására már igen rövid idő alatt is vályús, árkos eróziós formák alakulnak ki, mely sok esetben N-veszteséggel párosul (Boros, 199, 1997). A térség humuszállapota a talajtípustól és az eróziós viszonyoktól függően jelentős mértékben eltérő. Hargitai (1983) adatai szerint 2,3-2,83 % a humusztartalom és a talajok humuszminőségét jellemző stabilitási koefficiens értéke,12-,439 között változik. Azaz a humusztartalom, amennyiben az eróziós folyamatok és a kedvezőtlen talajhasználat miatt a talajállapot nem romlik - kedvező, ugyanakkor a humuszanyagok minősége gyenge, gyengeközepes. Mindez azonban elsősorban az eróziós folyamatok következtében jelentősen romlik. A fentiek egyben a rendszeres, de megfelelő technológiával végrehajtott N-adagolást teszik szükségessé. Különösen ültetvények esetében a tápanyaggazdálkodás másik kulcskérdése a káliumadagolás, a kedvező kálium-ellátás. A talajok kálium-készletét meghatározza a talajképző-kőzet, annak primer és szekunder agyagásvány tartalma. A káliumban gazdag földpátok és csillámok akár 8-1% káliumot is tartalmaznak. Ilyen vonatkozásban a térség 3

Szabó Gretzmacher - T. Surányi - Balogh: A tápanyaggazdálkodás kedvező képet mutat. Zentay (1983) tanulmányából kitűnik, hogy a térségben igen magas (,-, %) összes káliumtartalommal rendelkező kőzetek, kőzettufák, törmelékek nagy felületeket foglalnak el, ami a körzet kálium-ellátottságát nagymértékben befolyásolja. Ez képezi e térség világhírű szőlő és bortermelésének alapját (3., 4. táblázat). 3. táblázat. Alapvizsgálati adatok és a talaj oldható káliumtartalmának alakulása Szelv. szám Szint mélys. Arany f. kötött. ph (KCl) CaCO 3 Humusz Oldható kálium tartalom (mg/kg) vízoldható AL N HCl cm % % oldható oldható I. a. -3 3-4 5,3,1 1,5 1,4 4 38 39 3 41 I. b. -3 3-47 51 5,7 5,4 1, 1,3 13 1 715 49 43 41 II. a. -3 3-5 55,2,2 1,7 1, 29 34 29 3 II. b. -3 3-53 55 5,4 4,8 1, 1,5 9 8 47 3 32 31 III. a. -3 3-47 49,2 5,9 2, 1,7 14 1 2 84 42 45 III. b. -3 3-49 45 5,5 5,3 1,8 1,5 14 1 7 74 4 43 IV. a. -3 3-45 4 5,4 5,3 2, 1,9 7 8 37 39 33 35 IV. b. -3 3-4 45 4,9 4,9 1,7 1, 1 1 55 59 38 37 a = telepítést megelőző talajvizsgálat b = telepítést követően 4. évben végzett talajvizsgálat 4. táblázat. Alapvizsgálati adatok és a talaj oldható káliumtartalmának alakulása (Tokaji Nagyhegy, Hétszőlő területe) Szelv. szám Szint mélys. I. -2 2-4 4- II. -2 2-4 4- Arany f. kötött. ph (KCl) CaCO 3 Humusz Oldható kálium tartalom (mg/kg) vízoldható AL N HCl cm % % oldható oldható 45 8,1 1,3,89 2 14 35 4 8,2 1,,81 12 22 19 44 8,1 1,2,9 13 21 44 43 39 8,2 8,1 8,1 1, 1,1 1,2,7,7,3 I. = teraszolt terület II. = lejtőirányban művelt terület 5 8 85 8 29 28 29 A talajok kálium-tőkéjét Stefanovits (1992) szerint három nagy csoportba lehet osztani, a rácskálium, az adszorbeált kálium és a talajoldat káliumtartalma. Az adszorbeált kálium felvehetősége eltérő, függ attól, hogy a kálium-ionok az agyagásványok felületén vagy a rétegrácsok között megnyíló belső felületeken helyezkednek el. A deszorpcióhoz szükséges energia nagyságát meghatározza az agyagásvány minősége. A deszorpció folyamata lassú, ha csekély az adszorpciók kálium, ezért a talajban még akkor is lehet kálium-hiány, ha a rétegrácsban még nagyobb készletek vannak erősebben kötött állapotban. 4

Földrajzi Konferencia, Szeged 21. Stefanovits Dombováriné (1985) készítette el Magyarország agyagásvány térképét, ebből kitűnik, hogy a vizsgált terület magas agyagtartalmú és számottevő kálium-kötő agyagásvány társulással rendelkeznek gyakorlatilag a teljes talajszelvény mélységében. Mindez fokozottan indokolja a kedvező összes káliumtartalom ellenére a rendszeres és megfelelő agrotechnikával alkalmazott káliumadagolást. A vizsgálat során alkalmazott módszerek A fenti térségben az elmúlt évek során nagyszámú talajtani és agrokémiai vizsgálatot végeztünk. A talajtani felvételezéseket az érvényes szabványok (Szabó P., 198) alapján hajtottuk végre, illetve a terület heterogenitása miatt a mintavétel az esetek többségében a szabványban előírtnál ( ha) nagyobb sűrűséggel történt. A talajvizsgálatokat növényelemzéssel egészítettük ki, így a talaj-növény kölcsönhatásáról, a tápanyagfelvételi dinamikáról teljesebb képet kaphattunk. A talajvizsgálatokat és a növényelemzéseket a hazai szabványok szerint végeztük (Buzás, 1988) a tartalék kálium mennyiségét Schachtschabel-Scheffer (1984) módszerével határoztuk meg. A vizsgálati adatok bemutatása és értékelése Sárospatak térségében (I.) mély humuszrétegű, a közepesnél csekélyebb humusztartalmú barnaföld esetében a szőlő-telepítést megelőző AL oldható káliumtartalom elérte a 4 mg/kg K 2 O értéket, ami már kedvező káliumtartalomnak felel meg. A víz-oldható káliumtartalom azonban csekély. Műtrágyázás hatására (3 kg K 2 O/ha) az AL oldható, azaz a könnyen kicserélhető káliumtartalom, s ezzel együtt a szőlőlevélben mért káliumtartalom is jelentősen emelkedett. Ezzel párhuzamosan a víz-oldható frakció is nagyobb koncentrációt mutatott. Ugyancsak a térségben, de magasabb agyagtartalmú, erősen duzzadó agyagásványminőségű táblában (II.) a fenti kálium mennyiséget megközelítő kálium-adagolás ellenére a talaj AL oldható káliumtartalma lényegesen kisebb mértékben növekedett, s vnnatkozott ez a víz-oldható és a tartalék-kálium mennyiségére egyaránt. Szükséges megjegyezni, hogy mindennek ellenére - alacsonyabb valamennyi kálium-forma - a szőlőben K-hiány nem jelentkezett. Tolcsva területén (III) már a szőlőtelepítést megelőzően igen magas volt valamennyi kálium-forma, s mindez a terület geológiai viszonyaival mutat szoros összhangot. Nagyadagú kálium-műtrágyázás hatására ugyan az egyes kálium-formában változás gyakorlatilag nem mérhető, az ültetvény azonban éppen a kedvező ellátottság miatt a magas termés mellett optimális kálium-ellátottságot mutatott. Tarcal térségében (IV) vályogos, fizikai talajféleséges, kedvező humuszállapot mellett a telepítést megelőzően az AL oldható káliumtartalom 35-4 mg K 2 O/kg érték volt, ami a jelenlegi szemlélet szerint a fizikai talajféleségen belül is megfelelő ellátottságot mutat. A már jelzett nagyadagú káliumadagolás hatására növekedett ugyan az AL oldható, és csekélyebb mértékben a víz-oldható káliumtartalom mennyisége, ennek ellenére a szőlőben kálium hiányt állapítottak meg, a levélelemzés és a vizuális felmérés alapján egyaránt. Mindez a talaj nagy-nagyobb kálium-megkötő képességével és a folyamatos kálium szolgáltatás biztosításának elmaradása miatt alakulhatott ki. (Rakaczki, 1982). 5

Szabó Gretzmacher - T. Surányi - Balogh: A tápanyaggazdálkodás E térségben helyezkedik el a Tokaji Nagy-Hegy, mely geológiai és talajtani szempontból egyaránt eltér a környezeti viszonyoktól. Az andezitet, az andezittufát igen vastag, sok esetben 8-1 méter vastagságú lösztakaró fedi, s ez a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait alapvetően meghatározzák. Vizsgálatokat végeztünk a fenti terület teraszolt, illetve lejtőirányban telepített ültetvényeiben. Az egész ültetvényben a szőlő telepítését megelőzően nagyadagú (8-1 t/ha) szervestrágyázást, és a talajvizsgálati adatok alapján készletező foszfor és kálium-adagolást végeztek. A gyengén lúgos kémhatású, vályogos fizikai talajféleségű, a teraszolást és tereprendezést követően igen csekély szervesanyagtartalmú, eredetileg csernozjom-barna erdőtalaj jelenleg inkább a humuszkarbonát, sőt a földeskopár talajtípusba sorolható. Mindez rávilágít arra, hogy a teraszolás, tereprendezés a humusz és ezzel a tápanyagállapotot is teljes mértékben megváltoztatta. A teraszolt területen a nagyadagú szerves és műtrágyázás ellenére táblaszinten az AL oldható káliumtartalom 2 mg/kg érték alatt maradt, bár lokálisan elérte a 4 mg/kg értéket is. Ez nem csupán a feltalajra, hanem a mélyebb talajszelvényre egyaránt érvényes. A vízoldható kálium mennyisége ugyancsak helyenként növekedett, de összességében csekély. Még inkább érvényes ez a tendencia a lejtőirányban végzett telepítések esetében, ahol esetenként 1 mg/kg K 2 O értéket mértünk a nagyadagú kálium-műtrágyázás ellenére. Mindez összhangban volt az ültetvény káliumtartalmával, ahol ezeken a talajfoltokon a növény/levél káliumtartalma messze nem érte el a kívánatos értéket. Alapvető oka mindennek a talajtulajdonságokban rejlik. Az alapkőzet kálium-megkötő képessége számottevő, így az un. számított érték 2-3 szorosa szükséges ahhoz, hogy a növény számára felvehető kálium-forma rendszeresen, folyamatosan rendelkezésre álljon. Tanulságos a teraszolt és a lejtőirányban művelt ültetvények talajszelvényének káliumtartalma. Amíg a teraszolt területeken a számított kálium mennyiségnek mintegy 7 %- a visszamérhető, addig a lejtőirányba művelt területeken mindössze 3-4 %. Ennek két alapvető oka van; egyrészt a teraszolt területek kedvezőbb vízgazdálkodással rendelkeznek, a víz/csapadék megőrző technológiai nagyobb mértékben érvényesül, másrészt a finomfrakciót elmozdító talajerózió lényegesen kisebb mértékben érvényesül, s így a feltalajba, vagy közel feltalajba juttatott kálium felvehetősége nagyobb mértékben biztosított. Mindez az erózió elleni védelem fontosságára, a csapadékmegőrző talajművelés, talajhasználat /gyepesítés, talajtakarás/ fontosságára hívja fel a figyelmet. A vizsgálati adatokból levont következtetések 1. A térség geológiai és ehhez kapcsolódóan talajviszonyai és a talajok tápanyaggazdálkodása igen eltérő képet mutatnak. 2. A geológiai és talajviszonyok következtében eltérő viszonyok a gyakorlati tápanyaggazdálkodásban, a tápanyag- utánpótlásban kiemelkedő szerepet játszanak. 3. A tápanyag - azon belül a kálium-ellátottság vonatkozásában az alapkőzet meghatározó szerepet játszik. Ezt azonban az agyagásvány mennyiség és annak minőségében kell értékelni, különös tekintettel azok káliummegkötő-képességére, ill. K-szolgáltató képességének alakulására. 4. A művelési ágak kialakítása, a tápanyaggazdálkodás során a talaj alapvető tápanyagkészletét, annak tápanyagszolgáltató képességét, az adagolt tápanyagok megkötő-képességét a gyakorlati tápanyaggazdálkodási rendszerben a szokásosnál nagyobb mértékben kell figyelembe venni, különös tekintettel a térség igen változatos geológiai viszonyaira.

Földrajzi Konferencia, Szeged 21. 5. A művelési ágak megválasztásánál alapvető szempont, hogy a geológiai erózión kívül az antropogén hatások az eróziós károk kialakítását hogyan módosítják, ennek csökkentése talaj és környezetvédelmi szempontból egyaránt kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani. Jelen dolgozat a Stiftung Aktion Österreich-Ungarn, 21, Project N o 45 ÖU 17 támogatásával készült. Irodalom Boros, L. (199): Tokaj-hegyalja szőlő- és borgazdaságának földrajzi alapjai és jellemzői Miskolc- Nyíregyháza. Boros, L. (1997): Tokaj és környéke (Földrajzi tanulmányok) Tokaj-Nyíregyháza. Búzás, I. (1988): Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv II. kötet, Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Hargitai, L. (1983): Természetes állapotú művelt és mesterséges talajok szervesanyag- gazdálkodása. Budapest, Doktori értekezés. Láng, I.-Csete, L.-Harnos, Zs. (1983): A magyar mezőgazdaság agro-ökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Marosi, S.-Somogyi, S. (199): Magyarország kistájainak katasztere. II. kötet, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Rakaczki, G. (1982): A tápanyaggazdálkodás rendszere a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát újtelepítésű szőlőiben. Diplomadolgozat, Budapest. Scheffer, F.-Schachtschabel, P.(1984): Lehrbuch der Bodenkunde Ferdinand Enke Verlag Stuttgart, 1984. Stefanovits, P. (193): Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest. Stefanovits, P.-Dombovári L-né (1985): A talajok agyagásvány-társulásainak térképe. Agrokémia és Talajtan, Tom 34. No. 3-4, 317-33 pp. Stefanovits, P. (1992): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Szabó, P. (198): Az ültetvények ökológiai igényei. MÉM NAK Budapest. Zentay, T. (1983): Magyarország talajjavító ásványi nyersanyagai. Módszertani Közlemények, MÁFI 1987. 1. 7