Az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete adminisztrációcsökkentési javaslatai (2. javaslatcsomag) 1. Áfa speciális adózói kör bevallási gyakorisága A speciális adózói kör (alanyi mentes, EVA-s stb.) EU-s ügylete esetén a bevallások ('65, '86, 'A60) bevallási gyakorisága negyedéves legyen. 2003. évi XCII. törvény (Art.) 22. (8) Ha a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. -ának (7) bekezdése alkalmazása során közösségi adószámát megadta a termék értékesítőjének, e tényt az e rendelkezéssel érintett első Közösségen belüli beszerzés teljesítésének napjának negyedévét követő hónap 20. napjáig jelenti be az állami adóhatósághoz. 2. Egyéb adóbevallás gyakorisága Az egyéb adókat nem lenne szükséges havonta bevallani, mivel az adónemek többségére a jogszabályok meghatározzák annak gyakoriságát is (pl. cégautó-adó negyedévente). Emiatt jellemzően a vállalkozások többsége nullás nyilatkozatokat küld az adóhatóság részére. Javasoljuk, hogy az egyéb adóbevallások gyakorisága egységesen éves legyen. 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. számú melléklet I. A) módosításával 3. Áfa-bevallás gyakoriság értékhatára Az áfa-bevallás gyakoriságának megállapítására vonatkozó értékhatára régóta nem változott. A havi bevallás gyakoriságát 1 millió Ft-ról 2 millió Ft-ra, a negyedéves bevallás gyakoriságát 250 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra kellene emelni. Art. 1. számú melléklet I. B) 3. a) pontjának módosításával 4. TB-kifizető helyek A TB-ellátások kifizetése nem munkáltatói feladat, ezért a TB-kifizetőhelyi rendszer fokozatos átalakítása javasolt. A TB-kifizető helyek üzemeltetése jelentős többletköltséggel jár a vállalkozások számára, sok esetben akadályozza a vállalkozások fejlődését. Nemzetgazdasági szinten jelentős megtakarítás érhető el, ha az ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés átkerül az OEP hatáskörébe. Javasoljuk a TB-kifizetőhelyi létszámkorlát fokozatos emelését (2016-tól a létszám 250 főre, 2017-től 500 főre, 2018-tól 1.000 főre). 1998. évi XXXIX. törvény 9. (1) bekezdése módosításával 1
5. Bevallások adattartalma A bevallások sok felesleges, az adókötelezettséghez nem kapcsolódó, illetve az adóhatóság számára rendelkezésre álló adatot is tartalmaznak. Javasoljuk, hogy ezeket ne kelljen megadni a bevalláson. Pl. havi járulékbevallás - kevesebb személyes adat (elegendő a név, az adóazonosító jel és a TAJ az azonosításhoz), - kevesebb céges adat (elegendő a név, az adószám, nincs szükség székhely vagy levelezési cím adatokra), - a közölt adatokból megállapítható adatokat ne az adózó, hanem az illetékes hivatal állapítsa meg (pl. arányos szolgálati idő napjainak száma), ez a hivatalok rendelkezésére álló adatok minőségét is javítaná, - adókötelezettség szempontjából nem releváns adatok kivétele a bevallásból (pl. GYES, GYED melletti foglalkoztatás időszaka, nyugdíj mellett foglalkoztatottak száma). 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31. (2) módosításával 6. Őstermelők a havi járulékbevalláson Az őstermelői tevékenységre tekintettel kifizetett összeg a havi járulékbevalláson felesleges. A kifizetőnek nincs adóelőleg-megállapítási, járulékfizetési kötelezettsége. Az egy őstermelőre vonatkozó, bevallásokban szereplő adatok csak részlegesek, hiszen nem minden vásárló (pl. magánszemélyek) köteles havi járulékbevallást adni. 7. Cégközlönyben megjelenő közlemények A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. IM rendelet nem tartalmaz határidőt a Cégközlönyben való megjelenésre vonatkozóan. Sok esetben több hét is eltelik a kérelem benyújtása és a Cégközlönyben való megjelenés között, mely akadályozza a más jogszabályban előírt határidők betartását (pl. NAV nem értesül a végelszámolásról, így nem fogadja el a határidőben beadott bevallásokat). Tekintettel arra, hogy a kérelmeket elektronikus úton nyújtják be a cégek, így informatikai szempontból elegendő a 8 naptári napos határidő a megjelenésre. 8. Adónemek közötti átvezetés Az adónemek közötti átvezetési kérelmeket a benyújtás időpontjában kellene azonnal feldolgozni. Az átvezetési kérelmek feldolgozása emberi beavatkozás nélkül is lehetséges, csak a kiutalási kérelmekhez szükséges külön ellenőrzés. 9. ÁNYK nyomtatványok és ügyfélkapu használata a közigazgatásban Az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok sokszor csak kézzel kitölthető formában állnak rendelkezésre. (Pl. Munkaügyi Központ Word, PDF; OEP Word, PDF.) A közigazgatásban törekedni kellene arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése ügyfélkapun keresztül történhessen, az egyes hivatalok ne alakítsanak ki párhuzamos rendszereket. (Pl. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyéni bérek és keresetek statisztikája; KSH Elektra rendszer, NÉBIH élelmiszerlánc-felügyeleti díjhoz külön webes rendszer.) 3-5 éven belül lehetővé kell tenni, hogy ha egy hivatalhoz adatszolgáltatást, bejelentést, bevallást kell tenni, akkor arra elektronikus úton (ügyfélkapun) keresztül is legyen lehetőség. 2
10. Kisadózó vállalkozások tételes adója adófizetés alóli mentesség A jelenlegi szabályozás szerint, ha egy kisadózó 25 ezer vagy 50 ezer Ft-os tételes adósávban van, akkor nem kell az adót megfizetni, ha egész hónapban vagy 30 napot meghaladóan távol vannak.. Ugyanakkor, ha h 75 ezer Ft-os tételes adót fizet, akkor a távollét esetén (pl. egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése alatt) is meg kell fizetnie az adót. Javasoljuk, hogy a sávtól függetlenül egységesen kezeljék a távolléteket. 2012. évi CXLVII. törvény 8. módosításával: (9) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1) és (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó (10) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1) és (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra sem, amelyben a (9) bekezdés a)-c) pontjai szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a (9) bekezdés szerint a kisadózó után az adót nem kell megfizetni. 11. Kisadózó vállalkozások tételes adója adófizetés alóli mentesség bejelentése 2012. évi CXLVII. törvény 8. (11) alapján a tárgyhót követő hó 12. napjáig kell a kisadózó vállalkozásnak bejelentenie a NAV-hoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a kisadózó után. Huzamos távollét (pl. GYES, GYED, táppénz) esetén a jelenlegi szabályok szerint minden hónapban bejelentést kell tenni. Javasoljuk a bejelentési kötelezettség teljesítésének átalakítását úgy, hogy huzamos távollét esetén csak a kezdő hónapról illetve a távollét megszűnésének hónapjáról kelljen a NAV felé bejelentést tenni. 2012. évi CXLVII. törvény 8. kiegészítésével: (11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)-(10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. (12) A kisadózó vállalkozás a (11) bekezdésben foglaltak helyett választhatja, hogy a (9) bekezdés a)-d) szerinti időszak kezdő napját és utolsó napját jelenti be. 12. Közös NAV folyószámla Az adóhatósági folyószámla elérhető, azonban nehézséget okoz, hogy a vámhatóság által vezetett adónemekről nem érhető el információ, pedig 2011-ben egy szervezetbe vonták össze őket. 13. Képviselet A vállalkozások jellemzően meghatalmazott útján teljesítik bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségeiket. Nehézséget okoz, hogy az egyes állami szervezeteknél (NAV adóhatóság, NAV vámhatóság, OEP, ONYF) külön-külön kell regisztrálni. 3
Javasoljuk, hogy a vállalkozások egy közös nyomtatványon több szervezethez is meghatalmazást adhassanak, amit egy kijelölt szervhez kell benyújtani, mely továbbítja a többi érintett szervezetnek is az adatokat. 14. Reprezentáció, cégtelefon utáni adók A reprezentáció és cégtelefon magáncélú használata után fizetendő SZJA-t és EHO-t havonta kell megállapítani és a tárgyhót követő hónap 12. napjáig bevallani. Sok esetben az adatok a bevallási határidőig nem állnak rendelkezésre a könyvelőknek. Javasoljuk, hogy a reprezentáció és cégtelefon után fizetendő éves SZJA-t és EHO-t az előző év tényleges adatai alapján átalányban kelljen havonta mint előleget fizetni, és a tárgy év végén kelljen csak az éves adatok alapján egy összegben bevallani a tárgyévet követő év januári bevallásában, és a különbözeteket február 12-ig megfizetni vagy visszaigényelni; 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31. (2) módosításával. 15. Szakképzési hozzájárulás A kivételek (a szakképzési hozzájárulásra nem kötelezettek), az egyes vállalkozási típusokra eltérő szabályok bonyolítják a rendszert, ezért javasoljuk a 2011. évi CLV. törvény 2. (5) c)- d) pontjának hatályon kívül helyezését. 2011. évi CLV. törvény 2. (5) c)-d) módosításával 16. Termékdíj számlán való feltüntetési kötelezettség A termékdíjjal kapcsolatos információk számlán való feltüntetésekor csak a rendeletben szereplő, pontos szöveg fogadható el. Egy elírás, helyesírási hiba miatt a vámhatóság már bírságolhat, a felek akaratától eltérően a termékdíj átvállalása nem valósul meg. Javasoljuk, hogy az előírást kevésbé szigorúan kelljen értelmezni, az egyértelmű szándékú hivatkozás, szöveg is megfelelő legyen. 343/2011. Korm. r. 7-9. módosításával 17. Kamarai hozzájárulás megszüntetése A vállalkozások a kamarai regisztrációt felesleges adminisztrációnak, a kamarai hozzájárulást adónak tekintik. Bebizonyosodott, hogy a kívánt cél nem valósult meg. A gazdasági kamara nem tudja a törvényben előírt feladatait teljesíteni, nincs megfelelő szaktudása a kötelezően nyújtandó alapszolgáltatások (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés; pályázatfigyelés) ellátásához. Nem készítették el a szükséges nyomtatványokat a vállalkozások törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítéséhez (pl. adatváltozás bejelentése, megszűnés bejelentése), emiatt a nyilvántartásban már nem aktuális adatok illetve nem létező cégek találhatók meg. Jelentős számú olyan vállalkozás van, akik a kamarai regisztrációt elvégezték és a kamarai hozzájárulást is határidőre megfizették, mégsem találhatók meg a nyilvántartásban. 1999. évi CXXI. törvény 34/A. törlése. 4
18. Adótanácsadói kötelező képzés teljesítésének (kreditpontok) igazolása I. Az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői kreditpontokról szóló igazolást a 26/2008. PM-rendelet alapján a továbbképzési időszak végén a regisztrált személynek (adótanácsadónak, adószakértőnek) kell benyújtania. Az adminisztrációt egyszerűsítené, ha a képzést szervező, a kreditpont-igazolást kiállító szervezet küldené el az adatokat az NGM felé, hasonlóan, mint a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésénél (B változat), esetleg azzal a különbséggel, hogy nem minden rendezvényt követően, hanem a tárgyévet követően (A változat), 45 napon belül. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a szervezeteknek és az NGM-nek utólag kelljen foglalkozni az magánszemély hibájából hiányos, hiányzó igazolások évekre visszamenőleg történő pótlásával, igazolásával. 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet módosításával A) változat: A 10. szerinti továbbképzésen való részvétel teljesítéséről szóló nyilatkozatot a továbbképzési időszak végét követő 30 napon belül kell a 4. számú mellékletben meghatározott adattartalommal benyújtani a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél - a 4. (1) bekezdésében hivatkozott tájékoztatóban megjelölt címen -, amelyhez a 10. szerinti továbbképzésen való részvételt, illetve a teljesített kreditpontokat tanúsító igazolásokat mellékletként csatolni kell. a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jogosult szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben: a) köteles minden naptári év végén összesített jegyzéket készíteni a továbbképzésen résztvevők adatairól - a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából, amelyet a jelenléti ívek másolatának csatolásával a nyilvántartásba vételt végző szervezet - az egységes Kormányzati Portálon megjelenő - tájékoztatójában közzétett címre, vagy elektronikus úton táblázatkezelő program által támogatott formátumban a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére a tárgyévben lebonyolított továbbképzésről a tárgyévet követően 45 napon belül megküld; b) a továbbképzésekről olyan nyilvántartást vezetni, amelyből egyértelműen nyomon követhető, hogy a továbbképzésen részt vevő személy mely továbbképzésen, mennyi kreditpontról kapott igazolást. B) változat: A 10. szerinti továbbképzésen való részvétel teljesítéséről szóló nyilatkozatot a továbbképzési időszak végét követő 30 napon belül kell a 4. számú mellékletben meghatározott adattartalommal benyújtani a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél - a 4. (1) bekezdésében hivatkozott tájékoztatóban megjelölt címen -, amelyhez a 10. szerinti továbbképzésen való részvételt, illetve a teljesített kreditpontokat tanúsító igazolásokat mellékletként csatolni kell. a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jogosult szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben: a) köteles minden egyes továbbképzés lebonyolítását követő összesített jegyzéket készíteni a továbbképzésen résztvevők adatairól - a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából, amelyet a jelenléti ívek másolatának csatolásával a nyilvántartásba vételt végző szervezet - az egységes Kormányzati Portálon megjelenő - tájékoztatójában közzétett címre, vagy elektronikus úton táblázatkezelő program által 5
támogatott formátumban a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére lebonyolított továbbképzést követően 45 napon belül megküld; b) a továbbképzésekről olyan nyilvántartást vezetni, amelyből egyértelműen nyomon követhető, hogy a továbbképzésen részt vevő személy mely továbbképzésen, mennyi kreditpontról kapott igazolást. II. Ugyancsak egyszerűsítést jelentene, ha az adótanácsadói kötelező kreditképzésnél az 5 éves ciklus a naptári év végén zárulna, és nem bármikor év közben azon a naptári napon, amikor az adótanácsadó első alkalommal az NGM nyilvántartásába felvételre került, 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet módosításával 10. (2) A továbbképzési időszak tartama 5 év, amelynek az első időszaka az engedély kiállításának évét követő 4. év december 31-ig tart, Az első továbbképzési időszak az engedély kiállítási napjával, a további továbbképzési időszakok az előző továbbképzési időszak utolsó napját követő nappal kezdődnek. Akiknél az első továbbképzési időszak 2013. vagy 2014. évben már letelt, vagy 2015-ban telik le, a második továbbképzési időszakra kell alkalmazni az első időszakra és a további időszakra vonatkozó szabályokat. Budapest, 2014. október 16. 6