2007. 14. évf. 1. szám. Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle 2007. 2005. XIV. XII. évfolyam 4. 1. szám 41

t a r t a l o m 2007. 14. évf. 1. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht. 1051 Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611 Fax: 1/469-2969, BM: 10-568 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 3000 Ft (áfával) VÉDELEM ONLINE VÉDELEM Online a virtuális szakkönyvtár...6 FÓKUSZBAN Melyiket az ötezerbõl? a hõ- és füstelvezetõ berendezések kiválasztásának szempontjai...7 TANULMÁNY A festékszóró, fényezõ fülkék biztonságtechnikai elemzése II. A mûveletek robbanásveszélyessége... 14 TÉNYKÉP A tûz- és a káresetek nagysága a riasztási fokozatok alapján... 17 TECHNIKA 20 méter munkamagasságú emelõkosaras magasból mentõ... 19 VISSZHANG Rakomány elhelyezés rögzítés... 22 KUTATÁS Feszültség alatti elektromos berendezések, kábelek oltási lehetõségei... 25 MEGELÕZÉS Az utólagos hõszigetelés tûzvédelmi kérdései... 28 Utólagos hõszigetelés az engedélyezés, az alkalmazás és a szabályozás problémái... 31 A homlokzati tûzterjedés várható új elõírásai... 32 Homlokzat felújítás a tûzoltóság ellenõrzési lehetõségei... 34 FÓRUM A tûzoltóságok 2007. évi technikai fejlesztése... 35 Érvényes technikai eszköz pályázatok... 37 Újra a tûzoltóság lesz a tûzvédelmi hatóság!?... 38 Új tûzvizsgálati eljárás... 38 TÛZ- ÉS KÁRESETEK Mentési tapasztalatok az M 1-es autópályán... 39 Mire számíthatunk az autópályákon?... 40 EU SZABÁLYOZÁS Az oltógázok helyzete a környezetvédelmi szabályozás tükrében... 42 SZERVEZET Hazánk tûzvédelmi veszélyeztetettsége és hozzá rendelt védelem szintje... 46 A mûködési területek veszélyeztetettsége... 49 SZABÁLYOZÁS Mi változott tûzvédelmi törvény módosításával?... 51 VÉDELEM 2006. 4. SZÁM TARTALOM 5

v é d e l e m o n l i n e VÉDELEM Online a virtuális szakkönyvtár A Védelem eddigi közel 2000 cikkét rendszeresen használják továbbképzési anyagként, a régi lapszámokat már elajándékoztuk, a CD-k hasonló sorsra jutottak. Az igénylõk száma pedig gyarapodott. Nosza tegyük fel az egészet az Internetre! Ez sem kis vállalkozás, de ennél magasabbra tettük a mércét. ALAPÍTSUNK KÖNYVTÁRAT! A lap célkitûzése a kezdetektõl fogva változatlan: a szakmai képzés, önképzés elõsegítését, a szakemberek közötti kommunikációs fórum megtemetését tekintettük és tekintjük feladatunknak. Egy aforizma szerint: a világot túl közelrõl vagy túl messzirõl érdemes megfigyelni. E szemlélet jegyében 2000 cikk, egy valóságos kis szakkönyvtárnyi anyag született, de számos másutt megjelent, akár nagyobb terjedelmû dolgozat és információ is segítheti a napi munkát. A VÉDELEM Online terveink szerint a szakterület virtuális szakkönyvtáraként a tûz- és katasztrófavédelem vezetõ szakembereinek szóló információforrásul szolgál. A napi bulvárral nem, de elemzésekkel találkozhatnak ebben a könyvtárban. Egy igazi szakkönyvtár persze szolgáltat is. Lássuk, milyen szobákat terveztünk? Aktuális A nyitó oldalon bemutatjuk a VÉDELEM legfrissebb számának fõ témáit. Emellett helyet adunk aktuális szakmai információknak: konferenciák, kiállítások, továbbképzések, jogszabályváltozások, nagyobb káresetek szakmai elemzései stb. Tartalom Itt megtalálhatók a Védelemben megjelent cikkek, évenként, rovatonként és témánként csoportosítva. Sõt akinek saját témakigyûjtései vannak, azokat örömmel várjuk és megjelentetjük. Tapasztalataink szerint ugyanis továbbképzési anyagként használják ezeket, s így segíthetünk a már kigyûjtött anyagok közreadásával. Védelem könyvtár Évfolyamonként tartalmazza a Védelem eddig megjelent lapszámait, ahonnan bármely cikk letölthetõ, felhasználható. Tanulmányok Az elmúlt években számos kiváló dolgozat született az építési tûzvédelemtõl a szolgáltató szektorig terjedõ széles skálán dolgozó szakemberek tollából. Ezek azonban nehezen hozzáférhetõk! Íme itt a helye a könyvtárban, minden arra érdemes dolgozatnak! Küldjék be, szerkesztjük, lektoráljuk, gondozzuk, ha kell. Számos nagyobb tûzesetrõl, balesetrõl készül tanulmány. A közvetlenül érintettek elolvassák, aztán a feledés homályába merül, pedig a tanulás egyik kincsesbányája lehetne. Nosza tegyük közzé az esettanulmányokat! Szakdolgozatok Ma már több felsõoktatási intézményben készülnek fiatal szakemberek a társadalom szinte minden területén hasznosítható tudás reményében a tûz- és katasztrófavédelemben helytállni. Az általuk készített szakdolgozatok a szakmai közösségbe lépés elsõ lenyomatai. Már a címek is orientálók lehetnek az utánuk jövõk számára. Jegyzetek, szakkönyvek Ha egy témát összegzõ szándékkal megírt szakmai anyag címét, szerzõjét közreadjuk már sokat tettünk. Ha néhányuk közlésére is lehetõségünk nyílik az már hab a tortán. História A múlt ismerete nélkül nehéz a jövõt biztos alapokra helyezni, ezért szinte kötelezõ olvasmány a reményeink szerint egyre bõvülõ dolgozatok sora. Termékek A munkát segítõ eszközök, új fejlesztések szakmai szempontú bemutatása fontos információ. Elsõ megközelítésben az építészeti tûzvédelem, tûzvédelmi szolgáltatások, tûzoltás, mûszaki mentés tagolásban adjuk közre anyagainkat. Céginfó A szakterületen dolgozó cégek bemutatkozására adunk lehetõséget ezen a felületen. Szabályozás A szakterületet érintõ jogszabályokat, szabványokat adjuk közre Vágvölgyi László és Nyíri Csaba gondozásában. Szakértõk Kihez forduljunk, ha speciális szakmai segítségre van szükségünk? Tervezõk, tûzvédelmi szakértõk, minõsítõ intézetek, tanúsító szervezetek adatai segítenek ebben. Névjegy Minden eredmény, amit egy szakma közössége elér egyénekhez köthetõ, ezért gondoljuk, hogy a múlt szakembereit és a jelen kiválóságait is be kell mutatnunk. Elismerések Az elismerések egy-egy közösség minõsítései. A jelentõsebbeket adjuk közre. Szervezetek Számos szervezet, egyesület, szövetség, stb. tevékenykedik szakterületünkön. Bemutatásukkal, elérhetõségeik közreadásával próbálkozunk. Számtükör A számok makacs dolgok. Egy-egy szakterület adatainak közreadásával, értelmezésével új összefüggések fedezhetõk fel. Ezzel próbálkozunk. Lapszemle Ide kattintva megtalálhatják az adott napon az interneten a tûz-és katasztrófavédelemmel kapcsolatban megjelent írásokat. A könyvtárrész gondozója a Rádiós és Infokommunikációs Országos Egyesület, akik egyben a technikai hátteret is biztosítják. Ennek a szakmának számos tudomány- és szakterület határvizein evezve kell megfogalmaznia önmaga és feladata (fellengzõsen: küldetése) határait. Ezeket a határokat igyekszünk most mindazok segítségével kitágítani, akik tettek, tesznek a szakma fejlõdéséért. Kérjük, juttassák el eddigi publikációikat a somogykvi@t-online.hu címre, vagy CD-n a VÉDELEM 7401Kaposvár, Pf.: 71 postacímre. Heizler György ezredes fõszerkesztõ 6 VÉDELEM ONLINE 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

f ó k u s z b a n NAGY KATALIN Melyiket az ötezerbõl? a hõ- és füstelvezetõ berendezések kiválasztásának szempontjai Ha nem is áll rendelkezésünkre ötezer féle hõ- és füstelvezetõ berendezés, a beruházás során kiválasztott rendszer azért bizonyos pályára állítja az épület késõbbi üzembentartóját. Tekintsük hát át, mibõl is választhatunk, milyen típusai is léteznek a természetes hõ- és füstelvezetõ berendezéseknek (továbbiakban RWA, Rauch- und Wärmeabzugsgerät) és ki, milyen szempontok figyelembevételével választhatja ki a legmegfelelõbbet! De még mielõtt neki kezdenénk az áttekintésnek, szeretném rögzíteni, hogy csakis gyári, megfelelõ tanúsítványokkal rendelkezõ termékeket veszek figyelembe, egyedi gyártású ablak + mûködtetõ szerkezet = RWA megoldásokat nem. KÉZENFEKVÕ KATEGORIZÁLÁSOK Mûködési elv alapján: természetes, vagy mechanikus füstelvezetõ. Mechanikus, azaz ventilátoros füstelvezetõt akkor érdemes választani, ha a megkívánt feladat természetes hõ- és füstelvezetéssel nem oldható meg. Funkció alapján: hõ- és füstelvezetõ, vagy kombinált, azaz napi szellõztetésre is alkalmas készülék. Beépítési hely alapján: a lapostetõn elhelyezett füstelvezetõ lehet pontszerû ( kupola ), vagy sáv-felülvilágítóba épített. Mindkét altípusnál megkülönböztethetünk nyílószárnyas, illetve zsalus/lamellás kivitelt, új épületbe beépíthetõ illetve felújító szerkezetet. Lsd. kép. Lapostetõ, pontszerû nyílószárnyas hõ- és füstelvezetõ Hõ és füstelvezetõk nyitása Nyitószerkezet Kézi nyitás Kézi távnyitás Automata távnyitás Önmûködõ nyitás Mechanikus Pneumatikus csörlõ CO 2 -es szekrény elektromos vagy elektromos központi tûzjelzõ pneumatikus vagy saját hõolvadó biztosíték rendszerelem jelzésére elektromos elektromos központi tûzjelzõ vagy pneumatikus vagy saját Thermoautomata rendszerelem jelzésére Elektromos vésznyitó nyomógomb elektromos elektromosközponti tûzjelzõ hõolvadó biztosíték vagy saját vagy thermoautomata rendszerelem jelzésére VÉDELEM 2007. 1. SZÁM FÓKUSZBAN 7

Az elõzõ jellemzõknél lényegibb kategorizálást jelent a nyitószerkezet és a mûködtetõ szerkezet szerinti csoportosítás. A nyitószerkezet gyakorlatilag a kézi vésznyitó fajtája szerinti csoportosítás, míg a mûködtetõ szerkezet a kupolában található mûködtetõ berendezés szerinti elrendezés. E két lényegi csoportosítást táblázatokban összefoglalva mutatjuk be. (Lásd. Hõ és füstelvezetõk nyitása, Hõ és füstelvezetõk mûködtetõ szerkezete és távmûködtetése) NYITÓSZERKEZET SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS Lapostetõ, sáv-felülvilágítóba épített nyílószárnyas és lamellás hõ- és füstelvezetõ A hazai piacon kisebb mennyiségben megjelenõ homlokzati hõ- és füstelvezetõk, melyek elhelyezhetõek függõlegesen és meredek tetõn, szintén lehetnek nyílószárnyas, illetve zsalus/ lamellás kivitelûek, látható illetve rejtett mûködtetõ szerkezetûek. Rejtett mûködtetõ szerkezetû RWA-ban a munkahenger, elektromos motor, gázrugós teleszkóp láthatatlan, hiszen az magába a tokszerkezetbe kerül beépítésre. Nyitószerkezet szempontjából létezik mechanikus, azaz csörlõs, pneumatikus, azaz CO 2 -es palackos valamint elektromos nyomógombos vésznyitó. Az összes kézi vésznyitóról elmondható, hogy a megfelelõ modell kiválasztásával alkalmas lehet kézi távnyitásra, illetve automata távnyitásra. Azaz az elõírások szerint elhelyezett vésznyitó fogadni tudja pl. az épület diszpécserközpontjából érkezõ kézi indítású jelet, vagy a tûzjelzõ központból érkezõ automatikus jelzéseket, mely alapján a vésznyitás megtörténik. Itt jegyezném meg, hogy ez az automatizált távnyitás nem keverendõ össze a hõ- és füstelvezetõbe beépített thermoautomatával, hõolvadó biztosítékkal indukált önmûködõ nyitással. Ez utóbbi, a kupolában lévõ elem egy megadott hõmérséklet elérésekor az önmûködõ nyitás biztosítására szolgál és mûködésbe lépésekor csak az érintett kupola nyílik. Vagyis az automatikus nyitási jelre egy-egy füstszakasz mûködik, az önmûködõ nyitás pedig egy-egy kupolát mozgat. MÛKÖDTETÕ SZERKEZET SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS A mûködtetõ szerkezet szerinti csoportosításnál négy alapcsaládot különböztethetünk meg. 1. Az elsõ a feszített állapotú kupola, melyben a kupola Hõ és füstelvezetõk mûködtetõ szerkezete és távmûködtetése Mûködtetõ szerkezet Kézi nyitás Kézi távnyitás Automata távnyitás* Önmûködõ nyitás Nyitás/zárás talajszintrõl Gázrugós teleszkóp + elektromágneses zár elektromos Elektromos elektromos Hõolvadó biztosíték Nyitás Gázrugós teleszkóp + munkahengeres zár pneumatikus Elektromos/pneumatikus elektromos Hõolvadó biztosíték Nyitás Gázrugós teleszkóp + csörlõ mechanikus Elektromos/pneumatikus elektromos Hõolvadó biztosíték Nyitás/zárás Munkahenger pneumatikus elektromos/pneumatikus elektromos Thermoautomata Nyitás/zárás Munkahenger + druckgáz-generátor elektromos Elektromos elektromos Thermoautomata Nyitás Munkahenger + elektromágnes elektromos Elektromos elektromos Thermoautomata Nyitás Elektromos motor elektromos Elektromos elektromos - Nyitás/zárás Rasant + thermoautomata Pneumatikus elektromos/pneumatikus elektromos Thermoautomata Nyitás Rasant + thermoautomata + druckgáz-generátor elektromos Elektromos elektromos Thermoautomata Nyitás * Központi tûzjelzõ vagy saját rendszerelem jelzésére 8 FÓKUSZBAN 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

kinyílását gázrugós teleszkóp teszi lehetõvé, míg a zárt állapotot zárszerkezet biztosítja. E kupoláknál a kézi nyitás típustól függõen lehet mechanikus, pneumatikus és elektromos, az elõbb áttekintett távnyitási módok értelemszerûen hozzárendelhetõek. 2. A második a munkahengeres kupola, melyben a nyitást mindig pneumatikus munkahenger teszi lehetõvé, míg a zárt állapotot a munkahenger csukott helyzetben önmagában biztosítja. A nyitáshoz szükséges energiát vagy a kézi vésznyitóban elhelyezett CO 2 -es palack, vagy a munkahengerbe beépített, illetve közvetlen közelében található thermoautomatában lévõ druckgáz-generátorral/ elektromágnessel indított CO 2 -es patron biztosítja. E kupoláknál a kézi nyitás csak pneumatikus vagy elektromos lehet, melyekhez a távnyitási módok szintén hozzárendelhetõek. 3. A harmadik az elektromotoros kupola, melyben a nyitást elektromos motor teszi lehetõvé, és ez tartja zárva is a szerkezetet. E kupolánál a kézi nyitás csak elektromos lehet, melyhez az elektromos távnyitási módok kapcsolhatóak. 4. A negyedik a rasant mûködtetõszerkezetes kupola, melyben a nyitást rasant mûködtetõszerkezet teszi lehetõvé, és ez is tartja zárva a készüléket. A mûködés beindításához szükséges energiát vagy a kézi vésznyitóban elhelyezett CO 2 - es palack, vagy a rasant alapszerkezethez tartozó thermoautomata illetve elektromos impulzus biztosítja. E kupoláknál a kézi nyitás csak pneumatikus vagy elektromos lehet, melyekhez a távnyitási módok szintén hozzárendelhetõek. EZEK UTÁN AKKOR MELYIKET IS AZ ÖTEZERBÕL? Választás során a következõ szempontok merülhetnek fel: Biztonság Beruházási költségek Üzemeltetési költségek Talajszintrõl történõ nyitás/zárás lehetõsége Egyszer, vagy többször nyitható mûködtetõ rendszerû. Kinézet, esztétikum. Az elsõ és az utolsó szempont hamar körbejárható. A mûködés biztonsága szempontjából a kiindulási feltételeknek megfelelõ, azaz gyári, megfelelõ tanúsítványokkal rendelkezõ termékek a gyártói elõírásokat betartó felülvizsgálat és karbantartás elvégzésével egyenértékûeknek tekinthetõek. Az esztétikum csarnoképületekben nem szokott alapvetõ kritérium lenni, mégis lehetnek egyéni vonzódások bizonyos megjelenésekhez. Gondolok itt elsõsorban a buborék alakú, illetve lapos, polikarbonátos héjalásra, fém illetve poliészter lábazatra. Homlokzati hõ- és füstelvezetõk esetében azonban a megjelenésnek igenis nagy szerepe lehet, hiszen ezeket a berendezéseket sokszor építészetileg kimondottan igényes helyeken használják. Ekkor lehet jelentõsége a rejtett, illetve látható mûködtetõ szerkezetnek, azaz, hogy lóg-e az ablakból munkahenger, motor vagy sem. Ebben az esetben különösen érdemes elgondolkodni azon, hogy az épülethez a lamellás, vagy a nyílószárnyas megoldás illik-e jobban. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK Magas tetõ, nyílószárnyas és lamellás hõ- és füstelvezetõ Miután áttekintettük a természetes hõ-és füstelvezetõ berendezések típusait vizsgáljuk meg a beruházás és üzemeltetés költségeit, majd a részletkérdésnek tûnõ nyitás/zárási lehetõséget. A feszített állapotú, gázrugós teleszkópos kupolák használata az utóbbi években visszaszorult. Az elektromotoros kupolák mûszaki adottságaik miatt 150x150 cm-es nagyságig alkalmazhatóak. Ezért a beruházási, üzemeltetési költségek bemutatásához a leggyakrabban használt munkahengeres és rasant nyitószerkezetes szegmens vizsgálatát választottam. A vizsgálathoz következõ hipotetikus, budapesti beruházás költségeinek elemzését végeztem el, pusztán az anyagköltségeket véve figyelembe: 24 db 180 x 250 cm-es hõ- és füstelvezetõ kupola, nehezen éghetõ, nem égve csepegõ héjalással, 4 füstszakasz szükséges vezérlõ egységei, 840 m 3x1,5 T30-as elektromos, illetve 6/1-es rézcsõhálózat a kézi vésznyitáshoz. VÉDELEM 2007. 1. SZÁM FÓKUSZBAN 9

Üvegtetõbe épített hõ-és füstelvezetõ miért van létjogosultsága az elektromos kézi indításnak? Hazai beruházásoknál az az általános tapasztalat, hogy a füstelvezetõ kupolák beépítése a szükséges vezérléssel a tetõkivitelezõ cég feladatai közé tartozik. Leggyakoribb esetben ez a feladat továbbgördül egy külföldi gyártó hazai képviseletéhez. Csakhogy a kupola és a vezérlõegységek között kapcsolatot teremtõ elektromos hálózat kiépítése nem feltétlen tartozik szorosan a rendszerhez, azt a legtöbb esetben a villanyszerelést végzõ cég kapja meg. Vagyis innentõl kezdve az elektromos hálózat kiépítésének költsége nem a füstelvezetõ rendszer árában jelenik meg. Ekkor viszont további ügyes ártárgyalásokkal máris az elektromos rendszerek tûnhetnek gazdaságosabbnak. Már csak az a kérdés, hogy a projekt mely szereplõjének szemszögébõl nézzük ezt a gazdaságosságot. Homlokzat, nyílószárnyas és lamellás hõ- és füstelvezetõ A munkahengeres verzióhoz 4 gyártó árajánlatának tételenkénti számtani átlagát használtam. Mivel az árajánlatok feldolgozása során a legolcsóbb a pneumatikus indítású munkahengeres kupola lett, ennek árát 100 egységnek véve végeztem el a többi érték hozzárendelését. Rasant indítóegységes kupoláknál több ajánlat bekérésére nincs lehetõség, hiszen ezt a típust egyetlen gyártó gyártja csupán. Ebben az esetben a cca. 10 %-kal magasabb projekt ár a vizsgálat lényegét véleményem szerint nem érinti, hiszen egy konkurens cég valószínûleg nem rukkol elõ a legjobb árával, és más gyártó ára sem korrigálhatta a megadott értékeket. A kapott érétkeket szemügyre véve elmondható, hogy összberuházási szinten mindkét mûködtetõ szerkezet esetében a pneumatikus kézi indítási mód a gazdaságosabb. Vajon mégis ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK Üzemeltetés szintjén az összehasonlítást a 24 kupolás modellen a gyártói elõírások figyelembe vételével végezhetjük el. Ezek az elõírások a mûködtetõ szerkezetre és a vésznyitókra vonatkozólag a következõ cseréket írják elõ. Üzemeltetési szempontból is elmondható, hogy a pneumatikus kézi nyitású rendszerek alkatrészcsere igénye mind darabszám, mind költség szempontjából kedvezõbb. Sõt a pneumatikus indítású, munkahengeres mûködésû rendszerek karbantartási igénye minimális. Mit is jelent mindez költségszinten? Az összehasonlító táblázat az alkatrészeknél továbbra is a leggazdaságosabb pneumatikus kézi indítású, munkahengeres kupola 100-as bázisértékét használja, a 2006-os anyagköltséget a teljes idõszakra fixnek tekintve. Vezérlõ Elektomos Projekt ár Kézi indítási Mûködtetõ 24 db kupola ára berendezések /rézcsõ Projek ár elektromos hálózat mód szerkezet (Be*) ára (Be*) hálózat ára (Be*) (Be*) nélkül (Be*) Pneumatikus munkahenger 2.400 61 168 2.629 - Elektromos munkahenger 2.560 102 223 2.884 2.661 Pneumatikus rasant 2.673 61 168 2.902 - Elektromos rasant 2.922 74 223 3.219 2.996 * 1 db pneumatikus indítású, munkahengeres kupola = 100 beruházási egység (Be*) 10 FÓKUSZBAN 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

CO2-es palack Druckgáz CO2-es Hõkioldó Rasant alap Akkumulátor (vésznyitóban) -generátor patron ampulla készülék Munkahenger pneumatikus távnyitással 5 évente nincs nincs nincs nincs nincs Munkahenger elektromos távnyitással nincs 2 évente 5 évente 2 évente nincs 4 évente Rasant pneumatikus távnyitással 2 évente nincs 2 évente 2 évente 5 évente Nincs Rasant elektromos távnyitással nincs 2 évente 2 évente 2 évente 5 évente 2 évente Üzemeltetési költségek 10 éves idõszak alatt 2. év 4. év 5. év 6. év 8. év 10. év Összesen Munkahenger pneumatikus távnyitással 0 0 55 0 0 55 110 Munkahenger elektromos távnyitással 261 276 55 261 276 316 1.444 Rasant pneumatikus távnyitással 122 122 414 122 122 536 1.436 Rasant elektromos távnyitással 331 331 414 331 331 746 2.486 * 1 db pneumatikus indítású, munkahengeres kupola = 100 beruházási egység (Be*) A beruházási és üzemeltetési költségek összefoglaló táblázatainak értékelésével megállapítható, hogy 10 év alatt a pneumatikus indítású, munkahengeres rendszernél a beruházási érték pusztán 4,18 %-át kell tervezett alkatrészcserére fordítani. Elektromos indítású munkahengeres rendszernél ez az érték 50 %, pneumatikus indítású rasant rendszernél 49%, míg elektromos indítású rasant rendszernél 77%. Ismét felmerül a talán most már csak költõi kérdés, hogy elektromos, vagy pneumatikus kézi indítású rendszert érdemes-e választani? Amennyiben az épület üzembentartója a gyártói és hatósági elõírások betartásával hõ- és füstelvezetõ rendszerét megfelelõen felülvizsgáltatja és a karbantartást is elvégezteti, elektromos rendszerek esetében komoly kiadások várnak rá. Sokan visszariadva a költségektõl keresik a megoldást. Szerencsére az esetek zömében van megoldás, mégpedig a kézi indítási mód átalakításával. Az esetek többségében megoldható, hogy a kupola mûködtetõ szerkezetének érintése nélkül a hõ- és füstelvezetõ pneumatikus indítással üzemeljen. Ehhez csupán a megfelelõ rézcsõhálózatot kell kiépíteni, és a vésznyitókat felszerelni. Gyakorlatilag ez a beruházás során, az érdekkülönbségek miatt megspórolt rézcsõhálózat utólagos kiépítését jelenti. Költségszinten ez 229 egységet jelent, mely a 2. évi karbantartás 261, 331 egységes alkatrészcseréjének reális alternatívája lehet. A kérdés, mely jelen esetben sajnos nem költõi, hogy az üzemeltetõk valóban fektetnek-e kellõ hangsúlyt a biztonságos mûködésre? TALAJSZINTRÕL TÖRTÉNÕ NYITÁS/ZÁRÁS LEHETÕSÉGE Ez utóbbi kérdés megválaszolása helyett vizsgáljuk meg a talajszintrõl történõ nyitás/zárás lehetõségét. A nyitás/zárás szempontja nemcsak a felülvizsgálatot és karbantartást végzõ számára lehet fontos a kényelmesebb és biztonságosabb munkavégzés miatt. (Mellesleg neki általában semmi ráhatása nincs a beruházási döntésre.) Figyelembe vehetõ szempontja lehet ez az üzembentartónak, hiszen téves mûködtetés esetén a kupolák tetõrõl történõ visszazárása meglehetõsen idõigényes lehet. A rongálódásmentes visszazáráshoz a karbantartó segítségét kell kérni. A karbantartó megérkezéséig esõs, hideg idõben, vagy épp kánikulában, de akár normál idõjárási körülmények között egy nyitott tetõ nem a legkellemesebb. EGYSZER, VAGY TÖBBSZÖR NYITHATÓ MÛKÖDTETÕ RENDSZERÛ A kellemetlenségnél sokkal fontosabb szempont hogy a nem nyit/zár rendszerû kupolák zömében egyszer használatosak, újraélesítésükhöz új alkatrész beépítésére van szükség. Ez a téves nyitást, vagy akár a hatósági ellenõrzést rendkívül költségessé teszi. Nyit/zár rendszer megvalósítására három termékcsalád jöhet számításba. A mechanikus indítású, feszített állapotú kupolák - mivel csoportos nyitásuk nem megoldható- leginkább kis darabszámú igény esetén alkalmazhatóak, üzemeltetésük viszont rendkívül gazdaságos. Az elektromotoros kupolák nagyságuk alapján korlátozottak, de a talajszintrõl történõ csoportos nyitás/zárás lehetõsége megoldott, ráadásul az üzemeltetési költségek itt sem számottevõek. A pneumatikus indítású munkahengeres kupolák dupla rézcsövezéssel nyit/zár rendszerûek lehetnek, mely esetbe sûrített levegõvel apróbb mûszaki kiegészítéssel a napi szellõztetõ funkció is megvalósítható. A fenti szempontok figyelembe vételével talán mindenki, beruházó, üzembentartó, generálkivitelezõ, forgalmazó, karbantartó és nem utolsó sorban a szakhatóság képviselõje megtalálhatja a számára legfontosabb, döntését befolyásoló kritériumokat. De talán nem véletlen, hogy tõlünk nyugatabbra például Németországban és Franciaországban is a nyit-zár rendszerû önmûködõ, pneumatikus indítású, munkahengeres rendszerek a legelterjedtebbek. Nagy Katalin Ludor Kft., Hõ- és füstelvezetés, szellõztetés, felülvilágítás 1082 Budapest, Baross utca 98. Tel: 20/36 41 985 Fax:1/210 38 34 E-mail: ludor@t-online.hu VÉDELEM 2007. 1. SZÁM FÓKUSZBAN 11

t a n u l m á n y BÓNUSZ JÁNOS A festékszóró, fényezõ fülkék biztonságtechnikai elemzése II. A mûveletek robbanásveszélyessége A festékszóró helyiségek tûzvédelmének biztosítása komoly kihívás az üzemi tûzvédelmi szakemberek számára. Elõzõ számunkban egy valós helyzet elemzésével mutattuk be a robbanásveszélyes zónák kiterjedését illetve a fülke tûzveszélyességi osztályba sorolását. Most a fülkében végzett egyes mûveleteket elemezzük a robbanásveszély szempontjából. A MÛVELETEK ELEMZÉSE A ROBBANÁSVESZÉLY SZEMPONTJÁBÓL Festés Az elemzésnél három szempontot kell figyelembe vennünk. A kibocsátás fokozata: elsõrendû, mert szóráskor rendszeresen elõfordul veszélyes gõz-levegõ elegy. A szellõzés fokozata: erõs A szellõzés üzembiztonsága: jó A szabvány szerint az elsõrendû kibocsátás erõs szellõzéssel és jó üzembiztonsággal 1-es zónát eredményez, jele: 1-es EH. Ez a következõket jelenti: az 1-es zóna EH egy elméleti zóna, amelynek normál üzemi körülmények között elhanyagolható a kiterjedése, nem robbanásveszélyes.a helyiségben tehát az 1-es zóna kiterjedése is elhanyagolható méretû teret eredményez, gyakorlatilag sem 1-es, sem 2-es zóna nincs számottevõ mértékben. Szikkasztás A kibocsátás fokozata: elsõrendû, mert szikkadáskor rendszeresen elõfordul veszélyes gõz-levegõ elegy. A szellõzés fokozata: erõs. A szellõzés üzembiztonsága: jó. A szabvány szerint az elsõrendû kibocsátás erõs szellõzéssel és jó üzembiztonsággal 1-es zónát eredményez, jele: 1-es EH. A helyiségben tehát az 1-es zóna kiterjedése is elhanyagolható méretû teret eredményez, gyakorlatilag sem 1-es, sem 2-es zóna nincs számottevõ mértékben. Szárítás A kibocsátás fokozata: elsõrendû, mert szárításkor rendszeresen elõfordul veszélyes gõz-levegõ elegy. A szellõzés fokozata: erõs. A szellõzés üzembiztonsága: jó. A szabvány szerint az elsõrendû kibocsátás erõs szellõzéssel és jó üzembiztonsággal 1-es zónát eredményez, jele: 1-es EH. A helyiségben tehát az 1-es zóna kiterjedése is elhanyagolható méretû kubatúrát eredményez, gyakorlatilag sem 1-es, sem 2-es zóna nincs számottevõ mértékben. Hûtés A kibocsátás fokozata: másodrendû, mert mûszak alatt esetenként elõfordulhat gõz-levegõ elegy. A szellõzés fokozata: erõs. A szellõzés üzembiztonsága: jó. A szabvány táblázata szerint a másodrendû fokozatú kibocsátáskor erõs szellõzés esetén és jó üzembiztonság alkalmával a zóna : 2-es EH. Ez a következõket jelenti: a 2-es zóna EH egy elméleti zóna, amelynek normál üzemi körülmények között elhanyagolható a kiterjedése, nem robbanásveszélyes. A helyiségben tehát a 2-es zóna kiterjedése is elhanyagolható méretû teret eredményez, gyakorlatilag 2-es zóna sincs számottevõ mértékben. A szabványosan kialakított festõ-, szárítófülke C tûzveszélyességi osztályba sorolandó. (Lásd az OTSZ helyiség besorolására vonatkozó részt.) A,,C tûzveszélyességi osztályba sorolt helyiségben - függetlenül attól, hogy az építmény vagy fülke, az OTSZ elõírásai alapján nem kell a hasadó vagy hasadó-nyíló felület. Nagyon lényeges, hogy ha a szórási mûvelet megváltozik (a festék kiszórásának mennyisége, más oldószer használata, a különbözõ kényszerkapcsolatok kiiktatása stb.), megváltozhat a veszély mértéke is. A TMT is úgy kerül kiadásra, hogy a kérelmezõ garantálja az elõírt és megengedett festékféleségek, és oldószerek mennyiségének korlátait, valamint a normál üzemeltetést. A festõhelyiséget más épülettõl a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrõl, azaz az OTÉK 36. elõírásai alapján kell elhelyezni. A távolságot a területileg illetékes tûzoltóság állapítja meg. A HELYISÉG VILÁGÍTÁSA, KAPCSOLÓK, SZELLÕZÕVENTILÁTOR A világítótestek, a kapcsolók, amennyiben az 1-es zónán belül vannak, akkor éppúgy, mint a szellõzõventilátornak az MSZ- EN 60079/14 szerinti biztonsági elvárásoknak kell megfelelni, Eex, vagy Ex védettségûek legyenek. A gyakorlatban a kapcsolók és világítótestek az 1-es zónán túl vannak telepítve, így azok villamos biztonsági szempontból a 2- es zónára vonatkozó követelményeket kell, hogy kielégítsék. FESTÕHELYISÉGEK VILLAMOS BERENDEZÉSEI A festõhelyiség villamos berendezései (világítás, szellõzés) központilag és szakaszosan is leválaszthatók. A biztonsági berendezésekhez és a világításhoz külön leválasztó fõkapcsoló tartozik. A villamos biztonság az 1- es zónán belül Eex vagy Ex, a 2- es zónában IP 44 vagy IP 54 villamos védettséget kíván. A 2-es zónában alkalmazható villamos gyártmányok a következõk: 14 TANULMÁNY 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

- a 0-ás és az 1-es zóna villamos gyártmányai, - olyan ipari villamos gyártmányok, amelyek a termékszabvány követelményeinek megfelelnek és normál üzemben nincsenek gyújtásra képes forró felületei, - normál üzemben nem keletkeznek bennük villamos ívek vagy szikrák. A tokozások védettségi fokozata feleljen meg a következõknek: - szigeteletlen aktív részeket is tartalmazó tokozás legalább IP 54, - a csak szigetelt részeket is tartalmazó tokozás legalább IP 44 védettségi fokozatot igényel. KÉSZÜLÉK ÉS TÁBLA Figyelmeztetõ táblák feliratok A tûzveszélyre és a dohányzási tilalomra utaló figyelmeztetõ tábla, illetve piktogram a bejárati ajtó külsõ oldalán szükséges. Festõ helyiség tûzoltó készüléke A festõhelyiség ajtajának közelében 1 darab habbal oltó, vagy porral oltó hordozható tûzoltó készülék legyen jól látható, könnyen hozzáférhetõ helyen. A MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI Festékszóró és szárító helyiségben munkát csak szellemileg, fizikailag és egészségileg alkalmas, l8 éven felüli dolgozó végezhet, aki a szükséges, és a jogszabályokban elõírt szakmai, munkavédelmi és tûzvédelmi ismereteket elsajátította és érvényes tûzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik. Egészségügyi alkalmasság A dolgozó egészségügyi alkalmasságát az arra illetékes egészségügyi szerv által kiadott okmányokkal kell igazolnia. A helyiségben munkát végzõ dolgozónak orvosi vizsgálaton kell részt vennie. A festõ- és szárítóhelyiségben csak az oda kijelölt dolgozók tartózkodhatnak. Szakmai képzettség Festõhelyiségben munkát önállóan csak az végezhet, aki a biztonsági követelményekbõl az erre vonatkozó elõírások szerint vizsgát tett, és errõl érvényes bizonyítványa van. Tûzvédelmi képzettség Festõhelyiségben és szárítóban munkával csak olyan dolgozó bízható meg, akinek az A és B tûzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység folytatásához szükséges érvényes tûzvédelmi szakvizsgája van. Ez akkor is ajánlatos, ha csak vizes bázisú festékkel történik a szórás. A ruházat és védõfelszerelések követelményei Festõhelyiségben és a szárítóban csak mûszálmentes, pamut alapanyagú alsó, felsõ ruházatban és vezetõképes talpú lábbeliben szabad munkát végezni, illetve tartózkodni. Egyéni védõeszközként a jóváhagyott szûrõbetétes védõálarcot kell viselni. Munkavédelmi képzettség Festõhelyiségben munkával csak elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részt vett dolgozót szabad megbízni. SZELLÕZTETÉS Kiinduló adatok: A festékszórás mûveletét 36 m 3 -es térben végzik és tûzoltó készülékeket festenek. A felhasznált nitrózománc - celloxin - 40 % toluolt és 60 % festék pigmentet, tartalmaz. A festéktároló más térben van. A beszerzés során és a felhasználás elõtt gyári csomagolású festék tárolásával találkozunk. A festõhelyiségben csak a napi mennyiség tartható a temperálás miatt (esetünkben ez 2 liter). Egy mûszakban 1 doboz 1 literes festéket és 1 liter hígítót használnak fel. A szórási mûvelet alkalmával egy nap (8 órás mûszak) 25 db hengeres készülék kétszeri festésére kerül sor. Egyszerre négy készülék festhetõ. elsõ szórás: A talp festése: szórás t1= 5 perc elszívással szárítás t2=30perc alapszellõztetéssel Talpra állítva: szórás t3= 30perc elszívással szárítás t4=60perc alapszellõztetéssel A teljes száradást követõen a tevékenység megismétlõdik. második szórás: A talp festése: szórás szórás t5= 5 perc elszívással szárítás szárítás t6= 30 perc alapszellõztetéssel talpra állítva: szórás t7= 30 perc elszívással szárítás t8= 60 perc Alapszellõztetéssel A környezet terhelése: szóráskor 2 x 5 p + 2 x 30 p = 70 p = 4 200 s szárításkor 2 x 30 p + 2 x 60 p = 180 p = 10 800 s A munkahely átlagos levegõszennyezettsége, a környezet terhelése P á = p1t1 + p 2t 2 + p3t3 + p 4t 4 + p5t5 + p6t6 + p7t7 + p8t8 t1 + t 2 + t3 + t 4 + t5 + t6 + t7 + t8 Az elszívást úgy méretezik, hogy a festéskor a ventilátor 10 m/s sebességgel a munkatérbõl elszívja a festék- hígító- levegõ keveréket és a szûrõben 90 % -os hatásfokkal megtisztítja. Az elszívás 10 000 m 3 /h, azaz mintegy 300-szoros a légcsere. A szárítás alapszellõztetése olyan, hogy az alsó robbanási határérték 20 % -a alatt marad a töménység. A napi felhasználás során szórt festékmennyiség 8 óra alatt nem haladja meg a 2 kg-ot (az MSZ 05-20 05 11 : 84 szabványban leírtakat), így annak elõírásait kell mértékadónak tekinteni. A szórás 1 m 2 -es forgatható raklapon történik. A szórás és a szárítás egymást követi. Az elszívás két részletben tekinthetõ korrektnek: a helyiségben elõforduló szóráskor történõ feldúsulás elleni védelem - ilyenkor szárítás nincs. a szórást követõ szárítási mûvelet során a feldúsulás elleni védelem - ilyenkor szórás nincs. Következõ számunkban, folytatva a gondolatmenetet, a környezetterhelés mértékét állapítjuk meg, szóráskor, szikkasztáskor ill. száradáskor, figyelembe véve az egyes festékek szárazanyag tartalmát. Bónusz János ny. tû. alez. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Tûzvédelmi Csoport VÉDELEM 2007. 1. SZÁM TANULMÁNY 15

t é n y k é p HEIZLER GYÖRGY A tûz- és a káresetek nagysága a riasztási fokozatok alapján A Védelem 2006/3. számában a tüzek és káresetek napi ciklusát, majd 2006/6. számában a napi váltakozását elemeztük, most folytatva a statisztikai megközelítést az esetek nagyságából levonható statisztikai szintû következtetésre is kísérletet teszünk. Tûzesetek Vidéken nehézséget okoznak a III-V-ös, de különösen a IV-Vös riasztási fokozatú esetek, ezen belül is elsõsorban a tûzesetek. Az ilyen mûszaki mentések száma a 0,1% és 0,4% között mozgott (14-102 eset évente), a tûzesetek hasonló adata 0,3-0,9% között ingadozott (60-177 eset évente) a nehézséget okozó IV-V-ös riasztási fokozatú tûzesetek száma 36-84 között szóródott. Mûszaki mentések a riasztási fokozat szerint (%) A RIASZTÁSI FOKOZATOK ALAKULÁSA A bekövetkezett esetek méretét bonyolultságát részben jól modellezik a visszajelzés alapján elrendelt riasztási fokozatok. Ezek elmúlt idõszakbeli (1998-2005) alakulását vizsgálva a megállapítható, hogy a beavatkozások 95-97%-a I-es vagy egyes kiemelt fokozatú. A tûzeseteknél ez az arány 94,9% és 96,5% (átlaga 95%), míg a mûszaki mentéseknél 98,9% és 99,5% között szóródik (átlaga 99,1%), tehát statisztikai szempontból lényegében azonosnak nevezhetõ. A tûzesetek kb. 79,8%-a I-es, 16,1%-a I-es kiemelt fokozatú, ami döntõen a vízszállító riasztását jelenti. A mûszaki mentések kb. 70,5%-a I., míg 28,6%-a I. kiemelt, ahol a mûszaki mentõ riasztása jelenik meg jellemzõen. Vagyis a beavatkozások 97%-ának kezelése taktikai, eszköz és létszám, szempontból probléma mentes, amihez még a II-es, II-es kiemelt esetek is besorolhatók. 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 I 65,7 77,2 71,5 67,85 70,67 69,1 71,1 71,1 I/k 33,2 21,9 27,8 31 28,5 30,4 27,94 28,1 I+I/k össz 98,9 99,1 99,3 98,85 99,17 99,5 99,04 99,2 II+II/k 1 0,64 0,45 0,93 0,64 0,43 0,75 0,39 III+V 0,1 0,26 0,25 0,22 0,19 0,07 0,21 0,41 III-V esetszám (db) 14 70 28 26 29 20 41 102 Tûzesetek a módosított riasztási fokozat szerint (%) 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 I 78,7 79,5 79,33 77,9 80,2 80,6 80,56 81 I/k 16,2 16,5 16,1 17,3 15,9 15,32 15,68 15,5 I+I/k össz 94,9 96 95,43 95,2 96,1 95,92 96,24 96,5 II+II/k 4,2 3,7 3,9 4,1 3,3 3,38 3,11 2,9 III+V 0,9 0,3 0,66 0,7 0,6 0,7 0,65 0,6 III esetszám (db) 177 60 128 106 109 138 98 88 IV-V esetszám (db) 84 27 88 49 59 56 36 41 Mûszaki mentések Az elmúlt 8 évben vidéken 393 IV-es riasztási fokozat feletti tûzeset és 163 mûszaki mentés fordult elõ, ez éves átlagban, 49 tûzesetet és 20 mûszaki mentést jelent. Ezeknél az eseteknél a technika összevonásának ideje magas és az esetek döntõ részében jelentõs beavatkozói létszámhiánnyal kell számolni. A III-as illetve III-as kiemelt riasztási fokozatok száma az elmúlt 8 évben 893, ez átlagosan 110 eset évente (ebbõl Budapesten 92, évente átlagosan 11,5 eset volt). A vidéki évi 100 esetnek a nagyvárosoktól távolabb keletkezõ részénél ugyancsak jelentkeznek kezelõi létszám problémák. VÉDELEM 2007. 1. SZÁM VISZHANG 17

IV-es és V-ös riasztási fokozatok alakulása a a módosított riasztási fokozat szerint 98-2005 összesen A RIASZTÁSI FOKOZATOK ELÉRÉSÉNEK IDEJE A bevethetõ tûzoltóegységek területi elhelyezkedésébõl (díszlokációjából) adódóan az ország nagy részén biztosítani tudják a 20 percen belüli elérhetõséget. Ugyanakkor, ha a riasztási fokozatok elérésének idejét egyes tipikus településtávolságokra vizsgáljuk kiütköznek a jelentõs különbségek. Egyrészt a 20 percen belüli elérhetõség az ország egy részén nem biztosított itt az elsõ kiérkezõ egységig akár, 40-45 perces szabad égésre is számítanunk kell. Másrészt ezeken a területeken, valamint a I-es kategóriás hivatásos tûzoltóságok mûködési területén lévõ települések jelentõs részén a II-es riasztási fokozathoz érkezõ erõk várható kiérkezési ideje hasonlóan magas. Ez a mûszaki mentések 0,5, a tûzesetek mintegy 2,5%-át érinti. Riasztási fokozatok elérésének ideje Település Mûködési terület I II III IV V Pécs Pécs 8 8 24 38 49 Veszprém Veszprém 5 5 12 33 44 Szekszárd Szekszárd 2 32 42 46 59 Marcali Marcali 2 28 28 39 45 Nagyatád Nagyatád 2 45 49 49 52 Törökkoppány Kaposvár 42 42 57 81 88 Kadarkút Kadarkút 10 25 26 29 55 Andocs Tab 25 42 42 42 68 A probléma elsõ része nevezetesen a 20 percen belüli elérhetõség biztosítása I-es fokozatban - új önkéntes tûzoltóságok alapításával, második része a magasabb riasztási fokozatokban a gyorsabb felfejlõdés a potenciális kezelõi létszám növelésével, illetve az Önkéntes Tûzoltóságok mûködési területen kívüli riaszthatóságával érhetõ el. A kezelõi létszám növelésének egyik megoldása a hivatásos tûzoltók számának növelése. Miután azonban a II-es feletti fokozatok a tûzesetek 3,5%-át és a mûszaki mentések 1%-át teszik ki ezek ritkábban elõforduló esetek. Ezért a feladat költség-hatékonyan és eredményesen a vegyes (hivatásos + önkéntes) egységek kialakításával is megoldható. A rendelkezésre álló technika (158 tartalék gépjármûfecskendõ, kb. 100 vízszállító és oltóképes különleges szer) kapacitása egy önkéntes tûzoltóságon min 2, egy I kategóriás hivatásos tûzoltóságon min. 3 raj bevetését tenné lehetõvé. A hivatásos tûzoltóságok mellett mûködõ önkéntesek egyidejûleg az utánpótlási bázis szerepét is betöltenék. A kis esetszám ellenére a probléma nem elhanyagolható, hisz a potenciálisan legnagyobb veszélyt jelentõ események felszámolásának hatékonysági korlátait mutatja. *A kiérkezési idõk a fokozat elérésekor A technika ezeken a helyeken többnyire rendelkezésre áll (készenléti, tartalék, különleges, vízszállító gjm), azonban a szolgálatban lévõ létszám ezek kezelését nem teszi lehetõvé. Heizler György tû. ezds., igazgató Somogy megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Kaposvár 18 TÉNYKÉP 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

t e c h n i k a 20 méter munkamagasságú emelõkosaras magasból mentõ A mentési feladatok kiszélesedésével egyre többször kerül a tûzoltóság olyan helyzetbe, hogy hiányzik a kissebb munkamagasságú, fordulékony, a mûszaki mentési feladatokat a szûk helyeken is jól ellátni képes magasból mentõ. Egy ilyen jármû bemutatására vállalkozunk. Közepes munkamagasság, kis helyen MILYEN IGÉNYEK FOGALMAZÓDTAK MEG? A tûzoltóság mûszaki mentési feladatpalettája egyre szélesebb: a viharkárok felszámolásától, a jégcsapleverésen keresztül a magasból való mentésig terjed. Ezek többsége szûk helyen, közepes munkamagasságban végrehajtandó feladat. A településeken alapvetõen a középmagas épületek tûzeseteire felkészülve vannak mentési és oltási céllal gépezetes tólólétrák vagy emelõkosaras gépjármûvek készenlétben tartva. Ezek a 30-50 méterre tervezett jármûvek csak megfelelõ szélességû helyen tudnak letalpalni, szûk utcákban vagy parkoló jármûsorok között nem férnek el. A gyakorlatban elvárt képességek: Közepes munkamagasság (10 20 m között) Kis helyidény és fordulékonyság, gyors telepíthetõség Munkakosárban min. két fõ dolgozhasson Tûzoltási és mentési feladatok egyaránt végezhetõk legyenek MAGASBÓL MENTÕ TÛZOLTÓJÁRMÛ Lényegét tekintve ilyen paraméterû jármûvekkel a különbözõ szolgáltatóknál már talákozhattunk, de mégsem feleltek meg a tûzoltói igényeknek. A maga alá talpaló T 218 illetve a T320 típusú magasból mentõ tûzoltójármû gyakorlatilag erre az igényre reagál. A felépítmény segédalváza egy speciális technológiával, kézzel hegesztett szerkezet, mely a gémszerkezetet köti a jármû alvázához. A málhafelszerelés számára két rekeszt (1,5 x 0,7 x 0,5 m) helyeztek el. A forgózsámoly a segédalvázba van beépítve és a hidraulikus hajtás lehetõvé teszi a körbefordulást teljes oldalsó gémkinyúlásnál, sõt teljes terhelésnél és max. dõlésszögnél is. Teleszkópos csõvezeték a vízágyúhoz A teleszkópos gém öt részbõl áll: az alapgém és a négy darab teleszkóp nagy szilárdságú acélból készült. A kettõs nyomásvezérelt biztonsági szeleppel ellátott munkahengerek a gémet gyorsan mozgatják. Ami a fõ követelményt, a gyors letalpalást illeti: A letámasztó lábak a plató oldalsó síkján belül vannak, nem kell õket kihúzni A 4 hidraulikus letámasztó biztonságát nyomásvezérelt szelepek növelik A letalpalónak minden irányban +/- 15 -ra billenõ önbeálló talpai vannak 12 %-os ferdeségû talajon való letalpaláskor is vízszintbe tudja hozni az alvázat A gémszerkezettõl független hidraulikus vezérlés A letalpalást 2 db vezérlõállásból lehet irányítani, a kosárból és a platóról A vezérlés a megszokott módon a gép alján és a kosárban elhelyezett joystickekkel történik, amit a kivilágított, piktogramok könnyítenek meg. Az alulról történõ vezérlés felülbírálja a kosár vezérlõegységét. VÉDELEM 2007. 1. SZÁM TECHNIKA 19

A Renault Midlum 220.10 Extra Light alvázra épített jármûvek össztömege 10 tonna. A két jármû teljesítménye közti különbség döntõen abból adódik, hogy a nagyobb típus kihúzható letalpalókkal is mûködhet. Ekkor az oldalkinyúlása 12,3 m. FÕBB MÛSZAKI JELLEMZÕK Típus T 218 NUP T 320 NUP Gém körbefordulása folyamatosan, folyamatosan, korlátozás nélkül korlátozás nélkül Munkakosár névleges terhelhetõsége 270 kg 270 kg Max. munkakosár padlómagasság 16.00 m 18,00 m Max. munkamagasság 18.00 m 20,00 m Oldalsó gémkinyúlás 5,50 m 7,20 m (12,3 m) Kitalpalási szélesség 2,20 m 2,20 m Kosár körbefordulás a gém végén 2 x 90 o 2 x 90 o Plató megengedett oldaldölés szög +/- 7 o +/- 7 o Elõkészületi idõszükséglet < 80 s < 80 s Kosárra épített monitor telj. 8 bar nyomáson 1000 l/min 1000 l/min Felépítmény a talajtól < 3 M < 3 M Felépítmény hossza < 7,00 m < 7,00 m Két helyrõl vezérelhetõ A MENTÕKOSÁR Az aluminiumból készült kosár (hosszúság: 1,25m x szélesség: 0,7m x magasság: 1,1m) 3 fõig, azaz 270 kg-ig terhelhetõ. A 2 x 90 o -ban elfordítható kosárból lenyitható mentõhíddal végezhetõ a mentettek biztonságba helyezése, amit megkönnyít, hogy biztonsági reteszelés védi a kosarat az elmozdulás ellen nyitott hídnál. További jellemzõi: Túlterhelés elleni védelem Hidraulikus munkahengerekkel történõ automatikus vízszintstabilizálás Hordágy rögzítése többféle módon lehetséges Tûzoltáshoz a monitor tartó kívánság szerint alakítható ki Védõ vízfüggöny alkalmazható A kosáron állítható 70W / 24V-os keresõ reflektor van Szállítási helyzetben a kosár vízszintes síkba beállítható BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEK A jármû speciális tûzoltói kialakítását az elõzõeken túl alapvetõen a mûködés és mentésbiztonságra való törekvésben találhatjuk meg. A vezérlõegységeken lejtésérzékelõk vannak A gém és a letámasztók közé kereszt blokkoló szerkezet van beépítve (a gém nem használható, ha a letámasztók nincsenek kieresztve, a letámasztók nem húzhatók vissza, amig a gém nincs visszaeresztve) A letámasztók mozgására jelzõfények figyelmeztetnek Minden hidraulika henger nyomásvezérelt visszacsapó szeleppel van biztosítva Vészleállítás lehetséges a kosárban, az alsó vezérlõállomáson, a letámasztók vezérlõjén. Holt ember kapcsoló van beépítve a kosárba és az alsó vezérlõegységen: egy pedál vagy gomb megnyomása után lehet csak megkezdeni a munkát Az alsó vezérlõegység felülbírálja a kosárban lévõt Az oldalra kifordított emelõszerkezet teszt terhelése a megengedett terhelés másfélszerese A gém mozgatása kézi mûködtetésû tartalék hidraulika szivattyúval is lehetséges Az üzemóra számláló segíti a karbantartási munkákat Az ajtó mentõrámpaként szolgál FELSZERELÉSEK A jármûvet tûzoltási és mûszaki mentési feladatokra alakították ki. Ennek megfelelõen a tûzoltáshoz B kapoccsal csatlakozhatunk, s a kosárig teleszkópos csõvezeték szállítja a vizet. A kosárban elhelyezett vízágyú 8 bar-on 1000 l/perces teljesítményre van tervezve. A mûszaki mentéshez szükséges eszközök gyors használatát segíti elõ, hogy a kosárba alaphelyzetben Helyben kitalpal lévõ gém esetén a platóról fellépve be lehet szállni, de a földre is le lehet a kosarat engedni ezzel jelentõs idõt takaríthatunk meg. A jármûhöz számos kiegészítõ felszerelés csatlakoztatható, amellyel a sokoldalúsága növekszik. Ilyenek: mentõlétra, áramfejlesztõ, vízszivattyú, 1000 literes víztartály, hordágy, automatikus szintszabályozó a vizszintbe állításhoz. Információ: IFEX Mérnökiroda, Budapest WEB: www.foamfatale.com A kosár mindent tud, amit a nagyok 20 TECHNIKA 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

v i s s z h a n g SZABÓ JÁNOS Rakomány elhelyezés - rögzítés Rosszul rögzítették a rakományt Az elmúlt 10 15 évben a közlekedésben jelentõs változások történtek. A vasút és a közút közötti - a szállított árúk összes tömegére vetített - arány eltolódott a közút irányába. A jelenség nem csupán hazánkban, hanem az Unió más országaiban is tapasztalható. Mindez azt jelenti, hogy a növekedett a közutak forgalmi terhelése. A forgalmi terheléssel arányosan emelkedett a közúti közlekedés kockázata. EGY KOCKÁZATI TÉNYEZÕ FRICSKÁJA A kockázatok több rétegûek. A közúti teherfuvarozás, azon belül a veszélyes árúk közúti szállításának egyik, nem elhanyagolható kockázati tényezõje, a rakomány elhelyezése és rögzítése. Nem kell emlékezetünket megerõltetni, hogy felidézzünk olyan közúti veszélyhelyzeteket, baleseteket, melyeket a nem megfelelõen rögzített rakomány elszabadulása okozott. A veszélyes árúk közúti ellenõrzésérõl rendelkezõ módosított 2 / 2002. (I.11.) Korm. rendelet hatályba lépése után, a rendelet mellékletében szereplõ ellenõrzési jegyzék, egyes ellenõrzési szempontjaihoz tartozó szakmai tartalmakat többször is áttekintettük. Azonban az ellenõrzési jegyzék 22. pontjánál, amely a rakomány elhelyezésének, rögzítésének megfelelõsségével foglakozik, minduntalan zavarba jöttünk és jövünk. Elõzõekben említett Korm. rendelet 2005. évi módosítása elõtt, a jogszabály mellékletében szereplõ ellenõrzési jegyzék ugyan tartalmazta többek között - a rakomány elhelyezés és rögzítés megfelelõsségére vonatkozó vizsgálati kötelezettséget, azonban ugyanazon rendelet - mint ADR szerinti hiányosságot nem sorolta fel. Ebben az értelemben a rakományrögzítés és elhelyezés megfelelõsségét vizsgálni kellett, annak szabálytalansága esetében azt hiányosságként megállapítani viszont nem lehetett. Mivel a problémával nem tudtunk mit kezdeni, feloldására 2005 elején megkerestük a Közlekedési Fõfelügyeletet. Válaszuk egyértelmû volt, amely megegyezett a problémafelvetéssel, jelezve, hogy az elõzõekben említett Korm. rendelet 2005 évi késõbbi módosítása orvosolja és feloldja az ellentmondást. Valóban a Rendelet módosítása már olyan kockázati tényezõként említi a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó elõírások megszegését, amely a szállítási tevékenység azonnali megszakítására adhat okot. A helytelenül rögzített rakomány súlyos károkat okozhat Ugyan ma már a jogszabály jelentõségének és súlyának megfelelõen kezeli a rakomány elhelyezésének és rögzítésének problematikáját, teljes megnyugvásról még mindig nem beszélhetünk. SZABÁLYOZOTTSÁG SZABÁLYOZATLANSÁG Az említett ellenõrzési jegyzék 22. pontjához ún. lábjegyzet fûzõdik, benne rögzítve, hogy az ellenõrzõ hatóságnak az elhelyezéssel és rögzítéssel kapcsolatban - a szemmel látható szabálytalanságokat kell megállapítani. Sokat morfondíroztam azon, vajon rakomány elhelyezés és rögzítés esetében - meddig terjed, mit jelenhet a szemmel látható hiányosság tartalma? Ennyire egyszerû ez a kérdés vagy esetleg bonyolultabb ahhoz netalán csak hazánkban hogy szabályosságát vagy szabálytalanságát szemmel láthatón meg lehessen ítélni? Egy adott rögzítés szabályosságát vagy szabálytalanságát abban az esetben lehet megítélni, amennyiben a felróható követelményeket szabvány / jogszabály tartalmazza. Ausztriában az ÖNORM V 5750 1-2; 5751 és 5752 szabványok foglalják össze a szakmai követelményeket. Németországban többek között a VDI 2700 2701-2702 ajánlások már 1975-22 VISZHANG 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

VDI ajánlás CTU követelmény Rakomány elhelyezés diagram alapján tõl tartalmazzák a szabályokat. Ez utóbbi elõírásokat, ajánlásokat tarják be a szállítói tevékenységben résztvevõk és nem utolsó sorban képezik a hatósági ellenõrzés alapjait. Hazánkban összességében négy olyan jogszabály lelhetõ fel, amelyek jogi kereteket adnak. Megfogalmazásaik egytõl egyig általános jellegûek. A leggyakrabban használt szófordulatok az úgy kell elhelyezni, hogy vagy úgy kell rögzíteni, hogy. A megfogalmazások csak irányokat és általános követelményeket adnak, de szakmai tartalmat nem nyújtanak. A német és osztrák szabályozással ellentétben, hazánkban az alapvetõ meghatározások hiányoznak. Az egyik legfontosabb a különbözõ irányú minimális rögzítõ erõk definiálása lenne. Célszerû lenne megállapítani az egyes rögzítési módok esetében alkalmazandó számításokat, a szükséges biztosító erõk meghatározása érdekében. Külön kellene szólni a rögzítõ eszközökrõl, a velük szemben támasztott követelményekrõl, és alkalmazhatóságuk határairól. A rakomány-elhelyezés megfelelõ végrehajtásához és annak megítéléséhez a szükséges számítási módszerek közreadása nélkülözhetetlen. Információk szerint mintegy kettõ évvel ezelõtt súlyos lefolyású balesetek tapasztalatainak hatására -szûkebb szakmai kör, elkészítette a hazai szabályozás alapjait. Aztán minden maradt változatlan. Miközben a készítõk egyikével errõl polemizáltunk, vetõdött fel a jól ismert kérdés: vajon menyi súlyos balesetnek kell megtörténnie még a változás érdekében? Tehát joggal vetõdik fel a kérdés, mi képezi a rakomány-elhelyezés és rögzítés esetében a hatósági ellenõrzés alapjait? Amennyiben megállapítom a nem megfelelõ elhelyezést vagy rögzítést, milyen szakmai érvekkel, és milyen nemzeti elõírásokra alapozom intézkedésem indokolását? Alapelvek, elfogadott számítási módszerek nélkül nehéz lesz. Adott jogorvoslati eljárásban milyen szakmai alapokon nyugszik az elbíráló szerv határozata? Szabó János tû.alezredes Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság VÉDELEM 2007. 1. SZÁM VISZHANG 23

k u t a t á s TÓBI JÓZSEF Ködös, nedves idõben, kötött sugárral Feszültség alatti elektromos berendezések, kábelek oltási lehetõségei A fejlõdés révén az elektromos áram az élet szinte minden területén megjelenik, de hatását ismerve tudjuk, ha nem a szabályok betartásával közelítünk hozzá, súlyos következményeket okozhat. Ez különösen igaz beavatkozó tûzoltói tevékenységre. Az elõzõ számunkban (Védelem 2006/6 40-46. oldal) közölt vizsgálati eredmények után az Atomerõmû tûzoltóságának feszültség alatti oltására történõ felkészülési folyamatát mutatja be szerzõnk. GYORSAN, BIZTONSÁGOSAN CSELEKEDNI A mai modern rendszerek már nem csak az ipar területén, de a mindennapi élet során is megkövetelik a folyamatos energia ellátást. A szünetmentes tápegységekkel felszerelt berendezések feszültség mentesítése nem egyszerû feladat, azonban a nem elég körültekintõ beavatkozás súlyos következményekkel járhat. Az ipari létesítményekben bizonyos technológiai követelmények miatt a feszültség mentesítés jelentõs idõveszteséggel hajtható végre vagy egyáltalán nem lehetséges. E körülmények miatt a beavatkozás késedelmet szenved és a nagy értékû berendezések, rendszerek károsodásával, tönkremenetelével végzõdhet. Ez esetenként jelentõs anyagi veszteséget jelent nem csupán a berendezés értéke és pótlása szempontjából, hanem a termelés kiesés viszonylatában is. A SZABÁLYOZÁS KÉRDÉSEI A feszültség alatti munkavégzés követelményeit részletesen meghatározzák különbözõ szabályozókban, a fejlõdést figyelembe véve azonban evidensnek tûnhetne, hogy a szabályozókat a fejlõdés mértékével arányban változtatni, fejleszteni szükséges. A tûzoltóság feszültség alatt végzett tevékenységének szabályaival az 1/2003 (I. 9.) BM rendelet V. fejezet foglalkozik. A rendelet alkotás során néhány szabály és körülmény figyelembe vétele elmaradt. Szórt sugárral, jó sugárcsõvel közelrõl is biztonságos az oltás Ezek a következõk: Villamos berendezések osztályozása A villamos biztonsági szakemberek mindenütt a világon az 1000 V-nál nem nagyobb váltóáramú és az 1500 V-nál nem nagyobb egyenáramú névleges feszültségû villamos rendszereket kisfeszültségû -nek az ennél nagyobb feszültségûeket nagyfeszültségû -nek nevezik. Ezeket az elnevezéseket használják a laikusok számára készített jelzõtáblák is. Az áramszolgáltatók azonban szintén világszerte a nagyfeszültségen belül megkülönböztetik az 1-35 kv-os rendszereket, s ezeket középfeszültségû elnevezéssel illetik, s egymás között csak az ennél nagyobb feszültségûeket hívják nagyfeszültségû -nek. Ugyanakkor viszont az áramütés szempontjából különleges biztonságot igénylõ fogyasztókészülékeknél használják az 50 V váltóés 120 V egyen-feszültségnél nem nagyobb feszültségû táplálás esetén törpefeszültségû elnevezést is. Feszültségmentes állapot Az erõsáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés kapcsolata minden lehetséges villamos energiaforrással meg van szakítva és rajta az elõírások szerinti mûveleteket teljes leválasztás visszakapcsolás elleni biztosítás a feszültségmentes állapot ellenõrzése földelés és rövidre zárás a feszültség alatti részek elkerítése maradéktalanul elvégezték. Ezen mûveletek közül bármelyik elmaradása esetén a berendezés nem tekinthetõ feszültségmentesnek. VÉDELEM 2007. 1. SZÁM KUTATÁS 25

Az áram biológiai hatása Áramerõsség-határok (egészséges férfiakra) a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) publikációi alapján. (Nõkre az áramerõsségek 60-70 %-a, gyermekekre 50 %-a tekinthetõ érvényesnek.) Váltóáram 50-60 Hz Egyenáram (szûrt) áramerõssége legfeljebb ma Hatása az emberre Megjegyzés 0,5 1,5 2 6 Gyenge rázásérzet Érzetküszöb 2 3 8 10 Mozgást nem akadályozó rázásérzet 10 15 60 70 Fájdalmas izomgörcs a végtagokban, Elengedési áramerõsség a vezetõt még éppen el tudja engedni (a veszélyesség kezdete) 20 25 80 90 Erõs fájdalom, szabálytalan szívmûködés, Az áramkörbõl való öntevékeny a légzõ izmok görcse már lehetséges kiszabadulás már lehetetlen, a behatási idõ így már korlátlan mértékben megnõhet 30 40 110 140 Eszméletvesztés, a légzõ izmok görcse Súlyos a veszélyeztetés 80 100 300 500 Szívkamra-remegés (fibrilláció), szívbénulás Halálveszély, 0,1 0,3 s után azonnali halál Mivel az emberek élettani adottságai egymással nem tökéletesen egyformák, természetes a kísérleti értékek nagymértékû szórása. Ezért e (pontosnak tûnõ) értékek helyett a gyakorlat szempontjából elõnyösebb a következõ (kerek) értékek rögzítése: érzetküszöb: 1 ma (ennél kisebb áramerõsséget nem is érzékelünk) elengedési áram 10 ma (ennél nagyobb áramerõsség esetén nem tudjuk a megmarkolt fémrészt elengedni) szívkamra fibrilláció veszélye: 50 ma Mindez ipari frekvenciájú (50-60 Hz-es) váltóáramra és felnõtt férfiakra vonatkozik. Átívelési távolság Nagyfeszültségû berendezések a átívelési távolságai az MSZ 1610-1:1970 szerint Névleges feszültség kv Az a átívelési távolság levegõben, mm légköri túlfeszültség által veszélyeztetett nem veszélyeztetett belsõtéri berendezés esetén szabadtéri 3 60 65 180 5-6 75 90 180 10-12 90 115 180 20-22 160 220 300 30-35 290 340 400 60-66 470 470 580 100-132 900 1100 1100 220 - - 2200 400 - - 3200 Védõtávolság 72/2003 (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról. Munkavégzés legkisebb védõtávolsága Legkisebb megközelítési távolság (m) U n fázis-föld között fázis-fázis között U n < 1 kv 0,3 N/A 1 kv < U n < 20 kv 0,6 N/A 20 kv < U n < 35 kv 0,7 N/A 120 kv 0,9 1,2 220 kv 1,6 2,0 400 kv 2,7 3,7 750 kv 4,3 7,6 HOGYAN LEHET FESZÜLTSÉG ALATT OLTANI? A Paksi Atomerõmû Tûzoltóságnak, hasonlóan az ország nagyobb ipari létesítményeiben mûködõ tûzoltóságokhoz és azon HÖT-ökhöz ahol ilyen üzem vagy berendezés üzemel nagy problémát okoz a feszültség alatti berendezések tüzeinek oltása, illetve a feszültség alatt lévõ berendezések mellett keletkezett tüzeknél való beavatkozás. A jogszabályban (1/2003 BM rendelet) leírt szabályok a valóságban nem vagy csak részben tarthatók be, valamint az ott elõírt beavatkozási távolságokról tapasztalati úton szerzett információink nem voltak. Szükségesnek tartottuk egy olyan vizsgálatsorozat elvégzését, amely ellenõrizhetõ módon adatokkal szolgál a beavatkozási feltételek megteremtésére. A vizsgálat sorozat eredményeként a feszültség alatti tûzoltás esetén a biztonságos munkavégzés feltételei és szabályai megalkothatók legyenek. A vizsgálatokat 2002 õszén a Paksi Atomerõmû anyagi támogatásával, a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. budapesti telephelyén kezdtük. A vizsgálati körülmények és módszer megegyezik az MSZ EN 3-7:2004 szabvány feszültség alatti oltáshoz használt eszközök vizsgálatának feltételeivel. 26 KUTATÁS 2007. 1. SZÁM VÉDELEM

A vizsgálatnak több célja volt: Az Atomerõmû Tûzoltóságon használt oltóeszközök megfelelõségének vizsgálata Mobil oltásra alkalmas eszközök (sugárcsõ) kiválasztása Az alkalmazható oltóanyag kiválasztása Megfelelõ oltástechnológia megvalósítása (sugárkép, védõtávolság, szükséges védõeszközök kiválasztása) Kiinduló adatként -az Atomerõmûben alkalmazott 6 kv-os házi üzemi rendszer miatt a vizsgálat megfelelõ biztonsági tartaléka érdekében - 15 kv-os feszültségszinten történtek a vizsgálatok. A vizsgálat elsõdleges célja az alkalmazott oltósugáron keresztül folyó kúszóáram értékének meghatározása. A vizsgálati kritérium az MSZ EN 3-7:2004 szabványban szereplõ megfelelõségi küszöb. Az alkalmazott oltósugáron nem folyhat 0,5 ma-nél nagyobb áram. Az eszközök megfelelõségi kritériuma ez az érték, emlékeztetnék az érzetküszöb 1 ma. A kábelvágási gyakorlat pszichés célokat is szolgált SUGÁRCSÖVEK, OLTÓESZKÖZÖK A vizsgálat során saját sugárcsöveinket, nyugat európában alkalmazott sugárcsöveket, NEPIRO gyorsbeavatkozót, IFEX impulzusoltót, és TURBEX habgenerátort teszteltünk. A sugárcsövek esetében a vizsgálatokat 10 m-rõl kötött, 6 m-rõl hosszú szórt, 3 m-rõl rövid szórt sugárkép alkalmazásával végeztük 6 bar nyomással. Az eszköz megfelelõ, ha a sugárcsövön mért kúszóáram nagysága nem haladja meg a megengedett értéket. Az IFEX impulzusoltó esetén 3 m-es távolságból, a TURBEX esetében 5 m-es (hab ponyva) távolságról végeztük a mérést. A mérések alkalmával lehetõség szerint nem ideális ( száraz, biztonságos hely ), hanem a valós viszonyokat próbáltuk modellezni, vizes helyrõl, ködös, esõs idõjárási viszonyok között is végeztünk vizsgálatokat. A vizsgálat eredményeként a legjobb értékeket produkáló 2 fajta sugárcsövet választottunk ki. A NEPIRO és az IFEX impulzusoltó megfelelõ minõsítésû lett. A TURBEX esetében a szabvány megfelelõségi kritériumának (0,5 ma) túllépése miatt nem megfelelõ minõsítés született. A következõ években további méréseket folytattunk a már kiválasztott és rendszeresített sugárcsövekkel. Évente két alkalommal tartottunk elméleti és gyakorlati oktatásokat az Atomerõmû tûzoltóság teljes beavatkozó személyi állománya részére. Ezeken a továbbképzéseken a beavatkozó állomány saját tapasztalatokat szerezhetett a feszültség alatti berendezések oltása területén, gyakorolhatta a helyes sugárkép beállítást és a megfelelõ védõtávolság meghatározását. A 2003-as és 2004-es gyakorlatokra meghívtuk a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Paksi Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság és a BM OKF Mentésszervezési fõosztály képviselõit. FESZÜLTSÉG ALATTI KÁBELEK VÁGÁSA A 2004-es évtõl kezdõdõen további érdekes kísérletekkel bõvítettük a gyakorlatokat, ez a feszültség alatti kábelek vágása.a kábelek vágásához egy erre a célra kifejlesztett szigetelt hidraulikus vágófejet használunk megfelelõ védõtávolsággal (8 m) és elõírás szerinti földeléssel. Elõször 400 V, majd 6kV és 15 kv névleges feszültségû kábeleket vágtunk el. A kábelvágásnak a valós helyzetekben kábelterek tüzei esetén vehetjük hasznát, amikor a kábelek sérülése és beazonosíthatatlansága miatt Feszültség alatti kábel átvágása a feszültségmentesítés más módon nem oldható meg. A kábelvágási gyakorlatoknak a beavatkozó állomány vonatkozásában pszichés és tapasztalatszerzési céljai vannak. HÁZI SZABÁLYZAT A vizsgálat sorozat lezárásaként az egyéni védõeszközök vizsgálata és beszerzése (védõkesztyük 6 kv névleges feszültségig, leválasztó rudak) történt meg. A vizsgálati jegyzõkönyveket és egy tûzoltási szabályzat tervezetet 2005 õszén felterjesztettük a BM OKF Mentésszervezési fõosztályának. 2006. májusában a BM OKF Fõigazgatója a Jogi és Jogi Képviseleti Fõosztály bevonásával átvizsgálta és ideiglenes jelleggel engedélyezte alkalmazását a Paksi Atomerõmû mentõ tûzvédelmi feladatainak magasabb szintû ellátása érdekében. 2006 augusztus 01.-én a 6 kv-os és az az alatti névleges feszültségû berendezések tüzei oltására életbelépett a Feszültség alatti oltási szabályzat a Paksi Atomerõmû területén. A szabályzat lehetõvé teszi korszerû eszközök használatával, a biztonságos és hatékony beavatkozást, ezáltal az üzemi igényeknek megfelelõen sikeresen és gyorsan tudunk reagálni elektromos berendezések és villamos kábelek tüzeire. A vizsgálat sorozat továbbfejlesztési lehetõségei a nagyobb feszültségszintû berendezések oltásának lehetõségei, a védõeszközök és oltástechnológiák fejlesztése irányában folytatódik. Reményeink szerint az elkezdett vizsgálatok és azok eredményei felhasználhatók lesznek a magyar tûzoltóság fejlesztése, a biztonságos tûzoltói munkavégzés és a korszerû szabályzatok megalkotása során. Tóbi József kiképzési elõadó, Atomerõmû Tûzoltóság, Paks VÉDELEM 2007. 1. SZÁM KUTATÁS 27

m e g e l õ z é s Az utólagos hõszigetelés tûzvédelmi kérdései Illesztési hézagok - a hiányt a vakolóanyag majd eltakarja Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy a már egyébként is nagy ütemben folyó utólagos hõszigetelések száma az energiaárak változásának hatására megnövekszik. Az elõzõ számunkban közölt berlini tûzeset, valamint számos más nyugati tûz tanulságai alapján érdemes megvizsgálni a hazai gyakorlatot. AZ ELJÁRÁSI REND A hazai engedélyezési folyamatokban két szinten találkozhat a homlokzatra kerülõ szerkezet a hatósággal. 1. Valamennyi alkalmazott építõanyag, szerkezet, így a homlokzati hõszigetelõ rendszerek is megfelelõ vizsgálatot követõen ÉMI minõsítéssel kerülhetnek forgalomba. A rendszerhez szorosan kapcsolódó elõírások: a kivitelezés során betartandó anyagminõség és rétegrend, a kiviteli technológia, a keverési utasítások és rétegvastagságok. 2. A következõ szint az engedélyezési eljárás, ez alapvetõen építési engedélyezést jelent, amelynek folyamatában kerülhet sor a tûzoltóság, mint szakhatóság bevonására. A gyakorlatban az épülethomlokzatok utólagos hõszigetelése nem építési engedélyköteles, így csak egyedi esetben kerül a tûzoltóság látókörébe. 3. Az eljárás esetleges harmadik szintje az építkezések ellenõrzése lehetne. Ezek végrehajtását gátolja, hogy a beruházások többsége nem jut a szakhatóság tudomására, és nincs ehhez kapacitása sem. Ha az elõzõ két feltétel mégis teljesülne, újabb akadály, hogy hiányoznak a szakmailag korrekt ellenõrzéshez szükséges elõírások. 4. A használatbavételi eljárásra az engedélyeztetési kötelezettség hiánya miatt nem kerül sor. Ennek tûzvédelmi szempontú hatékonysága eleve megkérdõjelezhetõ ugyanis az esetleges kivitelezési hibákat a nemesvakolat hatásosan eltakarja. Ezek a hibák csak egy tûznél válnak láthatóvá, de akkor látványosan. AZ ÉPÜLETMÉRETEK Az épületméreteket az esetleges tûzterjedés és a veszélyeztetés mértéke miatt kell figyelembe venni. Ebbõl a szempontból három csoportot különböztethetünk meg: Itt vajon hogyan lenne szabályos? A tûzterjedés kritikus vonala családi házak, többszintes épületek (3-5 szint), középmagas, magas épületek. Mindezeknél az anyagi érték és a személyi veszélyeztetettség szempontjából is jelentõs különbségek vannak, így elõírásaikban és engedélyezési, ellenõrzési szempontból is megkülönböztetendõk. Jelenleg ez a differenciált megközelítési mód lényegében nem érvényesül. Egységesen egyik kategóriával sem foglakozunk hatósági szinten. 28 MEGELÕZÉS 2007. 1. SZÁM VÉDELEM