11-12. évfolyam Mozgókép és médiaismeret érettségi előkészítő A felnőttkor küszöbén különleges hangsúly esik az egyéni felelősségtudat elmélyítésére; a tantárgy fontos ja, hogy a tanuló a hálózati közösségek együttműködő, az etikai elveket ismerő és betartó tagjává válhasson. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztéséhez a tantárgy azáltal járul hozzá, hogy a változatos médiaszövegek, alkotói és befogadói nézőpontok azonosítása révén segíti a kulturális sokszínűség jelenségének megértését és elfogadását. Az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség szintén a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy legfontosabb fejlesztési területei között van. Az audiovizuális szövegek értelmezése, megfelelő kontextusba helyezése és végül adekvát megalkotása egyaránt kiemelt feladatként jelenik meg ezekben az években. A tanulók esztétikai-művészeti tudatosságát és kifejezőképességét fejleszti a kreatív verbális és mozgóképi szövegalkotási gyakorlatok sora. A tantárgy a 11 12. évfolyamon elsősorban a médiatudatosság fejlesztési területén fejti ki hatását, de komplex eszközrendszerével hozzájárul a diákok tanulás-módszertani fejlesztéséhez, erkölcsi neveléséhez, valamint állampolgárságra, demokráciára és környezettudatosságra nevelésükhöz. A tantárgy tanításának ja az alapvető médiaműveltség megszerzése, a mozgóképi szövegértés fejlesztése, a média társadalmi szerepének és működésmódjának megismertetése. Célja továbbá, hogy a tanulók magabiztosan tudjanak tájékozódni és választani a hagyományos és az új médiumok világában, hogy értő, kritikus, egyenrangú résztvevői lehessenek az új társadalmi színtereken zajló érintkezésnek. 11 12. évfolyamon ennek keretében a hangsúly a tudatos médiatartalom-választásra, azok adekvát használatára és a nem kívánatos tartalmak kritikus elutasítására esik. Ennek szolgálatában áll többek között a mozgóképi szövegek kifejezőeszközeinek pontosabb felismerése és árnyaltabb értelmezése is. A szóbeli, írásbeli és képi kifejezés különböző formáinak gyakorlása mellett a tanuló ebben az életkorban egyre magasabb szinten válik képessé az információ feldolgozására és rendszerezésére is. A mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy elősegíti a tudásmegosztó és tudásépítő platformok használatát is. A tantárgy rendszeres véleményformálás gyakoroltatása révén önismeretre nevel, de hozzájárul a felelősségvállalás elmélyítéséhez is. A napi aktualitású médiaszövegek értelmezése során körvonalazódik a normák mibenléte, azok elfogadásának vagy elvetésének társadalmi kontextusa; a tanuló egyre inkább átlátja a normaszegések következményeit, képessé válik értékkonfliktusok felismerésére, és kezelésükben is némi gyakorlatot szerez. A társadalmi szerepek mibenlétének és médiareprezentációjának megértése hozzásegíti a diákot a sztereotípiák működésének pontosabb megértéséhez, az előítéletes magatartás felismeréséhez és átalakításához.a tantárgy lényeges fejlesztési ja képessé tenni a tanulót a valódi és virtuális kapcsolatok természete közötti különbségtételre. A technológiai fejlődés társadalmi hatásainak pontosabb megértése révén, amely szintén fontos feladata a tárgynak, a fiatalok fokozatosan megértik majd a globális problémák és lokális cselekvések, sőt az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. E két képesség hozzásegíti majd őket, hogy bekapcsolódhassanak különböző kisközösségekbe, és a civil társadalmi aktivitás értékét átlátva állampolgári jogaikat és kötelességeiket a helyi közösségekkel együttműködve hatékonyan gyakorolhassák. 1 / 10
Időkeret: 72 óra/év (2 óra/hét) 11. évfolyam 72 óra Összesen 1. A mozgóképi nyelv eszközei 30 óra 4 óra 34 óra 2. Mozgóképi szövegértés, szövegalkotás 34 óra 4 óra 38 óra A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai A legújabb médiumban rejlő lehetőségek feltárása, a technikai kép, mint művészeti eszköz A legújabb technikai lehetőségek megismerése, illetve adott kereteken belül való kipróbálása, használata A mozgókép a művészi közlésformák rendszerében-ezek elemzése különböző alkotásokon keresztül kreativitás, szóbeli és írásbeli elemzőkészség fejlesztése 34 óra 30 óra 4 óra A képrögzítés és mozgásábrázolás A mozgókép előtti mozgásábrázolási és történetalkotási törekvések azonosítása a képzőművészetben a barlangrajztól a képregényig. A technikai kép jellemzői A film kettős természete rögzítés és ábrázolás A látvány mozgóképi megszervezése Beállítás, plánok fajtái A kamera térbeli elhelyezése, optikai beállításai, kameramozgások. Montázs A montázsok fajtái, és alkalmazásuk A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelői szintűismerete és alkalmazása A rögzítés és az ábrázolás mozzanatainak elkülönítése és kapcsolatuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. Rögzítés és ábrázolás aránya, felismerése dokumentumfilmen és játékfilmen A beállítás és a képkivágat fogalmának pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése, megnevezése festészet, fotóművészet, technika, irodalom, színházművészet 2 / 10
Mozgóképi elbeszélés Mozgókép esetén a tér-idő felbontása és újraszervezése A film mikro- és makroszerkezete Kulcs/ és alkalmazásuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. A montázs-jelenség felismerése, a montázs és gondolkodás, ill. a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete A történet mint változássorozat értelmezése, az események időrendi és okozati láncolatának összeállítása, a történet fontosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezése során laterna magica, camera obscura, cinematográf, zoetrop, fenakisztoszkóp, dagerrotípia, celluloid fénykép, premier plán, szuper plán, fejfény, ritmus, ismétlés, szimmetria, aszimmetria, döntött kamera, alsó,-felső kameraállás, objektív, szubjektív, társított beállítás, asszociáció, kihagyás, kiemelés, speciális megvilágítás, hangeffektusok, kompozíció, beállítás, szubjektív kamera, lineáris, szeriális, párhuzamos, asszociációs, belső montázs, flash back, Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek A mozgókép a művészi közlésformák rendszerében-ezek elemzése különböző alkotásokon keresztül kreativitás, szóbeli és írásbeli elemzőkészség fejlesztése A mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a szerző szándékairól Elemzési készségek fejlesztése a mozgóképi szövegek szerkezetének megismerésén keresztül. 20 óra 18 óra 2 óra 3 / 10
A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése - médiumok szerint: pl. sajtó, rádió, film, televízió, stb.; a valóság ábrázolásához való viszony szerint: dokumentum és fikció; az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: műfaji, ill. szerzői; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista, neorealista, új hullámos, stb.; műsortípus szerint: pl. reklám, hír, show, stb. A valóság ábrázolásához való viszony - dokumentum- és fikciós filmek A mozgóképi szövegek jelentése - narráció, montázs, látványszervezés, szerepjáték képzőművészet, irodalom, zene, színházművészet Kulcs/ A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés szempontjainak ismerete, jellemző példák alkalmazása A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete. A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése, jellemzése. A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának ismerete Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok értelmezésével adott mozgóképi szövegek esetében animáció, fikció, adaptáció, műfaj, klisé, archetípus, típus, kísérleti film, stilizálás, hitelesség, realizmus, tömegfilm, műfajfilm, szerzői film, toposz Mozgóképi szövegalkotás Kreatív készségek fejlesztése, a technika adta lehetőségek kihasználása Egyszerű mozgóképi vagy médiaszövegek megszerkesztése(pl. néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia megtervezésével és kivitelezé- A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása irodalom, képzőművészet, zene, fotóművészet 18 óra 16 óra 2 óra 4 / 10
sével, rövid interjú vagy rádiós híranyag megtervezése és elkészítése a projektmunka során). Kulcs/ forgatókönyv, story-board A továbbhaladás feltételei: - A különféle mozgóképi szövegek értelmezésében megmutatkozó elemzésiinterpretációs és kritikai képesség bizonyítása. - A vizsgázó legyen tisztában a média s különösen az audiovizuális média társadalmi szerepével és működésmódjával. - A mozgókép kultúrtörténetének és stílustörténetének, részben a mozgókép formanyelvének ismeretében, illetve adott textus (film, filmrészlet, televíziós műsorműsorrészlet, digitális szöveg) alapján a következőkkel tudja bizonyítani felkészültségét. - bemutatja, hogy a stílus és a megjelenítés formája hogyan utal a szerzőre, a tapasztalati valóság és a virtuális valóság kapcsolatára, a gyártási illetve a társadalmi és kulturális körülményeire - jellemzi valamely tömegfilmi műfajt a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján, egy-egy arra alkalmas film segítségével. - teljesítményében kifejeződik önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, mozgóképi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai. 5 / 10
12. évfolyam Időkeret: 2 óra/hét (64 óra/tanév) 62 óra Összesen 1. Médiaismereti alap, jellegzetes műsortípusok 26 óra 4 óra 30 óra 2. Filmtörténet 28 óra 4 óra 32 óra Média a mindennapi életben Tájékozódás a mediális műfajokban, válogatás a különböző műsortípusok közt a minőség felismerése az egyes média műfajokban Társadalmi nyilvánosság technikai sokszorosítás, a technikai képrögzítésképközvetítés, a távközlés Mediatizált információforrások használata pl. újsághírek, riportok és tanulmányok, rádióműsorok, filmek, televíziós műsorok, weblapok, CD-ROM-ok, digitális archívumok Intertextualitás, sorozatelv A sorozatelv fogalma, hatása a szövegek megszerkesztésére és befogadására. A sorozatszerű szerkesztés ja és hatása a befogadóra (pl. szappanoperák, hírek, reklámkampányok esetén) Kulcs/ A polgári nyilvánosság fogalmának ismerete; a modern társadalmi nyilvánosság kialakulását elősegítő fontosabb tényezők szerepének kifejtése. A nyilvános szereplés során követendő és elvárható etikai szempontok ismerete. Az egyes médiumokban használatos szövegtípusok, mint információs források tudatos, szelektív és irányos használata történelem, irodalom közönség, napirend-kijelölő műsorrend, klisé, szériaelv,kommunikáció, tömegkommunikáció, globalizáció, lokalizáció, virtuális valóság 11 óra 10 óra 1 óra 6 / 10
Médiaintézmények A tanuló legyen tisztában a média befolyásolási technikáival, tudatosítsa és alakítsa saját befogadási szokásait. A médiaszöveg mint termék A tömegkommunikációs gyakorlatra ható főbb gazdasági tényezők, az iparszerű, piacelvű működés (pl. maximális fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettős szerepe: a közönség mint vevő és mint áru; a műsoridő, mint tulajdon). A médiaipar intézményei Manipuláció, a valóság sztereotípés torzított megjelenítése a médiában. Jellemző sztereotípiák bizonyos társadalmi csoportok reprezentációjában Kulcs/ Közszolgálati és kereskedelmi médiavállalkozások közötti különbségek bemutatása néhány jellemző példával. A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése, bemutatása (elsősorban a nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék, és politikai formációk) médiaszövegekben megtestesülő reprezentációjának a tekintetében. Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása, amelyekkel a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni. történelem reprezentáció, manipuláció, sztereotípia, előítélet, műsoridő, műsorrend, közönség 9 óra 8 óra 1 óra 7 / 10
Jellegzetes televíziós műsortípusok Tájékozódás a különböző típusú csatornák hírműsorainak kínálatában, a társadalmi nyilvánosság szerepének, jelentőségének felismerése, az objektivitás, mint alapkövetelmény figyelembe vétele A minőség felismerése az egyes média műfajokban 10 óra 8 óra 2 óra Hírműsorok A hír fogalma, felépítése A híradó szerkezete A hírek hitelessége, szelekciója Az objektivitás elve Háttérműsorok Infotainment Reklám alkalmazott művészet, képzettársítás, séma és eredetiség, kép és szöveg viszonya, reklámtípusok, a reklám manipulatív természete a televíziós klip a klip mint reklám, a zenei produkció és a látvány viszonya a klipben, a klip és a történet, a képek kapcsolata, a klip stílusa Folytatásos teleregény (szappanopera) szériaelv Kulcs/ A hír és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítése. A hírműsorszerkesztés elemi normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése. A reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése. A reklámok címzettjének/csoportjának meghatározása. A reklámokban megjelenő néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése. A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése. A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példán irodalom, történelem hír, hírműsor, háttérműsor, infotainment, szlogen, klisé, hatásmechanizmus, manipuláció, Ogilvy, 8 / 10
Filmtörténet Korstílusok, szerzők és művek Stílustörténeti alapismeretek elsajátítása, eligazodás az egyes korszakokra jellemző stílusjegyek világában, az egyes stílusok egymásra épülésének felismerése A német expresszionizmus, a francia és a szovjetorosz avantgárd film, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák új hullám. Wiene, Fritz Lang, Eizenstein, Visconti, Vittorio de Sica, Truffaut, Godard, Forman, Menzel) Magyar filmtörténeti ismeretek - Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig Jancsó Miklós, Fábry Zoltán, Kovács András, Makk Károly, Huszárik Zoltán, Gaál István, Szabó István A Budapesti iskola A kortárs magyar film (Tímár Péter, Fliegauf Bence, Pálffy György) Kulcs/ A szereplő-és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a történetmesélésben, a film szerepéről való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhetőstiláris jegyek hasonlóságának felismerése a különböző filmtörténeti stílusokban Ezen filmtörténeti korszakból egy-két meghatározó alkotó és mű alaposabb ismerete. A magyar film fontosabb alkotói közül egy rendező munkásságának vázlatos jellemzése. A Budapesti iskola bemutatása, egy-egy fontosabb mű ismerete. képzőművészet, irodalom, színházművészet, fotóművészet német expresszionizmus, francia avantgarde,, olasz neorealizmus, német, franci cseh és magyar újhullám, free cinema, budapesti iskola 32 óra 28 óra 4 óra 9 / 10
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL KÖZÉP SZINTEN ÉRETTSÉGIZŐK SZÁMÁRA AZ ÉRETTSÉGIRE BOCSÁTÁS FELTÉTELEI: - A különféle mozgóképi szövegek értelmezésében megmutatkozó elemzésiinterpretációs és kritikai képesség bizonyítása. - A vizsgázó legyen tisztában a média s különösen az audiovizuális média társadalmi szerepével és működésmódjával. - A mozgókép kultúrtörténetének és stílustörténetének, részben a mozgókép formanyelvének ismeretében, illetve adott textus (film, filmrészlet, televíziós műsorműsorrészlet, digitális szöveg) alapján a következőkkel tudja bizonyítani felkészültségét. - bemutatja, hogy a stílus és a megjelenítés formája hogyan utal a szerzőre, a tapasztalati valóság és a virtuális valóság kapcsolatára, a gyártási illetve a társadalmi és kulturális körülményeire - jellemzi valamely tömegfilmi műfajt a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján, egy-egy arra alkalmas film segítségével - ismerteti egy-egy jelentős alkotó életművét a szerző legfontosabb műveinek alapján; - megtervez és meg is valósít néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szövegrészletet; bizonyítja, hogy rendelkezik a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével, tájékozódik a sajtóműfajok, az audiovizuális műsortípusok, a globális monitorkultúra világában; - jellemzi azokat az érintkezési módokat, ahogyan a médiaintézmények kapcsolatba kerülnek a politikával, a társadalmi és kulturális eseményekkel, a mindennapi élettel; - ismeri a médiaintézmények működésének gazdasági alapjait valamint a gyártók és a közönség közötti kapcsolatrendszert; - önálló ítéletet alkot néhány ismert médiakritikai elmélet által megfogalmazott problematikáról és azok helytállóságáról; - teljesítményében kifejeződik önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, mozgóképi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai. A mozgókép- és médiaismeret középszintű érettségi vizsgája lehetővé teszi a jelölt mozgókép-nyelvi kultúrájának, filmműveltségének és a média társadalmi szerepét illető tájékozottságának minősítését és értékelését. A vizsgázó teljesítménye mutatja, hogy milyen minőségű és mélységű tudással rendelkezik ezen a téren továbbá azt is, hogy ismereteit milyen módon tudja önálló produktumok létrehozásával (projektmunka), valamint írásban (esszé, munkanapló) megjeleníteni. 10 / 10