E. Vámos Ágnes: Problémák és feladatok az iskolai infrastruktúrafejlesztés területén

E. Vámos Ágnes: Problémák és feladatok az iskolai infrastruktúrafejlesztés területén Új igények megoldása Problémafelvetés a hazai infrastrukturális fejlesztések köréből 1. A közoktatás infrastruktúra-fejlesztésének tudásháttere kicsi. Ennek okai: 1.1. Magyarországon nem létezik professzionális iskola-kritika, melynek része lenne a tankönyv- és taneszköz-kritika, az iskolaépítészet kritika, stb. A napi sajtóban megjelenő kritikák esetlegesek, nem szerveződnek rendszerbe. Az utolsó kezdeményezés a Soros Alapítvány által finanszírozott Tandem 1 c. folyóiratban közölt néhány, akkoriban zajló beruházásról közölt anyag volt (pl. Nagykőrös, Gandhi Gimnázium). 1.2. Nem tudunk olyan kezdeményezésről, amely egy gyűjteményes kötetben vagy internetes felületen az utóbbi évek közoktatási infrastrukturális fejlesztéseit, jó gyakorlatait egy csokorba gyűjtötte volna, azaz mind a ROP 2.3-as pályázata, mind a Nemzeti Iskolafejlesztési Program (ÚMFT, regionális operatív programjai keretében) dokumentáltsága ebből a szempontból meglehetősen gyenge. 1.3. Nagyon kevés, a hazai infrastrukturális fejlesztéseket elemző jelentés, tanulmány látott napvilágot. A ROP 2.3-as intézkedésének ex-post jelentése csak 2010. februárjától hozzáférhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján. 2 1.4.A pedagógusok, szülők, tanulók csak nagyon ritka kivétellel tudnak beleszólni a tervezési, építési folyamatba, s beleszólásuk gyakran laikus megjegyzésnek tűnik. Az utóbbi években csak nagyon kevés olyan óvodai vagy iskolai fejlesztésről tudunk, ahol már a tervezés első pillanataiban kikérték az iskolahasználók véleményét (Pellérd, ÁMK, Bonyhád), így szakszerű párbeszéd lehetősége nem alakulhatott ki a tervezők és az intézményt majdan használók között. 1.5.Az iskolatervezési folyamat pedagógiai oldalról nem dokumentált, azaz nem készültek esetleírások, jó gyakorlatokat bemutató anyagok pl. Hogyan terveztünk iskolát? címmel. 1.6.A magyarországi pedagógusképzésben nem kap megfelelő súlyt és szerepet az iskola, mint tér, az iskola, mint épület, az iskola, mint környezet gondolat. Azt a neveléselméleti aspektust, hogy a tereknek üzenete van ( lehet-e valahol beszélgetni..) és funkcióik vannak, amelyek támogathatnak vagy gátolhatnak pedagógiai célokat ( pl. közösségépítés vagy főzés, vagy sokirányú tevékenység ) még modul szinten sem tartalmazza a pedagógusképzés tematikája. 1.7.Az építész, belsőépítész és a közoktatási szakma közötti párbeszéd lehetősége meglehetősen korlátozott, adott fejlesztésekhez kapcsolódik, rendszerszerű megközelítést sem az oktatási ágazati irányítás, sem a nagy forrásokkal gazdálkodó, a regionális operatív programok tervezéséért (regionális fejlesztési ügynökségek) 1 1 A Tandem tankönyv- és taneszközkritikákat közlő folyóirat volt. Magyarországon azelőtt csak tankönyvismertető írások jelentek meg, igazi recenzió, illetve kritika nem. A Tandem először 1996 nyarán jelent meg, és évente négyszer látott napvilágot néhány éven keresztül. 2 Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program. Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése. Ex-post értékelés. Kutatási zárójelentés I-V. kötet. AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt, 2009. http://www.nfu.hu/rop_ertekelesek (2010.02.19.) 1

felelős, sem a pályáztatásban és végrehajtásban dolgozó VÁTI Kht., mint közreműködő szervezet nem kezdeményezett az utóbbi években. 2. A közoktatási infrastruktúra fejlesztésére szánt források elosztása és átláthatósága Az ÚMFT keretében zajló Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében komoly esély kínálkozott arra, hogy a leromlott közoktatási infrastruktúra beruházási programjai komoly elemzési, kutatási háttérrel, pontos, a lehető legkisebb részleteket is feltáró ingatlankataszterrel alapozódjanak meg. Ez nem történt meg. Milyen problémákhoz vezetett ennek hiánya? 2.1. A regionális operatív programok tervezéséért felelős szakemberek az oktatási ágazat irányából artikulálatlan, a hazai és nemzetközi trendeket csak esetlegesen figyelembe vevő regionális, középtávra tervezett közoktatási stratégiákkal tudtak dolgozni, amelyekben az építészeti, ill. az építészeti-tartalmi összefüggések feltárása és a hozzá kapcsolódó stratégia-alkotás esetleges volt. 2.2.Ennek folyományaként nem volt világos kapacitástervük a csökkenő gyermeklétszám, a változó iskolai tudás-megközelítés és a belső tartalmi munka összefüggéseinek kezelésére, azaz a helyi, közösségi igényekkel szemben nem tudtak világos alternatívát mutatni arra vonatkozóan, hogy egy adott helyszínen miért ott és miért épp azt az épületet kell fejleszteni. (A regionális infra pályázatok elemzésekor szembetűnő, hogy a nagy léptékű, adott mikrotérségi szinten jelentkező tanulói létszámcsökkenés és az iskolai szolgáltatások változatos, a helyi közösségek számára is hozzáférhető repertoárjának igénye, ill. ezek összekapcsolása gyakorlatilag a Déldunántúli régió kivételével egyetlen ROP-ban, ill. pályázati kiírásban sem jelent meg.) 2.3.Az oktatási ágazat az alapvető tanügy-igazgatási, esélyegyenlőségi ill. tartalmi fejlesztési oldalra fókuszált, nem volt stratégiája a források elosztására, a jó minőségű és igényes, továbbá hosszú távon fenntartható oktatási épületek megkövetelésére. 2.4.A pályázati úton szétosztott, a fejlesztésre szánt milliárdok elköltése kikerült az ágazati irányítás látóköréből: a pályázati programok tervezéséért a regionális fejlesztési tanácsok, a lebonyolításért ROP IH, ill. annak közreműködő szervezete, a VÁTI Kht. volt felelős. Ezek laikus szervezetek, amelyek rendszerszinten nem tudták kezelni a szofisztikált és artikulált pedagógiai megközelítéseket és igényeket, mondván, hogy szubjektív értékelési szempontokat nem mernek bevinni a rendszerbe, szakértői források pedig nem állnak rendelkezésükre. 3 2.5.A fent jelzett problémák oda vezettek, hogy a pályázati úton szétosztott, nagyon gyakran a helyi politikai és pályázatírói lobbi érdekek által vezérelt döntések határozták meg egy-egy infra fejlesztés létjogosultságát. 2 Ajánlások 1. Annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk a hazai közoktatási intézmények tényleges állapotáról, érdemes haladéktalanul elkészíteni azt az óvoda és iskolakatasztert, amely pontos képet ad a hazai közoktatási épületállomány minőségéről, kapacitásairól. Ezt a munkát mikro- és kistérségi, ill. regionális szinten érdemes összehangolni a helyi szereplők bevonásával. 3 A szerző 2007. januárjától a DDRFÜ közoktatást érintő pályázati konstrukcióinak kialakításáért felelős külső közoktatási szakértőként tevékenykedett. 2

2. Érdemes meghatározni azon szereplők körét, akik a közoktatási intézményi infrastrukturális fejlesztésekben iskolahasználói, működtetői és finanszírozói oldalról egyaránt érdekeltek. Ajánlott ezen szereplők bevonása a koncepcióalkotás folyamatába ill. a teljes építési, utánkövetési folyamatba is. A szereplők köre lehet: szülők, pedagógusok, fenntartók, helyben érdekelt civil (oktatási, művelődési, művészeti, az informális tanulással foglalkozó, stb.) szervezetek, fenntartók, építészek, ill. a forrásokat biztosító fejlesztési ügynökségek ill. azok helyben érdekelt közreműködő szervezetei. 3. Az igények pontos felmérése után stratégiai gondolkodás és tervezés szükséges a jövőben esetlegesen hazai vagy uniós forrásból származó, szétosztható források világos, a fenntarthatóságot és a sokszínű közoktatási és lakossági szükségletet kielégíteni tudó iskolai épületek kialakítására. Ennek érdekében az előző pontban meghatározott szereplőket támogató keretrendszerek kialakítására. Az egyes érdekcsoportok (ideális esetben ezek teljes keresztmetszetének) a bevonásához szükség lenne megfelelő támogatásra számos formában:segédletekkel, online tanácsadással, külső tanácsadói rendszer működtetésével. Mindezek alapját képezik a szakma által elfogadott minőségi kritériumok,folyamatleírások, algoritmusok, képzések és továbbképzések.(réti M. A hazai közoktatási épületfejlesztési infrastrukturális programok tapasztalatai háttértanulmány) 3 4. Az egységes tervezhetőség, dokumentálhatóság, mérhetőség és a pedagógiai és környezeti hatások szempontjából ajánlott az elmúlt évek legjelentősebb hazai beavatkozásainak (ROP 2.3. ill. a 2007-2009. között zajló ROP-ok) egységes szempontrendszeren alapuló hatástanulmányainak elkészítése. 5. Érdemes biztosítani a jövőbeli tartalmai fejlesztések és az iskolafelújtások/építések szerves összekapcsolását, javasolt egy projektiroda létrehozása ennek koordinálására (lásd pl. Írország). A projektiroda alkalmassá tétele pl. a következő feladatok ellátására: - mikrotérségi és kistérségi érdekegyeztető vagy tervező fórumok, workshopok működtetése, a fejlesztési tervek tartalmi elemeinek meghatározása, jó minták nyújtása közoktatási stratégiai tervezésre - pályázatok előkészítése, egységes szempontrendszer, egységes adatgyűjtő rendszer kialakítása a későbbi mérhetőség és dokumentálhatóság szempontjából - megvalósíthatósági tanulmányok algoritmusának kidolgozására - pályázók képviselete, pályázati ügynökségi típusú működés a pályázat tervezési szakaszában (pl. a két forduló között) - szakemberek: építészek, belsőépítészek, közoktatási szakértők bevonása és közbeszerzési tudás átadása a pályázók számára, ezzel a teljes folyamat nyílttá és átláthatóvá tétele - a legjobb hazai és nemzetközi pedagógiai és építészeti jó gyakorlatok hozzáférhetővé tétele az iskolafejlesztők számára 6. Javasolt az infrastrukturális fejlesztések esetében a pályázati logika felváltása a terület- és iskolafejlesztési logika szempontjai szerint. Azaz: érdemes felülvizsgálni a pénzek elosztását szubjektív és a helyi politikai érdekek által befolyásolt pályázati rendszereket, s helyette pl. a nagyon egyszerű, a tárgyaláson, megegyezésen és belátáson alapuló emberi párbeszédet preferálni. Pl. egy-egy település vagy mikro- vagy kistérség intézményfenntartói egyezzenek meg abban, hogy mikor melyik intézmény fejlesztésére fordítnak pénzt. Ehhez természetesen kiszámítható és hosszú távon tervezhető oktatási prioritásokra, stratégiára, forrásokra és politikai közmegegyezésre is szükség van. 3

7. Szükséges és javasolt a közoktatási szereplők (intézményvezetők, involvált szülők, pedagógusok) tájékoztatása a területfejlesztési logikáról, a szakértői és vezetői képzési programok ilyen irányú fejlesztése elengedhetetlen. Érdemes fejleszteni továbbá mind a döntéshozók, mind az oktatásirányításban dolgozók tudását ebben a témában. A program elemei a következők lehetnének: - fórum teremtése az építész, belsőépítész szakma, területfejlesztési és a közoktatási szereplők közötti párbeszédre (pl. szabadegyetem, konferencia szekciómunka, rövid műhelymunkák, pilotok egy-egy jelentősebb fejlesztés mellett, - a nemzetközi eredményeket és a hazai jó gyakorlatokat bemutató országos rendezvény ill. több workshop megrendezése, - az építészek, a pedagógusok és szülők által használt írott sajtóban, ill. az interneten meg kell kezdeni a szisztematikus, az iskolaépítőket és iskolahasználókat kölcsönösen tájékoztató érdekes és szakszerű tájékoztatást arról, hogy milyen igényeik és elvárásaik lehetnek azzal a térrel kapcsolatban, ahol a gyerekek életük jelentős részét töltik, - érdemes kidolgozni és a pedagógusképző intézmények számára közreadni egy olyan modult, amely a tanulásra használt épületet környezetként közelíti meg. - a nemzetközi szakirodalom jelentősebb munkáinak lefordítása és közreadása a pedagógusok számára elengedhetetlen. 4 Budapest, 2010. április 12. 4

Összefoglaló a hazai közoktatás-fejlesztési infrastrukturális programokról (2004-2008) Regionális Fejlesztés Operatív Program 2004-2006. Az Európai Bizottság és a magyar kormány által elfogadott Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) öt operatív programján, köztük a Regionális Fejlesztés Operatív Programon (ROP) keresztül vált lehetővé a Strukturális Alapok támogatási forrásainak megszerzése. A dokumentum a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozott az Európai Unió jelen tervezési időszakának megfelelően. A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése, az országon belül különböző területi - főváros-vidék, regionális, kistérségi - szinteken megfigyelhető társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása. A program olyan fejlesztésekre koncentrált, melyek elsősorban a régiók területi sajátosságaihoz illeszkedve, az eltérő földrajzi, gazdasági, kulturális adottságokból kiindulva szolgálták a helyi, regionális érdekeket és a helyi, kistérségi szereplők részvételével valósulnak meg. Tartalmát tekintve elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Tervre épül, amelyben azonban hangsúlyosan jelennek meg a területfejlesztési politika hosszú távú céljait meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepció és a régiók által kidolgozott fejlesztési stratégiák is. A Regionális Fejlesztés Operatív Programban megfogalmazott átfogó cél a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. Ez egy olyan fejlesztés-politikai irányt határozott meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő módon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek, és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe. Ez jelenti egyrészt a meghatározó centrumok, térségközpontok, másrészt a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését egyaránt. 5 A kiemelt területi fejlődés, mint átfogó cél érvényre jutását specifikus célok szolgálják: A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosítása. Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése a városokban. Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése. A program négy fő területre, ún. prioritásra épül: 1. Turisztikai potenciál erősítése a régiókban, ennek keretében a turisztikai vonzerők, várak, kastélyok, múzeumok, nemzeti parkok és védett területek látogatóbarát fejlesztése, kerékpárutak létesítése, valamint szálláshely-fejlesztés. 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése: az országos közúthálózatba tartozó mellékutak fejlesztése, város-rehabilitáció, ipari és katonai területek megújítása, valamint óvodák és általános iskolák korszerűsítése. 3. Régiók emberi erőforrásának fejlesztése keretében a helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések, a felsőoktatási intézmények és helyi szereplők együttműködésének erősítése és a régiók számára kiemelt jelentőségű szakmai képzések támogatása. 4. Szakértői segítségnyújtás a ROP végrehajtásához, a nyilvánosság megteremtéséhez és a program végrehajtás hatékonyságának növeléséhez. A program céljai részben központi fejlesztésekkel, részben pályázati úton elnyerhető támogatások révén valósulnak meg. 5

Az alábbi fejlesztési területeket támogatta a program (intézkedések): ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése ROP 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása ROP 2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása ROP 2.2 Városi települések rehabilitációja ROP 2.3 Óvodák és alapfokú nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése ROP 3.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése ROP 3.2 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések című intézkedés ROP 3.3 Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése ROP 3.4 Régióspecifikus szakmai képzés 6 A 2004-2006 közötti időszakban a Strukturális Alapok támogatási rendszerén belül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és Európai Szociális Alapból közel 86 milliárd forint, azaz 338 millió euró fejlesztési forrás használható fel a programban. ROP 2.3. Óvodák és alapfokú nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése A program alapvetése Az oktatási rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, erőteljes különbségeket mutat régiónként, illetve településmérettől függően. A megfelelő óvodai és alapfokú neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés hiánya miatt tovább nő a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi kirekesztődésének veszélye, ami növeli a különbséget a fejlettebb és a kevésbé fejlett térségek között. Az intézmények közötti eredménykülönbségek rendkívül magasak és szoros összefüggésben vannak a települések típusával és a tanulók szociális helyzetével. A fentiek miatt az intézkedés célja az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése a hátrányos helyzetű kistérségekben és más olyan területeken - (főleg bizonyos, egyértelműen behatárolható városrészekben)- ahol magas a roma származású lakosság aránya. Az intézkedés támogatta továbbá meglévő óvodák felújítását vagy újak létrehozását is (önkormányzatok tulajdonában lévő épületek átalakításával) a hátrányos helyzetű kistérségek azon településein, ahol még nem működnek hasonló intézmények. Az intézkedés segítséget volt hivatva nyújtani az óvodai és általános iskolai nevelés-oktatás minőségét és hatékonyságát javító átfogó infrastrukturális fejlesztésekhez. Fontos cél volt, hogy mindenki számára biztosítva legyen az informatikai eszközökhöz való hozzáférés és a használatukhoz kapcsolódó kompetenciák elsajátításának lehetősége. Az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében ezért az intézmények épületeinek és udvarainak általános felújítása mellett szükségesnek látszott az informatikai és kommunikációs infrastruktúra kiépítésére is. A fejlesztéseknek törekedniük kell az esélyegyenlőség biztosítására egyrészről az eszközök használatához való hozzáférés terén, megteremtve ezzel az integrált oktatás feltételeit. Az általános iskolák meghatározó fontosságúak a helyi közösség számára is, hiszen különösen a kisebb településeken fontos szerepet játszanak a közösségi élet megszervezésében. Az általános iskolák infrastruktúrája többcélú hasznosításra is alkalmas, ezért szükségesnek látszott olyan létesítmények megteremtése, amelyek helyet tudnak biztosítani a szabadidő hasznos eltöltéséhez, sport és kulturális programok lebonyolításához. A felújított és kiépített létesítményeket hozzáférhetővé kell tenni a helyi közösség számára, különös tekintettel az informatikai eszközök használatára, melyek a tanítási időn kívüli, szélesebb körű teleház funkciókat is betölthetnek. 6

Mivel a programok célcsoportjai hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik, akik többsége kisebb településeken él, a költséghatékonyságot és az intézményi fenntarthatóságot is szem előtt kellett tartani. Ezért a fejlesztések szükségességét kistérségi, több települést érintő viszonylatban volt érdemes vizsgálni, és a leginkább költség-hatékony megoldást kellett kiválasztani. Ezért az intézkedés ösztönözte az olyan projektek megvalósítását, ahol az intézmények tevékenységük során együttműködést alakítanak ki, vagy több településnek biztosítják a nevelési-oktatási ellátást. Ilyen együttműködési formák lehetnek, amikor egy tanár több iskola pedagógiai munkájában vesz részt, egy intézmény több településen működik, vagy egy fenntartó több épület fenntartásáért felel. Ahhoz, hogy az intézkedés elérje céljait, az infrastrukturális fejlesztések mellett az egyes intézményekben fontos a nevelési-oktatási tevékenység megújítása is, új oktatási programok bevezetése, illetve a pedagógusok továbbképzése által. Ezen intézkedések a Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Programból (2.1 és 3.1-es intézkedés) keretében valósultak meg és kapcsolódtak később a ROP 2.3-as programhoz. 7 Célkitűzések Az intézkedés célja, hogy az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül csökkentse az oktatás minőségében meglévő különbségeket a hátrányos helyzetű kistérségekben, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzetű csoportok és a roma lakosság aránya. Az infrastrukturális fejlesztéseknek az alábbi specifikus célokat kell szolgálniuk: Az oktatás minőségének és hatékonyságának növelése, valamint az informatikai technológiák elterjedésének támogatása az általános iskolákban; Az esélyegyenlőség biztosítása és az integrált nevelés-oktatás elősegítése; Az óvodai férőhelyek bővítése. Pályázati keretösszegek Európai Regionális Fejlesztési Alap 2004-2006 millió Ft ezer euró 10313,9 40446,8 Központi költségvetési forrás 1 933,9 7 583,7 Összesen: 12 247,8 48 030,5 Regionális Operatív Program 2007-2009. Az infrastrukturális pályázatokban megjelenő célrendszer 4 Dél-alföldi Operatív Program 4 A ROP IH és az OKM által közösen kidolgozott célrendszer a pályázati kiírások nagy részben egyforma. Az eltérő régiós elképzeléseket, melyeket a tervezők a célrendszerben is megjelenítettek, dőlt betűvel jelöltük. 7

Alapvető cél Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok (kivéve a szakképzési tevékenységet is nyújtó intézmények) beruházásainak (infrastruktúra és eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. 2009-re az alapvető célok rendszere kiegészült: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra és eszközfejlesztés) célirányos támogatása a minőségi nevelés-oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. 8 Részcélok A közoktatási intézmények akadálymentes fejlesztésével a települések népességmegtartó képességének, a települések fiatal, képzett munkaerőt megtartó lehetőségeinek növelése. A helyi szükségletekre és településszerkezetre épüli közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítása. A modern és racionálisan kialakított tanulási környezet megteremtéséhez, a versenyképes tudás elsajátításához szükséges eszközök és infrastrukturális beruházások támogatása. A közoktatási intézmények akadálymentes infrastrukturális beruházásainak célirányos támogatása, különös tekintettel a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló gyereklétszámú intézményekre, és az olyan közoktatási intézményekre, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében a közoktatási intézmények eszközökkel való ellátottságának javítása. Az oktatás miniségének és hatékonyságának növelése, az oktatás miniségében meglévő területi különbségek csökkentése elsősorban korszerű informatikai és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek képzését fejlesztését szolgáló eszközökkel nem rendelkező intézményekben, valamint hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását felvállaló és jelenleg ellátó közoktatási intézményekben. A 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az iskolai környezet akadálymentes átalakítását, megteremtését, úgy kell elvégezni, hogy megalapozzák a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassák tartalomfejlesztéseket az iskolai kudarcok csökkenését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. A kötelező tartalomfejlesztésre a TÁMOP biztosít forrásokat. Ugyancsak kiemelt cél egészséges és korszerű tanulási feltételek, illetve az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése. Dél-dunántúli Operatív Program Alapvető cél A közoktatási feladatellátás intézményintegráción alapuló infrastrukturális fejlesztése, célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. Alapvető cél: mikrotérségi alapon, racionálisan és hatékonyan szervezett, mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére 8

alapozott, integrált intézményi hálózat kiépítése, az azonos minőségű szolgáltatás nyújtása és a gazdaságos működtetés érdekében. Kiemelt cél a hosszú távú működésre alkalmas közoktatási intézmények korszerűsítése, a helyi adottságok talaján létrejött, különböző jellegű helyi együttműködések révén a területi különbségek minimálisra csökkentése, valamint a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképessége érdekében. A célrendszer az LHH kistérségekre vonatkozó 2009-es pályázati kiírásban nem változott. Részcélok A közoktatási intézmények fejlesztésével fontos célként jelenik meg a társadalmi mobilizáció fenntartása, a negatív hatású társadalmi polarizáció csökkentése, ezáltal a települések népességmegtartó képességének növelése. A térségi szemléleten alapuló, helyi szükségletekre és településszerkezetre épülő fejlesztések által racionálisan és hatékonyan szervezett intézményi rendszerek és együttműködések létrehozása, melyek képesek az azonos minőségű, eredményes szolgáltatás nyújtására és a hosszú távú gazdaságos működésre. Megfelelő feltételrendszer hiányában a XXI. századi hatékony és minőségi oktatás nem biztosítható. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében cél a közoktatási intézmények megfelelő eszközökkel való ellátottságának javítása. Ennek oly módon kell megvalósulnia, hogy a nevelésoktatás fizikai környezete az adott közoktatási feladat szakmai tartalmi elemeit szolgálja, váljon szerves részévé a pedagógiai folyamatnak a különböző életkori csoportok igényeihez, a befogadó, integráló szemléletű oktatási gyakorlathoz igazodva. Továbbá erősebben ösztönözze az iskolának a helyi lakosság közösségi életébe való bekapcsolását is. Cél olyan többcélú közoktatási intézmények fejlesztése és létrehozása, mely magában foglalhatja a közoktatási feladatellátás teljes vertikumát és a nevelő-oktató munkához szorosan kapcsolódó nem közoktatási, de a gyermekkor optimális szükségleteinek kielégítésére is törekszik. Ennek megvalósításához a 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az intézményi környezet átalakítását/kialakítását, úgy kell elvégezni, hogy megteremtse az egészséges és korszerű tanulási feltételeket, megalapozza a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassa tartalmi fejlesztéseket, csökkentse az iskolai kudarcot, segítse elő a sajátos nevelési igényű gyerekek inkluzív nevelését-oktatását, valamint az integrációs nevelésoktatás megvalósulását kiemelten a hátrányos helyzetű csoportok és romák által magas számban lakott településeken és településrészeken. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. Minden infrastrukturális beruházás támogatása esetén kiemelt cél az esélyegyenlőség, azaz a befogadó oktatási gyakorlat és a szegregációmentesség biztosítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási integrációjára, inklúziójára. Az iskolai hátrányok leküzdése érdekében szükséges az óvodai ellátás kiterjesztése, elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében. Ennek érdekében bővíteni kell az óvodai férőhelyeket azokban a térségekben, településeken, ahol kevés vagy nincs férőhely. Ösztönözni kell az integrált többcélú intézményi megoldásokat, kiemelten az óvoda és bölcsőde egy intézményen belüli együttes fejlesztését. Fontos szempont, hogy a demográfiai előrejelzések tükrében nagy volumenű fejlesztések olyan településeken valósuljanak meg, ahol a gyermeklétszám stabilitása vagy növekedése ezt megfelelően indokolja. 9 Észak-alföldi Operatív Program Alapvető célok 9

A közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra es eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. Részcélok A közoktatási intézmények akadálymentes fejlesztésével a települések népességmegtartó képességének, a települések fiatal, képzett munkaerőt megtartó lehetőségeinek növelése. A helyi szükségletekre és településszerkezetre épüli közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítása. A modern és racionálisan kialakított tanulási környezet megteremtéséhez, a versenyképes tudás elsajátításához szükséges eszközök és infrastrukturális beruházások támogatása. A közoktatási intézmények akadálymentes infrastrukturális beruházásainak célirányos támogatása, különös tekintettel a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló gyereklétszámú intézményekre, és az olyan közoktatási intézményekre, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében a közoktatási intézmények eszközökkel való ellátottságának javítása. Az oktatás miniségének és hatékonyságának növelése, az oktatás miniségében meglévő területi különbségek csökkentése elsősorban korszerű informatikai és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek képzését fejlesztését szolgáló eszközökkel nem rendelkező intézményekben, valamint hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását felvállaló és jelenleg ellátó közoktatási intézményekben. A 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az iskolai környezet akadálymentes átalakítását, megteremtését, úgy kell elvégezni, hogy megalapozzák a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassák tartalomfejlesztéseket az iskolai kudarcok csökkenését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. Ugyancsak kiemelt cél az egészséges és korszerű tanulási feltételek megteremtése. 10 Észak-magyarországi Operatív Program Alapvető célok A közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra es eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. Részcélok 10

A közoktatási intézmények akadálymentes fejlesztésével a települések népességmegtartó képességének, a települések fiatal, képzett munkaerőt megtartó lehetőségeinek növelése. A helyi szükségletekre és településszerkezetre épüli közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítása. A modern és racionálisan kialakított tanulási környezet megteremtéséhez, a versenyképes tudás elsajátításához szükséges eszközök és infrastrukturális beruházások támogatása. A közoktatási intézmények akadálymentes infrastrukturális beruházásainak célirányos támogatása, különös tekintettel a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló gyereklétszámú intézményekre, és az olyan közoktatási intézményekre, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében a közoktatási intézmények eszközökkel való ellátottságának javítása. Az oktatás miniségének és hatékonyságának növelése, az oktatás miniségében meglévő területi különbségek csökkentése elsősorban korszerű informatikai és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek képzését fejlesztését szolgáló eszközökkel nem rendelkező intézményekben, valamint hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását felvállaló és jelenleg ellátó közoktatási intézményekben. A 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az iskolai környezet akadálymentes átalakítását, megteremtését, úgy kell elvégezni, hogy megalapozzák a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassák tartalomfejlesztéseket az iskolai kudarcok csökkenését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. Ugyancsak kiemelt cél az egészséges és korszerű tanulási feltételek megteremtése. 11 Cél az oktatási szolgáltatások térségi alapon összehangolt fejlesztése, kiemelten: - az aprófalvas településszerkezetből következő többfunkciós szolgáltatási helyek kialakítása, - az integrált nevelés-oktatás elősegítése, különös tekintettel azokon a térségekben, ahol magas a hátrányos helyzetű csoportok aránya, - az óvodai férőhelyek bővítése, a születésekkel összefüggő létszámváltozáshoz kapcsolódó intézményrendszeri fejlesztések racionalizálása, - mindenhol, de különösen a nagyvárosi agglomerációkban, és a hátrányos helyzetű kistérségekben jelentkező valós igényű férőhelybővítés, és az óvodák, alapfokú nevelési-oktatási intézmények felszereltségének, energiahatékonyságának, infrastrukturális állapotának javítása, kötelező mértékű akadálymentesítése. A konstrukció komplex program megvalósítására törekszik, az ÉMOP keretében támogatott fejlesztéseket a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) kapcsolódó tevékenységek finanszírozásával erősíti, és egészíti ki teljes programmá. A középfokú oktatási, szakképzési intézmények és kollégiumok infrastrukturális fejlesztésének célja, hogy a középfokú oktatás infrastruktúrájának térségi sajátosságokhoz igazodó megszervezésével és fejlesztésével segítse a gyermekeket a korszerűbb ismeretekhez való hozzájutáshoz, és ezzel megfelelő képességeket és közel azonos életesélyt biztosítson a hátrányos térségekben. Az infrastrukturális feltételek biztosításával lehetővé válik a középfokú speciális szakiskolai képzés iránti növekvő igény kielégítése. A hátrányos helyzetű tanulók lakókörnyezetük közelében jutnak olyan középiskolai képzéshez, amely a társadalmi beilleszkedésüket, önálló életvitelük kialakítását segíti. Olyan kollégiumi hálózat és infrastruktúra alakul ki, amelyik szervesen kapcsolódik az intézmények munkájához, közösségi tereihez még abban az esetben is, ha a kollégium lakói nem egy intézmény tanulói. 11

Közép-dunántúli Operatív Program Alapvető célok A közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra es eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. Részcélok A támogatás célja a közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra és eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. A KDOP támogatásával megvalósuló tevékenységek célja, hogy az nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül csökkentse az oktatás minőségében meglévő területi különbségeket, megteremtse az egészséges környezet és a hatékony nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeit, biztosítsa a 21. század iskolája programnak megfelelően minőségi oktatáshoz való kirekesztés nélküli hozzáférést, valamint a megújult tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális intézményi belső terek kialakítását, a méltányos oktatási környezet alapkövetelményeinek figyelembe vételével. Kiemelt cél az integrációs nevelés-oktatás elősegítése, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzetű csoportok és a roma lakosság aránya. A 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az iskolai környezet akadálymentes átalakítását, megteremtését, úgy kell elvégezni, hogy megalapozzák a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassák tartalomfejlesztéseket az iskolai kudarcok csökkenését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) integrációját. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. 12 Közép-magyarországi Operatív Program Alapvető célok A közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra es eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. Részcélok A közoktatási intézmények akadálymentes fejlesztésével a települések népességmegtartó képességének, a települések fiatal, képzett munkaerőt megtartó lehetőségeinek növelése. A helyi szükségletekre és településszerkezetre épüli közszolgáltatások racionális és költséghatékony 12

működésének kialakítása. A modern és racionálisan kialakított tanulási környezet megteremtéséhez, a versenyképes tudás elsajátításához szükséges eszközök és infrastrukturális beruházások támogatása. A közoktatási intézmények akadálymentes infrastrukturális beruházásainak célirányos támogatása, különös tekintettel a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló gyereklétszámú intézményekre, és az olyan közoktatási intézményekre, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében a közoktatási intézmények eszközökkel való ellátottságának javítása. Az oktatás miniségének és hatékonyságának növelése, az oktatás miniségében meglévő területi különbségek csökkentése elsősorban korszerű informatikai és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek képzését fejlesztését szolgáló eszközökkel nem rendelkező intézményekben, valamint hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását felvállaló és jelenleg ellátó közoktatási intézményekben. A 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az iskolai környezet akadálymentes átalakítását, megteremtését, úgy kell elvégezni, hogy megalapozzák a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassák tartalomfejlesztéseket az iskolai kudarcok csökkenését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. Ugyancsak kiemelt cél az egészséges és korszerű tanulási feltételek megteremtése. 13 Nyugat-dunántúli Operatív Program Alapvető célok A közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra es eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. Kiemelt feladat a közoktatási szolgáltatások - a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő - elérhetőségének biztosítása és szolgáltatási minőségének javítása. Az uniós támogatások területi eloszlását bemutató térkép 2008-ban 13

14 14

A hazai közoktatási infrastruktúrafejlesztés összefoglaló táblázata, Regionális Operatív Programok 2007-2009. régió pályázat címe kódszám kiírás éve DAOP Alapfokú nevelésioktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése DAOP Alapfokú nevelésioktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése DAOP-2007-4.2.1/2F DAOP-2008-4.2.1/2/2F- 2f forrás támogatható pályázatok pályázók köre 2007. 8,995 millió 10-35 óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények 2008. 5,137 millió 20 óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények nem pályázhat gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; TISZK gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; TISZK 15 15

DAOP Oktatásfejlesztés a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben DAOP-2009-4.2.1/B 2009. 1,8 millió 5 óvoda; általános iskola, szakiskola ; gimnázium, szakközépiskola ; alapfokú művészetoktatási intézmény; A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/M. -ában meghatározott egységes óvoda-bölcsőde, valamint a többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény keretein belül, azonos feladat-ellátási helyen működő azon feladat-ellátási hely, ahol szakmai és szervezeti tekintetben önálló bölcsődei és önálló óvodai intézményegység is működik; a 1993. évi LXXIX. törvény 21. -ában felsorolt pedagógiai szakszolgálatok intézménye, amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; többcélú intézmények nem támogathatók gyakorlati helyek/műhelyek, diákotthon, kollégium fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházások; kizárólag alapfokú művészeti oktatást végző feladat-ellátási helyek, illetve azok az alapfokú művészeti oktatást végző intézmények, ahol más közoktatási alaptevékenység ellátása nem történik. 16 16

DDOP Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése DDOP Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése és az Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése az LHH 33 kistérségekben DDOP-2007-3.1.2./2F 2007. 10,285 millió + Kormánydöntéssel további kb. 10 millió, ugyanebben a pályázati konstrukcióban DDOP-2009-3.1.2. A/2F és DDOP- 2009-3.1.2. B/2F 2009. 4,070 millió és 1,500 millió 15-20 óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható) 6 és 3 A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/M. -ában meghatározott egységes óvoda-bölcsőde, valamint a többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény keretein belül, azonos feladat-ellátási helyen működő és fizikailag is egy épületben található azon feladat-ellátási hely, ahol szakmai és szervezeti tekintetben önálló bölcsődei és önálló óvodai intézményegység is működik; óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; 17 17

ÉAOP Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése ÉAOP Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése ÉAOP-2007-4.1.1./2F ÉAOP-2008-4.1.1./2/2F konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható) 2007. 12,213 millió 15-30 óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható) 2008. 5 millió 10-20 óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; Pályázatot kizárólag az ÉAOP- 2007-4.1.1./2F pályázati kiírás keretében benyújtott, a Közreműködő Szervezet által befogadott és a szakmai értékelés során legalább 60 pontot elért, azonban forráshiány miatt elutasított pályázatok projektgazdái nyújthatnak be! 18 18

ÉAOP Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben ÉAOP-2009-4.1.1/B fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható) 2009. 2,500 millió 13 egységes óvoda-bölcsőde, illetve többcélú intézmény szervezeti keretei között, egy feladat-ellátási helyen működő, szakmai és szervezeti tekintetben önálló bölcsődei és önálló óvodai intézményegység fejlesztésére van lehetőség; általános iskola, szakiskola ; gimnázium, szakközépiskola ; alapfokú művészetoktatási intézmény; A nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/M. -ában meghatározott egységes óvoda-bölcsőde, valamint a többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény keretein belül, azonos feladatellátási helyen működő azon feladatellátási hely, ahol szakmai és szervezeti tekintetben önálló bölcsődei és önálló óvodai intézményegység is működik; a 1993. évi LXXIX. törvény 21. -ában felsorolt pedagógiai szak-szolgálatok intézménye, óvoda önállóan nem; nem támogathatók gyakorlati helyek/műhelyek, diákotthon, kollégium fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházások; kizárólag alapfokú művészeti oktatást végző feladat-ellátási helyek, illetve azok az alapfokú művészeti oktatást végző intézmények, ahol más közoktatási alaptevékenység ellátása nem történik. 19 19

ÉMOP Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése ÉMOP- 2007-4.3.1/2F 2007. óvoda, alapfokú nevelés: 5, 270 millió, középfok, szakképzés, kollégium: 1, 254 millió amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; többcélú intézmények 10-30 óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható) gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; 20 ÉMOP Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése ÉMOP- 2008-4.3.1/2/2F 2008. 8,000 millió 16-30 óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható) Pályázatot kizárólag az ÉMOP- 2007-4.3.1./2F pályázati kiírás keretében benyújtott, és a Közreműködő Szervezet által befogadott és a szakmai értékelés során legalább 60 pontot elért, azonban forráshiány miatt elutasított pályázatok projektgazdái nyújthatnak be 20