ÚTMUTATÓ ÉS IRATMINTÁK

RAIL CARGO HUNGARIA ZRT. ÜZEMI TANÁCS és MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS 2014. ÚTMUTATÓ ÉS IRATMINTÁK Összeállította: Lektorálta: Szerkesztette: Horváth István Bodnár József Szeder Lászlóné KÜT irodavezető

2 TARTALOM 1. AZ ÜZEMI TANÁCS LÉTREHOZÁSÁNAK JOGSZABÁLYI FELTÉTELE... 3 1.1 Üzemi megbízott illetve üzemi tanács választását meghatározó munkavállalói létszám, mandátum időtartama... 3 1.1.1. Üzemi tanács tagjainak a száma... 3 1.1.2. Üzemi tanács mandátuma... 3 1.2 Választható, nem választható, a választásra jogosultak... 4 1.3 Üzemi tanács választáshoz adatszolgáltatás, költségviselés... 4 1.3.1. Adatszolgáltatás... 4 1.3.2. Költségviselés... 4 2. VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MEGALAKÍTÁSA, MŰKÖDÉSE, FELADATA... 4 2.1 Választási bizottság megalakítása... 4 2.2 Választási bizottság működése... 5 2.2.1. Alakuló ülés... 5 2.2.2. Választási eljárással kapcsolatos fő feladatok... 5 3. JELÖLTÁLLÍTÁS... 6 3.1 Választási Bizottság feladata... 6 4. SZAVAZÁS LEBONYOLÍTÁSA, SZAVAZÓLAP TARTALMI KÖVETELMÉNYE... 7 4.1 Választási Bizottság feladata... 7 4.1.1. Szavazatszedő bizottság feladatai... 7 4.1.2. Szavazó lap... 7 5. SZAVAZAT SZÁMLÁLÁS, VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA, JEGYZŐKÖNYV... 8 5.1 Szavazat számlálás, üzemi tanács megválasztott tagja... 8 5.2 Jegyzőkönyv... 9 5.3 Érvényes választás... 9 5.4 Eredménytelen választás... 10 6. Jogvita... 10 7. Munkavédelmi Érdekképviselet..11-12 8. Melléklet: Iratminták 1-29-ig

1. Az üzemi tanács létrehozásának jogszabályi feltétele 3 2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről HARMADIK RÉSZ A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOKRÓL XX. fejezet Az üzemi tanács 104. Általános szabályok 235. (1) A munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató döntéseiben való részvételre e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A munkavállalókat az e fejezetben foglalt munkavállalói jogok tekintetében az üzemi megbízott, az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, valamint a vállalatcsoport szintű üzemi tanács képviseli. 1.1 Üzemi megbízott illetve üzemi tanács választását meghatározó munkavállalói létszám, mandátum időtartama Az üzemi megbízottnak illetve az üzemi tanácsnak a választását és az üzemi tanács tagjainak a számát, a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma alapján kell meghatározni. 236. (1) A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. (2) Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik (264. ). 1.1.1. Üzemi tanács tagjainak a száma 237. (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók 236. (1) bekezdés szerinti létszáma a) a száz főt nem haladja meg, három, b) a háromszáz főt nem haladja meg, öt, c) az ötszáz főt nem haladja meg, hét, d) az ezer főt nem haladja meg, kilenc, e) a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy, f) a kétezer főt meghaladja, tizenhárom. (2) Új üzemi tanácstagot kell választani, ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban az (1) bekezdésben foglaltakkal. 1.1.2. Üzemi tanács mandátuma 236. (3) Az üzemi tanácsot öt évre választják.

4 1.2 Választható, nem választható, választásra jogosultak A választási bizottság a választást megelőzően megállapítja és legalább ötven nappal korábban közzé teszi a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát. A munkáltatói jogkörgyakorló az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül köteles megadni. 238. (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki - az újonnan alakult munkáltatót kivéve - legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. (2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki a) munkáltatói jogot gyakorol, b) a vezető hozzátartozója, c) a választási bizottság tagja. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, megszűntetése vagy kártérítési felelősség megállapítása. 239. Az üzemi tanács tagjának választására a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult. 1.3 Üzemi tanács választásához adatszolgáltatás, költségviselés 1.3.1. Adatszolgáltatás 241. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg es a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja meg. 1.3.2. Költségviselés 236. (4) Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik. A választással kapcsolatos indokolt költségek biztosítása (pl. irodaszer, írószer, telefon, munkaidő kedvezmény, urna, mozgó urna, választási helyiség, szavazatszedő bizottság, közlekedési feltételek stb...). Ezt célszerű megállapodásban rögzíteni. A munkáltatói jogkörgyakorló a választási bizottságba nem vehet részt és annak tevékenységét nem befolyásolhatja. 2. Választási bizottság megalakítása, működése, feladata 2.1 Választási bizottság megalakítása 240. (1) A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata. (2) A választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzően hozza létre. A választási bizottság létszáma legalább három fő.

5 (3) Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üzemi tanács tagja. (4) Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre. (5) A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg. Ha a telephelyen működik üzemi tanács, akkor a választási bizottság létrehozása az ÜT feladata. Ha nincs üzemi tanács, akkor a munkavállalók hozzák létre pl. kezdeményezéssel, vagy üzemi közgyűlésen jelölik a tagjait. A bizottság tagjai csak a választásra jogosult munkavállalók lehetnek! A választási bizottságba történő közvetlen szakszervezeti részvételt a törvény nem nevesíti, de célszerű a telephelyen működő szakszervezetek képviselőinek a bevonása a bizottságba. Az üzemi tanács tagja nem lehet a választási bizottság tagja. A minimum létszám legalább három fő. A maximum létszámot az üzemi tanácsnak célszerű megállapítani a telephely működési körülményének, tagoltságának figyelembe vételével. A választási bizottság tagjait munkaidő-kedvezmény illeti meg. 2.2 Választási bizottság működése 2.2.1. Alakuló ülés és az első rendes ülés A választási bizottságba delegáltak első összejövetele az alakuló ülés. A bizottság minden üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen először levezető elnököt kell választani. A választási bizottság megalakulásának kinyilvánítása. Alakuló ülés napirendjének elfogadása. A bizottság elnökének / helyettesének / megválasztása. A választási bizottság ügyrend tervezetének megvitatása, elfogadása. Döntés arról, hogy ellátja a munkavédelmi képviselő választással kapcsolatos feladatokat is. Választási feladatterv elkészítése, elfogadása. Döntés a választási bizottság megbízatásának határidejéről. Javaslat: A választási bizottság mandátuma az alakuló ülés időpontjától az érvényesen és eredményesen megválasztott üzemi tanács megalakulásáig tart, de szólhat az ötéves periódusra is, az esetleges időközi vagy a visszahívási választás miatt. 2.2.2. Választási eljárással kapcsolatos fő feladatok A törvényi előírásnak megfelelően gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről. A munkavállalók és a munkáltató tájékoztatása a választási bizottság megalakulásáról. Megállapodik a munkáltatóval a választási bizottság működési feltételeiről (személyi, tárgyi). Választási szabályzat elkészítése, elfogadása. A munkáltatóval, munkaviszonyban álló munkavállalók, hitelesített jegyzékének megkérése a munkáltatótól.

6 A választásra jogosult és választható munkavállalók jegyzékének elkészítése és kifüggesztése. A választás időpontjainak meghatározása, munkavállalók tájékoztatása. Meghatározza a jelölt állítás határidejét, felhívást tesz közzé a jelölésre, biztosítja a jelöléshez szükséges nyilatkozatokat és a választást megelőzően 30 nappal a jelölteket nyilvántartásba veszi és a választást megelőzően legalább 5 nappal közzéteszi. Megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait, kijelöli a szavazó körzeteket és felkéri a szavazatszedő bizottság tagjait, gondoskodik a felkészítésükről. Elkészíti a szavazólapokat. Gondoskodik a szavazóhelyeken a titkos szavazás technikai feltételeiről. Szavazatok megszámlálása, választás érvényességének, eredményességének, megállapítása. A szavazás eredményének közzététele. A választási jegyzőkönyvek megküldése az illetékes testületeknek. Összehívja, az ÜT első ülését és közreműködik a tisztségviselők megválasztásánál. 3. Jelöltállítás 242. (1) Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. (2) A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi és ezt közzéteszi. (3) A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal közzéteszi. (4) A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma az üzemi tanácsba választható tagok számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani. Jelöltet állíthatnak a munkavállalók és a telephelyen taggal rendelkező szakszervezetek. Szakszervezeti jelölés esetén a szakszervezet neve mellett fel kell tűntetni, hogy melyik országos szakszervezeti vagy ágazati szövetséghez tartozik a szakszervezet. 3.1 Választási Bizottság feladata A jelölés határidejének lejárta után meg kell vizsgálni, hogy a jelöltek megfelelnek-e a választhatóság feltételeinek. Nyilatkozott-e a jelölés elfogadásáról. Nem szakszervezeti jelölt esetén annak vizsgálata, hogy a támogatók szerepelnek-e a választásra jogosultak listáján. Jelölt lista közzététele. A jelöltállítás határidejét úgy célszerű megállapítani, hogy érvénytelen jelölés esetén is betartható legyen a választásig, a törvényben kötelezően előirt öt nap. A munkarendet és a telephelyek számát, elhelyezkedését figyelembe véve meghatározza a választási körzeteket. A választási szabályzatban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja a munkavállalókat a szavazási körzetekről, a szavazás időpontjáról, választás módjáról.

7 A szavazási körzetek számát figyelembe véve, megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. 4. Szavazás lebonyolítása, szavazólap tartalmi követelménye 243. (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. (2) A választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van. (3) Szavazni legfeljebb a 237. (1) bekezdésében meghatározott számú jelöltre lehet. 4.1 Választási Bizottság feladata Szavazatszedő bizottság létrehozása: - Tagjait a választási bizottság kéri fel. Az elnöki feladat ellátásra lehetőleg a választási bizottság egyik tagját célszerű megbízni. - Egyeztetés a munkáltatóval a szavazó körzetekről, és a titkos szavazás technikai feltételeinek biztosításáról. 4.1.1. Szavazatszedő bizottság feladatai A választási bizottság által meghatározott választási szabályok betartatása, a választási jogosultság és személyazonosság ellenőrzése, tájékoztatás a szavazás módjáról, szavazólap kiadása, a titkos szavazás szabályainak a betartatása, urna lezárása, megmaradt szavazólapok, jegyzőkönyv átadása a választási bizottságnak. Ha több napon történik a szavazás, gondoskodni kell a szavazatszedő urna megfelelő elzárásáról és őrzéséről. 4.1.2. Szavazólap A szavazólapok elkészítése a választási bizottság feladata. Szavazólap kötelező tartalmi követelménye: (357/2009. (XI. 30.) Korm. Rendelet),,2. Az üzemi tanács megválasztásához felhasznált szavazólap tartalmazza: a) a munkáltató megnevezését, illetve az önálló telephely, részleg megjelölését; b) a jelöltek nevét ABC sorrendben; c) a szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a szakszervezet rövidített nevét, továbbá, ha a szakszervezet ágazati szakszervezet, illetve országos szakszervezeti szövetség tagja, ezen szervezet(ek) megjelölését; d) a nem szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a,,nem szakszervezeti jelölt" megnevezés feltüntetését; e) megválasztható üzemi tanácstagok számát, valamint arra való utalást, hogy érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon ennél több személyt jelöltek meg."

Szavazat számlálás, választás érvényessége és eredményessége, jegyzőkönyv készítése 8 A szavazóurnákat csak a választás lezárása után egy helyen és időben kell felbontani. A szavazatokat egy helyen és azonos időben kell megszámolni és a választási bizottságnak erről jegyzőkönyvet kell készíteni. 5.1 Szavazat számlálás, üzemi tanács megválasztott tagja 245. Érvénytelen a szavazat, ha a) nem az előírt módon adják b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, c) a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak szavazatot. 246. (1) Az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 237. (1) bekezdésében meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. (2) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. Az a szavazat érvényes, amelyet a választási bizottság által kiadott szavazólapon adtak le, és megállapítható kire illetve kikre adták le. A teljes szavazat érvénytelen akkor, ha: - nem a választási bizottság által kiadott szavazó lapon történik; - a választható tagok számánál több jelölt nevét jelölték meg; - nem lehet megállapítani, hogy kire illetve kikre adták le a szavazatot, mert a jelölt vagy a jelöltek nevét nem egyértelműen jelölték meg. Érvényesnek tekinthető az a szavazat, amely eltér a szavazólapon előírt jelöléstől, de egyértelműen megállapítható, hogy melyik jelöltre vagy jelöltekre adták le. Üzemi Tanács megválasztott tagja Azt illetve azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, aki/akik az érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább az egy jelöltre leadható érvényes szavazatok harminc százalékát megkapta vagy megkapták. Szavazategyenlőség esetén azt kell megválasztottnak tekinteni, aki hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik a munkáltatónál. A húsz százalékos támogatást elértek, póttagok lesznek. Eredménytelen választás esetén a leadott szavazatok harminc százalékát elért jelöltet vagy jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni.

9 5.2 Jegyzőkönyv 244. (1) A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg. (2) A választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen a) a választásra jogosultak számát, b) a szavazáson résztvevők számát, c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, d) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, e) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét, f) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést. (3) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság haladéktalanul közzéteszi. (4) Az üzemi tanács megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik. Az országos vállalati választási eredmény megállapítása érdekében a választási jegyzőkönyvet meg kell küldeni a Központi Üzemi Tanács munkavédelmi képviselő választás esetén a Központi Munkavédelmi Bizottság részére! 5.3 Érvényes választás A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. A munkáltatói jogkörgyakorlótól meg kell kérni azon munkavállalók listáját, akik a választás időpontjában: - keresőképtelen betegek, - fizetés nélküli szabadságon vannak. Őket - kivéve azokat, akik a választáson részt vettek - nem kell beszámítani a jogosultak összlétszámába. 247. (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból - feltéve, ha a választáson nem vett részt - nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában a) keresőképtelen beteg, b) fizetés nélküli szabadságon van. (2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. (3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

10 Érvénytelen választást harminc napon túl, de kilencven napon belül változatlan szavazólappal kell megismételni. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb választást egy év múlva lehet tartani. 5.4 Eredménytelen választás A választás akkor eredménytelen, ha jelöltek közül a harminc százalékos támogatást nem kapták meg annyian, ahány tagja lehet az ÜT-nek. Azokra a helyekre, amelyekre a jelölt vagy a jelöltek a szükséges szavazati arányt nem kapta vagy kapták meg. Új választást kell tartani harminc napon belül, és 15 napig új jelöltek is állíthatók. A megismételt választás akkor érvényes, ha a jogosultak több mint egyharmada részt vett a szavazáson. A tagsághoz harminc százalékos, a póttagsághoz tizenöt százalékos támogatottság kell. Az ÜT mandátuma ebben az esetben is öt évre szól. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb választást egy év múlva lehet tartani. 248. (1) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 237. (1) bekezdésben meghatározott számban nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát. (2) A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. A fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző; tizenöt napig új jelöltek is állíthatók. (3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. (4) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte. (5) Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani. 5. Jogvita 249. (1) A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban a 289. -ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat. (2) A bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot, amely a választás eredményét befolyásolta. E körülményt a kérelemben valószínűsíteni kell. A Választási Bizottságnak a bírósági eljárást megelőzően célszerű egyeztetést lefolytatni a panaszossal!

11 7. A Munkavédelmi Érdekképviselet 7.1. Létrehozásának jogszabályi feltétele 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 70. (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. 7.2. A munkavédelmi képviselő választás jogszabályi feltétele, a választást meghatározó munkavállalói létszám 70/A. (1) A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani: a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége; b) amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli; c) az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. -ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia; d) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. -okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. A telephely vagy részleg vezetőjét általánosságban vagy részlegesen megillető munkavédelmi jogosítványok: - Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megteremtése, - a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása, ismeretek oktatása, - a munkavállalók részére a munkaeszközök, védőeszközök biztosítása, a juttatás belső rendjének kialakítása,

12 - a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében szükséges intézkedések megtétele, - ellenőrzési feladatok ellátása, hiányosság esetén a megfelelő intézkedés kezdeményezése, szükség esetén munkavégzés leállítása, - a tudomására jutott rendellenességek, bejelentések kivizsgálása, a munkabalesetek kivizsgálása - elsősegély, orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása. 7.3 Választhatók köre (2) Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni. A választhatók körének meghatározása során az Mt. 238. (2) (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. 7.4 Választás módja, mandátum, létszám (3) A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is. A telephely, részleg munkavédelmi képviselőinek a számának meghatározása az Mt. 237. (1) bekezdésének a figyelembe vételével történik. A szolgálati hely ötven fő alatti létszáma esetén, célszerű egy fő munkavédelmi képviselőt megválasztani. 7.5 Munkavédelmi Bizottság (4) Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja. A munkavédelmi bizottság működési területe megegyezik az üzemi tanács működési területével!