INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE



Hasonló dokumentumok
INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

A K+F+I forrásai között

A HORIZONT 2020 dióhéjban

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

várható fejlesztési területek

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja

A H2020 munkacsoport bemutatása

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

MEGJELENT A ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Tételsor 1. tétel

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, május 30.

A Smart City stratégia - célok és lehetőségek -

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete


Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére november 22.

A AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

Hazai és regionális pályázati lehetőségek

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai közötti időszakban

Innovációs fordulat előtt

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Villamosmérnöki és Informatikai Kar. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) számokban

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

Innováció alapjai. Innováció fogalma, fajtái, jogi szabályozása. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 1. előadás

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Európai Uniós és hazai innovációs források

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

Pályázatok irányai

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata november 24.

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, július 26 augusztus 1.

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

IBS Development Nonprofit Kft Május 30.

Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ÉVES FEJLESZTÉSI KERET MÓDOSÍTÁSA (VEKOP)

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

A Műegyetem a horizonton Partnerség európai dimenzióban 2014

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Smart City Tudásbázis

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference , Pécs

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

Bózsik András Pál Innovációs menedzser

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

Átírás:

BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki menedzser alapszak (BSc) INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Kutatás, fejlesztés és innovációmenedzsment egyetemi docens BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapest, 2015. AZ INNOVÁCIÓ FOGALMA Az innováció egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett, új illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése. (Frascati kézikönyv) Az innováció az emberiség szempontjából: Az innováció az emberi társadalom fejlődésének előmozdítója. Az emberi élet minőségét javítja minden igény tekintetében. A világot az érdekek mozgatják, de előbbre csak a tudomány és az innováció viszi. IKRM - Innovációmenedzsment 1 IKRM - Innovációmenedzsment 2 AZ INNOVÁCIÓ ALAPESETEI Új fogyasztók körében még nem ismert javak vagy már létező javak új minőségben való előállítása Új kérdéses iparágban még ismeretlen termelési eljárás bevezetése Új elhelyezési lehetőség, új piacok nyitása Nyersanyagok, félkész áruk új beszerzési forrásainak megnyitása A feladatokhoz jobban illeszkedő új szervezet és vállalkozási forma kialakítása Új finanszírozási formák bevezetése AZ INNOVÁCIÓ GLOBÁLIS FELADATAI Szűkös erőforrást jelentő, ill. egészségre káros hagyományos nyersanyagok fokozatos kiváltása A széndioxid-kibocsátás csökkentése, üvegházhatás és ózonpajzs-gondok kezelése Az energiaellátás új technológiáinak kidolgozása, energiatakarékos megoldások kutatása A környezeti káros hatások, a környezetszennyezés csökkentése Egészséget veszélyeztető betegségek megelőzése, illetve kezelése Az egészséges táplálkozás követelményeinek újszerű kielégítése IKRM - Innovációmenedzsment 3 IKRM - Innovációmenedzsment 4 AZ INNOVÁCIÓT ÖSZTÖNZŐ TÉNYEZŐK A TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS HULLÁMAI A fizetőképes szükségletek kialakulása, fejlődése Az innováció nyereségösztönző hatása Új tudományos eredmények születése A piaci versenytársak új eredményei A termékek és szolgáltatások műszaki, gazdasági elavulása Európai uniós és nemzetgazdasági pályázati lehetőségek a kutatás-fejlesztésre Forrás: Martin-Dodgson (1997) IKRM - Innovációmenedzsment 5 IKRM - Innovációmenedzsment 6

A MŰSZAKI FEJLŐDÉS FÁZISAI Műszaki fejlődés A termék B termék Folyamatos fejlődés C termék Ugrásszerű fejlődés (Innováció) 1. generáció 2. generáció 3. generáció.. D termék Idő Fejlődés INNOVÁCIÓ A TELEFON TÖRTÉNETÉBEN 2000 - Softswitch 1976 - Digitális központ 1961 - TPV központ 1938 - Crossbar központ 1897 - Rotary automata központ (tárcsázás-alapú) 1892 - Elektromechanikus kapcsolás 1878 - Kézi kapcsolás 1900 1950 2000 Év *Softswitch a telefonközpont IP-alapú, szoftveres változata IKRM - Innovációmenedzsment 7 IKRM - Innovációmenedzsment 8 INNOVÁCIÓ A HAZAI TÁVKÖZLÉSBEN 1990 előtt (Magyar Posta) Telefon, telex, távirat, analóg bérelt vonal, csomagkapcsolt adatátvitel 1990-2000 (Matáv) 1990 - analóg mobil (450 MHz) 1992 - digitális bérelt vonal 1994 - GSM mobil (900 MHz) 1995 - ISDN, zöldszám/kékszám (intelligens hálózat) 1996 - menedzselt bérelt vonal, műholdas távközlés 1997 - Internet 1998 - kábeltelevízió (KTV) 1999 - IP telefon 2000 - GSM mobil (1800 MHz), ADSL AZ EU AZ INNOVÁCIÓRÓL Az innováció, a kutatás és az oktatás közötti kapcsolatok és szinergiák amelyek a globális tudásalapú gazdaság fő mozgatórugói erősítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az EU fokozni tudja ipari és szolgáltatási ágazatának versenyképességét, továbbá hogy munkahelyeket és fenntartható növekedést tudjon teremteni. Európának azonban egyelőre nem sikerül kellőképpen áthidalnia az integrációs szakadékot, és integrált tudásháromszöget oktatás, kutatás és innováció kialakítania. A legtöbb tagállam nehézségekkel küzd, midőn a kutatás és az oktatás területén az innovatív szemléletet kívánja meghonosítani, illetve amikor a tudás és az innováció területén az emberi és pénzügyi erőforrások, valamint tárgyi eszközök kritikus tömegét akarja elérni, és amikor a legjobb tudományos munkaerőt és kutatókat próbálja magához vonzania. IKRM - Innovációmenedzsment 9 IKRM - Innovációmenedzsment 10 A TUDÁSHÁROMSZÖG OKTATÁS továbbadása Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 1. KUTATÁS létrehozása A három terület integrációja Kutatási eredmények, know-how átadása INNOVÁCIÓ hasznosítása Az innováció nem történik meg magától. Az egyik legfontosabb tényező a tudásháromszög három elemének integrációja: a felsőoktatás, a kutatás és az innováció. Európa erőssége a feltalálás, de a kutatási eredmények elterjesztése nem ilyen sikeres. Ennek főbb okai: a magasan képzett kritikus tömeg hiánya, az üzleti vállalkozások alacsony részvételi aránya, nem megfelelő az oktatás és a kutatás struktúrája, a legjobb kutatók elvándorolnak Európából (agyelszívás), nincs elég figyelem a felhasználók, a piac igényeire, nincs elegendő finanszírozás. IKRM - Innovációmenedzsment 11 IKRM - Innovációmenedzsment 12

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egy uniós intézmény, melynek célja, hogy Európa oktatási, fejlesztési és tudományos területeit összehangolva növelje az EU innovatív képességét. Az EIT-t 2008-ban hozták létre. Központ: Budapest, Innovációs park Knowledge and Innovation Communities (KICs). A célok elérése érdekében magas szinten integrált tudományos és innovációs társaságokat (TIT) hoznak létre. A jelenlegi KIC-ek: Éghajlatváltozás KIC (Climate change) Megújuló energia KIC (Sustainable energy) Az ICT új generációja KIC (Future ICT Labs) EIT központok: Stockholm, Helsinki, Berlin, Paris, Eindhoven Partner központok: Trento, London, Budapest FUTURE ICT LABS TÉMATERÜLETEK Intelligens terek szolgáltatáscentrikus otthonok és irodák Intelligens energiarendszerek intelligens energiamenedzsment, zöld ICT Egészség és kényelem környezet által támogatott élet, digitális egészségügy Intelligens szállító rendszerek biztonságos és fenntartható közlekedés és szállítás Jövőbeli média- és tartalomközlés oktatás, szórakozás, médiahozzáférés Okos városok okos és fenntartható digitális városok IKRM - Innovációmenedzsment 13 IKRM - Innovációmenedzsment 14 AZ INNOVÁCIÓS LÁNC MODELLJEI A MTA TUDOMÁNYPOLITIKÁJA Alapkutatás Alapkutatás Alkalmazott kutatás Kísérleti gyártás Alkalmazott kutatás Értékesítés Gyártás Marketing Értékesítés A nyitott innovációs lánc (régi modell) Kísérleti gyártás Marketing A zárt innovációs lánc (újabb modell) Gyártás A Magyar Tudományos Akadémia által 2006-ban közzétett tudománypolitikai koncepció: Az uniós Magyarország tudománypolitikája Stratégiai irányváltás az USA és az Európai Unió tudománypolitikájában: az alapkutatások preferálása. Problémák: a most használatos technológiák kimerülőben vannak az új technológiák alapvetően az alapkutatásból jönnek nem helyes a kutatásokat egyedül a közvetlen versenyképesség szolgálatába állítani az EU jelentős mértékben lemaradt az USÁ-hoz és Japánhoz képest Intézkedések: az Európai Kutatási Tanács létrehozása az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) megalapítása az EU 7. keretprogramban 7 mrd Euro fordítása alapkutatásra IKRM - Innovációmenedzsment 15 IKRM - Innovációmenedzsment 16 HAZAI ÉS EU-S K+F+I FORRÁSOK Innovációs alap NIH - Nemzeti Innovációs Hivatal 30-40 mrd Ft évente 50%-a vállalati befizetés (innovációs járulék) 50%-a állami befizetés (központi költségvetés) Új Magyarország Fejlesztési Terv 2014-2020 Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F prioritás 35-40 mrd Ft évente EU Horizont 2020 keretprogram 2014-2020 20-30 mrd Ft évente AZ EU HORIZONT 2020 PROGRAMJA A Horizont 2020 keretprogram általános célkitűzései: az Európai Unió egészében tudás- és innováció alapú gazdaságot építsen ki, hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez, a keretprogram előmozdítja az Európa 2020 stratégia és az egyéb uniós politikák megvalósítását, valamint az európai kutatási térség létrehozását és működését. Ezen általános célkitűzések elérését három különálló, ám egymást erősítő prioritás szolgálja. A Közös Kutatóközpont (JRC - Joint Research Center) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) hozzájárul az általános célkitűzések eléréséhez, integrálja a kutatást, az innovációt és az oktatást felölelő tudásháromszöget. IKRM - Innovációmenedzsment 17

AZ EU HORIZONT 2020 PROGRAMJA Három prioritás Ipari vezető szerep Kiváló tudomány Társadalmi kihívások ICT A KIVÁLÓ TUDOMÁNY PRIORITÁSBAN Jövőbeni és feltörekvő technológiák (Future and Emerging Technologies FET) ösztönzi a gyökeresen új elképzelések kapcsán folytatott, több területet érintő együttműködést, felgyorsítja a tudomány és a technológia legígéretesebb feltörekvő területeinek, a tudományos közösségek struktúrájának fejlődését. Kutatási infrastruktúrák (Research Infrastructures) Az európai kutatási infrastruktúrák fejlesztése 2020-ig és azon túl ICT-alapú e-infrastruktúrák fejlesztése, telepítés és működtetése Hozzáférés tudományos adatokhoz, az adatok feldolgozása Nagyteljesítményű számítástechnika EM - Innovation management 20 ICT AZ IPARI VEZETŐ SZEREP PRIORITÁSBAN Eszközök és rendszerek új generációja: fejlett beágyazott és erőforrás-hatékony eszközök és rendszerek fejlesztése Újgenerációs számítástechnika: fejlett és biztonságos számítási rendszerek és technológiák, beleértve a felhő számítástechnikát is Jövő Internet (Future Internet): software, hardware, infrastruktúrák, technológiák, szolgáltatások Tartalomtechnológiák és információmenedzsment: ICT a digitális tartalmak, kulturális és kreatív szakterület számára Fejlett interfészek és robotok: robotika és intelligens terek Mikro- és nanoelectronika, fotonika: új kulcstechnológiák ICT A TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK PRIORITÁSBAN Egészség, demográfiai változások és jólét, kényelem Élelmiszer biztonság, fenntartható mező- és erdőgazdálkodás, tengerészet, tengeri és szárazföldi vízügyi kutatások, biogazdaság Biztonságos, tiszta és hatékony energia Intelligens, környezetkímélő és integrált szállítás és közlekedés Klíma hatás, környezet, erőforrás-hatékonyság, nyersanyagok Európa a változó világban befogadó és innovatív társadalmak Biztonságos társadalmak a szabadság védelme, biztonság Európa és polgárai számára EM - Innovation management 21 EM - Innovation management 22 A HORIZONT 2020 FINANSZÍROZÁSA 22% 17 mrd ICT ~55% 31% 24,4 mrd ICT ~25% Három prioritás Ipari vezető szerep (77,3 mrd ) Kiváló tudomány Társadalmi kihívások + EIT, JRC 8% 39% 29,7 mrd ICT ~20% INNOVÁCIÓ A BME-N Mobil Innovációs Központ Kutatási területek: nagy sebességű mobil és vezetéknélküli kommunikációs technológiák fejlesztése 3G/4G mobil és vezetéknélküli technológiák, hálózati szolgáltatások bevezetésének elősegítése az egyetemek és az ipari cégek, kis- és középvállalatok szoros kutatási-fejlesztési együttműködésének elősegítése Microsoft Innovációs Centrum Célkitűzések: partneri együttműködés kialakításai az egyetemek, az IT iparág és a Microsoft között az innováció elősegítése, a helyi szoftveripar fejlődésének támogatása, együttműködve az ipari, oktatási és kormányzati szereplőkkel hosszú távú cél a helyi gazdaság fellendítése és a foglalkoztatás növelése IKRM - Innovációmenedzsment 24

BME TUDÁSKÖZPONTOK BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont - BME (IT)² az ipari partnerekkel együtt kialakított K+F programok eredményeinek konkrét alkalmazás-fejlesztési projektekben megvalósuló piaci, gazdasági hasznosítása BME Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont magas szintű tevékenység az egészségügyi mérnöki kutatás és képzés területén hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok tervszerű kiépítése és fejlesztése BME Járműirányítási Tudásközpont a járműipari know-how összegyűjtése és a vállalati szféra számára történő szolgáltatása közvetítői szerep vállalása az egyetemi és akadémiai, illetve a piaci szféra között Köszönöm a figyelmet! IKRM - Innovációmenedzsment 25 IKRM - Innovációmenedzsment 26