UTIJELENTÉS A XVI. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka című innovációs rendezvényéről Bevezetés 2011. március 24-25-én szervezte az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya a XVI. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka című innovációs rendezvényét, amelyre az EMKI kollektívája is meghívást kapott. A rendezvényen közel százan vettek részt, főleg Romániából és Magyarországról. A rendezvény helyszíne a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, az Erdélyi Múzeum-Egyesület központi székháza és a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának épülete volt. Tématerületek A kétnapos rendezvényen számos egyetem alkalmazottja, kutatója és doktorandusza, valamint gyakorlati életben dolgozó szakember mutatta be legújabb innovatív fejlesztéseiket, kutatási eredményeiket, elsősorban gyártástechnológia, anyagvizsgálat, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem, zajvédelem, energetika és logisztika témakörökben. Programpontok 1. nap: 8:30 9:30 Regisztráció 9:30 10:00 Megnyitó (a Protestáns Teológiai Intézet Díszterme) 10:00 11:00 Plenáris előadások: Tisza Miklós tanszékvezető egyetemi tanár (Miskolci Egyetem, Mechanikai Technológiai Tanszék): Anyagtudományi és technológiai fejlesztések a képlékeny lemezalakításban Imecs Mária egyetemi tanár (Kolozsvári Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki Kar, Villamos Hajtások és Robotok Tanszék): A villamos gépek modern szabályozási módszerei a térfázor elmélet alapján 11:00 11:20 Szünet 11:20 11:40 Kiskoncert 11:40 12:10 Könyvbemutató Pokorádi László egyetemi tanár, Bera József osztályvezető (Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék; Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség): Helikopterzaj elmélete és gyakorlata 12:30 13:00 Ebéd 14:00 18:50 Szekció előadások (A, B és C szekció) 19:00 22:30 Baráti vacsora (Egyetemiek háza) 2. nap: 9:00 23:00 Erdélyi barangolás Kalotaszeg tájegységbe látogattunk el a kirándulás során. Megtekintettük a magyargyerőmonostori református templomot, amely az egyik legrégebbi erdélyi templom. A XII. század végén a Mikola család építette. Az ebédet a kalotaszentkirályi Püspök panzióban 1
fogyasztottuk el, majd megtekintettük a helyi templomot. Következő úti célunk a Fântânele - víztározó volt. A nap végé a magyarfenesi Csáni vendéglőben vacsoráztunk. A rendezvény ideje alatt szakmai kapcsolatokat építettünk ki, többek között a Debreceni Egyetem Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszékén dolgozó Prof. Dr. Pokorádi László egyetemi tanárral, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség osztályvezetőjével Bera Józseffel, valamint a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék dolgozóival. Protestáns Teológiai Intézet Díszterme Szekcióelőadás Magyargyerőmonostor református temploma Az erdélyi barangoláson résztvevők a Fântânele - víztározónál Leginnovatívabb, technológia transzfert lehetővé tevő előadások rövid összefoglalói KAPITÁNY NORBERT, SZŰCS ANDRÁS, ÁDÁM BALÁZS JÁRMŰIPARI MŰANYAG HULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Napjainkban egyre inkább hangsúlyozott terület a forgalomból kivont autók alkatrészeinek újrahasznosítása. Jelenleg megközelítőleg a forgalomból kivont autó alkatrészeinek 80%-ka újra felhasználhatónak kell lennie. Fontos hangsúlyozni, hogy a gépjárművek alkatrészeinek 10%-ka (tömeg százalék, 70% térfogat százalék) műanyagból készül. Ez a mennyiség egy 2
átlagos autóban kb.143kg. A legjellemzőbb műanyagok az LDPE, HDPE, PP, ABS, PA, PVC, PC, POM, PBT. Ezek az alapanyagok szétválogatva tisztítás után problémamentesen újra felhasználhatók. A probléma alapját az adja, hogy ezen alapanyagok nem elegyednek egymásba, így csak válogatás után saját anyagukban újra hasznosíthatók. A válogatás nélkül elkészített keverékek tulajdonságai lényegesen rosszabbak lesznek, mint az originál mintáké. Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk a különböző körülmények között előállított keverékek mechanikai tulajdonságait az összetevők koncentrációjának függvényében. Tanulmányoztuk az autóipari műanyag hulladékok és a keverékek tulajdonságait, és ezek ismeretében a későbbiekben egyéb termékek előállítása legyen lehetséges. BERA JÓZSEF KÖRNYEZETVÉDELMI TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Tervezési feladatok során a szokásosan alkalmazott, illetve a hagyományos eljárásoknál járulékos szempontként jelenik meg a környezetvédelem. Létesítmények környezeti hatása, vagy az építményeket érő valamely környezeti terhelés ugyanakkor a megvalósulást követően már meghatározó szerepet kap a használati és a működési körülmények alakulásában. Ezért napjainkra megfogalmazódott az igény a minél szélesebb körű környezetvédelmi tervezésre, amihez a rendelkezésre álló, különböző szakterületeken elvégzett kutatások eredményeit használhatjuk fel. A dolgozatban azokat az aktuális kérdéseket és válaszokat foglaltuk össze, melyek a tervezés és a környezetvédelem kapcsolatának sarokkövei lesznek a jövőben. LÁGYMÁNYOSI ATTILA, SZABÓ ISTVÁN NÖVÉNYI APRÍTÉK FELÜLETÉNEK KÉPFELDOLGOZÁSSAL TÖRTÉNŐ MEGHATÁROZÁSA A digitális képfeldolgozás egy népszerű és fontos alkalmazás a mezőgazdaság különböző területein. A vizuális jellemzők az élelmiszeripar területén is kulcsfontosságúak pl. a minőség-ellenőrzés területén. A mezőgazdasági energianövények alkalmazása feldolgozása osztályozása során is gyakran alapszempont a vizuális jellemzők meghatározása. A különböző növényi aprítékok alkalmazhatók egyebek között energiaforrásként is. Az energiaforrásként alkalmazott apríték felülete egy fontos paraméter. Az apríték felületének meghatározása hagyományos eszközökkel igen nehézkes és néha lehetetlen is. A cikk a digitális képfeldolgozást, mint egy a felület meghatározására is alkalmas eszközt mutatja be növényi aprítékok vizsgálata során. TAMÁS PÉTER, KOVÁCS GYÖRGY, ILLÉS BÉLA SZEMLÉLETVÁLTÁS A LOGISZTIKAI OUTSOURCING VIZSGÁLATÁBAN A dolgozat a késztermék-raktározási tevékenységek kiszervezési folyamatával foglalkozik. Bemutatja a gyakorlatban jelenleg alkalmazott-, valamint egy több éves kutató munka során meghatározott eljárást a kiszervezési folyamatok hatékonyságának növelésére. A kidolgozott eljárás a kiszervezési vizsgálatot egy Virtuális Logisztikai Vállalat (továbbiakban: VLV) alkalmazásával teszi hatékonyabbá egységes adatstruktúra, valamint döntési és optimálási eljárások alkalmazásával. Ezen VLV működési koncepciója a [3] publikációban kerül ismertetésre. Továbbá a dolgozat feltárja a VLV rendszer kiépítésének és használatának előnyeit is. Ezen módszer alkalmazásával nem csupán a késztermék-raktározási tevékenységek kiszervezésének vizsgálata, hanem a már kiszervezett tevékenységek felülvizsgálata is megvalósítható lesz, ezzel biztosítva a VLV használata iránti igény folyamatosságát. 3
TOMKOVICS TAMÁS, KOVÁCS LÁSZLÓ ESET ALAPÚ SZAKÉRTŐRENDSZER TERVEZÉSE LOGISZTIKAI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRA A Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéke által a közelmúltban végzett innovatív, alkalmazott kutatási-fejlesztési (K+F) megbízások között számos olyan fordult elő, amelyeknél esetenként került sor új, automatizált rendszer tervezésére. Ezek megtervezése összetett feladat, mert nagyon sok paramétert és jellemzőt kell figyelembe venni, ami konkrét esetekben egyedi megoldásokat eredményez. Előzőek és a közeljövőben várható újabb ipari megbízások miatt célszerű egy olyan eset alapú szakértői rendszer kidolgozása, amely azt eredményezheti, hogy nem kell minden feladatra külön-külön szimulációs vizsgálatot is tartalmazó tervező eljárást kidolgozni, hanem a hasonló feladatok tapasztalatai alapján előállítja az optimális megoldást. SKAPINYECZ RÓBERT, ILLÉS BÉLA AZ IPARI MELLÉKTERMÉKEK GYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK OPTIMÁLIS KIALAKÍTÁSA Napjainkban egyre jelentősebb problémát jelent az iparban keletkező melléktermékek megfelelő kezelése. Ennek a problémakörnek az egyik vetületét a gyártási folyamatok során keletkező hulladékok (szakszerűbben másodlagos nyersanyagok) újrahasznosítása képezi. A cikk során egy olyan gyűjtő rendszer kialakítási szempontjai kerülnek bemutatásra, amely hatékony megoldást kínál a fentebb vázolt problémakörre. Előadásaink rövid összefoglalója SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS KATALIN, VÁGVÖLGYI ANDREA, HORVÁTH ATTILA LÁSZLÓ HAVÁRIÁVAL SÚJTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGETIKAI CÉLÚ FATERMESZTÉSRE Az elmúlt időszakban a haváriával sújtott területek aránya megnövekedett hazánkban (pl.: vörösiszap katasztrófa, árvíz, belvíz stb.). Ezen területek hasznosítása a vészhelyzet elhárítása után, nehézségekbe ütközik. Egyik lehetséges mód az energetikai faültetvények telepítése az adott területen, melynek eredményeképpen a terület hasznosítása megoldódik és a rajta megtermelt faanyag energetikai célra felhasználható. Elengedhetetlen fontosságú az ültetvény telepítése előtt a szakszerű termőhely-feltárás, amely eredményei alapján a termeszteni kívánt fafaj kiválasztható, a termesztés- technológia kidolgozható. Az energetikai célú erdők, többnyire telepített, gyors növekedésű, rövid vágásfordulójú ültetvények, ezért már a létesítés megtervezésekor szükséges a fakitermelési (betakarítási) rendszer meghatározása, és a megfelelő géprendszer kiválasztása. Az energetikai célú ültetvények faanyagát a betakarítást követően, lehetőség szerint minél rövidebb időn belül el kell szállítani, azért is, hogy a következő állomány fejlődését ne akadályozza. Az aprítékszállítás során nagy mennyiségű biomasszát kell megmozgatni hosszabb-rövidebb távolságokra. Az aprítéktermelési logisztikának rendkívül nagy szerepe van abban, hogy a meg- és kitermelt faanyagra alapozott működése a fűtőműveknek, erőműveknek illetve nagyfogyasztóknak gazdaságos legyen. MAROSVÖLGYI BÉLA, PAP VIKTÓRIA A PELLETÁLÁS ÉS BRIKETTÁLÁS ENERGIAMÉRLEGÉNEK VIZSGÁLATA Magyarországon az Európai Unióban vállalt kötelezettségek miatt, 2020-ra minimum 14,7%- ra kell növelni a megújuló energiák arányát. A biomassza energetikai felhasználásában hatalmas lehetőségek rejlenek, ugyanis hazánkban fás és lágyszárú növények, erdészeti, faipari és mezőgazdasági melléktermékek nagy mennyiségben rendelkezésünkre állnak. Az 4
alapanyagok kis térfogati sűrűsége miatt, a felhasználás és szállítás megkönnyítésére egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energetikai tömörítvények. Két fő ágazat indult fejlődésnek, a pellet, valamint a brikettgyártás. A kísérleteket különböző lignocellulózok laboratóriumi pellettálásával, illetve az alapanyagok energiatartalmának és egyéb (pl. hamutartalom, kémiai összetétel, stb.) laboratóriumi meghatározásával végeztük, majd üzemi vizsgálatokra került sor. A tanulmányban mindkét tömörítvény, valamint a gyártási folyamatuk energetikai jellemzőit határoztuk meg. Kiszámítottuk a termékekre vonatkoztatott energetikai többszöröst, majd az energetikai hatásfokot. Megállapíthatjuk, hogy a brikett és a fapelletgyártás (szárítást, távolsági szállítást nem tartalmazó) legegyszerűbb technológiájával, viszonylag kis energiafelhasználással és jó energiahatékonysággal lehet jó minőségű brikettet és pelletet előállítani. Sopron, 2011. április 7. Szakálosné Mátyás Katalin Petrovicsné Mátyás Kinga Klára Horváth Attila Papp Viktória 5