A teljes körű minőség-ellenőrzés eddigi tapasztalatai, folyamata, köetelményei Felkészülés a minőségellenőrzésre Előadó nee 2007. szeptember-október 1
Az előadás témái: A minőségellenőrzésről általában Könyizsgálati feladatok a jogszabályi és minőségi köetelmények alapján Kisállalkozások izsgálatának speciális szempontjai Dokumentálási feladatok a könyizsgálati munka szakaszaiban Kötelezően elégzendő könyizsgálati eljárások Kérdések álaszok Melléklet: A minőség-ellenőrzés kérdőíe 2 A minőség-ellenőrzés célja A kamara által működtetett minőségellenőrzési rendszer célja a könyizsgálók által égzett könyizsgálatok minőségének jaítása, és ezáltal a könyizsgálatok és a könyizsgálók társadalmi elismerésének erősítése, a könyizsgálatok társadalmi hitelességének nöelése. A minőségi garancia alapja a Magyar Nemzeti Könyizsgálati Standardok alkalmazása. Standard szolgál iránymutatásul a könyizsgáló minőségellenőrzési rendszerére onatkozóan is. A könyizsgáló/társaság kialakítja a cégen belüli belső minőségellenőrzési rendszerét, melynek betartását társaságon belül számon is kéri. Ezáltal kellő bizonyosságot tud nyújtani arról, hogy a kiadott jelentések az adott körülmények között helytállóak 2008-tól! A kamara a minőségellenőrzés útján ellenőrzi, hogy a könyizsgáló munkája során betartja-e a standardokban foglaltakat. 3
A minőségellenőrzés hatálya A kamarai törényben felsorolt könyizsgálói teékenységekre, alamint a könyizsgálói szakmai szolgáltatás és a hozzá kapcsolódó minőségbiztosítási eljárások agy rendszerek hatékonyságának értékelésére terjed ki. (Utóbbi ellenőrzése 2008-tól.) A minőségellenőrzési izsgálatokat a kamarai tag könyizsgálóknál, a kamara nyilántartásában szereplő könyizsgáló társaságoknál kell lefolytatni. 4 A minőség-ellenőrzés helye, szabályozása. Minőségellenőrzési Bizottság 6 fő (szakmai megfelelés alapján) Küldöttgyűlés álasztja Minőségellenőrzési szabályzat Hatálya (mit, kit, mikor) Alapelek (titoktartás, függetlenség, összeférhetetlenség, szakmai magatartás) Szerezet Vizsgálatok eljárási szabályai (terezés, halasztás) Adatszolgáltatás (ées és részletes) Megbízás kiálasztásának szabályai Ellenőrzés folyamata Dokumentálás (kérdőíek, jaaslatok) Köetkezmények (jogoroslat, szankciók) Finanszírozás A Minőségellenőrzési Bizottság Ügyrendje részletszabályozást és eljárásrendet tartalmaz. 5
A minőség-ellenőrzési rendszer működése MEB feladatai Terezés Előkészítés Helyszíni ellenőrzés Lezárás Értékelés Toábbképzés 6 A minőségellenőrzési rendszer működése MEB feladatai: Vizsgálati terek készítése A izsgálatok lebonyolításának megszerezése és felügyelete Az eredmények értékelése, tapasztalatok összegzése A rendszer hatékonyságát befolyásoló feltételek fejlesztése, jaaslatok kidolgozása Minőségizsgálók részére pályázatok kiírása, értékelése A minőségizsgálók szakmai felkészítése Költségterezés és elszámolás felügyelete 7
A minőségellenőrzési rendszer működése Terezés Prioritások meghatározása Ellenőrzési ciklus betartása 5 3 é (jelenleg) Mentesítések Ellenőrzési ter készítése irányított és életlenszerű kiálasztás az ées adatszolgáltatás figyelembe ételéel (július 31-ig) Közzététel (kamara honlapján) Minőségellenőrök kijelölése (személyi, területi köetelmények, szakmai tapasztalat) Ütemezés (izsgálatok szeptember-noember hónapban) Soron kíüli ellenőrzések: pályázatok, etikai/szakértői bizottság felkérése, a könyizsgáló kérésére (2008-tól) 8 A rendszer működése Előkészítés Minőségizsgáló Könyizsgáló Ellenőrzési lista (bizottságtól) Függetlenség, összeférhetetlenség jelzése Ütemezés Adatszolgáltatás ellenőrzése Kiálasztás Visszajelzés Nyilatkozatok előkészítése Technikai feltételek Értesítés (bizottságtól a kijelölésről) Kérelmek (törlés, halasztás, összeférhetetlenség) Adatszolgáltatás (jelenleg a minőségizsgáló részére) Kiálasztott dossziék előkészítése Alkalmas helyszín biztosítása Technikai feltételek 9
A minőségellenőrzési rendszer működése Helyszíni ellenőrzés Tájékoztatás (cél, folyamat, eredmény, köetkezmény) Megbízás megismerése (beszámoló, főköny, Számiteli Politika stb) Dokumentáció alapján a kérdések megálaszolása (nem álaszok indoklása) Értékelés, minősítés (számítással) Eredmény megbeszélése (feltárt hiányosságok, gyengébb területek, hibák okai, bizonytalanságok, értelmezési problémák) Jaaslatok, ajánlások (hiányosságok megszüntetésére, fejlesztendő szakmai területekre) - Írásban! Tájékoztatás jogoroslatról 10 A minőségellenőrzési rendszer működése Lezárás Jogoroslat (fellebbezések) Vizsgálati dokumentáció alapján az ellenőrzés lezárása (2008-tól határozattal) Köetkezmények, szankciók Kötelezés toábbképzésre (csak nem felelt meg minősítés esetén) Fegyelmi eljárás kezdeményezése (csak meghatározott esetekben) Költségelszámolás 11
A minőségellenőrzési rendszer működése Értékelés oadatszolgáltatás feldolgozása (minőségizsgálóktól) ojelentések értékelése, összesítése (minőségizsgálóktól) ovisszajelzések feldolgozása, értékelése (könyizsgálóktól) oées jelentés készítése Kamara Elnöksége, Küldöttgyűlés számára 12 13 A minőségellenőrzési rendszer működése Toábbképzés Könyizsgálók Kötelező ( nem felelt meg ) Standard köetelmények megértése, gyakorlati alkalmazása Minőségizsgálók Kötelező feltétel Előző éi ellenőrzési tapasztalatok hasznosítása Új ismeretek átadása Felkészítés a tárgyéi izsgálatokra Személyiségfejlesztés
Az egyszerűsített és a teljeskörű izsgálat összehasonlítása Terjedelem Átfogóbb minőségellenőrzés Cél Értékelés 14 Terjedelem (kérdések száma, N/É álasz lehetősége) Vizsgált terület Szűkített Teljeskörű (2006) Megbízás elfogadása 2 2 10 2 Terezés 12 4 40 7 Bizonyítékok megszerzése 0 2 26 13 Kiemelt területek 8 0 51 15 Áttekintés 0 0 20 10 Könyizsgálói jelentés 12 2 15 5 Összesen 34 10 162 52 15
Szűkített hatókörű ellenőrzés CÉL: a standardok megértésének segítése fokozatosság érényesítése támogatás a köetelmények teljesítéséhez lehetőleg enyhe szankcionálás hibák, hiányosságok, értelmezésbeli eltérések feltárása a nyilánosság és az ügyfelek részére készített dokumentumok standard szerinti elkészítése ajánlások, jaaslatok kialakításáal az elköetkező időszak munkájának jaítása A izsgálat célja Teljeskörű ellenőrzés CÉL: az eddigi célokat megtarta, a standardok alkalmazásának megítélése, azoknak aló megfelelés tartalmi elemei kerülnek előtérbe támogatás a köetelmények teljesítéséhez a standard áltozásokkal korszerűsített ismeretanyag elsajátításának mérése annak megítélése, hogy elegendő és megfelelő bizonyítékot gyűjtött-e be a könyizsgáló a könyizsgálói élemény bizonyítékokkal alátámasztott-e 16 Eltérés az értékelésben Szűkített hatókörű ellenőrzés Egy megbízás 34 kérdés Nincs szakaszonként értékelés 80 % fölött megfelelt 50 % fölött - megfelelt, de toábbi fejlődés szükséges 50 %, agy alatta nem felelt meg. Teljes körű ellenőrzés Egy megbízás kb 160 kérdés Könyizsgálati munkaszakaszok (5) értékelése egyenként. Súlyszámok alkalmazása Magasabb minősítési határok: 90 % fölött megfelelt 60 % fölött megfelelt, de toábbi fejlődés szükséges 60 %, agy alatta - nem felelt meg. 17
Teljeskörű izsgálat kérdőíeinek módosítása Változás oka: Alapetően az új magyar Nemzeti Könyizsgálati Standard 2006. január 1-jén történő hatálybalépése Az új standardok jelentős tartalmi és strukturális áltozásokat tartalmaznak. Az időközben megjelent új Gt. könyizsgálóra és könyizsgálatra onatkozó szabályainak áltozása A módosítás hatása: A kérdőí felépítése áltozatlan, köeti a könyizsgálat munkafolyamatát. Tartalmilag a könyizsgálati standardok szabályainak aló megfelelés köetelményei jelennek meg a kérdésekben. száma nöekedett a izsgálat részletesebb. száma a izsgálati eredményt, értékelést önmagában nem befolyásolja, ugyanakkor Támogatást jelent a izsgálónak és a könyizsgálónak egyaránt. 18 Speciális kérdőíek A speciális területek minőségellenőrzéséhez kidolgozott kérdőíek az általános kérdőíeknél bemutatott indokok miatt, szintén átdolgozásra kerültek. A módosítás az általános kérdőíek alapulételéel, az egyes területek speciális sajátosságainak figyelembeételéel történt. A 2006. éi, közérdeklődésre számot tartó megbízások izsgálatát módosított speciális kérdőí alapján kell lefolytatni. Speciális kérdőíek alkalmazása: Hitelintézetek, pénzügyi állalkozások, biztosítók, pénztárak, befektetési alapok (alapkezelők), befektetési állalkozások 19
Legjelentősebb áltozás Terezés A terezés összetett folyamata alapozza meg a könyizsgálatot, ez a könyizsgálat hatékony elégzésének eszköze. A területen a standard alamennyi, lényegesebb elárására onatkozik kérdés. A terezés szakasz dokumentumai: Átfogó könyizsgálati stratégia Könyizsgálati ter Terezési döntések módosítása a könyizsgálat folyamán Kisállalkozásoknál az első két dokumentum együtt, összeontan is elkészíthető Az egyes dokumentumok tartalmi előírása értelmezésként feltüntetésre került a kérdőíeken. 20 2003-2006. éi adatok Minőség-ellenőrzés eredménye Országos. megye Összes aktí könyizsgáló (fő) 3600 Ellenőrzött könyizsgálók száma (fő) 2509 Ellenőrzöttek aránya (%) 69,7 Megfelelt (fő) 1773 Megfeleltek aránya (%) 70,6 Megfelelt, de toábbi fejlődés szükséges 659 Megfelelt, de aránya (%) 26,3 Nem felelt meg (fő) 77 Nem felelt meg k-k aránya (%) 3,1 Összes ellenőrzésből teljes körű 155 A Megfelelt, de minősítés jónak és elfogadottnak számít! 21
2007. éi ellenőrzési ter Minőségellenőrzési szabályzat áltozása é közben 3 é alatt hat jelentés nem kell izsgálni 270 fő felmente, 9 fő nem A felmentettek kérhetik a izsgálatot (2007.09.15-ig) Aki 2008-ban befejezi a teékenységét kérheti a izsgálat alóli felmentését formanyomtatány, 10 napon belül az értesítés kézhezételétől Vizsgáltak köre Közérdeklődésnek kitett gazdálkodók könyizsgálói akik még nem estek át izsgálaton és 2004. ében agy előtte ellenőrzöttek (összesen 168 fő teljeskörű ellenőrzése) Első minőség-ellenőrzés (626 fő szűkített hatókörű ellenőrzése) 22 Sajátosságok a 2007. éi ellenőrzésben Az átmeneti időszak utolsó ée, befejeződnek a szűkített hatókörű izsgálatok. (11-es kérdőí nem áltozott.) A közérdeklődésre számot tartó cégek könyizsgálatának ellenőrzése teljeskörű izsgálat keretében történik. A 2006. ében hatályba léptek az új könyizsgálati standardok. Eltérő teljeskörű kérdőíek alkalmazása 2005 és 2006 éi megbízások esetében (5.a-g mellékletek). 23
Újdonságok 2007-től A könyizsgáló cégszintű adatszolgáltatásának teljeskörűsége a Complex cégtár segítségéel ellenőrzére kerül A könyizsgáló a izsgálat során tapasztaltakról a bizottság részére közetlenül és nételenül adatot szolgáltat. (folyamat, stílus, elégedettség, élemény, jaaslatok). Gyakoribb minőségellenőrt ellenőrző bizottsági ellenőrzés A minőségellenőrzési izsgálat toábbra is szolgáltatás (és nem hatósági ellenőrzés) szemléletű! 24 2008. éi áltozások I. Új kamarai törény (2007. éi LXXV.) A minőségellenőrzés törényi szintre került A minőségellenőrök kiálasztása, az ellenőrzés lefolytatása, zárójelentés Minőségellenőrzés: Kamarai hatósági eljárás 25
2008. éi áltozások II. Új álasztás (bizottság, minőségellenőrök) Minőség-ellenőrzés Szerezeti és Működési Szabályzata Törény alapján készül 2007. ében küldöttgyűlési elfogadás Ellenőrzés terjedelme minőségellenőrzési rendszer izsgálata a díjak megfelelőségének izsgálata átláthatósági jelentések izsgálata Közfelügyelet szerepe Módszertani kéziköny tartalma Adatlapok (elektronikus adatszolgáltatás?) Kérdőíek Nyilatkozatok Visszajelzés Segédletek 26 Az előadás témái: A minőségellenőrzésről általában Könyizsgálati feladatok a jogszabályi és minőségi köetelmények alapján Kisállalkozások izsgálatának speciális szempontjai Dokumentálási feladatok a könyizsgálati munka szakaszaiban Kötelezően elégzendő könyizsgálati eljárások Kérdések álaszok Melléklet: A minőség-ellenőrzés kérdőíe 27
A könyizsgálati kötelezettség és a feladatok minősége Kötelezettség és minőség egysége A törények és rendeletek a könyizsgálati feladatokat, felelősséget írják elő A standardok a könyizsgálati munka minőségére onatkozó köetelményeket tartalmazzák (alkalmazásuk kötelező könyizsgálat, átilágítás, egyéb bizonyosságot nyújtó és kapcsolódó szolgáltatások égzése során) Könyizsgálati munkalapokat kell készíteni ajon meg tudja magát édeni a könyizsgáló egy bírósági eljárás folyamán 4 éel a izsgálat után, ha nincsenek munkalapok?? 28 A könyizsgálat égrehajtása A könyizsgálónak a magyar Nemzeti Könyizsgálati Standardok szerint kell eljárnia A megbízások elfogadásakor A kockázatok felmérésekor, a könyizsgálati cél és a könyizsgálati eljárások meghatározása, a munka terezése során A könyizsgálati munka égzése közben, a bizonyítékok gyűjtése és dokumentálása során, alamint a munka áttekintése során a köetkeztetések leonásakor A könyizsgálói élemény kialakítása során, a könyizsgálói jelentés megfogalmazásakor 29
A terezés folyamata az új standardok szerint Kockázatbecslési Kockázatbecslési eljárások Kockázatbecslés a pénzügyi kimutatások szintjén Könyizsgálati stratégia meghatározása ágazati, szabályozási és egyéb külső tényezők, beleérte a onatkozó pénzügyi beszámolási alapeleket a gazdálkodó jellege, beleérte a számiteli politika gazdálkodó általi kiálasztását és alkalmazását célok és stratégiák, alamint a kapcsolódó üzleti kockázatok, amelyek lényeges hibás állítást eredményezhetnek a pénzügyi kimutatásokban a gazdálkodó pénzügyi teljesítményének értékelése és áttekintése belső ellenőrzés ellenőrzési környezet ellenőrzési teékenységek információs rendszer kockázat-felmérési folyamat figyelemmel kísérés Eredendő kockázat Pénzügyi kimutatások szintje M K A Lényeges hibás állítás kockázata Pénzügyi Pénzügyi kimutatások kimutatások szintje szintje M M K M A K Kialakítása Kialakítása és és beezetése beezetése nem hatékony hatékony Releáns gazdálkodó szintű kontrollok megbízás hatóköre jelentéstételi célkitűzések, ütemezés, kommunikáció lényegesség átfogó álaszok (munkacsoport összetétele, felügyelet intenzitása, eljárások kiszámíthatósága stb.) lényeges számlaegyenlegek előzetes azonosítása azon területek előzetes azonosítása, ahol a lényeges hibás állítások kockázata magasabb lehet 30
A terezés folyamata az új standardok szerint Azonosítás, felmérés Terezés Kockázatbecslés az állítások szintjén Terezés Toábbi könyizsgálati eljárások terezése Kockázatbecslési eljárások számlaegyenlegek ügyletcsoportok közzétételek elszámolás módja, folyamata kapcsolódó nyilántartások, becslések Eredendő kockázat Állítások szintje M K A Lényeges hibás állítás kockázata Állítások Állítások szintje szintje M M K M A K Kialakítása Kialakítása és és beezetése beezetése nem hatékony hatékony Kialakítása és beezetése nem tesztelt Terezés Ellenőrzési rendszerek tesztelése ha a lényeges hibás állítás becsült szintjét csökkenteni kíánják ha alapető eljárásokból nem szerezhető elegendő bizonyosság Alapető eljárások alamennyi mindig szükséges analitikákkal aló egyeztetés lényeges tételek és módosítások áttekintése Releáns állítás szintű kontrollok 31
A terezés folyamata az új standardok szerint Toábbi Toábbi könyizsgálati eljárások terezése Kockázatbecslés aktualizálása Toábbi könyizsgálati eljárások újraterezése Eredendő kockázat Lényeges hibás állítás kockázata Alapető eljárások alamennyi mindig szükséges analitikákkal aló egyeztetés lényeges tételek és módosítások áttekintése Ellenőrzési rendszerek tesztelése ha a lényeges hibás állítás becsült szintjét csökkenteni kíánják ha alapető eljárásokból nem szerezhető elegendő bizonyosság Állítások szintje M K A Állítások Állítások Állítások szintje szintje szintje K M M A K M A A K Kial. és beez. Működése Működése hatékony, nem hatékony működése hatékony nem tesztelt Releáns állítás szintű kontrollok Szükséges lehet az alapető izsgálati eljárások jellegének, terjedelmének és ütemezésének módosítására 32
A könyizsgálati munka kockázata és a minőség kapcsolata Különböző szintű elárások fogalmazódtak meg a könyizsgálói felelősség terén Az utóbbi éek gyakorlata bizonyítja, hogy a könyizsgálói munka magas kockázattal jár A magas kockázat csak köetkezetes kockázatelemzés és magas szintű minőségellenőrzés útján mérsékelhető 33 Kisállalkozások izsgálatának speciális szempontjai 1005.sz. irányel A standard alkalmazásához adott útmutatások kiegészítik és nem helyettesítik a standardban foglaltakat Jellemzők - tulajdonlás- ezetés koncentrált - kis számú beételi forrás - nem túl részletes könyezetés (előírt köetelmények ellenőrzése, lehet áttekinthetőbb is) - korlátozott belső ellenőrzések Kockázatokra utaló jelek - a tulajdonos-ezető nem fogadja el a saját felelősségét - a tulajdonos-ezető személyes és üzleti ügyei keerednek - a tulajdonos-ezető életstílusa nincs összhangban a díjazásáal - é ége felé szokatlan tranzakciók - túlzó díjak fizetése ügynökök, tanácsadók részére- Terezés - Dokumentálás Az irányel speciális szempontokat határoz meg a terezéstől a dokumentálásig a könyizsgáló számára 34
Az előadás témái: A minőségellenőrzésről általában Könyizsgálati feladatok a jogszabályi és minőségi köetelmények alapján Kisállalkozások izsgálatának speciális szempontjai Dokumentálási feladatok a könyizsgálati munka szakaszaiban Kötelezően elégzendő könyizsgálati eljárások Kérdések álaszok Melléklet: A minőség-ellenőrzés kérdőíe 35 Dokumentálási köetelmények A dokumentálás lényege: Rögzíteni minden tényt, ami fontos bizonyíték a élemény alátámasztására Annak igazolása, hogy a könyizsgálatot a standardok szerint égezték Dokumentáció: saját ill. idegen munkaanyag, munkapapír A munkapapírok Segítik a könyizsgálat terezését és égrehajtását, Segítik a könyizsgálói munka felügyeletét és áttekintését, Rögzítik az elégzett könyizsgálatból származó bizonyítékokat, Biztosítják a bizonyítékokból a megfelelo köetkeztetések leonhatók legyenek A munkapapírokon a könyizsgálat egész folyamatát rögzíteni kell! 36
Egy átlagos munkapapír kötelező elemei Ki készítette (né és szignó) Mikor készítette (a könyizsgálói jelentés dátuma előtt kell készíteni) Mi olt a célja a munkapapír elkészítéséel, pl. a eőköetelések létezésének, teljességének és pontosságának izsgálata Milyen módszerrel dolgozott, pl. a fordulónap után megerősítő leelek kiküldése a xxx egyenlegű eőknek Milyen köetkeztetésre jutott, pl. a eőköetelések léteznek, teljesek és pontosak 37 A munkapapírokkal szembeni köetelmények A könyizsgálónak olyan munkapapírokat kell készítenie, amelyek kielégítő mértékben teljes körűek és részletesek a könyizsgálat átfogó megértésének biztosításához A munkapapírok terjedelme szakmai megítélés kérdése A munkapapírokat úgy kell kialakítani, hogy azok minden megbízás esetén megfeleljenek A munkapapírok bizalmas kezelése és biztonságos őrzése kötelező 38
A munkapapírokban szereplő információk 1. A munka első szakaszában: Cégdokumentáció Gazdálkodó és környezetének megismerése Számiteli rendszer és belső ellenőrzési rendszer megértése Kockázatbecslés Kritikus területek kijelölése Munkaprogramok 39 A munkapapírokban szereplő információk 2. A beszámoló könyizsgálata során: Főkönyi egyenlegek részletezése Gyűjtött bizonyítékok a tétel alátámasztására Bizonyítékok rendszerezése, számozása Végzett izsgálatokról feljegyzések Vizsgálati eredmények közlése Nem jaított eltérések összegzése Áttekintés, leont köetkeztetések 40
A munkapapírokban szereplő információk 3. A könyizsgáló egyéb munkapapírjai: Asszisztensek munkájának felülizsgálata Ki és mikor égezte a izsgálatokat Az ügyfél nyilatkozatai (teljességi, ügyédi leél, stb.) Jegyzőkönyek, határozatok Vezetői leelek Beszámoló, könyizsgálói jelentés 41 Dokumentálási hiányosságok (folytatás) Bizonyítékszerzés egyáltalán nem dokumentált Hiányzik a beszámoló teljes eredeti példánya Egyeztetések nem ellenőrizhetők pl. a eők egyeztetését folyószámla kionat helyettesíti A dokumentáció nem felel meg a standardban foglalt tartalmi előírásoknak A munkapapírok alapján nem lehet meggyőződni a jelentésben adott élemény alátámasztottságáról! Fontos! A bizonyítékszerzéskor, a munkaprogram elégzésekor a égrehajtott programlépések célját, az elégzett feladat módját, annak eredményét, s az ebből leonható köetkeztetéseket a élemény alátámasztásának bizonyítékául rögzíteni szükséges! 42
Jellemzői: Elektronikus dokumentálás A számítógépes alkalmazások használata gyorsítja és megkönnyíti a munkát Bármely program alkalmazása önmagában nem eredményezi a könyizsgálati munka megfelelőségét Számítógépes támogatás nélkül nem lehetséges hatékony munkát égezni 43 44 Elektronikus dokumentálás Gyakorlati alkalmazások A program felkínál bizonyos megoldásokat, ami segíti a standardban foglalt előírások köetését, de nem biztos, hogy a jaaslat minden megbízásnál módosítás/kiegészítés nélkül átehető A megbízó sajátosságairól ne feledkezzünk meg A munkaprogramot a kockázat alapján egyedileg állítsuk össze! A munkaprogramban foglalt eljárások elégzését igazolni kell Bizonyítékok csatolása Bizonyítékok rendszerezése A munka eredményének értékelése Vélemény megalapozásához - bizonyítékok áttekintése Jaítatlan eltérések összegyűjtése, hatásuk mérlegelése Megfelelő jelentés-forma kiálasztása
Dokumentálási hiányosságok Nincs dokumentáció, agy az ügyfélnél an minden Nincs munkapapír, mert a céget jól ismeri Nem készülnek a könyizsgálatról alós munkapapírok, nem állapítható meg a könyizsgáló munkája Feljegyzésekkel helyettesítik a munkapapírokat Valós munkapapír helyett rengeteg a felesleges, ügyféltől másolt bizonylat, munkaégzésre kézírásos megjegyzések, számok utalnak. Még rosszabb esetben a megbízó bizonylatainak eredeti példánya található a dokumentációban A dokumentáció nem áttekinthető, nincsenek hiatkozások nem logikus a rendszer 45 Dokumentálási feladatok a könyizsgálati munka egyes szakaszaiban Megbízás elfogadása Terezés Bizonyítékgyűjtés Áttekintés Jelentés készítése 46
Megbízás elfogadása Függetlenség, szakmai feltételek izsgálata, a ezetés tisztességének mérlegelése Előző könyizsgálóal kapcsolatfelétel Előző időszaki beszámoló áttekintése Elfogadó nyilatkozat Szerződés Régebbi megbízás esetén a megbízás fenntartásának izsgálata A cégbírósági bejegyzés ellenőrzése 47 Megbízás elfogadása Tipikus hibák, hiányosságok A könyizsgáló nem mérlegelte az elfogadás körülményeit Elfogadó nyilatkozat nincs, agy nem tartalmazza az elfogadás időtartamát A megbízás időszakát érintően az elfogadó nyilatkozat nincs összhangban a szerződéssel Nem történt meg a cégbírósági bejegyzés, illete a könyizsgáló nem tette meg a részéről szükséges lépéseket A megbízási szerződésben összeférhetetlenség fordul elő (képiselet, adótanácsadás, könyelés ellenőrzése, beszámoló készítése, élemény minősége) A megbízási szerződésben nem tartalmazza a standardban meghatározott elemeket 48
A szerződés Szerződés - megbízás elfogadásnak minosül az új Gt szabályozása szerint. Tartalmi elemei közé bekerült a taggyűlési határozatra aló utalás, meg kell jelölni az időinterallumot, amelyre a könyizsgáló a megbízást elfogadta és amelyre a szerződést megkötették, és ennek az idotartamnak meg kell egyezni a határozatban szereplo idotartammal, amelyre a könyizsgálót megálasztották 90 napon belül szerzodéskötési kötelezettség, elmulasztása esetén újra álasztás. 49 Terezés - kockázatbecslés Kockázatalapú megközelítés KK Könyizsgálati kockázat =nem megfelelő jelentés kiadása Annak kockázata, hogy a könyizsgáló hitelesítő záradékot ad egy olyan beszámolóra, amelyre korlátozott agy elutasító záradékot kellett olna adnia A könyizsgálói kockázat annak függénye, hogy mekkora annak kockázata, hogy a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak (eredendő kockázat) mekkora annak kockázata, hogy a számiteli nyilántartások nem felelnek meg a törényes előírásoknak, illete a belső ellenőrzés elég erős-e ahhoz, hogy előírások betartása biztosított legyen (ellenőrzési kockázat) mekkora annak alószínűsége, hogy a könyizsgáló az elégzett eljárások során nem tárja fel az előforduló hibát (feltárási kockázat) 50
Kockázatalapú megközelítés Eredendő kockázat feltárása a beszámoló egészének szintjén: A gazdálkodó megismerése során rögzíteni kell a feltárt kockázatokat ( pl. a ezetés tisztessége, kényszerítő körülmények, teékenység jellege) Célszerű kérdőíet szerkeszteni és a kapott álaszok alapján értékelni a beszámoló egészére onatkozó kockázatot! A kockázattal érintett területeken intenzíebb ellenőrzés szükséges 51 Kockázatalapú megközelítés Eredendő kockázat feltárása a számlaegyenlegek, ügyletcsoportok szintjén: A beszámoló egyes soraira kiterjedően meg kell izsgálni, hogy fennállnak-e a hiba alószínűségét nöelő tényezők (pl. korábbi hibák, bonyolult számítások, szokatlan ügyletek, sok esemény, kapcsolt állalkozással bonyolított ügyletek, becslés) Elemző eljárással kiszűrjük azokat a területeket, ahol az adat agy a áltozás mértéke szokatlan - fel kell tárni az okát. Célszerű egy táblázatot szerkeszteni, amelyben a mérleg és az eredménykimutatás minden tételére elégezzük a hiba alószínűségét nöelő tényezők mérlegelését, majd a kapott pontokat összesíte kijelöljük a jelentős és nem jelentős területeket! 52
Kockázatalapú megközelítés Ellenőrzési kockázat feltárása a belső ellenőrzés hatékonysága izsgálatáal A könyizsgáló feltárja, hogy a számiteli nyilántartások megfelelnek-e törényi előírásoknak, toábbá létezik-e belső ellenőrzés, az mennyire hatékonyan működik milyen az ellenőrzési környezet (szabályozás, ezetői hozzáállás, megtett intézkedések) működik-e a gazdálkodó kockázat-felmérési folyamata milyen ellenőrzési eljárások történnek (feladatkörök, felelősség, utalányozási, engedélyezési jogkörök, folyamatba épített és ezetői ellenőrzések) alkalmaznak-e a beszámoló készítése szempontjából releáns kontrollokat (analitika, statisztika, üzleti terértékelés) 53 Kockázatalapú megközelítés Feltárási kockázat A könyizsgálónak úgy kell kialakítani a izsgálati eljárásokat, hogy az eredendő és az ellenőrzési kockázatra tekintettel a beszámolóban előforduló hibát a izsgálat során nagy alószínűséggel feltárja megfelelő mintaételezés, hogy a leont köetkeztetés megfeleljen annak, mintha teljes körű izsgálatot égzett olna megfelelő elemzési eljárás alkalmazása a helyes köetkeztetés érdekében és a hiba felismerése A feltárási kockázat nagyobb szakmai tapasztalatok birtokában, alamint a minta nöeléséel csökkenthető! 54
Terezés - kockázatbecslés A könyizsgálónak ki kell dolgoznia és dokumentálni kell az átfogó könyizsgálati stratégiát, amelyben le kell írnia a könyizsgálat árható hatókörét és irányítását A terezési munka terjedelme függ a gazdálkodó szerezet méretétől, a könyizsgálat összetettségétől és a könyizsgálónak a gazdálkodó szerezettel kapcsolatosan szerzett tapasztalataitól, alamint az üzleti teékenység ismeretétől A megismerést célzó eljárásokat kockázatbecslési eljárásoknak neezzük: 1. a gazdálkodó és környezetének megismerése 2. a számiteli és belső ellenőrzési rendszer megismerése 3. a kockázatot jelentő körülmények, események megismerése 55 A gazdálkodó és környezetének megismerése A könyizsgálónak meg kell ismernie: az ágazati szabályozásokat és külső tényezőket (315/22) a gazdálkodó jellegét, üzleti teékenységét, tőke- és tulajdoniszonyait, a befektetések és a finanszírozás módját (315/25) a gazdálkodó céljait és stratégiáit, alamint a kapcsolódó üzleti kockázatokat, amelyek lényeges hibás állítást eredményezhetnek a pénzügyi kimutatásokban (315/30) a gazdálkodó pénzügyi teljesítményének értékelését és áttekintését (315/35), beleérte az értékelések realitását, ezek felhasználását a ezetés részéről, alamint az értékelések alapjául szolgáló információk alódiságát és a leont köetkeztetések helyességének megítélését. a könyizsgálat szempontjából releáns belső ellenőrzést. (315/41) a gazdálkodót és környezetét olyan mértékben, hogy felmérje akár a csalásból, akár a hibából eredő lényeges hibás állítások kockázatát, az eljárásokat ennek megfelelően megterezze és égrehajtsa (315/2) 56
A gazdálkodó és környezetének megismerése A belső ellenőrzés az irányítással megbízottak, a ezetés és egyéb személyek által terezett és égrehajtott folyamat - a beszámoló megbízhatósága, - a működés hatékonysága, - a törények és jogszabályok betartása céljából A belső ellenőrzés összeteői (315/43): 1. ellenőrzési környezet (ezetők személyes közreműködése, etika, hozzáértés, irányítással megbízott személyek részétele, ezetés működési stílusa, szerezeti felépítés, a gazdálkodó céljai és kontrolljai) 2. gazdálkodó ellenőrzési eljárásai (teékenységek jóáhagyása és felülizsgálata, ügyletek kezdeményezése, rögzítése, szerepeltetése a nyilántartásokban, eszközök édelme, ezetői, folyamatba épített, társult ellenőrzés ) 3. beszámoló készítés és információs rendszer (szakmai felkészültség, számiteli politika alkalmazása, megfelelő információk biztosítása, alós bemutatás szándéka) 4. kontrollok (hibák megelőzése, feltárása, helyesbítése) 57 Kockázatbecslés és könyizsgálati megközelítés A számiteli és belső ellenőrzési rendszer megismerésének menete: a számiteli rendszer működésének feltárása a rutin, nem rutin ügyletek és a számiteli becslések csoportjainak meghatározása az ellenőrzési pontok beazonosítása folyamatábra segítségéel A rendszer megismerésének eszközei: megkérdezés, kérdőí, dokumentumok tanulmányozása, teékenység megfigyelése, ügyletek égigköetése Amennyiben a könyizsgáló a számiteli és belső ellenőrzés megismerése alapján megállapítja, hogy az hatékony, abban a kíánatos kontrollok jelen annak, csökkentheti az alapető izsgálati eljárásokat! 58
A számiteli rendszer működésének feltárása A könyizsgálónak olyan mértékben kell a számiteli rendszert megismerni, hogy azonosítani és értelmezni tudja: a gazdálkodó szerezet teékenységében előforduló ügyletcsoportokat (beszerzés, termelés, beruházás, értékesítés, bérelszámolás, befektetés, finanszírozás stb.) az ügyletek kezdeményezési módját a közzétételre kerülő ées beszámolót alátámasztó jelentős számiteli nyilántartásokat, dokumentumokat és könyelési számlákat, alamint a számiteli és beszámoló készítési rendszer folyamatát, a jelentősebb gazdasági eseményeket és más ügyleteket a kezdeményezésétől a beszámolóban történő megjelenésükig 59 A rutin, nem rutin ügyletek és a számiteli becslések beazonosítása A rutin ügyletek jellemzői:- szokásos- nagy számban előfordulóismétlődő- objektíen mérhető tranzakciók,- elszámolásuk azonos és egyszerű- azonos módon történik a feldolgozásuk- a belső ellenőrzés hatékonyan kontrollálhatja a feldolgozást (beszerzés, készletek, termelés, értékesítés, tárgyi eszköz, létszám, bér, pénztár, bank) A nem rutin ügyletek jellemzői:- szokásostól eltérő nagyságúak- ritkán előfordulók- nem ismétlődök- kis számban fordulnak elő,- előre nem láthatók- külön szubjektí megfontolást igényelnek- a belső ellenőrzéssel hatékonyan nem kontrollálhatók (részesedés forgalma, hitel, lízing, köetelés behajtása, káresemények, stb.) A becslés egy tétel összegének közelítő számítása pontos mérés hiányában Hiba előfordulás lehetősége magas. Nem rutin műelet. (hasznos élettartam, teren felüli écs., értékesztés, értékelési tartalék, céltartalék, elhatárolás stb.) 60
Az alkalmazott számiteli politikák megismerése A könyizsgálónak meg kell ismernie számiteli politikát és mérlegelni kell, hogy a álasztott eljárások megfelelnek-e a gazdálkodó üzleti teékenysége számára összhangban annak-e az adott ágazatban alkalmazott számiteli politikákkal és a onatkozó pénzügyi elszámolási alapelekkel (315/28) A számiteli politika megismerését, alamint annak alkalmazását az elszámolások és a bemutatások során dokumentálni kell! 61 62 A gazdálkodó és környezetének megismerése A gazdálkodó megismerése már a megbízás elfogadása előtt is fontos: a megbízás elfogadásáal járó nagymértékű kockázat elkerülésére a munka olumenének megismerésére, a tényleges elégezhetőségének felmérésére a könyizsgáló szakértelmének, tapasztalatának mérlegelésére, a munka elállalhatóságának megítélésére
Lényegesség meghatározása A könyizsgálat égrehajtásának célja, hogy a könyizsgáló képessé áljon arra onatkozó élemény kialakítására, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges onatkozásban a beszámoló készítésére onatkozó előírások betartásáal állították össze (320/4) Az információ lényeges, ha annak hiánya agy hibás állítása befolyással lehet a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseire (320/3) Lényegességgel kell számolni az eljárások jellegének, ütemezésének, a könyizsgálat terjedelmének meghatározásakor, a hibás állítások hatásának értékelésekor (320/8) 63 Lényegesség meghatározása Megállapítása terezéskor küszöbérték agy határérték formájában történik, de a éleményt befolyásoló lényeges hiba lehet számszerűsített, ill. nem számszerűsített A lényegesség nem objektí kategória (különösen nem a minőségileg hibás állítások onatkozásában), a hibás állítások feltárásakor a könyizsgálónak mindig az adott helyzetben kell mérlegelnie a lényegességet Annak eldöntése, hogy mi tekinthető lényegesnek, szakmai megítélés függénye 64
Lényegesség meghatározása Lényegességi küszöbérték egy lehetséges számítása: adózás előtti eredmény 5 % árbeétel ½-1 % mérleg főösszeg 1-2 % saját tőke 2-5 % adózott eredmény 5-10% A fenti mutatók alapulételéel a küszöbérték megállapítása A lényegességi küszöbérték köztes adat, amit a könyizsgáló a kockázatbecslés során gyűjtött információk szakmai mérlegeléséel állapít meg és az új információk alapján a könyizsgálat során is módosíthat. 65 A lényegesség értelmezése A pénzügyi kimutatások korrekt módon aló bemutatásának értékelésekor a könyizsgálónak meg kell ítélnie, hogy lényegesnek minősül-e a könyizsgálat folyamán feltárt nem helyesbített hibás állítások összessége A lényegesség értelmezései: Lényegességi küszöb, mint hitelesítési hibahatár: ha a beszámoló összességében ilyen mértékű hibás állításokat tartalmaz, akkor a könyizsgáló korlátozott agy elutasító éleményt ad Jaítási hibahatár (a lényegességi küszöb 75%-a): amely összegig előforduló hiba nem igényel jaítást. Ezt meghaladó hiba esetén mérlegelni kell, hogy a hiba figyelmen kíül hagyása nem eredményez-e lényeges hibás állítást a beszámolóban Egyedileg jelentős tétel alsó határa (a hibahatár 1/3-a): olyan ügylet, tranzakció, amely nem igényel külön kiizsgálást, mert hibás előfordulása esetén sem befolyásolja lényegesen a megbízható, alós képet. 66
Nem számít a lényegességi küszöb amikor a feltárt hiba az egész beszámoló alódiságára lényeges hatással an (állalkozás folytatásnak ele) kiemelten fontos tétel hibás (pl saját tőke elemei, mérlegfőösszeg nem egyezik) több tétel besorolása hibás, melyek elemzése során a felhasználó tées információt kaphat (minőségi hiba) a megállapított osztaléknak nincs fedezete nem jelentős a hiba, de nyereség helyett eszteség jelenik meg a hitelszerződésben kikötött feltételek nem teljesülnek 67 Lényeges, hibás állítás kockázatának felmérése A könyizsgálónak azonosítani kell és fel kell mérnie a lényeges hibás állítások kockázatát a pénzügyi kimutatások szintjén, alamint az állítások szintjén az ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek tekintetében Ennek érdekében a könyizsgáló azonosítja a kockázatokat a pénzügyi kimutatások szintjén, alamint az állítások, az ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek tekintetében mérlegeli a kockázatok mértékét (okozhat-e lényeges hibát) és annak alószínűségét, hogy a hiba beköetkezhet-e A beszámoló szintjén is jelentős célokat kritikus könyizsgálati céloknak neezzük 68
Kockázatbecslés és könyizsgálati megközelítés Könyizsgálati súlypontozás: Az egyes területeken a jelentős, a közepesen jelentős és alacsony jelentőségű könyizsgálati célok meghatározása Kisállalkozásoknál mérlegsorokra, indokolt esetben és nagyobbaknál mélyebb csoportokra égezzük a kockázatbecslést A beszámoló szintjén a lényegesség alapján a kritikus könyizsgálati célok megjelölése A célok meghatározása háttér elemzések alapján, a kockázatfelmérés folyamatában történik! 69 Kockázatbecslés és könyizsgálati megközelítés A súlypontozást a beszámoló egészére és területenként, az üzleti teékenység ismerete, a belső ellenőrzési és számiteli rendszer előzetes felmérése és a kockázatbecslés, alamint a lényegesség figyelembeételéel kell elkészíteni A könyizsgálati célok közötti súlypontozás a könyizsgáló szakmai megítélésének a függénye A célok meghatározásának folyamata területenként a kockázat mérlegeléséel történik (események tömege, bonyolultsága, értékek, áltozások, ügyletek jellege, ügyfelek, becslések, korábbi hibák stb.) A terezés szakaszában kialakult kritikus és jelentős könyizsgálati célok a könyizsgálat során folyamatos mérlegelést igényelnek, mert az alkalmazott eljárások újabb célokat is feltárhatnak 70
Kockázatbecslés és könyizsgálati megközelítés A könyizsgálónak minden állításra bizonyítékot kell beszerezni, hiszen kellő bizonyossággal kell alátámasztani éleményét. Ennek során az alábbi területeket kell izsgálnia: T Teljesség (minden eseményt rögzítenek, minden eszközt, kötelezettséget bemutatnak) L Létezés/előfordulás (létezik-e az eszköz. forrás, megtörtént-e a gazdasági esemény) P Pontosság (egyezőségek, összefüggések és alós bemutatás) É Értékelés (megfelelő összeg és helyesbítések is szerepelnek) J Jogok és kötelezettségek (a gazdálkodó birtokolja-e a jogot, terheli-e a kötelezettség) B Bemutatás és közzététel (megfelelő hely, megfelelő hangsúly) Ielh Időszakok közötti elhatárolás (összegek és időszak) Ért Érthetőség/besorolás (helyes soron, ilágos közzététel) 71 Kockázatbecslés eredménye a célok kijelölése A kockázatbecslés eredménye alapján az eljárások terezése (az ell. kockázat, lényeges tételek, eredendő kockázatok háttere külön munkalapokon) Terület pl. Ingatlan Készlet Saját t. T.E. besz. Szolg. ig. Veők Szállítók Adótart. Árbe Egyéb rf Nem rutin lízing hitel x x Érték magas sok tétel x x x x Becslés x Változás Kapcs. áll. x x x x x x x x x x x x x x Ereden dő koc k Lényegességi küszöb feletti x x Jelen -tős ter J N Kr. J N Releáns állítás jelentős k- i cél L J T É B P Ért M L É B P Ielh L J T É B É B P Ért Ielh 72
A terezés toábbi elemei Kritikus és jelentős könyizsgálati célokhoz tartozó eljárások jellege és meghatározása (rendszerbeli megközelítés, elemző eljárások, alapető izsgálati eljárások) előző dia Külső szakértők, más könyizsgálók munkájának felhasználása (másik könyizsgáló, szakértő, belső minőségizsgáló, MKVK konz. szolg.) Logisztikai és egyéb kérdések (kapcsolt állalkozások, fordulónap utáni események, a állalkozás folytatásának ele; a munka ütemezése, időráfordítások) Könyizsgálat terezési dokumentumai (a terezési folyamat minden eleme dokumentálandó, a terezési folyamat égső eredménye az ügyfél-specifikus munkaprogram) 73 Vizsgálati eljárások terezése a pénzügyi kimutatások egyes tételei alátámasztásához 74 Kritikus és jelentős célokhoz tartozó eljárások terezése Rendszerbeli megközelítés az ellenőrzési rendszer hatékony és arról meg is lehet győződni, a könyizsgálati eljárás alapulhat az ellenőrzési teszteken Alapető izsgálati eljárások olyan tesztek, amelyek elégzése útján könyizsgálati bizonyítékokat lehet szerezni a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából. Két típusa an (ezek kombinációja is lehetséges): Adatok, tranzakciók és egyenlegek részleteinek tesztelése Elemző eljárások Az elemző eljárások a lényeges gazdasági mutatók és tendenciák elemzését jelentik, beleérte olyan áltozások és összefüggések izsgálatát, amelyek nincsenek összhangban más releáns információkkal, agy amelyek eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől A könyizsgálati eljárásokat a körülmények szakszerű megítéléséel kell kiálasztani
A terezési folyamat egyéb kérdései Egyéb terezendő területek Másik könyizsgáló munkájának felhasználása (új megbízás, konszolidálás, felelősség megosztása) Vállalati belső audit (a megbízónál működő belső audit munkájára annak megbízhatósága esetén támaszkodhat a könyizsgáló) Szakértő munkájának felhasználása (agyon értékelés, jogszabályi értelmezések, szerződések jogi értelmezése) Fordulónap utáni események feltárása (lényeges körülmények megáltozása, hatásuk a gazdálkodóra, agy a beszámolóban foglaltakra) Kapcsolt felek azonosítása (kapcsolt felek köre, ügyletek megítélése, elszámolása) 75 A terezési folyamat egyéb kérdései Logisztikai tényezők (szerezési kérdések) - munka ütemezése - ügyféllel aló egyeztetés - árható időráfordítások A feladatok pontos kijelölését az egyes területekre a munkaprogram tartalmazza 76
Terezési dokumentum A könyizsgálati program utasítások rendszere, eszközül szolgál a munka pontos égrehajtásának ellenőrzéséhez, rögzítéséhez Tartalmazza: a ter égrehajtásához szükséges könyizsgálati eljárások jellegét, ütemezését, terjedelmét. Az egyes területek könyizsgálati céljait, a terezett időráfordítást. Elkészítésekor figyelembe kell enni az eredendő kockázat és ellenőrzési kockázat becslésének eredményeit Az átfogó könyizsgálati teret és a könyizsgálati programot szükség esetén a könyizsgálat folyamán módosítani kell. 77 Terezési folyamat összefoglalása Az ügyfél üzleti teékenysége, ezetés céljai (eredendő kockázat) Számiteli rendszer felmérése (hibák kiszűrése, ellenőrzési kockázat) Belső ellenőrzési rendszer (ellenőrzési környezet, információs rendszer, ellenőrzési teékenységek, ellenőrzési kockázat) Lényegesség meghatározása (pü-i kimutatások szintjén is jelentős) Kockázatbecslés főbb tényezőnként a jelentős és a kritikus területek kijelölése indokolással Könyizsgálati célok kijelölése Külső szakértők munkájának igénybeétele Egyéb kérdések Logisztika A terezési dokumentum alapján készül a részletes munkaprogram, ahol a konkrét izsgálati eljárások, megoldások szerepelnek 78
Terezés - Tapasztalt hibák, hiányosságok A számiteli politika áttekintése és/agy a köetkeztetések leonása elmarad A kockázatok megállapítása a beszámoló szintjén nem történik meg A könyizsgálati célok meghatározása nem a megbízó sajátosságai alapján történik, hanem a számítógépes program által felajánlott célok kerülnek a dokumentációba A meghatározott célok és a kijelölt eljárások nincsenek összhangban A lényeges hibát, ha meghatározzák, sem használják, toábbá nem ellenőrzik a égleges adatok alapján A minőségileg lényeges hibát nem tekintik lényeges hibának A hibafeltárás nem dokumentált Folyamatos jaításokra történő hiatkozással nem rögzítik az elköetett hibákat, ezért nem ellenőrizhetők a jaítások és azok helyessége 79 Terezés A köetelmények betartásának fontos lépései: - Lényeges hiba rögzítése - Számiteli rendszer minősítése, ügylettípusok azonosítása - Belső ellenőrzési kockázat meghatározása - Belső ellenőrzésre onatkozó információk dokumentálása - Minden ügylet, számla szintjén meghatározandó a hibás állítások alószínűsége (beszámoló egyes soraira) - Kritikus és jelentős könyizsgálói célok meghatározása - A izsgálati megközelítés és a könyizsgálati eljárások rögzítése - Egyéb tényezők áttekintése - Minden egyes elem dokumentálása az Átfogó terezési dokumentumban és a Munkaprogramban 80
Bizonyítékok A könyizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezni ahhoz, hogy olyan elfogadható köetkeztetéseket tudjon leonni, amelyre a könyizsgálói záradékot alapozni tudja (500/2) Ha a könyizsgáló nem képes elegendő és megfelelő bizonyítékhoz jutni, akkor korlátozott éleményt (záradékot), agy a éleménynyilánítás elutasítását tartalmazó záradékot kell adnia. A könyizsgálati bizonyítékok jellemzői könyizsgálói élemény alátámasztására szolgálnak munkapapíron rögzítettek, dokumentáltak időben helytállóak megbízhatóak Köetelmény - elegendő mennyiségre onatkozik, könyizsgáló megítélésétől függ - megfelelő - minőségileg alkalmas egy adott állítás alátámasztására. 81 Bizonyítékgyűjtés Bizonyítékszerzési eszközök (500. standard) szemreételezés (500/26) megfigyelés (500/29) információk bekérése (500/30) isszaigazolás (500/35) újraszámítás (500/36) elemző eljárások (500/38) áltozások, összefüggések ellenőrzése Az ügyféltől kapott lemásolt alapdokumentum önmagában nem könyizsgálati dokumentáció, azt minden esetben munkalaphoz kell csatolni, melyen szerepel, hogy milyen állítás megerősítésére milyen izsgálatot égzett a könyizsgáló, és milyen köetkeztetésre jutott! 82
Bizonyítékgyűjtés alkalmazható eljárások A bizonyítékok megszerzése során alkalmazható eljárások (530. standard) Kockázatbecslési eljárások a gazdálkodó és környezete megismerése céljából (kockázatok felmérése) Ellenőrzési rendszer tesztek a számiteli és belső ellenőrzési rendszer feltárására (belső ellenőrzés adatainak felhasználásakor) Alapető izsgálati eljárások a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából Ahhoz, hogy a könyizsgáló meg tudja ítélni, hogy a pénzügyi kimutatások megbízható és alós képet nyújtanak-e, a beszámoló állításait értelmeznie kell: az ügyletcsoportokra és eseményekre az időszak égi számla-egyenlegekre onatkozóan a bemutatással és közzététellel kapcsolatban 83 Bizonyítékgyűjtés- Vizsgálati eljárások 84 Alapető izsgálati eljárások elégzése Elemző eljárások: Ha a könyizsgáló az elemző eljárások során olyan ingadozásokat, agy összefüggéseket állapít meg, melyek nincsenek összhangban más információkkal, agy eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől, akkor izsgálatokat kell lefolytatni magyarázatok, bizonyítékok szerzésére Mintaételezési és egyéb szelektí eljárások: Bizonyítékok azok a könyizsgáló által megszerzett információk, amelyek alapul szolgálnak a könyizsgálói éleménnyel kapcsolatos köetkeztetések leonására. Ezek: alapbizonylatok (számla, főköny, analitika, szerződés, jegyzőköny, pénzmozgások alapján készült munkapapírok) könyelést alátámasztó bizonyítékok (fizikai létezés, harmadik fél nyilatkozata, számítás, elemzés)
Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása Másik könyizsgáló munkájának felhasználási területei (600): Felelősség megosztás, ha a saját közreműködés nem elegendő a feladat ellátására Közreműködés az előző könyizsgálóal a megbízás elfogadásának mérlegelésekor, alamint a nyitó egyenlegek áttekintésekor Konszolidálás esetén a konszolidálást égző könyizsgáló és a konszolidálásba beont cégek könyizsgálói között Jelentés-minősítés: a ezető könyizsgáló felelősségét nem korlátozhatja azáltal, hogy a leányállalati, agy másik könyizsgáló munkájára támaszkodik 85 Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása Vállalati belső audit (610) A gazdálkodón belül létrehozott értékelő teékenység Feladatai általában: A belső ellenőrzés nyomon köetése (a ezetésnek tartozik felelősséggel) A pénzügyi és gazdálkodási információk izsgálata (feldolgozások módszere, teljes körűsége, pontossága, konkrét izsgálódások, tesztelések) Az üzleti teékenység izsgálata (elemzések, értékelések, nem pénzügyi ellenőrzések) A törények, jogszabályok, belső előírások betartásának ellenőrzése) A belső audit felmérése a külső könyizsgáló számára a kockázatbecslés szempontjából releáns 86
Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása Szakértő munkájának felhasználása (620) Meg kell győződni arról, hogy a szakértő munkája a könyizsgálat céljaira megfelelő. Szakértő igénybeételének szükségessége: bizonyos típusú agyontárgyak értékelései agyontárgyak mennyiségének, állapotának meghatározása jogi szakélemények megállapodások, jogszabályok értelmezése Szakértő munkájának igénybeételekor a szakértő szakmai hozzáértése és tárgyilagossága, szakértő munkájának hatóköre, szakértő munkájának értékelése - hiatkozás a szakértőre a könyizsgálói jelentésben 87 Egyéb figyelembeeendő tényezők Kapcsolt állalkozások (550) definíció: Tao. t. A könyizsgálónak meg kell győződnie arról, hogy a ezetés azonosította a kapcsolt állalkozásokat és közzétette a kiegészítő mellékletben azokat, alamint a gazdálkodó és a kapcsolt felek közötti ügyleteket, amelyek lényegesek a kimutatások szempontjából A könyizsgáló feladata eljárásokat égezni: a kapcsolt felek létezése, feltárása kapcsolt felek közötti iszonyok közzététele kapcsolt felekkel folytatott ügyletek és szabályszerű elszámolásuk A könyizsgálónak a könyizsgálat lefolytatása közben fel kell figyelnie az adott körülmények között szokatlan ügyletekre, amelyek nem azonosított felek létezésére utalhatnak (pl üzleti ok nélküli ügyletek, szokatlan adatfeldolgozás, jelentős új ügyletek) ezek megléte, kapcsolata éppen az áttekintés során tűnhet fel). 88
Egyéb figyelembeeendő tényezők Fordulónap utáni események (560) A könyizsgálónak figyelembe kell ennie a fordulónap utáni események hatását a pénzügyi kimutatásokra és a könyizsgálói jelentésre A könyizsgáló feladata: a fordulónap és a jelentés napja közötti események bemutatásának felülizsgálata tulajdonosok üléseiről készült jegyzőkönyek megismerése a gazdálkodó legfrissebb kimutatásainak, jelentéseinek elolasása a ezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről (becslések realizálódása, kötelezettség állalások, eszköz értékesítések, függő tételek ügyében fejlemények) Ha a könyizsgáló a jelentés dátumát köetően a közzétételig olyan tényről szerez tudomást, amely lényeges hatással lehet a kimutatásokra, akkor meg kell tennie a szükséges 89 intézkedéseket Egyéb figyelembeeendő tényezők A állalkozás folytatás ele (570) A könyizsgálati eljárások megterezésekor, és égrehajtásakor, alamint a izsgálatok eredményének értékelésekor a könyizsgálónak át kell gondolnia, hogy a állalkozás folytatásának ele szolgálhat-e kiindulási alapul a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez A állalkozás folytatása elet a ezetésnek alkalmazni kell: üzleti teékenység jellege, állapota tekintetében pénzügyi kérdések, kötelezettségállalások terén működési kérdések, piaci iszonyok, munkaerő onatkozásában egyéb fontos kérdések esetén, mint saját tőke, peres eljárások, törényáltozások A könyizsgáló felelőssége mérlegelni: a ezetés helytállóan alkalmazza-e a állalkozás folytatásának feltételezését át kell gondolnia, hogy annak-e események, kockázatok, amelyek kétséget etnek fel az egész izsgálat során feltárt kockázatok jelentős hatást gyakorolhatnak-e a állalkozás folytatás képességére 90
Könyizsgálati bizonyítékok-kiegészítő módszerek (501) Információk bekérése: Teljességi nyilatkozat - tartalma: - a ezetés elismeri saját felelősségét a beszámoló szabályszerű összeállításáért és jóáhagyásáért, - a ezetés úgy éli, nem lényegesek a könyizsgáló által feltárt, nem helyesbített hibák - a ezetés nyilatkozik azokról az ügyekről, amelyek lényegesek a pénzügyi kimutatásokra néze és amelyekre egyéb módon elegendő és megfelelő bizonyítékot a könyizsgáló nem tud beszerezni A ezetés nyilatkozatai nem helyettesíthetnek olyan könyizsgálati bizonyítékot, amelyek hozzáférhetőségét a könyizsgáló ésszerűen elárhatja Ellentmondás esetén a könyizsgáló feladata az ellentmondás tisztázása A ezetés nyilatkozatait dokumentálni kell. Teljességi nyilatkozat nélkül nem lehet könyizsgálói jelentést kiadni Ügyédi (jogi) leél ügyéd hiányában ezetői nyilatkozat része is lehet, de tartalmában részletezni kell Beszámoló egy teljes példánya 91 Bizonyítékgyűjtés - Tapasztalt hibák, hiányosságok q Munkaprogram- bizonyítékszerzés összehangolatlan q Kritikus céloknál az állításra onatkozó bizonyíték hiánya q A ezetői nyilatkozatok tartalmi problémái, hiányosságai, dátuma q Jogi leél (jegyzői nyilatkozat) hiánya, tartalmi problémái, felhasználásának elmaradása q Banki isszaigazolások elmaradása q Hitelek hiányos ellenőrzése (szerződéssel alátámasztás, lejárat, biztosítékok) q Más kötelezettségek (garanciák, kezesség) feltáratlanok q Eltérések kezeletlensége - feltárt eltérések, önkormányzatnál auditálási eltérések kimunkálása q Bizonyítékok áttekintése elmarad q A köetkeztetések leonása elmarad q A bizonyítékok és a könyizsgálói élemény nincs összhangban 92