A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat különös közzétételi listája 2013-2014. tanév Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentendrei Tankerület KLIK 131001 OM azonosító: 032406 Készítette: Bozóki Marianna intézményvezető

Tartalomjegyzék A) Általános iskolai intézményegység... 3 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. 3 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége... 6 3. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban tanulók létszáma... 6 4. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve... 7 5. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói... 7 6. Középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók... 7 7. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályozása... 8 7.1. Értékelési alapelveink... 8 7.2. Egyéb pedagógiai követelmények... 8 7.3. Az értékelés formái... 8 7.3.1. A szóbeli számonkérés, beszámoltatás formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya... 9 7.3.2. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya... 9 7.4. A tanulói teljesítmény értékelésének és minősítésének formái... 10 7.5. Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének rendje... 10 7.6. A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje és formái... 11 7.7. Az otthoni, illetve a napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 12 8. Szakkörök, mindennapos testedzés... 13 9. A tanév helyi rendje... 14 9.1. A 2013/2014. tanév legfontosabb időpontjai... 14 9.2. Tanítási szünetek... 14 9.3. Rendelkezés az 5 tanítás nélküli munkanap felhasználásáról:... 14 B) Alapfokú Művészeti Iskola intézményegység... 15 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához... 15 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége... 15 3. Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel... 16 4. Iskolai tanév helyi rendje... 16 5. Évfolyamok és létszám adatok... 16

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2013. október 1-jei állapot szerint Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola 2025 Visegrád, Rév u. 2. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 10. számú melléklete előírja az iskolák számára, hogy működésükkel kapcsolatban milyen adatokat kell nyilvánosságra hozniuk. A) Általános iskolai intézményegység 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége (általános iskola és alapfokú művészeti oktatás) 3. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban tanulók létszáma; 2013. október 1-jei állapot (Visegrád és Kisoroszi tagintézmény) 4. Az országos mérés- értékelés eredményei, évenként feltüntetve 5. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 6. A volt tanítványok nyolcadik és kilencedik évfolyamon elért eredményei; középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 7. A nyolcadikos tanulóink felvételi eredményei 2008-2013-ig évenkénti bontásban, összehasonlítása az országos átlaggal 8. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályozása 9. Szakkörök, mindennapos testedzés 10. A tanév helyi rendje 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Ssz. Végzettség megnevezése Oklevélben megjelölt képesítés 1. ellátott tantárgy(ak) ellátott feladat(ok)/munkakör, beosztás pedagógus 1. főiskola tanító, népművelés szakkollégium, drámapedagógus, tánc-és drámapedagógus, pedagógus szakvizsga, közoktatás-vezetői szakvizsga egyetem minőségfejlesztő tanár pedagógus 2. főiskola tanító (vizuális nevelés szakkoll.), pedagógus szakvizsga, közoktatás-vezetői szakvizsga dráma és tánc, néptánc magyar nyelv és irodalom, énekzene igazgató igazgatóhelyettes pedagógus 3. főiskola történelem-ének zene szakos tanár szolfézs intézményegység-vezető (Művészeti Iskola) egyetem történelem szakos bölcsész pedagógus 4. főiskola tanító, mentálhigiénés asszisztens matematika, magyar nyelv és irodalom, tanító, napközis nevelő

pedagógus 5. főiskola tanító (technika szakkollégium), nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus környezetismeret, ének-zene, technika, rajz magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, technika, rajz, ének-zene, testnevelés pedagógus 6. főiskola tanító (pedagógia szakkollégium) magyar nyelv és irodalom, matematika, rajz, technika, énekzene, környezetismeret, erkölcstan, testnevelés pedagógus 7. főiskola tanító és művelődésszervező (ember és társadalom műveltségi terület) pedagógus 8. főiskola tanító (testnevelés műv.terület), német nemzetiségi tanító matematika, környezetismeret, rajz és technika testnevelés, német nemzetiségi nyelv tanító tanító, napközis nevelő tanító, napközis nevelő, alsós napközis munkaközösség vezető tanító, sportszakkör vezető pedagógus 9. főiskola tanító (orosz nyelv szakosító koll.) tanító, napközis nevelő pedagógus 10. főiskola tanító (francia nyelv szakkollégium) tanító, napközis nevelő pedagógus 11. főiskola egyetem földrajz-történelem szakos tanár okleveles földrajztanár történelem, földrajz, természetismeret, erkölcstan, pedagógus 12. főiskola német szakos nyelvtanár, hitoktató német nemzetiségi nyelv, hittan, pedagógus 13. főiskola műszaki tanár biológia, kémia, egészségtan pedagógus 14. főiskola matematika-fizika szakos általános iskolai szakos tanár matematika, (informatika művéltségi területi képzés) fizika, számítástechnika pedagógus 15. főiskola magyar-történelem szakos általános iskolai tanár magyar nyelv és irodalom, történelem, honismeret pedagógus 16. egyetem művészeti rajz, szerkesztő-és ábrázoló geometria, rajz valamint művészettörténet szakos tanár tanár, osztályfőnök, napközis nevelő, DÖK segítő tanár, sportszakkör vezető, természetjáró szakkör vezető tanár, osztályfőnök, felsős munkaközösségvezető tanár, osztályfőnök, napközis nevelő tanár, osztályfőnök, matematika szakkör vezető tanár, magyar szakkör vezető tanár, rajz és batik szakkör, pedagógus 17. főiskola tanító (testnevelés szakkoll.), testnevelés szakos tanár, számítástechnika szakos tanár, testnevelés, számítástechnika tanár, sportszakkör vezető, KAT tag egyetem inkluzív nevelés tanára pedagógus 18. főiskola technika szakos ált. iskolai tanár technika tanár pedagógus 19. főiskola történelem-orosz szakos ált. iskolai tanár, német szakos nyelvtanár, közoktatás-vezetői szakvizsga német nemzetiségi nyelv tanár, idegennyelvi munkaközösség-vezető, KAT elnök, napközis nevelő

pedagógus 20. főiskola tanító (orosz nyelv szakosító koll.), angol szakos nyelvtanár angol nyelv tanító, tanár, napközis csoportvezető pedagógus 21. egyetem informatikus-könyvtár szakos bölcsész, történelem szakos bölcsész könyvtáros tanár pedagógus 22. főiskola biológia-testnevelés szakos általános iskolai tanár, gyógytestnevelő tanár, sportoktató (sí) testnevelés tanár, napközis nevelő, sportszakkör vezető egyetem pedagógus 23. főiskola tanító (testnevelés szakkollégium), testnevelés szakos tanár napközis nevelő pedagógus 24. egyetem angol szakos nyelvtanár angol nyelv tanár, napközis nevelő pedagógus 25. főiskola tanító (német idegen nyelv műv.ter.) német nemzetiségi nyelv, erkölcstan pedagógus 25. főiskola néptáncpedagógus néptánc tanár tanító pedagógus 26. főiskola logopédus szakos tanár logopédia, pszichológiai ellátás egyetem pszichológus pszichológus, logopédus, gyógypedagógus pedagógus 27. főiskola gordonkatanár, szolfézs-és énektanár ének-zene tanár pedagógus 28. főiskola tanító (ének szakkollégium) magyar nyelv és irodalom, énekzene pedagógus 29. főiskola tanító (testnevelés szakkoll.), számítástecnikai szoftverüzemeltető környezetismeret, testnevelés tagintézmény vezető, tanító, osztályfőnök tanító, osztályfőnök pedagógus 30. főiskola tanító (technika szakkollégium), német nyelv és irodalom szakos tanár, egyetem okleveles némettanár környezetismeret, technika, német nemzetiség nyelv, német nemzetiségi népismeret tanító, napközis nevelő pedagógus 31. főiskola német nemzetiségi tanító, hitoktató, hittanár GYES tanító

2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Ssz. Végzettség ellátott feladat(ok)/munkakör, megnevezése Oklevélben megjelölt képesítés 1. beosztás nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő 1. középfokú iskolatitkár, érettségi (közgazdasági szakmacsoport) iskolatitkár pedagógiai asszisztens 1. felsőfokú főiskola, közgazdász, mérlegképes könyvelő ped. asszisztens (vállalkozási szak) pedagógiai asszisztens 2. középfokú érettségi ped. asszisztens technikai dolgozó 1. középfokú szakiskola takarító technikai dolgozó 2. középfokú szakiskola takarító technikai dolgozó 3. középfokú szakiskola takarító technikai dolgozó 4. alapfokú 8 általános takarító technikai dolgozó 5. középfokú érettségi gondnok, karbantartó 3. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban tanulók létszáma (aktualizálva 2014. március 16. Visegrád és Kisoroszi tagintézmény) évfolyam osztálylétszám számított létszám SNI BTM 1. 29 29 0 0 2. 20 20 0 0 3. 27 27 0 0 4. 29 31 2 0 5. 29 30 1 3 6. 21 24 3 4 7. 15 15 0 2 8. 18 18 0 1 Visegrád 188 194 6 10 1. 6 6 0 0 2. 6 6 0 0 3. 5 7 1 0 4. 2 2 0 2 Kisoroszi 19 21 0 2 Összesen: 207 215 6 12

4. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve A kompetenciamérés eredményeit 2008-tól követhetik nyomon az Oktatási Hivatal honlapján (az alábbi szöveg hivatkozássá tehető actrl gombot folyamatosan nyomva az egérrel kattintva). Országos mérés eredményei - Közoktatási Információs Iroda 5. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói Évismétlők Hiányzásai miatt Megjegyzés nem osztályozható fő % fő % 2007/2008 tanév 3 0,017 0 0 7.o. 2008/2009 tanév 0 0 1 0,0058 tanév közben érkezett tanuló, 5.o. 2009/2010 tanév 0 0 0 0 2010/2011 tanév 1 0,005 0 0 2011/2012 tanév 2 1,005 0 0 2012/2013 tanév 0 0 1 0,505 6. Középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók A nyolcadikos tanulóink felvételi eredményei 2008-2013-ig évenkénti bontásban, összehasonlítása az országos átlaggal tantárgy matematika magyar átlag pont % pont % 2012/2013. átlagok országos iskolánk 20,7 41,4 33,3 66,6 27,1 54,1 34 68 2011/2012. átlagok országos iskolánk 23 46,1 27,4 49,5 27 54,4 25,9 50,6 tanév 2010/2011. átlagok országos iskolánk 27 54 30,4 60,8 28,6 57,2 25,4 50,8 2009/2010. átlagok országos iskolánk 16,5 27 35,5 71 18,9 36,4 33,6 67,2 2008/2009. átlagok országos iskolánk 22,6 45,2 27,9 55,8 28,5 57 26,9 53,8

Továbbtanulási mutatók gimnázium szakközépiskola szakképző egyéb 2006/2007 41 % 29,5 % 29,5 % 0% 2007/2008 33 % 44,5 % 22,5 % 0% 2008/2009 33 % 22 % 39 % 6 % 2009/2010 31 % 31% 38 % 0% 2010/2011 13 % 53 % 0 % 0% 2011/2012 64 % 36 % 0% 0% 2012/2013 56 % 31 % 0% 13 % 7. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályozása 7.1. Értékelési alapelveink A beszámoltatás, értékelés minden formája feleljen meg a következő mérésmetodikai alapelveknek: objektivitás (tárgyszerűség, tárgyilagosság) független a külső körülményektől, a mellékes információktól, illetve a tanuló és a pedagógus személyétől, a magatartástól, korábbi eredményektől a tanulók által is ismert szempontrendszer szerint történik validitás (érvényesség) megtanított tudást kér számon összhangban van a tantárgyi követelményekkel reliabilitás (megbízhatóság) megbízhatóan tükrözi a tanuló tudását ugyanazt a teljesítményt mindig ugyanúgy értékeljük megfelelően súlyozzuk a pontszámokat 7.2. Egyéb pedagógiai követelmények A sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy a tanulók minél többféle számonkérési formában kipróbálhassák magukat, illetve hogy az egyik területen gyengébb készségeiket (például verbális) egy másikkal kompenzálhassák. A számonkérés - értékelés nem lehet a tanuló vagy az osztály fegyelmezésének eszköze. Az értékelés fontos szerepet tölt be a tanulók személyiségének fejlesztésében, ezért arra törekszünk, hogy az értékelés. Adjon visszajelzést a tanuló fejlődéséről, és jobb munkára ösztönözze. Személyre szóló és árnyalt legyen, hogy segítse, orientálja és motiválja a tanulókat. A szöveges értékelés differenciáltan viszonyuljon a tanulók egyéni képességeihez és személyiségéhez. A tanulók önismeretének és objektív ítélőképességének fejlesztése érdekében igényeljük, hogy a tanulók saját maguk is értékeljék teljesítményüket. A kiemelkedő teljesítményeket az osztály, a tantestület vagy az iskolai közösség előtt ismerjük el. 7.3. Az értékelés formái Diagnosztikus értékelés (helyzetfeltáró) végezhetjük a tanulók előzetes tudásának, készségeinek felmérésére tanév közben célja lehet a felmerülő tanulási problémák feltárása, amelyet a helyzet elemzése és a korrekciós lehetőségek kidolgozása követ Formatív értékelés (formáló, segítő)

mint leggyakrabban alkalmazott értékelési eljárás, visszajelzést ad a tanulónak az aktuális tudásáról, megerősíti, illetve korrekcióra készteti célja az eredményes tanulás elősegítése, a tanítási - tanulási folyamat optimalizálása fajtái: szóbeli vagy írásbeli felelet, esszé, fordítás stb. Szummatív értékelés (összegző) a pedagógiai folyamat nevezetes szakaszainak lezárásakor alkalmazzuk, amikor globális képet akarunk kapni arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a követelményeket az adott tantárgy helyzetét vizsgáló ellenőrzési folyamat egyik lehetséges módszere is lehet fajtái: témazáró dolgozat 7.3.1. A szóbeli számonkérés, beszámoltatás formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya felelet a számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra kiselőadás önként vállalt feladat, ezért az értékelés során a szaktanár inkább a pozitív megerősítés motiváló eszközeivel éljen 7.3.2. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatások formái és szerepe: Külső mérés, értékelés a külső, standardizált méréseket kötelezően elrendelheti a minisztérium vagy a fenntartó, de egyéb reprezentatív mérésekbe is bekapcsolódhatunk a mérések összesítetett eredményeit és szakértői feldolgozását a munkaközösségek elemzik, és felhasználják a fejlesztés irányának meghatározásában, ha a hatodikosok és nyolcadikosok országos kompetenciamérése nem éri el a kívánt szintet, az iskola intézkedési tervben határozza meg a fejlesztés formáit és követelményeit. Belső mérés, értékelés írásbeli felelet kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra a kidolgozásra biztosított időnek arányban kell állnia a kérdések, feladatok mennyiségével és az elvárt minőséggel röpdolgozat kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratott dolgozat ha olyan ismereteket kér számon, amelyek feltételei a továbbhaladásnak (például definíciók), a szaktanár szigorított pontozási rendszert alkalmazhat, de adjon lehetőséget a javításra témazáró dolgozat egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve rendszerező ismétlés után a dolgozat témáját a pontosan körül kell határolni, ki kell emelni a hangsúlyos területeket, és szempontokat adni a felkészüléshez házi dolgozat témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig gondos előkészítés és a szempontok kijelölése előzi meg projektmunka egy nagyobb esetleg a tananyaghoz lazán kötődő téma egyéni vagy csoportos feldolgozása

a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében életkornak megfelelően ösztönözzük a csoportmunkát, ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt szempontok alapján Az írásbeli beszámoltatás korlátai a dolgozatírásról a tanulókat előzetesen mindig tájékoztatjuk, kivéve, ha az a napi tananyag írásbeli számonkérésére vagy az alapkészségek mérésére épül a témazáró dolgozatok időpontját amelyet az osztályban tanító pedagógusok előzetesen egyeztettek egymással legalább egy héttel korábban közöljük a tanulókkal a témazáró dolgozat megírására haladékot kap az a tanuló, aki előtte betegsége miatt egy hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott az írásbeli felelés alól kérésére mentesül a tanuló a háromnál több napos hiányzást követő első tanítási órán, ha pedig két hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott, a tanár haladékot ad számára a tananyag bepótolására egy tanítási napon csak két átfogó dolgozat (témazáró) íratható. a témazáró dolgozatok kizárólag a törzsanyagra, illetve a különböző képességek vizsgálatára épülnek a témazáró dolgozatok minimumszintjét egységesen 30 százalékban határozzuk meg az év eleji szintfelmérés érdemjegye csak akkor számít bele a félévi osztályzatba, ha a mérést ismétlés előzte meg, illetve ha az érdemjegyet a tanuló kéri a diagnosztikus célú és a külső méréseket legfeljebb a tanulók tájékoztatása vagy jó jegy esetén motiválása céljából osztályozzuk a szaktanár a pedagógiai szempontok mérlegelésével biztosíthatja a javító dolgozat írásának lehetőségét, s mivel a javító dolgozat íratása, értékelése stb. tantárgyanként és tananyagonként különböző lehet, a szaktanár egyéni módszereket alkalmazhat, de erről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, és alkalmazkodnia kell azokhoz az alapelvekhez, amelyekben a szakmai munkaközösség megállapodott. 7.4. A tanulói teljesítmény értékelésének és minősítésének formái A tanulók teljesítményének értékelésében és minősítésében minden tantárgynál a hagyományos ötfokú osztályozási skálát alkalmazzuk. Az értékelés és a minősítés szempontjait, illetve az egyes érdemjegyekhez tartozó teljesítési követelményeket részletesen az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák, de általában az a tanuló jeles (5) aki a tantervi követelményeknek a számonkéréskor kifogástalanul eleget tesz, a tananyagot ismeri, érti, önállóan tudja alkalmazni, a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz; jó (4) aki a tantervi követelményeknek a számonkéréskor megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget, az ismereteit kis tanári segítséggel tudja alkalmazni; közepes (3) aki a tananyagot csak pontatlanul vagy hiányosan képes felidézni, gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre; elégséges (2) aki a számonkéréskor folyamatos tanári segítségre szorul, a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, önálló feladatvégzésre nem képes; elégtelen (1) aki számonkéréskor a tantervi minimumot folyamatos tanári segítséggel sem képes teljesíteni. 7.5. Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének rendje Az értékelést elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Noha törekszünk a személyre szabott értékelésre, a teljesítmények minősítésekor a tanulók esetleges gyengébb képességeit vagy hátrányos helyzetét addig a

pontig tudjuk figyelembe venni, amíg ez nem sérti az objektivitás elvét, ugyanakkor minden lehetséges eszközzel segítjük őket a minimumszint elérésében. A tantárgyi követelményeket, illetve az értékelés és a minősítés szempontjait, formáit a pedagógusok a tanév elején részletesen ismertetik a tanulókkal. Az osztályfőnökök az első szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a számonkérés formáiról, a félévi és az év végi minősítés szempontjairól. Az értékelés és a minősítés pedagógiai kifogástalanságáért a pedagógus felel. A pedagógusok a tanulók teljesítményét szövegesen (szóban) is értékelik, és a teljesítmény minősítését kifejező érdemjegyeket az osztályozó naplóban vezetik. Az érdemjegyek tájékoztatófüzetbe kerüléséért az érintett pedagógus felel. Ha a tanuló nem adja át a tájékoztatófüzetét, a pedagógus a tájékoztató hiányát a naplóba bejegyzi. A tájékoztató vezetését az osztályfőnök havonta ellenőrzi. Ha a tájékoztató rendszeresen hiányzik, az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt az ellenőrző rendszeres hiányáról. Az azonnali és folyamatos szóbeli visszajelzések mellett törekszünk arra, hogy a tanulók teljesítményét rendszeresen érdemjeggyel is értékeljük. Kívánatosnak tartjuk, hogy a kis óraszámú tantárgyaknál is havonta kapjanak a tanulók érdemjegyet, de az objektív osztályozás érdekében követelmény, hogy az érdemjegyek száma félévenként, tantárgyanként legalább három (a heti egyórás tantárgyaknál is), a heti három óránál magasabb óraszámban tanított tantárgyaknál legalább öt legyen. Az osztályfőnök legalább egy hónappal a félévi és az év végi osztályozás előtt írásban értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból bukásra állnak. Témazáró dolgozatoknál a következő teljesítményszinteket tekintjük irányadónak az értékelésnél Teljesítmény Érdemjegy 0 30% Elégtelen (1) 31 50% Elégséges (2) 51 70% Közepes (3) 71 87% Jó (4) 88 100% Jeles (5) A tankönyvkiadók által készített témazárók megíratásánál az ott közölt értékelési rendszer is alkalmazható. A tanulókat erről tájékoztatni kell. Az egyes tantárgyak teljesítményszintjei indokolt esetben eltérhetnek a felsorolt szintektől. Erről azonban a tanulókat tájékoztatni kell. 7.6. A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje és formái A félévi értesítőben és a bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tehát minősítik a tanuló munkáját. A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló az adott évfolyam tantervi követelményeit milyen mértékben teljesítette, ismeretei elegendőek-e, hogy a következő évfolyamba lépjen, illetve, hogy záróvizsgára lehessen bocsátani. A félévi és év végi teljesítmény minősítése az ötfokú osztályozási skála alapján történik. Mivel a tanulók teljesítményét értelemszerűen a pedagógus tudja megítélni (ez a Kt.-ben biztosított joga is egyben), és az év közben szerzett érdemjegyek nem azonos súlyúak, általános szabályt a félévi és az év végi osztályzatok megállapítására nem alakítunk ki, de irányadónak tekintjük a következő szempontokat: Az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg, de figyelembe vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás esetén esetleg azok okait), valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját. A témazáró dolgozatok érdemjegyei a félévi, illetve az év végi osztályzatok megállapításakor nagyobb hangsúlyt kapnak (duplán számítanak).

Ha a tanuló második félévi teljesítménye az elsőhöz képest jelentős, egy osztályzatnál nagyobb pozitív irányú eltérést mutat, az év végi osztályzata abban az esetben lehet két osztályzattal jobb a félévinél, ha a szaktanár által meghatározott formában számot ad arról, hogy pótolta az első félévi hiányosságait. Az egységes követelményrendszer érvényesítése érdekében a kerekítés szabályait tekintjük irányadónak, a 2. félévben a tanuló teljesítményének tendenciáját is figyelembe véve. Az iskolavezetőség az osztályfőnök közreműködésével az év végi osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt áttekinti, és ha a szaktanár által javasolt elégséges vagy elégtelen osztályzatot indokolatlannak ítéli meg, felkéri a szaktanárt, hogy az osztályozó konferencián adjon tájékoztatást döntésének okairól, illetve indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indoklását nem tartja megalapozottnak, az év végi osztályzatról egyszerű többséggel a nevelőtestület dönt. Ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri a pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosítja. A tanuló vagy a szülő - a törvényi előírásoknak megfelelően írásban kérelmezheti az osztályzat felülbírálatát, ebben az esetben a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. 7.7. Az otthoni, illetve a napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók túlzott terhelésének elkerülése érdekében korlátozni kell a házi feladatok mennyiségét. A szabályozás alapja az, hogy egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló milyen otthoni terhelés mellett képes megfelelni az iskolai elvárásoknak úgy, hogy két tanítási nap között a pihenésre és szórakozásra is legyen ideje. A szabad- és ünnepnapokra, a tanítás nélküli munkanapokra, az iskolai szünetekre (őszi, téli, tavaszi) sem adható nagyobb mennyiségű házi feladat. Iskolánk az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés szóbeli és írásbeli házi feladatainak mennyiségét a tanulók képességének figyelembevételével a következőkben határozza meg: A felkészülési időt a következő tanítási nap óráinak arányában kell megállapítani. Az otthoni (napközis és tanulószobai) házi feladatok adásával célunk, hogy a tanulók képességeihez mérten önállóan tudják alkalmazni a tanórán elsajátított eljárásokat, megoldási technikákat, a tanult ismereteket önállóan rögzítsék, a rendszerek tanulásra neveljük őket. A házi feladat kijelölésekor figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, a képességek szerinti differenciált feladat kiadásának lehetőségét. A tanulási hét alatt figyelembe vesszük az egyenletes terhelést. A napközis rendszerben a pedagógus által munkaidő alatt ellenőrizhető írásbeli házi feladat-mennyiséget jelölünk ki. Az írásbeli házi feladat számonkérésénél a tanítónak, a szaktanárnak ki kell alakítani a saját módszerét, amelyet következetesen alkalmaz minden tanítási órán, és módszereiről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat; A nevelőtestület döntése értelmében az írásbeli házi feladat vagy felszerelés hiánya csak abban az esetben minősíthető elégtelen osztályzattal, ha a munkát egyébként is osztályzattal értékeltük volna, a tanítási óra nagyobb része a házi feladatra épül, és a tanuló annak hiánya miatt nem tud bekapcsolódni az órai munkába. ha a felszerelése hiányában a tanórán a kiadott feladatot nem tudja elvégezni.

8. Szakkörök, mindennapos testedzés A foglakozás neve vezetője időpontja helye Játékos testnevelés 1.o. Pálminé Vas péntek 13.20-14.05 szabadtér/ tantermi Zsuzsanna Játékos testnevelés 2. o. Krátki Dóra Edit péntek 13.20-14.05 szabadtér/ tantermi Játékos testn. 3-4. o. Krátki Dóra Edit csütörtök 13.20-14.05 tornacsarnok Néptánc 1.o. Bozóki Marianna szerda 13.15-14.00 tornacsarnok Néptánc 2. o. Bozóki Marianna szerda 12.35-13.20 4. osztály terme Néptánc 3-4. o. Bozóki Marianna péntek 13.15-14.30-ig tornacsarnok Borkó Bálint Magyar és német Bozóki Marianna A szerda 6. órában (sváb) 5. osztály terme nemzetiségi néptánc 5. Alvincz Erzsébet B szerda o. 14.15-15.00 (magyar) tornacsarnok Magyar és német B csütörtök 6. óra (sváb) 6. osztály terme nemzetiségi néptánc 6. o. A csütörtök 6. óra (magyar) Labdajátékok 5-8. o. Králikné M. Marianna csütörtök 14.45-16.15 tornacsarnok Néptánc 5-8. o.* Bozóki Marianna péntek 14.30-16.00-ig tornacsarnok Borkó Bálint Rajz szakkör 1-8.o. Lengyel Rita kedd 14.45-16.15-ig 6. osztály terme Batik szakkör 3-8.o. Lengyel Rita A hét hétfő 14.45-16.15-ig konyha Egészségvédőelsősegélynyújtó Csonka Józsefné csütörtök 14.00-14.45 konyha szakkör 2-4. osztály Floorball Paulusz József kedd 14.15-15.00 tornacsarnok 1.(versenyzők) Floorball 2. Paulusz József kedd 15.00-15.45 tornacsarnok (tömegsport) Teremlabdarúgás* 5- Demeter Bálint szerda 15-16.30-ig tornacsarnok 8.o. Matem. szakkör 5-6. Hábel József hétfő 14.00-14.45 6. osztály terme Matematika középiskolai előkészítő 8. o. Matematika alapképességek fejlesztése 5-6. o. Matematika alapképességek fejlesztése 7-8. o. Alapképességek fejlesztése 5.o. Alapképességek fejlesztése 6-7.o. Magyar középiskolai előkészítő 8.o. Hábel József hétfő 14.45-15.30 6. osztály terme Hábel József kedd 14.00-14.45 szám.techn. terem Hábel József kedd 14.45-15.30 szám.techn. terem Jeneiné Vörös Margit péntek 14.00-14.45 konyha Jeneiné Vörös Margit szerda 14.00-14.45-ig 7. osztály terme Jeneiné Vörös Margit csütörtök 14.00-14.45 6. osztály terme

9. A tanév helyi rendje 9.1. A 2013/2014. tanév legfontosabb időpontjai A szorgalmi idő első tanítási napja: 2013. szeptember 2. (hétfő), utolsó tanítási napja: 2014. június 13. (péntek). A tanítási napok száma az általános iskolában száznyolcvan nap. A szorgalmi idő első féléve 2014. január 17-ig tart. Az iskolának 2014. január 24-ig kell értesítenie a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. 9.2. Tanítási szünetek Az őszi szünet 2013. október 28-tól október 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 4. (hétfő). A téli szünet 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2013. december 21. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap 2014. január 6. (hétfő). A tavaszi szünet 2014. április 14-től április 22-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 11. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap április 23. (szerda). 9.3. Rendelkezés az 5 tanítás nélküli munkanap felhasználásáról: 1 nap Áprily-nap nov. 14. csütörtök 1 nap őszi nevelési értekezlet nov. 15. péntek 1 nap tavaszi nevelési értekezlet április 14. hétfő 1 nap tavaszi szünet meghosszabbítása (DÖK) április 15. kedd 1 nap tavaszi szünet meghosszabbítása (DÖK) április 16. szerda A szorgalmi idő alatt a tanítási napokon felül - a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

B) Alapfokú Művészeti Iskola intézményegység Összeállította: Bosnyák Endre Béláné intézményegység-vezető A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete előírja az iskolák számára, hogy működésükkel kapcsolatban milyen adatokat kell nyilvánosságra hozniuk. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége (lásd iskola) 3. Az alapítás évéhez viszonyítva hány előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamot működtet 4. Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel 5. Megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredmények 6. Az intézmény saját rendezvényei, hagyományai 7. A helyi kulturális életben történő szerepvállalás 8. A tanév helyi rendje (lásd: iskola) 9. Művészeti áganként a csoportok száma, ill. a csoportok tanulói létszáma 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához (az egyes cellákban előforduló létszámok összeget és az összes pedagógus létszám nem egyezik meg, mivel több tantárgyat is taníthat egy személy, vagy egyéb szolgáltatások biztosításában is közreműködhet!) pedagógusok által fő végzettség, szakképzettség ellátott tantárgyak és feladatok furulya 2 fő 1 fő: trombitatanár, kamaraművész, főiskolai diploma 1 fő: klarinétművész, klarinéttanár, egyetemi diploma zongora 1 fő 1 fő: zeneiskolai zongoratanár, énekes zongorakísérő, korrepetítor, egyetemi diploma gitár 1 fő 1 fő: gitártanár, főiskolai diploma klarinét 1 fő 1 fő: klarinétművész, klarinéttanár, egyetemi diploma szaxofon 1 fő 1 fő: klarinétművész, klarinéttanár, egyetemi diploma trombita 1 fő 1 fő: trombitatanár, kamaraművész, főiskolai diploma kürt 1 fő 1 fő: trombitatanár, kamaraművész, főiskolai diploma harsona 1 fő 1 fő: trombitatanár, kamaraművész, főiskolai diploma tuba 1 fő 1 fő: trombitatanár, kamaraművész, főiskolai diploma gordonka 1 fő 1 fő: gordonkatanár, kamaraművész, főiskolai diploma kamarazene 1 fő 1 fő: gordonkatanár, kamaraművész, főiskolai diploma szolfézs, zeneelmélet 1 fő 1 fő: ének-zene szakos tanár, főiskolai diploma, pedagógus szakvizsga 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Lsd.: általános iskola

3. Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel Országos és nemzetközi rendezvényeken, versenyeken való részvétel Megyei és területi rendezvényeken, versenyeken való részvétel Saját rendezvényeink és hagyományaink Helyi kulturális életben történő szerepvállalás -Klarinét verseny, -Szaxofon verseny, -Áprily-hét, -Kittenberger-napok (Nagymaros), -Furulyatalálkozó Visegrádon, -Rézfúvós verseny (Gödöllő) -ÉNEK ÜNNEPE (Pilismaróton) -Dunakanyar Kultúrális Seregszemle -A zene világnapja, -Koncertek (Adventi, Dömösön, Tavaszi, Évvégi), -Tanszaki hangversenyek, -Zoller-díj, -Furulyatalálkozó (területi rendezvény), -Hangszer bemutatók (Oviban és az 1. osztályban), -Idősek napja, -Megemlékezések (okt. 6., okt. 23., márc. 15.), -Városi és német kisebbségi karácsony, -Anyák napja, -Kiállítás megnyitók, -Emléktábla avatások 4. Iskolai tanév helyi rendje Lásd: általános iskola 5. Évfolyamok és létszám adatok Tanévek Előképző évfolyamok Alapfok évfolyamok Továbbképző évfolyamok 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 2003 / 2004 7 23 15 7 2 54 2004 / 2005 12 21 10 8 2 2 1 56 2005 / 2006 14 22 12 5 2 1 1 1 58 2006 / 2007 4 14 17 11 9 4 1 60 2007 / 2008 19 17 14 7 6 2 1 66 2008 / 2009 15 17 17 7 6 5 2 69 2009 / 2010 21 12 13 12 6 3 4 1 72 2010 / 2011 19 17 10 8 7 2 2 2 67 2011 / 2012 4 16 11 12 9 7 5 3 1 1 69 2012 / 2013 12 9 18 12 7 7 3 3 1 1 73 fő