A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit
Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája és a személyes élete közötti egyenlőség, egyensúly kialakítása - Az egyén joga a teljes, beteljesült élethez belülről, amelyhez kívülről társul az elfogadott és respektált fizetett munka, mint alapnorma, alapérték az egyén, az üzleti élet és a társadalom közös hasznára.
Mint politikai cél Az európai szociális politika része. Elő kell segíteni a váltást a munka-szabadidő kettősségéről a komplexebb időfelhasználásig, beleértve a munkaidőt is. Az új munkaidő minták lehetőséget kínálnak a munka, tanulás, képzés, társadalmi, szociális feladatok, szabadidős tevékenységek integrált beépítésére az egész életciklusba. A hagyományos munkavállalói jogon (egyenlő bánásmód a foglalkoztatásban és a társadalombiztosításban) túlmegy: Magában foglalja a képzéshez, szociális gondoskodáshoz, közösségi szolgáltatásokhoz való jogot ás a munkavállalók támogatását ezek igénybevételében.
Jogi eszközök Munkajog: munka- és pihenőidők szabályozása Atipikus munkák lehetősége a munkavállalói jogok biztosításával e körben is az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése mellett Új munkaidő-szervezési módszerek Szociális védelem (társadalombiztosítási jog és szociális jog): - gyermekgondozás, szülési és anyasági támogatások Egyéb jogi eszközök: speciális adószabályok
Nemzetközi jogi eszközök ILO globális szint Európa Tanács Európai Szociális Karta regionális szint EU szint
ILO eszközök 100. és 111. sz. egyezmények a diszkrimináció tilalmáról (egyenlő értékű munkáért egyenlő bér) 156. sz. egyezmény a családos munkavállalók védelméről 183. sz. egyezmény az anyaság védelméről 175. sz. egyezmény a részmunkaidőről (fontos: szabadon választható részmunkaidős foglalkoztatás támogatása) 177.sz. egyezmény az otthoni munkáról 189.sz. egyezmény a háztartásban dolgozók védelméről 138. sz. és 182. sz. egyezmények a gyermekek munkavégzésének védelméről Egyezmények a szabadságról és a pihenőidőkről
156. sz. egyezmény Egyenlő bánásmód a munkába álláskor Családi kötelezettségek figyelembe vétele a munka tervezésekor Közösségi szolgáltatások biztosítása (gyermekgondozási és családokat segítő szolgáltatások, intézmények) Közvélemény, közhangulat formálása, nevelés a családi igények jobb megértésére Szakmai képzés segítése A családi kötelezettségek teljesítése nem szolgálhat a munkaviszony megszüntetésének alapjául Fokozatosan is bevezethetőek a követelmények.
Európai Szociális Karta 8. cikk (dolgozó nők védelemhez való joga anyaság esetén) 16. cikk (a család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemhez) 17.cikk (a gyermekek és fiatalok szociális, jogi és gazdasági védelemhez való joga) 20. cikk (a nemen alapuló megkülönböztetés nélküli esélyegyenlőségre és egyenlő bánásmódra való jog a munkavállalás és a hivatás terén). 4. cikkely: a méltányos díjazáshoz való jogról, amelynek 1. pontja elismeri a dolgozó jogát olyan díjazásra, amely nekik és családjuknak tisztes életszínvonalat biztosít. 27. cikkely a családi kötelezettségekkel rendelkező dolgozók egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőséghez való jogáról szól 26. cikkely a munkavégzés közbeni emberi méltósághoz való jog biztosításáról szól. (Sajátos ratifikálási lehetőség.)
EU jogi eszközök Alapjogi Karta Diszkrimináció tilalmára vonatkozó irányelvek (munkabér védelme, anyaság védelme) Atipikus munkák (részmunkaidő, határozott idejű munka, távmunka) egyenlő bánásmód, átválthatósági szabályok, tájékoztatáshoz való jog Szülői szabadság Munkaidő-szervezési irányelv
EU Alapjogi Karta 33. cikk A család és a munka (1) A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez. (2) A család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.
Szülői szabadság (EU) 1996. Módosítva: 2009. Minimumkövetelmények Mindkét szülőt érinti Szabadság mértéke: 4 hónap a gyermek 8 éves koráig egyenlően oszlik meg a szülők között, de legalább egy hónapot az apának kell igénybe vennie) elhalasztás joga, bejelentés határidőhöz kötése Rugalmas visszatérés biztosítása a szülő szabadságról Betegség, baleset esetén: azonnali távolmaradás biztosítása a munkából Fogyatékos gyermekek esetén plusz jogok biztosíthatóak
Magyar jogi szabályozás Alaptörvény 2012. január1-én lépett hatályba a korábbi Alkotmányt (1949. évi XX. törvény) váltotta fel kiemelten fontos célként határozza meg a családok védelmét. A törvény hangsúlyozza, hogy a nemzet fennmaradásának letéteményese a család, mint a társadalom azon legkisebb egysége, amelynek kiegyensúlyozott működése nélkül nincs harmonikus társadalom és gazdaság. a gyermekek foglalkoztatása testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével tilos. Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és szülők munkahelyi védelmét. (XVIII. Cikk). Külön törvények a családok támogatására Munkavédelmi rendelkezések Munka Törvénykönyve Társadalombiztosítási jogszabályok
Családvédelmi törvények 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról A törvény célja a családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése. E célok eléréséhez a törvény szabályozza az állam által nyújtandó családtámogatások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit és azok folyósításának szabályait. A törvény által meghatározott családi támogatások: - családi pótlékok (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) - gyermekgondozási támogatások (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) - anyasági támogatás 2011. évi CCXI. Torvény a családok védelméről. E törvény III. fejezete kiemelten szabályozza a család és gyermekvállalás védelmét a foglalkoztatás terén. A törvény rendelkezései a védelem általános elveit, kereteit jelölik meg, külön törvényekre bízva ezek részletes meghatározását. E főbb elvek: - a kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Ezek körét külön törvényben kell meghatározni. Hasonlóan külön kedvezményekre jogosultak a várandós anyák. - felmondási védelem illeti meg a szülőket, ha 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek, beteg gyermeket ápolnak, továbbá a várandós és szülési szabadságon lévő anyát, továbbá az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben résztvevő munkavállalót. - Pótszabadság és munkaidő-kedvezmények is megilletik a szülőket. - A törvény ösztönzi a részmunkaidős és más atipikus munkaviszonyokban való foglalkoztatás lehetőségének biztosítását is a családi élet és a munkavállalás összehangolása érdekében. Ezeket a kedvezményeket a Munka Törvénykönyve konkretizálja. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról A törvény a családok támogatásaként ún. családi kedvezményt biztosít a személyi jövedelemadó fizetésénél. A családi kedvezmény az adóalapból vonható le a törvény által előírt, az eltartottak számétól függően emelkedő mértékben.
Esélyegyenlőség Munka Törvénykönyve Külön törvény Egyenlő Bánásmód Hatóság: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló külön törvény (2003. évi CXXV. sz.) diszkriminációnak tekinti és ezért tiltja az olyan intézkedéseket, amelyek pl. a családi állapotra, vagy az anyaságra (terhességre), apaságra tekintettel különbözteti meg a munkavállalókat. Ez egyenlő bánásmód követelményének garanciája, a jogszabályban előírt szankciókon túl, egy külön hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóságának felállítása, amely kiemelten vizsgálja a diszkriminációk tárgyában érkező panaszokat. A Hatóság előtt közérdekű keresetindítás keretében joga van a szakszervezetnek is a közvetlen fellépésre a diszkrimináció ellen az érintett munkavállalók érdekében.
Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) Ha a munkavállaló a gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát követően kezdeményezi a munkaszerződése módosítását részmunkaidőben történő foglalkoztatásra, a munkáltató köteles lesz ezt az ajánlatot elfogadni a gyermek három éves koráig, a munkavállaló napi munkaidejének felére. Ez a kedvezmény egyformán vonatkozik az anyára és az apára is, s mind a ketten igénybe vehetik a részmunkaidős foglalkoztatást. A 16 éven aluli gyermekek után járó pótszabadság mind a két szülő részére fog járni, fogyatékos gyermek esetén pedig gyermekenként további két nap pótszabadság illeti meg a szülőket. Felmondási védelem: tilalom (terhesség alatt és a gyermek három éves koráig igénybe vett gyermekgondozási szabadság alatt), korlátozás: a gyermek három éves koráig ha dolgozik a szülő Terhességi teszt: nem tiltja kifejezetten a törvény, de személyiségi jogok védelméhez köti
Társadalombiztosítási ellátások I. GYES és GYED: A gyes alanyi jogon jár, azonban a (jóval magasabb összegű) gyed előzetes biztosítási jogviszonyhoz -(ez a szülést megelőző két éven belül nem lehet kevesebb, mint 365 nap.) - kötött. GYES 2012 melletti munkavállalás lehetőségei: A gyermek egy éves koráig nem dolgozhat, utána is csak heti 30 óra a megengedett. Amennyibe a gyermek tartósan beteg, a munkáját időkorlátozás nélkül végezheti. Ikergyerekeknél szintén időkorlátozás nélkül dolgozhat az édesanya, vagy az a személy, aki igényli a GYES-t, de ha meghaladja a 30 órát, csak egy gyerek után jogosult a segélyre. Gyám szintén időkorlátozás nélkül dolgozhat. Amennyiben valamelyik nagyszülő kapja a GYES-t, az unoka 3 éves kora után heti 30 órában dolgozhat, amennyiben a munkáját bejelenti. Ha valaki a gyerek egy éves kora után munkába áll, és a munkája meghaladja a heti 30 órát, hivatalosan is be kell jelentenie. Ikreknél csak úgy vállalhat munkát teljes munkaidőben, amennyiben tudomásul veszi annak a tényét, hogy a GYES-t csak egy gyerek után foga kapni. GYED A gyermekgondozási díj maximuma a mindenkori legkisebb bérhez igazodik: legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet. Mivel a minimálbér a tavalyi bruttó 78 ezer forintról idén január 1-től 93 ezer forintra emelkedett, jelentősen nő az igényelhető gyed felső határa is. A múlt évben legfeljebb bruttó 109 200 forint gyedet kaphattak a kisgyermekesek, az idén viszont a minimálbér emelése miatt 130 200 forintra nőtt a maximum összeg. CSALÁDI PÓTLÉK
Társadalombiztosítási ellátások II. Családi pótlék Nevelési ellátás (tankötelezettség előtt) vagy Iskoláztatási támogatás(tanköteles gyermek esetén) Összege függ: - A gyermekek számától - A gyermek egészségi állapotától - A szülő helyzetétől (egyedül neveli-e)
Kollektív szerződések szerepe Magyarországon alacsony
Köszönöm a figyelmet!