Aprófalvak innovatív fejlesztése



Hasonló dokumentumok
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

Innovációk a vidék fejlesztésében

Veszprém Megyei TOP április 24.

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

A Nemzeti Vidékstratégia ( ) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem


Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

TÁMOP /

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Városi kertek, kertészkedés és fejlesztéspolitika Mit miért és hogyan ösztönöznek az egyes EU-s fejlesztési programok

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Helyi gazdaságfejlesztési tapasztalatok és lehetőségek. Dr.G.Fekete Éva egyetemi docens Miskolci Egyetem

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Fejér megye foglalkoztatási stratégiája

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon


Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

Foglalkoztatási partnerség és együttműködési lehetőség a Fejér megyei foglalkoztatási stratégiához kapcsolódó projektekben

Közép-Dunántúli Régió

A szociális gazdaság létrejöttének okai

Helyi Fejlesztési Stratégia Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete február 03.

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

A foglalkoztatás funkciója

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab,

A Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként:

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Transznacionális programok

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, október 31.

Adósságrendezéstől a pénzügyi integrációig

A vidék mentális helyzete és a gazdaság július

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Család és munka Papon

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

A TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

várható fejlesztési területek

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

HELYI PÉNZ ÉS PÉNZALTERNATÍVA. egy alternatív fejlesztési modell vidéki közösségeink rezilienciájáért. Szemerédi Eszter PhD hallgató

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban között

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

The Urban Development Network

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

A területfejlesztés társadalmi oldala Területi és települési hátrányok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Idősügyi Nemzeti Stratégia

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia Január

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

KULTURÁLIS VIDÉKFEJLESZTÉS, A KISTELEPÜLÉSEK KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI A MEGYEI HÁLÓZAT SZOLGÁLTATÁSAINAK ELÉRÉSÉVEL

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN

HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS

A Pécs-Baranyai Tehetségsegítő. Tanács térségi tevékenysége

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Átírás:

Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16.

A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot és folyamatok Gondoskodásra szoruló, kontraszelektálódott népesség Legyengült közösségek, megkopott identitás Külső társadalmi függőség Társadalmi kirekesztettség Környezeti állapot és folyamatok Megkímélt természeti értékek gyenge tudatos védelem Faállomány 23%-a, Kulturális örökségünk megőrzött elemei (11%) Gazdasági állapot és folyamatok állatok 6,5 %-a, gyümölcsös 5,5%-a Leépült, specializólódott gazdálkodás, külső kézbe került erőforrások Beszűkült munkaerőpiac és foglalkoztatás Szerény lakossági jövedelmek, atipikus megélhetési források Infrastrukturális állapot és folyamatok Elavult lakásállomány, fejlesztett, de mégis elmaradott települési infra (közművek, közszolgáltató intézmények) Fejletlen hálózatok (közlekedés, infokommunikáció, szervezetek) Külső trendek Öko-tudatos életmód, kézműves élelmiszertermelés ökológia lábnyom csökkentése Személyre szabott településforma iránti igény Komfortos életre lehetőséget adó technológia Városból való kiáramlás 2

Aprófalvak funkcionális típusai Típusos aprófalvak Gettósodó, erőforrásaikat felélő aprófalvak Hétvégi, üdülőházas falvak Turisztikai szolgáltató falvak Uradalmi falvak Szuburbán és kedvező közlekedési helyzetű lakófalvak Öko- és más, alternatív életlehetőséget kínáló falvak 3

A fejlesztés indokai Felhalmozott társadalmi konfliktusok Felértékelődő erőforrások Növekvő részarányok 4

Fejlesztési megközelítések Gazdaságtudományi Kar 1. Szociális: a jelenlegi szociális problémák orvoslása 2. Ökológiai: a környezeti egyensúly megtartása, megőrizni a jövőnek 3. Innovatív: új funkciók megtalálása és kiépítése + új lakosok beköltözésének segítése 5

Innovatív fejlesztési célok Gazdaságtudományi Kar A centrumokhoz való kapcsolódás az ingázást is segítő úthálózat, a tömegközlekedés és az információs infrastruktúra fejlesztésén kívül az oktatási, művelődési, szociális, kereskedelmi és szórakoztató intézmények kihelyezett vagy mozgó, sőt Interneten elérhető szolgáltatásainak kiterjesztését is jelenti. A demográfiai egyensúly helyreállításához elengedhetetlen az innovatív népesség letelepülése, melyet a hagyományos lakóházak komfortosításával, az iskolai szolgáltatások javításával és a karrierépítési lehetőségek biztosításával lehet elérni. A térségi jövedelmek növelése a hozzáadott érték jelentős emelésével érhető el. A gazdasági szerkezetváltásban a vállalkozások hiánya miatt - elsősorban a közösségi vállalkozások indítása és megerősítése tartozik bele főként a tájfenntartás, az üdülőházak gondozása, a turisztikai szolgáltatások, a városiaknak értékesített élelmiszer, háztartási szolgáltatások, a falufelújítás és karbantartás, a szociális és személyi szolgáltatások, az információs szolgáltatások és a kézművesség területén. A környezeti fenntarthatóság mint cél kitűzése az aprófalvakat két oldalról is érinti. Egyrészt helyben kialakítandók vagy újraépítendők a környezettel való harmonikus együttélés struktúrái, másrészt a fenntarthatóság elveinek érvényesítése indíthatja el a nagyobb településekről az aprófalvakba való kiáramlást. A közösségi kapcsolatok (belső és külső) megerősítése az elszigeteltség oldása mellett a konfliktusok minimalizálásához, a fejlesztésben való érdekeltség megteremtéséhez és a térségi partnerségen alapuló akciók megvalósításának sikeréhez járul hozzá. 6

Az aprófalvak önfenntartó képességét erősítő innovatív fejlesztés sarokpontjai 1. Új funkciók kialakítására és megerősítésére koncentrál: lakás, második otthon, turisztikai szolgáltatások, tájfenntartás, élelmiszergazdálkodás, erdő- és vadgazdálkodás, energiagazdálkodás, kreatív ipar, szociális és egészségügyi gondoskodás, hulladékok újrahasznosítása. 2. Új lakosok betelepülését ösztönzi 3. Új hálózatokat hoz létre: szomszéd településekkel, várossal, szakértőkkel, innovátorokkal, iskolákkal. 4. Településtípusonként differenciált: Típusos aprófalvak, Gettósodó, erőforrásaikat felélő aprófalvak, Hétvégi, üdülőházas falvak, Turisztikai szolgáltató falvak, Uradalmi falvak, Szuburbán és kedvező közlekedési helyzetű lakófalvak, Öko- és más, alternatív életlehetőséget kínáló falvak. 5. Főszerepet játszanak a társadalmi innovációk 7

Dél-csereháti aprófalvak innovatív fejlesztése Társadalmi innovációk Gazdaságtudományi Kar Minden olyan, a társadalmi szereplőktől eredő új, az eddigi gyakorlattól eltérő szemlélet, megközelítés, paradigma, illetve az ezekhez kapcsolódó termék, eljárási folyamat, gyakorlat, hálózat, melyek a társadalomban felmerülő problémák és szükségletek megoldását célozzák, miközben új értékek, attitűdök, új társadalmi kapcsolatok, esetleg új struktúrák jönnek létre. társadalmi cél (szolidaritás) társadalmi szereplők (részvétel) társadalmi megoldások (közösség) társadalmi eredmények (társadalmi tőke, struktúraváltás) 8

Az aprófalvas területi politika alapelemei A fejlesztés szereplői: Belső mag: innovátor (vállalkozó), innovációt befogadó közösség Külső támogatók: pénzügyi befektető, szakmai tanácsadó (mentor) A fejlesztés eszközei: (a projekt nem elég!) Szabályozás: a funkciók aprófalvakban történő megerősödését akadályozó rendelkezések semlegesítése és a váltást segítő ösztönzők beépítése Támogatások: hosszú távú stratégia, alternatív megoldások, szinergia Szakmai segítés: mentorálás, látóút Kommunikáció és kampányok 9

Javaslat aprófalvas programra A fejlesztés szereplői Gazdaságtudományi Kar támogató felhívás mentorok ötlet, szolgáltatási ajánlat A fejlesztés tevékenységei vállalkozó 1. ötlet, hozzájárulás települési önkormányzat szándéknyilatkozat, hozzájárulás üzleti terv 1. települési terv Az előkészítés outputjai hálózati terv gazdasági tevékenység közösségi, települési háttér A fejlesztés várható eredményei hálózati integráció új funkció 10

Összegzés 1. Indokolt az aprófalvakról másként gondolkodni. 2. Az újratervezés elemei: Új funkciók Új lakosok Új hálózatok, külső kapcsolatok és segítők Településtípusok szerint differenciált részek egésze Társadalmi innovációk 3. Megvalósítás: külső innovatív energiák beépítése négyes partnerségben, két körben 11

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 12