DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2010. április 15-től

2 Tartalomjegyzék I. A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA... 4 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 4 2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 4 II. A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA, A KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKE, ÉRTÉKHATÁROK 5 1. A KÖZBESZERZÉSEK TÁRGYA... 5 2. KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK... 6 3. A KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA... 6 4. BECSÜLTÉRTÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI... 6 5. EGYBESZÁMÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG... 8 III. KÖZBESZERZÉSEK TERVEZÉSE... 9 1. KÖZBESZERZÉSI TERV... 9 2. ELŐZETES ÖSSZESÍTETT TÁJÉKOZTATÓ... 10 3. ÉVES STATISZTIKAI ÖSSZEGZÉS... 10 IV. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, FELELŐSSÉGI RENDJE... 12 1. ÁLTALÁNOS SZERVEZETI SZABÁLYOK... 12 2. HIVATALOS KÖZBESZERZÉSI TANÁCSADÓ MEGBÍZÁSA... 12 3. AZ ÁTLÁTHATÓSÁGI MEGÁLLAPODÁS ÉS AZ ÁTLÁTHATÓSÁGI BIZTOS... 13 4. AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVÉBEN ELJÁRÓ ÉS AZ ELJÁRÁSBAN BEVONT SZEMÉLYEK, 13 SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 13 5. FELELŐSSÉGI REND... 13 6. DÖNTÉSHOZATAL A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN... 14 V. EGYES ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 15 1. NYÍLT ELJÁRÁS... 15 2. A KÉT SZAKASZBÓL ÁLLÓ ELJÁRÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI... 16 3. A MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS SZABÁLYAI... 17 4. A TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SZABÁLYAI... 18 5. ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS TÁRGYÚ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI... 18 VI. AJÁNLATBONTÁS, ELBÍRÁLÁS, SZERZŐDÉSKÖTÉS... 20 1. AJÁNLATOK, ILLETVE RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK BONTÁSA... 20 2. AJÁNLATOK, ILLETVE RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK ELBÍRÁLÁSA... 20 3. ELŐZETES VITARENDEZÉS... 24 4. SZERZŐDÉSKÖTÉS... 25

3 VII. A GYORSÍTOTT ELJÁRÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI... 27 VIII. KERETMEGÁLLAPODÁSOS ÉS TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁSOK 28 1. KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS... 28 2. TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS... 28 IX. A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS... 29 1. AZ EGYSZERŰ ELJÁRÁS ALKALMAZÁSI KÖRE... 29 2. A KÖZBESZERZÉS TÁRGYAI... 29 3. ÉRTÉKHATÁROK... 29 4. A KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKE (BECSÜLTÉRTÉK)... 29 5. A HIRDETMÉNYEK MEGKÜLDÉSE, KÖZZÉTÉTELE... 29 6. AZ ÁLTALÁNOS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI... 30 X. KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSEK... 32 XI. A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE... 33 XII. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK NYILVÁNOSSÁGA, KÖZZÉTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A DOKUMENTÁLÁS RENDJE... 34 1. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS NYÍLVÁNOSSÁGA AZ AJÁNLATKÉRŐT TERHELŐ, KÖZZÉTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK RÉSZLETES SZABÁLYAI... 34 2. A DOKUMENTÁLÁSI REND RÉSZLETES SZABÁLYAI... 36 XIII. HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 37 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK... 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK... 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: ÉVES KÖZBESZERZÉSI TERV... 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ÁTLÁTHATÓSÁGI MEGÁLLAPODÁS ÉS AZ ÁTLÁTHATÓ- SÁGI BIZTOS ALKALMAZÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: AJÁNLATI BONTÁSI JEGYZŐKÖNYV... 6/A. SZÁMÚ MELLÉKLET: BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGI JEGYZŐKÖNYV... 6/B. SZÁMÚ MELLÉKLET: BÍRÁLATI LAP... 7. SZÁMÚ MELLÉKLET: ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI, TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT 8. SZÁMÚ MELLÉKLET: HATÁRIDŐK... 9. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉPÍTTETŐI FEDEZETKEZELÉSRŐL 10. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRSBAN A KBT. IV. FEJEZETE RÉSZEINEK KÖTELEZŐ ALKALMAZÁSA... I.

4 I. A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA 1. A szabályzat célja Jelen közbeszerzési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy rögzítse a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: DINPI) közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, ezen belül különösen az eljárás során hozott döntésekért felelős személy(eke)t, illetőleg testületeket. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed minden olyan, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó, a közbeszerzés tárgyát képező és kivételi körbe nem tartozó árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, valamint szolgáltatás és szolgáltatási koncesszió megrendelésére (továbbiakban: közbeszerzés), ahol a DINPI jár el ajánlatkérőként (mint vevő, megrendelő, megbízó, stb), és a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat. Ezeken felül a szabályzat hatálya szintén kiterjed a fentiek körébe nem tartozó azon beszerzésekre, melyekre a DINPI a közbeszerzés szabályait önkéntesen alkalmazza. A közbeszerzési eljárások kapcsolódó jogszabályait, a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatóit, a Közbeszerzések Tanácsa Útmutatóit a Szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.

5 II. A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA, A KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKE, ÉRTÉKHATÁROK 1. A közbeszerzések tárgyai 1.1. Közösségi eljárási rendben A közbeszerzés tárgya a közösségi eljárási rendben lehet árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, kivéve a szolgáltatási koncessziót (Kbt. 242. (4) bekezdése). Ha a kötendő szerződés több különböző típusú, egymással szükségszerűen összefüggő tárgyat tartalmaz, akkor a szerződést a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni. a) Árubeszerzés (Kbt. 24. ) Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy a nélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. b) Építési beruházás (Kbt. 25. ) Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: A Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; Építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; Az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. c) Építési koncesszió (Kbt. 26. ) Az olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. d) Szolgáltatás megrendelése (Kbt. 27. ) A szolgáltatás megrendelése árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

6 1.2. Nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzések esetén a) Árubeszerzés (Kbt. 24. ) A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések vonatkozásában árubeszerzésnek minősül az 1.1.a) pontban leírtakon túl az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy a nélkül történő megszerzése is az ajánlatkérő részéről (a Kbt. 242. (2) bekezdése). Ha ezekben az esetekben a közbeszerzés értéke eléri, vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, akkor is a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. b) Építési beruházás (Kbt. 25., lásd az 1.1.b) pontban leírtak), c) Építési koncesszió (Kbt. 26., lásd az 1.1.c) pontban leírtak), d) Szolgáltatás megrendelése (Kbt. 27., lásd az 1.1.d) pontban leírtak), e) Szolgáltatási koncesszió (Kbt. 242. (4) bekezdés) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. 2. Közbeszerzési értékhatárok A közbeszerzési értékhatárokat a Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az értékhatár folyamatos figyelemmel kiséréséért és a Szabályzat 2. számú mellékletében történő átvezetéséért a DINPI Vagyonkezelési Osztályának vezetője a felelős. 2. A közbeszerzés értékének meghatározása A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált általános forgalmi adó nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében, pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg a törvényben meghatározott egyes esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. A nemzeti értékhatárokat elérő, vagy azt meghaladó értékű közbeszerzések esetén a közbeszerzések megkezdésén az egyszerű közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás közzétételre való feladásának vagy az ajánlattevőknek való megküldésének időpontját kell érteni. A közbeszerzések megkezdésére vonatkozó időpontok veendők figyelembe az egybeszámítás alkalmazásánál is (II./5. pont első franciabekezdés). A Kbt. előírásainak megkerülése céljából tilos a közbeszerzést részekre bontani. 3. Becsült érték meghatározásának speciális szabályai a) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: - az előző költségvetési év vagy a megelőző tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

7 - az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás. b) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. c) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is. d) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén, pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. e) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. f) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni - biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat; - banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat; - a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat. g) Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. h) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani. i) Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. j) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is. k) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.

8 l) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. m) A dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a rendszer alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. 4. Egybeszámítási kötelezettség A becsült érték kiszámítása során mindazon közbeszerzés tárgyának értékét egybe kell számítani, amelyek - beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, és - beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, és - rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

9 1. Közbeszerzési terv III. KÖZBESZERZÉSEK TERVEZÉSE 1.1. Közbeszerzési terv összeállítása és módosítása A DINPI tárgyévre tervezett közbeszerzéseiről a tárgyi költségvetési év április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az elfogadott éves intézményi pénzügyi terv/költségvetési előirányzat figyelembevételével, és a szervezeti egységek előzetes igénybejelentése alapján. A Vagyonkezelési Osztály minden év február 28-ig körlevelet küld az egyes szervezeti egységeknek az éves beszerzési igényeik összeállítására. A szervezeti egységek március 15-ig megküldik beszerzési igényeiket a Vagyonkezelési Osztály részére, amelyek alapján a Vagyonkezelési Osztály összeállítja a közbeszerzési terv tervezetét. A Vagyonkezelési Osztály március 20-ig a közbeszerzési terv tervezetét átadja a gazdasági igazgatóhelyettesnek előzetes felülvizsgálatra. A gazdasági igazgatóhelyettes a közbeszerzési terv tervezetével kapcsolatos észrevételét március 25-ig átadja a Vagyonkezelési Osztály részére. A Vagyonkezelési Osztály az észrevételeket egyezteti az egyes érdekelt szervezeti egységekkel és április 5-ig a közbeszerzési tervet véglegesíti és átadja a gazdasági igazgatóhelyettesnek. A közbeszerzési tervet az igazgató április 14-ig jóváhagyja. A közbeszerzési tervet április 15-étől számítva 5 munkanapon belül közzé kell tenni a honlapon, amelynek végrehajtásáért a Vagyonkezelési Osztály vezetője felel. A közbeszerzési terv elkészítése előtt lehetséges közbeszerzési eljárás indítása, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merül fel. Ilyenkor a tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva annak indoklását is. A közbeszerzési terv módosításáért, aktualizálásáért annak készítője felel. A módosított közbeszerzési tervet a gazdasági igazgatóhelyettes előterjesztése alapján az igazgató minden negyedév utolsó hónapja 25-éig jóváhagyja. A jóváhagyott módosított közbeszerzés tervet 5 munkanapon belül az eredeti közbeszerzési terv helyett a honlapon közzé kell tenni. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. A közbeszerzési terv alkalmazandó mintáját a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. 1.2. A közbeszerzési terv megőrzése és megküldése Az elkészült közbeszerzési tervet az érintett évet követő 5 évig meg kell őrizni. A megőrzési idő meghosszabbításáról az igazgató jogosult határozni. A közbeszerzési terv megőrzéséért a Vagyonkezelési Osztály vezetője a felelős. A közbeszerzési terv megküldése a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szerveknek kifejezetten erre vonatkozó kérésére kötelező. Ilyenkor a terv megküldése, a Vagyonkezelési

10 Osztály vezetőjének a feladata. A megküldött terv időközbeni változása esetén újbóli megküldés szükséges, amelyért szintén a Vagyonkezelési Osztály vezetője a felelős. 2. Előzetes összesített tájékoztató 2.1. Előzetes összesített tájékoztatót lehet készíteni, amennyiben az adott évre (illetve a következő legfeljebb 12 hónapra) tervezett (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) közbeszerzések tárgyankénti (árubeszerzés, a Kbt. 3. számú melléklete szerinti szolgáltatás megrendelés) összértéke a Szabályzat 2. számú melléklete I. pontjában meghatározott összeghatárokat eléri, vagy meghaladja. A tájékoztató a közbeszerzés tárgyaiként külön-külön, vagy egyben is elkészíthető. Az előzetes összesített tájékoztató elkészítésének szükségességéről a Vagyonkezelési Osztály javaslatára a gazdasági igazgatóhelyettes előterjesztése alapján az igazgató dönt. 2.2. Az előzetes összesített tájékoztató elkészítésénél alkalmazandó nyomtatvány mintáját a közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról szóló 2005. szeptember 7-i 1564/2005/EK bizottsági rendelet I. számú melléklete tartalmazza. 2.3. Az előzetes összesített tájékoztatót az igazgató döntése alapján - a tárgyév március 31. napjáig kell elkészíteni, majd jóváhagyásra az igazgatónak átadni. Az előzetes összesített tájékoztató elkészítéséért és az értékhatárok, illetve az érintett nyomtatvány változásainak figyelemmel kíséréséért a Vagyonkezelési Osztály vezetője a felelős. A jóváhagyott előzetes összesített tájékoztatót, a tárgyév április 15. napjáig meg kell küldeni közzétételre a Közbeszerzések Tanácsán keresztül az Európai Unió Hivatalos Lapjának. Az összegzés megküldéséért a Vagyonkezelési Osztály vezetője a felelős. Előzetes összesített tájékoztató készíthető a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri, vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. Amennyiben az igazgató döntése alapján előzetes összesített tájékoztató készül, azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészíteni. 2.4. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően 5 munkanapon belül - kerülhet sor, amelynek megtörténtéért a Vagyonkezelési Osztály vezetője a felelős. 3. Éves statisztikai összegzés 3.1. Az egy költségvetési év alatt lefolytatott közbeszerzésekről éves statisztikai összegzést kell készíteni. 3.2. Az éves statisztikai összegzés elkészítésénél alkalmazandó nyomtatvány mintáját a 5/2009. (III. 31) IRM rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. Az éves statisztikai összegzés készítéséhez a Közbeszerzések Tanácsának Elnöke minden évben tájékoztatót bocsát ki.

3.3. Az éves összegzés elkészítéséért és az érintett nyomtatvány változásainak figyelemmel kíséréséért a Vagyonkezelési Osztály vezetője a felelős. Az éves statisztikai összegzést, a tárgyévet követő év április 30. napjáig a Vagyonkezelési Osztály készíti el a szakmai osztályok bevonásával. Az éves statisztikai összegzést az igazgató hagyja jóvá. 3.4. Az elfogadott éves statisztikai összegzést, a tárgyévet követő év május 31. napjáig meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának. A megküldésért a Vagyonkezelési Osztály vezetője a felelős. 11

12 IV. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, FELELŐSSÉGI RENDJE 1. Általános szervezeti szabályok 1/a. A DINPI közbeszerzési tevékenységének irányításáért a gazdasági igazgatóhelyettes a felelős. Ő irányítja az intézmény beszerzéseit, felügyeli a közbeszerzési folyamatokat, meghatározza és biztosítja az egyes beszerzések pénzügyi fedezetét, irányítja a beszerzésben résztvevőket, valamint ellátja az egyéb hozzá rendelt feladatokat. 1/b. Az egyes közbeszerzési eljárások során a DINPI (mint ajánlatkérő) képviseletében eljáró, és abban az intézményt képviselő személy kiválasztásáról az igazgató dönt. A kijelölés, és annak elfogadása írásban kell, hogy megtörténjen. Az így kijelölt személy (továbbiakban: Eljárásért Felelős) feladata az intézmény adott közbeszerzési eljárásának előkészítése, lebonyolítása és lezárása, úgymint: döntés az alkalmazandó eljárás-típusról, a hirdetmény, és a dokumentáció előkészítése vagy jóváhagyása, az előírt közzététel elvégzése, az eljárásba bevonandó személyek kiválasztása, a bíráló bizottság munkájának figyelemmel kísérése, a végső döntés meghozatala, a szerződéskötések előkészítése, a teljesítések/szállítások felügyelete, az eljárás dokumentálása, a közbeszerzés lefolytatása után összegzések, tájékoztatók és beszámolók elkészítése, szabálytalanság észlelése esetén az 1/a. pontban megjelölt vezető értesítése, valamint a jelen szabályzatban előírt egyéb feladatok elvégzése. 2. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó megbízása Ha a közbeszerzés tárgya, sajátossága, nagyságrendje, bonyolultsága különleges szakértelmet igényel, vagy fokozott felelősséggel jár, az igazgató a közbeszerzés előkészítésére és lebonyolítására, illetve az abban való részvételre külső személyt/szervezetet (pl. hivatalos közbeszerzési tanácsadót) kérhet fel. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében hivatalos közbeszerzési tanácsadó (Kbt. 11. ) bevonása kötelező, figyelembe véve egyben a Kbt. 10. (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzéseknél, amennyiben a beszerzés becsült értéke a közösségi értékhatárt elérte vagy meghaladta, független hivatalos közbeszerzési tanácsadót kell bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó közbeszerzés útján történő kiválasztására csak akkor kerül sor, ha az ellenszolgáltatás összege eléri, vagy meghaladja a közösségi értékhatárt. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó alkalmazása megbízási szerződés alapján történik. A kiválasztott hivatalos közbeszerzési tanácsadóval kötendő szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a tanácsadó által kiállított megfelelőségi igazolás tanúsítja, hogy a felülvizsgált dokumentumok teljes körűen megfelelnek a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak, továbbá hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. A megfelelőségi igazolással ellátott felhívás és dokumentáció tartalmának jogszerűségéért a hivatalos közbeszerzési tanácsadó felel. Hivatalos közbeszerzési tanácsadóként nem járhat el az, aki az adott eljárásban átláthatósági biztosként jár el.

13 3. Az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos A Kbt. 11/A. (1)-(9) bekezdése az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos törvényi szabályozását foglalja magában. Az átláthatósági megállapodással és az átláthatósági biztossal kapcsolatos részletes szabályozást a Kbt. végrehajtására jövőben kiadandó jogszabály fogja tartalmazni. A fenti törvényi rendelkezés alkalmazására a végrehajtási rendelet kiadását követően nyílik lehetőség. Az átláthatósági megállapodással és az átláthatósági biztossal kapcsolatos DINPI-t érintő szabályozást a Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. 4. Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályok 3.1. A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában a DINPI, mint ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel kell rendelkezniük. 3.2. A DINPI nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az előző pontban (3.1. pont) foglalt követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a DINPI-vel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a DINPI javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. 3.3. A DINPI minden eljárás esetén az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, amely részt vesz az ajánlatok/részvételi jelentkezések bontásában, az ajánlatok bírálatában, vizsgálja az ajánlatok érvényességét, valamint az érvényes ajánlatokról írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a DINPI (mint ajánlatkérő) nevében a közbeszerzési eljárást, lezáró döntést meghozó vezető (lásd 5. pontban) részére. 3.4. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni a Szabályzat 5. számú mellékletében foglalt tartalommal. 3.5. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni a Szabályzat 6/a. számú mellékletben közölt minta alapján. A minta adattartalma és terjedelme szabadon bővíthető. A jegyzőkönyv részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai is, melynek mintája a Szabályzat 6/b. számú mellékletben található. 3.6. A bírálóbizottság tagjaira a gazdasági igazgatóhelyettes tesz javaslatot az igazgató felé, aki dönt a bizottsági tagok számáról és személyéről, valamint az elnök személyéről. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó felkérése esetén szintén az igazgató dönt arról, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó részt vesz-e a bírálóbizottság munkájában. A bírálóbizottsági tagoknak, továbbá a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lebonyolításában résztvevő szakértő(k)nek a felkérés elfogadása esetén a Szabályzat 7. számú mellékletének megfelelő nyilatkozattal kell biztosítani az összeférhetetlenséget és a titoktartási kötelezettséget. Amennyiben a bírálóbizottság tagja, valamint a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lebonyolításában résztvevő szakértő(k) esetén felmerülhet az összeférhetetlenség kérdése, valamely potenciális ajánlattevővel (gazdálkodó szervezettel) szemben, úgy az érintett kötelessége, hogy távolmaradási nyilatkozatot szerezzen be a potenciális ajánlattevőtől (gazdálkodó szervezettől), a Kbt. 10. (7) bekezdése szerint.

14 5. Felelősségi rend A DINPI-nél, minden eljárással kapcsolatban kötelező meghatározni a közbeszerzési eljárásai? előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai? dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határozni az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. A felelősségi rend - a Szabályzatban foglaltak betartásával - az eljárással kapcsolatos konkrét személyi felelősséget tartalmazza. Az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével kell igazolni. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzését - minden esetben - az eljárásban kijelölt, vagy felkért közbeszerzési szakértő végzi. Amennyiben az eljárásban a közbeszerzési szakértelmet a hivatalos közbeszerzési tanácsadó biztosítja, úgy a hirdetmény ellenjegyzését a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak kell megadni (megfelelőségi igazolás). A közbeszerzési eljárást, megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. 6. Döntéshozatal a közbeszerzési eljárásban A DINPI-nél az adott közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára a bírálóbizottság javaslata alapján az igazgató jogosult, a VI. fejezetben leírtak betartásával.

15 V. EGYES ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLY Az eljárások általános szabályai a közösségi eljárási rend eljárásai rendszerében kerül bemutatásra. 1. Nyílt eljárás Nyílt eljárás az ajánlatkérő elhatározása alapján, szabadon választható. 1.1. Nyílt eljárás felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján elektronikusan - köteles közzétenni. (Az elektronikus közzétételhez szükséges tanúsítványt minden évben - a tanúsítvány lejárta előtt egy héttel a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztőbizottságánál meg kell hosszabbítani. A tanúsítvány időben történő meghosszabbításáról a vagyonkezelési osztályvezető gondoskodik.) A felhívásnak tartalmaznia kell a Kbt. szerinti kötelező elemeket. A közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó minimum határidőket a Szabályzat 8. sz. melléklete tartalmazza. A közösségi eljárási rendben alkalmazandó hirdetménymintát a 2005. szeptember 7-i 1564/2005/EK bizottsági rendelet II. számú melléklete tartalmazza. Az ajánlati felhívás és a hozzá tartozó dokumentáció teljes körű összeállítása, valamint a felhívás közzétételre történő megküldése az Eljárásért Felelős (IV./1/b. pont) személy feladata. Az ajánlati felhívás közzétételre történő megküldését az igazgató hagyja jóvá. A jóváhagyó ellenőrzi, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek és a közbeszerzés megvalósításához szükséges anyagi fedezet rendelkezésre állnak-e. Az engedélyek nélkül, illetve az anyagi fedezet valószínűsíthető hiányában (kivéve támogatásra irányuló igény benyújtása esetén) az eljárás megkezdése (azaz a felhívás feladása) nem engedélyezhető. 1.2. Amennyiben a közbeszerzési műszaki leírás elkészítéséhez az ajánlati felhívást/dokumentációt készítő személynek a szakmai ismerete nem elegendő, akkor jogosult megfelelő szakértelemmel rendelkező a DINPI-n belüli vagy kívüli személyt bevonni. Az így bevont személyekkel kapcsolatban a Kbt. 10. szerinti kizáró okokat vizsgálni kell, és az összeférhetetlenség alóli mentesülésről írásban nyilatkozni kell, a Szabályzat 7. számú melléklete szerint. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a Kbt. 10. (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát (távolmaradási nyilatkozatát) arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Külső szakértő felkérése esetén szintén írásbeli megbízás szükséges, ahol megbízóként a DINPI közbeszerzési tevékenységének irányításáért felelős személy (IV./1/a. pont) szerepel. 1.3. A közbeszerzésekkel kapcsolatos hirdetményeket, elektronikusan, a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzésekre vonatkozóan a Közbeszerzések Tanácsán keresztül az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában. A hirdetmények közzététele (feladása) a 34/2004. (III.12.) Korm. rendelet szerint történik. 1.4. A közzététellel kapcsolatos (szerkesztési-, ellenőrzési-, stb.) díjak megfizetése az elektronikusan történő hirdetmény feladását követően, az Eljárás Felelősének (IV./1/b. pont) kezdeményezésére, a közbeszerzések irányításáért felelős (IV./1/a. pont) utalványozása/utaltatása

16 révén történik, a 34/2004. (III.12.) Korm. rendeletben meghatározott módon, és az ott feltüntetett bankszámlára. Az ajánlati/ajánlattételi felhívás feladásakor, a kérelem egyéb rovatában minden esetben fel kell tüntetni a következőket: Ajánlatkérő díjbekérőt kér! A díjbekérőt SÜRGŐSEN faxon (+36 1 200 1168) és a 1525 Budapest, Pf.: 86. levelezési címre kell megküldeni. Számlázási cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy. A megküldött díjbekérő alapján, a feladási adatlapon feltüntetett (szerkesztési-, ellenőrzési-, stb.) díjat át kell utalni. A befizetést igazoló hiteles bizonylat másolatát faxon (+36 1 336 7751, vagy +36 1 336 7778) kell megküldeni a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztőbizottsága részére, a bizonylaton feltétlen fel kell tüntetni a hirdetmény iktatószámát. 1.5. Amennyiben DINPI ajánlati biztosíték teljesítését írta elő, úgy a teljesítésre megadott bankszámla száma 10032000 01711813 kell, hogy legyen. Ilyenkor az ajánlatot csak azon ajánlattevőktől lehet érvényesnek tekinteni, amely az ajánlathoz mellékeli a rendelkezésre bocsátást bizonyító dokumentum másolatát. Ugyanez a bankszámla tüntetendő fel az esetleges dokumentáció költségének megfizetésére is. 1.6. A nyílt eljárás szabályait a Kbt. 48. -99/A -ai rögzítik. 2. A két szakaszból álló eljárások közös szabályai 2.1. Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Az ilyen eljárás első részvételi szakaszában a DINPI nem kérhet, a részvételre jelentkező, pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban a DINPI a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt. 2.2. A részvételi szakasz a részvételi felhívással indul. A részvételi felhívás tartalmát, kötelező elemeit a Kbt. 101. -a határozza meg. A felhívás kötelezően alkalmazandó mintáját a 2005. szeptember 7-i 1564/2005/EK bizottsági rendelet ide vonatkozó melléklete tartalmazza. 2.3. Az egyes eljárásokban, a részvételi felhívásban a részvételi jelentkezés határideje nem határozható meg a Szabályzat 8. számú mellékletében rögzítettnél rövidebb időtartamban. 2.4. A részvételi felhívás teljes körű összeállítása, közzétételre történő megküldése az Eljárásért Felelős (IV./ 1/b. pont) személy feladata. A hirdetmény közzétételét az igazgató hagyja jóvá. 2.5. A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A részvételi jelentkezések bontásának feladata a bírálóbizottság elnöke által kijelölt bontóbizottság feladata. A bontás mindaddig tart, amíg, a határidő lejártáig benyújtott összes részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül. A részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről a Szabályzat 5. melléklete szerinti minta értelemszerű alkalmazása alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes jelentkezőnek. A jegyzőkönyv elkészítéséért és az összes jelentkező részére történő megküldéséért az Eljárás Felelősének (IV./1/b. pont) ellenőrzése mellett a bírálóbizottság elnöke felelős. 2.6. A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálni és azt követően a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni. A részvételi szakasz eredményét

17 legkésőbb a Szabályzat 8. számú melléklete szerinti időn belül, a részvételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni. 2.7. A részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet 8. számú melléklete szerinti minta alapján írásbeli összegzést kell készíteni a részvételi jelentkezésről, amelyben meg kell állapítani a szerződés teljesítésére alkalmas, illetve alkalmatlan részvételre jelentkezőket, az utóbbiakat az alkalmassági minimum követelmények alapján részletesen indokolni szükséges. Az írásbeli összegzést az eredményhirdetésen jelen lévő jelentkezőknek át kell adni, a távollévő jelentkezőknek pedig, az eredményhirdetést napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul faxon, vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Az írásbeli összegzést a Közbeszerzések Tanácsának is meg kell küldeni az eredményhirdetés napján. Az írásbeli összegzés elkészítéséért, a jelenlévő jelentkezők részére történő átadásáért, a távollévő jelentkezők részére, valamint a Közbeszerzések Tanácsának megküldéséért az Eljárás Felelőse (IV./1/b pont) felel. 2.8. Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg meg kell küldeni. (Keretszám meghatározása esetén, a keretszámnak megfelelő ajánlattevő részére.) Az ajánlatételi felhívás és a dokumentáció elkészítéséért, valamint megküldéséért szintén az adott Eljárás Felelőse (IV./1/b pont) felel. Az ajánlattételi határidő nem határozható meg a Szabályzat 8. számú mellékletében rögzítettnél rövidebb időtartamban. 2.9. Amennyiben a műszaki leírás elkészítéséhez az ajánlattételi felhívást/dokumentációt készítő személynek a szakmai ismerete nem elegendő, akkor jogosult megfelelő szakértelemmel rendelkező a DINPI-n belüli vagy kívüli személyt bevonni. Az így bevont személyekkel kapcsolatban a Kbt. 10. szerinti kizáró okokat vizsgálni kell, és az összeférhetetlenség alóli mentesülésről írásban nyilatkozni kell, a Szabályzat 7. számú melléklete szerint. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a Kbt. 10. (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát (távolmaradási nyilatkozatát) arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Külső szakértő felkérése esetén szintén írásbeli megbízás szükséges, ahol megbízóként a DINPI közbeszerzési tevékenységének irányításáért felelős személy (IV./1/a. pont) szerepel. 2.10. A két szakaszból álló eljárások közös szabályait a Kbt. 100. -121. -ai rögzítik. 3. A meghívásos eljárás szabályai 3.1. A meghívásos közbeszerzési eljárási típus szabadon alkalmazható. A meghívásos eljárás alkalmazásáról az Eljárásért Felelős (IV./1/b. pont) személy jogosult dönteni. 3.2. A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő nem határozható meg a Szabályzat 8. számú mellékletében rögzítettnél rövidebb időtartamban. 3.3. Amennyiben a DINPI meghatározza az ajánlattevők keretszámát, akkor a keretszámnak legalább 5 ajánlattevőt kell magában foglalnia. A keretszámnak igazodni kell a közbeszerzés tárgyához, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. Ha a DINPI keretszámot határozott meg, akkor a keretszámot és az alkalmas jelentkezők közti rangsorolás módját már a részvételi felhívásban meg kell adni.

18 Keretszám alkalmazásáról, és a keretszám meghatározásáról az Eljárásért Felelős (IV./1/b pont) személy dönt. Az Eljárásért Felelős (IV./1/b pont) felel a szükséges információknak a részvételi felhívásban történő közléséért is. 3.4. A meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell felhívni ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Amennyiben a DINPI nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt fel kell hívni ajánlattételre. Az ajánlattételre történő felhívás elkészítéséért és az érintetteknek történő megküldéséért szintén az Eljárásért Felelős (IV./1/b pont) személy felel. 3.5. A meghívásos eljárás szabályait a Kbt. 122. - 122. -ai szabályozzák. 4. A tárgyalásos eljárás szabályai 4.1. Tárgyalásos eljárást csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy a nélkül indulhat. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalás alkalmazásának feltételeit a Kbt. 124. (2) bekezdése, a hirdetmény közzététele nélkül induló (hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeit a Kbt. 125. (1)-(6) bekezdése határozza meg. A fenti körülmények vizsgálatára, és tárgyalásos eljárás elrendelésére az Eljárásért Felelős személy (IV./1/b. pont) jogosult, a közbeszerzések irányításáért felelős személy (IV./1/a pont) jóváhagyása esetén. 4.2. A tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait, illetőleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a két szakaszból álló eljárás szabályait is megfelelően kell alkalmazni. 4.3. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján faxon, vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül be kell nyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. A tájékoztatás elküldése az Eljárásért Felelős személy (IV./1/b pont) feladata. 4.4. A tárgyalásos eljárás szabályait a Kbt. 124. - 135. -sok taglalják. 5. Építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások különös szabályai 5.1. Az építési beruházásokkal kapcsolatos eljárásoknál, az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendeletben foglalt követelményeket (különös tekintettel a 8., 8/A. és a 8/B. -okra) alkalmazni kell az ajánlati/ajánlattételi felhívás és dokumentáció összeállításánál. 5.2. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján a DINPI építési beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárásai előkészítésének megindításakor a fedezetkezelővel (a MÁK-kal) való kapcsolatfelvételért, és a vele megkötendő szerződés tervezetének elkészítéséért a DINPI gazdasági

19 igazgatóhelyettese a felelős. Az építtetői fedezetkezelésről szóló tájékozatót a Szabályzat 9. sz. melléklete tartalmazza. 5.3. A közbeszerzési Eljárásért Felelős köteles gondoskodni arról, hogy az ajánlati dokumentációba a szerződéstervezet mellékleteként beépüljön a fedezetkezelővel megkötendő megbízási szerződés tervezete. Az eljárás tárgyára vonatkozó építési (vállalkozási) szerződés megkötésének feltétele a Fedezetkezelővel (MÁK) a megbízási szerződés létrejötte. A Fedezetkezelővel (MÁK) megkötésre kerülő megbízási szerződésben meg kell nevezni a kivitelezőt (vállalkozót) és az építési beruházás műszaki ellenőrét.

20 VI. AJÁNLATBONTÁS, ELBÍRÁLÁS, SZERZŐDÉSKÖTÉS 1. Ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések bontása 1.1. Az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések (2 szakaszból álló eljárásoknál) felbontásával, minősítésével, elbírálásával kapcsolatos feladatok ellátására a IV. fejezet 3.3. pontja szerinti bírálóbizottságot kell létrehozni. Amennyiben a közbeszerzés tárgya, jellege, bonyolultsága indokolja, az ajánlatok szakmai minősítésére szakértői bizottság is létrehozható. Ez esetben a bírálóbizottság elnöke gondoskodik a bizottságok tevékenysége és kapcsolattartása koordinációjáról. 1.2. A bírálóbizottság tagjainak kiválasztásánál fokozottan be kell tartani a Kbt.-nek a szakértelemre és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait (lásd a IV. fejezet 3.1. és 3.6. pontok). A bizottsági tagoknak írásban nyilatkozni kell arról, hogy megfelelnek az előírásoknak, azaz nem áll fenn összeférhetetlenség (Szabályzat 7. számú melléklete). 1.3. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések felbontását a bontóbizottság végzi, a Kbt. 79-80., és a 109-110. -ai szerint. Az ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok bontását az ajánlattételi/részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás addig tart, amíg, a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat/részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők/részvételre jelentkezők nevét, székhelyét, illetve ajánlat esetében az ajánlatnak a bírálati szempontok szerint értékelésre kerülő főbb adatait. 1.4. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A Szabályzat 5. számú melléklete az ajánlatok bontásakor alkalmazandó mintát tartalmazza. Részvételi jelentkezések bontási jegyzőkönyvénél a Szabályzat 5. számú mellékletét értelemszerűen kell alkalmazni. A bontási jegyzőkönyvet legkésőbb 5 napon belül meg kell küldeni az ajánlattevők részére. A DINPI gyakorlatában törekedni kell arra, hogy a bontási jegyzőkönyv a bontást követően mielőbb elkészüljön és a bontási jegyzőkönyv faxon (e-mailen) megküldésre kerüljön az ajánlattevők részére. A bontási jegyzőkönyvet postai úton (tértivevénnyel) is meg kell küldeni az ajánlattevőknek. Amennyiben tárgyalásos eljárásra kerül sor, úgy a bontási jegyzőkönyvet - a tárgyalást megelőzően - faxon (e-mailen) meg kell küldeni az ajánlattevők részére. A bontásról készült jegyzőkönyv elkészítéséért és ajánlattevők részére történő megküldéséért az Eljárás Felelősének (IV./1/b pont) az ellenőrzése mellett a bírálóbizottság elnöke felelős. 2. Ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések elbírálása 2.1. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések elbírálását a bírálóbizottság végzi, a Kbt. 81-92/A., és a 111-115. -ai szerint. A bírálat során meg kell vizsgálni, hogy az ajánlatok/jelentkezések megfelelnek-e a részvételi/ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. 2.2. A bírálóbizottság köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok/részvételi jelentkezések érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő/részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell

21 zárni. A bírálóbizottság minden tagja köteles a Szabályzat 6/B számú mellékletében bemutatott Bírálati lap minta szerint bírálatát írásban rögzíteni. A Bírálati lap tartalma változhat, az ajánlati felhívás/részvételi jelentkezés és dokumentáció tartalma alapján. Érvénytelennek kell minősíteni az ajánlatot, ha: a) az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; b) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre; c) az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek; d) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz; h) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony méretékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz. i) az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet az eredményhirdetést követő nyolc napon belül nem igazolta, hogy nem tartozik a 60. (1) bekezdése, illetőleg ha azt az ajánlatkérő előírta a 61. (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy ennek kapcsán hamis nyilatkozatot tett. Érvénytelennek kell minősíteni a részvételi jelentkezést, ha: a) a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be; b) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz; c) a részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek; d) a részvételre jelentkezőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; e) a részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; f) egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt/részvételre jelentkezőt, aki (illetőleg alvállalkozója) a) a kizáró okok (Kbt. 60-62. ) ellenére nyújtotta be ajánlatát, b) részéről a kizáró ok (Kbt. 60-62. ) az eljárás alatt következett be. Ki kell zárnia az eljárásból az ajánlattevőt, ha a számára erőforrás nyújtását ígérő szervezet a) a kizáró okok (60 62. ) hatálya alá esik; b) részéről a kizáró ok (60 62. ) az eljárás során következett be. Kizárható az eljárásból az a részvételre jelentkező, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. Kizárható az eljárásból az az ajánlattevő, aki a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, illetőleg b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani.

22 2.3. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról/részvételi jelentkezésekről és a kizárt ajánlattevőkről/részvételre jelentkezőkről, az érvényes ajánlatok értékeléséről, a nyertes ajánlattevő megjelölésével a bíráló bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni, a Szabályzat 6/A számú mellékletének mintája alapján (a minta-nyomtatvány terjedelme és adattartalma szabadon bővíthető). A jegyzőkönyvnek legalább a következőket kell tartalmaznia: - az ajánlattevő/részvételre jelentkező nevét, székhelyét (lakóhelyét), - az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatást, - az ajánlattevő által vállalt teljesítési határidőt, - az érvénytelennek minősített ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket, - az ajánlat/részvételi jelentkezés érvénytelenségének okát, - az eljárásból kizárt ajánlattevőket/részvételre jelentkezőket, - az ajánlatokra/részvételi jelentkezésekre vonatkozó egyéb különleges körülményeket, - az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevők nevét székhelyét, és az értékelési részszempontokra adott ajánlatok számszerűsített adatait, - az érvényes ajánlatok értékelését, - a nyertes ajánlattevőt, illetve ha ajánlati felhívásban megjelölésre került, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevőt meg kell jelölni, illetve nyilatkozni kell arról, hogy a nyertes ajánlattevő, illetve a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő ajánlati ára megfelel ajánlatkérőnek. - a bírálóbizottság javaslatát az eljárás eredményességére, illetve eredménytelenségére, amennyiben a bíráló bizottság az eljárás eredménytelenségét a Kbt. 92. c) pontja alapján javasolja, a bírálóbizottság köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra. - a döntést hozó záradékát a bíráló bizottság javaslatának elfogadásáról, vagy elutasításáról. Amennyiben a döntést hozó a bírálóbizottság javaslatával nem ért egyet, úgy annak okát részletesen indokolnia kell. 2.4. Az ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket a legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás/részvételi jelentkezés eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb a Szabályzat 8. számú melléklete szerinti az ajánlati/részvételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan ki kell hirdetni, megjelölve az eljárás nyertesét és ha arra az ajánlati felhívásban utalás volt a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt, illetve az alkalmas/alkalmatlan részvételre jelentkezőket. Az eljárásból kizárt, vagy alkalmatlanná minősített ajánlattevőt/részvételre jelentkezőt az erről hozott döntést követő 5 napon belül írásban kell tájékoztatni, megjelölve a kizárás vagy alkalmatlanná minősítés tényét, és annak indokát. A DINPI az érintett ajánlattevő, alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) megjelölésével köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát a Kbt. 62. (1) bekezdés b) pontja szerinti kizárásról, és a kizárás időpontjáról. Az e pont szerinti tájékoztatások teljesítéséért az Eljárás Felelőse (IV./1/b. pont) felel. 2.5. Az eredményhirdetés időpontjának esetleges halasztásról, esetleges előbbre hozásáról és azok indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni kell.