ROMOLÓGIAI ISMERETEK Varga Ilona 20131205 TÁMOP-557-08/1-2008-0001
A cigányok tudomány mai kutatásai szerint Indiából származó nép Nem csak a tudósok, de a cigányok többsége is szívesen vallja ezt Bár volt idő, amikor érdekeik azt kívánták, hogy ne cáfolják meg azt a feltételezést, hogy ők a Fáraó népe A vándorlást 1000 körül kezdték meg A kutatók szerint 950-1000 körül egy háború miatt indult el a cigányok nagy csapata Indiából (ugyanúgy ahogy nem is olyan régen Romániából később a volt Jugoszlávia területéről is sokan idegen országokban kerestek menedéket) A menekülés másfajta életmódra adott lehetőséget, amely kényszer is volt egyben, hiszen változtatások nélkül kipusztult volna a közösség Vándorló kézművességre, kereskedésre, zenélésre rendezkedtek be ami későbbi életükben (évszázadokon keresztül a mai napig) is meghatározó lett Vándorlásaik során eljutottak Görögországba, amelyet a második őshazának tekinthetünk A XI században már vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a cigányok nagy tömege él Gyppe mellett, valamint Korfu szigetén Görögországban TÁMOP-557-08/1-2008-0001
A XIV század közepén az egész Balkán területén hatalmas népvándorlásra kerül sor vallási okok miatt Természetesen a cigányok is vándorútra indulnak Az 1400-as években már Oláh területeke vannak, ám amikor az török vazallus lett Magyarországra menekülnek, mint a török elöl menekülő keresztények Ezért is fogadták őket barátságosan Azt mondták magukról, hogy egyiptomi búcsújárók, s alamizsnából kell megélniük Ebből az időből maradt fenn, hogy ők a fáraó népe, s szőttek hozzájuk különböző hiedelem-mondákat Ennek a századnak az elején Magyarország inkább átvonulási terület, pihenő állomás volt számukra, ahonnan el lehetett érni a nyugati országokat Itt érdemes elgondolkozni azon, hogy ahány országban csak megfordultak mindenütt mások voltak a szokások, más volt a nyelv Vándorlásuk kezdetekor még egységes nemzetségként keltek útra, majd fokozatosan és folyamatosan elszakadtak egymástól Nagy létszámuk miatt már csak a családok, jó esetben a törzsek maradtak együtt A hagyományok és a szokások sokat változtak aszerint, hogy mely országokban mennyi időt töltöttek el A vándorlás kezdetétől 4-500 év távlatában már természetes, hogy minden fejlődött A XV században Nyugat-Európában már kifejlődött a céh-rendszer és komoly múltú manufaktúrák működtek TÁMOP-557-08/1-2008-0001
Hogy mióta élnek hazánk területén a cigányok? Az első dokumentum 1422-ből származik - Zsigmond király menlevele -, de mások, másféle szempontból ezt az időpontot sokkal korábbra teszik Sok kutató szerint már az Árpádok uralkodása idején éltek Magyarországon cigányok (feltételezések szerint a hadjáratok tették lehetővé a csatlakozást) A településvizsgálatból tudjuk, hogy a Zigány, Zigen, Czigány nevű községek már az 1377-es évtől léteznek az okmányokban Mindenesetre az 1400-as években két oka is volt, hogy barátságosan fogadták őket hazánkban - a török veszedelem miatt a leendő katonát látták bennük - a keresztény hit terjesztésének lehetőségét látták bennük Az akkori társadalmi berendezkedésből sem lógtak ki, hiszen a még fejletlen feudalizmus időszakában érkeztek Két - három évszázad telt el úgy, hogy Magyarország volt Európában az az ország ahol a cigányokat nem üldözték TÁMOP-557-08/1-2008-0001
Néhány adat a kedvező fogadtatásról: 1476: Mátyás király utasítást adott, hogy ne háborgassák a szebeni cigányokat 1581-ben az előbbi rendeletet Báthori Zsigmond is megerősítette 1496-ban II Ulászló menlevelet adott Bolgár Tamásnak és csapatának 1552-ben I Ferdinánd adómentességet adott a szamosújvári cigányoknak 1616-ban Thurzó György gróf menlevelet adott Ferenc vajdának és népének 1661-ben Ung vármegye főispánja adott menlevelet György vajdának és népének 1670-ben Debrecen város engedélyezi a cigányok számára a fémmunkák végzését A török elűzése után azonban, amint a belső helyzet kezdett megszilárdulni, szembetűnő lett a cigány törzsek kóbor életmódja Fokozódott a cigányellenes hangulat I Lipót cigányellenes rendelete 1701-ben jelent meg, amely egyrészt törvényen kívül helyezte a cigányokat, másrészt viszont olyan törekvése is tapasztalható volt, hogy a török megszállás után lakhatatlan alföldi részeket cigányokkal népesítse be A földesurak azonban ezt ellenezték TÁMOP-557-08/1-2008-0001
Átfogó koncepció Mária Terézia uralkodása idején alakult ki Létrejöttét főként az adóztatás igénye és a romló közbiztonság kényszerítette ki Az 1761-es rendelet türelemre int s elrendeli, hogy a cigányokat ezentúl újmagyar -nak kell hívni Mária Terézia 1767 november 27-én megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát (Mit gondolnánk arról a törvényről, hogy magyar a magyarral nem házasodhat?) 1773-ban a cigánygyerekek polgári neveltetéséről rendelkeznek vagyis el kell venni a szülőktől a gyerekeket és más családnál kell felnevelni őket Tilos lett a lótartás, nem kaphattak útlevelet (így kívánták megakadályozni a vándorlást) és a hagyományos öltözködéstől is eltiltották a cigányokat Ugyanebben az évben Erdélyben is kormányrendelet született arról, hogy a cigányok csak a falvak végén állíthatják fel a sátraikat Tíz évvel később II József földművelésre kívánta szoktatni őket és vallásos nevelést akar nekik adni A cigányul beszélőket megbüntetéssel sújtotta A dualizmus 70 éve alatt valamennyi államhatalmi szervezetet foglalkoztatta a cigány kérdés 1867, a kiegyezés után is szükség volt még az ő kézműves tudásukra, hiszen a nagyipari fejlődés nálunk megkésett A letelepedett cigányok bedolgozásból, cselédeskedésből, házimunkák vállalásából éltek meg A növekvő előítéletek miatt azonban sokan kényszerültek vándorlásra 1907-ben, 1910-ben kormánybiztosokat neveztek ki az ügy megoldására TÁMOP-557-08/1-2008-0001
A magyarországi cigánydeportálásokról (1944-45) alig van adatunk Becslések szerint 30-50 ezer magyarországi cigány áldozata van a nácizmusnak Auschwitzba két-három transzportot irányítottak Budapestről és környékéről A Székesfehérvár környékére begyűjtött cigányokat a város mellett irtották ki A Dunántúli cigányokat (Turony, Szombathely, Bük, Pocsaj stb) és a budapestiek egy részét a komáromi várba gyűjtötték össze, majd innen Dachauba és Dachau különböző melléktáboraiba, valamint Ravensbrückbe szállították őket Becslések szerint mindössze három-négyezren tértek haza a különböző megsemmisítő-táborokat túlélve (1984-ben a Vas megyei Ónod cigányai emléktáblát állítottak az áldozatoknak 1992-ben Nagykanizsán, 1993-ban Nyíregyházán avattak emlékművet) 1945 jelentős év lehetne a cigányok életében hiszen az állam deklarálta a teljes egyenlőséget, azonban ők, mármint a cigányok erről mit sem tudnak Nem értették és nem is érezték a változást Analfabéták lévén, érdekeiket még kisebb ügyekben sem tudták érvényesíteni Ha volt is néhány írástudó cigány, mihez kezdhetett tudásával a cigánytelepen ahova út sem vezetett, ahova nem járt újság, nem volt rádió, csak a félelem és a gond, hogy hogyan lakhat jól a család?! Nem csak az egyenlő jogokból, de a kézzelfogható közelségbe került földosztásból is kimaradtak TÁMOP-557-08/1-2008-0001
Az 1961-es párthatározat hozott fordulópontot az életükben Előbb társadalmi rétegnek, majd etnikumnak határozták meg a cigányságot Mint tudjuk ma a cigányságot kisebbségnek tekintik A cigány lakosság 80%-a telepeken lakott, embertelen, egészségtelen körülmények között 1964- ben egy újabb párthatározat kimondta a telepek felszámolását 1981-ben tíz-tizenötezer család (50-55 ezer fő) élt még mindig telepeken A 80-as évektől a cigányság vezető rétege szinte egész Európában kezdte keresni a helyét a társadalomban Megindult egy olyan mozgalom, mely az anyanyelv elismerését tűzte ki célul, s melynek következtében egyre több cigány nyelvű alkotás jelenik meg A mai ellentmondások, csak a történelmi folyamatok ismeretében érthetők meg Az évszázados üldöztetés, az előítéletes, hátrányos megkülönböztetés és az oktatásbeli elmaradások azt eredményezték, hogy a cigányság nagy része a társadalom alsó rétegeihez tartozik TÁMOP-557-08/1-2008-0001
LÉTSZÁMADATOK: 1416-ban: 330 000 fő (cigány nyelvű: 154 000 fő román nyelvű cigány: 37 000 fő) 1846-ban: 30 000 fő 1856-ban: 72 000 fő 1873-ban: 211 714 fő 1881-ben cigánynak vallotta magát : 79 398 fő 1893 évi összeírás: 274 940 fő (cigány anyanyelvű: 82 405 fő) 1930-ban: 14 473 fő beszéli a cigány nyelvet 1941-ben: 18 640 fő beszéli a cigány nyelvet 1949-ben: 21 387 fő beszéli a cigány nyelvet 1960-ban: 25 633 fő beszéli a cigány nyelvet 1970-ben: 34 957 fő beszéli a cigány nyelvet 1980-ban: 27 915 fő beszéli a cigány nyelvet 1990-ben: 48 072 fő beszéli a cigány nyelvet TÁMOP-557-08/1-2008-0001
Az 1971-es felmérés (Kemény) szerint összesen 320 000 fő cigány él hazánkban Az 1993-as ugyancsak Kemény féle felmérés szerint 457 ezer fő él Magyarországon A KSH 1994 évi felmérése szerint 400 ezer fölött A 2011-es népszámlálás adatai szerint 315 ezren vallják magukat romának/cigánynak, TÁMOP-557-08/1-2008-0001
NYELVI TAGOZÓDÁS Erdős Kamill tanulmányozása és felosztása alapján: cigány anyanyelvű Kárpáti cigány nyelvet beszélők Oláh cigány nyelvet (a lovárit) beszélők nem cigány anyanyelvű Magyar anyanyelvűek Beás anyanyelvűek A Kemény féle felmérés szerint a hazai cigányok 71 %-a nem beszél semmilyen cigány nyelvet A 71 % nagy részét a zenész cigányok teszik ki A cigányok 8-9 %-a a beás nyelvet beszéli A kárpáti és a romani nyelv lovári dialektusát a cigányok 20-21 %-a beszéli A kárpáti és oláh cigányok elsősorban Magyarország északi megyéiben laknak, de elszórtan, kis létszámban az ország többi részén is élnek A beás cigányok 90 %-a hazánk déli megyéiben telepedett le A cigányok által legsűrűbben lakott megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Bács- Kiskun, Baranya, Heves, Somogy, Nógrád, Békés és Zala TÁMOP-557-08/1-2008-0001
SZOKÁS-INTELMEK, AMELYEKKEL HAGYOMÁNYŐRZŐ CIGÁNY CSALÁDOK ESETÉBEN AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN HASZNOS ISMERNI: Újszülött gyereket tilos megcsókolni Akinek először felül jön a foga: az " a földbe készül " A csecsemőnek keresztelés előtt nem szabad a nevét kiejteni (Hogy a boszorkány ki ne cserélhesse a csecsemőt az anya mikor alszik, balkezével mindig átölelve tartja a gyermeket ) Halotthoz nem szabad kisgyereket vinni, mert akkor a halott - a másvilágon - sokat fog sírni (Ha beteglátogatóba vitt gyerek érkezik az elhunythoz, másik házba, külön szobába kell vinni) Minél súlyosabb a beteg, annál inkább meg kell jelenjen a betegágyánál mindenki, aki szereti Haldokló beteg mellett gyakran ott szorong az összes jó ismerőse, hogy segítő támogatásukat érezze A családtagoknak ott lenni kötelesség! (Tömeg) A gyász első óráiban hangos jajveszékelés jelenti veszteség súlyosságát (Hangoskodás) Az első gyászéjszakákat (régebben a temetésig tartó néhány napig) virrasztással töltik A lehető leghamarabb temetnek A haldoklás családi ügy Ezért menne (szökik) a halálos beteg is haza, illetve vinnék a hozzátartozói TÁMOP-557-08/1-2008-0001
Épen kell eltemetni a halottat, ezért idegenkednek, tiltakoznak a boncolástól, ill miatt A gyógyszerekkel, tablettákkal szemben a természetgyógyászatot részesítik bizalomban A várandós nő nem ütheti meg magát, nem eshet rá semmi, mert az újszülöttön anyajegy formájában meglátszik a nyoma A várandósság ideje alatt nem szabad fogat tömetni, vagy húzatni, mert nyomot hagy a gyereken A cigányok érzelmei hevesek és rövid ideig tartanak Képesek rövid időn belül hangulatváltásra, például sírásból másodpercek alatt kacagásra fakadnak, vagyis egyik érzelem átcsaphat a másikba A gyűlölet és a harag is egy pillanat alatt elillan belőlük TÁMOP-557-08/1-2008-0001
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! TÁMOP-557-08/1-2008-0001